Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-07 / 5. szám
DÜmmQRSZAG CSÜTÖRTÖK, 1954. JANUÁR 7. Télen — a Felszabadulás ísz juhnyájánál A gazdaságos juhtartis minden lehetőségének maradéktalan kihasználása érdekében juhállományunkat 1956. év végéig 2.3 millióra, darabonkénti gyapjúhozamát pedig átlagosan 3.8 kilogrammra kell emelni. Elsősorban a magas gyapjúhozamú, emellett fejesre is alkalmas, fésűs gyapjút termelő merinói juhfajlát kell tenyészteni, a cicája jelenlegi állományszámának fenntartása mellett. (Az MDP Központi Vezetőségének és a Minisztertanácsnak a mezögazdsságl termelés fejlesztéséről szóló határozatából.) ffó hi,rítta a határt. S túl Szeged házain, a bsk tói tanyák kéményéből füst gomolyog az ég felé. A Felszabadulás tsz központi tanyaházának járóján két pej ló trappban húzza u kocsit. A szél marokra fogta a havat és odavágva a járóra úgy, hogy jó tíz centire süpped a lovak lába a hóban. A kocsin szemére húzott fekete kucsmával ül a középidős Nagy József: a szegedi Felszabadulás tsz állattenyésztő brigádjának vezetője. Józsi bácsi zsörtölődik, meg kiereszt a fogai között egy cifra káromkodást ls. Hát hogyne. A csikorgó hidegben, a behavazott úton több kilométert jöttek az úgynevezett Rózsa tanyától a központba, hogy abrakot vigyenek a jószágoknak. közte a juhoknak ls. Mert azok a Rózsa-tanyán vnnnak. Meg is beszélte a raktárossal, az öreg Nagy, hogy mikor érkeznek, de a raktárosnak nyomát sem lelték. „Hol lehet, mit csinál?! Nagyon kéne pedig az abraknak való". A juhryáj juhásza: Szabó D. Ferenc és a cimborája: Encman Jakab ls mérgesedik, amikor az üres kocsival a Rózsa-tnnya udvarára ér Nagy József. Mondja is Szabó: — Valahogyan nem becsülik meg eléggé a juhnyájat. Pedig de nagyon jó hasznot ád. És csak legfeljebb .90, vagy száz napig kell etetni, mert aztán az év többi napján megleli kosztját a legelőn. A 312 létszámú Juhnyáj még egy jó hétlel ezelőtt kinn volt a legelőn. A hó azonban a hodályokba szorította őket. Megállapfja a juhász, ha az idő engedné, ha eltűnne a hó, akkor tán még januárban is legeltetnénék. De április l-re mindenképpen kiviszik a legelőre a nyájat és — ahogy a Juhászok tartják •— megkezdik a barangolást. A Jnhnrií/ az elmúlt esztendőben, közel 100 ezer forint hasznot adott a szövetkezetleknek. A juhtejből 13 mázsa gömölyét készítettek. Az anyaállatokról 5 kiló 25 deka gyapjút nyírtak. a meddő juhokról olyan négy kilót. Nem rossz eredmény ez. Derül a szeme a szikár, cigarettáját szívó Szabó D. Ferencnek, a juhásznak. Mert bizony büszke — és joggal — arra, hogy az anyajuhokról egy kilóval több gyapjút nyírtak a tervezettnél. Kapott is n derék munkáért pontosan 928 forintot. De azlán később komorodik a juhász arca, mert panaszát sorolja. A terv a gömölyckészítésnél úgy szólt: a tejből hat mázsát kell készíteni. De a juhász olyan odaadóan munkálkodott a nyájnál: annyi tejet adtak a juhok, hogy 13 mázsa gömölye lett. Tehát a tervet itt is túlteljesítette. "De valahogyan — szól fejét csavargatva a juhász — odázzák a túlteljesitési prémium kiadását. Pedig az járna is.» Igaza van Szabó D. Ferencnek! A tsz vezetői adják meg a lelkiismeretes, nyáját szerető Juhásznak mindazt, ami őt munkája után megilleti. Hív juhász, menjünk be a hodályba, « nézzük meg a jószágokat. Pár pc*c múlik el, s már benn is vagyunk a meleg hodályban. Kis bárányok pajkosan ugrálnak, s ott őgyelegnek anyjuk körül. A juhász felkap egy kis bárányt, magához szorítja, s olyan szépen mondja, hogy benne van mesterségének, nyájának szeretete: — Olyan szépek, aranyosak ezek a kis jószágok. Vigyázunk is rájuk, mint u tulajdon szemünk világára. I>r furc/tn. gyünk, hogy nagyobb eredményt érjünk el az idén, mint tavaly. Csak