Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-29 / 24. szám

GílMIGVRORSZlIG PÉNTEK. 1954. JANUÁR 29. PAtfietei • A népnevelőmunka eredményei, hiányosságai és feladatai megyénkben Páriánk Közraonti Vezetőségének júniusi határozata feltárta a part- és a kormány gazdaságpolitikájában elkövetett súlyos fogyatékosságokat, s olyan rendszabályokat foganatosított, amelyeknek végrehajtása gyökeresen megjavítja egész dolgozó népünk helyzetét. A júniusi határozatot, a júniusi határozatból eredően két újabb nagyfontosságú határozat: az októberi és a december 19-i követte. E határozatok pártunk helyes politikáját tükrözik. Ez olyan politika, amely a tömegek akaratát, óhaját híven kifejezi és ezzel a tömegek kommunista vezetésének legfontosabb feltételét biztosítja valamennyi pártszerv és pártszervezet számára. A tömegek vezetése tehát nem egyszerűen szervezeti kérdésekre, módszerekre korlátozódik. Az utóbbiak fontosak, azonban, hogy a tömegeket kommunista módon vezessük, ahhoz mindenekelőtt az szükséges, hogy a párt helyes politikáját tudatosítsuk a dolgozó nép között, hogy a dolgozó nép helyeselje, magáévá tegye e politikát és aktívan harcoljon annak megvalósításáért. „A tömegeket vezetni — mondja Farkas Mihály elvtárs — akkor lehet, ha azok elfogadják, magukévá teszik a párt politikáját. Ezt úgy lehet elérni, ha a kommunisták tízezrei, sőt mi több, a kommunisták százezrei nap mint nap a tömegek között dolgoznak és szakadatlanul, újra és újra megmagyarázzák a párt politikáját és mozgósítják a tömegeket a párt politikájának végrehajtására. Ezért a tömegmunka alapvető kérdése, annak legfonto san kell látnia, hogy ma az első számú ellenség, a még meglévő, utolsó kapitalista osztály, a kulákság. Amennyiben mi a kulákokról levesszük a szemünket, ha elalszik az éberség, különösen a falun, a kulákok befolyásuk alá keríthetik a dolgozó parasztokat, kártevéseket követhetnek el, mint ahogy több helyen követtek is el. Ugyanakkor óvakodnunk kell a kulákokkal szembeni túlkapásoktól. Nópnevelőmunkánk gyengeségéhez nem kis mértéiben járul hozzá az a tény, hogy pártbizottságaink a népnevelőmunkát a a legalacsonyabbrendű pártmunkának tekintik még ma is. Ezt a tényt az bizonyítja, hogy pártbiottságaink szemet húnynak afölött, hogy népnevelőink között Igen nagy szamban akadnak nem megfelelőek. Népnevelőmunkára pártbizottságaink és pártalapszervezeteink akkor kezdik kiválogatni a párttagokat és pártonkivülieket, amikor a partés tömegszervezeti munka egyéb területeire az aktívák kiválogatása már megtörtént. Ez helytelen! Helytelen azért, mert a népnevelők a párt legáldozatkészebb harcosai közé tartoznak, akik odaadással küzdenek pártunk és kormányunk politikájának megvalósításáért, nemcsak úgy, hogy felvilágosító munkát végeznek, hanem úgy is, hogy ők maguk példamutatóan tesznek eleget kötelezettségeiknek. A nép nevelőinek lenni megtisztelő és nem akármilyen pártmunka. Az utóbbi évek során nem egy munkás- és paraszt sabb része a mindennapi politikai káder abbahagyta « népnevelőf«-.TTT?l ór#,«»c<if A rvi 11 rs ir o muirmn* JJ7 ... __ ...... . . felvilágosító munka, röviden: az agitáció." Mijyinkbm a párt vezetésével komoly eredményeket értünk el a felszabadulás óta eltelt idő alatt, s ebben felvilágosító munkánknak jelentős része van. Eredményeink a felvilágosító munkánkban elsősorban párttag és pártonkívüli népnevelőink áldozatkész, lelkes munkájának köszönhető, olyan népnevelőknek, mint a kiskundorozsmai Kocsis elvtárs, a Szeged-alsóvárosi Varfes Dénes elvtárs, a szegedi Agócsi János elvtárs. a mindszenti pártonkívüli Mezei elvtárs és így lehetne sorolni tovább. Eredményeink mellett politikai