Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-29 / 304. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK I ... : Beszélgetés két nevelővel a pedagógusok tanácskozása előtt Max Reimann elvtárs nyilatkozata a szovjet kormány új jegyzékéről Előkészületek az új tervévre a Szegedi Vasöntődében | AZ MDP C S O N G f ? A D M E GYE 1 PÁ R T B 1 Z O T T.SÁG Á N A K LA P J A IX. ÉVE. 304. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1953. DECEMBER 29. ^ ló politikai munkával segítsük nagy nemzeti ügyünk megvalósítását A júniusi párthatározat új szakaszt nyitott meg népi demo­kráciánk fejlődésében. Gazdaságpolitikánk alapvető feladataként a dolgozók — elsősorban a munkásosztály <— életkörülményeinek megjavítását jelölte meg. Az MDP Központi Vezetősége és a Mi­nisztertanács határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről megteremti mindazokat a nélkülözhetetlen feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy fokozatosan" és állandóan javuljon a nép élete. A mezőgazdasági termelés fejlesztése népünk ügye — nem­zeti ügy. A mezőgazdasági határozatot valóraváltva, biztosítjuk a lakosság bőséges ellátását kenyérrel, hússal, zsírral, tejjel, gyü­mölccsel és borral, más élelmiszerekkel. De biztosítjuk könnyű- és élelmiszeriparunk nyersanyagokkal való kielégítő ellátását is, A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozatot a párt vezetésével a nép valósítja meg. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy nagy nemzeti ügyünk végrehajtásáért megjavítsuk a tömegek között folyó politikai nevelőmunkát. Az agitáció — a tö­megekkel való nagy beszélgetés. S a pártszervezeteknek meggyőző, felvilágosító és szervező munkával segíteni kell alkotó, anyagi erővé váltani a határozat nyomán az emberekben lévő lelkesedést, hazaszeretetet, a biztos, jobb életbe vetett tudatot. Minden párt­szervezetünknek megvan a feladata a maga területén, hogy előre­vigye a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat megvalósítását, amely egyenlő az életszínvonal emelkedésével. Természetesen különösen nagy szerep vár a határozat megvalósítá­sáért folyó munkában a szegedi járás falusi pártszervezeteire, Szeged város termelőszövetkezetei pártszervezeteire és az olyan kerületek pártszervezeteire, ahol dolgozó parasztok laknak. Nem arról van szó, hogy a pártszervezetek a falun, vagy a kerületekben a tanács munkáját végezzék el. Nem is arról, hogy a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek vezetői a tsz gazdasági vezetői helyett dolgozzanak. Az a feladat, hogy a pártszervezetek politikai felvilágosító munkával, meggyőzéssel ismertessék a me­zőgazdasági határozat minden pontját, s a helyi adottságokat figyelembe véve, a végrehajtásra mozgósítsák a szövetkezeti, vagy a szövetkezeten kívüli dolgozó parasztokat. De itt meg kell mon­dani, hogy a pártszervezeteknek segíteni, ellenőrizni kell a gazda­sági szervek munkáját, A szegedi paprikakészítmény világhírű. De mutatkoznak hibák a minőség terén is. A kerületi pártszervezetek — különösen ott, ahol dolgozó paraszti tömegek élnek — segítsék elő az agitáció minden módszerével, hogy minél több dolgozó paraszt foglalkoz­zon a számára jelentős hasznot adó paprikatermeléssel s a kor­szerű eljárásokat alkalmazva, javítsa a termeivény minőségét is. A szegedi járás falvaiban a pártszervek kisgyűlések, tanyázó esték, stb. során, nagyon jól meg tudják ismertetni a dolgozó parasztok­kal a határozat jelentőségét, s a belőle adódó feladatokat. To­vábbá: minden dolgozó paraszt legközvetlenebb érdeke a határo­zatból reá eső rész megvalósítása, mert még könnyebb, jobb sorát biztosítja. Termelőszövetkezeteinkben is induljanak útnak a nép­nevelők, s magyarázzák meg minden szövetkezeti tagnak, milyen nagyszerű, milyen gazdag életet jelentő a határozat számukra, ha annak rájuk eső részét megvalósítják. A szegedi járásban a mezőgazdasági termelés fontos ága a gyümölcs- és szőlőtermesztés, a kertészkedés. Egyéni gazdák és