Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-13 / 10. szám

SZFRDA. 1954. JANUAR'13. 3 DELMOGYflRORSZÖG A magyar sf u nun ások egnagyoba s:ft/a,nána< 3b. tv.orcufc Éra •munkasifjúság törtéegyik legszebb lapját r 35 évvel ezelőtt, 1919 jaKözel tízezer fiatal íolt és tüntetett az ifjúmynbarbár elnyomása ellen, ameaz 1884-i gyalázatos tanonctörvény szentesített. A fiatalok rendezett, fegyelmezett sorokban voí nultak Budapest utcáin a Hunyaditérre, az akkori munkaügyi és népjóléti minisztérium elé. Követeléseik között szerepelt a tanonctörvény visszavonása, a testi fenyítés eltörlése, a hároméves tanoncidő bevezetése, a vasárnapi és esti tanoncoktatás megszüntetése. -Lerongyolódva és éhesen járunk végezzük a reánk kényszerített robotot. Helyzetünk tarthatatlan!* — ezekkel a szavakkal hívta harcba a kizsákmányolt tanoncok ezreit az Ifjúmunkások Országos Szövetsége. És a fiatalokat nem tarthatta viszsza a mesterek pofona, a polgári forradalom rendőrségének kegyetlensége, sem a szociáldemokrata munkásárulók különböző mesterkedése. Kemény próbát álltak ki: igen sok műhelyben véresre verték az öntudatra ébredt tanoncokat. Máshol az ipartestületek a rendőrség segítségét kérték — ami nem is maradt el. A VII. kerületben 20 rendőr puskatussal terelte be az egyik csoportot a rendőrkapitányság épületébe. Máshol szuronyos rendőrök állták útját a tüntetőknek. Nem tétlenkedtek a jobboldali szociáldemokraták sem: nevetséges komédiával küldöttséget indítottak a miniszterhez semmitmondó követelésekkel, majd nagy hangon kürtölték szerte a küldöttség céljának sikerét, hogy leszereljék a sztrájkot De Igen csekély volt azoknak a száma, akiket erőszakkal, vagy megtévesztéssel távoltartottak a tüntetéstőL És a munkásfiatalok megmutatták elszántságukat, erejüket. Zászlajukra szent elhatározásukat írták: -Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok!* A nagy ifjúmunkás sztrájk után az Ifjúmunkások Országos Szövetsége az -Ifjú Proletár«-ban foglalta össze a kommunistáknak a tanonckérdés rendezésével kapcsolatos követelését. E követelésnek nagyszerű pontjai voltak: minden tanoncot haladéktalanul ki kell vonni a magánüzemek gazdasági érdekköréből. minden 14 éven aluli gyermek csak elméleti oktatásban részesíthető, állami tanműhelyeket kell létesíteni, végül pedig, minden 18 éven aluli gyermek eltartásáról és neveléséről az állam gondoskodjon. A polgári forradalom nem teljesítette követeléseiket, a szabadságot pedig, amit a Tanácsköztársaság adott, a Horthy-rendszer Ismét a sárba tiporta. A magyar munkásfiatalokra még hosszú időre a legsötétebb elnyomatás és megaláztatás nehezedett. A Horthy-reakció huszadik esztendejében is csak 36 tanoncotthon volt Magyarországon, ajjol mindössze 1883 fiatal kapott állami haj lékot. A munkáltató korlátlan úr volt, s a fiatalok arcából penészes odúk, egészségtelen műhelyek szívták ki a pirt. És a mérhetetlen szenvedés, kizsákmányolás mellett valósággal lopva sajátították el szakmájukat: a mesterek nem azért tartottak tanoncot, hogy tanítsák, az iskolában pedig csak a leggyengébb tanerők foglalkoztak velük. Az 1919 január 13-1 ifjúmunkás tüntetés követeléseit csak a népi demokrácia valósította meg. Ami 35 évvel ezelőtt csak lelkesítő gondolat volt — ma valóság. Korszerűen, felszerelt ipari tanulóintézetekbeyi 24 ezer fiatal kap magasfokú elméleti és gyakorlati oktatást. Hazánk ipari tanulóinak nincsenek gondjai. Egy faladata van: tanulni. Ehhez pedig államunk minden lehetőséget megad, mindent biztosít. A/l a már az ipari tanulók eljá11 tásáról az állam gondoskodik. Felszerelésükhöz tartozik a többi között két rend ruha, félcipő, bakancs, gumicsizma, munkaruha, fejvédő sapka, tornafelszerelés, négy váltás fehérnemű, hálóing, t'sztálkodási szerek. Ingyenes tankönyvek mellett 218 könyvtárban mintegy 150 ezer kötet könyv segít a tanulásban, művelődésben. Ipari tanulóink rendszeresen látogatják a színházakat, mozikat: csupán Budapesten átlagosan egy hónapban 20 ezer színházjegyet, 60 ezer mozijegyet kapnak az ipari tanulók. Az ipari tanuló drága kincse hazánknak. Egészségére külön országos szerv vigyáz: az Ipari Tanulók Egészségvizsgáló Intézete. Az otthonokban és Intézetekben betegszobák is vannak, s az egészségügyi teendőket állandó ápolónők végzik. Az elmúlt évben tízmillió forintos költséggel hazánk legszebb vidékein biztosította államunk a tanulók üdülését. A mi munkásifjúságunkat nem várja olyan tábla az üzemek kapuján, ami az 1919-es tüntetés tanon* cíilt fogadta sok helyen: -munkásfelvétel nincs!* A tanulók az intézetben töltött két esztendő után egy évig legjobb üzemeinkben végzik szakmai gyakorlatukat és az MTH még Itt is segíti őket. Ezután pedig mindenki tetszése szerint választhatja meg munkahelyét: mindenhol tárt karokkal fogadják. A tanulók már most tervezgetnek és sokan jelentkeztek a gépállomások javítóműhelyeibe is. Q röm a tanulás, öröm az éleAz idősebb elvtárs Nagpr pelyhekben hullik a hó, a megkezdett falukra is vastagon rárakodik. A piacra igyekvő szánok csilingelvo húznak cl az új Láz alapjának kiásott gödör inel'ettt A piacra érkező dolgozó parasztok pedig csodálkozó elismeréssel szólnak, amikor az alap mé 'vén meglátják a szorgalmas kő műveseket, akik még most is rak iák a falat, építik az új lakásokat. — Ezek még ilyen időben is dolgoznak! Valóban a 65/1. Építőipari Vál'rlat kőművesei szünet nélkül rak ják a falakat, a nagy hideg, a hóesés ellenére is. A téglarakások mellett koksz-kosarak állnak, meszeire árasztják a jó meleget és ha valafmelyik munkás még a vastag vattaruhában is fázni kezd, ott megmelegedhet. Dolgoznak a kőművesek, de az ácsok sem maradnak el. Mészáros Ferenc ácsbrigádja például 218 -zézalékra teljesítette december havi tervét. 218 százalék! Sokat jelent ez a szám, ha meggondoljuk, hogy ezt az eredményt kemény hideg télben érték el az ácsbrigád tagjai. A Mészáros ácsbrigádban hatan dolgoznak. A brigád tagjai közül négy sztahánovista, ketten pedig most érték el a sztahánovista szintet: a 66 éves Bnlla Sándor és 19 éves Pölös József. Pölös József a múlt év júniusában került a Mészáros áesbritád ba, mint kezdő szakmunkás, öt is magával vitte a brigád, amikor a nyáron Sztálinvárosba mentek kisegítő munkára. Ott történt meg. hogy a brigádvezető fiának fogadta Pö'ös Józsefet. At építőiparban az áesmesterséghez kell a legtöbb fizikai erő, Pölös József pedig gyenge fizikumú, középmagas, vékony ember. Sokszor negyven méter magasban, egy szál deszkán állva dolgoznak az ácsok. Pölös József egy másik fiatal szaktársának gondattonsága miatt leznhant az állásokról ott Sztállnvárosban. Eltörött a bordája, eszméletét vesztette. Mészáros Ferenc már akkor megszerette Jóskát — ahogyan ő hi'yja Pölös Józsefot —, amikor a látta benne az igyekezetet, látta azt, hogy szórahajló, értelmes ember. A balesetnél azonnal ott termett, intézkedett, orvost hívott, támogatta a sebesültet. Pölös Jó zsef kórházba került. A brigád tagjai alig várták a munkanap vé gét. Gyümölcsöt, édességet vásároltak és az egész brigád meglátogatta a kórházban a fiatal szakmunkást. Kínálgattak: „Vegyél" kérdezgették: „Melyiket szereted?" így lett Pölös József a brigád fia. Nem szóval mondogatják ezt, hanem érzik. Kiilönsen sok felelősséget érez