Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-02 / 282. szám

SZERDA, 1058. DECEMBER S. DELMHGYHRORSZBG A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének bemuta tója A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett Művészegyüttesének bemutatója a dolgozó nép és néphadseregünk fiainak baráti találkozója volt — a Szegedi Nemzeti Színházban. Az a lelkes fogadtatás, amelyben része volt az együttes tagjainak a szegedi dolgozók részéről, bizonyára sokáig emlékezetes marad számukra. Cok sikert elért művészegyütteseink bemutatói egymást követik Szegeden. A nézők tapasztalhatják, hogy lassankint kialakul művészegyütteseink speciális helye és feladatköre a mai magyar kultúréletben. A Néphadsereg együttese, elsősorban hadseregünk harcosai részére közvetít magasszínvonalú kultúrát. Ez a hivatás hatja át jól összeállított műsoruknak minden egyes számát. A közönség örömmel és lelkes ünnepléssel fogadta & különleges feladatai következtében —• csak ritkán hallható együttest. Az énekkar műsorának Ismertetésénél meg kell említenünk, hogy az utóbbi években elszoktunk a férfikarok szereplésétől; a honvédegyüttes 75 tagú férfikórusának szereplése mutatta meg ennek a műfajnak különleges szépségeit. A zene klasszikus és ma élő mesterei énekkari kompozícióiknak jórészét férfikarra írták. A z énekkar már büszke, férfias kiállásával is nyíltszíni tapsot kapott. Az előlegezett bizalmat hangjának erejével, tömörségével kl is érdemelte. Nagyszerűen összeállított műsorszámaik, a zenei élvezeten kívül — felértek egy kis elő zenetörténelemmel. Szabó és Ránky népszerű tömegdalad után Kerekes János — Petőfi versre írt kedves dala következett két kellemes hangú szólistával, Bizet: Carmen című operájából a közismert Torreádor dalt adta elő Déri Pál, az együttes szólistája. Sikere volt — bár mélyebb színezetű hang szükséges ennek a számnak az előadásához. Hatalmas erővel zengett Liszt: A lelkesedés dala, és minden szépségét megmutatta az énekkar Kodály: Kit kéne elvenni című vidám székely népballada feldolgozásának. Igen jól illeszkedett a műsorba egy bolgár népdalfeldolgozás és Makárov — Volga dala. A változatos énekkari műsor legnagyobb sikere a Verdi — Trubadur kórusa és Gounod — Faust operájának katonakórusa volt. A tánckar tagjai valóságos művészei a népi és akrobatikus táncnak. Tematikus táncokkal szerepeltek. Világos, közérthető kompozícióik méltán arattak nagy sikert. Igen helyesen — igyekeztek egyéni jellemeket kihangsúlyozni a táncokban — teljes sikerrel. Kiválóan illeszkedtek a szólószámok az együttes egészébe és sokáig emlékezetes marad a kiváló technikájú, humorosan beállított szólista alakja. A „kalotaszegi tánc" és a „Táncrakérés" a magyar népi táncok motívumaira épített — művészi táncok. Ezekbem a koreográfus saját művészi elképzeléseit valósítja meg, mint általában a tematikus táncoknál szokás. Itt a népi tánc és motívumai csak segítik a művészt a kompozíció megoldásában. A „Reggel a táborban" című műalkotás egyszerű eszközökkel, de magas művészi fokon ad hírt néphadseregünk harcosainak mindennapi életéről. H1 gy orosz népitánc szvittet is -*-1 bemutattak. Ennek a számnak a betanítója a Sztálin-díjas Kozsemkov balettmester, a kimagasló technikájú táncosok segítségével valódi orosz levegőt varázsolt a színpadra. Az orosz népi tánc legjellegzetesebb motívumai szövik át meg át a műalkotást, melynek viharzó forgatagát a felsőfokra emelik a beiktatott akrobatikus szólók Országunkban eddig csak a szovjet együttesektől láttunk ilyen csodálatos összmunkát. A