Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-12 / 9. szám

KEDD, 1954. JANUÁR 12. DÉLMAGYflRORSZAG 1 jól trágyázott földben bö jövedelmet ad majd a szerződőit növény Tóth K. János szegedi egyéni gazdának A mult év december 20-án Tóth K. János, Szeged, Oncsa-telep 2. szám alatt lakó dolgozó paraszt Hódmezővásárhelyre utazott. A Mezőhegyesi Cukorgyár hívta oda, hogy résztvegyen ő is a legjobb cukorrépatermelők számára rendezett díszebéden, • átvegye az eredményes cukorrépa termelésért járó díszoklevelet. Ezen az összejövetelen a díszoklevél mellett Tóth K. János egy nagyszerű világvevő rádiót is kapott. Ugy utólag is, ha visszagondol azokra a percekre, amikor a dicséret után a rádiót is kezébe adták, jóleső melegség járja át. Tóth K. János az elmúlt évre fél hold cukorrépa termelésére kötött szerződést a Mezőhegyesi Cukorgyárral. A Jót előUfsaitett fald, a gondos munka meghozta eredményét, mert a fél holdon 152 mázsa cukorrépája termett. Sok munka volt vele, az igaz, de megérte. A Mezőhegyesi Cukorgyár 916.80 forintot és 305 kilogramm cukrot adott a 152 mázsa 80 kiló cukorrépáért. A cukor kilogrammja 10.60 forint így pénzre átszámítva a 305 kiló cukorjárandóság 3233 forintot tesz ki. Emellett a szerződés szerint Tóth K. Jánosnak 60 mázsa cukorrépát kellett volna termelnie földjén. De ő 92 mázsa 80 kilóval többet termelt és így 546 forint többtermelési prémiumot kapott. Prémiumot kapott még az augusztus 28-ig — a szerződésben megállapított idő előtt — beszállított cukorrépáért; 449 forintot. Szeptember 5. előtt, szintén a határidő előtt szállított cukorrépáért pedig 189 forintot A 152 mázsa cukorrépa után tehát összesen 5344 forint 60 fillért fizetett a Mezőhegyesi Cukorgyár Tóth K. Jánosnak, a cukor árával és a prémiumokkal együtt. Ezen túl visszakapta takarmánynak a répaszeletet is. Most kormányunk új programmja után Tóth K. János még fokozottabban érzi azt a gondoskodást, nmelyet államunk tanúsít a dolgozó parasztság érdekei iránt. . Tóth K. János látja, hogy most még érdemesebb dolgozni, mert a sok munka után becsületes munkájához méltóbb fizetséget kap. Éppen ezért erre az évre szintén fél hold földet kötött le szerződésben cukorrépa termelésére. Szerződött 800 négyszögöl borsó termelésére ls. A tavalyi tapasztalatok alapján Tóth K. János elhatározta, hogy az idén még nagyobb gondossággal készíti elő földjét a cukorrépának, hogy a tavalyinál még magasabb terméseredményt érhessen el. Jól érett istállótrágyát terített el a cukorrépának szánt fél holdon — amelyet az aratás után tárcsázott is — és középmélyszántással a földbe szántotta a trágyát. Amikor így állt egy ideig a föld, jó mélyen újra -zántotta, hogy az a nedvességet így jobban magában tartsa, a rögöket pedig szétszívja a téli fagy. Tavaszra jó morzsalékos, nedvességben dús talaj várja a magot. Ha az idő kedvez, Tóth K. János feleségével együtt, már március közepén megkezdi a cukorrépa vetését Hogy minél jobb termést érhessen el, műtrágyáról is gondoskodik. A műtrágyát és a magot megkapja a Cukorgyártól. Tóth K. János úgy tervezi, hogy vetés előtt fejtrágyát (kálisót és szuperfoszfáfot) boronál majd a földbe; nehéz boronávaL A pétisót a sorokra szórják. Minden évben fokoani kell a föld termőerejét és Tóth K. János tudja: az istállótrágyázás, a műtrágyázás alapja annak, hogy a föld mindig dúsan és sokat teremjen. Feleségével együtt már előre elhatározták, hogy egy szál gyomot sem engednek nóni a cukorrépa földön. Alig dugja ki zöld kis fejét pár centire a mag, csak a sorokat lehessen látni, Tóth K. Jánosék tolókapával irtani kezdik majd a gyomot. Később, amikor a répa már négy-öt leveles lesz, amikor a szára megerősödik, egyelni