Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-23 / 300. szám

SZERDA, 1993. DECEMBER 23. DÉLMflGYBRORSZftG A szegedi főreáliskola egyik régi tanára (Csógler Alajos) \f a 6záz esztendeje született Mohácson Czógler Alajos, a kiváló magyar fizikus, a szegedi állami főreáliskola egykori jeles tanára. Bár nem volt kimagasló hegycsúcs, vagy szellemóriás, — de szilárd alapkőzete volt a fizikai tudománynak, s annak sajnálatosan rövid életideje alatt hihetetlen munkabírású, ernyedetlen dolgozója. Az elsők kőzött volt, akik a Bachkorszak közel két évtizedes dermedtsége ntán lelkesen jelentkeztek, hogy nekilássanak népnevelésü gyünk alapjai lerakásinak. Az elsők kőzött volt, akik magnk faragiák, maguk hordták az alapköveket ahhoz az épülethez, amelynek — biztosan tudták — egykor a fedele is el fog készülni. Nem egészen negyvon esztendeig élt, de ezalatt a tudományban és a tanügy terén elévülhetetlen érdemeket szerzett magának. Mint nevelő 1874-ben került a szegedi föreáltskolához (akkor még úgy hívták, fflreáltanoda) úgyncvezott „pót-tanári" minőségben. Az iskola ekkor még a Dugonics-téri (a mai Központi-Egyetem épülete) helyén működött. Mint ifjú kerül városunkba, hogy mint meglett férfi távozzon innen 1891-ben, tizenhét évi tanári működés után a fővárosba, ahol a különböző tudományos társulatok versengtek érte, hogy működő tagként maguknak nyerjék meg. Minden protekció nélkül, tisztán önDön-munkájára támaszkodva érte el, ezt az akkoriban kitüntetésnek számító áthelyezést. 1 Q77-ben már a Maros Arja ° 1 * fenyegeti Újszegedet. Ott találjuk a fiatal tanárt, két napon át, kemény küzdelemben, tanítványaival a tőltésvédelml munkálatoknál. 1879-ben pedig a hulI ámsirból kiemelkedő iskola — mint az akkori Szeged egyik legerősebb épülete — lesz menedékhelye több, mint 2000 hajléktalannak, akiket Czógler Alajos, s az igazgató helyeznek el a folyosókon s a tan termekben. A kényszerű vakációt (az árvíz miatt fél esztendeig szünetelt a tanítás) arra használja fel, hogy nagyobb irodalmi munkába fog. Gyűjti az anyagot nagy munkájához, melyben a fizika fejlődését vázolja a tudományok újjászületése korszakától a legújabb korig. (A fizika története életrajzokban 2 kötet 1882). Az Iskola régi beszámolóinak tanúsága ezerint derekasan kiveszi részét az újjáépítés munkájából. A főreáliskola fizikai szertára felszereléséhez a sajátjából ia hozzájárul. Még szegedi tanársága idején (1889) jelenik meg egyik tudományos munkája Lipcsében („Fizikai egységek") német nyelven, külföldön szerezve hírnevet a magyar tudománynak. Ez a müvo a szaktudomány dísze ma is. Egységes elvre támaszkodva, önálló szempontok szerint írta meg munkáját a fizikai egységekről. A fővárosba kerülve tevékenyebben vehet részt a Természettudományi Társulat munkájában. Részt vesz a Mathcmatikai és Physikai Társulat megalapításában. Több külföldi szakmunkát fordít le magyar nyelvre, (A mágnesség és elektromosság, a csillagászat történeti jellemvonásai, stb.). Munkálnak, kisebb dolgozatainak száma mintegy 60-ra tehető, másfélévtizedes megfeszített tudományos munkájának maradandó eredményot. Állandóan tanul, képezi magát. Tanul, hogy jobban taníthasson. Elsajátítja a német, francia nyelven kivül az olaszt ls, sőt férfikorában megtanul tökéletesen latinul ls. Mint jó előadó kiveszi részét a természettudományos ismeretek terjesztéséből a nép körében. IVTem ismerte a fáradalmakat. Szönidejóbon hátára vette tarisznyáját, s többnyire gyalogszerrel bejárta az ország területét. Alig volt vidéke hazájának, amit be nem járt, s alaposan meg nem nézett volna. Beutazta csaknem egész Közép-Európát, tapasztalatokat szerezve