Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-08 / 6. szám

PÉNTEK. 1954. JANUÁR 8. DELMOGYARORSZflG TöiiJ itt* ni (tel az üzemi teriilel minilea négyzetméteréről és a gépi berendezés minden egységéről A SZOVJETUNIÓ népgazdasága elé tűzött feladatok újabb hatalmas lendületet adtak az országban folyó szocialista munkaversenynek. A munkások, mérnökök és technikusok kitartó harcot folytatnak a termelési tartalékok jobb kihasználásáért. Moszkva, Leningrád, Ivanovo és a többi nagyvárosok üzemeinek élenjáró újítói értékes kezdeményezéssel léptek fel. Országszerte munkaversenyt indítottak az üzemi területek és a gépek jobb kihasználásáért. A MOSZKVAI Karburátorgyárban az üzemi terület kibővítése nélkül 1953-ban 55.7 százalékkal több árut termeltek, mint 1950-ben, csupán azzal, hogy megjavították az üzemszervezést és a gépekre tökéletesebb műszereket szereltek. A leningrádi »Kirov« villamoskészülékek gyárában az üzemi kollektíva elhatározta, hogy 1954-ben jelentősen növeli a termelést anélkül, hogy nagyobb beruházásokra lenne szükség. A gyár dolgozói vállalták, hogy növelik a gyorsolvasztások számát, meghosszabbítják a Martin-kemencék javítása közti időt s ezzel többezer tonna acélt tudnak gyártani terven felül. Ez pedig annyit jelent, hogy 1954-ben 90 százalékkal több traktoralkatrész és 45 százalékkal több közszükségleti cikk hagyja el a gyár kapuit, mint az előző évben. A Kirov gyár kollektívájának kezdeményezését az összes leningrádi ipari üzemek lelkesen fogadták. AZ IVANOVOI TEXTILMUNKASOK ugyancsak versenyt indítottak az üzemi terület jobb kihasználásáért és az egy gépre eső szövettermelés fokozásáért. Figyelemreméltó a Vnrcneova fonó- és szövőgyár, valamint a kohmai pamutkombinát kollektívájának kezdeményezése, akik a munkatermelékenyseg emelése es a technika jobb kihasználása mellett szintén az üzemi terület észszerűbb kihasználásaért indítottak munkaversenyt. Ennek során különböző segédüzemek helyiségét szabaddá tették s ezekben a termekben 25 fonógépsort és 214 szövőgépet állítottak fel. így a fonaltermelést 15 százalékkal, a nyersszövetgyártást 31 százalékkal tudják növelni. A felszabadult üzemi területen felállított újabb gépek segítségével a kohmai pamutkombinát kikészítő üzemében 1954-ben 19 százalékkal, 1955-ben pedig 30 százalékkal növekszik a készárutermelés. Az üzemi terület, a gépberendezés észszerű kihasználása, a technológiai eljárások tökéletesítése nemcsak a termelés jelentős fokozását teszi lehetővé, hanem ezenfelül nagy anyag- és pénzmegtakarítást is jelent. A gyedovszki (Moszkva terület) kordgyárban idén az előfonógépek által elfoglalt terület 30 százalékát tették szabaddá. A felszabadult területen újabb gépeket állítottak fel, ezáltal szükségtelenné vált. hogy többmilliós beruházással új műhelyt építsenek. A tyumem mechanikai öntőd'"' ben a gépek észszerűbb elhelyezése, a munkadarabok gyorsmegmunkálása és a technikai eljárások tökéletesítése azt eredményezte, hogy az eredeti üzemi területen most háromszor annyi forgácsológépet gyártanak, mint 1950-ben. AZ ÉLENJÁRÓ ÜZEMEK kezdeményezése élénk visszhangra talált az ipar minden igában. Egvre több gyár kollektívája kapcsolódik be az üzemi tartalékok kihasználásáért, a termelés további növeléséért vívott harcba. E tartalékok helyes kihasználása legjobb biztosíték arra. hogy a szovjet ipar sikerrel teljesítse majd az ötödik ötéves tervben előirányzott feladatokat. Az új év első sikerei és nehézségei a Szegedi Kéziszerszámán^ á ban A kiskundorozsmai kultúrotthon követendő kezdeményezése A kiskundorozsmai kultúrotthon vezetősége, Késő Vince kultúrotthonigazgatóval az élen, arra törekszik, hogy a dolgozó parasztok mindjobban bekapcsolódjanak a kulturális rendezvényekbe, közelebb kerüljenek a kultúrotthonhoz. E célból ; vasárnaponként fűtött szobát biztosítanak az otthonban, ahol a dolgozó parasztok dohányzás közben elbeszélgethetnek. A. szoba berendezéséhez szükséges kellékek megvannak, mert minden szobába kaptak asztalokat, székeket, függönyöket. így kellemessé, barátságossá tehetik a kultúrotthont. Vasárnap már szépen berendezett, meleg szoba várja a dolgozó parasztokat. Ezenkívül minden héten kedden és pénteken gazdamesterképző tanfolyamot tartanak, ahol az egyénileg gazdálkodó és tsz-parasztok tanulnak. E foglalkozások után Szabad Föld Téli Este előadásokat tartanak, ahol vagy a pengető-zenekar, vagy az úttörők tánccsoportja szerepel. A kultúrotthon sokat tesz azért is, hogy felkutassa a népi kulturális hagyományokat. Legutóbb is rigmusokat gyűjtött össze. A községben mindenki ismeri a 80 éves Börcsök bácsit, aki hosszú élete alatt szinte minden lakodalomban vőfély volt. Rigmusait Késő Vince elvtárs feldolgozta, amelyet a kultúrotthon együttese >»Kun lakodalmas-* címen mutat.be a Járási Művészeti Versenyen. A Szegedi Kéziszerszámárugyár dolgozói az elmúlt év utolsó hónapjában szorgalmas munkával csaknem teljes egészében behozták évközi lemaradásukat és tervüket december 31-ig 99.2 százalékban teljesítették. A vállalat dolgozói tudják, hogy adóssággal lépték át az új év küszöbét, s az új év első munkanapjaiban úgy végezték feladatukat, hogy az elmúlt évben elért eredményeiket messze maguk mögött hagyták. Száraz Nagy Gyula például 111 százalékról 138 százalékra emelte teljesítményét. Apró Jenő 240 százalékos teljesítményét 5 százalékkal emelte. Papdi János 132 százalékát maga mögött hagyva, 202 százalékkal fejezte be a műszakot. Kothencz Ilona 120-ról 145-re, Reigl Emma 168-ról 188-ra, Blidár József 142-ről 153 százalékra emelte teljesítményét. A száz százalékon felüli teljesítők közé küzdötték fel magukat többen, akik eddig alacsony eredményeket értek el. Szögi István 98-ról 101 százalékra emelte teljesítményét, Konkoly Ferenc pedig, aki eddig 74 százalékot ért el, 120 százalékra teljesítette normáját. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a Szegedi Kéziszerszámárugyár dolgozói lelkesen küzdenek már az új év első napjaiban tervük túlteljesítéséért. Az üzemi szakszervezet gondot fordít a verseny nyilvánosságának .biztosítására, azonban egyes művezetők rosszul szervezik meg a munkát, nem veszik mindig tekintetbe a dolgozók képességeit. A Szegedi Kéziszerszámárugyár dolgozói az ország nagy tervének rájuk eső részéből azt a megbízást kapták, hogy gyártsanak még több laposfogót, csípőfogót, vésőket, csavarhúzókat és metszőollókat. Ezeket a készítményeket várják a különböző üzemekben, szövetkezetekben, tsz-ekben, a dolgozók. Ahhoz, hogy időben megkapják mindenütt a várva-várt szerszámokat, az szükséges, hogy a művezetők úgv osszák el a munkát, úgy szervezzék a munkafolyamatot, hogy necsak egyes dologzók érjenek el kimagasló eredményeket, hanem — például amíg az új dolgozók be nem gyakorolják magukat, a könnyebb munkadarabokat kapják. így a munka is gyorsabban halad és a munkakedv is nagyobb lesz. Ezzel szemben id. Motzvikler Sándor művezető sok esetben „kivételezést" csinál h dolgozókkal. A begyakorlott dolgozóknak adja a könnyebb munkát, míg az újakra gyakorlatlanságuk ellenére a munkaigényesebb feladatokat bízza. Ezeknek az új dolgozóknak — amikor az üzemrész versenytáblája 50—55 százalékos eredménycikkel szégyenkezik — elmegy a kedvük a versenyzéstől és Motzvikler művezető figyelmetlenségét megérzik a fizetéskor is. Másik hiba a Precíziós Kéziszerszámárugyár tervszerűllenségében mutatkozik, amiért már bírálatot is kaptak az említett üzemnek vezetői, mert sok esetben későn küldik a megrendelt félkész-árut. Megtö"ténik az is, hogy a budapesti üzein a Szegedi Kéziszerszámárugyárnak jelenti, hogy mit indított útnak Szeged felé. Ezzel szemben, amikor az áru megérkezik, a vállalat vezetősége meglepetéssel tapasztalja, hogy a jelentett árutól eltérően egészen más méretű félkész fogókat és egyéb árut kaptak. Ez aztán azt eredményezi, hogy a Szegedi Kéziszerszámárugyárnál újra át kell szervezni a munkát, újra át kell állni, ami mindig sokórás kiesést jelent. Ugyancsak hiba még az is, hogy a Budapesti Magy. Acélárugyár nem éppen kifogástalan forgácsoló szerszámokat küld az üzemnek. A Szegedi Kéziszerszámárugyárban például sok fém fúrót használnak. A Magyar Acélárugyártól kapott fúrók legnagyobb része azonban elcsavarodik, elgörbül. Nem egy esetben megtörténik az, hogy két-három óra alatt 25— 30 fúrót cserélnek. — Jobbminőségű acélárut küldjenek tehát időben a budapesti üzemek Szegedre! A sikeres tervteljesités egvik döntő előfeltétele az üzemek közötti helyes kooperáció. Sokkal jobban segítsék a budapesti vállalatok a Szegedi Kéziszerszámárugyár dolgozóinak odaadó, lelkes munkáját. A szegedi üzem vezetői pedig jobb munkaszervezéssel biztosítsák a termelés zavartalan, egyenletes menetét. Vizsgák a Pedagógiai Főiskolán — Halló, itt a Pedagógiai Főiskola hangoshíradója! Köszöntjük a mai nap jó vizsgázóit! Felfigyelnek a hangra a folyosón álló hallgatók. Az első lemezt Nagy György Magdolnának és Farkas László hallgatónak küldi a Főiskola DISZ-szervezete, kiváló nyelvészeti vizsgájukért. — Jaj de jó már ezeknek — mondogatják az elsőéves földrajztörténelem szakos hallgatók. — Mi most megyünk lélektanból vizsgázni, — mondja Marton Janka, a második csoport vezetője. A Neveléstudományi Tanszék folyosóján már nagy az izgalom. Két órakor kezdődik a vizsga, de már jóval két óra előtt gyülekeznek a csoport tagjai. Megkezdődik a vizsga. Névsor szerint mennek vizsgázni a hallgatók. A nagy létszám miatt ketté kellett osztani a csoportot. A csoport egyik részét Geréb György elvtárs, a Neveléstudományi Tanszék vezető tanára, a másik részét Kaszaniczki Rózsa, tanársegéd elvtársnő vizsgáztatja. SZEGEDI JEGYZETEK A szünet perceiben Most éppen o szegedi paprikatcrmelési ankét szünetje tart. Vagyis hát jobbanmonáva ebédelnek az ankét résztvevői. Az egyik asztalnál is nagy a beszéd — vitatják a paprika ankétot, az ebédig elhangzottakat. Szögi József is szegcdi, ugyanúgy mint a mellette és a vele szemben ülök. Ö, — Szögi — a Daru-utca 20. szám alatt lakik. Középtermetű, keményarcú parasztember. Eszik, s közben-közben szól is. Azt mondja: — Hát tudjátok, én kétezer négyszögölre kötöttem paprikatermelési szerződést. Kijövök a lermclvénnyel... Okos tlolog ez a megbeszélés. Katona Pál bácsi már sok esztendőt megért és haján, bajuszán ezüstös dér. Az ankétra ő is szépen kiöltözve, vakító fehér ingben, fekete ruhában és fényesre pucolt csizmában jött el. Hát persze, nagy sor az, hogy ő, az egyszerű ember beszél saját sorsáról, mindarról, ami legközvetlenebb egyéni érdeke, s aztán meg hazája java is. Nevetve 6 is válaszol a vele szemben ülő Szöginek: — Hát halljátok, csakugyan nem rossz a paprikatermelés. Na igaz, sok munkával jár. De bízom én is abban, hogy az ankét után kimódozzák, okszerűbben, könnyebben follyék a termelés, na aztán az átvételnél se adódjanak bajlódások. Az öreg Katona kora ellenére is tanul. Fekete kabátja bal hajtókáján ott díszlik az a jelvény, amely mutatja, hogy elvégezte a háromhónapos úgynevezett zöldmező tanfolyamot. Ö volt az, aki javasolta; az ankét anyagát adják ki füzet formájában, hadd tanuljon belőle a szegedvidéki paprikás. a ez a mozzanat is mulatója annak, hogy az egyszerű emberek: a Katona Pál-ok mindig okosodni akarnak — bővítik látókörüket, tudásukat. Kérdem az öregtől, hogyan jutott eszébe az ankét anyagának füzet formájában való kiadása. Rámnéz, olyan huncutkodva, aztán pötyögteti a szót: „Hogyant Hát úgy, hogy érdekel minket. Ezért! Megmondtam-, ugye érteni". Érteni, persze, hogy érteni! Csiszár Antal, a szegcdi l/j Élet termelőszövetkezet tagja. Szikár, csontos ember és ott ül Szögi József, Daru-utcaj egyéni gazda közelében. Tréfálkoznak egymással: „Te is a paprika közt születtél, meg én is". Valahogy igy mondják és nevetnek, nevetnek. Szögi aztán azt mondja, hogy a szomszédjai, Szécsi János, Bödö József és a többiek is nagy érdeklődéssel tekintettek az ankét felé. Sokat szokkott ő a szomszédokkal, beszélgetni és várjál; tőle, hogy élőszóval elmondja nékik, hogy, s mint volt az ankéton. Mert úgy van az, a derék, hangyaszorgalmú, kertészek igen törődnek azzal, hogy előrevigyek a paprikatermelést, s megszűnjenek a bajok. S bizton remélhetik azt is, nem lesz olyan baj sem, mini volt, hogy különböző növények — cukorrépa, gyapot, stb. — termesztését erőszakolják a kertészekre, a paprikatermelés rovására. Csúcs Mihály, a Táncsics tsz elnöke is közbe-közbeszól, mert hiszen jól ismeri a körülötte ülőket, mint ahogy ők is őt. Tréfálkoznak, mosolyog Csúcs Mihály is, az őszülő halántéka tsz elnök. Közben azonban vissza-visszatérnek a paprikatermclési ankétra, mert hiszen fontos az. Ok is, valamennyien, nagy szálkás betűkkel jegyzetet készítettek maguknak, abba a füzetbe, amelyet ott leltek az ankét helyének asztalán. Tetszett nekik a füzet fedele, amelyen a szegedi tanácsháza rajza volt, s alatta pedig két paprika, szalaggal összekötve, rajta a felírás: „Paprika ankét, 1954. jan. 7." Fellapozzák majd sokszor a füzet lapjait, hogy felidézzék a hallottakat, tanultakat. A Hungária-szálló zenekara ebéd alatt muzsikával szórakoztatja az ankét résztvevőit. Amikor friss nótát húznak, olyan tréfáskomolyán egyszer csak azt mondja Csiszár Antal: — Kiugorjak a porondra? Táncoljak egyelt Felcsattan a nevetés Csiszár kijelentésére. S ^ ott az arcokon a felszabadult, maga jövőjét tervező és megvalósító, ember minden öröme. MORVAY SÁNDOR Bemegy az első hat hallgató. Legjobban talán közülük Putnoki Piroska izgul. Nagy csend lesz a folyosón. — Vájjon mit húznak, jaj, csak nem az én tételem húzza ki valaki — mondja Nagybányai Éva —. Én a 7-es tételt szeretném felelni, a magasabb idegtevékenység törvényszerűségeit. Előveszi mégegyszer jegyzetét, átolvassa, hátha mégis ezt a tételt kapja. — Ne tanulj már ilyenkor — próbálja lebeszélni a tanulásról csoportvezetője. Egyik sarokban Kakuk István elvtárs beszél: — Mond meg, mi az akavat! — mutat egy szőke kislányra. Sárközi Piroska nagyon szomorúan mondja társainak: — Nekem semmi sem jut az eszembe. — Nem kell félned, majd benn minden eszembe jut — vigasztalja Tóth József elvtárs Sárközi elvtársnőt. Fodor Mihály elvtárs ls félrehúzódik, még egyszer átnézi az anyagot. Egyszerre felderülnek az argók. Megérkezett a mindig vidám Molnár Dezső elvtárs, ö nem ért ide pontosan két órára, mert vonallal jár be Mindszentről. — Ne búsuljatok, menni fog ne odabenn — mondja nevetve. Nyílik az ajtó, nagy csend. Az első felelő jött ki. — Hogy sikerült? Nehéz volt? Izgultál? — sok-sok kérdéssel halmozzák el barátai, a felelés közben kipirult Baranyai Margit elvtárstjőt. Megd cséri a professzor elvtárs, azt mondta szépen feleltem — mondja büszkén Baranyai elvtársnő. — Mit feleltél? Mondd már .