kezdenek. Az egyelésnél mindig a gyengébb szálakat húzzák ki, hogy az erősebb még gyorsabban fejlődjön tovább. Egyelés utón többször is kiirtják a gyomot a tolókapával, háromszor pedig megkapálják a földet, hogy a fellazított talaj jobban magába szívja az esővizet és táplálja, erősítse a termést. A cukorrépával sok munka van, ezt már több évi tapasztalatból is tudja Tóth K. János. A föld megművelése mellett a kártevők is nagy gondot okoznak a gazdának, különösen ha száraz az időjárás. Tóth K. János ezzel is előre számol és férerirtó szerről (Hungária matadorról) gondoskodik, s így a kártevőknek még a magját is kiirtja, hogy azok semmi kárt ne okozhassanak a termésben. A cukorrépával Járó munka mellett Tóth K. János azt is számításba vette, hogy ml lesz a fizetség, gondos munkájáért. Még magasabb terméseredményre törekszik, mint amilyet az elmúlt évben elért -és így pénzben majd nem lesz hiány A aaerxőtUs sxertnt ebben az évben kormányunk új programmja alapjlán még nagyobb beadási kedvezményeket kap. A cukorrépára lekötött fél hold földje után nemcsak • T,én"b°-dását, hanem az állatbeadás felét is elengedik. A 800 négyszögöl borsóföld után a szerződés szerint 1200 négyszögöl földre engedik el a terménybeadást, és a borsóra lekötött terület teljesen mentesül az állat-, tojás-, és baromfibeadástól ls. Tóth K. János jól számított, munkájának nem marad el a haszna. Érdemes szerződéseket kötni, hiszen a fizetés mellett az élenjárók jutalmat is kapnak. Olyan jutalmat, amelyre joggal büszkék a jó gazdák. ÁTÁLLÁS A RUHAGYÁRBAN SZEGEDI JEGYZETEK Kálvária a csutka körül I ünőcn Havonta kapnak Bármennyire szokatlan is, ezúttal meg kell dicsérnünk a TÜZÉP szegedi kirendeltségét. Amióta a nagy hideg beköszöntött, kukoricacsutkát ad a kisgyermekes családoknak, amely, ha nem is magas kalóriatartalmú, de főzéshez kihasználható, két ízben a rászoruló családok egy-egy métermázsa csutkát. Ez eddig rendben is van cs csak dicséret illeti a kezdeményezést. A baj ott kezdődik, hogy a csutkára az utalványt a rókusi TÜZÉP-telepen adják ki. Ez a villamostól körülbelül egy kilométerre van. Ez se nagy baj. A baj ott kezdődik, hogy a csutka nem a rókusi telepen van, hanem a Sertéstenyésztő telepén. Rendes körülmények között ez sem lenne katasztrófa, ámde a híd, amelyen Rókusról a telepre lehet jutni, már hoszszú idő óta javítás alatt van és aki egy csutkautalvány birtokába kerül, annak be kell jönni a városba és a Kdlváriaúton kell kimenni a telepre. Ez az út i kilométer is nem kevesebb visszajövet sem. Ámde a csutka kálvária még itt sem ér véget. Mert meg esik nemegyszer hogy aki kimegy a telcore, ott azt a felvilágosítást kapja hogy pillanatnyilag nincs csutka. Majd néhány nap múlva. Tehát nyolc kilométernyi utat tett meg hiába. Ha elővigyázatlanul mindjárt kocsit is vitt magával, akkor annak a költségét is meg kell fizetnie. Meg keli mondanunk, hogy a csutkát, elég méltányos áron adja a TÜZÉP: métermázsánként U.iO-ért. Ezzel szemben a fuvarosok métermá zsdnként 10 forintért szállítják azt be. Szó. val az olcsó csutka íny már nem is igen olcsó. Nekünk az a véleményünk, hogy ezt a problémát meg lehetne oldani kisebb költséggel és főleg kevesebb fáradtsággal és időveszteség gel oly módon, hogy a. TÜZÉP szállittasson telepeire csutkát és ott adják ki az arra Jogosultaknak anélkül, hogy ki kellene menni a rókusi telepre utalványért A TÜZÉP semmi esetre sem fxzejne a csutka szállításáért 10 forintot, viszont a telepről a dolgozók maguk is elszállítanák a csutkát talicskával vagy kisko csival. Mondom időt. fáradtságot és pénzt takarítanának meg n dolgozók, ha a TÜZÉP meghallgatná kívánságaikat. Z>. J. TECHNIKUSOK és munkamódszerátadók lepték el a szalagot. Uj év, új munka kezdődött a Ruhagyár 8-a8 termében. Elvtársak! A mai naptól kezdve, kék munkaruhát készítünk a gyárak dolgozóinak ... A teremmester hangja nyugodt volt, mikor közölte az újonnan alaknlt szalag dolgozóival az elkövetkezendő feladatokat. Voltak a szalag dolgozói között, akik csak látásból ismerték egymást. Eddig a viharkabátos, vagy a gumikö peny részlegnél — a gyár különbö ző területén dolgoztak; új, az üzembe most bekerült munkások is akadtak közöttük, sőt olyan ls volt, aki most ült életében először varrógéphez. A technikusok, a munkomódszerátadók megmagyarázták, megmutatták, hogy ezt, vagy azt a részt hogyan kell összevarrni, öszszeállítani. Az egyikük igy, a máslkuk úgy mutatta. — aztán magára maradt a szalag, illetve Csóka Béláné, fiatal sztahánovista elvtársnő vette át a szalag vezetését. öt bízták meg ezzel a nagy feladattal a gyár vezetői, pedig alig négy hónapja, hogy szalagvo z.ctő. Ez pedig éppen a negyedik cikk, — ahogy ő nevezi, — amelynek a gyártását vezetnie kell. Minden gép mellett ki volt függesztve egy vékony gépelt papíron a dolgozó munkafolyamatának pontos leírása, de bizony a mnnka nom valami gyorsan ment. Az előkészület is az átállásra hiányos volt. esak a harmadik napon állították be az endlizőgépet. a gomblyukazó és a gombvnrrót és csak az új év negyedik munkanapján kezdte átvenni a MEO a kész munkaruhákat. Ekkorra már egy kicsit kezdtek belejönni a munkába a szalag dolgozói, de amikor Csókáné, Talla Gyula minőségi ellenőr által viszszaadott hibás kész ruhákat kezdte visszaadogatni az „illetékeseknek" _ akik a hibát elkövették — lelókadtak az orrok, szomorú lett a hangulat. Pedig valóban csú nyák voltak az összevarrások, hol a kabáton, hol a nadrágon, hibás volt a gomblyukazás a nadrádszíjpánt felvarrás, a zseb ... — Nem tudom én csinálni... — Csak türelemmel kell lenni elvtársnő. — nyugtatta és biz'atta Csókáné szalagja dolgozóit. — Nem megy ez máról holnapra. Szorgalmasan csináljuk tovább... itt vigyázni az összevarrásra ... Szűcs Ferencné még sirt ls, a mellett dolgozó sztahánovista Bálint Gyulánó vigasztalta és napjában többször mutatta, hogyan fogja az anyagot a gép alá. — Nem tudom, nem tudom, — keseredett el a fiatalasszony és ráborult a gépre. — Dehogy nem tudod, esak ne légy türelmetlen. Nczd Így... ÉS MUTATTA, mutatta Bálintné végtelen türelemmel, Csókáné is felkereste, aztán ment a másikhoz, sorba mindenkihez, lelkesített és tanította az új dolgozókat. — Én is megsirattam annak idején a kapucnit, — mesélte el neklk vidáman, hogy amikor a gyárba került, az első munkánál 6 is így volt, nehezen ment, nem haladt, hibázott, aztán tanitott&k, sztahánovista lett, most meg szalagvezetö. így teltek az érák. a napok. 4-én huszonöt nadrágot és 33 kabátot, * én ?7 nadrágot, 27 kabátot, 6-án 35 nadrágot és 28 kabátot, 7-én pedig már 37 nadrágot és 31 kabátot készítettek. De a minőségi átvevő továbbra is egymásután adta vissza a kész ruhákat kijavítani. Csókáné töprengett, Prágai Lajos teremmesterrel együtt. — A zsebek kirajzolását pontatlanul végzik a szabászok. Ez is visszavet bennünket. ö miattuk rosszak a zsebfelvarrások. A cérna is hurkolódzik. A dolgozókat mind'g cserélgetik, alig hogy megszokták a munkát, már elhelyezik. Virághnét, a kiváló gallérozót is elvitték máshová, a helyére kerülő dolgozó nem olyan jó szakmunkás — nanaszkodott Csókáné. Bizony, a cserélgetés még jobban nehezítette a munkát és Csókánét bántotta az is, hogy Nagy elvtárs, az igazgató még őt bírálta meg azért, mert nem vette észre, hogy a zsebek rosszul vannak kije lölve, elvégre ő szakmunkás, látnia kellene. Persze, ez igaz. de akkor úgy gondolta, hogv elsősorban a szabászok vigyázzanak, ő igyekszik. megtesz mindent, de hát új a munka, újak a dolgozók, gyakorlattonok, még nem szokott össze a kollektíva. A SOROZATOS NEHÉZSÉGEK raegtorpantották Csókánét. Egyik nap, amikor hazament, még a hat éves kis Béluska fia is megkérdezto komor arca láttára: — Anyukám, tán valami baj var a gyárban! Másnap aztán ismét: rövidebb volt a gallér, a nadrágszár hossza, mint az előírás. Már csak egéev keveset engedett behajtani a varrásnál, még is rövidebb volt, leértékelték a munkájukat. Csókáné elhamarkodott cselekedetet tett: kérte leváltását. — Visszamegyek a gépre. — mondta Nagy elvtársnak. — Miért akar visszamenni T — Ugy látszik, nem tudom ellátni ezt a munkát. — Ki mondta ezt az elvtársnő nck! — Nem mondta senki sem... Nagy elvtárs most Csókánét nyugtatta türelemre, a nehézségek legyőzésére, aki eddig nem fogyott ki a türelemből, hogy a sza lag dolgozóit lelkesítse. Másnap is már ott volt a gépek között — és segített mindenkinek. A nadrágszárbevarrással lemaradt 8-as gépnél az egyik olvtársnfl. Ugy osztotta be a munkát, hogy a 2-es gép is segítsen, nehogy az egész szalag keresetének a rovására menjen a lemaradás. Józsa Lászlónét. aki , a varrógépnél sehogyan sem boldogult, a gombozó géphez osztotta, — ott jól megállta a helyét, örömmel Iá'ta, hogy Zsilák Mátyásné, IL Kovács Istvánné, jól haladnak a mnnkával. Szombaton pedig már több munkaruhán egyetlen hibát sem talált a MEO. Az egész szalag arca felderült. Az első siker eigy hét alat! Csókáné nevetve mondta: — Lesz elvtársak még több fs. rövidesen. — Lesz bizony. — hallatszott a gépek mellől. Prágai Lajos, a teremmester 1949-es munkákról beszélt. — Akkor is gyártottunk Ilyen munkaruhákat és amit itt ma pem vesznek át a minőségi ellenőrök, az a mnnka 1949-ben jóminőségü volt. De így van ez helyén. Ma sokkal nagyobbak a követelmények, ma sokkal jobbat kell adni a dolgozóknak. AZ UJ MUNKA', az átállás kezdeti nehézségei még nem szűn tek meg, de Csókáné már azt hiá nyolja, hogy rossz a hangszóró nem szól a munkateremben és nem hallják majd a munkájuk minőségi értékelését... MARKOVTTS TIBOR „A minőség javítása valamennyiünk szívügye,.." A Német Demokrat'kus '-en. „a n?qy keíde—én'-eVbbi növeitse mellet: kü •ninS'éq r-etjJ'tvít' A «*« - „r-> narv-bb s'Ambin qád" elmért frlyta'o4' v -o • a co'no't az NDK mlnő.éq eme.éJéért. A zittaui mechanikai szövődé, az NDK legnagyobb szövődéjánek dolgozói 1953 első felében elnyerték a minisztertanács vándorzászlaját. Kiváló termelési eredményüket főleg az élenjáró szovjet munkamódszerek széleskörű alkalmazásával érték el. Az üzemben 805-en dolgoztak Ligyija Korabelnyikova munkamódszerével. Kovaljov módszerét 735 dolgozó alkalmazta. Ennek eredményeként a vetélőcserét 6.4 másodpercről 4.2 másodpercre csökkentették. A kormány júniusi határozata a közszükségleti cikkek termelésének jelentős növelésére még nagyobb feladatok elé állította a zittanl szövődé dolgozóit. A dolgozók termelési értekezleteken megvitatták, hogyan adhatnak még több textilneműt az országnak. Javaslatokat tettek az élenjáró szovjet munkamódszerek még szélesebbkörű alkalmazására. Versenyt indítottak -a szakma legjobb dolgozója* és a "-minőségi brigád* címért. Amikor a schwarzai "Wilhelm Pieck" mürostművek dolgozói fölhívással fordultak az NDK összes dolgozóihoz, hogy készüljenek fel Idejében a "nagy kezdeményezések évére*, a zittaui szövődé dolgozói is csatlakoztak hozzájuk. A dolgozók a műszaki vezetőkkel közösen megvitatták, milyen segítség kell nekik, hogy vállalásukat teljesítsék. Paul Hofsess szövő például elmondta: az 1953-as évben a termelékenység jelentős növelése mellett a minőséget is sikerült tovább javítani. Ez azonban még mindig nem kielégítő. Az 1954-es évben még fokozottabban ügyelni kell a minőségre. — A minőség javítása valamenynyiünk szívügye. Hiszen mi sem akarunk selejtes árut vásárolni — mondotta. Paul Hofsess brigádja nevében vállalta, hogy 1954-ben 99 6 százalékban csak minőségi szövetet gyárt és kiérdemli a > minőségi brigád* címet. Kifzlársa'áq üzemelnek do'qo'ói 1954. é36k évi-bena terme'ékenyséq toi'nrasn naqy f'gyelmet fzente'nek a do-qoTók eq/ínl vá'lváokat (ettek kep- oídnak be a ..mln"=séqi bri fen-be. Alábbi cl' k"nk arró' «<J1, ieqriaqyobb tzövödéjének daiqo ói a Több dolgozó azt javasolta: az új minták kiválasztásánál vegyék figyelembe a fogyasztók igényeit. A szövők, akik egyben vásárlók is, sokkal nagyobb gonddal dolgoznak majd olyan anyagokon, amelyekből maguk is szívesen vásárolnak. Gretel Maiscetz szövőnő az élenjáró munkamódszerek terjesztésének jelentőségéről beszélt. Konkrét példákat hozott fel, hogyan emelkedett tanítványainak teljesítménye. Az élenjáró szövőnő hetenként négyszer fél-fél órát csak tanítványaival foglalkozik. A festőde dolgozói saját munkájuk mellett más részlegek dolgozóinak munkáját is megtanulták és így fennakadás nélkül helyettesíthetik szabadságuk alatt a kikészítő-üzem, a fehérítő, vagy nyomó-részleg dolgozóit. A dolgozók a minőség továbbjavitása érdekében a többi között, a következő határozatokat hozták: a termelési értekezleteken és szakszervezeti taggyűléseken rendszeresen foglalkoznak a minőség kérdésével; az egyéni és brigádvállalásoknál a minőséget helyezik előtérbe; tovább fejlesztik a -szakma legjobb dolgozója* és a -minőségi brigád* címért folyó versenyt; kiterjesztik az élenjáró szovjet munkamódszerek ismertetését; az üzem vezetősége minden nap reggel 10 óráig nyilvánosságra hozza ez előző napi eredményeket. A legjobo dolgozók fényképeit dicsőségtáblán helyezik el. A határozat végül kimondja: az üzem dolgozói meg vannak győződve arról, hogy a termelékenység növelésével és a minőség javitásával jelentős eredménveket érel 1954-ben és hathatósan hozzájárulhatnak az ország egész lakossága életszínvonalának további emeléséhez. A M'csurni Agrártudományi Egyesület csongrádmegyei szervezete veze ősógl ülésen tárgyalta meg a mezögazdaságfe.lesztésl programmot A Micsurin! Agrártudományi , Egyesület csongrádmegyci szervezete vezetőségi ülésen vitatta meg a párt és a kormány mezőgazdaságfejlesztési határozatát. A vezetőségi ülésen Csongrád megye mezőgazdasági adottságainak figyelembevételével dolgozták ki 1954. első félévi munkatervét. Széleskörű tapasztalatcsereértekezletek megrendezését vették tervbe Csongrád megye járásainak termelöszö vetkezeteibon. Még ebben a hónap, ban a kisteleki Felszabadulás tsz ben tapasztalatesereértekezleton beszélik meg a kistelek-környéki nagykiterjedésű homokos terület zöldtrágyázás! és takarmánytermeszlési feladatait,. Ugyanrsak januárban Szegeden a mezőgazdaság villamosi'ásának kérdéséről ren deznek ankétot, majd a talajerózió kérdéséről tartanak megbeszélést. A brit n«mz»<kőiősség pénzügyminisztereinek értekezletéről London (TASZSZ). Az angol lapok szemleírói a brit nemzetközösség jelenleg Sydneyben folyó pénzügyminiszteri értekezletének munkáját kommentálva különösen kiemelik egy hivatalos szóvivőnek azt a január 9-én Sydneyben tett kijelentését, hogy a brit nemzetközösségnek készen kell lennie „saját gazdasági érdekeinek önálló megvés désére". Az „Observer" szemleirója így ir erről: „A Washingtonból és Sydneyből érkező jelentések meggyőzően bizonyítják, hogy az elmúlt évvel befejeződött aaz időszak, amelyben azt várták és remélték, hogy Amerika kezdeményezést tesz a világgazdasági problémák megoldása te_ té Wé r