szövetkezeti parasztok soha úgy, mint most, nem kaptak — és nem is kaphattak — segítséget ahhoz, hogy vidékük adottságait kihasz­nálják. Ennek megértése azonban nem megy csak úgy önmagá­tól, s nem is valami-különös dolog- kell hozzá. Csak az kell — és ez elengedhetetlen —, hogy a pártszervezetek népnevelői megértes­sék velük, elmondják nekik a határozatot és pontjait. Nagyon helyesen cselekednek a Szeged-mihályteleki Szabad Tlsz tsz tagjai; — hogy csak egy példát említsünk. Tervbe vették paprikaföldjük öntözését, a holt-Tisza vizével. Élnek a lehetőség­gel. De éljen a különböző lehetőségekkel, az adottságoknak meg­felelően minden termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt. Mert, ha a lehetőségekkel élnek, akkor már lépést tettek előre azon az úton, amely a határozat megvalósításához, népünk jólété­hez vezet. A termelőszövetkezeti, a városi, kerületi és a falusi párt­szervezetek figyeljenek fel a kezdeményezésekre, a javaslatokra, vegyék figyelembe azt, mert így méginkább jobb munka folyhat nagy nemzeti ügyünk — mezőgazdaságunk fejlesztéséért. Az agi-; táció segítse elő a fejlett és korszerű növény- és állattenyésztési módszerek legszélesebb körben való alkalmazását, a nagy szakér­telmű dolgozó parasztok tudásának gyümölcsöztetését. Teremt­sünk olyan agitációt, amely közkinccsé teszi a termelés minden ágának fejlett módszereit; amely népszerűsíti az élenjárókat, a legjobbakat. A jó felvilágosító munka előfeltétele, hogy elsősorban a pártszervezetek népnevelői ismerjék meg jól, alaposan a mező­gazdaság fejlesztéséről szóló határozatot. De elengedhetetlen az is, hogy a pártszervezet vezetői — a kollektív vezetés szelleméhez hűen — felkészüljenek arra, hogy a népnevelőknek jó útmutatást, tájékoztatást tudjanak adni, a helyi viszonyoknak megfelelően. He­lyes, hogy amikor a mezőgazdasági határozatot beszélik meg a nép­nevelők, akkor meghívnak erre a tanácskozásra jó szakértelmű dolgozó parasztokat, akik véleményük elmondásával, vagy problé­máik ismertetésével előbbre viszik a munkát. A pártszervezetek — termelőszövetkezetben és termelőszövetkezeten kívül — ügyelje­nek arra, hogy a középparasztok szakértelme meghallgatásra talál­jon, illetve megfelelő helyet kapjanak a vezetésben. A mezőgazdaságban dolgozó pártszervezetek alaposan felké­szülve induljanak harcba, s állítsák össze a terveket arra vonat­kozóan, hogyan tudják hasznosítani a legjobban a helyi adottsá­gokat. Minden pártszervezet álljon helyt a maga területén és ve­zesse a dolgozókat, kezdeményezzen, hogy átgondolt, tervszerű munkával győzelemre vigyük a magyar mezőgazdaság fejlesztésé­nek, életszínvonalunk további emelésének ügyét. A VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁGÉRT Dr Somorjai Ferenc, a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója: Még bővebben termő és jó minőségű rizs, fűszerpaprika, kukorica, kender és olajlen fajtákat tenyésztünk ki A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak a mezőgazdasági termelés fej­lesztéséről szóló határozatát nagy örömmel és megelégedéssel fogad­ta hazánk dolgozó népe. A hatá­rozat ugyanis világosan cs félre­érthetetlenül megjelöli számunkra azt az utat, amelyen a jövőben ha­ladnunk kell a mezőgazdasági ter­melés terén, hogy dolgozó népünk életszínvonalát minél előbb — mi­nél magasabbra felemelhessük. En­nek érdekében nemcsak többet kell termelnünk, hanem ugyanarról a területről az eddiginél nagyobb termést is kell betakarítanunk. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásában sok és fontos feladat vár ránk: a Intézet kutatóira, dolgozóira is. Nemesítési vonalon az eddigieknél még bővebben termő és jobbminő­ségű rizs, fűszerpaprika, kukorica, kender és olajlen fajtákat kell ki­tenyésztenünk és rendelkezésre bo­csátanunk a termelőszövetkezetek tagjainak, az állami gazdaságok­nak és az egyénileg dolgozó parasz­toknak. Tovább kell fejlesztenünk és az eddiginél nagyobb lendülettel kell vinnünk a talajok termékeny­ségének fokozása, a minél fejlet­tebb agrotechnikai módszerek ki­dolgozása érdekében kifejtett kuta­tómunkánkat. Kísérleti gazdaságunkat minta­szerűvé, példamutatóvá kell fejlesz­tenünk, ahol a messze környékről hozzánk ellátogató mezőgazdasági nem minőségi és nemesített vető­magot is kaphatnak. Az eddigieknél még szorosabbra kell fogni kapcsolatainkat a gya­korlattal: a termelőszövetkezetek­kel, az állami gazdaságokkal, a gépállomásokkal és az egyénileg gazdálkodó parasztsággal. Patron ­lás formájában segíteni keil őket, minél több tapasztalatcserét kell velük lefolytatni. Egyszóval szük­séges fokozottabban foglalkozni ve­lük. Ezzel kettős célt szolgálunk: tanítunk, s egyben mi is sokat ta­nulunk. Ilyen szellemben dolgozva, mun­kánkkal eredményesen hozzájáru­lunk a határozatban kifejtett me­zőgazdaság fejlesztő programm megvalósításához. S ez mindanv­nyiunk szebb és boldogabb cleté­Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti dolgozók nemcsak tanulhatnak, ha- ben nyilvánul majd meg, Hz Űj Élei tsz már most megalapozza az állattenyésztés fejlesztését A szegedi Uj Élet termelőszövetkezetben is örömmel és megelégedéssel beszélnek az MDP Központi Vezetősége és a Minisztertanács mező­gazdaság fejlesztéséről szóló határozatáról. Az Uj Élet tsz tagjai is azon vannak, hogy elősegítsék az állattenyésztés fejlesztését, hozamának emelését, s megteremtsék a következő évi húsbeadásuk alap­jait Jelenleg 105 sertés, közöttük számos süldő röfög a szövetkezeti akolban, amelyek egyrészét hizla­lásra lehet fogni. Most vásároltak az egyik állami gazdaságtól 11 fajtiszta anyakocát és így jövőre a beadás teljesítése mellett megduplázódhat az állo­mányuk. Számítanak is enre, mert az idén épült 100 férőhelyes hizlalda mellé újabb ólaikat, s 15 férőhelyes fiaztatót építenek. A tsz 500 holdjából a szerződéskötések révén 85 hold az új begyűjtési rendszer szerint mentesül a beadástól, a többi területen 30 százalékkal csök­ken sertésbeadási kötelezettségük. A következő évben 4U0 kilóval keveseibb ba­romfit és közel 4 mázsával kevesebb tojást kell beadni az Uj Élet tsz tagjainak, mint az idén. A baromfi- és tojásbeadást is pontosan akarják tel­jesíteni, sőt úgy csinálják, hogy jusson a szabad­piacra is. Jövőre ezerrel növelik a tyúkok, kacsák számát. A baromfiak számára újabb 500 férőhe­lyes ólat építenek, Eddig ölvén termelőszövetkezet és több mint hat ezer egyénileg dolgozó paraszt kötött paprikatermelési szerződést Az MDP Központi Vezetősége és a Miniszter­tanács határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről a többi között megjelöli: sokkal inkább, mint eddig, a helyi adottságoknak megfelelő termelést kell folytatni, továbbfejleszteni. A termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok jövőre is jelentős te­rületen foglalkoznak majd paprika termesztéssel, mert ez nagy jövedelmet és beadási kedvezményt jelent számukra. Ezévben a Szeged-mihályteleki Szabad Tisza tsz közel 26 vagon paprikát szállított be a feldolgozó vállalathoz. Tanács János háromholda6 Szeged-mihályte­leki dolgozó paraszt ezévben 200 nögyszögölön termelt paprikát, amiért több mint 2300 forintot kapott. Egy hold paprika tehát, mintegy 18 ezer forintot jövedelmezett volna neki. Tanács János jövőre a tavalyi terület kétszeresén termel pap­rikát, szerződéses alapon. A szegedi Paprikafeldolgozó Vállalattal eddig 50 szegedi, illetve szegedkömyéki termelőszövetkezet és több mint hatezer egyéni gazda kötött paprika­termelési szerződést — élve a hasznot hozó lehe­tőséggel, Tervezik a jobb jövőt az Ötéves Terv tsz-ben — 'A mi termelőszövet­kezetünkben: a szegedi ötéves Terv-ben is fo­lyik a tervezgetés arról, miképpen kell csinálni, hogy jövőre még jobban megelégedett legyen a tagság. Az új begyűjtési rendszer és aztán az MDP Központi Vezetősé­gének és a Miniszterta­nácsnak határozata a me­zőgazdaság fejlesztéséről, a szívünk szerint való útmutatás, segítés ahhoz, hogy jövőre már jóval több pénz és természet­beni