Mészáros Fereno brigádvezető n fiatal szakmunkás nevelésében. ő kérte azt. hogy az ő brigádiába tegyék Pölös Józsefet, mert ismerte életkörülményeit és elhatározta: jó szakmunkást, sztanevel a fiúból. Kezdetben gyenge volt a szakmában Pölös József. Nem akart cl maradni a sztahánovista brigádtagoktól, do az elméletben megtanult dolgokat, nehezen tudt" a gyakorlatban megvalósítani, tájékozatlan volt az építési tervek leolvasásában. -Munka közben a brigádvezető félszeme mindig rai ta volt. Ha Mészáros Ferenc látta hogy nem boldogul a fiatal brlgé.dtag a munkával, azonnal segítségére sietett. A tetőszékek készítésénél például megmagyarázta neki. hogy vegyen egv sablont és arról egyszerre 8—10 darabot ls ki tnd rajzolni, el tud vágni a fűrésszel. így már jobban haladt a munka. A brigádvezető mnnka közben a fiatalokat nem együtt, hanem a brigád idősebb, a szakmában is járatosabb tagjai mellé osztotta be. Tgv nemcsak ő maga segít a fiata lóknak, hanem a brigád többi tagja is tanítja őket. Pö'ös József sok olyan mnnka "táni estére emlékszik, amikor Mészáros Ferenc maga köré gyűjtötte a brigád tagjait és a munkáról beszélgettek. A brigádyezetn megmntatta, hogy koil a tervrajzokat leolvasni, megmagyarázta a kiindulástól a befejezésig az elkövetkező munkafolyamatot. Ezekből a bőszéi gotésokből ls sokat tanult Tölös .Tózsof. A munkában brigádba került. Megszerette, mert' gyakorlati segítséget kapott, mogtanulta, a 35 éve áesszakmábaa dolgozó Mészáros Ferenctől a munkafogásokat, megtanulta, hogyan kell ugyanolyan erővel gyorsabban dolgozni. Munkájával mind magasabb eredményeket ért el és ezzel növekedett fizetése is. De cemberben például 1100 forintnál többet keresett. Mészáros Fereno látta, hogy tanítványa egyre jobb eredménnyel dolgozik, de tudta, hogy ez nem elég. Mintán párttag, rendszeresen foglalkozott a brigádjába beosztott fiatal szakmunkással, szocialista gondolkodásra nevelte. A brigád tagjai szakszervezeti bizalminak választották meg Pölös Józsefot, Mészáros Fereno az apa és a nevelő gondosságával ma gyarázta meg ekkor Pölös Józsefnek, mit jelent számára ez a bizalom. A fiatal szakszervezeti bizalmi idősebb elvtársától tanulta meg, hogy mi a feladata ée megtudta, hogy élenjáró munkájáért kapta a megtisztelő feladatot. Most. "ztán Pölös József a munkások bizalmához méltóan nagy gonddal 'átja el szakszervezeti bizalmi tisztségét. A DISZ ben szemináriumra jár, tanul, hogy megértse: miért tud ő most egyre nagyobb eredményeket elérni mnnkájában, miért tanítják idősebb szaktársai olyan nagy gonddal, megértse új életünk értelmit, igyekvését, tartalmát. Mészáros Fereno nevelőmunkájának eredménye is van már, hiszen az Építőipari Vállalat vezetői javasolták! adják meg Pölös Józsefnek a sztahánovista okievelet. mert azt magas százalék-eredménveivel kiérdemelte, ti idősebb elvtárs. Mészáros Ferenc sztahánovista ács pedig nem áll meg ennél az eredménynél. Egy fiatallal többet képezett ki jó szakmunkássá és amellett, hogy Pölös Józseffel foglalkozik, megkezdte egy másik fiatal 19 éves szakmunkás, Pélinkó Sándor tanítását. Őt egy hónappal ezelőtt vették oda maguk közé a brigádba, de már biztos tudattal mondogatják a brigád tagjai: „Sztaháno vistát nevelünk ebből a fiúból is". NÓGKADI MARGIT AHOL A HANGSZEREK KÉSZÜLNEK Látogatás a Hangszerkészítő Vállalatnál tük a 35 évvel ezelőtti .tanonctüntetés utódainak, a mi ifjúmunkásainknak. ők már felszabadultan mondhatják, ami akkor c^ak álom volt: mi már nem vagyunk kizsákmányolt proletárok! SZEGEDI JEGYZETEK Egyetemi vizsgák Miii általánost és középiskolás diákja, ink jókedvvel élvezik a hosszú téli