Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-12 / 291. szám

SZOMBAT. 1953. DECEMBER 19. Hírek a Szovjetunióból /VVWVVtóVVVVYVVVVVVWW éjszaka történt.. 1 3 DELM9GYAR0RSZAG Húsipari vállalatok ankélja a Szalámigyárban a hentesáruk minőségének megjavításáról Az elmúlt napokban a Csongrád-, békés- és bácskiskunmegyei hús­ipari és kereskedelmi vállalatok dolgozóinak küldöttei a Szegedi Szalámigyár kultúrtermében áru­bemutatót és ezzel egyidőben an­kétot rendeztek. Az ankéton tárgyalták meg. miként tudnák még jobban ki­elégíteni a dolgozók, a fogyasz­tók igényeit. Számos olyan kiváló minőségű hentesárut láttak itt az árubemu­tató, az ankét részvevői, amelye­ket a közeljövőben nagy mennyi­ségben bocsájtanak a fogyasztók rendelkezésére. Különösen a Szegedi Szalámi­gyár készítményei tűntek ki az árubemutatón szereplő sokfajta Íz­léses és jóminőségű hentesáru kö­zül. A világhírű szegedi szalámi és csabai kolbászkészítmények mel­lett ott volt az olcsó és jóminősé­gű hentesáruk sokasága: disznósaj­tok, sokféle választékban elkészí­tett kenőmájas, bácskai hurka-fé­leségek. A Szegedi Szalámigyár áruké­szítményei mellett többféle jóminő­ségű hentesárut is küldtek el erre a bemutatóra a Baja, Hódmezővá­sárhely, Kiskunhalas és a Gyulai Húsipari Vállalat dolgozói is. A vidékiek közül a hódmező­vásárhelyiek szerepeltek a leg­több és legkülönbözőbb féle áruval. Olaszkolbász, krakkói sajt, kenő­májas és többféle ízléses szalámi­féleség volt látható a hódmezővá­sárhelyi húsipar készítményei kö­zött. A legjobbak közé tartoztak a Bajai Húsipari Vállalat dolgozói­nak gyártmányai is: ízletes, sózott, paprikázott, füstölt szalonna-kü­lönlegességek, gépsonkák, lengyel­bolbász, főtt karaj és olcsóbb minő­ségű májasok. Az árubemutató ideje alatt a hentesáru szakemberei a szegedi és a vidéki készítményekről kölcsönö­sen kicserélték tapasztalataikat. Az ankéton Kövecs János elv­társ, az Élelmiszeripari Miniszté­rium kiküldötte mondott rövid be­szédet. Utána Pintér László elv­társ, a Szegedi Szalámigyár igaz­gatója felszólalásában elmondotta: az ankét célja, hogy közösen meg­beszéljék azokat a feladatokat, pro­blémákat, amelyek ezideig felme­rültek munkájuk során. Többek között beszélt arról is, mit kell még tenniök, hogy a dolgozók egy­re jobban növekvő igényeit még jobban ki tudják elégíteni. Beszélt arról, hogy a kormányprogramm megjelenése után az Élelmiszer­ipari Minisztérium a lakosság bő­ségesebb hentesáruval való ellá­tása mellett azt tűzte ki célul, hogy a húsipari vállalatoknál bevre ÜJ élelmiszergyárak épülnek í \ Ukrajnában November közepén az ukrajnai Sznyezsnyij bányavárosban kol­bászgyár készült el. A gyár napon­ta több mint 5 millió tonna kol­bászfélét készít. Űj gépesített kenyérgyárat épí­tettek Csaszov-Jarban. Szlav­janszkban felépült egy olajütő. Bol­saja Novoszelka kerületi központ­ban elkészült a gyümölcskonzerv­kombinát első gyárrészlege. Ukrajnában sok élelmiszergyá­rat építenek. Konsztanyinovában, Sznyezsnyijben, Makejevkában, Ambroszijevkában és Sahtyorszk­ban kenyérgyár, Zsdanovban, Ar­tyemovszkban és Gorlovkában tej­feldolgozó üzem épül. Az ötéves terv végéig Sztalinoban húskombi­nátot, malmot, sörgyárat és sok más élelmiszergyárat építenek. Építőanyag a kolhozoknak A Pitkjarantl építőipari kombi­nát új fűrészberendezést kapott, aminek segítségével kétszeresére emelkedik a fűrészműhely terme­lése, A kombinát évről-évre több építő­anyagot ad a kolhozoknak. Gépe­sítik és tökéletesítik a termelést. Ebben az évben új téglagyártó készüléket szereltek fel és új tég­laégető kemencét építettek, bőví­tették