Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-10 / 289. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK I A Szegedi Ruhagyárban új munkatermet létesítenek a terhes anyák számára Mégegyszer a szegedi villamosról Élüzem a Szegedi Gőzfűrész Amerikai, angol és francia Iapvéleményck a bermudai értekezletről CSÖNG R Á D M E G Y E I PÁR T'BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Évr. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1053 DECEMBER 10 r- \ Több figyelmet a dolgozó parasztok féli szakoktatására A szegedi határ termelőszövetkezeteinek tagjai és az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok megnövekedett munkakedvvel végezték el a nagy őszi feladatokat. Tsz-einkben és az egyéni par­cellákon javában folyik a mélyszántás. A szövetkezetek tagjainak és a szövetkezeteken kivüli dolgozó parasztoknak a párt és kor­mány határozatai nyomán megnőtt termelési kedvük, egyre vilá­gosabban látják: soha olyan biztonságosan nem gazdálkodtak nem is gazdálkodhattak —, mint most. A kormányprogramm nyomán jelentős mértékben nőtt a szövetkezeti parasztság és az egyéni gazdák életszínvonala — a jó és odaadó munka nyomán. A kormányprogramm további meg­valósítása, a gazdagabb élet kialakítása népünk munkáján — benne a szövetkezetekben és a szövetkezeteken kívül dolgozó pa­rasztok munkáján múlik. A párt feladatul tűzte, hogy fel kell szá­molni mezőgazdaságunk elmaradását az ipar mögött — mert a mezőgazdaság terméshozamának emelése életszínvonalunk további javításának döntő feltétele. Ennek végrehajtása során fontos he­lyet foglal el a dolgozó parasztok téli szakoktatása, tudományos ismereteik bővítése. Nyilvánvaló, hogy nagyobb tudással terme­lőszövetkezetben és termelőszövetkezeten kívül több lesz a gabona, a hús és más egyéb is. Így válik a téli szakoktatás is a kormány­programm megvalósításáért folyó munka fontos részévé. Termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok az elmúlt évben is részt vettek különböző szakmai tanfolyamokon. Az ott tanultakat helyesen alkalmazták gyakorlati munkájukban. Az űjszegedi Haladás tsz-ben például a tanfolyamok ls segítettek előrevinni a gyümölcstermesztést. Ezévben is megkezdődtek már a termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok részére a téli szaktanfolya­mok. A Táncsics tsz-ben a hároméves állattenyésztési mester­képző tanfolyam második évére tizenhatan járnak. A Felszabadu­lás termelőszövetkezetben hároméves növénytermelő mesterképző tanfolyam kezdődött meg. Az első előadáson közel negyvenen vettek részt. Az Alkotmány termelőszövetkezetben húsz tsz-tag részvételével hamarosan megkezdik a konyhakertészeti tanfolya­mokat. Az ötéves Terv, a Dózsa és a Haladás tsz-ben szakkörö­ket akarnak létrehozni. A tsz-tagok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére szőlő- és gyümölcstermelési tanfolyam kezdődött Üjszegeden és Baktóban. Kétségtelen, hogy az idei téli szakoktatás előkészítésének ezideig jelentős eredményei vannak. De ezek az eredmények csep­pet sem kielégítőek. Viszonylag kevés a téli szakoktatásba bevont szövetkezeli tagok száma, de kevesen járnak téli szaktanfolya­mokra az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közül is. A Tán­csics tsz-beri is például a gazdálkodás nagyon