Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-19 / 297. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK I DISZ vezetőségválasztás a szegedi üzemekben Történet a bírálat elfojtásáról Ma mutatja be a Szegedi Állami Nemzeti Színház a Boci-boci tarka című új magyar operettet A Z M D P C S O N G R Á D M E G Y E I P ÁR T B I Z O T T S Á G Á N A K LAPJA Ia. Evr'. 2s>J. bZAjl ÁRA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1953. DECEMBER 19. Képzőművészetünk ünnepi hete Kulturális életünk nagyjelentőségű eseménye, az Első Országos Képzőművészeti Hét, ma kezdődik. Ennek a nagy, az egész országra kiterjedő megmozdulásnak célja: közelebb segíteni művészeinket az szocializmus építése időszerű problémáihoz, közelebb népünk győzelmes harcához. Tartalmas kapcsolat elmélyítése munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és képzőművészeink között. Feladata: hathatósan elősegíteni, hogy képzőművészetünk eredményesebben tölthesse be társadalmi szerepét, hogy az alkotóművészek és egyes szervezetek, elsősorban a tanács, valamint az üzemek közötti viszony szorosabbá váljék a képzőművészeti tevékenység mind elvi-, mind anyagi vonatkozásában. A tárlatok egész sora nyílik országszerte, melynek középpontjában a budapesti IV. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, valamint ©A szovjet és a íorradalomelőtti orosz képzőművészet eredeti alkotásaiból* összeállított nagyszabású tárlat áll. Képzőművészetünk ünnepi hete bizonyíték amellett, hogy népi demokráciánk fejlődésének eredményeként, művészetünk helyzetének és feladatának kérdése hazánkban a szocialista építés során, egyre inkább mindennapi életünk ügyévé lesz. Kiáli-iásaink látogatottsága, képzőművészeti tárlataink és előadásaink növekvő sikere azt bizonyítják, hogy hazánkban is létrejött az élet és a művészet alkotó egysége. Dolgozó népünk egyre inkább érdeklődéssel figyeli és magáénak tekinti a néphez szóló s a legfontosabb problémáinkról a művészet nyelvén, közérthetően beszélni tudó fiatal szocialista képzőművészetünket. Egész népünk alkotóerejének felszabadult kibontakozását nyomon követi képzőművészeink kifejezőerejének fellendülése. Pártunk hatalmas eszmei segítsége, amelyet azzal nyújtott, hogy az Előadói Iroda Kultúrpolitikai Munkaközösségének napirendjére tűzte képzőművészetünk helyzetének megjavítását, a marxizmus-leninizmus éles fényével világította meg képzőművészetünknek éppen azokat a kérdéseit, amelyek művészeink előtt eddig leginkább homályosak voltak. Hogy képzőművészetünk élni tudott a pártunk, kormányunk, dolgozó népünk adta segítséggel, bizonyítja az is, hogy a három nemzeti kiállítás mindegyike az előzőnél magasabb fejlettségi fokon mutatta be művészeti termésünket. Soha még olyan eleven, igaz érdeklődés nem kísérte festőink és szobrászaink munkásságát, mint ma, amikor a művészek nagyrésze már megértette nagyszerű feladatainkat és alkotó tevékenységük témában az új élet, az új valóság, az új ember felé fordult. Képzőművészetünk ünnepi hetén vidéki városainkban — Szegeden is — egyéni- és csoportos kiállítások nyílnak. Ankétok, találkozók során a művészek megvitatják dolgozóinkkal kiállított alkotásaikat, hogy az ott elhangzó észrevételeiket, megjegyzéseiket felhasználva, minél teljesebben elégíthessék ki népünk igényeit és további lépéseket tehessenek a szocialista realizmus győzelméért. Budapesten és az ország minden részében, városokban és falvakban, üzemekben és kultúrott© bonokban, múzeumokban és könyvtárakban képzőművészek és művészettörténészek előadásokat tartanak, hogy megismertessék dolgozó népünk legszélesebb tömegeivel haladó hagyományainkat és a ma képzőművészetét. A hazai kapitalizmus különösen végzetesen hatott a magyar képzőművészetre. Az áruvá silányult műalkotások fokozatosan elvesztették nyilvános hatóerejüket s a gazdagok négy falának díszévé váltak. A magas beszerzési árak a munkások számára rrár eleve lehetetlenné tették, hogy szobrokat, vagy képeket vásároljanak. Igy lett a szegénység