tömegmunkánknak komoly fogyatékosságai vannak. Egyik komoly fogyatékossága felvilágosító munkánknak, hogy még mindig eléggé háttérbe szorul a kölcsönös beszélgetés a dolgozókkal, még eléggé jellemző a munkások és parasztok előtt álló feladatok mechanikus felsorolása, a meggyőzés elégtelensége, a dolgozók jogos sérelmeinek nem kielégítő orvoslása, jogaik védelme. Komoly fogyatékossága pártpolitikai munkánknak, hogy nemc ak nem követi a tömegek aktivitását, de nem ls vezeti azt. Jellemző példa erre, hogy a dolgozó parasztok aktivitása, különösen az élenjáró dolgozó parasztoké, erősen megnövekedett a december 19-i párt- és, kormányhatározat után, de helyi párt- és ianácsszerveink, járási és városi pártbizottságaink is elmaradnak a dolgozó parasztok aktivitása mögött. Az élenjáró dolgozó parasztok terveket készítenek, vitatják a párt- és kormányhatározatot és a helyi feladatokat ls, politikai munkánk azonban erre kevéssé válaszol Ez a többi között annak is betudható, hogy a vezető funkcionáriusok megyénk területén nem tartózkodnak eleget a tömegek között. Így nehezen lehet válaszolni azonnal arra, ami a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket v foglalkoztatja. Általában és nem 'személyhez szólóan agitálunk. Mit ér az ilyen agitáció? Nem sokat! Komoly fogyatékossága politikai munkánknak, hogy a júntusi és különösen az októberi határozat után kiesett a látókörünkből az osztályellenség, megfeledkeztünk arról, hogy a párt júniusi és az azt követő határozatai után az osztályellenség aktivizálódik is. fokozottabb ellenál'ást tanúsítanak. Kü'önösen a kulákok irányában csökkent az osztályéberségünk Az utóbbi hónapokban olyan -elméletek- láttak napvilágot funkcionáriusok részéről, melyszerint a ku'ákokkal szemben változott pártunk és kormányunk álláspontja. *A kulák amnesztiát kapott, a nagygazda es a kulák fogalom nem azonos- — és így tovább. Ezek az úgynevezett -elméletek- igen veszélyesek, károsak munkát. Ez tűrhetetlen helyzet! Tűrhetetlen, hogv megyei, járási, városi, községi funkcionáriusok éppen, mert funkcionáriusok, tagadják meg e munkát, szégyelnek háziagitáción résztvenni, kisgyűléseket tartani. A megyei pártaktíva január 24-i ülésén kötelezte a vezető funkcionáriusokat tömegpolitikai munka végzésére, és a Megyei Pártbizottság, járási és városi pártbizottságai időnként megtárgyalják a vezető funkcionáriusok részvételét a népnevelőmunkában. Komoly fogyatékossága munkánknak, hogy erősen reszortjellegű, elsősorban járási és városi pártbizottságainknál és éppen ebből eredően. alapszervezeteinknél is. Bár pártunk Központi Vezetőségének júniusi és az azt követő határozatai az egész párt elé állították feladatként a párt- és a tömegek közötti kapcsolat megjavítását, a tömegek nevelését, a pártpolitikai felvilágosító tömegmunka széleskörű kifejlesztését, a gyakorlatban még a Csongrádmegyei Pártbizottság sem vonta le ebből azt a következtetést, hogy a politikai tömegmunkában az agitációval való rendszeres foglalkozás nem képezheti kizárólag az agitációs és propaganda apparátus feladatát. A politikai felvilágosító munkának reszortjellege az agitáció lebecsülését jelenti, s ez oda vezet, hogy gyengül a párt és tömegek közötti kapcsolat. A népnevelőhálózat nem elég szilárd. A népneveíőértekezletek színvonala alacsony. A Csongrádmegyei Pártbizottság felmérette járási és városi pártbizottságainkkal a jelenlegi népnevelő-hálózatot, de a pártbizottságok adatai ellentmondanak a tényeknek. A pártbizottságok adatai szerint "tizenegyezer körül van megyénkben a népnevelők száma. A tény ezzel szemben az, hogy még távolról sem kielégítő a népnevelők aktivitása a kormányprogramm tudatosítására, hogy a legutolsó agitációs najoon igen alacsonyszámú népnevelő dolgozott megyénkben. Ez azt mutatja, hogy járási és városi pártbizottságaink még mindig bürokratikusán veszik számba hadseregüket, a párt legfontosabb katonáit. Nem az élő, eleven, dolgozó, politikai felvilágosító munkát végző párttagokkal és pártonkivüliekkel számolunk. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy pártbizottságaink kiengedik a kezükből a politikai felvilágosító munka irányítását, magát a politikai munkát. Ez a munka elképzelhetetlen emberek nélkül, a politikai munka végrehajtói nélkül. A népnevelőé rtekezletek alacsony színvonala összefügg azzal is, hogy városi és járási pártbizottságaink bürokratikusán készítik azokniVelő. A népnevelőértekezletek alacsony színvonalán érnünk a mezőgazdaságban szélesszakszervezetekre, a DISZ-re, az MNDSZ-re, az MSZT-re stb. Komoly fogyatékossága politikai felvilágosító munkánknak, hogy elmarad az előttünk álló feladatokra történő mozgósításnál. így Jelenleg a tavaszi munkákra történő felkészülés fontosságának és az előttünk álló vezetőségválasztásoknak tudatosításával. Ezek munkánk legkomolyabb fogyatékosságai. Melyek legfontosabb feladataink? Az első és egyik legfontosabb feladatunk, hogy a párttagok között épp úgy, mint a pártonkívüliek között, tudatosítsuk pártunk Központi Vezetőségének és kormányunknak legfontosabb határozatait, rendeleteit, különös tekintettel a december 19-i határozatra és széleskörű politikai felvilágosító munkával mozgósítsuk a dolgozókat e határozat végrehajtására. Agitációnk legközvetlenebb feladatai közé tartozik mozgósítani az 1954. évi terv teljesítésére és túlteljesítésére. Tudatosítanunk kell, hogy az 1954. évi terv, amelyet az országgyűlés ma egy hete tárgyalt és hagyott jóvá az egész nemzet terve, a nép jólétének emelésére. Elmaradás a tervben — elmaradás az életszínvonalban! A fegyelmezetlenség, a hanyagság, a pazarlás és selejtgyártás, életszínvonalunk emelkedésének fékje. Példamutató munkafegyelem, kiemelkedő termelési teljesítmény, az önköltség csökkentése, a minőség javítása — az emelkedő jólét győzelmének útja. Megyénk valamennyi becsületes dolgozója nagy lelkesedéssel készül pártunk III. kongresszusára. El kell hoz nem kismértékhen járul hozzá az, hngy a Csongrádmegyei Pártbizottság írásos anyagai és szóbeli instrukciói nem segítették megfelelően járási és városi pártbizottságaink munkáját, a népnevelőértekezletek előkészítésével kapcsolatban. A megyei, járási és városi pártbizottságok részéről kevés a helyszíni segítség. A megye valamennyi pártszervénél az agitáció tartalmának kidolgozását Illetően, komoly fogyatékosságok vannak. Hosszú időn keresztül maga a Csongrádmegyei Pártbizottság sem látta, hngy a júniusi határozat után az új módon, új módszerekkel való dolgozás, a tömegek kommunista vezetése mit jelent. E hiba járási és városi pártbizottságainknál még ma ls fennáll. Ami a tömegek újmódon történő vezetését illeti, elvtársaink nem egyszer szervezeti rendszabályokban látják és keresik a megoldást. Pártunk Központi Vezetősége a júniusi és az azt követő határozatokkal szabta meg, hogy nagy figyelmet kell szentelni a dolgozók igényeinek a lehetőség határain Délül történő kielégítésére. Nem új módszer-e az, hogy pártunk sokkal inkább, mint valaha, harcol azért, hogy jobbminőségű árut tudjanak vásárolni dolgozóink. Nem új módszer-e, hogy minden nap figyeljük a nép hangulatát, igényeiket, sérelmeiket. Harcosai kell, hogy legyünk a népnek. Éljünk együtt mi. kommunisták a pártonkivüliekkel. Üj módszer, hogy fokozottabban tanulmányozzuk az ellenség munkáját, taktikáját, leleplezzük aknamunkájukat. Üj