fontos része a nö­vénytermesztés. De mégis ebben a szövetkezetben csak állatte­nyésztési tanfolyamot hoztak létre, s nincs növénytermeléssel kap­csolatos szakmai továbbképzés, illetve nincs tervbevéve ilyenirányú előadások, viták tartása. Hasonló hibák igencsak előfordulnak a többi szegedi termelőszövetkezetekben is. Helyes, ha a tsz-ekben állattenyésztési és növénytermelési tanfolyamokat hoznak létre, mert a szaktudás megmutatkozik a terméseredményekben. A tsz-ek pártszervezetei törődjenek jobban a téli szakoktatás kér­déseivel is. A tudás hatalom, s ha ezt megértjük, akkor már lé­pést tettünk a szakmai oktatás terén elkövetett hibák megszün­tetésére. Az űjszegedi Haladás tsz-ben a vezetők szenteljenek több figyelmet a szakmai oktatásra. Az egyénileg dolgozó parasztok közül is lényegesen többen járnának szakmai oktatásra, ha jobban felhívnák figyelmüket arra: a szakértelem növelése legközvetlenebb egyéni érdekük. Hiba, a tanács mezőgazdasági osztálya sem eléggé tájékozott ar­ról, hogyan haladnak a szakmai tanfolyamok, illetve mennyien vesznek részt azon egyénileg dolgozó parasztok is. Ki ne tudná, hogy Szegeden évtizedek óta apáról-fiúra száll a világhírű szegedi paprika termesztése7! A paprikatermesztés kultúrájának növelése érdeke a dolgozó parasztoknak, hazánknak. De mégis az a tapasztalat, hogy a paprikatermelésről nincsenek szakmai oktatások Feltétlenül fontos, hogy a paprikatermesztés­sel kapcsolatban is létrehozzunk vitákat, előadásokat. A feladat az is, hogy megnöveljük a tsz-tagok és egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok részvételét a téli szakoktatásban. Fordítson na­gyobb figyelmet erre a szegedi tanács mezőgazdasági osztálya; jobban törődjék a kérdéssel és segítsenek abban, hogy minél több tsz-tag és egyénileg dolgozó paraszt megsokszorozza gazdasági hoz­záértését, szaktudását. A téli szakoktatás jó végrehajtásával szép és megtisztelő feladat vár az agronómusokra, a technikumok és tanintézetek ta­náraira. Szegeden jó eredményekkel működik a Mezőgazdasági Kutató Intézet. Nem kétséges, az intézet kutatói és tudományos munkatársai szívesen tartanának szakelőadásokat, csftk az kellene, hogy ezt az illetékesek megbeszéljék velük. Nincs még késő a téli szakoktatás terén mutatkozó hibák megszüntetésére. Ha minél több tsz-tag és egyénileg dolgozó pa­raszt részt vesz a téli szakmai oktatásban, ez egyenlő azzal, hogy Szegeden is jobban tudunk tevékenykedni a kormányprogramm megvalósításáért — az életkörülmények további javításáért. Ezért is több figyelmet a dolgozó parasztok téli szakoktatására! Csongrádmegyei képzőművészek haráli találkozója A Szegedi Városi Béketrzoltság, a Megyei Békebizott ág mellett mű ködfi kutturál s bizottság, a Cson­grád megye képz őművészeivej együtt hé:főn este baráti találkozót ren­deztek Szegeden a Pedagógiai Főis­kola Képzőművészeti Tanszékének liűtermiben. A találkozóra mintegy harminc /zegedi, hódmezővásárhelyi és szen­tesi fesfö, szobrász egyetemi tanár s a képzőművészetek valamelyik ágát művelő dolgozó jött össze. Szökefalvi-Nagv Béla. Kosruth-dí­jas szegedi egyetem' tanár beve e tő szavai után elmondották vélemé­nyüket Winkter László házigazda, a Pedagógiai Főiskola képzőművész tanárának festményeiről, majd Do­rogi Imre és más. a