járandóság essen a munkaegységekre. Tag­ságunk is egyre jobban kezdi felismerni: ha élünk a lehetőségekkel, ha jó munkát végzünk, akkor semmi ok nem lesz a panaszkodásra. Olyan lesz a jövő, amilyennek mi magunk formáljuk. — A még jobb sorért már most is dolgozunk. Hét és fél hold gyümöl­csösünkben a fák pucolá­sát, rovartalanitását is elvégezzük. Az asszonyok is résztvesznek ebben a munkában. Akad egy da­rab füzes területünk, ott is végezzük a munkát. Dorbola Károly, Kószó József és ökrös Istvánné is ott dolgozik. A füzes­vágáskor a kosárnak va­ló vesszőket külön rak­juk és azt is hasznosítjuk. — A föld csak akkor terem, ha gondját visel­jük. Fontos a talaj ter­mőerejénck növelése. A trágyahordást elvégez­tük. Tavasszal — úgy, ahogy arra a mezőgazda­sági határozat rámutal — elvégezzük majd az őszi kalászosok fejtrá­gyázását, mert ez is hoz­zájárul a többterméshez. A mélyszántással is elké­szültünk. s ennek haszna majd mázsákban mutat­kozik. — A kertészettel kap­csolatosan is akad most tennivaló. Végezzük a melegágyi keretek pu­colását, javítását s ott te­vékenykedik Dunai Ta­más és Kószó Imre is. Ezévben négy hold ön­tözött kertészetünk volt. Jövőre megint négy hold lesz öntözött ker­tészetünk. ahol korai zöldségféléket termesz­tünk majd, hogy mi­előbb vihessünk belőlük a szabadpiacra. — A mi termelőszövet­kezetünk viszonylag nem nagy földterülettel ren­delkezik. Termelőszövet­kezetünk 26 tagja 165 hold földön gazdálkodik. Jószágállományunk je­lenleg hat ló, négy csikó, öt tehén és három bor­jú. A jószágállományun­kat azonban szaporítani akarjuk. Az a tervünk, a tehenek számát öttel növeljük, hogy így bő­vebben vihessünk tejet a szabadpiacra, abból is pénzeljünk. Sokat be­szélgettünk már arról, milyen jó lenne, ha ha­lastavai is létesítenénk. De nemcsak beszéltünk erről, hanem tervezzük is annak megvalósítását. Azt akarjuk, hogy 800 négyszögöl földön le­gyen halastó, — a bő vi­zet adó kutunk mellett. Nem kétséges, hogy a halastó is jó hasznot ad­na számunkra. A ha­lastó létrehozásához az anyagi segítség biztosít­va. Várjuk a felsőbb gazdasági szervektől ha­lastavunk létrehozása tervének jóváhagyását. — A szövetkezeti de­mokráciát betartva, köz­gyűlésünkön megbeszél­jük azt is, hogy terüle­tünket nemcsak a bri­gádra, munkacsapatok­ra, hanem as egyénekre is felosztjuk. A terület egyénekre való felosztá­sa is hozzájárul ahhoz, hogy jobban kimutat­kozzék a tagok szakér­telme, munkakedve, fe­lelősségérzete. Ugy aka­runk dolgozni, hogy meg­javuljon a munkaszer­vezés. Mert ezévben olyan hiba is volt: egye­sek nem jártak ki rend­szeresen dolgozni, meg aztán a sok földre kevés volt a tag. De hát ezt a hibát megszüntetjük. Negyvenkét holdon búzát, 30 holdon árpát, öt hol­don zabot és öt holdon takarmánykeveréket ve­tettünk az ősszel. Ugy tervezzük — persze ezt is megbeszéljük még a köz­gyűlésen —, hogy tavasz­szal húsz hold kukoricái, tíz hold napraforgót, tíz hold zabot is velünk. Természetesen paprikát, cukorrépát is termesz­tünk. — Tagságunk jövedel­me ezévben is gyarapo­dott. Ábrahám Pál pél­dául borjút vett és ök­rös Istvánék tehenet akarnak vásárolni. Most van itt a disznóvágások ideje. Termelőszövetke­zetünk tagjai közül hol ez, hol az vág disznót. Beke Sándorék is példá­ul olyan 260 kilós disz­nót vágtak. Persze ne­kem is van disznóm és súlyra felül van már a 250 kilón. Bizony a ház­tartásban sokat jelent, ha az ember vág disznót, mindjárt könnyebb. — Mi, az Ötéves Terv tsz tagjai bizakodva né­zünk a jövő elé. Min­dent megteszünk azért, hogy a magunk területén megvalósítsuk a mező­gazdaság fejlesztéséről szóló határozat ránkeső részét. Ez azt jelenti, hogy tovább erősödik termelőszövetkezetünk, több minden jut a mun­kaegységekre és ezáltal több lesz a ruhánk, láb­belink is. Meggyőződé­sünk, hogy a párt útmu­tatásával jó munkánk •nyomán igazán szép és boldog lesz életünk. Elmondta: DOMONKOS JÓZSEF el rtjrs, az Ötéves Terv tsz elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents