Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-05 / 3. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK / Nagyarányú téli építkezés Szegeden Egy pedagógus tervei az új esztendőre Nyugatberlini munkanélküliek problémái J c S O N G R A DM E G Y ;E I PÁ RT BIZ OTT SÁGÁ N A X. ÉV*. 3. tí/,ÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1954. JANUÁR 5. Végezzenek ió munkát a tsz-ekben az eJensrzű bizoüsagoü Szeged város és a szegedi járás termelőszövetkezeteiben már mindenütt megtörténtek az évzáró közgyűlések. Ott is beiga­zolódott, hogy a termelőszövetkezetek az eltelt egy óv alatt jelentős mértékben erősödtek, — nőtt a közös vagyon, a tagság életszínvonala. A zárszámadó közgyűléseken azonban a tsz-ek el­lenőrző bizottságai — kevés kivételtől eltekintve — nem számol­tak be a tagságnak a végzett munkájukról, s nem tettek javasla­tot a megtörtént hibák megszüntetésére. Nagyon helyes lett volna pedig, ha minden termelőszövetkezetben előterjeszti jelentését az ellenőrző bizottság, hogy azt is meg tudják vitatni a tagok. A fel­adat már most az is, hogy a zárszámadást, az évzáró közgyűlés tapasztalatait felhasználják termelőszövetkezeteink a gazdálkodás ellenőrzésére is, Nagyon fontos az ellenőrző bizottság munkája. De mégis a szegedi járás egyik-másik termelőszövetkezetében a tagság még azt sem tudta, hogy kik az ellenőrző bizottság tagjai. Pedig az ellenőrző bizottságnak a tagság szemének, fülének kell lennie — sokoldalúan kell dolgozniok, sok mindenre kell ügyelniök. A zá­kányszéki Kossuth tsz-ben, de a Szeged alsóvárosi Üj Élet tsz-ben is voltak viták azon, hogy jogosan, avagy jogtalanul írtak-e be egyes tagoknak munkaegységeket. Helyes lett volna, ha- ezt a kérdést is kivizsgálja az ellenőrző bizottság és, ahogy mondani szokás: tiszta vizet öntenek a pohárba. Termelőszövetkezeteink vezetőinek, tagjainak, világosan látni kell, nem lehet megfelelően vezetni jó ellenőrzés nélkül. Az ellen­őrzés alapja annak, hogy az egész gazdaság vezetésében, a sok­oldalú részmunkáknál ne legyenek hibák. Ez azt is jelenti, hogy többet termelnek. így válik a jó ellenőrzés a tagság életszínvonala emelőjévé is. Az ellenőrzésnek azonban olyannak kell lenni, hogy a hibák megmutatásával együtt kijelölje azok megszüntetésének útját is. Természetesen, nemcsak a tsz vezetőinek, ellenőrző bizott­ságának, hanem az egész tagságnak is feladata az ellenőrzés. Bát­ran mutasson rá minden szövetkezeti tag a bajokra, s a vezetők­nek kötelességük az egészséges bírálatot elfogadni, A termelőszövetkezetek alapszabálya kimondja: „A termelő­szövetkezet közgyűlése 2—3 évre 3—5 tagú ellenőrző bizottságot választ." Már most kell arra gondolni, hogy az ellenőrző bizott­ságok minden termelőszövetkezetben létre jöjjenek és tényleges munkát végezzenek. Az ellenőrző bizottságokban politikailag kép­zett, megbízható és a gazdasági kérdésekben jártas emberek le­gyenek — a különböző termelési ágakbóL Az ellenőrző bizottság feladata: ellenőrizni az alapszabály be­tartását, a vezetők munkáját, a közös vagyon megőrzését, a szö­vetkezet gazdálkodásit és a tagokkal való. elszámolást. A szegedi Táncsics termelőszövetkezetben is sok fogyatékossággal működött az ellenőrző bizottság és nem segítette a vezetőket, a tagokat meg­felelően abban, hogy ilyen, vagy olyan hibákat megoldjanak. Az ellenőrző bizottságnak jogában áll bármikor ellenőrzést tartani és megvizsgálni a szövetkezet gazdálkodását általában, és természe­tesen egy-egy részkérdést is. Az ellenőrző bizottság évente köteles legalább kétszer általános vizsgálatot tartani és annak eredmé­nyéről a közgyűlésnek jelentést kell tenniök. A szegedi és a szegedi járási termelőszövetkezetek jórészénél még ez sem történt meg. Helyesen állapította meg Csúcs Mihály elvtárs, a szegedi Táncsics termelőszövetkezet elnöke: „Ha ellenőrző bizottságunk megfelelőbben dolgozik, akkor előbb meg tudunk szüntetni több hibát. Az elkövetkezendő időben vigyázunk arra, hogy az ellen­őrző bizottság tagjai elvégezzék feladatukat." Az ellenőrző bizottság csak a közgyűlésnek tartozik felelősi seggel. Az ellenőrző bizottságnak nemcsak joga, hanem köteles­sége is, hogy az elnök és a többi vezetők munkáját ellenőrizze, segítse.' Az ellenőrző bizottság tagjait 1.25, az elnököt pedig 1.5 munkaegység illeti meg azokon a napokon, smikor ellenőrző mun­kát végeznek. A termelőszövetkezetek tagsága a közgyűléseken Is hívja fel az ellenőrző bizottságokba megválasztottak figyelmét megtisztelő és egyben felelősségteljes feladatukra. Szövetkezeteinkben a tavaszi munkákra készülnek és már most úgy dolgoznak, hogy megala­pozzák a többtermelést, a több juttatást a munkaegységekre. A tervezésnél, a felkészülésnél is fontos szerep vár az ellenőrzi? bi­zottság tagjaira. Nekik is kell ügyelni arra, hogy a legtökéleteseb­ben érvényesüljön a szövetkezeti demokrácia, az alulról jövő kez­deményezések és bírálatok meghallgatása, — szóval mindazok a tényezők, amelyek erősítik, szilárdítják a szövetkezetet, tovább biztosítják a tagság még jobb életét. Segítsék elő az ellenőrző bi­zottság tagjai a munkafegyelem további erősödését is és ne hagy­ják szó nélkül, ha esetleg egyik-másik tag csákiszalmájaként ke­zeli a közös vagyont. Különösen nagy szerep és fontos munka vár a termelőszö­vetkezetek ellenőrző bizottságaira a párt és a kormány mezőgaz­daság fejlesztéséről szóló határozata után. Segítsenek abban is az ellenőrző bizottság tagjai, hogy minden termelőszövetkezetben jól kihasználják a helyi adottságokat, mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. Naponta kísérjék figyelemmel az el­lenőrző bizottság tagjai — természetesen a tsz-ek többi tagjai is — milyen munka folyik azért, hogy a meglévő állatállomány ho­zamát emeljék, s hogyan halad a talaj termőereje fokozási tervé­nek elkészítése. Legyenek az ellenőrzőbizottság tagjai a szövet­kezeti tagok olyan tanácsadói, akik minden kédést meghallgatnak, s részt vállalnak azok elintézésében. Győződjenek meg a bizott­ság tagjai arról is, hogyan halad a munka helyes megszerve­zése, illetve a brigádok, munkacsapatok összeállítása — a terület egyénekre való felosztása. v * A tagság kísérje figyelemmel, hogy dolgozik-e az ellenőrző bizottság. Ha nem, akkor követeljék meg tőlük, hogy lássák el feladataikat, mert nyilvánvaló ez nemcsak joguk, de kötelességük is. Végezzenek jobb munkát a termelőszövetkezetek ellenőrző