hát a téli etetésen sok múlik, kicsit szűkre szabott az abrak. Szóvá tettük ezt ml ketten, de hát még nincs elég foganatja. A juhok fejenként és naponta húsz deka abrakot kapnak, persze ezen kívül silótakarmányt. Legalább tíz dekával több abrakot kéne adni, — ez a véleménye a juhásznak, aki pedig érti mesterségét. — Ha ez meglenne, akkor mindjárt több lenne a tej és a gyapjú is. Nem kukorica abrakra, hanem búzaocsu, olajpogácsa abrakra gondol a juhász, , A in* rfiflill csinálják úgy, hogy meglegyen a juhoknak a több abrak. Lehetőség van erre. S a több abrak ára Igen busásan megtérül a juhnyájnál. Ezreket veszítenek a tsz-tagok akkor, ha nem emelik az abrak mennyiségét. A 312 juhot két hodályba szorították be. Az egyik hodályban elég a hely, a másikban azonban kevés. A kisebb hodályban a Jószágok egyrésze nem tud hozzájutni az etetőhöz. Nyilvánvaló ez is csökkenti a hozamot. Sőt az ellés előtt álló anyáknak is káros ez. Akad egy olyan helyiség, ahol a kis hodályban lévő sok Juh egy részét el tudnák helyezni. Így az etetés is rendesen haladhatna. Csak azon múlik, hogy nem készítették el még az etető állást. Néhány szövetkezeti tag pár nap alatt elvégezhetné az etető állások öszszeállítását, még sem fognak hozzá. A juhászok már nem egyszer csendcsen is, meg hangosabban is szóvá tették ezt. Szólt Nagy Józsi bácsi is — de az etető állások csak nom készültek el. A tsz-vezetői gondoskodjanak arról, hogy végre elkészüljenek az etető állások. Nem nagy dolog ez, de mégis sok múlik rajta: több gyapjú, több tej. A legbecsesebb toxtilnyersanyag ma is a finom gyapjú. A juhtej pedig kétszer olyan tápértékű, mint a tehéntej. Jár a juhász a hodályban és etetéshez készülődik. Az etetés idejére a kis bárányokat egy külön elkerített részbe zárják, hogy ne háborgassák anyjukat, nyugton maradjanak. A juhász munkája végzése közben arról beszél, hogy szép a juhok gyapjúja, nincs azzal semmi hiba. De megint csak viszszatér az abrak kérdésére. Szól arról is, hogy a nyájban zömmel merinói fajta juhok vannak és viszonylag kevés a cigája. "A merinói fajtákat szaporítjuk, természetesen ezek közül is a legjobb apáktól, anyáktól... Nagyon jó az is. hogy a zsírosgyapjú beváltási árát az eddigi 15 forintról 36 forintra emelték kilónként.* A zstrosgyapiú átvételi árának több mint duplájára való emelése nagy hasznot jelent a Felszabadulás tsz-tagjalnak. Megduplázhatják — és a juhászok azon vannak, hogy így legyen, — a juhnyáj bevételét. yíúnx ndébh n taranrn. de Szabó D. Ferenc és a társa: Encman Jakab már azt is tervezgetik, tavasz nyíláskor hol kezdik el 'a nyáj legeltetését. Május utolján pedig megkezdik a juhnyáj nyírását. Azért májusban, mert addig még sokat fejlődik a jószágok gyapjúja. így tapasztalta ezt ki hosszú évtizedek során Szabó D. Ferenc. A juhnyáj téli átteleltetése biztosítva. De ez önmagában véve nem elég. Biztosítani kell kicsivel több abrakkal, — ismételjük — a hozam növelését. A hideg, arcot pirosító szél kavarja a havat a juh hodály tetején. Lassan esteledni kezd és meggyújtják a hodályban a viharlámpát. Még végzi a munkáját a két juhász, hogy több finomgyapjút, több tejet és sajtot adjon a nyáj. Lassan csend lesz. Elcsittul a nyáj. Pihenőre készülnek a derék juhászok is. Morvay Sándor Kéményseprők munkában n lehet orvoshoz [ütni ünnepnap vagy éjszaka? yolcan ültünk péntek este nappali szolgálatos gyópryan és vártuk, hogy olkóa gyógyszer, umit az orvos t... „Nem hagyhattam a t őrizetlen. A körzoti orvosnincs telefonja, kénytelen voL tnrrf olynnt hívni, akinek van. Ez perszo külön költség..." Ez a boszélgctós megütötte a fülemet, mert magam is hasonló bajban szenvedtem éppen. Bizony ucin mindenkinok okozott örömet a karácsony, többek között