jóképességfl zenekar — szerényen — az előadott számok kíséretét vállalta. Dicséret illeti a nagyszerű együttes művészeti vezetőit, a vezénylő Vass Lajos, Pödör Béla és Görög Péter karnagyokat, akik lendületes Irányításukkal elsőrendű részesei voltak a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese szegedi sikerének. Nagy Dezső A Szegedi Kenderfonógyár kultúresoportja versenyre készül Egyidőbcn kapta meg Tóth Nándor elvtárs, a Szegedi Kenderfonó kultúrfelelőse a Szeged Városi Tanács népművelési osztályától és a Textil Területi Bizottságtól a felhívást, hogy készüljenek a versenyre. össze is ült azonnal a kultúrbizottság, hogy megbeszéljék a felkészülés feladatait. A megbeszélés után azonnal elkezdődött a munka. — Meg akarjuk nyerni és meg fa fogjuk nyerni a versenyt — mondja Gáspár István elvtárs, politikai felelős. — Legalább olyan jó eredményt akarunk elérni, mint a tavalyi versenyen. Két csoportunk, színjátszóink és népi tánccsoportunk feljutott a Népművelési Intézet kultúrversenyére, énekkarunk a budapesti szakszervezeti versenyre. — Kilenc csoporttal neveztünk be — mondja Tóth elvtárs. Nagy baj az, hogy most éppen nincs helyiségünk. Kultúrtermünket padozzák, s igy nagyon szűk a helyünk. December 6-ra kész lesz, akkorra hívjuk össze üzemünk kullúraktiváit, s akkor beszéljük meg alaposan az egyes csoportok feladatait. A Szegedi Kender fonó gyár kultúresoportja Szeged egyik legjobb üzemi csoportja. Az elmúlt vasárnap a rádióból büszkén hallgatták am üsem dolgosát kullúrcsoportjuk, a fúvószenekar, az énekkar, a színjátszócsoport és szavalóik ismert hangját. De nemcsak az üzem dolgozói voltak büszkék csoportjukra, hanem egész Szeged. Hódi István elvtárs, a fúvószenekar tagja, az üzem sztahánovistdja, Sopszon Ferenc kétszeres sztahánovista és Juhász Andrdsné sztahánovista, Volopeczkl és Ooda házaspár. Adok Magda, Török Gáborné, Agócsi János, az énekkar tagjai ls nagyon boldogok voltak, hogy egész ország hallgatta műsorukat, A csoport tagjai nemcsak a kultúrmunkában, hanem a termelésben is példamutatónk, A kultúrvezetö Tóth elvtárs, kormánykítüntetett, kétszeres sztahánovista. Waldmann József elvtárs, az énekkar vezetője, a munkaérdemérem arany fokozatának tulajdonosa, A kultúrcsoport lelkes tagjai között ott van Szabó Viktor elvtárs, kétszeres sztahánovista, a „könnyűipar kiváló dolgozója" is. A színjátszó csoport „Front a föld alatt" cimü egyfelvonásos darabjával készül, a versenyre. Uetenkint háromszor tartanak próbát. Nagy segítséget nyújt, a színjátszóknak Somlai Pál elvtárs, a Népművelési Intézet színjátszó csoportjának vezetőhelyettese, aki munkájukat irányítja, vezeti. December 19-én ankétot rendesnek az előadásra szánt darabból. Az ének- és zenekar is nagy lelkesedéssel készül a versenyre. Az énekkar 11 számot tanul, s majd ebből választják ki a három legjobbat, amelyikkel a versenyen szerepelnek. A tánccsoport tagjai a próbákra pontosan eljárnak. Sok új láncos került be a csoportba, akik nagy igyekezettel tanulják az új táncokat. Nem akarják másoknak hagyni az elsőséget. A próbákon mindig frissek, úgy járják a. táncot, mintha már a zsűri előtt lennének. Bóka Ilona, Ruzicska Sándor, Józó Mihály, Csukonyi György és felesége, akik nemrégen házasodtak össze, itt a táncpróbákon ismerték, meg egymást és most, mint boldog házasok roppják a táncot elvtársaikkal együtt. A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói lelkesen készülnek a versenyre, — győzni akarnak. JUH ASZ ZSUZSA JoM m'rősé *ű é'eleket fcész'teenek az Üzemélclmrzési Válla'at konyháin Ebb<?n a hfnanlrn 51000 gyermekruházati cikke! hoznak forgalomba A vásárlóközönség körében régen felmerült az a panasz, hogy a gyermekruházati cikkek terén az állami áruházakban nincs bőséges választék. Az áruházi kereskedelmi igazgatóság most elhatározta, hogy a fenyőfa-ünnepi csúcsforgalomra saját üzemeiben készíttett gyermekruházati cikkeket. A munka már megindult és decemberre 51.000 darab különféle gyermekruházati cikket hoznak forgalomba. Igy a többi között 10.000 darab gyermekinget és pizsamát, 10.000 darab gyermek esőkabátot és gallért. SZEGEDI JEGYZETEK A József Attila bölcsődében Hűvös őszi szél rázza a kopasz fákágait, A nap sugarai enyhe meleget ontanak a szeles, őszi időben. A Kazinczi-utcai állandó éjjel-nappalos bölcsőde „kis lakói" ma nem mehetnek sétálni a csípős szél miatt, Igy hát kihasználtuk az alkalmat és meglátogattuk őket második otthonukban, a „József Attila" bölcsődében. Már az előszobában hallani lehet a vidám gyermekkacajt és a csecsemők olyan jólismert kórusát. Szabó Júlia bölcsődevezető mosolygásóra és simogató szavaira azonban pár perc alatt felszáradnak a könnyek. Szerető szívvel hajói a piciny emberkék fölé, akik mintha éreznék ezt a szeretetet, párnás kis kezüket nyújtják feléje. Az egyik hófehér ágyacskából gyönyörű kisfiú mosolyog felénk: Sallai Gyurika. Tiz hónapos, olyan, mint egy porcellánbaba. Egy hete hozták ki a klinikáról és azóta a bölcsődé ben már 50 dekát hízott. A csecsemőosztályon 10—12 gyermek van. Mind olyan, mint a vasgyúró Amelyik csecsemőneu nem elég az anyatej, a bölcsődében kap még megfelelő tápszert. Az édesanyák naponta 3—4 óránként jönnek gyermeküket táplálni. Király Béláné elvtársnö, a MAV szerelésvezetőségnél dolgozik az irodában, — kisfiához, a négy hónapos Bélához jött. Elmondotta, hogy a fiacskája 6 hetes kora óta van a bölcsödében. A gyermeke gondozása kifogástalan, a bölcsőde dolgozói a legnagyobb szorgalommal, odaadó szeretettel végzik felelősségteljes munkajiikat. A tipegő osztályon 30 gyermeket gondoznak A hároméves Varga Zsuzsika és öcsikéje, a kis szőke Palika — aki már két éves — hathetes koruk óta a bölcsődében nevelkednek. Édes kis barna fiú Czutor Emil is, húszhónapos. Édesanyjának 6 a nyolcadik gyermeke, de hamarosan lesz mégegy kistestvére is. Sipka Józsika két és féléves, Pistikével, egy éves öccsével hathetes koruk óta Járnak bölcsődébe. Tizennégyen vannak testvérek, édesanyjukat „anyasági érdeméremmel" tüntették ki. A tipegők részére, egy hónappal ezelőtt 1000 forint értékű játékokat vásároltak. Gyönyörű labdákkal, babákkal és különféle gyermekjátékokkal játszhatnak az ittlévö apróságok. Az óramutató tizenkettőt jelez. Itt az ebédidő. A szobában fehér asztalok mellett, piciny székeken foglalnak helyet a jó étvágyú gyermekek. Szőke, barna fürtjeikét a mosolygós arcú Csala néni utasítja rendre. Tisztára mosdatott arcukon öröm csillog, amikor elébük kerül a gőzölgő krumplileves. Meggymártás is lesz még és finom dióskalács. A játéktól kipirult arcok a tányérfölé hajolnak, jól esik az Ízletes ebéd. Amikor pedig már mind megebédeltek, elégedetten ülnek helyükön. Egyegy gyermek ilyenkor már „laposat pislog", kisídő múlva pedig megelégedetten hajtják álomra buksi fejüket. Csend van a házban. A bölcsőde dolgozói halk léptekkel indulnak, hogy befejezzék napi munkájukat. KISS—BELTEKI A szegedi dolgozók, az egyetemi fiatalok nagyszámban étkeznek az Üzemélelmezési Vállalat konyháin. Az üzemétkeztetés területén komoly emelkedés van az elmúlt évhez viszonyítva. Míg 1952 harmadig negyedévében 304.573 ebédet és 41.310 vacsorát adtak el, addig 1953 harmadik negyedévében 330.550 ebédet és 50.075 vacsorát fogyasztottak el a dolgozók. Ez az emelkedés azonban nem jelenti azt, hogy az Üzemélelmezési Vállalat készítményei minden esetben kielégítik a dolgozók igényeit. Igaz ugyan, hogy a kormányprogramm megjelenése óta az Uzemélelmezési Vállalat által készített ételek mind mennyiségileg, mind minőségileg javultak, de ez a javulás még korántsem érte el azt a fokot, amelyre lehetőségek vannak. Nagy általánosságban az Üzemélelmezési Vállalat konyháin étkező dolgozók száma emelkedett. Egyes üzemekben azonban, mint például a Textilművekben, csökkenés mutatkozik. Amíg az üzemnek önálló konyhája volt, azt havonta 700 dolgozó vette igénybe, az Üzemélelmezési Vállalat kezelése óta csak 170—200 fő étkezik az üzemi konyhán. A Szegedi Kenderfonógyárban 479 dolgozóból mindössze 260 veszi igénybe az üzemi konyhát. Ugyanilyen jelenségek mutatkoznak az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál. Ennek oka, hogy a vállalat által készített ételek mennyisége és minősége ellen komoly kifogások vannak. A Szegedi Üzemélelmezési Vállalat áruellátását közvetlenül a MEZÖKER-től, a FÜSZÉRT-től, a Szalámigyártól és a Vágóhídtól kapja. E szállító vállalatok közül a legnagyobb hiányosság a MEZŐKER munkájában tapasztalható, mert sokszor hem biztosítja a főzéshez a konyháknak időben a megfelelő minőségű árut. A FÜSZÉRT által szállított tésztaféleségek is sokszor minőségileg joggal kifogásolhatók. A kiküldött nyersanyagot egy előkészítő raktárban tárolják és előkészítik a vállalat konyháinak. Az előkészítő helyiség felszerelése, a nyersanyagok tárolása azonban nem megfelelő. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a szállító vállalatok mindenkor időben a legmegfelelőbb áruval lássák el az Üzemélelmezési Vállalatot. A tároló — előkészítő helyet, a feldolgozáshoz szükséges berendezéseket, az edények számát biztosítsák — habár ezen a területen az utóbbi időben jelentős változás van. Ez az első előfeltétel az Üzemélelmezési Vállalat munkája megjavításához, a dolgozók jobb ellátásához. Az előkészítő hiányossága még az is, hogy időnkint késve juttatja el a nyersanyagot a konyháknak. Ez természetesen befolyásolja az ételek jó és időben való elkészítését. Előfordult, hogy egyes ételféleségek félfőzásben kerültek kiszolgálásra a dolgozók részére. A konyhákban hibák vannak a nyersanyagfelhasználás területén. Az ételek kalóriaértékét utólagosan számították ki, ennek következtében gyakran előfordult, hogy nem volt meg az ételekben a szükséges kalóriamennyiség. Helyesebb tehát, ha a kalóriamennyiség kiszámításét a konyha vezetője az étrend összeállítása előtt végzi. Az ételek nem elég változatosak. Az Üzemélelmezési Vállalatnál kétfajta menü van: az A. és a B. Többször előfordul, hogy egy-két nap elteltével ugyanazt az ételféleséget főzik B. menünek, amit az A. menünek főztek megelőzőleg, holott különbségnek kellene lenni, hisz az árkülönbség ebédenklnt 1 forint 20 fillér. Előfordult, hogy nem adták ki az előírt húsmennyiséget. Egyes konyhákon nincsen mérleg, súly és ezért a szakácsok csak szemmérték után végzik adagoló munkájukat, amellyel végső fokon a dolgozókat károsítják meg. Többször előfordul, hogy az ételek erősek, vagy íztelenek, pedig ugyanaz a szakács máskor egészen jóízű ételféleségeket főz. Ez azt mutatja, hogy a vállalat vezetői nem ellenőrzik kellően a munkát, pedig gondoskodniok kellene arról, hogy állandóan, rendszeresen jóízű étalak kerüljenek a dplgozók asztalára. Előfordul, hogy levesből, vagy főzelékből keveset adnak, hivatkozva arra, hogy •«csak négy deci, vagy öt deci jár». A gazdaságvezetésnek úgy kell Irányítani a munkát, meghatározni az étrendet és beosztani az ételek elkészítéséhez szükséges nyersanyagok felhasználását, hogy mindenkor ízletes, változatos levesből és főzelékből bőséges adagokat kaphassanak a dolgozók. Minden lehetőség megvan, hogy az Üzemélelmezési Vállalat konyhái tovább javítsák az ételek minőségét. Az üzem korszerűsítésére 100 ezer forintot biztosított pártunk és kormányzatunk, amit már az elkövetkezendő év elején fel kell használni. Ha a szállító vállalatok elősegítik a dolgozók étkeztetésének megjavítását azzal, hogy soha nem késlekednek az Üzemélelmezési Vállalat gondos ellátásával, ha a konyhákban a szakácsok — akik már többször megmutatták képességeiket az ízletes ételek készítésével — az egyre javuló körülményeket kihasználva mind az ebédnél, mind a vacsoránál jobb minőségű ételeket főznek, akkor a dolgozók minden nap az ételek ízletességét dicsérik. Ezek a feladatok állanak az Üzemélelmezési Vállalat előtt a dolgozók étkeztetésének megjavítása érdekében. Igen helyes kezdeményezés az, hogy egy olcsó népbüffét akarnak falállítani Szegeden, ahol olcsó és jóminőségű, meleg, ízletes ételeket tudnak kiszolgálni a dolgozóknak. Sokkal Jobban segítse a tanács illetékes osztálya a vállalat ilyen irányú ténykedését többek között megfelelő helyiség biztosításával. November 7. előtt már elhangzott egy versenykihívás az egyik konyhán a többi konyhák dolgozóihoz: «kt tud jobbminőségű ételt készíteni?© jelszóval. Ez a verseny elaludt — élesszék fel mihamarább. A vállalat pártszervezetének foltétlenül oda kell hatnia, hogy rövid idö alatt további minőségi változás álljon be az Üzemélelmezési Vállalat munkájában. Fokozzák az ellenőrzést és ne kerüljék el mégaz apróbb hibákat sem. A dolgozók várják a jobb ételeket és gondoskodjon ebbeli kívánságukról az Üzemélelmezési Vállalat vezet őAz Új Élet tszcs-ben úgy tervezik, negyven holdon termeszfenek fűszerpaprikát A paprikatermesztés Szegeden és környékén évtizedek óta apáról-fiúra szálló örökség. A szegedi paprikások termeivénye ország- és világhírű. Az alsóvárosi Üj Élet termelőcsoportban is szép számmal dolgozik olyan tag, aki érti a paprikatermesztés minden csínját-bínját. Az Űj Élet-ben — megalakulása óta — folytatták és folytatják ezután is a jelentős hasznot adó paprikatermesztést. Ezévben a csoport tagjainak — amint Savanya Miklós elvtárs, tszcs-elnök elmondotta — 260 ezer forintot jövedelmezett a paprika. Nem kevés pénz ez. De jóval több haszna lett volna a paprikából a csoportnak, ha megfelelően tudják gondozni. Az 1951-es gazdasági évben holdanként 50 mázsa paprikát termeitek, ezévben meg ennek a felét. A paprikapalántákat a tszcs-tagok — különösen az asszonyok — nevelik majd tavasszal úgy, mint eddig odahaza. Azután majd a palántákat kiültetik a tszcs földjére. Természetesen a palántanevelésért munkaegység járandóságot kapnak mindazok, akik vele foglalkoznak. A paprikapalánta nevelésnél az elmúlt gazdasági évben számosan ió munkát végeztek. Egy közülük: Hajdú Józsefné öt holdra való fűszerpaprika palántát nevelt, i Az Új Élet termelőcsoport tagjai úgy tervezik, mintegy 40 holdon termesztenek majd fűszerpaprikát. A csoport földjén nemrégen új artézi kutat fúrtak, amely bő vizet ad. Tervezik azt is, hogy a kút segítségével egy hold paprikát öntöznek majd olyan kísérletképpen is, hogy megnézzék, mennyivel fizet többet,