bizottságai. Akkor így is — a párt és kormány segítségével, a tagság jő munkájával együtt — dúsabban teremnek a szövetke­zeti földek, még több jut a munkaegységekre. S 7 f}_ E_ D_ _É L E_ 7 É_ B_ Ő L Rövidesen megkezdik az új háztartási mérlegek sorozatgyártását Á kormányprogramm megvalósítása nagy fel­adatot hárít a Szegedi Vas- és Fémipari Válla­lat dolgozóira is a lakos­ság szükségleteinek ki­elégítése érdekében. Már ismeretes, hogy a válla­lat vezetősége és a dol­gozók elhatározták, hogy ebben az esztendőben több olyan cikk gyártá­sára térnek át, amelye­ket" eddig nem gyártot­tak ugyan, de a dolgo­zók háztartásában szinte nélkülözhetetlen. így ke­rült sor néhány héttel ezelőtt arra, hogy a vál­lalat dolgozói megitezd­ték a kombinált — ház­tartási- és gyermek­mérleg gyártását. A képen látható ízlé­ses kivitelű mérleg — amelyet éppen összeállít Rézhegyi Lajos és Sza­bó Pál — tíz és félkiló súly lemérésére használ­ható. Minden mérleghez két súlyteret készítenek a vállalat dolgozói és a háztartásban azt a tál­cát használhatjuk, ame­lyikre éppen szüksé­günk van. Az élelmiszer méréséhez való tálcától csak annyiban különbö­zik a csecsemő súlyá­nak ellenőrzésére szol­gáló tálca, hogy az utób­bin egy kis hálót helyez­tek el. A tálcákat —mi­után nincsenek hozzá­erősítve a mérleghez — egyetlen kézmozdulattal kicserélhetjük. A mérlegekből eddig ötven darabot állítottak össze a vállalatnál. Az ötven mérleg összeszere­lését Rézhegyi Lajos és Szabó Pál az újév első két munkanapján fejezte be. Néhány hét múlva már a háztartásokba is eljutnak a sorozatgyár­tásra kerülő, egész ol­csón beszerezhető kom­binált háztartási mérle­gek. Ketten azok közül, akik résztvesznek a paprikatermelők csütörtöki ankétján Varga Vince, a Szabad Tisza tsz elnöke A Szegeden és környékén hatalmas érdeklő­déssel várt január 7-!, — csütörtöki — paprikater­mesztési ankéton részt vesz Varga Vince elvtárs is, a Szeged-mihályteleki Szabad Tisza tsz elnöke. A Szabad Tisza tagjai ebben az évben is főnövény­nek tekintik a paprikát és már száz holdra kötöt­tek termelési szerződést. Az értekezletről folyik a szó, a Szabad Tisza tsz tagjai között. Az elnöknek javaslatokat tesznek a tagok, hogy hozzászólásában mit mondjon. A tsz tagjai különben a maguk területén mindent meg­tesznek a mezőgazdasági határozat rájuk eső ré­szének megvalósításáért. Élnek a lehetőséggel és az a tervük, hogy csatornahálózatot létesítve, a holt Tisza vizével öntözik száz holdnyi papriká­jukat. Az elnök a csütörtöki ankéton a tagság nevé­ben is arról akar beszélni, hogy szükséges kihasz­nálni az öntözési lehetőséget. Mert az öntözés elő­segíti a többtermést és ezzel együtt javítja a pap­rika minőségét is. Készülnek az értekezletre a többi szegedi, sze­gedkörnyéki és megyei termelőszövetkezetek kép­viselői, tagjai is. Kószó Lajos egyéni gazda Kószó Lajos, Szeged, Tisza Lajos-utca 100. szám alatt lakó egyénileg dolgozó paraszt is nagy érdeklődéssel várja a .paprikatervielgk ankétját. Amint ő elmondja, családjukban ősrégi foglalko­zás a paprika termelése és kikészítése. Ilyen nagyjelentőségű ankétot még nem ren­deztek a paprikatermelők és feldolgozók számára. Kószó Lajos aztán elmondja