nekem sem. Mert knrársony napján én sem tehettem egyebet, mint a házbnn lévő telefonon mogkértem egy telefonos or vost, hogy jöjjön el hozzám. Egy jóérzésű szomszédasszony vigyázott bel egemre, amíg én a patikában eltöprengtmn azon, hogy miért nem segítenek ezen a nom újkclntti bajon, amoly a dolgozókat sújtja. Persze, tudom: az orvos is dolgozó. öt is megilleti az ünnepi pihenés, kikapcsolódás. Ámde, ha telefonja lenne, esetleg megmondhatná, hogy mit csináltunk, kihez forduljunk ilyen esetben. Mert nemcsak ünnepnap van ez így, hanoin hétköznap is rendelés után, sőt minden éjszaka, A körzeti orvostól természetesen nem lőhet kívánni, hogy 200 forint liöltséggol telefont vezettessen be és fizesse a havi 40 forint előfizetési díjat. Ainde az SZTK költség vetésében ez igazán nem játszana szerepet. Vagy még helyesebb lenne, ha az SZTK központban állandóan rendelkezésre állana 2—3 orvos, akiket ki lehetne hivni olyan esetben, lm a körzeti orvos nem tnlálható és ők uutóval járva, gyorsan rondclkozésro állhatnának a várntlunnl mcgbotcgcdőknck, akik nem mehetnek be a rendelőbe. Tessék elhinni, hogy Szegeden igen gyakran adódik ilyen eset. L. J. Két diáklány sétál összebújva a keményre t'ágyott, havas úton. Elkerüli ők^t két .kéményseprő. Mar a lányuk,-előtt haladunk lassan beszélgetve. Vállukon az elmaradhatatlan kormos seprő, ogy fekete bőrtús)iKa „csé görbe, szélesebb vas: a kaparó, Vágó, feszítő szerszám. Az egyik' lányka, amikor meglát ja őket- gyorsan egy gombot koros a kabátján és halkan elmondja hácbmszor: — Kéményseprő, tizenhárom, meglátom az Ideálom. Aztán odafordul barátnőjéhez és amikor látja, hogy az nem vette észro az előttük haladó „szerencse emberoket", rászól: — Fogd meg a gombod! Olyan hangosan mondja ezt, hogy n két kéményseprő is meghallja. Fiatal, vidám ombcrck, ismerik ők is ezeket a babonás szokásokat és elnézően szoktak mosolyogni rajtuk. Most azonban az egyikük visz szufordul és kormos arcából inesz sziro viritunak fehér fogai, amikor évődve, novetvo valamit viszszaszól. A két lány elpirul, gyor san befordulnak a következő sarkon. Mi azonban kövessük tovább a két kéményseprőt. Nem azért, hogy útjukban szerencsét vetnek, (ahogy a babona tartja), hanem, hogy belenézzünk az élotükba, munkájukba. Sokan nem is gondolnak arra, hogy ezek a kormosképü emberek monnyi munkát végeznek ol naponta, mennyi tűztől mentik meg n dolgozó nép közös vagyonút és az egyes családok értékeit is. Délután húrom órút ver n tanácsház toronyórája. A két kéményseprő befordul u Szőohonyl-tór 8. számú ház kapuján. Keresztül mennek az udvaron és belépnek egy ajtón, amolyro nagy betűkkel ír ták ki: Fürdő. Mi ide nem követjük őket, hanem benézünk a fürdő mellett lévő irodába, a Csongrád megyei Kéményseprő Vállalat szegedi kirendeltségének irodájába. Beszélgetésre marasztaló meleg van bent, Így a fürdőzök ls bejönnek majd ide, már csak azért is, hogy megnézzék, milyen munkájuk lesz másnapra. Tisztára fürödve, civilbe öltözve lépnek bc a mi kéményseprőink. A babonáskodó kis diáklány nem Ismerne rá köztük azokra a kormos „szereucso emberekre", akiktől Ideáljának megjelenését várta. A felszabadulás előtt fürdőjük sem volt a kéményseprőknek, úgy kormosán, piszkosan kellett hazamenniök. Most azonban az Anna kút állandó melegvizet ad fürdőhelyiségükbe. Emellett havonta egyegy kiló szappant, két évonkint té'i és nyári ruhát, bakancsot, fejvédőt és szájvédő kendőket,.a kezük ápolásához pedig glycerint biztosit számukra a kollektív szerződés. A kis iroda helyiségbon alig lehet szót érteni. A sok kéményseprő a holnapi munkáról beszélget. Vau aki másnap kazánokat tisztit, a másik üzemi kéményt kotor, a harmadik kémenyajtót épít bc, i agy valumolylk