Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-30 / 305. szám

SZERDA, 1968. DECEMBER M. DELMBGYBRORSZBG Hegedűs András elvtárs beszéde a Magvar Dolgozók Pártja Kűzpontl Vezetés "gének ülésén TVolytatds a második oldalról.) búzát én rozsot kell termelnünk. Hogy tudjuk biztosítani ezt! A kenyérgabonafélék vetésterü­lete az elmúlt években csökkent s a felszabadulás előtti tiz év átla­gánál többszázezer holddal keve­sebb. Ez évben az előzetes jelentés szerint közel 3.4 millió holdat ve­tettünk be őszibúzával és rozzsal, azaz több mint háromszázezer hold­dal többet, mint az elmúlt évben. Ahhoz, hogy ekkora területen ele­gendő mennyiségű kenyérgabonát tudjunk termelni, kat. holdankint legkevesebb 9 mázsa termésátlagot kell elérni. Megoldottnak a ke­nyérgabonakérdést a mi viszonya­ink között csak akkor tekinthetjük, ha a jelenlegi vetésterületet fenn­tartva kenyérgabonából elérjük a kat. holdankinti 9 mázsa termést, azaz akkor, ha az elmúlt hat év átlagához képest kat. holdankint egy-másfél mázsával emeljük a termésátlagot Lehetséges-e ilyen, termésátlag­növekedés 2—3 év alatt? A legjobb állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tízezreinek termés­átlagai azt mutatják, hogy igen: ilyen temásnövekedés elérhető. önmagától, erőfeszítés nélkül természetesen ilyen eredményt nem lehet elérni, de ha a párt ezt célul tűzi ki és ha a mezőgazdaság álta­lános fellendítésére irányuló intéz­kedéseken belül erre összpontosít­juk az erőket, akkor ezt a célt fel­tétlenül elérjük és 2—3 év alatt £ kenyérgabona terméshozama növe­kedésének eredményeként a ke­nyérgabonakérdést hazánkban meg­nyugtatóan oldjuk meg. Az erők összpontosítása azt je­lenti, hogy a kenyérgabona számá­ra keli biztosítani a leglobb terüle­teket, azaz a legjobb előveteménvt. ós nem szabad megtűrni többek között például azt, hogy ahol esek elkerülhető, kalászos után kalászost vessenek. Minden termelőnek mindent el kell követnie azért, hogy jó mag­ágyat készítsen és arra kell töre­kednie. hogy a magágy a vetéskor mindenképpen beéredett legyen. Az őszi vetések határidejét feltétlenül előbbre kell hozni, sokévtizedes ta­pasztalatok szerint az ország leg­több megyéjében, az október má­sodik felében való vetés kevesebb termést ad, mint a szeptembervégi vetés. A késői vetés káros hatásával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy ez évben Vas megyében, ahol tavaly október 20-ig elvégezték az őszibúza vetését, a termésátlag kat. holdanként 12.2 mázsa volt, So­mogy megyében, ahol a búza ter­melésének feltételei nem sokkal rosszabbak, mint Vas megyében, az őszi vetéssel megkéstek, december 20-án fejezték be és termésük 9.7 mázsa lett, aza2 2.5 mázsával ke­vesebb, mint Vas megyében. A kenyérgabona-vetésterületekre kell összpontosítani a műtrágya je­lentős részét is. különösen a nit­rogénműtrágyát: azokat a gaboná­kat, amelyeket nem a legjobb elő­vetemény, például a kukorica után vetettek, holdankint legalább 50— 60 kg, sőt egy mázsa nitrogén műtrágyával kell tavasszal fejtrá­gyázni. Azokra a búzavetésekre, ahová a fejtrágyázás céljára rem tudunk biztosítani műtrágyát, fel kell használni az érett istállótrá­gyát és a komposzt-trágyát is. A tavaszi fejtrágyázás fontossá­gát azért is alá