azt is, hogy bizony a felszabadulás előtt nagy gondot okozott számira a paprika értékesítése is. Most pedig jó árért át­veszik a kertészek megtermelt paprikáját. Az ankét tapasztalatait felhasználva még jobb termést érhet el. De nemcsak tanulni megy el az ankétra. Kószó Lajos elhatározta, hogy az érte­kezleten sok más tapasztalata mellett azt is el­mondja: „Négyszer-ölször is megkapálom a papri­kát, hogy a nedvességet igy tartsam meg a föld­ben". • Készülnek az értekezletre a szegedi, szeged­környéki többi egyénileg dolgozó parasztok képvi­selői is, hogy tapasztalatokat szerezve, tudásukat átadva elősegítsék a jobb termést. Az új év első napjai a Haladás tsz-ben Csikorgó hideg van. Az újszegedi Haladás tsz-ben azonban ez sem állja útját a mun­kának, tervezge­tésnek. A fiatal fák törzseit papír­szalagokkal von­ták be, nehogy a vadnyulak meg­rágják a gyenge kérgeket. Megrit­kították a gyü­mölcsfák sűrű lombkoronáját is. A központi tanya­ház fűtött szobájá­ban asszonyok, fér­fiak a dohányt si­mítottak, s készítet­ték el szállításra. A munka után, az új év első napjai­ban a központi tanyaház irodájá­ban a jövőt ter­vezgetik a szövet­kezet tagjai. Különös gondot for­dítanak a párt- és a miniszterta­nács határozata értelmében gyü­mölcsösükre, csemetekertjükre. Az elmúlt gazdasági évben 1500 mázsa barackot, cseresznyét, szilvát és sok más gyümölcsöt termett kert­jük. Tavasszal gyümölcsöskertjüket öt holddal növelik. A telepítéshez szükséges csemetéket természetesen maguk nevelik. • ­A termelőszövetkezet tagjainak az elmúlt évben közel 100 ezer forint hasznot hozott a gyümölcsfa-cseme­tekert — mintegy tízezer gyümölcs­facsemetét adtak el. Az újszegedi hányt, Haladás tsz-ben vidáman, nótázva simítják a do­a központi tanyaház jólfűtött szobájában A párt- és kormányhatározat a mezőgazdaság fejlesztéséről rámu­tat arra is, hogy növelni kell a gyü­mölcsfacsemeték előállítását, gyü­mölcsösök telepítését. — Mi mindent megteszünk annak érdekében — mondotta Fodor Ist­ván elvtárs, a tsz elnöke —, hogy minél több gyümölcsfacsemetét ál­lítsunk elő, neveljünk ki. 1958-ig mintegy 600 ezer gyümölcsfacseme­tét adunk át az ország más terme­lőszövetkezeteinek, egyéni gazdák­nak. Faiskolánk bővítése jelentősen növeli jövedelmünket, mert a 600 ezer gyümölcs'acsemetéért közel 3 millió forintot kan punk. Az új év első napjaiban ezt ha­tároztuk mi el és meg is valósít-i juk. A termelőszö­vetkezet tagjai azt is elhatározták, hogy 1958-ig 200 ezer rózsafacseme­tét nevelnek ki, s értékesítenek. Folynak a szá­mítások annak ér­dekében is, hogy e hónapban —< ja­nuárban — egy­egy munkaegység­re mennyi pénz­előleget tudnak adni. Az eddigiek szerint 6—8 forint esik majd előleg­ként egy munka­egysére. Azt ter­vezik, hogy havi 15 ezer forintot osztanak szét előlegként a végzett munka után. — Meggyőződésünk nekünk, az újszegedi Haladás tsz tagjainak — állapította meg a tagság nevében az elnök —, hogy az 1954-es év bol­dogabb és jobb lesz az 1953-asnál. Ig^z, nekünk jó volt a mult év is, de hát mi új eredményeket aka­runk — több pénzt, több termé­szetbeni járandóságot a munka­egységekre. S úgy is dolgozunk, hogy ez így legyen!

Next

/
Thumbnails
Contents