Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-09 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A vasárnapi agitációs napon a népnevelők százai segitenek tanácsokkal, felvilágosító szóval a dolgozó parasztok nagy munkájában Tanuljunk a szovjet szakszervezetek tapasztalataiból Vidám téli napok Deszken A Z M D P CSONGRÁD MEGYEI PÁ R T B I Z O TTSÁGÁNAK LAPJA X. EVF. 7. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1954. JANUÁR 9. A több és jobb híres szegedi paprikáért A szegedi paprikaankét határozatából A szegedi paprikatermelési ankét — amelyet mint ismeretes, január 7-én, csütörtökön a Szegedi Városi Pártbizottság javaslatára a Szeged Városi Tanács rendezett — a me­zőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatból kiindulva, a szegedvidéki paprika termelési, feldolgozási és kereske­delmi problémáinak megoldására határozatot hozott. A határozat há­rom főcsoportban jelölte meg a fel­adatokat. 1. A termelés szervezése. 2. A termelés. 3. Begyűjtés, feldol­gozás és értékesítés. A határozat első rcsze megálla­pítja. szükséges visszaállítani a -zártkörzetű" füszcrpaprikatermelő tájat, s ezen a termelés fokozását, minőségjavítását biztosítani. A földművelésügyi és az élelmiszer­ipari minisztérium a nagyüzemi paprikatermelés elősegítése érdeké­ben segítse a nálunk már haszná­latba vett ültetőgépek bevezetését úgy, hogy a paprikaültetés céljára hasznosítható legyen. Közvetlen szántóföldi magvetésre alkalmas fűszerpaprikafajták nemesítését és eredményes vetési módját széles körben kísérletezzék ki a kutató intézetek a gyakorlat számára. Rá­mutat a határozat, biztosítani kell a gépi művelésre alkalmas táblák növényápolását megfelelő erő- és munkagéppel. Szükséges biztosí­tani, hogy a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák fűszerpaprika te­rületének leszántásához megfelelő gépierő rendelkezésre álljon. Fontos rcsze a határozatnak az, amely kimondja, hogy a termelők­nek fajtiszta vetőmagot kell bizto­sítani. Ennek * érdekében a szapo­rító gazdaságokat ezév tavaszára Tétre kell hozni. A termelés foko­zása, minőségjavítás érdekében a határozat megjelölte, helyes lenne, ha a Földművelésügyi Minisztéri­um jutalmazná a paprikatermcsz­tésben élenjárókat: termelőszövet­kezeteket és egyéni gazdálkodókat. A határozat szerint biztosítani kell, hogy a megyei, járási és városi ta­nácsok a termelési tervek elkészí­tésekor a szegedvideki paprikaterü­leten elsősorban a paprikatermelést tekintsék központi feladatnak. Kö­rültekintően hozott határozatot az ankét a paprikaföldek öntözéséről. Megjelölte a határozat, a Sze­gedi Városi Tanács mezőgazdasági állandó bizottságán belül paprika­termelési albizottságot kell létre­hozni azért, hogy ez a szerv is gyor­san intézkedjék a paprikatermelés kérdésében. Szeged Város Tanácsá­nak végrehajtó bizottsága a teg­napi ülésén a határozat nyomán foglalkozott a paprikatermelési al­bizottság létrehozásával. A paprika albizottságot még ebben a hónap­ban létrehozzák és a paprikaankét határozataiból kiindulva, elkészíti munkatervét. A termelés kérdéseinél határo­zatba foglalták, amíg a termelők területükre elegendő mennyiségű istállótrágyát előállítani nem tud­nak, addig a minisztérium segít­ségével, a Szervestrágyagyüjtő Vál­lalat biztosítson a paprikaföldekre elegendő mennyiségű, tőzeg, fekál, vagy istállótrágyát. Felkérték a Földművelésügyi Minisztériumot, segítse elő, hogy a termeltető vál­lalat necsak a műtrágya, hanem a szervestrágyagyüjtő vállalattól ka­pott trágya vételárát is kamat­mentes hitel formájában előlegez­ze. Felkérték a Földművelésügyi Minisztériumot arra is, segítse elő a melegágyak készítéséhez szüksé­ges anyagok biztosítását. Fontos ré­sze a határozatnak az is, amely rá­mutat, a kutató intézet irányítása mellett a feldolgozó vállalat bo­csásson minél nagyobb mennyiségű jarovizáit vetőmagot a termelők rendelkezésére. Az ankét felkérte a minisztériumot, hogy a