kell húzni. mert az ezévi száraz időjárás és a novemberi fagyok után ve­téseink felietlenek és most na­gyon sok függ a vetések feb­ruár-márciuselcji fejtrágyázá­sától, továbbá koratavaszi megmunkálá­sától, azaz szükség szerinti henge­rezésétől, vagy fogasolásától. Ter­melőszövetkezeteink, egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztjaink saját érdekükben, de népünk zavartalan kenyérellátásának biztosításáért is, kövessenek el mindent azért, hogy kenyérgabonfé'íkből már az 1954-es évben gazdag aratásunk legyen. A gabonatermelés fejlesztése ér­dekében el kell terjeszteni az ed­dig bevált élenjáró módszereket így a keresztezettsorú vetést, amely az ezévi összesített adatok alapján a következő eredményt hozta: Állami qazdaiSqo' ban Tarma'ö'tSveikeretókben ke-eszt- agyirány. kores-rt agvirány sorosan ban torosán ban Vetett gabona termésátlaga Megnevezés: Oszibúza Rozs ösziárpa 12.2 10.4 14.9 9.9 8.6 12.2 9.9 8.8 12.6 9.2 7.4 11.8 Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és a termelőszövetkezeti tagok egyénileg is messzemenően érdekeitek abban, hogy kenyérga­bonából nagy termést érjenek el. A beadási kötelezettség független a terméseredményektől és csak a szántóföld területétől és minőségé­től függ. Minden mázsa többletter­més tehát szabadpiacon kerülhet értékesítésre. Az egy mázsa helye­sen alkalmazott nitrogénműtrágya legalább másfél mázsa terméstöbb­Ictet hoz, azaz 80 forintos befekte­tés félév alatt több, mint 3—4-sze­resen térül vissza. Az a fogasolás, vagy hengerezés, amit tavasszal a búzavetéseken végeznek — persze esak akkor, ha szükséges, és ha idejében végzik — könnyen hozhat kat. holdanként egy mázsa termés­többletet, azaz 200—300 feyintos jövedelemtöbbletet. Párt- és tanács­szerveink ne sajnálják az időt és fáradtságot, behatóan tanulmányoz­zák megyéikben, illetve járásaik­ban a kenyérgabonatermelés hely­zetét, az élenjáró termelőszövetke­zetek, dolgozó parasztok és állami gazdaságok taoaszta'atait, ezek el­terjesztésével biztosítsák a kenyér gabonafélék nagy termésátlagát. IV. Szilárd takarmányalap megteremtéséről takarmány alap megteremtésének az egész mezőgazdasági termelés fo­kozása szempontjából is nagy je­lentősége van. A kukoricatermelés fokozását az elkövetkező években azzal segíthetjük, hogy szerződé­ses úton heterózis kukorica­vetőmagot termelünk és lehe­tővé tesszük, hogy a dolgozó parasztok és termelőszövetke­zetek vetőmagjukat kicseréljék heterózis kukoricára. Sok hazai és külföldi tapasztalat is bizonyítja, hogy a heterózis kuko­ricából nyert vetőmag kh-ként más­fél-két mázsa terméstöbbletet is adhat. A mezőgazdasági termelés fej­lesztése érdekében még komoly pénzügyi áldozatok árán ls ér­demes ilyen vetőmaggal ellátni az egész országot. Emellett elsősorban az állami gaz­daságokbap és termelőszövetkeze­tekben el kell térjeszteni a kukorica négyzetes vetését, amely megköny­nyíti a növényápolási munkák gé­pesítését és nagyobb termésátlagot eredményez. A szilárd takarmányalap létre­hozásában országunkban nagy je­lentősége van a sllózásnak. Segítsé­gével olyan tömegtakarmányokat tudunk értékesíteni, amelyekkel az összes takarmányfólék közül a leg­nagyobb takarmányérték termelhe­tő: ilyen a silókukorica és az édes­cirok. Emellett sokmillió mázsa olyan mellékterméket tudunk ta­karmányként felhasználni, amelyek silózás nélkül teljesen használha­tatlanná váiaak, vagy értéküknek jelentős részét elvesztik, ilyen töb­bek között a kukorica szára, a cu­korrépa és takarmányrépa levele, a napraforgó tányérja. A silózás terén az elmúlt években jelentős eredményeket értünk el. A felszabadulás előttihez képest a siló­zott» takarmányok mennyisége meg­harmincszorozódott. De ugyanak­kor kevés gondot fordítottunk a mi­nőségre. A silótakarmány készítése első­sorban a nagyüzem módszere, ezért pártunk és kormányunk elsősorban az állami gazdaságokban fokozza a silóépítést, de emellett nagy támo­gatást ad a termelöszövetkezetek­nekttsr A- termelőszövetkezetek esak ebben az évben háromszázezer köb­méter állandó jellegű silót építenek és mintegy egy millió köbméter si­lótakarmányt készítenek. Kormányunk a háztáji gazdaság szükségletei mértékében silóépitési segélyben részesíti a termelőszövet­kezeti tagokat ég az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is. Ez év őszén az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok közel egy millió köbméter silótakarmányt ké­szítettek, s ez több mint hxiszszor­annyi, mint amennyit a nagybirto­kos Magyarországon készítettek az összes földesúri nagygazdaságok, ban. Ez évben Magyarországon már mintegy 5 millió köbméter silóta­karmány készül. Ha ezt csak tejter­melésre használnánk fel, ezáltal mintegy háromnegyedmllllárd liter tejet kapnánk. Ezzel az eredménnyel azonban korántsem lehetünk megelégedve. Jelenlegi állatállományunk megköveteli, hogy a silózást a mainak legalább 2—3-szorosára emeljük. A silótakarmány fel­használását ki kell terjeszteni nemcsak a téli, hanem a nyár­végi takarmányozásra is, a zöld futószalag hiányainak pótlá­sára. A takarmánytermelés szempont­jából legelhanyagoltabb terület a rét- és legelőgazdálkodás. Rétjeink és legelőink egy része olyan, hogy szégyene egész mezőgazdaságunk­nak. Termelőszövetkezeteink, ál­lami gazdaságaink nagyrésze és sok község is, nagyon elhanya­golja a legelőket, azért azok elga­zosodnak és hozamuk rendkívül alacsony* Lohet-e ezen segíteni! Érdemes-e a legelővel, réttel többet foglalkozni! Feltétlenül! Több gyakorlati tapasztalat mu­tatja. hogy a műtrágya értékben a legnagyobb eredményt, éppen lege­lőkön és réteken adja. A rét és legelő nagyon is meghálálja ezt a munkát, amit javítására, nevelésére fordítunk. Termelőszövetkezeteinknek, ta­nácsainknak és az állami gazdasá­goknak fontos és halaszthatatlan feladata a rétek és legelők rend­behozása. A mezőgazdasági termelés álta­lános fellendítésén belül, a kenyjtr­gabonatermelés felemelése mellett, a takarmánytermelés növelésére, szilárd takarmányalap teremtésére kell az erőket fordítani. Ezzel meg­teremtjük állattenyésztésünk ál­landó, megszakítás nélküli növelé­sének legfontosabb alapját, s ezzel egyben nagy lépést teszünk előre a belterjes, magasabb színvonalon álló mezőgazdaság megteremtése felé. V. Az ipari- és olajosnövények termeléséről A növénytermelésen belül — a kenyérgabonakérdés megoldása mellett — a legfontosabb a takar­mánytermelés növelése és ezzel szi­lárd takarmányalap, azaz Jelentős lak ármány tartalék létesítése. A ta­karmány döntőbb szerepet játszik az állati szervezet kialakulásában és a hozamok növelésében, mint az állat fajtája vagy származása. Sehol a világon nem alakult ki nagy tejelőképességű, nagyhozamú állomány bőséges takarmány nél­kül. Sok évtized tapasztalata-mutatja c kérdés jelentőségét állattenyész­tésünk fejlesztése szempontjából. A felszabadulás előtt Magyaror­szágon az állattenyésztés hozama egyik évről a másikra — egy-egy 'áraz esztendő után közel a felére •©•öleként. Bár a dolgozó parasztság •agy erőfeszítéssel, az 1952-es rossz ©karmánytermésű év után a lát­tám tekintetében fenn tudta tar­-vni ál!atá"ománvát. a hozamok minden erőfeszítés ellenére is érő­én lecsökkentek. A szilárd takarmányalap megte­remtése takarmánynövényeink ter­mésát'agaloak növelésétől, továbbá :t takarmánvféiék veszteségmentes betakarításától és észszerű fel­l-s©Tnáte.sátó! függ. A szilárd takar­mányaién ' megteremtése érdekében faltétlenül csökkenteni kell a ta­karmány fe'hasznái.éson belül az braktf.karmánynkat és növe'nl kell a zöldtakarmányt, szénaféléket és a silót. Ez olcsóbbá teszi az állat­tenyésztést és lehetőséget ad na­gyobbmennyiségű állattenyésztési hozam előállítására. A szilárd takarmányalap megte­remtésével gondolnunk kell arra is, hogy országunkban általában a fe­hérjefélékben van nagyobb hiány, ezért az egyes takar­mányfélék termesztésénél a legnagyobb figyelmet .a nagy fehérjetartalmú takarmányok, köztük elsősorban a lucerna vetésterületének és termésát'a­gának növelésére kell fordítani. Az évelő herefélék és ezen be­lül a lucerna vetésterületét érde­mes növelni, — egyéb takarmánv­félék vetésterületének rovására is —, mert ezzel több és értékesebb takarmányt kapunk. A lucerna és egyéb pillangósvi­rágúak vetésterületének kiterjesz­tése érdekében legszükségesebb a vetőmag?.'ap megteremtése. A lu­cernamagtermelés fokozása érdeké­ben a mag mázsánkinti árát fe! kell emelni a jelenlegi 600 forint­ról 1500 forintra és szerződéses termelés útján nagymennyiségű lu ceroamagot kell termeltetni. összes takarmánynövényeink kö zül jelenleg a legnagyobb jelentő­sége a kukorica termetesének van amelyet közel 2 millió holdon azaz az ország szántóíerü'etének 20 szr zalékán termelünk. A kukorica ter­mésátlag növelésének és a' szilárd A növénytermelés harmadik nagy csoportja: az ipari és olajosnövé­nyek. A felszabadulás után dolgozó parasztságunk talán ezen a té­ren ért el legnagyobb ered­ményt, mert ezen növények ve­tésterülete a felszabadulás előt­tihez képest megnégyszerező­dött, különösen erőteljesen fejlődött a cukorrépatermelés. Ez évben csak­nem háromszor annyi cukorrépát termeltünk, mint a felszabadulás előtti tíz év átlagában. Olalosnövé­nyeink közül a napraforgó fejlő­dött a leggyorsabban: vetésterülete sokszorosa a felszabadulás előtti­nek és olajtermelésünk ez évben a felszabadulás előtti 10 év átlagá­hoz viszonyítva negyvenszeres. Az ipari- és olajosnövények együttes vetésterületének további növelése nem lehetséges, mert vagy a kenyérgabona, vagy a ta­karmányalap rovására menne és ez komoly károkat okozna. Ugyanak­kor a könnyű- és élelmiszeriparnak több nyersanyagot kell kapnia ah­hoz. hogy a lakosság szükségleteit megfelelően ki tudja elégíteni. En­nek csak egv módia van: a termés­átlagok növelése. A legiobb állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó oarasztok kiváló termésátlagai mu­tatják legjobban ezen a téren mg3 lé vő h»tálmas lehetőségeinket. Ezeket akkor tudiuk a legmegfe­lelőbben kihasználni ha azokon a területeken helyezzük el az ipari növényeket, ahol termeiésíikre a 'eeíobb lehetőségek vannak: ahol a dolgozó ppresztek ismerik a nö­vény termelési feltételeit és ezért '""dwel és szréesen termelik Gvor­©»n változtatnunk kell a lelenlepi helyzeten, am'kor is teljesen a -zerződtető vállalatok alkalmazot­tainak kénye-kedvére van bízva, hogy mit. hol termeiienek. A dolgozó oarasztság bevorásá­val haladéktalanul ki kell jelölni ©zokat a körzeteket, ahol az egyes nari növények termetesére a leg­kedvezőbbek a feltétetek és itt Je­•betővé kell tenni, hogy az eevéni dolgozó parasztok és termelőszövet­kezetek ne egy, hanem három évre kössenek szerződéseket. A szerződéses növények között különösen nagy gondot kell for­dítani a cukorrépa termésátla­gának növelésére, amely a leg­nagyobb vetésterületű ipari nö­vényünk, továbbá a kender ho­zamának növelésére, mert ez az a rostos növényünk, amellyel hazánkban a textilipar számára legnagyobb értékű nyers­anyagot tudjuk termelni, valamint a dohánytermelésre és különösen a dohány értékes fajtáira. A gyapot­termelést az eddiginél kisebb kere­tek között folytatjuk és közben elő kell állítanunk olyan fajtákat, ame­lyek meg tudnak birkózni a hideg tavaszi időiárással is, és biztos ter­mést adnak. Az ipari növények termésátlagá­nak fokozása érdekében legfonto­sabb az őszi mélyszántás és trá­gyázás. A termelőszövetkezetek cs egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok az ez évben jóváhagyott szerződéses feltétetek szerint már lényegesen nagyobb árat kapnak, ha a szerződésben megszabott át­lagoknál több termést adnak be. Egy mázsa cukorréoáért forintra 4tszánr'tva, a különböző szolgálta­tásokkal 100 mázsán alul az egyéni termelő 27 20 forintot, 150 mázsán felül 42 20 forintot, a termelőszö­vetkezet: 57 20 forintot kan Emel­lett igen jelentősek azok a k°övez­rpénvek. amelyeket a szerződést­kötő termelők a beadási kötelezett­séfből kapnak. Az az tató'tótráeya amit ősszel hordanak ki és szántanak be a fö'dbe. és az a szántás, amelyet nem tavasszal ba"em ős«zel vértez­nek el. 40—50 mázsa cukorrépával is többet jelent és így soksráz fo­rint hasznot hoz az e3véniteg ter­meteknek és sokttzezer forintot a termelő«röver^z»t tartsá"ának Mindent el kell követnünk azért ho«v minden inari növénv ősz' sz.ántpqba. és ő««zel trágyázott ta­lajba kerüljön. Ez nenv-ssk több ©vereanvagot jelent a könnyű- és éleimíszerinar sz©mára. h«o*m egy­ben növeli az eeész mezőgazdaság kulturáltságát,.- közvetve kihat a kenyérgabona- és a takarmánvga­bonafélék terméshozamára is. VL A burgonya* és zöldségtermelésről A mezőgazdaság egyik legfonto­sabb feladata, hogy nagymennyiségben termeljen burgonyát és zöldségféléket, és ezzel biztosítsa a lakosság za­vartalan és bőséges ellátását e fontos élelmiszercikkekben. Burgonyatermelésünk egész me­zőgazdaságunkon belül tnlán a leg­elhanyagoltabb és legelmarado' ­tabb. Burgonyából hazánkban a fel­szabadulás előtt is hallatlanul ala­csony termésátlagok voltak. 1930— 1940 között a kat. holdankinti át­lag mindössze 38 mézsa volt A fel­szabadulás után a burgonyaterme­lésben lényeges változás nem kö­vetkezett be, ez évben pedig vi­szonylag jó időjárás mellett is a kat. holdankinti termés mindössze 60 mázsa, ugyanakkor a burgonya vetésterülete a felszabadulás előtti­hez képest egyéb növények, első­sorban az ipari növények javára csökkent. A lakosság zavartalan burgonya­ellátásának biztosítása érdekében csak a városi lakosság ellátá­sára, tehát a begyűjtési kötele­zettség teljesítésére és szabad­piacra, legkevesebb 60.009 va­gon burgonyát kell termelnünk, ami az eddigi átlagnak közel ' a kétszerese. E cél elérése érdekében burgonyavetéstorületünket vala­melyest növeni is kell, a fö feladat azonban a burgonyatermelés rend­kívüli elmaradottságának gyov* felszámolása. A mi viszonyaink között a bur­gonyatermelés elmaradottságát mindenekelőtt a vetőgumó loromln­sa okozza, mint Liszenkó akadémi­kus klmutatia,. a hazánkhoz ha­sonló vidékeken a Szovjetunióban i.­nagyon gyorsan, szinte egyik cvről a másikra bekövetkezik a vetögu­mó leromlása. Amit a legcélsze­rűbben a vetőgumó nyári vetésben való megtoromtósével lehet meg. akadályozni. A burgonyánál sokkal inkább, mint bármely más kultúránál, nagyobb gondot kell fordílani a vetőgumók feljavítására és rendszeres esorc­jére az egész vetésterületen. Ehhez azonban nagyon sok vetőgumó kell, hiszen osak egy kat. hold burgo­nya elvetéséhez a ml viszonyaink között legalább 12—18 mázsa szük­séges. Emiatt a vetóburgonya cseréjét nem lehet úgy megoldani, mint a gabonáét. A dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek számára nem az egész vetésterületükre, ha­nem annak csak egy részére tu­dunk biztosítani egy-egy arányban minőségi vetőgumócserét. A terme­lőszövetkezetek és az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok a saját gazdaságukban termeljék tovább ezt, és így biztosítsák teljes terüle­tükre a szükséges vetőgumót. Ezt a cserét úgy kell kifejleszte­ni, hogy négy évenként az ország vetőburgonyaszükságlete felcserél­hető legyen. A kísérleti gazdasá­goknak és a vetőburgonyatermelést végző áHami gazdaságoknak fon­tos feladatuk, hogy olyan minősé­gű burgonyát állítsanak elő. amely kat. holdanként legkevesebb 100 mázsa termést hoz. A vetőburgonyacsere természete­sen nem oldia meg az egész bur­gonyatermelés felemelésének kér­dését. Szükség van a burgonyater­melés fejlesztésére és ezen belül elsősorban a négyzetes-fészkes ül­tetési módszer elterjesztésére. Pártunk és kormányunk előtt halaszthatatlan feladat a zöldség­termelés fejlesztése. Ezen kérdés megoldása szempontjából minde­nekelőtt hathatós intézkedéseket kell tenni a zötáságtérme'.ésnek a múltban már kialakult körzetei t© vábbfejlesztése érdekében. Igy tovább kell fcjtaszícnl makói körzetben a hagyma kalocsaiban, a raegod'bsn paprika, stb.. va'am'nt a n gyobb ipari város©!: körül zöldségtermelést. Ezekben a körzetekben a párt ( tanácsszerveknek legfontosabb fi adata a zöldségtermelés támogató sa. E kérdés mego'dására kell moz gósítani a körzgtsk gépállomásait is, ellátva őket a sprr á'is gépekkel és a zőteségtermeléshez értő szak­emberekkel. (Folytatás a holnapi számunkban)

Next

/
Thumbnails
Contents