— türelmetlenkednek a csoport tagjai. Míg Baranyai elvtársnö elbeszéli barátainak vizsgáját, addig a másik teremben szépen felel Putnoki Piroska. Amikor mind a két tételét elmondotta, Kaszaniczki elvtársnő az anyag különböző részéből még kérdezi Putnoki elvtársnőt. Ő mindenre igen szépen felel. A folyosón álló hallgatók egyre nyugodtabbak lesznek, hiszen iátják, hogy ha valaki becsületesen felkészült a vizsgákra, nincsen ok az izgulásra, a félelemre. Tegnap megnyílt az újjáalakított Vörös Csillag mozi Tegnap este először gyulladtak \ mondja Szűcs István elvtárs a ki a Vörös Csillag- filmszínház :u- Csongrádmegyei Tatarozó Vá' a'at vér jelző neon betűk. Nagy pelyhekben, hn'Tt a hó. S a sűrű hólulláson keresztül is barátságosan hívogatta a felírás Szeged dolgoóit a moziba. A filmszínház hosszú totarozási seüneit utón tegnap nyílt mép. A dolgozókat egy megváltozott, gyönyörű filmszínház várta. Már az elöcsairnolkban kezdőditek a meg'epetések. Az előcsarnok nagyobb lett, miivel na,gy vott, (1 forgalom s fjét pénztárnál lehet m-osft már a pyet váltani. Temesvári Lajos elvtárs, a Vegyesipari Vállalat dolgozója k'slányáva Marikával sietett a filmszínházba. Mielőtt a terembe bemenit volna, Marika kislányának csokoládét vásárolt a szén új büfféhen. Majd kéze.-ifogva, bevezet t>.' a szép nagy teretmbe. ahol Iehár daMamos zenéié fogadt;, őket.. Nemcsak Marika, hameim Temesvári e'v. társ is tágra nyitotta szemét a teremben, Rcaló, újrafestett faluik, kitűnő vikWtás- a régi rossz pató/at helyett beKunrnpdozat és kénye'm-.székek foeadtók Temesvári elvtárs;" és kislánvát és azt a sok szegett dolgozót is, akit- nem gvizfer- gvünvörlködni az újtávn rézmált fi'mszMh?7:bin. A Vörös Cttl'af tt'-mszí— házat renfl+eho'A dolgozók 's eljfittek a rreowy'táíira. — Al-'-g síé.r'im. öo^s' magnvi""''k már film szír * á 7-p n ka | és most o'var jboldo" vnmvok hocv n i-í i,-ezii~k lmunkáía tetszik dolgozóinkink — dolgozója. — Mi, a festőrészleg tagjai itigyon súettünik. hogy mielőbb kész Jegyünk és átadhassuk rendeltetésének a termet — mondja Ábrahám László elvtárs. Lassan megtelnek a székek- mindenki gyönyörködve néz körül. Szu. bó Tibor elvtárs, a Szegedi Kende. fonó do'gozója is nem győzi feleségének mondogatni. — Nézd, milyen szén let: ez a mozi, milyen tágas- milyen 'iiflRvszeríi. Az előadás megkezdése elő'l Gergye Gyula elvtárs, a Gsongridmegyei Moziüzemi Vállalat igazgatóié üdvözfr'tp a megielent e'vtár«nkat és elmondta. hogy Szépülő életünknek egy bizouyíté'-n ez a ssőp rcndfcehnznit fi]-n«zí"hiz. Gergye elvtt>rg beszéd> után Oagv sikerr l vetítették - .Tava-z a jégen" című o:z;rók filmet. " ''""Í73 rt-m',tíraíiJ'us támogatására indl'ott gyüj és sikere Párizs (TASZSZV Franciaorszagban nagy sikerrel folyik a demokratikus sajtó támogatására indított gyűjtés, amelyet a Francia Kommunista Párt javaslatára indítottak. A munkásttc, parasztok és értelmiségi dolgozók arra törekszenek. hogy segítséget nyújtsanak annak a sajtónak, amely harcol a dolgozók érdeke'ért és Frapciacrszág nemzeti függetlenségéért.