dohány­pajták építési akciójához hasonlóan — a nagyobb területen fűszerpap­rikát termelők részére — szárító készítéséi hitel nyújtásával segít­sék elő. Az ankét kérte a miniszté­riumot, tegye vizsgálat tárgyává a csípős és csípősségmentes paprika árának kérdését. Rámutat a hatá­rozat, tanácsaink igyekezzenek megoldani megyénk üzemeiben a kisebb eszközök, mint például lo­csoló, kiskapa, stb. előállítását. A határozat begyűjtéssel, feldol­gozással és értékesítéssel foglalkozó rcsze a többi között rámutat: a mi­nősítés tárgyi alapokra helyezése érdekében a szín és a capsaisin meghatározását rövid időn belül megfelelő módon ki kell dolgozni cs alkalmazni a minősítések során. A határozat szerint fontos a jelen­leg meglévő fűszertároló kapacitás növelése. Pályázat tűzendő ki a csipedés és hasítási munkálatok gépesítésére. Az átvételi súrlódá­sok elkerülésére, szerkesszenek olyan nedvességtartalom meghatá­rozó készülékét, amely az átvétel helyén bonyolult eljárás nélkül megnyugtatóan és gyorsan kiiau tatja az átvett paprika nedvesség tartalmát. A határozat megállapítja, hogy még jelentős mennyiségű megter­melt paprika nincs bcgyüjtve. A hatóságoknak, állami szerveknek mindent el kell követni, hogy a zugforgalmat, a paprikával való feketézést megszüntessék. Rámutat a határozat, hogy a feldolgozó vál­lalat berendezésének korszerűsíté­sét a lehetőséghez képest el kell végezni. A határozatban javasol­ták, az Élelmiszeripari Miniszté­rium minősítse a minőségi papri­kát márka-cikknek, hogy ezáltal a különleges készítési eljárás a pap­rika árában felszámolható legyen. Javasolta az ankét azt is, a felfű­zött paprika árát úgy állapítsák meg, hogy a fűzésben és a házi tá­rolásban a termelők érdekelve le gyenek. A határozat rámutatott, a közeljövőben Szegeden megnyíló hathónapos paprika mesterkénzö iskola hallgatóinak szükséges meg­beszélni a január 7-i paprikaankét anyagát is. A szegedi paprikaankéton el­hangzottak cs természetesen a ha­tározata füzet formájában ki­adásra kerül. A füzetben a határo­zat minden pontját ismertetik. V * Á paprikaankéton hozott határozatok végrehajtása nem könnyű feladat — nem egyik napról a másikra történik. Szívós munka szüksé­ges hozzá. De nem kétséges, hogy a párt útmutatásával, a tanács segít­ségével, a paprikatermelők jó munkájával megvalósul. S a párt- , és kormány mezőgazdaságfejlesztési határozatát következetesen valóra váltva, a fejlődés új csúcsaihoz ér a hírneves szegedi paprikatermelés kultúrája. Hasznos szórakozással töltik a téli szünidőt az ország úttörői A városok és falvak úttörőcsa­patainak tagjai hasznos szórako­zással töltik a téli vakációt. A téli szünidő izgalommal várt eseménye, az országos úttörő akadályversony. A verseny első fordulójában sok­ezer úttörő őrs állt rajthoe a ki­rándulással egybekötött akadály­versenyen. A második fordulóban az úttörő rádió által feladott kéri désekre kell a pajtásoknak írásos választ adni. A munka során em­lékeket gyűjtenek szülőfalujuk, vá­rosok nagyjairól, a Szovjet Had­sereg felszabadító harcairól. Az akadályverseny dijait feb­ruár 15 én osztják ki. A VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASAGERT Az 1954-es év új csöng rádmegy ei termelőszövetkezetet a deszki Táncsics Deszk községben 15 család még az elmúlt év őszén Táncsics néven új termelőszövetkezetet alakí­tott. A működési engedélyt most kapták meg és Így 1954-ben Csongrád megye első új termelőszövetke­zete: a deszki Táncsics. Az új tsz tagjai között többen vannak olya­nok, akik már voltak termelőszövetkezeti tagok, do a szövetkezeti demokrácia megsértése miatt el­hagyták a közöst. Az történt ugyanis, hogy két esztendővel ezelőtt erőszakosan egyesítették a Kos­suth és a Táncsics tsz-t. Az erőszakoltságból adódó bajok élesen megmutatkoztak, s őzért többen a volt Táncsics tsz tagjai kiléptek a Kossuth tsz-ből. A kilépők azonban jól tudták, hogy a bajok, hibák nem írhatók a szövetkezeti gazdálkodás rovására, helyes úton jártak, amikor a közös életet válasz­tották. Ezért többon a kilépők: élükön Busz Lyubo­mirral ós Szilágyi József középparasztokkal új 'termelőszövetkezetet alakítottak: Táncsics néven. A 190 holdas Táncsics tsz tagjainak csaknem fele délszláv nemzetiségű. A tsz elnöke: Busz Lyu­bomir délszláv nemzetiségű. A tagok az elnök há­zánál tervezik a jövőt, — a mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló párt- és kormányhatározat szellemé­ben Busz Lyubomir, az elnök, a következőket mon­dotta: — Földünk talaja kiválóan alkalmas búza tormelésre és őzért elhatároztuk, hogy területünk egyharmadán termeljük a fontos kenyérgabonát. Húsz hold lucernásunk biztosítja a tíz hasas üsző­ből és tíz anyakocából létesülő közös állatállomá­nyunk takarmány alapját. Tavasszal egy bővizű kutat fúratunk, amelynek segítségével öntözzük majd négy holdas kertészetünket. Azt a vizet, amely a konyhakertészet öntözéséhez már nem szűk séges, földünk végében lévő 12 holdnyi lapos terü­letre eresztjük, s ott halastavat létesítünk. De tele­pítünk öt hold gyümölcsöst is. Az új termelőszövetkezet tagjainak meggyő­ződése, hogy igazán jó életüket a közös gazdálko­dással meglelik. Magabiztosan, tele munkakedvvel várják a tavaszt. Kertészetünket még jövedelmezőbbé tesszük — mondja Csúcs Mihály, a szegedi Táncsics tsz elnöke Termelőszövetkezetünk Szeged város alatt terül el. Ezért is ha­tároztuk el tsz-ünk megalakulásá­nak első évében öt hold öntözéses kertészet beállítását Már akkor is sok zöldségfélét vittünk a piacra és az öt hold kertészet mintegy 70 ezer forintot jövedelmezett. 1950­ben öntözéses kertgazdaságnnkat 25 katasztrális holdra emeltük fel. A melegágyi kereteink számát pe­dig kerek 000 négyzetméterre nö­veltük. így már februárban az üvegek alatt korai, primőr árukat termeltünk és már korán tavasszal szép jövedelmet biztosítottunk. Azután mind a korai, mind a késői palántákat elő tudtuk nevelni a folyamatos kiültetéshez. Hogy az öntözést folyamatosan biztosítsuk, 1950—51 telén 27 katasztrális hol­dat csatornáztunk, s a területet a Holt-Tisza ágból öntöztük. Termelőszövetkezetünkben 1951. óta öntözéses kertgazdaságunk, mint főüzemág szerepel, mert az egyik legnagyobb jövedelmet biz­tosítja. A jól beállított öntözéses kert­gazdaság kora tavasztól késő őszig folyamatosan biztosítja a hasznot. 1951-ben a beállított területnek csak 70 százalékát tudtuk megmű­velni munkaerőhiány miatt, — mégis 240 ezer forintot jövedelme­zett-. Az öntözés hatalma/s jelentősé­gét az 1952-es gazdasági évben bi­zonyítottuk be. Az aszály és a fagykár a mi vidékünkön volt a legnagyobb, országos viszonylat­ban. A szántóföldi növények, ame­lyek nem voltak öntözve, az 1952-es gazdasági évben jóformán semmi termést nem adtak. 1952-ben, meg lehet állapí­tani, kizárólag öntözéses kert­gazdaságunk biztosította tag­ságunknak a jövedelmet. 1952­ben öntözéses kert gazdaságunk 20 hold volt és 220 ezer forintot jövedelmezett. Elnyertük a megye legjobb ker­tészéti termelőszövetkezete címet és a vele járó 8 ezer forint jutal­mat is. Az 1953-as évben kertészetünk túlnyomó részében rátértünk a ba­rázdás öntözésre. Mivel területünk túlnyomó része középkötött, így rá­jöttünk arra, hogy sokkal jobb a barázdás öntözés, mert elsősorban nem tömíti a talajt, másodsorban pedig lófogattal tudjuk végezni a növényápolást. A kertészeti brigád tagjai igy a reájuk osztott terüle­tüket gyommentesen tudják tar­tani. Kertészetünk minden évben szé­pen jövedelmezett. Most pedig az 1954 es gazdasági évben nagy ter­veink vannak kertészetünk minő­ségi és mennyiségi termelésére. A kertészet területét nem emeljük, megmarad húsz hold. — de sokkal okosabban használjuk ki. A me­legágyakat már most előkészítjük és korai, primőr árukat termelünk, Február végén melegágyi sa­látát és hónapos retket vi­szünk a piacra és utána még elő tudunk nevelni másfajta palántákat. Ebben a gazdasági évben még több jövedelmet