Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-31 / 26. szám

VASÁRNAP. 1954. JANUÁR 31. A berlini külügyminiszteri értekezlet pénteki ülésén rátértek a német kérdés megtárgyalására Berlin (MTI) Iljicsov, a berlini értekezleten résztvevő, szovjet kül­döttség szóvivője a pénteken este tartott sajtóértekezleten az alábbi­akban ismertette a négyhatalmi ér­tekezlet ötödik ülésének lefolyá­sát: Az elnöklő Dulles amerikai kül­ügyminiszter kijelentette, hogy mi­után a külügyminiszterek végeztek a napirend első pontjával, térjenek át a második pont, a német kérdés megtárgyalására. Molotov szovjet külügyminiszter felhívta az érte­kezlet figyelmét arra, hogy Dulles úr felfogása téves. Az első napirendi pont ugyan­is kérdéskomplexum, amely há­rom problémából áll: katonai­ból, gazdaságiból és politikai­bői. Az értekezlet eddig csak a politikai kérdést tárgyalta meg és legfeljebb részben a gazda­ságit, de az első napirendi pont katonai vonatkozásairól szó sem volt az eddigi tárgyaláso­kon. Dulles kénytelen volt elismerni, hogy kijelentése téves volt, indít­ványozta azonban, hogy az érte­kezlet ne fogadja el a Szovjetunió­nak általános leszerelési világérte­keziet létrehozására tett javaslatát és térjen át a további napirendi pontok megvitatására. Bidault a francia küldöttség ne­vében határozati javaslatot terjesz­tett be általános leszerelési érte­kezlet előkészítéséről. A határozati javaslat szerint az Amerikai Egye­sült Államok, Franciaország, a Szovjetunió és Nagy-Britannia kormányai azt a felfogásukat fe­jezik ki, hogy együttes lépéseket kell tenni a nemzetközi feszültség csökkentésére. Ezért elhatározzák, hogy az ENSZ leszerelési bizottsá­gában együttműködnek majd álta­lános leszerelési értekezlet létreho­zásán. Eden angol külügyminiszter in­dítványozta, hogy ne ejtsék el a leszerelés kérdé­sének megtárgyalását, csak ha­lasszák el a vitát a napirend többi pontjának elintézése utáni időre. Molotov kijelentette, hogy egyetért EdenneL Ezután elhatározták, hogy a szov­jet és a francia javaslat további megvitatását a napirend harmadik pontjának megtárgyalása utáni időre halasztják. így nem valósult meg Dulles igyekezete, hogy az ér­tekezlet utasítsa el a szovjet javas­latot. Szünet után Dulles azt javasolta, hogy az értekezlet térjen át a na­pirend második pontjának, a német kérdés és az európai biztonsággal összefüggő kérdések megtárgyalá­sára. Molotov kijelentette, hogy ja­nuár 27-én levelet juttatott el Eden angol külügyminiszterhez, mint a harmadik ülés elnökéhez. A levélhez mellékelte a Német Demokratikus Köztársaság kormányának átiratát, amely felkéri a négy külügyminisz­tert, hogy a német kérdéssel kapcsolatos tanácskozásaikba vonják be a Német Demokratikus Köztársa­ság és Nyugat-Németország képviselőit. A szovjet küldöttség úgy véli — mondotta Molotov —, hogy ez a kérdés teljes fi­gyelmet érdemel. Nyugat-Németország részéről nem érkezett ugyan ilyen megkeresés a négyhatalmi értekezlethez, de el­képzelhetetlen, hogy Nyugat-Né­metország képviselői ne akarnák kifejteni felfogásukat azokon a tárgyalásokon, amelyek a német kérdésről folynak majd. A szovjet kormánynak az a vé­leménye, hogy a német kérdés békés és demokratikus alapon történő rendezését a németek közreműködése nélkül nem le­het eredményesen előrevinní. A szovjet külügyminiszter nyoma­tékosan hangsúlyozta, hogy a né­met kérdés elsősorban a németek ügye és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint Nyugat-Né­metország képviselőinek a tárgya­lásokba való bevonása lényegesen előmozdítaná a négy külügymi­niszternek a német probléma ren­dezését célzó munkáját. Németor­szág két részének képviselőit már csak azért is meg kell hallgatni, mert a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának erre vonat­kozó kérését