t-alá'kozón részt vet; szegedi festő alkotásairól. A Szegedi Textilművek, a Szege, di Kenderééin''gyár éa tél>b más üzem igazgatóinak meghívására a találkozón megjelent képzőművészek elhatározták, hogy sorra látogatják a szegedi gyárakat, ezáltal még job. ban. megismerik a dolgozók életét, munkáját s műveiken keresztül a békéért folyó harcot is méginkább jki tudják fejezni. Minden nap javítsuk a gyártmányok minőségét A jövő évben új technológiai eljárások alkalmazásával javítjuk a minőséget Pártunk n kormány programm­jának mielőbbi sikeres megvaló­sítása érdekében komoly felada­tok elé állított bennünket is, a Szegedi Bútorgyár dolgozóit. Fel­hívta a figyelmünket arra, hogy a mennyiségi termelés növelése mellett az eddiginél is többet törődjünk az áruk minőségének emelésével. Hosszú időn át nem volt, aki mennyiségi termelé­sünk mellett a minőséget is el­lenőrizze. Ma már fokozottabban ügyelünk arra, hogy dolgozóink jobb minőségi árut gyártsanak más üzemek dolgozóinak. Ezt bi­zonyítja az is, hogy üzemünk te­rületén úgy dolgoznak a minő­ségi ellenőrök, hogy gyártás közben válogatják ki a célnak nem megfelelő anyagot, munka­darabokat. A minőség fokozásáért leg­közelebbi feladatként a technoló­giai fegyelem szigorú betartá­sát tűztük magunk elé, amely­nek végrehajtása során emelke­dik a mennyiségi és minőségi munkánk. Az 1954. évben gyár­tásra kerülő szekrények minő­sége jelentősen emelkedik majd, mert az előzetes terv szerint az eddigi rámára enyvezett lemez helyett, bútorlapból készítjük a szekrények oldalait, s ugyanak­kor valamennyi felületi darabot furnirozunk Igy akarjuk meg­javítani készítményeink minősé­gét, s igy akarunk eleget tenni az elkövetkezendő idők során mindazoknak a feladatoknak, amelyoket a kormány programm­ja, de az egész dolgozó nép ér­deke megkövetel tőlünk. Halász Lajos HibáVan szerelőanyagokat küldjenek a Szegedi Víz­és Csatornaművek dolgozóinak ! A Szegedi Víz- és Csatorna­müvek dolgozói a minőségi mun­kában is igyekeznek méltóak lenni az élüzem címhez. A válla­latok által megbízott mun­kákat hibamentesen, kifogás­talanul végezzük el. Ebben élenjárnak dolgozóink közül azok, akik a könnyűipar kiváló dol­gozója címet elnyerték. Ilyen például Votró József kőműves, Nagy Gyula és Heim Géza sze­relő. A tervszerűség megtartá­súval minőségi munkát végez a nyilt és zárt csatornatisztító bri­gád. Ugyancsak példamutató munkát végez Boldis László művezető, aki szintén a könnyű­ipar kiváló dolgozója cím tulaj­donosa. Egyik hiányosságunk a minő­ségi munkában az, hogy a külön­féle gyárak által szállított, a sze­relésekhez szükséges anyagok hi­básak. Különösen a szerelvények, idomdarabok beépítését, ezáltal a "Meg kell javítani a termé­kek minőségét mind a köny­nyű- és az élelmiszeriparban, mind az egyéb iparágakban, az építkezéseken®. Ez a felhí­vás is szerepel a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezető­ségének 1953 október 31-i ha­tározatában. A szegedi üzemek dolgozóinak is minden napi feladata kell, hogy legyen a gyártmányok minőségének emelése, a kormányprogramm megvalósítása érdekében. Ép­pen ezért az üzemek munká­sai, műszaki értelmisége váll­vetve harcoljanak a minőség megjavításáért, pártunk hatá­rozatának végrehajtásáért. terv teljesítését hátráltatják az előállító