mindenütt. Életerősnek látszó szervezetét szívbaj támadta meg, s négyhónapi szenvedés ntán, nagy részvét mellett kisérték munkatársai, tanítványai, s tisztelői a rákosszentmihályi temetőbe. Az emberek között csak barátokat szerzett magának. Ezek kőzött is a legértékesebbnek, Eötvös Lórándnak a barátságát, aki 1893. november 30-án a kővetkező szavakkal adózott emlékének: „A ml kedves társunk, Czógler Alajos, társulatunk alapító- és rendes tagja, soha többé nem fog megjelenni körünkben. Ne kívánják tőlem, hogy most, amikor még alig választ el néhány nap halálának órájától, már is higgadtan mórlegelve soroljam fel az érdemeket, melyeket 6 magának a magyar tudományos irodalomban és a tanügy terén szerzet, .., fáj, nagyon fáj az a 6eb, melyet szívünkben az ő halála okozott". Tanár volt, népnevelő, aki a katedrát a tudomány fejlesztésére s terjesztésére használta fel a legigazibb értelemben. M i, késői tanítványok nem is"-1 merhettük őt, csak hajtásában, fiának, Czógler Kálmánnak személyében, aki a biológiai tudományok terén lépett apjának méltó örökébe s akit most egy éve kísértünk a szegedi temetőbe. CSONGOR GYOZO T. T. I. T. szegedi szervezete Készülnek az új tervévre a Szegedi Jutaátugyárban Az év hátralévő napjaiban a szegedi üzemekben is terveznek, gondolkoznak azon, hogyan biztosítsák a zökkenőmentes átmenetet az 1954. évre és milyen intézkedéseket tegyenek, hogy az új esztendőben még szebb eredményeket érjenek el. Terveznek és készülnek az új évre a Szegedi Jutaárugyárban is. A vállalat vezetősége, a műszakiak sűrűn jönnek össze értekezletre, megbeszélik, mik azok a feladatok, amelyeket végre kell hajtaniok. Elhatározták, hogy az év befejezéséig nem dolgoznak fel minden félkész árut, hanem nagy mennyiséget tárolnak azért, hogy zökkenőmentesen kezdjék meg a következő évet. Az üzemben eddig nem volt egyetlen légnedvesítő berendezés sem. Ez a tény külön gondot okozott a vezetőségnek és a dolgozóknak i«. A nyári hónapok beálltával szárazzá, könnyen szakíthatóvá vált a fonal. Ez ellen úgy védekeztek, hogy egy dolgozó állandóan kézi permetezővel nedvesítette a levegőt, vagy vizes pokrócokat tettek az előre legyártott lánchengerekre. Az elkövetkezendő esztendőben, még az év elején légnedvesítő berendezést szerelnek fel azokban az üzemrészekben, ahol ezekre szükség van. Így meggyorsítják a termelés menetét és lehetővé teszik azt, hogy fejlődő mezőgazdaságunknak az eddiginél ls nagyobb és jobb mennyiségű zsákot adhassanak. A jövő évben bevezetik a gyorsüzem mozgalmat, nem a gépek fordulatszámának felemelésével, hanem csökkentésével. Ugyanis a gyakorlat eddig azt bizonyította, hogy a gyors és magas fordulatszámmal műkődő gépeknél nagy volt a szálszakadási százalék. A gyár műszaki vezetősége kísérletek segítségével rájött arra, hogy a lassabban működő gépeknél kevesebb szál szakad, s így fokozódik a termelés. Ebben az esztendőben ls nagy hiba volt, hogy gépek hiányában az előfonó üzemrész nem győzte megfelelően ellátni a többi üzemrészeket fonallal. Ezért a vállalat vezetősége sok esetben kénytelen volt más üzemektől kész fonalat vásárolni. Krizsán elvtárs, a vállalat igazgatója, nemrégen szállíttatott le Mosonmagyaróvárról egy előfonógépet. A gépen sok rossz alltatrész volt és ezért eddig nem tudóik használni. A Szegedi Kenderfonógyár üzemfenntartó lakatosainak segítségével azonban házilag készítik el az eddig külföldről drága pénzért behozott ©Faller* csigát. Ennek következtében január közepén már be is tudják állítani a gépet, amelynek napi termelése biztosítja majd az üzem zavartalan menetét A Szegedi Jutaárugyárban az elmúlt félévben csökkent az újításokkal való gondoskodás, a vállalat vezetősége nem törődött megfelelően az újítások bevezetésével. A régi újítási felelős ls más beosztást kapott és a helyére lépő újítási felelőst nem segítették a műszakiak és a vállalat vezetősége. E csorba kijavítása az újítások gyors kivitelezése érdekében a vezetőség úgy határozott, hogy rendszeres időközönként összehívja az újítási bizottságot és Krizsán elvtárs személyesen is beszél azokkal az újítókkal, akiknek esetleg elutasították az újítását. készítette el a Szegedi Jutaárugyá.vezetősége azt a tervet, amelynek alapján kezdik meg a jövő/'vi munkát. A termelést elősegítő tervek mellett nem feledkeztek meg arról sem, hogy az elkövetkezercí i esztendőben még jobban törődjenek a dolgozók szociális körülményeinek megjavításával. Éppen ezért a jövő évben több mint 40eze;forint értékben vásárolnak öltözőszekrényeket. Ugyanakkor hS^i';;.', is számos öltözőszekrényt készítenek azért, hogy a dolgozók bejáró ruháinak és munkaruháinak megfelelő helyet biztosítsanak. Ugyancsak a jövő év első felében a férfi fürdőben három új zuhanyozót szerelnek fel. A bölcsődét egy húsz gyermeket befogadó tipegő szobával s a hozzá szükséges felszerelésekkel bővítik ki. Az új év első negyedében minden munkaterembe ivóvíz-csapot vezetnek be, hogy a dolgozóknak ne kelljen hűvös, vagy egészségtelen időben az udvaron lévő vízcsapnál inniok. A Jutaárugyár terve szerint az 1954-es évben a mennyiségi termelés fokozása mellett, nagyobb gondot fordítanak a miafoég megjavítására. A minimumra szorítják le a csökkentett értékű áruk gyártását. Eddig azokat a zsákokat, amelyekben szövési, vagy varrási hibát találtak, másod-, Illetve harmadosztályúnak minősítették. Ezen a téren akarnak minőségi javulást elérni a következő esztendőben. Ezért a vállak. I vezetősége, a párt- és a szakszervzet segítségével az eddiginél ta nagyobb segítséget nyújt a munkrmódszerátadás, a Rőder-mozgalcn kiszélesítéséhez, s ezzel eléri, he?'* minél több első- és minél kevesebb másod- és harmadrendű á ' i A legnagyobb körültekintéssel kerüljön az ország dolgozóihoz. A Szegedi Kovács-Bognár KSZ jövőre mezőgazdasági felszereléseket gyárt a dolgozó parasztoknak A Szegedi Kovács-Bognár Kisipari Szövetkezet ebben az évben a dolgozó parasztok részére, szükségleteik kielégítésére, viszonylag Ijen kevés gazdasági kocsit, kocsikereket és egyéb más gazdasági felszerelést készített. Nem rendszeresen ugyan, de végeztek különböző javításokat a gyálaréti Komszomol és a szegedi Táncsics tsz-nek is, aztán az egyénileg dolgozó parasztoknak. A kisipari szövetkezet műhelyében a kormányprogramm megvalósulásaként a következő évben megkezdik a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok által is igen keresett gazdasági kocsik, kocsikerekek, aztán mezőgazdasági szerszámnyelek gyártását. Tervezik, hogy a mezőgazdasági munkák jobb elvégzéséért vasboronákkal is ellátják a dolgozó parasztokat Volt olyan kérelem ls a kisipari szövetkezethez a dolgozó parasztok részéről, hogy gyártsanak több rollót, vagy ahogy másként ismerik: zsalugátert. Ezeknek a nagyobb mérvű gyártását ls megkezdik. A Petőfi Sándor-sugárúton van a Kovács-Bognár Kisipari Szövetkezet központi műhelye. Ezenkívül egyes városrészekben négy fiókműhelyük is működik. Felsővároson nincs műhelye a szövetkezetnek, pedig ott is szükség lenne rá, megvalósítását kérték is az ottpni és környéki dolgozó parasztok. E kívánságnál; szándékozik eleget tenni akkor a szövetkezet vezetősége, amikor tervbe vették Felsővároson egy kovács- és bognárműhely üzembehelyezését. műhelyeiben az eddiginél sokkal szélesebb körben végeznek javításokat a termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak. Kijavítják a kocsikat, élesítik az ekevasakat és patkolják a lovakat. Már most is ezrével készül a szövetkezetben a lópatkó. Természetesen a kocsikerekekre a ráfvasak felhúzását is elvégzik. Fontos azonban, hogy az illetékesek elősegítsél; a szövetkezet jobb anyagellátását. — Azt akarjuk, és el is érjük — mondotta Kállai elvtárs, a szövetkezet párttitkára —, hogy megvalósítsuk a kormányprogrammból reánk eső részt Ügy dolgozunk, I hogy a magunk területén elősegítA következő évben a szövetkezet I sük mezőgazdaságunk fejlődését. Ankét a Virág-cukrászdában SZEGEDI JEGYZETEK Miért nincs jégp álya Szegeden ? A Juhász Gyula általános iskolában nem egy úttörő korcsolyázáshoz felöltözve ül be reggel a padba és alig várja a tanítás végét jelző csengetést, — az egyik gyerek az utolsó órán titokban már felcsatolta a korcsotyáját, még dróttal is megerősítette — aztán uccu neki, vesd el magad, ki az udvarba, a gyerekek csinálta jégre cs már siklik is a korcsolya éle. Milyen nagyszerű dolog ez, kipirulnak az arcok, esnek jóizüeket — de hát haza kell sietni, ebédelni, mert otthon könnyen elporoljdk a nadrágot, ha későn érnek haza. Máshova viszont nem mehetnek — nincs jégpálya Szegeden. „Pedig de jó lenne ..." — mondogatják a gyerekek, hisz ők csak úgy hevenyészve locsolták fel az udvart, a víz mr-fagyott és a vékony jégen próbálják az ifjú korcsolyázók ügyességüket. (Persze, ha jégpálya lenne Szegeden, akkor az órákon is fegyelmezettebbek lennének a gyerekek és nem rohannának a tanítás után, hanem ott kikor esolyázndk magukat.) Ennél már valamivel jobb mkorcsolyapályát" csináltak a fiatalok a Fáklya-mozi nyári kerthelyiségében. Itt már nSlaggaP öntözték a jeget, sőt egy reflektor este meg is világítja a „pályát", de hát ez sem valami Jó, elég göröngyös, kicsi, egy nagyobb ivü bógnindl majd nekiszaladnak a kőkerítésnek, amelynek párkányára mindig újabb és újabb kíváncsiskodók kapaszkodnak fel ét lesik a korcsolyázókat. S ilyenkor minden néző felteszi a mellette pipiskedő nek a kérdést: — Miért nincs jégpálya Szegeden1 — Valóban... Miért nir.esT Nagy a talány és legtöbben valami nagy dologra, komoly akadályokra gondolnak. Mert hát minden bizonnyal súlyos az indok, ami miatt Szegeden kétheti erős fagy után sehol nem lehet korcsolyázni — kivéve, ahol az élelmet úttörők, vagy az iskolai DISZ-esek az udvarban locsoltak maguknak jégpályát. De azért házilag mégsem lehet többezer szegedi fiatal és idősebb számára jégpályát csinálni, meg aztán ott van a Kálvin-téren az Építők pályája. Villanyt is szereltek fölé a nyáron. Vagy a rókusi tornacsarnok udvarán, az Ady-téren — hirtelen csak ezek a helyek jutnak az ember eszébe. Miért nem ottr... A sok miért-re válaszolt a Városi Testnevelési Sportbizottság. Szószerint igy: „Eddig sajnos más elfoglaltságunk volt és nem fektettünk súlyt erre a kérdésre. (Nem a kérdésre kellett volna súlyt fektetni, hanem jégpályákat kellett volna létrehozni Szegeden, azon pedig hadd repüljenek a párok súly nélkül, könnyedén.) Habár, „éppen" tegnap (december 20-án!) gondoltunk rá és bizony probléma, hogy az Építők talaját elrontsuk-el! Meg aztán még jóformán nem is volt hideg. (Hétfőre virradóra már beállt a Maros ís, pedig az folyóvíz!.) De azért valamit csinálunk. Betervezzük, megszervezzük ..." (Kiokumuldljuk, élére állítjuk a kérdést, kitárgyaljuk és irányt veszünk ...) Ezt jól kimagyarázták. De legalább tudjuk, hogy miért nincs jégpálya Szegeden. Viszont az az érzése a szegedi korcsolyáznivágyóknak, hogy azért ez az „indok" mégsem elfogadható, sőt egyáltalán nem indok, hanem csak beszéd: olyan nyelvi kifejezés, amely ellen harcolnunk kell. Az ilyen szavak használata helyett cselekedni kell: jégpályát Szeged dolgozóinak, nem is egyel, hogy a szikrázó jégen korcsolyázhassanak az életörömmel teli fiatalok, szóljon a zene, minél többen hódolhassanak ennek a régóta kedvelt téli sportnak, vidámsággal teljenek meg a pályák. Erre pedig megvan minden lehetőség, hisz, ha már Szegeden készítik — a Vas- és Fémipari Vállalatnál — az egész ország számára a korcsolyákat, akkor legalább Szegeden is felcsatolhassák a minél hamarabb létesítendő jégpályákon. Markovits Tibor Terülj meg asztalkám, — igy van ez a mesében és akaratlanul ez jutott az emberek eszébe tegnap előtt délben a Virág-cukrászdában megrendezett ankéton. Ugyanis a cukrászda dolgozói kiállították új készítményeiket, amellyel vásárlóiknak kedveskednek az ünnepekben. A gyönyörűen feldíszített asztalon mindent megtalálhattak a jelenlévők. Finom sütemények. Ínyenc falatok kinálták magukat. Torták, kuglófok, marcipán készítmények mignonok, mákos- diós beigli, ízletes szendvicsek, finom cnkrozoU gyümölcs, ízlésesen feltálalva, ízletesen elkészítve. A jelenlévők csak dicsérni tudták a sok művészi készítményt, melyek valójában a cukrászat remekei voltak. A vállalat dolgozói ezeket az új készítményeket terven felül készítették megértve, hogy a kormányprogrammunk fontos feladatokat ró az élelmiszeripar dolgozóira. Az ünnepekre ezért bővítették eddigi készítményeiket újfajta süteményekkel, s így valóban bő választék áll majd a dolgozók rendelkezésére. A megjelentek elmondták véleményüket a készítményekről és ez egyben útmutatás ls volt a vállalat dolgozóinak további munkájukhoz. Például Mison Gusztáv elvtárs többek között rámutatott, fontos feladata a vállalatnak, hogy ne csak most, sz ünnepek idején, hanem azután is bó választékkal, elegendő és kiváló minőségű süteményekkel biztositsék az egyre növekvő kereslet kielégítését. Szűcs Erzsébet elvtársnőnek, a Városi Pártbizottság munkatársának szavai is megszívlelendő útmutatás* tartalmaztak. — A vállalat dolgo zóinák fontos feladata — mondotta —, hogy az üzemi dolgozókkal is megismertessék készítményeiket és megszerettessék helyiségeiket A Szegedi Kenderfonógyár dolgozóinak küldötte társainak kívánságát is tolmácsolta. Szeretnék, ha a*, üzemi büffében is bővebb választó kú és nagyobb mennyiségű olcsósüteményt kaphatnának, mert solesetben előfordul, hogy a délután műszak dolgozói nem juthatnak hozzá az olcsó süteményekhez. Az ankét megmutatta, a cukrászati dolgozók valóban harcolnak n kormányprogramm gyakorlati meg valósulásáért, a dolgozók jobb ellátásáért. A jelenlévő elvtársak szavai pedig megmutatták, a további utat, amelyen haladntok kell ahhoz, hogy biztosítani tudják a növekvő igények zavartalan kielégítését. A földművesssö retkesetek törődjenek többet a termelési sserxődés?k kötésével A termelési szerződések kötése hozzájárul ahhoz, hogy a következő évre zöldség- és gyümölcsféleségekből tovább javuljon a lakosság ellátása. A megye s ezen belül a szegedi járás területén, a szerződéskötések sikeréhez nagyban hozzá tudnak járulni a földművesszövetkezetek is. De sok földművesszövetkezet ügyvezetője -nem látja a termelési szerződések jelentőségét — s ezért vele. Ez a hiba tapasztalható az algyői földművesszövetkezetnél és Röszkén is. Röszkén például a tervbevett szerződéses területből m-v egyetlen holdat sem kötöttek le n dolgozó parasztokkal Meg k- 1 mondani, hogy a szerződések! ' kapcsolatos nem megfelelő törőd így, vagy úgy, szinte az egész gedi járás területén lévő földni ves szövetkezeteknél megnvitr nem is foglalkoznak kellőképpen zik.