több mint kilencmillió német ember aláírásával erősítette meg. Ebben a kérdésben nem lehet figyelmen kívül hagyni a német nép akaratát és természetes kíván­ságait. A szovjet küldöttség ezért ja­vasolja, hegy a négyhatalmi cr­:';azletnek a német kérdéssel az európai biztonsággal fog­lalkozó tárgyalásaira hívják meg a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Német­ország képviselőit — hangoztatta Molotov, mégegy­szer hangsúlyozta, hogy a német kérdés megoldása elsősorban a né­metek ügye. Dulles amerika.i külügyminiszter felszólalásában azt mondotta, nogy Németországnak ezidőszerint nincs olyan kormánya, amely törvénye­sen képviselhetné az egész német lakosságot, az amerikai küldöttség ezért ellenzi, hogy német képviselő­ket hívjanak meg az értekezletre. Eden angol és Bidault francia külügyminiszter ugyancsak ellenez­te a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya kérésének teljesí­tését. Molotov, a szovjet küldött­ség vezetője újra felszólalt és a leghatározottabban tiltakozott a három nyugati hatalom e maga­tartása ellen. A német és az osztrák kérdés­sel kell itt foglalkoznunk — mon­dotta Molotov. — A szovjet küldöttség úgy véli, hogy az osztrák kérdés megvi­tatásánál meg kell hallgatni Ausztria képviselőit, a német kérdés megtárgyalásába pedig be kell vonnunk Németország mindkét részének küldötteit. Úgy hírlik, hogy a három nyugati küldöttség beleegyezett abba, hogy az értekezlet kellő időben hallgas­sa meg Ausztria képviselőit. Ért­hetetlen lenne, ha a német kérdés­sel kapcsolatban másként járnánk el. Dulles úr azzal érvelt, hogy Né­metországnak nincs egységes kor­mánya. Ez igaz, de az is tény, hogy jelenleg egységes Németország sincs és ezzel a kettősséggel szá­molnunk kell. Ha a nyugati ha­talmak ebből a kettősségből azt a következtetést vonjak le, hogy Né­metország egyik részének képvise­lőit sem kell ide meghívni, a szov­jet küldöttségnek az a meggyőző­dése, hogy mind Kelet-, mind Nyu­gat-Németország küldötteinek mó­dot kell adni felfogásuk kifejtésé­re. Erre már csak azért is szükség van, mivel a szovjet kormány nem ismeri kellőképpen Nyugat-Német­ország lakosságának nézeteit a né­met kérdés megoldásáról. Tekintve, hogy a mai két német rendszer alapvetően különbözik egymástól, nincs más lehetőség, mint az, hogy mind a kettőnek a képviselőit meghallgassuk. Ha nem lennének hajlandók meghívni idea német nép képviselőit, ezt a ma­gatartásunkát könnyen félremagya­rázhatnák. Ügy foghatnák fel a dolgot, hogy nem kívánjuk "Német­ország újraegyesítését, vagy nem hiszünk benne és meg sem kísérel­jük Kelet- és Nyugat-Németország egyesítését. A német kérdésről Berlinben tárgyalni és a tárgyalásokból a németeket kizárni annyi, mint az egész ügyet a feje tetejére állítani. A közvélemény nem fogja megérteni, miért félünk attól, hogy meghallgassuk a Német Demokratikus Köztársa­ság és Nyugat-Németország képviselőit. Ha a német nép nélkül akarják megtárgyalni a német kérdést, hol­nap ugyanezen az alapon megpró­bálhatják az úgynevezett szabad össznémet választásokból kizárni a németeket. A német nép követelé­sének teljesítését a józan ész kí­vánja — jelentette ki Molotov, majd újra javasolta, hogy a tár­gyalásokba vonják be a Német De­mokratikus Köztársaság és Nyu­gat-Németország kormányait is. A szovjet küldöttség azt kívánja, hogy a német kérdés megtárgyalása a németek küldötteinek meghallga­tásával kezdődjék. Dulles hangoztatta, hogy az ame­rikai küldöttségnek nincs hozzá­tennivalója előbbi állásfoglalásá­hoz. Bidault azt a véleményét nyil­vánította, hogy a két német kül­döttség meghívása nem vinné elő­re a német kérdés megoldását. Ezután Eden angol külügyminisz­ter ismertette Németország úgyne­vezett "szabad újraegyesítésének" tervét. Az angol küldöttség véle­ménye szerint