háziasszonynál lisztítja ki a tűzhelyet, kályhát. A házlusszonj-ok nugyrésze már tudja, hogy, ha rendszercsen tisztítja tűzhelyét, igen sok tüzelőt lukuríthat meg. Például, ha 5 milliméteres koromlerakódás van a kályhacsőben, 50 százalékkal több tüzelőre vau szükség, hogy a megfolelő meleget biztosítsuk. Lassan mindenki megtudja tehát, li'ogy a körzetébe beosztott házak kémónykotrásán kívül még milyen munka vár rá másnapra, llazn indulnak. Ki pihenni, ki tanulni, ki szórakozni. Varga Latos, a kékszemű, szőkehnjú fiatal ÜB-elnölc azonban még az Irodában marad. Dolga van a szakszervezeti ügyekkel. Varga Lajos elmondja, hogy a kéményseprő „megelőző tűzrendészet! közeg", aki gondos munkájával hárítja el a tűz veszedelmét a gyárak, üzemek és a családok vagyonától. — Talán azért is tartanak minkot, kéményseprőket a szerencse emberének — emlékeztet a babonás emberekre. Sok helyre visznek ők így szerencsét. Varga Lajos például havonta körülbelül ezer ház kéményét kotorja meg és emellett ellátja u többi tüzrendószeti feladatokat is körzc'ében. Evenként minden házban kéményt is égetnek, hogy eltávolítsák a lerakódott korom-kátrányt. Sok helyen megfordulnak. — A háziasszonyok szívesen látnak bennünket, ha odamogyünk. de még szívesebben nézik, ha már elmegyünk onnan — moDdju Varga Lajos mosolyogva, arra célozva, hogy az ő munkájuk bizony szeméttel jár. Aztán elmeséli, hogyan tette fölöslegessé az ő munkáját egy tigyos háziasszony, Vőneki Ottóné: (Újszeged, Fürjutca). — A fiatalasszony örömmel fogadott és olújságolta, hogy nincs már szükség a kéménykofrásra. Megmutatta az új villanyfőzőt és vlllanysütőt, nmelyot vásárolt. Van azonban olyan eset is, amikor szaporodik a kémény söprő munkája: egy ogy kéménnyel többet kell kotornia. Két évvel ezelőtt történt, szintén a FUrj-utoában. Csóti Ferono, az Újszeged! Kendergyár dolgozója családi házat épített. Az új házban ellenőrizni kellett a kémény építését, megadni nz engedélyt a használatra. Varga Lajos három hónappal ezelőtt, amikor CsóUók házának kéményét kotorni akarta, szép, új tűzhelyet is látott a konyhában ... Nem járnak tehát becsukott szemmel, gondos munkájukkal megmontik a tűztől a kis családok vagyonát, de látják azt ls, hogy a ml országunkban pártunk és kormányunk gondoskodása által hogyan nő, gyarapszik ez a vagyon. a Szegedi Városi Tanács Egészségügyi Állandó Bizottsága széles aklivahálózat segítségévei vigyáz / / a dolgozók egészségére r Qleolilkűri leletekre bukkantak üizakatjugat-JCináheui Az északnyugatkínai Dél-Senhszi tartományban mintegy 24.000 négyzetméter területen folytatott asatások során neolit-kori leletekre bukkantak. A talált tárgyak között vannak festett, vörös és szürke ngyagedény-töredékek. A lelőhelyet körülbelül három láb mély árok határolja, amely régészek megállapítása szerint régi szemétgödör lehetett. hatalmas agyagváza tört cserepeit találtak az egyik gödörben. Senhszi tartomány, amely rendkívül gazdag régészeti emlékekben, a kínai régészeti kutatások egyik legfontosabb központja. E legutóbb talált leletek újabb segítséget nyújtanak a többezer évvel ezelőtti kultúra és élet megértéséhez. A tartomány népi kormánya rendkívül nagy gondot fordít a lelőhely megőrzésére, amelyben újabb ásatásokat és tanulmán^ozáKőbaltákat, kőkorsókat és egy sokat kell folytatni. hogy a kis bárányok háta szőrére számokat festettek. Hogy miért? így pontosan nyilván tudják tartuni, hogy melyik kis bárány, melyik anyától származik. Mert az anyák is ugyanazt a számot viselik, mint a kis bárányok. "A. vidéken és a f6városnak abban a mozás is segít abban - állapítja részeibe ahol még nincs gázveze_ meg a juhász, -„hogy « legjobban t a háziasszonyok köl-ében igen tejelő és legtöbb gyapjút adó 0icsó és gazdaanyák fialt hagyjuk meg tovabbtenyészlésre. Mert mi azon vagyunk, hogy növeljük a nyáj hozamát.