Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-20 / 298. szám

OÍLMSGYSRORSZflG VASÁRNAP, 1955 DECEMBER 29. Miért kulcskérdése a további előrehaladásunknak a mezőgazdaság fejlesztése Irta: Hotik János A felszabadulás óta pártunk kemény harcokon keresztül vezette dolgozó népünket, hogy az ország iparát, közlekedését helyreállítsuk és a gazdasági élet minden területén minél nagyobb eredményeket érjünk el. Nehéz volt ez a küzdelem, mert az ellenség minden módon akadályozta fejlődésünket, mégis hatalmas sikereket értünk el a gazdasági építőmunkában. Egyik bizonyítéka ennek, hogy ipari ország lettünk. Iparunk fejlődése az 1938-as évhez viszonyítva több mint háromszorosára nőtt és ma már megteremtettük azt a technikai bázist, amely mezőgazdaságunk fejlődésének ls egyik legfontosabb előfeltétele. Iparunk fejlődésében igen nagy szerepe volt elsősorban a Szovjetunió és a népi demokratikus országok baráti támogatásának. Iparunk fejlődése következtében az ipari munkások száma is 40 százalékkal nőtt. Az ipar nyersanyaggal való ellátása, a dolgozó nép életszínvonala emelésének feladata most a mezőgazdaságunk elé állít nagy követelményeket. A párt Központi Vezetőségének júniusi határozata megmutatta, hogy a dolgozók életszínvonalának emelkedése érdekében ml a feladat az ipari termelés átcsoportosítása, valamint a mezőgazdaság területén. A párt Központi Vezetőségének október 31-i ülésén a politikai bizottság beszámolója alaposan elemezte a júniusi határozat óta elért eredményeket és még jobban elmélyítette dolgozó népünkben a júniusi határozat jelentőségét. Dár a Központi Vezetőség júniusi határozata óta már csaknem hat hónap telt el. az üzemekben és a falvakban mégis sokan nem értik meg a határozat egyes részeit A Politikai Bizottság beszámolója leszögezi: "...a szocialista építés új szakaszába léptünk, abba a szakaszba, ahol a mezőgazdaság gyors fejlesztése a központi kérdés, ahol a dolgozó nép életszínvonalának állandó javitá' sát, a szocializmus alaptörvényének fokozottabb érvényesítését tűzzük napirendre*. Az új szakasz lényegének megértése körül is vannak különböző, téves nézetek. Az új szakasz egész népgazdaságunkra vonatkozik és azt jelenti, hogy a mezőgazdaság fejlesztése nem öncél, hanem eszköz az új szakasz, új, nagyszerű főfeladatának: népünk jóléte gyorsabb növekedésének végrehajtására. "Társadalmunk anyagi és kulturális szükségleteinek növekvő kielégítése, egész szocialista építésünk érdeke parancsolóan megköveteli tehát, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel növeljük a paraszti gazdaságok termelését, benne az élelmiszerek termelését. Ezért meg kell növelni az egyéni parasztság biztonságérzetét, minden eszközzel segíteni kell termelési kedvét, minden módon kezére kell járni, hogy megkönnyítsük neki a többtermelést, hogy érdekeltté tegyük a többtermelésben* •— mondja a Politikai Bizottság beszámolója. Az, hogy "parancsolóan megköveteli* azt is jelenti: teljes erővel és felelősséggel fogjunk hozzá a munkához; ne tétovázzunk, hanem még mcst a télen készítsük eló a jövőévi mezőgazdasági munkákat a nagyobb termelés eléréséért. A mezőgazdaság lassű fejlődése helyenként akadályozta — és a jövőben még inkább akadályozta volna — az ipar fejlődését is. Ezért most a mezőgazdaság terméshozamának erőteljes fokozása nemzeti ügy, minden dolgozó ügye. Természetesen elsősorban a munkásosztálynak kell harcolnia mezőgazdaságunk fellendítéséért, azért, hogy több, jobbminőségű és olcsóbb élelemmel tudjuk ellátni a várost, bőven legyen mindenütt minőségileg is jó élelmiszer. Ezentúl az ipar — különösen a könynyűipar — nyersanyagellátásában van nagy jelentősége annak, hogy több gyapot, kender, len, cukorrépa, vagy más ipari növényt termeljünk. Ha cukorrépából a 80 mázsás katasztrális holdanként' terméssel