Németország újra­egyesítését és a német békeszerző­dés létrehozását öt mozzanatban kellene megvalósítani. Ezek a moz­zanatok a következők: 1. Szabad össznémet választások végrehajtá­sa. 2. A választásokból kikerült, össznémet nemzetgyűlés összehívá­sa, 3. Össznémet alkotmány kidol­gozása és a német békeszerződés előkészítése, 4. Az alkotmány elfo­gadása és össznémet kormány ala­kítása a békeszerződés német rész­ről történő aláírására, 5. A béke­szerződés megkötése és életbelép­tetése. Molotov rövid nyilatkozatban ki­fogásolta, hogy Eden miért nem ad világos vá­laszt a világos kérdésre: haj­landó-e hozzájárulni a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország képvise­lőinek meghívásához, vagy sem. Ezért a kérdést minden félreértést kizáróan el keli dönteni. A szovjet küldöttség világos határozatot kí­ván ebben a kérdésben: igen, vagy nem. Az elnöklő Dulles megállapította, hogy a vitatott kérdésben formai határozathozatal nem történt. Az amerikai külügyminiszter az ülés elhúzódására hivatkozva, szombat­ra halasztotta a kérdés további megvitatását. A minisztertanács határozata a magánerőből történő családi lakóházépítkezések fokozott támogatásáról V. M. Molo'ov és I. F. Dulles tanácskozása az atomkérdésről Berlin (MTI). Mint az „AFP" je­lenti, V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere és John Foster Dulles, az Egyesült Államok kül­ügyminisztere szombaton délután tanácskozik a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács épületében az atomkér­désről. Közölték, hogy a két külügyminiszter az eljá­rási kérdéseket vitatja meg. Szovjet részről V. M. Molotovon kívül a tanácskozáson részt vesz G. N. Zarubin, a Szovjetunió was­hingtoni nagykövete is, amerikai részről pedig Dullesen kívül részt­vesz Livingstone Merchant, az amerikai külügyminisztérium euró­pai ügyekkel megbízott államtitká­ra is. A berlini értekesiet ssombati ülése Berlin (MTI). A berlini értekez­let szombaton délután tartott ülé­sén Bidault francia külügyminisz­ter elnökölt. Az ülésen Molotov szovjet külügyminiszter pénteki ja­vaslatáról tanácskoztak. Molotov tudvalevőleg javasolta, hogy a négyhatalmi értekezletre hívják meg a Német Demokratikus Köztársa­ság és Nyugat-Németország képvi­selőit. A három nyugati külügy­miniszter különböző kifogásokkal élve ellenezte a német képviselők meghívását. Mind a négy külügy­miniszter többízben felszólalt; Hétfőn a Szovjetunió németországi főbiztosának székházában folytatódik a külügyminiszteri értekezlet Berlin (MTI). A négy hatalom külügyminisztereinek értekezlete, amely január 25-e óta a volt Szö­vetséges Ellenőrző Tanács nyugat­berlini épületében tartja üléseit, a négy hatalom képviselőinek előze­tes megállapodása értelmében feb­ruár 1-től hétfőtől kezdve Berlin demokratikus körzetében, a Szov­jetunió németországi főbiztosának székházában folytatja munkáját. Az olasz parlament megtagadja a bizalmat Fanfani kormán, ától Róma (MTI) Az olasz parlament szombaton délelőtt szavazott ar­ról, hogy megadja-e a bizalmat Fanfani kereszténydemokrata kor­mányának, vagy sem. Amint a "Reuter" jelenti, Fanfani kormá­nya nem kapta meg a keliő számú szavazatot és így Einaudi köztársa­sági elnöknek újabb lépéseket kell tennie, hogy megoldja a közel két­hetes kormányválságot. Fanfani mellett 260 képviselő szavazott, ellene 303, 12 képviselő tartózkodott a szavazástól. Olvasd Társadalmi Szemte EE33H1 minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti élői Az egyre növekvő lakásszükség­let kielégítése érdekében a minisz­tertanács elhatározta, hogy az álla­mi erőből történő nagyarányú la­kásépítési programm mellett, az eddiginél jóval fokozottabb segít­séget biztosít a dolgozók magánerő­ből történő lakóház, illetőleg lakás építéseihez. A minisztertanács meg­állapította, hogy