akarunk. Kerté­szetünk területéből tíz holdon el­végeztük a trágyázást, az egész te­rületen pedig a mélyszántást. Ter­vünk, hogy ebben a gazdasági év­ben katasztrális holdanként el­érjük kertészetünknél a 15 ezer fo­rint hasznot. Kertészeti területün­ket évente kétszer beállítjuk: ko­rai növényeknek és őszieknek. Te­rületünk egyrészére szerződtünk a MEZÖKEB-rel és a Konzerv­gyárral, továbbá a szegedi klini­kákkal. A fennmaradó részt termé­szetesen a szabadpiacon értékesít­jük. Mindent megteszünk, hogy kerté­szetünkben is megvalósítsuk a me­zőgazdasági határozatból reánk eső részt. Sokmillió forintos beruházások a kisérleti gazdaságokban Ebben az évben a párt- és kor­mányhatározat szellemében a kí­sérleti gazdaságokat is jelentős mértékben fejlesztik. így többek között a szarvasi öntözési és talaj­javító kutatóintézet új laboratóriu­mi épületet, mélyfuratú melegvizes kutat, bekötőutat kap. A sopron­horpáesi kísérleti gazdaságban be­fejezik az 1,200.000 forintos költ­séggel épülő rostlenlaboratórium építését. A szőlészeti kutatóintézet­nek Badacsonyban és Kecskeméten lévő telepein korszerű borpincéket építenek. A napraforgó-betegségek leküzdésére irányuló kísérletek cél­jára Iregszemcsén 1,200.000 forin­tos költséggel külön laboratóriumo­kat építenek és rendeznek be. Nagy beruházási összeggel szere­pelnek a kísérleti gazdaságok szo­ciális létesítményei. A gazdaságok alkalmazottai részére 12 millió fo­rintos költséggel 141 kétszobás, összkomfortos lakás épül. 1,800.000 forintot fordítanak 5 napközi ott­hon és bölcsőde, 2,700.000 forintot pedig összesen 600 fő befogadására alkalmas munkásszállás építésére. Sokmillió forintos beruházás szol­gálja a kísérleti gazdaságok állal­tenyésztésének fejlesztését. A Szegedi Konzervgyárban az idén húsz vagonnal több finomfőzelék készül, mint tavaly A Szegedi Konzervgyár több mint. másfél hónappal a határidő előtt, befejezte 1953. évi tervét. Csak szil­vaízből mintegy húsz vagonnal gyártottak terven felül: A kormányprogramra alapján a mult év második felében több új­fajta konzerv gyártására tértek rá, hogy a dolgozók növekvő igényeit kielégítsék. Ilyen a karfiolból, zöld­borsóból, és sárgarépából készült finom főzelék és a karfiolkonzerv is. Az idén bő választék áll majd a háziasszonyok rendelkezésére, mert csak ebben a gyárban 128 féle kü­lönböző konzerv készül, s mintegy húsz százalékkal több mint tavaly. Különösen a finomfőzelék mennyi­ségét növelik,. mert a fogyasztók rövid idő alatt megkedvelték. Ta­valy mintegy tízezer üveggel ké­szült terven felül belőle, ebben az évben pedig mintegy húsz vagonnal többet készítenek, mint 1953-ban: Már az új év első napjaiban más­fél vagon finomfőzelék készült az üzemben. Néhány nap múlva megkezdik a marhagulyás gyártását, amelyből csak az első negyedévben mintegy tíz vagonnal készítenek. Az idén gyártásra kerülő nagyobb mennyiségű konzerv tárolására most épül egy hatalmas, hatvan vagonos készáruraktár. A konzerv minőségét eddig nagyban befolyá­solta, a gyakran rendszertelen nyersanyagszállítás. Az ebből szár­mazó hibák az idén megszűnnek, mert a Konzervgyár 2100 holdas célgazdaságot kapott, s így a borsót, paradicsomot s egyéb zöldség- és gyümölcsfélét akkor szedik le és szállítják be az üzembe, amikor az konzervgyártásra a legalkalmasabb: A Katolikus Papok Országos Békebfzottságának értekezlete tanács bécsi ülésszakának tárgyalá­saival, eredményeivel és célkitűzé­seivel foglalkozott. Szilárd meggyőződésünk —mon­dotta —, hogy minden igazi kereszténynek, legelsösorban pedig a lelkipász­toroknak feladata a békesség szolgálata^ a munka a békéért, A Katolikus Papok Országos Bé­kebizottságának Elnöksége a me­gyei titkárok részvételével január 8-án értekezletet tartott. Az érte­kezlet előadói dr. Horváth Richárd protonotárius kanonok, országos al­elnök és Mag Béla c. kanonok, or­szágos titkár voltak. Dr. Horváth Richárd előadásában a Béke-Világ-

Next

/
Thumbnails
Contents