a szárítóberendezéseket, A kombinát már november ele­jén teljesítette évi tervét. Negy­ven százalékkal több árut termelt, mint 1952-ben, A moszkvakörnyéki fldiilők felkészültek a téirc A moszkvai területi szakszerve­zeti tanács értekezletet tartott a szakszervezeti szanatóriumok fő­orvosai és az üdülők igazgatói szá­mára. Az értekezleten Zaharov elvtárs, az üdülő-igazgatóság ve­zetője beszámolt arról, hogyan ké­szültek fel a moszkvakörnyéki szakszervezeti üdülők a téli idényre. Moszkva környékén több mint 100 szakszervezeti szanatórium és üdülő van, amelyben az év folya­mán több mint 250.000 ember for­dul meg. Ezenkivül mintegy 60.000 dolgozó tölti szabadnapját az úgy­nevezett egynapos üdülőkben, Az orvosi ellátás évről-évre jobb lesz. Sok üdülőben van már lehe­tőség arra, hogy a beutaltak szén­savas, rádiumos, vagy kénhidrogé­nos fürdőt, iszapfürdőt vegyenek, ásványvízkúrát tartsanak, vagy egyéb hatékony gyógykezelésben részesüljenek. Zaharov elvtárs elmondta, hogy a moszkvakörnyéki üdülők jól fel­készültek a téli napokra: rendbe­hozták a központi fűtési hálózatot, a vízvezetékeket, kijavították a he­lyiségeket, előkészítették az egész téli idényre szükséges főzelékféle és burgonyamennyiséget, megszer­vezték az autóbuszközlekedést, stb. Közszükségleti c'khekct készít egv traktorgyár A Szovjetunió Minisztertanácsá­nak és az SZKP Központi Bizott­ságának határozata a közszükség­leti cikkek gyártásának fokozásá­ról és minőségük javításáról arra ösztönözte a minszki traktorgyár közszükségleti cikkeket gyártó műhelyét, hogy újfajta árukat ké­szítsen. A műhelyt kibővítették és új berendezéssel látták el. Egyszemé­lyes és kétszemélyes nikkelezett sodronybetétes ágyakat fognak gyártani, amelyek sokkal olcsób­bak lesznek az eddig gyártott nik­kelezett ágyaknál. A műhely a felhasználható fém­hulladékokból érdekes játékot ké­szít. Különböző alkatrészekből a gyermekek 12 féle tárgyat állíthat­nak össze. A műhely több újfajta közszük­ségleti cikk gyártását vette tervbe. A legfiatalabb észt város Puru észt nyelven szemetet je­lent. Valóban, Puru helység régeb­ben teljesen megfelelt nevének. A koromtól megfeketedett, düledező barakkokban zsúfolva laktak a munkások. Az utcákon feneketlen sárba süllyedt a járókelő. Az egész telepien elviselhetetlen bűz terjen­gett. Ma már nem lehet ráismerni az egykor oly nyomorúságos telepü­lésre, amely ma az Ahtme város nevet viseli. Akárcsak az egész or­szágban, itt is rengeteg építkezés folyik: új lakónegyedek, új utcák nőnek ki a földből. 1953-ban a bányászok gyermekei 3 emeletes középiskolát kaptak. Ezenkivül vendéglőket, fürdőt, klubot, két óvodát, kórházat és gyógyszertárat ls építettek. Rövi­desen elkezdik a kultúrház, a film­színház, egy nagy könyvüzlet és mos óda építését. Bővül a kereskedelmi hálózat Jerevánban Hónapról-hónapra bővül Jereván kereskedelmi hálózata. Az elmúlt 10 hónap folyamán 50 új áruház, étkezde és kávéház nyílt a város­ban, ! Nemrégiben kezdte el az árusí­tást a Narbangyan-utcai élelmi­szerüzlet. Az új élelmiszer áruház egy nagy lakóház földszintjét fog­lalja el. Az üzletben van csemege, fűszer, konzerv és ásványvíz osz­tály. Üj áruházat kaptak a „Ki­rovó-gyár munkástelepének la­kói is. A napokban nyílt meg a karbid­gyár új étterme és a Kalinyin-ut­cai diétás-vendéglő. A diétás-ven­déglő helyiségét rendkívül ízlése­sen rendezték be és orvosi rende­lőt is felállítottak mellette. A vásárlók véleménye A Textilkereskedelmi Központ moszkvai l-es számú boltja kiállí­tást rendezett a legrégibb textil­ipari vállalatok új készítményei­ből. Három