a magánerőből tör­ténő lakóház (lakás) építkezések fokozásához elsősorban az építkezé­sekhez szükséges házhelyek jutta­tásával, valamint a házhelykijelö­léssel és az építkezésekkel kap­csolatos engedélyezési eljárások egyszerűsítésével, továbbá az épít­kezésekhez szükséges anyagok for­galombahozatalának növelésével s szükség esetén megfelelő hitelek biztosításával kell segítséget nyúj­tani. A fokozott anyagi segítés mel­lett a minisztertanács szükségesnek tartja a családi lakóházak fokozott tulajdonvédelmét is. A fentieknek megfelelően a mi­nisztertanács határozata kimondja: Mindazokat a dolgozókat, akik lakóházat kívánnak építeni, s kö­telezik magukat arra, hogy a házhely juttatásától számított hat hónapon belül a lakóház építését megkezdik és a jutta­tástól számított legkésőbb két éven belül befejezik, házhely­juttatásban kell részesíteni, a házhelyeket előnyös anyagi felté­telek mellett — telekkönyvi tulaj­donukba kell adni. A szükséges házhelyeket elsősor­ban az állami tulajdont képező — község vagy város területén lévő — be nem épített ingatlanokból, az állami tartaiék házhelyekből kell biztosítani. Magántulajdont képező házhe­lyet csak a tulajdonos önkéntes felajánlása alapján, vásárlás útján lehet ilyen célra felhasz­nálni. Házhelyeket úgy kell kijelölni, hogy azokon háztáji konyhakertet, portát lehessen létesíteni. Nagysá­guk százötven négyszögöltől a gaz­dasági szükséglettől függően, négy­száz négyszögölig terjedhet. A ház­helyjuttatások során minden eset­ben figyelembe kell venni a köz­ség (város) rendezési tervét, illető­leg fejlesztésének szempontjait. A helyi tanácsok végrehajtó bi­zottságai gondoskodjanak arról, hogy az építtetőknek, a kérelmük beérkezésétől számított 14 napon belül, megfelelő házhelyet jelölje­nek ki, vagy legalább is ügyükben érdemi döntést hozzanak. Az építési engedélyről a kérelem beérkezésétől számított legkésőbb 8 napon belül a helyi tanácsok vég­rehajtó bizottságainak dönteniük kell. Az építkezésekhez szükséges anyagok biztosítása érdekében a minisztertanács utasítja a bel- és ivui.tereskedelmi minisztert, hogv a TÜZÉP vállalatok útján 1954. év­ben a lakosság részére hozzon for­galomba: 110 millió darab téglát, 47.000 tonna cementet, 100.000 tonna égetett meszet, 52 millió darab tetőcserepet, 600.000 négyzetméter palát, 62.000 köbméter faárut. 640.000 négyzetméter húzott üveget, 420.000 négyzetméter különböző padlóburkoló anyagot, ezen belül 140.000 négyzetméter parkettát, 100.000 tekercs szigetelő kátránypa­pírt, továbbá az építkezésekhez szükséges különböző egyéb anyagot. A forgalomba kerülő tégla je­lenlegi fogyasztói árát 20 szá­zalékkál, a különböző cement­fajták árát 29—30 százalékkal le kell szállítani. A tanácsok fokozzák a helyi éoí­tőanvagok kitermelését. A magán­erőből történő lakóház építkezések építőanyaggal való ellátásának meg­javítása érdekében a helyi ipar ál­tal termelt építőipari anyagok nagyrészét helyileg kell értékesí­teni. Mivel az egyéni családi lakóhá­zak felépítéséről, illetve felépítte­téséről az építtetőknek keli gon­doskodnia, azoknak a volt — első­sorban falusi — építő — kisiparo soknak, akik iparjogosítványu­kat visszaadták, az iparigazolványt, saját kérelmükre, a kérelem beér­kezésétől számított hét napon be­lül a helyi tanácsoknak ki kell ad­niok. Azoknak a dolgozóknak, akik családi házukat saját erejük­ből felépíteni nem tudják, a mi­nisztertanács az 1951. évben 180 millió forint építési ISI' csönt biztosit. Ebből az összegből száz millió forintot a v'rosi és ipari települé­sek dolgozói, ötven millió forintot pedig a falusi dolgozók részére áj családi ház építkezéséhez szüksé. ges kölcsönök céljára kell folyós;. tani, harminc millió forintot a fél. bemaradt építkezések befejezésére a meglévő családiházak kiegészítésére (toldaléképítkezés) az egyéni tulaj, donban lévő házak sérült részein^ helyreállítására és tatarozására, továbbá egyéni és állami tulajdon, ban lévő házak nagy lakásainai megosztásához szükséges kölosö. nőkre kell felhasználni. A kölcsönöket az Országos Taka­rékpénztár folyósítja. Kölcsönben részesülhetnek a városi és falusi bérből és fizetésből élő dolgozók, j szellemi szabadfoglalkozásnak (tn­dósok, művészek, írók, stb.) a kij. ipari termelőszövetkezeti tagok é« kivételesen a termelőszövetkezeti tagok és dolgozó parasztok is. Uj családiház építésére akkor folyósítható kölcsön, ha: a kölcsön kérelmezőjének saját telke van, vagy az illetékes helyi tanács részére lakóház építésére telket juttat. az építkezéshez az engedélyt a helyi tanács végrehajtó bizottsága megadta. A kölcsön folyósítását alkalma­zottaknál (munkavállalóknál) a mun. káltató, más dolgozóknál pedig aa illetékes helyi tanács végrehajtó­bizottsága javasolja. A kölcsön összege az elfogadott építkezési költségvetés végössze­gének 75 százaléka, legfeljebb azon­ban negyvenezer forint lehet. A kölcsön kamata évi kettő százalék, törlesztési ideje legfeljebb a folyó­sítástól számított 25 év. A havonta törlesztendő összeget — az épít­kező szociális helyzetének figye­lembevételével — az Országos Ta­karékpánztár állapítja meg) álta­lában azonban havi 100 forintnál kevesebb nem lehet.) A kölcsön törlesztését az építkezés befejezé­sétől számított egy év után kell megkezdeni. Aki a felvett kölcsönt a törlesz­tésre megállapított határidő előtt fizeti vissza, a felvett kölcsön összegéből annyi száza­lék enaedményt kap, ahány év­vel előbb fizeti vissza tarto­zását. A kölcsön igénybevételével fel. építésre kerülő egyéni családi há­zak után tulajdonosaik 15 évig tel­jes házadómentességben részesül­nek. Ugyancsak az elfogadott építke­zési költségvetés 75 százaléka ere­jéig folyósíthat kölcsönt az Orszá­gos Takarékpénztár a félbemaradt családiházak építkezésének befeje­zésére, valamint meglévő családi­házak kiegészítésére (toldaléképít­kezésére), legfeljebb 25 éves törlesz­tés mellett, az egyéni tulajdonban lévő lakóházak sérült részeinek helyreállítására, legfeljebb 15 éves törlesztésre, az egyéni tulajdonban, illetve állami tulajdonban lévő házak bérlői részére nagy lakások megosztási költségeire, legfeljebb 15 éves törlesztésre. Az egyéni tu­lajdonban lévő lakóházak tataro­zására folyósított kölcsönök törlesz­tési ideje legfeljebb 5 év, a köl­csön összege házanként legfeljebb 5000 forint, a társasházak esetében lakásonként legfeljebb 3000 forint lehet. A családi lakóházak tulajdonosa! jogainak fokozott védelme érdeké­ben a minisztertanács határozata kimondja, hogy az 1953. április 1. után épült lakást tulajdonosa — a lakás terjedelmére való tekintet nél­kül — szabadon használhatja, »!• letőleg tetszés szerinti mé­retű lakást építhet magának, abból társbérlet céljára igény­bevenni semmit nem lehet. Amennyiben a lakást tulajdonosa a jelen rendelet megjelenése után építette és az valamilyen oknál fogva megüresedik, azt tetszés sze­rint — részben vagy egészben — szabadon bérbe adhatja. A minisztertanács határozata to­vábbá kimondja, hogy amennyiben személyi tulajdon* ban lévő lakóház, illetőleg la­kás (függetlenül attól, hogy j mikor épülti megüresedik, a tu'ajdonos — az igényjogosult­ságra vonatkozó rendelkezések­re való tekintet nélkül — abba szabadon beköltözhet. A minisztertanács határozata utasítja a minisztériumokat és fő­hatóságokat, gondoskodjanak arról, hogy az irányításuk alá tartozó vállalatok, intézmények és hivata­lok vezetői műszak segítség, ön- ; költségi áron történő anyagszálli- j tás stb. formájában nyújtsanak messzemenő segitséget dolgozóiknak családi lakóházuk felépítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents