Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t A szőregi kultúresoport kész&l a járási versenyre Eden rádióbeszéde a külügyminiszterek berlini értekezletéről Ahol a hangszerek készülnek A Z M D P C S O N G R A D M E GYE I P ÁRT B I Z OTT SÁG Á N X. EVE. 10. biíAM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1954. JANUÁR 13. Tervkészítés termelőszövetkezeteinkben Hó borítja a szántókat, de a tavaszra való felkészülést minden jó gazdának most kell elvégezni. Termelőszövetkezeteinkben is nagy munka kezdődik most: a tervkészítés. Ezekben az időkben határozzák meg az 1954-es év teendőit. A gondosan és részletesen összeállított terv végrehajtásával dúsabban teremhetnek a szövetkezeti földek, szaporodhat a jószágállomány. Mindez is együtt azt jelenti, hogy még bővebben jut a munkaegységekre pénz- és természetbeni járandóság. A feladatok megvalósítása megköveteli termelőszövetkezeteinkben részletes terv kidolgozását, A sorrakerülő tervkészítés nagy munkájához alapvető gyakorlati segítséget ad a párt és a kormány határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. Ez a határozat megteremtette azt az alapot, amelynek nyomán a különböző termelési ágakra, a talaj termőereje fokozására pontosan és részletesen össze lehet állítani egy-egy tsz-ben — a helyi adottságokat, lehetőségeket figyelembe véve — a tervet. A növénytermelési tervet az előírt kenyérgabona vetési területen túl minden szövetkezet tagsága, vezetői maguk határozzák meg. Nagy körültekintéssel kell összeállítani a növénytermelési tervet is. Egy-egy termelőszövetkezetben azokat a növényféleségeket termeljék, amelyekből a legtöbb a jövedelem, amelyekre az adottságok a legalkalmasabbak. Ha a növénytermelési terv készítésénél számbaveszik — és számba kell, hogy vegyék — milyen munkaerővel rendelkeznek, s ha ezt az erőt már most jól elosztják, akkor a meglévő gépi segítséget beállítva, rendben haladhat a tavaszi szántás, vetés, majd a növényápolás, s a soronlévő többi munka. A tervek összeállításánál nem kerülheti el a szövetkezeti tagok figyelmét a szerződéses termelés jelentősége. Mert a szerződött terület után nagyok a beadási kedvezmények. Ezek következtében sok mázsa gabona és termény marad a szövetkezetieknek, amelyet a munkaegységekre kioszthatnak Tartalmazza a terv azt is, hogy milyen ütemben és milyen módon biztosítják a beadási kötelezettség időben való teljesítését. Most látnak majd a terv készítéséhez a szegedi Táncsics termelőszövetkezetben is. De még e munka előtt elhatározták: ebben a gazdasági évben kertészetükben katasztrális holdanként elérik a 15 ezep forint hasznot. Az újszegedi Haladás termelőszövetkezetben elhatározták, hogy 1958-ig mintegy 600 ezer gyümölcsfacsemetét adnak át az ország más termelőszövetkezeteinek, egyéni gazdáknak. Azt is tervezik, hogy 1958-ig 200 ezer rózsafacsemetét nevelnek ki, s értékesítenek. A tervkészítésnél természetesen meghatározzák a csemetekerttel, faiskolával kapcsolatos ezévi feladatokat. A röszkei Lenin tsz-ben is elhatározták állatállományuk növelését s ennek érdekében a zöld futószalag területének megnagyobbítását. A Szeged-mihályteleki Szabad Tisza tsz tagjai 100 holdon termesztenek paprikát. Az az elhatározásuk, hogy élve a lehetőséggel, csatornahálózatot létesítenek és a holt-Tisza vizével öntözik majd a paprikaföldet. Érkezett a híre, hogy a szegedi járásban — ahol a fő termelési ág a szőlő- és a gyümölcstermelés — több tsz-ben beszélgettek arról, új szőlőst és gyümölcsöst telepítenek. Az ásotthalmi Szabadságharcos tsz tagsága is például úgy akarja, hogy az