és a művészettől való eltávolodás a fasiszta giccs éltető talajává. E hamis illúziókból álló, burzsoá képzőművészeti szemét, a ©boldogságpótló* undorító giccs speciális feladata az volt, hogy a tömegek valódi szépségigényét elsorvassza, az osztályviszonyokat elködösítse és a kapitalista alapot védelmezze. A valósághamisító, antirealista fasiszta formalizmus akkor lépett fel legerőteljesebben, amikor kiéleződött a munka és tőke közötti harc. amikor a termelés kapitalista módszerének és a burzsoá kultúrának hanyatlása befejezett ténnyé vált, amikor megértek a kizsákmányoló rendszer megsemmisítésének anyagi feltételei. A művészet, amely a múltban arra szolgált, hogy megerősítse a kizsákmányoló osztályok hatalmát, ma a nép kezében fáklyaként lobog, amely világít és lángra gyújtja a sziveket. Hazánk felszabadulása után a művészet a dolgozóké lett. Festőink és szobrászaink előtt megnyílt az igazi alkotóművészethez vezető út. A világ legkiválóbb művészeinek, a szovjet festőknek felbecsülhetetlen értékű példája irányt mutatott a lelkes magyar képzőművészek számára A szovjet képzőművészet nagyszerű eredményei segítettek döntő módon abban, hogy megértsük a művészet igazi jelentőségét a társadalom életében, hogy felismerjük az ábrázolóművészet emberalakító, nevelő szerepét, azt hogy hogyan kell és lehet az úi megraesdásával népünk lelkesítőivé lenni. De segítették és segítik festőinket, szobrászainkat — a világ nagy hatódó képzőművészeti hagyományai mellett — a magyar mult nagymesterei is Az elődök tanasztalata példázza képzőművészeink számára ho«v müven erővel, jellemábrázoló mé'vséggel. a kífeiezés közérthető őszinteségével a nén ti "véhez sorsához va'ó törhetetlen hűségééi h'rdessék mai életünk ragyogó mondanivalóját. Képzőművészetünk ünneni hete — ünn°ni figyelmeztetés mfívásreink számára a roég iebb munkára. K"Húrára szomjas nőnünk naev tömegei érdririődéroel váriák azokat a képeket és szobrokat, ame'vek úi étetünk szépségeiről, vagy harcaink sokszor nem könnvű küzde'meirő1 tartalmason és méltóan tudnak beszélni. S ez a várakozás meg kell, hegy sokszorozza alkotóművészetek erejét. Soha még olyan nagy munkának nem gvürkőzött neki az emberiség mint most. Az életet akarták és fogják újjáépíteni, a dolgozó milliók. A természetet is legyőzve s az emberiség ellenségeit lefegyverezve, a boldogság, a szépség és a tartós béke hazájává fogják alakítani a világot. S, hogy ebben a valóban új életet teremtő munkában milyen felemelő, nagyszerű feladatok várnak a magyar képzőművészetre, azt ma már minden igaz művész a saját szivéből olvassa ki. Alkotásaikkal újabb százezrek, újabb tömegek számára kell hirdetniök hazánk megváltozott, új, szebb és igazabb rendjét, a dolgozó nép emberi és társadalmi igazságát. Üdvözöljük megújhodott képzőművészetünk ihletadó ünnepi hetét. Szelcsi Zoltán muzeológus Dolgozó parasztok egy napja Esti beszélgetés a Haladás tsz-ben az új begyűjtési rendszerről Lassan esteledni kezd és az űj-1 szegedi Haladás tsz szép központi' tanyaháza belesimul a sötétbe. Bent a teremben villany adja a fényt. A kályha jó meleget ad és az asztal melletti lócákon férfiak, asszonyok ülnek. Néhányan állnak is és úgy folyik a beszéd erről is, arról is — a munka után. Fodor István elvtárs, az elnök, aztán Hődör Istvánné, a könyvelő válaszol a kérdésekre, amelyek az új begyűjtési rendelettel kapcsolatosak. Mert érdekli ez nagyon a tagokat és tudni akarnak róla. Nem lehet közömbös, nem is az itt a Haladásban sem, hogy mennyivel kevesebbet kell beadni jövőre. A tsz elnöke és könyvelője bizony már kiszámította, hogy mit jelent számukra az új begyűjtési rendszer. Ez pedig a következőket jelenti: A BEADÁSI KÖTELEZETTSÉG : Búza Árpa Kukorica Bab Burgonya Napraforgó Sertés Marha Baromfi Tojás Tej (liter) Ezévben 524 q 188 „ 242 ., 8 .. 135 „ 79 * 20 „ 8 „ 424 kg 470 „ 10.136 Jövőre 393 q 140 „ 182 6 „ 102 „ 60 ., 10 „ 4 „ 210 kg 235 „ 5.070 — Igen jelentős a kedvezmény — állapítja meg a tsz-tagok közül ez is, az is. Aztán Fodor elvtárs, az elnök szól: — Az új rendelkezés nyomán ls nagyot lendül előre a sorunk. Az ember hirtelenében ki se tudná számolni, milyen sokezer forint marad a kasszánkban. — Ez az, így van... Igy hát — szól egy főkötős asszony és mosolyog. örülnek itt a Haladás tsz-ben valamennyien. Jócskán jutott a munkaegységekre és jövőre nem | kétséges, még több lesz. Mert olyan munkát akarnak végezni, hogy így legyen, aztán meg a begyűjtésben kapott kedvezmények is elősegítik azt. A kályhában lobog a tűz, folyik tovább a beszéd. Már most el-eltervezgetik, mennyivel lesz jobb jövőre, mint az idén. Később megint az elnök szól: — Az új begyűjtési rendelet előmozdítja azt is, hogy okosabban tudjunk tervezni. Mert a begyűjtés rendje három évre szól s már most tudhatjuk, miként kell csinálni mondjuk 1956-ban, hogy teljesítsük a beadást s bőven jusson a munkaegységekre és a szabadpiacra is. Telik az ido és lassan-lassan hazafelé indulnak a tsz-tagok — otthonaikba. Azok, akik egyfelé laknak, együtt mennek és tovább szövik a jövő szép terveit. Azokat a terveket, amelyeket meg is valósítanak. Szántanak a traktorok a% Alkotmány tszcs földjén A szegedi Alkotmány termelőszövetkezetben is nagy fontosságot tulajdonítanak az őszi mélyszántásnak. A tsz-nek földjéből 143 holdon kell elvégezni az őszi mélyszántást. A munkát két traktor végzi, — két műszakban. Hideg, csípős már az idő, de a traktoristák helytállnak. Amikor eljő a sötét, akkor sem hagyják abba a szántást. A traktor reflektora darabokra szaggatja a sötétséget és világítja az utat. Vencel Sándor tsz traktorista is igyekszik, hogy így, a mélyszántás jó végzésével is segítse a következő évi jó termést, a munkaegységekre a bővebb természetbeni juttatást. Vencel Sándor Mezei Rózsával, traktorista lánnyal dolgozik együtt — ő a felváltója. A traktorista lány is derék munkát végez s szánt az éjszakában is. A másik gép két traktoristája: Vásár Dezső és Varga Ferenc. Ók is jó munkával segítik a tsz-t a többterméshez. S a traktoristák munkája nyomán szaporodik a felszántott főid. A következő héten pedig befejezik a mélyszántást. Az idős egyéni gazda orőme Katona Pál szegedi dolgozó paraszt, a Tolbuchin-sugárút 104. szám alatt talcik. Eljárlak felette az: esztendők — éveinek száma 66. A minap újból elővette az újságot és olvasta belőle az új begyűjtési rendeletet. S mosolygott, örült. „Ezt vártam már régen, jó ez a rendelkezés". — gondolta. Katona Pálnak négy hold földje van és bizony ezévi beadását elismerésreméltóan mindenből teljesítette. Jövőre neki is nagy könnyebbsége lesz a beadásnál, mert a rendelkezés kimondja: „Terménybeadási kötelezettségből 3 kat. holdra eső mennyiséget el kell engedni abban az esetben, ha a beadásra kötelezett férfi a 65. életévét betöltölte, feltéve, ha háztartásában munkaképes családtag nincsenAz öreg Katona Pálra vonatkozik ez, mert háztartásában nincs munkabíró, s földjét ő műveli szerelő gonddal. Katona Pál el is határozta, még jobban műveli a földjét, hogy minél több mindent vihessen majd a szabadpiacra. „A kedve is jobb az embernek, ha látja, érde nes jól dolgozni". D'sznóvágás Bangó Imre, az újszegedi Haladás termelőszövetkezet tagja maga és családja részére szép, mintegy 230 kilós hízót vágott. Nagy volt az öröm és gyakran elmondták: „A hízó is nagyon könnyíti a háztartást, mert sok jó falat lesz belőle". Amikor sorra, rendre elvégezték a disznóvágással kapcsolatos teendőket, olyan családias disznótort is tartottak. Jókedvűen, vígan fogyasztották s disznópaprikást, az ínycsiklandozó kolbászt és hurkát. Vígan töltötték az időt -— minden okuk megvolt erre. Szabó néni olvas Szabó Lászlóné idősebb asszony, a szegedi Táncsics termelőszövetkezet tagja. Szeret ő is olvasni esténként. Termelőszövetkezete könyvtárából vitt ki legutóbb is négy darab könyvet. Mert a tsznek 200 kötetes könyvtára van, s a tagok szakkönyveket, szépirodalmi műveket visznek ki olvasásra. Különösen most, a téli estéken töltik így az időt. Szabó néni otthon esténként jó időt olvas és mesél arról férjének is. Most Petőfi Sándornak, a világszabadság nagy magyar költőjének életrajzáról szóló könyvet olvassa nagy figyelemmel. Egyéni gazdinak szán! a trskior A szegedi határban három traktor dolgozik az egyénileg dolgozó parasztoknak és megelégedésükre szántja földjüket. A Hattyas-telepen lakó Rózsa József dolgozó paraszt is kérte, szántsák fel mélyen az ő földjét is a gépállomás gépével. Várta, mikor kerül földjére a traktor. Aztán az egyik napon örömmel tapasztalta, hogy a gép ott dübörög az ő szántóján. A traktoristák Rózsa Józsefnek négy hold őszi mélyszántást végeztek el. Ö is úgy tartja: az őszi mélyszántás, különösen a géppel végzett, aranyat ér. Védi az állatokat, sok pénzt takarít meg a dolgozó parasztoknak az ingyenes állatorvosi szolgálat PíTrl'íTC Tlr-.rt C 1fít/if„ — Zrt — l.irjfs. /.I-.i.l .. ...J.l.l J 1 . i ,, 1 I . Dr. Farkas Dezső szegedi állatorvos rendelőjének ajtajára kiírva: felek fogadása reggel 8tól 9-ig. Ebben az időpontban találják otthon az állatorvost az alsóvárosi, móravárosi dolgozó parasztok, akiknek valamelyik lova, tehene, vagy disznója megbetegedett. A bejelentett beteg jószágokat aztán az állatorvos a nap további részében megvizsgálja, orvosságot ad a számukra. Mióta a párt határozata, kormányunk programmja nyomán a minisztertanács rendeletet hozott az ingyenes állatorvosi szolgálatról, mind többen és többen hívják az orvost, hogy segítsen a megbetegedett állatokon. Az állatorvos, ha szükséges, még éjjel is elindul, hogy segítséget adjon. Molnár Mihályékhoz, a Csendes utcába például ünnepnap ment el dr. Farkas Dezső. Egy tehén vemhességi és meddőségi vizsgálatát, végezte. Molnár Mihály még ti cm tudta, hogy nem kell fizetnie. Feltette a szokásos kérdést: — Mivel tartozom7 Az állatorvos elmosolyodott és így felelt: — Negyvenhat forintot fizetne most ki, de már ingyenes állatorvosi szolgálat van és államunk új rendelete alapján nem kell fizetni csak az orvosságért. Molnár Mihálynak jól esett, hogy nem kellett fizetnie állata vizsgálatáért. De jól esik ez minden dolgozó parasztnak, hiszen azelőtt például egy-egy ellési segítségért nem kevesebb, mint 105 forintot fizettek ki az állatorvosnak Most pedig nemcsak igyenesen segítenek a beteg jószágokon. hanem még egyes szérumokat is ingyen kapnak meg. Így vannak a termelőszövetkezetek is. A szegedi Táncsics tsz például negyedévenként mintegy 600 forintot fizetett ki az állatorvosi vizsgálatokért a rendelet megjelenése előtt. Most ez az összeg is megmarad cs a tsz tagokat gazdagítja. Még soha ilyen gondossággal nem ügyeltek hazánkban az állatok egészségére, mint most. Államunk az állatbetegségek leküzdésére nagyszabású vizsgálatokat ír elő. különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél. Jelenleg a baromfi tífusz szűrővizsgálatok és a tehenek, sertések fertőző elvetélés c elleni védekezés folyik. Mindegyik betegség ellen, minden egyedből külön vért vesznek és vérvizsgálat alapján történik a fertőzött és egészséges egyedek eD bírálása. Ezeket a vizsgálatokat az állalorvosok háromhetenkint ismétlik meg. A sok munkának eredménye is van. A szegedi Dózsa tsz-ben például a harmadik vizsgálat u/án az aprójószágok már teljesen tifuszmenleseknek mutatkoznak. A beteg állatok meglátogatása és a szűrővizsgálatok mellett most még állatorvosi rendelőket is állítanak fel egy-egy állatorvos vezetésével a város különböző pontjain, ahova a dolgozó parasztok felhajthatják beteg állataikat. Az állatorvosok tehát fokozott munkát végez nek. Ezért a fokozott munkáért államunk és dolgozó parasztságunk is mind jobban megbecsüli az állalorvosokat. A rendes havi fizetés melleit, állatorvosaink a jól végzett munka után juttatást kapnak. Ha kiváló, jó eredményt tudnak felmutatni az állatbetegségek, vagy járványok gyógyításánál, ezért külön pénzjutalmat kapnak államunktól Emellett az állatorvosok kedvezményes részletfizetésre vásárolhatnak autót, vagy motorkerékpárt, hogy igy mé;j hamarabb segítséget adhassanak.