szünidó napjait, főískoláinkon, egyetemeinken . folynak az első félévet bezáró vizsgák. Kemény munka időszaka zárul le tiz nap "•i'ilva, hogy aztán a ól megérdemelt pi' rnés után még nao/obb lelkesedéssel nduljanak fiataljaink a második félév •»nagdnak a meghódítására. Az egyetem Bölcsészkarán a szépirodalom • vizsgán nyiilekcznek a má•ndévesek. A dolgozó én. munkások és parsztok. egészséges gondolkodású fiai és '"égyai várják, mit-nr kerülnek. sorra, mikor adhatnak számat, mennyire sikerült bevern'ök a tudomány várának egyegy bástyáját. Nem az ideges kapkodás. meglapuló feszültség jellemzi őket. Bátorhangú, öntudatos feember, mint például Lantos István beszámolóját Milton éleleletek után megér- férői és müveiről. demelten kerülnek be az indexekbe a jeles, vagy jó érdemjegyek. A ma vizsgázó másodéves bölcsészek kis csonortja benn várakozik egy szomszé. dos teremben. Mintegy tizenhét ember, fiúk, lányok. Van aki még itt is belebelelapoz a jegyzeteibe. Közben innen is, onnan is hallani a kérdést: „Hogy boldogultál, s kötelezőekkell rendszeresen olvastál", A válaszra nem egy homlok mögöt kél elhatározás: én is igy csinálok ezentúl. A rendszeres munka mén könnyebbé teheti a vizsgát. Az első félév anyaga a XVII. század világirodalma, Élvezetes, kerek kis előadásokat hallhat az Nem sokkal halad hátrébb a hirtelenszőke. kékszemű Imre Gizella sem. Biztonságos beszédén érezni a szorgalom izét, de néhol még észrevétlenül halad el nagy társadalmi, irodalmi összefüggések mellett. Jót kap. Elégedett arca nem takarja egészen az elhatározást: legközelehbre. a második félévi vizsgán majd kiköszörülöm a csorbát. Az adjunktus, Pósa Péter elvtárs cigarettával kínálja a nyugtalanságra hajlamos diákjait. Az új embereknek ez szokott figyelmesség, megbecsülése az éleire készülő embernek. Jó eredményekkel folyik a vizsga a Szegedi Tudomány egyetemen. in i-i-*i .-rr A szegedi ember, ha elvetődik az ország bármely részére, s akár baráti, akár másfajta beszélgetésben elmondja hova való, felderülnek az arcok: — a paprika városából! Készítik-e még azokat a híres, szép papucsokat? Vége-hossza nincs a kérdezőslcödésnek. Az emberben, akarva, nem akarva megszületik a büszkeség. Mennyi büszkeségre lenne ok, ha a szegediek jobban ismernék városukat! Mert bizony nagyon kevés bennszülött tudja, hogy a Hétvezér-utcában már egy éves országunk első hazai hangszerkészítő vállalata. Igen kevesen tudják, milyen hosszú, fáradtságos utat tesz meg a büszke fenyő, a szomorú jávorfa, amíg felhúrozottan odakerül a fényes kirakat mögé, majd otthonainkban, zeneiskoláinkban, hangversenytermeinkben kap helyet. Magyarországon eddig nem gyártottak vonós és pengetős hangszereket. Drága pénzen vettük meg a múltban. A szegedi Hangszerkészítő Vállalat kisipari módszerekkel kezdte meg munkáját. — Nagyon kevesen voltunk az elején — mondja Klonka elvtárs — aki éppen a finommunkát végzi egy nagybőgőn. Csudálatos ügyességgel mozog az éles, asztalosvéső, szépítgeti a hangszert. Azóta persze többen lettek. Maholnap kicsi lesz a helyük is. Az üzemben egyelőre két hangszerkészítő mester dolgozik. A munkások nagyrésze ezelőtt műbútorasztalos volt, vagy faszobrász, mint Kovács István, akinek a munkaasztala felett ott piroslik az üzem legjobb dolgozóját illető versenyzászló. Tarkó Károly, a vállalat vezetője kalauzol végig a csattogó géptermen, majd az emeleten meghúzódó üzemrészben. — Háromféle faanyag kerül megmunkálásra — kezdi el magyarázatát —, fenyő, bükk, jávor és néha kanadai nyárfa is. Első lépésként, megfelelő vastagságú puhafa deszkát ragasztunk össze, erre rajzolják fel rajzolóink a