elkövetkezendő öt év alatt 50 holdnyi területen újabb gyümölcsösük legyen. Az első évben tíz holdra almát kívánnak telepíteni. Az elhatározásokat tervbe kell foglalni, mert az is egyik előfeltétele a megvalósításnak. A szegedvidéki és a szegedi járás termelőszövetkezetei a terv készítéseivel is vigyék előbbre a hírneves szegedi paprikatermelés, a szegedi járás országoshírű szőlő- és gyümölcstermelés s a kertészkedés kultúrája emelését. Ez a vidék adottságainak kihasználását jelenti, nagy lépés előre a mezőgazdasági határozat végrehajtása útján; — magasabb jövedelmet biztosít a tagságnak. A bevételi és kiadási tervnek is gondosan kell elkészülnie, hogy belőle megállapítható legyen: miképpen gyarapodik a termelőszövetkezet, mit lehet osztani az ősszel. Ha például a bevételi terv azt mutatja, hogy kevés kukorica, vagy búza esik egy munkaegységre, akkor változtatni lehet — és kell is — a növénytermelési terven. Ez az okos változtatás — természetesen, ha arra szükség van — biztosítja, hogy elegendő természetbeni járandóság essen a munkaegységre. Az állattenyésztési terv is pontosan mutassa meg, hogyan és mimódon akarják az állatállományt fejleszteni, hozamát emelni. Igen jelentős a takarmánytermelési terv helyes összeállítása, hiszen jórészt azon is múlik az állatállomány fejlesztése, hozamának emelése. Fordítsunk nagy gondot a tervek készítésénél a trágyázásra, a föld termőereje fokozására. A talaj termőereje fokozása több termést, jobb és több állatot, nagyobb hasznot biztosít. A szegedi és a szegedjárásf termelőszövetkezetekben is megtörtént, hogy jobban nyújtózkodtak, mint ahogyan a takaró ért; — azaz egyik-másik tsz-ben erejükön túl építkeztek. Természetesen a párt és a kormány segítette és segíti is az épí/kezést, de fontos arra ügyelni, hogy ne legyen túlzott beruházás. A termelőszövetkezetek v'égezzék el mindazokat a beruházásokat, amelyekre a nagyobb haszon érdekében szükség van. De vigyázzanak — ismételjük—j addig nyújtózkodjanak, ameddig a takaró ér. A jól elkészített terv fontos része a jó munkának. A Szeged Városi Tanács mezőgazdasági osztálya helyesen tette, hogy az elmúlt héten megbeszélést folytatott a tsz-ek képviselőivel a tervkészítésről s az ezzel kapcsolatos tennivalókról — a mezőgazdasági határozat végrehajtásáról. A jól összeállított terv végrehajtása a tagságon múlik. A tsz pártszervezetek, a kommunisták felvilágosító szavaikkal segítsék már most jól megértetni a tagsággal: minden tag munkáján múlik, milyen lesz a jövedelem. Minden tsz-tag adjon segítséget javaslataival a terv jó elkészítéséhez. A tsz vezetői kérjék ki a tagság véleményét, mert igazán jó terv csak közös erőből, közös munkából fakad. S a tervet — a szövetkezeti demokrácia betartásával — a közgyűlés hagyja jóvá. Á szegedi üzemek egy munkanapja Naponta 81 pár cipő terven felül A Szegedi Cipőgyár az 1954 év kezdetén újfajta cipők gyártására tért át. A nagy programmból az a feladat jutott az üzem dolgozóinak, hogy a lakosság tavaszi cipőigényét kielégítse. Ezért a terv szerint az év első negyedében hatféle új ízléses cipőmodellt gyártanak — ezerszámra: Az átállás után a termelés lassan haladt. Az első két-három napban a dolgozók még tervüket sem teljesítették. Az azóta eltelt idő alatt azonban már gyakorlatot szereztek a szorgalmas dolgozók a munkában és túlteljesítik előirányzatukat — naponta 81 pár cipőt gyártanak terven felül, Határidő előtt javítják meg a „Torontál" motoroshajót A téli hideg idő, a napok óta tartó 10—15 fokos hideg alaposan átjárja az embereket. Különösen azoknak a dolgozóknak teszi próbára a szervezetét, akik a szabadban végzik munkájukat. A Hajójavító Vállalat dolgozói azonban a szabadban is serényen végzik munkájukat, hogy határidő előtt elkészüljenek a kitűzött feladattal. A vállalat három brigádja ezekben a napokban a „Torontál" nevű motoroshajó javításán dolgozik. A hideg ellenére is keményen állja meg helyét a három brigád valamennyi tagja és állandóan emelkedik a teljesítményük. Hétfőn Terhes József és Böröcz Antal brigádja 138 százalékra, Vincze Pál brigádja pedig 124 százalékra teljesítette napi tervét, Egyetlen nap 4900 forint megtakarítás A MÁV Felépítményi Vasanyagjavító Vállalatnál hónapok óta nagymennyiségű hulladék vasanyagot dolgoznak fel. A hulladékból értékes szerszámokat — vágókat, kalapácsokat, röngforgatókat és sínszegeket készítenek, amelynek minősége teljesen azonos az új anyagból készített szerszámokéval, szögekével. Az üzemben naponta olyan nagymennyiségű hulladékanyagot használnak fel, hogy havonta több mint 100 ezer forint értékű munkát állítanak elő. A hétfői napon például 4900 forintot takarítottak meg a hulladékanyagok feldolgozásával a dolgozó nép államának, A Szegedi Vasöntöde új öntőcsarnokában már folynak az előkészítési munkák Néhány nap múlva elkészül a Szegedi Vasöntődében az ötéves terv újabb ajándéka, az új hatalmas öntőcsarnok, A Szegedi Vasöntöde dolgozói az elmúlt esztendőben is kaptak egy 60 négyzetméter területű öntőcsarnokot, de ez a megnövekedett feladatok elvégzésére kicsinek bizonyult. Ezért vált szükségessé, hogy a meglévő öntőcsarnok mellé nagyobbat, egy 400 négyzetméter területű új csarnokot építsenek. Az új épületben az öntöde dolgozói az előkészületeket végzik: szorgalmasan hordják be az új csarnokba a szerszámokat, a formaszekrényeket és az öntéshez szükséges homokot. Az épületen már az utolsó simításokat végzik. Most rakják be az épület ablakait, az ajtókat, és a hét végén már itt végzik a formakészítést, az öntést. Az öntöde dolgozói ebben az esztendőben közel kétezer tonna súlyú villanymotorházat, motorpajzsot készítenek el: Egy hőstett a sok közül Megszoktuk már, hogy városunk területén naponta ezer és ezer teher- és személyautót látunk robogni, halljuk kürtölését. Talán nem is gondolunk arra, hogy ilyenkor télen a TEFU dolgozói milyen keményen küzdenek azért, hogy a rájuk bízott árut időben továbbítsák a rendeltetési helyére. Pedig így van. A nagy hó sok nehézséget okoz a gépkocsivezetőknek, akik naponta komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy gépkocsijukkal zavartalanul elérkezzenek a kitűzött helyre. Az elmúlt napokban Németh János elvtárs, a TEFU egyik soffőrje a nagybaracskai úton haladt gépkocsijával. Árut hozott Szegedre. Az út síkos, veszélyes volt és minden tudását, ügyességét össze kellett szednie egy-egy kanyarnál, vagy olyankor, amikor kerülnie kellett. Az óvatosság azonban nem bizonyult elegendőnek és egy kanyarnál, — hiába fékezett — Németh elvtárs kocsijának eleje az árokba csúszott. Németh elvtárs kiszállt a kocsiból ós várt egy kicsit. Segítség nem jött, — maga kezdett hozzá az autó mentéséhez. Több, mint egy fél óráig lapátolta a fagyott havat, mire az autót nagynehezen ki tudta hozni az árokból. Alaposan belefáradt a munkába, de az áru idejében érkezett meg..; Hétfőn délelőtt történi Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat cérnázó üzemrészében. A 15-ös keresztorsózógépnél elfogytak a copsok. A gép leállt, Vőneki Antalné és Varga Jánosné a gépen dolgozó sztahánovisták azonnal szól'ak a művezetőnek, Százi József elvtársnak, jelentették a hibát. Nemcsak a keresztorsózó gépet fenyegette a leállás veszélye, hanem cérnázógépeket is, amelyek a keresztorsózóktól várták az anyagot; A jó szakmai felkészültség, az ötletesség, a probléma gyors megoldására való törekvés meghozta » győzelmet. Százi művezető az üres orsók csövét ráhelyezte a copstartóra és kúpos keresztorsót — ami megfelelő anyagot tartalmazott — helyezett mellette a földre és úgy kötötte be a három szálat a gépbe, amely egy vastagabb fonallá sodorja. A megoldás sikerült, zavartalanul haladt a munka a gépen, s nem állt be fennakadás a terv teljesítébenj Szánkókká', kocsikkal hordják a trágyát földjeikre a deszki dolgozó parasztok Hó takarja a szántókat és hideg, arcot pirosító szél fúj. De a deszki dolgozó parasztok sem tétlenek és azért dolgoznak, hogy elősegítsék földjeik termőerejének fokozását. A Kossuth termelőszövetkezet tagjai igen helyesen és példamutatóan szánkókkal és kocsikkal hordják a trágyát földjükre. A központi tanyától, ahol a trágyát tárolták, a minap'is több mint tíz fogat vitte a trágyát a földekre. Gyukin Tódor, Rusz Jovo, az első mintájú Szabadság tsz tagjai is hordták a trágyát földjükre. Hozzájuk hasonlóan így csinálja — és így kell csinálnia — minden jó gazdának. Novkov Vince sem ült ölhetett kezekkel és fogatával sok trágyát hordott ki földjére. A Felszabadulás-utcában lakó Brezán Rádő kétlovas egyéni gazda, középparaszt is virradattól a sötétedésig vitte a trágyát szántóira, mert ő is évek tapasztalataiból tudja: a földnek vissza kell adni azt, amit a növény elvesz tőle. A trágyázott föld jóval többet fizet. S aki jó termést akar, az nem mulasztja el a trágyázást] Két aspiráns a szegedi egyetemen GÁL DEZSŐ MÁSODÉVES ASPIRÁNS, a Szervetlen Kémiai Intézetben Szabó Zoltán profeszszor vezetésével dolgozik. Témája fizikai kémiai tárgyú, a szénhydrogének oxydációjának mechanizmusával foglalkozik. A szénhydrogének oxidációjának kutatása a robbanómotorok működésének szempontjából nem kis jelentőséggel j bír. Gál Dezső most tette le jeles eredménnyel második szakmai vizsgáját, ez volt Szegeden az első aspiráns vizsga. Aspiránsi munkáján kívül jelenleg éppen egy szovjet tudományos mű fordításának szerkesztésével foglalkozik. Gál elvtárs a Szervetlen Kémiai Intézetben munkájához a segítséget megkapja, legutóbb sok különleges és drága üvegholmit a Német Demokratikus Köztársaságból hozatott számára az intézet. Gál Dezső aspiráns munkájából mind elméleti, mind gyakorlati síkon szép eredmények várhatók. VARRÓ VINCE MÁSODÉVES KLINIKAI ASPIRÁNS, belgyógyász szakorvos. Az I sz. Belklinikán dolgozik, Hetényi Géza professzor vezetésével. A klinikai aspirantúra azt jelenti, hogy az aspiráns miután klinikai tárgyból a szakorvosi képesítést elnyerte, tárgykörének egy szűkebb területével: egy betegséggel, avagy betegségcsoporttal foglalkozik. A kutató munka tehát a betegágytól indul ki; a klinikai aspiránsnak önálló osztálya van, ahol a témájának megfelelő betegeket gyógyítja. Varró Vince a gyomor-bélrendszer betegségeivel foglalkozik, vezetője Hetényi professzor maga is neves szaktekintély ezen a területen, így Varró elvtárs munkáját közvetlenül irányítja. A gyomorbélrendszer betegségek közül például a fekélybetegség elterjedtségét mutatja az a körülmény, hegy például az Amerikai Egyesült Államokban a lakosság 10 százalélnak volt élete folyamán fekélybetegsége. Az emésztőrendszer betegségei ha nem is okoznak mindig manifeszt tüneteket, a beteg közérzetét rontják, életkedvét, munkaképességét csökkentik. Varró Vince kandidátusi dissertáció.i iban a gyomorsavhiány kórokozó ielentőségével fog foglalkozni.