szemben csak 120 mázsá' érünk is el, ez megyénkben a jövő évben mintegy 64 840 mázsa cukorral jelent többet a dolgozóknak Egy másik példa: ha kukoricából holdanként csupán 2 mázsával termelünk többet, a terméstöbblettel körülbelül 30—35 ezer darab sertést lehet meghízlalni 150 kilo|ranun súlyúra. Továbá; ha egy termelőszövetkezet 40 holdas gyapottábláján holdanként egy mázsával növeli a terméshozamot, ezzel 3600 méter nyári vászonruhának való szövettel járul hozzá népünk jólétének fokozásához. Az egész megyében, az egész országban pedig többmillió méter ruhánakvalót jelent, ha egy mázsával több gyapotot termelünk holdanként. Sorolni lehetne még a példákat más terményeknél is, amelyek mindazt bizonyítják, hogy elsősorban a mezőgazdaság terméshozamának emelésével lehet jobbá tenni a dolgozók életét. Az értelmiségieknek és alkalmazottaknak is érdekük, hogy a mezőgazdaságban többet termeljünk, mert Így a szükséges élelmiszereket olcsóbban tudják megvenni. A többtermelés ugyancsak érdeke a dolgozó parasztságnak is. A dolgozó parasztok között is igen sokan vannak, akik úgy vásárolják meg élelmiszerszükségletük egyrészét és biztosan emlékeznek még jónéhányan arra, amikor a jegyrendszer megszűnése előtt 80— 100 forintért kellett megvásárolniok a zsírt. Persze ezt nem lehet általánosítani. A dolgozó parasztok többsége megtermeli a saját szükségletét, sőt eladásra is termel. Most a kormányprogramm hatására a mezőgazdaság minden területén emelkedik majd a termelés, aminek következménye, hogy az a tsz, vagy egyéni paraszt jár jól, amelyik olcsóbban termel. Sokkal több aprójószágot, szarvasmarhát és sertést kell nevelni. A dolgozó parasztok is jobban járnak, ha egy koca alól hét pár malacot adnak el 150 forintért párját, mintha három párat adnak el 300 forintért párját. Hasonlóan a tej-, tojástermelésnél is arra kell törekedni, hogy minél többet, minél olcsóbban termeljünk, mert nyilvánvaló: a piacon azok az áruk kelnek majd el hamarabb, amelyek jobbminőségűek és olcsóbbak. Nem utolsó sorban a dolgozó parasztság érdeke az ls, hogy textilgyártásunkhoz hazánkban termeljük meg a nyersanyag nagyrészét és ne kelljen külföldről drága pénzért behozni. A külföldről behozott nyersanyag csak drágítaná a textil előállítását, aminek következtében a fogyasztói ár is magasabb lenne. A dolgozó parasztság érdeke az is, hogy a traktor 106 forintért, vagy 53 kiló búzáért szántson megfelelő talajon és ne 150—200 forintért, mint régebben A dolgozó parasztság érdeke, hogy Megnyílt- a IV. Magyar Képzőművészeti Kiállítás fokozzuk a műtrágya és növényvédőszerek gyártását, mert az agrotechnikai módszerek alkalmazásával nagymértékben tudjuk növelni a terméshozamot. Mindezekből láthatjuk, hogy mennyire közös ügye hazánk minden dolgozójának a mezőgazdaság fejlesztése. A feladatok túlnyomórészt még előttünk állnak. A dolgozókon múlik döntő mértékben, hogyan használjuk ki a kormányprogramm adta lehetőségeket. Ne várjuk, hogy a sikerek maguktól hulljanak az ölünkbe. Most kell megalapozni a jövő év jó termését azzal, hogy minden trágyát kihordjunk a földekre és a mélyszántást is minél hamarabb elvégezzük. Gondoskodni kell mindenütt az állatállomány téli takarmányellátásáról, ' különösen a baromfikat és teheneket kell jól takarmányozni, hogy télen is legyen elegendő tojás és ne csökkenjen a tejtermelés. A lemaradás egyéves kiesést jelenthet. Ahhoz tehát, hogy a dolgozók életszínvonalát emelni tudjuk az elkövetkező két-három évben be kell hozni a mezőgazdaság elmaradottságát. Ezért kulcskérdése a mezőgazdaság fejlesztése további előrehaladásunknak. Pártszervezeteinknek ezért kell minden dolgozóval türelmes, felvilágosító szóval megértetniük. hogy a mezőgazdaság fejlesztése országos érdek, minden becsületes dolgozó érdeke. Ha a mezőgazdaságban többet