* Fcljűbb tólja fején kucsmáját, kicsit gondolkozik, és fűzi tovább a szót: — Olvastam én is a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot JA hír hAxiaiwxonyoItiinli t A Szegedi Városi Tanács Egészségügyi Állandó Bizottsága közel 300 ajcííva segítségével jó munkát véjrzétt az elmúlt évben az egészségügy minden területén. Az anya- és csecsemővédelmi albizottság 312 előadást tartott a gyermekbetegségekről és az üzemekben dolgozó terhes anyák védelméről. A bizottság tagjai elmentek a szegedi üzemekbe ós több esetben az egészségükre káros mun kakörben dolgozók áthelyezését kérték. így került könnyű, ülőmunkára az Újszegedi Konder-Lenszövögyárban Sándor Józsofnó, aki bár terhes volt, addig álló munkát végzett. Több fiatal Ipari tanulót is áthelyeztek javaslatuk alapján könnyebb munkára. Az üzomélelmezést ellenőrző albizottság 11 üzemi konyha olhelyczését és az ottani munkakörülményeket vizsgálta meg. A Délmngyarországi Üzomélclmezésl Vállalatnál felhívták a figyelmet, hogy a nyers árut nz üzemben no egy útvonalon szállítsák a készételek 100.000 háztaitási gázpalack készül ebben az évben ságos Maort palackgáz. De volt punasz is bőven, mert a palackhiány akadályozta a zavartalan elosztást és az új jelentkezők Igényeinek kielégítését. A háziasszonyok bizonyára örörnmel fogadják a hrrt arról a szociEtAzt a részt is, ami a juhászokra i lista szerződésről, amelyet most vonatkozik. És hát mi rajta va-1 kötöttek meg a kőbányai alumínium hengermű és a budapesti Erzsébet királyné-úti aluminiumárugyár dolgozói. A kőbányai alumínium hengermű multévi jó munkája után az idén komoly feladatokat vállalt közszükségleti cikkek gyártásában is. Az aluminiumárugyárral kötött szerződésben az üzem dolgozói vállalták, hogy ebben az évben körülbelül 100 ezer háztartási gázpalack gyártását teszik lehetővé azzal, hogy a gyártáshoz szükséges ötvözött tárcsákat elkészítik, kol, mert így fennáll a fertőzés veszélye. Azóta a javaslatot inogvulósifották. Az állandó bizottság közbenjáró sára nz UjBzogedl Kondcr-Lenszüvőgyárban terhes tanácsadás) szolgálatot létesítettek. E példára 1954bon a hat legnagyobb szegedi üzemben megvalósítják a terhesanyák üzemi vizsgálatát, s ezzel sok időt takarítanak meg számukra. Az állandó bizottság kérésére a város központjától hét kilométerre lévő Mihálytolckon a régebbi heti egyszeri rendelés helyett minden nap van orvosi rendelés. Az itt élő dolgozó parasztok a nemrég létesített kózigyógyszertárban most a gyógyszert is azonnal megkaphatják. Az állandó bizottság közbenjárását levélben köszönték meg a dolgozó parasztok. A bizottság nagyszámú aktivahálózata segítségével oldotta meg a tüdő-, rákszűrések, a véradó mozgalom és a BCG-oltások terén ráháruló feladatokat ls. Rosszabbodott az egészségvédelem Angliában Angliában az utóbbi három év]kórterem sem. Ennek eredményesorán 21 százalékkal csökkentek az képpen hosszú névsora van azokegészségvédelemre fordított kiadá- nak, akik felvételre várnak a kórsok. A meglévő kórházaknak nincs elegendő anyagi fedezetük, hogy új orvosi berendezést szerezzenek be. Nagy hiány észlelhető kórházi ágyakban és egészségügyi személyzetben. Az "Evening News" című lap ezzel kapcsolatban megírta: -kórházainkban nagyon kevés az ápolónő, nagyon kevés a kórházi ágy. Nincs elég jól berendezett házakban. A betegeknek kijelentik, hogy valószínűleg két évig is várqiok kell". Az "Illustrated" című folyóirat szerint Birmingham legnagyobb elmegyógyintézetéről, a "Winston Green«-kórházról már 1893-ban megállapították, hogy nem felel meg rendeltetésének, de ennek ellenére a mai napig is használják,