készítendő hangszer mintáját. Kivágás után következik a homorítás és domborítás művelete, amelyet gépi erővel, az úgynevezett marógéppel végzünk. Természetesen kisebb hangszereknél, bőgő és cselló készítésénél csak kézimunkával dolgozhatunk. A hangszerek nyakát bükkfából faragják a faszobrászok. Az összeragasztott munkadarab ezután kerül a símítóba, vagyis a dörzspapír alá, mert a festők és fényezők a hangszertest érdessége esetén nem tudnak tökéletes munkát végezni. A fényfürdő után húrozzák fel a kész cseilókat, hegedűket, gitárokat. Most kerül sor a csomagolásra, majd pedig az elszállításra. Ami a hangszerek további útját illeti? Azt úgyis tudják az emberek. Sokszor lehet látni a hangszerből! előtt magukról megfeledkezett embereket, felnőtteket, amint elmerülten néznek egy szép hegedűt, gitárt. Nemcsak kívülről nézhetik, benyithatnak a boltba, megismerkedhetnek a hangszerrel. Nékik készült, az övéké. Hazafelé menet, a hangszerbolt előtt még az előbbi láthatás hatása alatt meg kellett állnom. Sötétkék mackóba bújtatott, ötév körüli legényke könyörgött édesanyjának. — Anyu, vegyél olyan kishegedűt! — Majd ha nagyobb leszel, fiam! A kicsi arcán megjelent a szomorúság felhője. — Pedig muzsikálnék, amíg főzöl! A fiatal mama, mosolyogva kapta fel a gyereket és olyan gyorsan indult meg vele, féltem, elesnek a csúszós járdán. Azt még láttam, hogy puszit kapott a kis „muzsikus". Lám, a gyermek is keresi és nem ls rossz helyen, a szép kifejezési módjait. Ösztönösen a hegedű felé nyúlna. Hogyhe tenné ezt a felnőtt ember, hogy otthonába elvihesse a nemesítő, szívet acélozó, lelketgyönyörködtető muzsika daloló, beszélő eszközét, a hangszert. a. í.) Eden réd ebeszéde a Icülüavmirvszterek berlini értekezletéről London (MTI) Eden, Nagy-Brl-J Eden közvetlenül a berlini tatannia külügyminisztere január 11-én a londoni rádióban beszédet mondott a négy hatalom külügyminiszterének berlini tanácskozásáról. Eden azt mondotta, hogy -a nyugati hata'mak ' óhajtják a megegyezést*, ugyanakkor azonban megismételte a nyugati hatalmaknak azt a korábbi feltételét, hogy -Németország egyesítésének első lépése csak az össznémet választás lehet*, tehát nem tartják szükségesnek hogy a választásokat össznémet kormány készítse elő. Az angol külügyminiszter hangoztatta, hogy a nyugati hatalmak külpolitikájuk alapjának továbbra is az atlanti szövetség, Európában pedig az úgynevezett európai védelmi közösség megteremtését tekintik, elismerte azonban, -indokolt lenne a Szovjetunió részéről, hogy biztosítékot követel arra, hogy az újraegyesített Németország nem tanúsít újra támadó magatartást és nem fenyegeti majd Oroszország biztonságát. Ez érthető kívánság még olyan ország részéről is, amely olyan nagy és hatalmas, mint a Szovjetunió*. nácskozásról szólva hangoztatta, hogy -minden eredményes nemzetközi tárgyalás szempontjából fontos az engedékenység* és hozzátette, -remélem, hogy Berlinben ez a szellem mindkét részről érvényesül majd*. Rz amerikaiak és a lisilrmanls'ék kegye.ienLedtsei Bél-Kore'ban Phenjan (TASZSZ). A „Koreai Központi Távirati Iroda" beszámol azokról a kegyetlenkedésekről, amelyeket o liszinmanista és az amerikai csapatok követnek el a délkorcai békés lakosság ellen a délkorcai partizánok elleni harc ürügyén. A jelentés rámutat, begy az amerikaiak és a liszinmanisták kegyetlenül bánnak a délkorcai b'kés lakossággal, felgyújtják a házakat, rabolnak, büntető expedíciókat indítanak. Hivatalos adatok szerint csupán a mú't év decemberében 33 megyébon 17.000 ember lakását gyújtották fel és 658.000 ember élolmiszor. t és többszázezer ember ruházatát rabolták el.