módszer, hogy az eddigieknél bátrabban támaszkodjunk a tömcszorvezetekre — a körű politikai felvilágosító munkával, hogy a dolgozók az iparban és a mezőgazdaságban szocialista kötelezettségvállalásokkal, munkával ünnepeljék pártunk III. kongreszszusát. A mezőgazdasággal kapcsolatos agitáció főfeladata megyénk dolgozó parasztságának mozgósítása a decembre 19-i párt- és minisztertanácsi határozat végrehajtására. Az országgyűlés, amely elfogadta az 1954. évi népgazdasági tervet, megszabta a december 19-1 határozatból eredően, a falunak nyújtandó hatalmas segítséget. Pártagitációnknak elsőrendű kötelessége tudasítanl a dolgozó parasztok között a népgazdasági terv 1954. évi előirányzatát, a minisztertanács elnökének, Nagy Imre elvtársnak előadó beszédét, mert ez újabb serkentés a falu dolgozói számára. Gépállomásainkon politikai munkánknak elsősorban arra kell irányulnia, hogy behozzák azt a lemaradást, amely a gépek kijavításánál, a tavaszi mezőgazdasági munkákra történő felkészülésnél mutatkoznak. Megyénk termelőszövetkezeteiben most készítik az új gazdasági év terveit. E tervek elkészítésénél nagy segítséget kell nyújtanunk termelőszövetkezeteinknek, hogy azok a párt- és a kormány adta lehetőségeket az adott területükön megfelelően felhasználjak, Fontos feladat, hogy azok között a dolgozó parasztok között is végezzünk politikai felvilágosító munkát, akik az elmúlt év őszén a termelőszövetkezeti csoportjainkból kiléptek. Mindenekelőtt azonban az a legfontosabb, hogy becsületesen elszámoljanak Asotthalmán és egyebütt a kilépettekkel. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy akik ma kiléptek, holnap űj belépők lesznek. Az agitáció összes lehetőségeinek felhasználásával népszerűsítenünk kell a mezőgazdaság terméshozamának emeléséért vívott harc eredményeit és az élenjáró, mintaszerűen gazdálkodó egyéni és szövetkezeti parasztokat. Különös gondot kell fordítanunk a középparasztok, a fiatalok, a nők és az agronómusok körében végzendő politikai felvilágosító munkára. A mezőgazdasági fejlesztés programmjának megvalósítása azonnali munkák elvégzését kívánja: elsősorban a tavaszi mezőgazdasági munkákra történő felkészülést. Minden fellelhető istállótrágya kihordását és összerakását a szántóföld szélén, ami most könnyebb, mert a föld fagyos, a fejtrágyázásra történő felkészülést. Politikai munkánk egyik legfontosabb feladata a pártvezetőségválasztások segítése, mert ezek sikerétől függ jórészt azoknak a határozatoknak a sorsa, amelyeket a párt és a kormány hozott. Ha megfelelő pártvezetőségi tagokat választanak párttagjaink, akik képesek a határozatok végrehajtásának a megszervezésére, akkor jelentős lépést teszünk előre a júniusi határozat maradéktalan megvalósítása érdekében. Tudatosítanunk kell a párt szerepét, jelentőségét a szocializmus építésében, magának az újjáválasztásoknak jelentőségét, a pártdemokrácia tiszteletben tartását. A vezetőségválasztások során ki kell kérnünk a pártonkfvüllek véleményét is a jelöltekről. Jelenleg az a tapasztalat, hogy a politikai felvilágosító munka a vezetőségek választását illetően háttérbe szorul és mindinkább teret kap az adminisztratív és szervező munka, Ez így nem helyes. A dolgozók körében végzendő pártpolitikai munkánk megjavítása, pártunk tömegkapcsolatának javulásához vezet, amely éltető erőt ad a párt számára ahhoz, hogy történelmi hivatásának, szerepének megfelelően vezesse dolgozó népünket a szocializmus győzelméért hazánkban, -!