termelünk, akkor olcsóbb lesz az előállítási költsége minden terméknek és terménynek és így tud az ipar is olcsóbb iparcikket gyártani. Ezáltal a jövőben követni tudjuk majd a Szovjetunió példáját, hogy az árleszállításokkal is emelkedjék az életszínvonal. Ehhez kell most elsősorban a mezőgazdaságban, de más termelési ágban ls, hogy megteremtsük az élelmiszerek és iparcikkek bőségét. A vasúti 'egyek előre megválthatók A MAV Szegedi Igazgatósága kéri az utazóközönséget, hogy az ünnepi forgalom idejére "torlódás megelőzésére* elővételben váltsák meg a menetjegyeket. Szeged, Békéscsaba, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Baja, Orosháza, Szentes, Mezőtúr és Hódmezővásárhely nagyállomásokon december 22-től, keddtől kezdve 8— 12-ig és 14—18 óráig elővételi jegypénztárak működnek, ahol az 50 kilométeren felüli távolságra szóló menetjegyek megválthatók. Szombaton délben a Műcsarnokban megnyílt a magyar képzőművészet egyévi fejlődését bemutató IV. magyar képzőművészeti kiállítás. A megnyitó ünnepségen megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese, Non György népművelési miniszterhelyettes, Hajdú József rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérum I. számú politikai főosztályának vezetője. Ilku Pál vezérőrnagy, Majlát Jolán, a Kultúrkapcsolatok Intézetnek főtitkára, továbbá a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos más kiváló képviselője. Résztvett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és sok tagja. Bernáth Aurél Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Darvas József népművelési miniszter mondott megnyitó beszédet. Darvas József bevezető szavaiban megállapította, hogy a mostani IV. magyar képzőművészeti kiállítás — hasonlóan a többi kiállításokhoz — határozott fejlődést mutat. Erre a kiállításra az elmúlt kiállításokkal ellentétben nem néhány kiemelkedő mű, nem egyes k'ugró teljesítmények, hanem inkább az általános művészeti színvonal emelkedése. a nagyobb mesterségbeli felkészültség a jellemző. Ez a kiállítás jóval szélesebb fórum, mint az eddigiek, jóval több művész jelentkezett új alkotások* kai. örvendetes jelenség — állapítota ta meg Darvas miniszter, — hogy meglehetősen sok a történelmi vonatkozású mű a kiállításon. Ezzel szemben kevés a népünk mai napjaival foglalkozó alkotás. A mai étet ábrázolása, a mai tematika szinte elvész a nagy anyagban. Hangsúlyozta, hogy a mai témákat, a mai mondanivalót hiányolva nemcsak a szocializmus építésének mű* vészi ábrázolására gondol. Belefér a mai valóságba a portré, a derűs életkép, a családi otthon, a tájkép, a csendélet ls, de a mai emberről beszéljen ez is, hiszen mint minden művészet, a képzőművészet igazi témája is az ember. Igazságtalanok lennénk — mondotta ezután —, ha képzőművészeinknek a mai valóságtól bizonyosfokú elszakadottságát kizárólag önhibájuknak tudnánk be. Ezek a hiányosságok a mi hibáinkat is tükrözik, azt,, hogy képzőművészetünk fejlődéséhez az elmúlt években nem adtunk elegendő támogatást, hogy képzőművészetünk —• főleg festészetünk — az elmúlt évek során kulturális életünkben nem kapta meg azt a helyet, amelyet fontossaga és — tegyük hozzá — igen nagy eredményei alapján megérdemelt volna. Ezen a helyzeten a párt és a kormány segítségével rövidesen változtatni fogunk. Darvas József miniszter beszéde után a megjelentek megtekintették a kiállítást Berliál és cinkosa?!, az ímporia'fznws alias kémeit leleplezték és ártalmatlanná tették A szovjet nép felháborodása Beri/a és cinkostársai ellen Moszkva (TASZSZ). A moszkvai lapok beszámolókat közölnek a dolgozók gyűléseiről, amelyeken megvitatták a Szovjetunió ügyészségének a hazaáruló Berijának, a szovjet nép esküdt ellenségének ügyében kiadott közleményét. A moszkvai dolgozók — csakúgy, mint minden szovjet ember — mély megelégedésüket fejezik ki, hogy leleplezték, ártalmatlanná tették és a bíróságnak adták át Bcrija hazaáruló, összeesküvő csoportját — írja a „Pravda". — A lap beszámol a moszkvai „Sarló és Kalapács" kohászati üzem ötezer dolgozójának gyűléséről. A gyűlés a nép haragjának hatalmas megnyilvánulása volt. A Szovjetunió ügyészségének közleménye nagy visszhangot keltett a leningrádi dolgozók körében. A „Sztálin" kohászati üzemben, a névai „Lenin" gépgyárban, & „Krasznij Treugolnyik" gyárban és Leningrád más vállalatainál, Intézményeinél és tanintézeteiben gyűléseket tartottak. Tbiliszi dolgától, együtt az egész szovjet néppel, mély felháborodásukat fejezik ki Berija és cinkosai aljas hazaáruló tevékenysége fölött. Vilniuszban, Taskentben, Rigában és a Szovjetunió más városaiban is gyűléseken vitatják meg a Szovjetunió ügyészségének közleményét. NEMZETKÖZI SZEMLE Bermuda után— Berlin előtt A nemrég lezajlott bermudai háromhatalmi értekezletről kiadott közlemény tartalmának egyetlen pozitívumaként értékelhető, hogy a három nyugati hatalom kormányfői, nem tudván kitérni a ncpek követelései elöl, elfogadták a Szovjetunió négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet összehívását indítványozó javaslatát. Mindemellett a közlemény nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy szerzőik kitartanak az atlanti szövetség és az "európai védelmi közösség* békésnek semmiképpen sem nevezhető politikája mellett. A világ népei most feszült figyelemmel kísérik a nagyhatalmak vezetőinek minden egyes lépését cs nagy várakozással tekintenek a küszöbönálló négyhatalmi tanácskozás elé, melytől az Európa és a világ biztonságát súlyosan veszélyeztető német kérdés békés megoldását és a nemzetközi feszültség általános enyhülését várják. Kétségkívül figyelmet érdemel, hogy a nyugati hatalmi csoportosulás vezető körei az utóbbi napokban tett lépeseikkel aláhúzták a bermudai közleménynek azokat a passzusait, amelyek az "atlanti* és az "európai* politika folytatásának szükségességét hangoztatják. E héten ülést tartott az úgynevezett atlanti tanács és az ott elhangzott több felszólalás, valamint a záróközlemény szavai ismét hirdetik a "veszély fennállásának* és a fegyverkezés további szükségességének tarthatatlan tételeit. Az amerikai kormány tagjai fontosnak tartották azt fs. hogy, látva az amerikai védnökség alatt álló "európai egység* létrejöttének mind halványuló reményeit, újabb rohamot indítsanak az "európai védelmi közösségről" szóló szerződés ratifikálása érdekében, elsősorban Franciaország ellen, ahol óráról órára nő a tömegek ellenállása e szerződéssel szemben. E tekintetben a hét folyamán sajátos "munkamegosztást* figyelhettünk meg Dulles amerikai külügyminiszter és legharciasabb európai csatlósa. Adenauer bonni kancellár között. Míg Adenauer igyekezett elaltatni a nyugtalankodó francia uralkodó körök aggodalmait azzal, hogy a felfelgyverzctt Nyugat-Ncmetország — úgymond — nem sodorja háborúba Franciaországot cs hogy a "közösségbe* való beolvadás nem bomlasztja majd tovább Franciaország siralmas gazdasági helyzetét, addig Dulles külügyminiszter a hét elején tett nyilatkozatában durva fenyegetőzéssel és a belügyekbe való újabb otromba beavatkozással próbált nyomást gyakorolni Franciaországra, hogy kierőszakolja a ratifikációt. Ami Adenauer "megnyugtató® szirénhangjait illeti, kellőkép értékelhetjük azokat, ha az újra peckesen lépkedő náci tábornokok egynémely Franciaországot illető kijelentésére gondolunk. Nem csoda tehát, lia e simogató szavak nem értek célt Franciaországban. Dulles nyi'atkozata még rosszabbul sült cl. Szavai még lángolóbbra szították a francia nemzeti felháborodás tüzét. Valóban. "nemzeti felháborodásról* beszélhetünk, hiszen Dul'es fellépését szinte egész Franciaország elítéli. A disszidens gaullcista De Montsabert tábornok a nemzetgyűlésben felszólította a képviselőket, hogy ünnepélyesen tiltakozzanak Dulles kijelentései ellen. *I)ulles fejtegetései Franciaországot nem szuverén országként tüntetik fel" — mondotta. Vincent Auriol, akinek elnökletével a nyilatkczat után minisztertanács zajlott le, *durva kirohanásnak" bélyegezte Dulles szavait. A nyugati burzsoá sajtó egyértelműen úgy vélekedett, hogy Dulles nyilatkozata az általa kívánt hatás ellenkezőjét érte el. A *The Times" cimű angol lap maga is megállapította: rendkívül kétséges, hogy a nyilatkozat hatása *az lesz-e, amit Dulles remélt." A két tény együtt: az atlanti tanács ülése, az arról kiadott közleménnyel és Dullesnek az "európai védelmi közösségről szóló" szerződés ratifikálását erőszakoló, más nemzetek becsületét súlyosan sértő nyilatkozata arról tanúskodik, hogy az amerikai imperialisták makacsul igyekeznek lehetetlenné tenni a négyhatalmi értekezlet sikeres kimenetelét. Nagyon kétséges azonban, hogy legutóbbi lépéseik sikerként könyvclhctök-e cl politikájuk végrehajtása szempontjából. A nemzetközi kúlmérgezés amerikai politikája a bermudai értekezlet óta.Koreában is újból érezteti hatását. Ahogyan a nyáron a június 17-i berlini puccs és a felvilágosításra váró koreai cs kínai hadifoglyok Li Szin Man által történt elhurcolása volt hivatott az amerikai háborús körök érdekében *ellensúlyozni" a nemzetközi helyzet némi enyhülését, ágy most a politikai értekezletet megelőző tanácskozások megszakítása áll e bűnös cél szolgálatában. Arthur Dean, a tanácskozások amerikai küldöttségének vezetője — mint ismeretes — azzal a neveéréges ürüggyel vonult ki egyoldalúan a tanácskozásokról, hogy a koreai-kínai fél "megsértette* az araerikai felet. Miből állott e *sértés"? Abból, hogy a koreai-kínai fél bekövetkezhető amerikai hitszegcsck elkerülése érdekében rámutatott egy már elkövetett amerikai hitszegésre: a több mint 27 ezer koreni és kínai hadifogoly Li Szin Man által történt elhurcolására. Azért kellett erre I hivatkoznia a koreai-kinai félnek, [ mert az amerikaiak olyan módozatot javasolnak a politikai értekezlet megszervezésére, amelynek elfogadása esetén az amerikai fél oldalán álló államokra nem lennének kötelezőek a meghozott határozatok és ezen államok bármelyike felrúghatná a megállapodásokat. Az amerikai fél azt javasolja, hogy a tárgyaló felek mindegyike egyetlen tömbként szavazzon, függetlenül attól, hogy a tömbben résztvevő államok egyike vagy másika egyetért-e a határozattal, avagy nem. Világos, hogy ilyen szavazás esetén az amerikai félhez tartozó államok részéről fcnnáilhatna egy újabb támadás veszélye, azaz: a Li Szin Man-banda újból megszegné a megállapodást, ahogyan megszegte a nyáron. Világos, hogy a koreai-kínai fél gyanakvása teljesen jogos, Dean *megsértődcsc" pedig alakoskodás. Az értekezlet megszakítására másutt kell a magyarázatot keresni. Dulles külügyminiszter a Bermudákról hazatérve nyilvánosan kijelentette, hogy Dean rövidesen visszatér az Egyesült Államokba. És noha Dean egy nyilatkozatában azt állította, hogy nem tud Dulles kijelentésérői, annyit elismert, hogy *új utasításokat" kapott Washingtonból. Ha e tény figyelembevétele mellet emlékezetünkbe idézzük azt a halogató taktikát, amelyet Dean a tárgyalások egész ideje alatt folytatott. ha azokra r.z e-zielen és indokolatlan követelésekre gondolunk, amc'veket a koreai-kínai féllel szemben támasztott, világossá válik. hogy itt a tanácskozás előre megfontolt magszak tásárél van szó Kisértet ez arra hegy Idüttté változtassák a koreai fegyvcrszi!net válságát. to"áfcb élezzék a nemzetközi helyzetet. A népek ereje azonban sarokba szorította a leleplezett háborús gyujtogatókat. Ma nehezebben tudják becsapni a népeket, mint tegnap. Es holnap még sokkal nehezebb lesz, mint ma.