üzem gyártmányait vitték a közönség ítélőszéke elé: a Szverdlov selyemkikészítő üzemét, a -Trjohgornaja manufaktura* kombinátét és az Első Kartonnyo­mógyárét. Az utóbbi két vállalat műrostszövete egyidőben nem volt elég jó minőségű, amiért a vásár­lók és a kereskedelmi szervezetek keményen megbírálták a két régi textilipari vállalatot. '— Sok hasznos tanácsot kaptunk — mondja az Első Kartonnyomó­gyár színszakértője, N. Bácin. — Megváltoztattuk a műrost szövet kikészítését és ilyen módon felszá­moltuk legfőbb hibáját, a merev­séget. A szövet most puha, rugal­mas, selymes és csak igen kis mértékben megy össze. Üjévig többmillió méter műrost szövetet gyártunk, kb. 40 különféle mintá­val. Gyárunk tervezőműhelye mar most a tavaszi-nyári időszak ruha­anyagainak rajzán dolgozik. Tíz napig tartott a kiállítás a fővárosi üzletben, tíz napon át ala­posan tanulmányozták a vásárlók igényeit. A szövetminta tervezők éberen figyelték a vásárlók meg­jegyzéseit s azonnal feljegyezték észrevételeiket, amelyeket a min­ták tervezésénél hasznosítanak majd. A kiállításnak igen nagy sikere volt. A siker arról tanúskodik, hogy a gyárak dolgozói számításba vették a vásárlók igényeit. A SZEGEDI MAV Fűtőház épületét lassan beborította szürke fátyollal a köd. Az este sö­tét volt, csak a magas oszlopon égő villanyok döfködték fényükkel a sű­rű ködöt. Az egymás mellett futó sínpárok között lévő kis épület ab­lakain sápadtan pislogott ki a fény. Négyen-öten beszélgettek az irodá­ban és mindegyikőjükön látszott, hogy gondban vannak. A távolból vonatfütty hallatszott. Kiss Imre és Bérezi Lajos mozdonyfelvigyázók egyszerre figyeltek fel a sípszóra és léptek az ablakhoz. Még nem lát­tak semmi fényt. — Azt hiszem, Baliék jönnek — mondta megkönnyebülten Kiss elv­társ. Már a dübörgést is hallani lehe­tett. A ködön át, mint lassan kúszó macskaszem, tűnt fel a közeledő mozdony lámpája. Mind az öten kiléptek a sötétbe. A fékező, köhögő masina, mintha el­fáradt volna, hangosan szusszanva megállt. Bali Endre mozdonyvezető Vinkovits József és Fülöp István fű­tök szénportól feketén, olajosan ug­rottak le a mozdonyról. — Késtünk — mondta komoran Bali Endre és hangjából érzett, hogy nagyon bántja a dolog. — Ez a baj — mondotta Kiss elv­társ, — mert tiz perc múlva, hu­szonegy tízkor Ceglédre kellett vol­na indulni. A rendezőn várja a sze­relvény ezt a mozdonyt. Élelmiszer, burgonya és sok más egyéb köz­szükségleti cikk van a kocsikban. — A pontos indulásból sajnos nem lesz semmi — mondta lemondóan Harmati István mozdonyvezető, aki­nek a szerelvényt továbbítania kell. — Hisz, csak a mozdony kiszerelési ideje 120 pere, hogy tovább mehes­sen. j RÖVID CSEND TÁMADT. | csak a mozdony köhögött néha na­gyokat és a meleg gőz összekevere­dett a szürke köddel. — Az biztos, hogy 120 perc a normaidő — töri meg a csendet Bér­ezi Lajos, — De, mi lenne, ha most eltérnénk a szabályoktól és az ér­kező brigádnak segítenének az indí­tó brigád tagjai ist — Mi lenne, mi lenne — vágja ketté a rövid csendet Kiss Imre. — Semmi. Baj nem lenne, az biztos és időt nyernénk. Megcsináljuk elv­társak? — Miért nel — felelte kórusban Harmati István, Engi Imre és Áb­rahám III. István, akiknek csak az lett volna a feladatuk, hogy át­vegyék teljesen rendben a mozdonyt és induljanak. A nyolc vasutas ott állt egy cso­móban a lámpa sárga fényében, — terveztek... Néhány másodpere múlva a kis csoport hozzákezdett a munkához Mindegyikük tudta, mit kell csinál­nia. Vinkovics József gyorsan nyi­totta ki az öblös szájú kút szélénél ahonnét vastag sugárban zuhogott a viz a mozdony tartályába. Egyikük hosszú vasrúddal távolította el a mozdony tüzszckrényéböl a salakot Engi Imre olajért futott és kis idő múlva már fent volt a hatalmas mozdony oldalán. Farmnti István ez alatt gondosan átvizsgálta az al­katrészeket. Valaki fürgén futott fel a sötétben a támfalra, ahonnét rövidesen dübörögve hullt a szer­kocsiba a szén. NEM ÉREZTÉK a csípős hideget, — egészen beleiz­zadtak a gyors munkába. Még az időt sem érzékelték és csak akkor nézték a villanyfény alatt az órát, amikor elkészültek: 21 óra 56 perc volt. Hatvannégy percet takarítot­tak meg ezzel a munkával. Harmati István, Engi Imre és Ábrahám III. István gyorsan felugrott a mozdony­ra, a masina lassan dübörögve meg­indult, s egyre gyorsabban futott a síneken. A többiek megelégedetten néztek utána, s néhány perc múlva hallották, hogy a szerelvény ütközői összekoccantak. Bali Endre, Vinkovics József és Fülöp István elköszöntek és haza­felé indultak. Alakjukat hamar el­nyelte a kőd. Kiss Imre és Bérezi Lajos pedig újra visszamentek a felvigyázó irodába. Talán fél órát sem beszélgettek, — az 56 perces nagyszerű munkájukról folyt a szó — amikor az irodában felberregett a telefon. Kiss Imre füléhez emelte a kagylót és hallgatta a drót. másik végéről jövő szavakat: „Rendezőre irányvonat állt be. A mozdonyt. Ir kellett kapcsolni, másik mozdonyt kérünk — Nincs bent pillanatnyilag egyetlen egy sem. — De kell, sürgősen. — hallatszott a hallgatóban. A vonal megszakadt. 'A két moz­donyfelvigyázó tanácstalanul állt az újabb gond előtt. Az idő telt. Köz­ben újabb és újabb mozdonyok ér­zetik a tájegységenkénti fűsze­rezést. Ezt azért teszik, hogy az ország különböző területén élő dolgozók ízléseinek megfelelő legyen az áru. Pintér elvtárs beszéde után szá­mosan hozzászóltak. Többek kö­zött Kerék Jenő elvtárs, a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója elmondta, hogy már hosszabb idő óta a Szegedi Húsipari Vállalat látja el őket hentesáruval, s töb­bé-kevésbbé jól. Azonban az utób­bi időben előfordult, hogy főtt és pácolt árut nemigen kaptak. Ha kaptak is, rendszertelenül. Arra kérte a vezetőséget., hogy ezekkel az árukkal is lássák el bővebben az élelmiszert és hentesárut áru­sító árudákat. Többen a felszólalók között azt kérték, hogy a Húsipari Vállalat gyorsabban, a meghatáro­zott időre bonyolítsa le a hentes­áruk kiadását, valamint azt, hogy nagyobb mennyiségben gyárt­sanak olcsóbb, de ugyanakkor jóminőségű hentesárut. Az utóbbi időben a vásárlók en-) nek hiányát többször felvetették. Az ankét elérte célját. Űj mód* szerekre, gazdag tapasztalatokra tettek szert a csongrádi-, békési- és bácskiskunmegyei húsipari és ke­reskedelmi vállalatok dolgozói, amelyeket munkájukban eredmé­nyesen használnak majd íeL keztek, de azokat nem adhatták oda az irányvonatnak. ÉJJEL EGY ÓRA harminckor új mozdony futott be. Csontos Ferenc, Hódi II. István és Farkas Imre ugrott le róla. Timár József és Perregi Mihály várt vál­tásra. — Elvtársak, gyorsan el kell vé­gezni n mozdony kiszerelését — mondotta Kiss Imre a többieknek. — Egy irányvonatról van szó, amelynek azonnal kellene indulni Orosházára. Segítsenek a kiszere­lésnél Timár elvtárs. Baliék az előbb nagyon szép munkát végeztek. Csontos Ferenc ekkor már 48-ik órája volt szolgálatban, a többinek sem volt sokkal kevesebb szolgálata — Mit visz az a szerelvény, hogy olyan sürgős? — kérdezték. — Nem tudjuk, de azt hiszem nem ez a fontos — szólt Bérezi Lajos. — Az irányvonat mindig sürgős. EZUTÁN MAR NEM volt ellenvetés. Kiss Imre, Bérezi Lajos a többiekkel újra nekigyür­kőzött. Ömlött a viz, zuhogott a szén, sisteregve hullott ki a forró salak, csöpögött az olaj az olajozákba. Át­vizsgálták a mozdonyt, s megtörtént a lefújatás is. A 120 perc helyett 77 perccel hamarabb, 43 perc alatt kész is voltak a munkával. A mozdony nagy ívben fordult meg a fordítón és elindult útjára. Kis idő múlva már hosszan füttyentve indult meg és vitte a szerelvényt Orosháza felé. ... December 7-ről 8-ára virradó éjszaka történt KÜRTI LÁSZLÓ Beadásban élenjárók és hanyagok Deszken Közeledik az év vége és minden dolgozó parasztnak rendeznie kell begyűjtési kötelezettségét s adóját. Községünkben számosan élenjár­nak e téren is. Beadásban élenjáró dolgozó parasztjaink: Rusz Jóvó, Vér Sándor. Kiss Antalné, Káity János, id. Dobó Antal, özv. Török Miklósné, Brezán Arzén. Adófize­tés terén élenjáró dolgozóink: Nov­kov Radója, Bonyák Antal, Cse­hák János, Jancsikin Lyubomir. Községünk dolgozói között akad­nak olyanok is, akik a begyűjtés­ben és az adófizetésben hátralék­ban állanak. így például az őszi kapásnövények beadásánál Káity Mátyás, Radin Lyubó, Rusz Mo­I csilló, id. Márkus István van hát­' ralékban. Adófizetés terén Pásztor István, Márki Vince, Kaliczka Pé­ter, Kószó Mihály maradt el. Az elmaradt dolgozó parasztok is tel­jesítsék kötelességüket! Korom Istvánné wwteüo nélkülözhetetlen az agitáció? munkában Aki beadását nem feües'tl — maga látja kárát Jelentés a borbegyúj'é-ről A borbeadás teljesítése — kö­telesség. Egyre több szőlőtermelő ismeri fel ezt és tesz eleget becsü­lettel borbeadásának. Jó páran vannak olyan termelők is, akik be­adási kötelességüket túlteljesítik. Kádár Németh Márk, Csórva 339. szám alatti termelő 196 százalékra, Kálmán János, Csórva 280. szám alatti termelő 187 százalékra, Ta­nács Antal, Zákányszék 631. szám alatt lakó termelő 140 százaiéikra, Musza Károlyné, Szeged. Szabad­sajtó-utca 50. szám alatti termelő 111 százalékra tett eleget borbe­gyüjtésének. Számos termelő kötelessége tel­jesítésén túl jelentős mennyi­ségű bort adott el szabad áron a Csongrád-Békési Borforgalmi Vállalatnak. A zákányszéki Huszta Antal 2000 liter, a mórahalmi Csonka Pál 673 liter, a királyhalmi Bozóki István 794 liter bort adott el szabad áron a Borforgalmi Vállalatnak. Akadnak azonban olyan terme­lők is, akik hanyagolják borbeadási kötelezettségüket, s nem törődnek ] azzal, hogy teljesítsék kötelességü­ket. Nyilvánvaló, azoknál, akiknél a szép szó nem hasznát érvényesit'k a fe­lelősségre vonást — a törvényt. ] Sári Györgyné szatymazi asz­szony fondorlatos módon igyek­szik kibújni borbegyüjtési kötele­zettsége teljesítése alól. Sárinénak 275 liter bora lett. De mégis a ta­náes éberségét kijátszva, olyan iga­zolást szerzett, hogy szőlője 1952-es telepítésű, s így nem volt termése. Ezt azonban borszemle íve megcá­folja. Kérdés: észrevette-e a szaty­mazi tanács tévedését? Vájjon meglátták-e, hogy Sári Györgyné túljárt eszükön? Masa Istvánnédo­maszéki kulákasszony sem teljesíti kötelezettségét. A kisteleki Koltai Jánosné kulákasszony csűri-csavar­ja a dolgot és kii'önböző kifogá­sokkal halogatja kötelezettsége tel­jesítését. Ábrahám József Fek®teszél 615. szám alatti. Horváth Vince, Bor­dány és Rácz Sándor kisteleki ter­melők is halogatják berbeadási kö­telezettségük teljesítését. Rosszul teszik ezt, mert aki a törvényt meg­szegi, maga látja kárát. A bor­beadásukat becsületesen teljesítő termelők elítélik mindazokat, akik húzzák-ha'asztják kötelezettségük teljesítését. Joggal elvárják az éleniárók a helvi tan 4©soktó' hogy fe'e'ősstórevoniák a mu'asztókat, ha nem használ nekik a szép szó!

Next

/
Thumbnails
Contents