-fc, —Uj A berlini éríehexlet eaúíorlohi üléae Berlin (MTI) A négyhatalmi értekezlet negyedik ülésén, amely a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács épületében csütörtökön délután 3 órakor kezdődött, Molotov, a szovjet küldöttség vezetője elnökölt. Az ülésen folytatták a napirend első pontjának, az öthatalmi értekezlet kérdésének a megvitatását. Az első felszólaló Dulles amerikai külügyminiszter ismételten ellenezte Molotov indítványát, hosv általános nemzetközi kérdések megtárgyalására hívják össze a Kínai Népköztársaság részvételével az öt nagyhatalom külügyminisztereinek értekezletét. Az amerikai külügyminiszter után Bidault, a francia küldöttség vezetője és Eden, az angol küldöttség vezetője szólt hozzá a napirend első pontjához. Szünet után Molotov szovjet kül0»vrr>i«is7tpr tett nvl'atkczptit 5. Tamás otthagyott már nem egy gazdát, am'óla béres volt. Ezt az évet azonban mindenáron végig akarta szo'gá'nl. Zsófi fekete szemére, tömpe orrocskájára, pirosló ajkára, őlclnivaló, takaróé alakjára gondo't. És a szalonnára is, mort a hasa hangos volt az ürességtől. Szántottak tovább. Fanyar képpel, dühösen. A mérgüket az ökrökön töltötték ki. Az idő telt. jó délutánba hajlott. — Éhes vagy-e nagyon Jancsit — kérdezte a vörös legény a társától. — ügy korog a hasam, alig látom a borozdát. — Nahát akkor hagyjuk abba n szántást. Hogyha a Vak még most so ad tisztességes ennivalót, nom felelek magamért. — Tamást újra feltüzelte az indulat. • Az udvaron kifog'ák a hat ökröt, bekötötték őket az istállóba, enni adtak eléjük, e'végor.tík a gazdaság délutáni munkájút. Persze csak a nagyja-munkát. mert egy ilyen tanyában sohase fogy el a dolog. A gazda az eresz alatt, a gangon ült és pipázott. Tamás, aki nem mutatta, hogy készü'ne valamire, etttelé odaállt a gazda elé, kívül a rostíly-ajtón. — Máma hozzon le gazduram szalonnát a pnd'ásról — mondta szinte parancsolón. — Kevés van, hé, nem lehet úgy pocsékolni! — Hyen munkáért nem kovés! A Vak felfortyant, mert a béres olyan KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE Meg— Eredj dolgodra — kiabálta. — mondtam, amit mondtam. Tamás térült fordult és baltával ment vissza a tanya elé. Tagbaszakadt teste lomhán mozgott járás közben. Lassan, lomhán, do ff Máma szalonnát vacsorázunk! Érti-e? haltát a . Jobhkezéhen meg odakint, bejött a pimaszmódon beszélt, hogy ezt tovább nem Valamennyi elvtársunknak vilago-tűrhette. __ _ feltarthatatlanul. A lóbá'ta és nem állt rostély-ajtón. — Gazduram! — mondta. — Máma szalonnát vacsorázunk! Érti-et A Vak hátán végigszaladt a hidog. Elnyúlt képpel állott fel. — Mit akarsz hét — kiáltotta. A tokája remegett a félelemtől. — Azt az egyet, hogy hozzon le szalonnát a pad'ásról, mert én megyek föl érte! — Tamás most már úgy beszé't, hogy tán még a szomszéd tanyában is hallották. Zsófi kidugta az orrát a konyhaajtón. „Még nekimegy avval a baltával" — ijedezett, látva Tamás fenyegető testtartását, s hullva a nagy kiabálást. „Képes agyonütni..." Csitító, asszonyos féltéssel szólt rá a legényre: — Hagyja, Tamás, azért van itt ennivaló! — Ne lefetyelj. Tudom én. ml van. Már a kutyák is ráuntak. — Ne gyalázd uz ennivalót, öesém! Nem félsz, hogy megver az úristent — hadarta a gazdi hüledezve. Tamás elpirult dühében. Káromkodott egy e'frát, sarkon fordult, kirúgta a rostélyt és döngő léptekkel ment az istálló felé. A baltát lóbálta egy Ideig a jobbkezében, aztán a bal k-r-'ára a'-asztotta. L'trát hozott. A g-.zda meg Zsóf egyre bámnlt~k utána. Jancsi, a fiatal béres, a jelen t v'gén bukkant k! az ólak mögül szalmás k-ssal a hátán, s most már ő is várta, mi 1-szt Tamás nyílegyenes fráryb.-n köz-litott a tanya végéhez. A létrát nekitámr.sztotta a padlásajtónak. Ezt már nem lehetett volna látni a gangról, a gozda ezért kiment az udvarra tetetett közömbösséggel. Zsófi utána lopakodott. (Folytatjuk.)