gyárak, mert nincse­nek az általuk készített munka­darabok kipróbálva és mikor megérkeznek, újra át kell ezeket dolgozni, mielőtt beépítésre ke­rülnének. Főleg a csőidomdara­boknál, kovácsolt vasnál, tűz­csapoknál, csapszerclvényeknél, forrasztó lámpáknál fordul ez elő. Ezek a vállalatok végezzenek a jövőben kifogástalan jóminő­ségű munkát, hogy mi, a Szegedi Víz- és Csatornaművek dolgozói eleget tudjunk tenni a kormány­programmban kitűzött feladatok­nak. Siprikó Gyula Dicséretet kaplak - még jobban dolgoznak Az Április 4. Cipőipari Szövet­kezet tagjai boxcsizmákat készí­tőnek közszükségletre. Ezeknek elsöosztáiyuaknak kell lenni Az elmúlt negyedévben baj volt a csizmák minősegével. Elhatároz­ták, hogy ezen javítanak. Na­gyobb ellenőrzést vezetnek be, mert azért még sem akarják, hogy szó érjo a ház elejét, meg azután az OKISZ vándorzász­lóját is meg akarják tartani, ami már két ízben joggal megillette őket. Műszaki hiba nem is adódott a negyedik negyedévbon eddig, mert Móricz Géza MEO-s a mun­kában lévő cipőket is sűrűn meg­vizsgálja. Az ellenőrzésben a dol­gozók is segítségére vannak, mert figyelmeztetik egymást, ha va­laki hibát követ el. Egy minőség­megállapító bizottság is létesült még november 7-e előtt, a for­radalmi műszakban. Ez a bi­zottság most is működik és tiz naponként értékelik a szövetko­zeti tagok minőségi munkáját. Az értékelés után az eredménye­ket kiírják a versenytáblára, a legjobbakat pedig jutalomban ré­szesítik. A napokban az OKISZ-tól bőr­ipari szakemberek keresték fel a szövetkezetet A csizmák mi­nőségét vizsgálták meg. Dicsére­tet is kapott a szövetkezet azért, mert ilyen szépen kidolgozott, be­varrott nyelvű csizmákat az or­szág egyik szövetkezete sem ké­szít. Büszkék is most a szövetke­zet tagjai — és minden nap még alaposabban dolgoznak tovább. Sok kitűnő szakmunkása van a Cipőipari Szövetkezetnek. Ezek közé sorolható Teleki János mo­dellőr, a felsőrész részleg dol­gozója. Mintavágó és tervező is egyszerre. Szakmájának kitűnő ismeretével, jó munkájával öreg­bíti a szövetkezet hírnevét es gyarapitja a közös vagyont. A cvikkolóknál komoly és igényes a munka. Itt Tassi János mindig első osztályú munkát végez. A javítórcszlegen ls jobb lett a minőség. Ezt azzal érték el, hogy a javítási munkákat köz­pontosították. Javul a gyufa minősége öt-hat héttel ezelőtt még na­gyon sok panaszlevél érkezett a dolgozóktól a Szegedi Gyufagyár­ba és a Könnyűipari Miniszté­riumba, amelyekben kifogásolták a gyufa minőségét. A levelek írói arról panaszkodtak, hogy a dobozokban sok a törött szál, a fejetlen gyufa és megírták azt is, hogy csiholáskor a barna fe­jele leválnak a gyufaszálakról. A Gyufagyár dolgozói és vezetősé­ge termelési értekezleten beszél­ték meg a hibákat, ahol számos értékes javaslatot tettek a dol­gozók a minőség megjavítására. Javasolták többek között, hogy csökkentsék a töltőgépek for­dulatszámát, mert véleményük szerint a gyors töltés által kerül bo a dobozba a hibás szál. Ugyan­akkor javasolták azt is, hogy emeljék a gyufa fejében lévő enyvmennyiséget, mert ezáltal jobban ellent tud állni az őszi nyirkos időnek. A vállalat vezetősége meg­valósította a dolgozók javasla­tait, a töltőgép fordulatszámát 10 százalékkal csökkentették, ugyan­akkor a keverékben négy és fél százalékkal emelték az enyvet. A dolgozók valóra váltott javas­latainak már is mutatkozik az eredménye — 14 százalékkal emelkedett a gyufa minősége és egyre kevesebb a törött, vagy a fejetlen szál a dobozokban. A Gyufagyár dolgozói az elkö­vetkezendő időkben is fokozot­tabb gondot fordítanak a gyufák minőségének megjavítására. A Gyufagyárban folyó munkaver­seny most elsősorban a minőség fokozását segíti elő. A vállalat vezetősége, illetve a szakszerve­zet naponta értékeli a dolgozók elért eredményeit. A minőség megjavítása terén a legutóbbi értékelés szerint a beldobozké­szítő üzemrészben Pintér Vincé­né, a küldobozkészítőben Bernáth Istvánné, a cimkézőben Ördögh Sándorné, a töltőben Papdi Sán­dorné, a csomagolóban Hodács Magdolna, a famegmunkálóban Kónya István, a mártóban pe­dig Németh Andrásné érte el a legszebb eredményt. Jelentések az évi terv teljesítéséről A SZEGEDI PAPRIKAFELDOL. GOZÓ VÁLLALAT munkásai nevé­ben örömmel jelentem, hogy évi ter. vünket december 5-én befejeztük. E nagy siker a gyár kollektívája jó munkájának köszönhető. Igen nagy segítséget nyújtottak a csomagoló üzemrész munkásai a terv teljesíté­séhez. Ok az évi tervüket már 132 százaiókra teljesítették- az ftrlő üzemrészünk pedig 105 százalékos tervteljesítést ért e'. Ki kell emel­ni a csomagoló üzemrész dolgozói közül Nagy Vi.ieénét Kisiancsi Fe­ren-nét, Pann Jánosné és Papdi Fe rencné munkáját, akik 18? százalé­kos «<•-»->eiájd eredménnyel do!'áz­tak Pá"dor Jánoxré. Mohácsi Ká­rolvné. Bugyi Is'vámé ped'g n nori májukat 179 százalékra növelték. Az őrlő üzemrészeink közül a 3-as számú malom 142 a 4-es számú 139 százalékos tervteljesítést ért el. A nyersárú feldolgozásinál Bulik Jó­zsefné csipedö'180, Makra Istvánné csipedő 163, Vigh Jánosné 160 szá­Izalókos teljesítménnyel dolgoztak a imagpaprika forgatásnál. Csonka Istvánné hasító 150, Molnár Erzsé­bet ós Átyim Györgyné 138 száza­lékos teljesítményükkel tűntek ki. Az évi tarv befejezése után igen szép felajánlásokat tettek a dolgo. zók az év hátralévő részére Napi feladatnak tűzték ki, hogy a fo­gyasztók asztalára több jóminőségű paprika kerüljön. Kovács Jenő A HUNGÁRIA SZÁLLÓ VÁLLA­LAT dolgozói nevében örömmel je­lentem- hogy az 1953-as ért terviin. ke( december 5-én teljesítettük. F.zt a k'magasló ere'ményt úgy érhet lük el, hogy a kormányprogramm által reánk háruló feladatat- Szered város dolgozóinak tóbb k©térítését tartottuk -szem előtt. A vállalathoz tartozó Virág cukrászda munkásai elhatározták, hogy tarven felüt a dnlcorók fokeott igé"y?in«k kielé­gítésére úi süteméavfélieségeket ké. (üZÍtenek, Ezek a sutéményféleségek december 20-án kerülnek bemutatás, ra Valamennyi dolgozónk újabb fel­ajánlást tett az udvariasabb kiszol­gálás és az ételféleségek minőségé­nek megjavítására. Havalecz Istvánné Qlaqtjiiktfá divatbemutatói rendezeti a iándor/atixi (öt dm űv esizövetk ezei Az elmúlt napokban rendezte meg a sándorfalvi fö'.dművesszövet­kezet műsorral egybekötött divat­bemutató estjét. Ennek keretében 34 modellt, férfi, női és gyermek­ruhákat, kabátokat mutattak be. A község lakói nagy számban részt­vettek a divatbemutatón és meg­elégedéssel szemlélték a szebbnél­szebb ruha- és kabátmodelleket. A bemutatót műsoros előadás kö­vette,

Next

/
Thumbnails
Contents