Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-28 / 303. szám

HÉTFŐ. 1953. DECEMBER 28. DíLMPGYDRORSZfiG Így töltik téti szabadságukat a szovjet emberek AZ ISKOLASOK J Tavaly történt. Egy december eleji reggelen a gorkiji területi Pravgyinszk város gyermekei levelet kaptak a Télapótál: „.KEDVES GYERMEKEK! Rövidesen beköszöntének a téli szünidő vidám napjai $ találkozni fogunk az újévi fenyőnél. Akinek rossz osztályzatai vannak, sürgősen javítsa ki, mert én csak vidám gyermekekkel szeretnék találkozni. Másodszor pedig arra kértek benneteket, hogy jól készüljetek fel a fenyőfa-ünnepségre. Egyes játéko. kat ti magatok is tudtok készíteni Ha valami nehézségre bukkantok, gyertek el a kultúrotthon gyermekosztályára, ahol mindent megtanulhattok amit csak akartok. Ha van valami kérdéstek, kérésiek, Írjátok fel és leveleteket dobjátok be az iskolában Télapó levelesládájába. írjátok meg, mit szeretnétek látni, hallani az ünnepségen, hogyan akarjátok eltölteni a •szünidőt. Fogadjátok fagyos, dermesztő üdvözletemet, amelyet nyomban meg'éreztek, ha kimentek az utcára. TÉLAPÓ" Természetesen Télapó mögött a kultúrotthon gyermekosztálya rejtőzködött. A kultúrotthon tóbb rendezvényt akart lebonyolítani az iskolai szünidőben és ezt a módwzert használta fel a gyermekek érdeklődésének felkeltésére. Az ötlet sikerült. A gyermekosztályon és a* iskolában megindnlt a munka. A gyermekek jól felkészültek az ünnepre. Akinek kettese volt, igyekezett rossz osztályzatát kijavítani. Télapó levelesládáját zsúfolásig megtöltötték a gyermekírások. A kívánságok nagyréezének sikerült eleget tenni. Megnyílt a Télapó műhelye is. A múhelyben a gyermekek seorgalmasan készítették Télapó birodalmának kincseit: a játékokat. Fúrtak, faragtak, festettek, ragasztottak, így készültek Télapó fogadására. A megállapított időbon vidám gyermekzsivaj közepette jelent meg a Télapó és Hópehely. A gyermekek a fonyőünnepség ntán műsort adtak. Természetesen a fenyőünnep négye és Télapó * fogadására való előkészületek csak egy részét Jelenti • gyermekek téli szünidei programmjának. A kultúrotthon gyermekosztálya a fenyőfaünnepség után is igyekezett vidám versenyek rendezésével, kézimunkával, különféle előadásokkal érdekessé, változatossá tenni a fiatalok szabadidejét. A B'ELNÖTTEK Télen, akárcsak nyáron a szovjet dolgozók százezerei töltik szabadságukat szanatóriumokban, üdülőkben, túrlstaházakban. Az üdülők dolgozói gondoskodnak arról, hogy a szabadságukat töltő szovjet emberek jól érezzék magukat. Hangversenyeket rendeznek, filmbemutatókat tartanak számukra. Sok üdülő keresi fel a szanatóriumok könyvtárait, jégpályáit, siterepeit ls. Pjarnuban, Észtország egyik legszebb üdülőhelyén, igen népszerűek a szakszervezeti szanatóriumok dolgozóiból alakult kultúresoport bemutatói. A kultúresoport bemutatóin maguk az üdülők is réeztvesznek. Pusosa-Vogyloán — ami annyit jelent, hogy erdő és víz — évszázados fenyők között egy hatalmas tó mellett fekszik a szakszervezeti üdülő. Itt most több mint 200 dolgozó tölti szabadságát. Az üdülők sokat sétálnak a hoszszü kilométerekre nyúló erdőkben. Nagy ta élénkség a korcsolya, röplabda és gorodki pályákon is. Mlg a Szovjetunió északi részén hóviharok járnak, addig Szocslban melegen süt • nap, kellemes az időjárás. Az üdülőváros zöld díszben pompázik. A szanatóriumok és üdülők szinte elvesznek a szubtropikns növények és virágok díszében. A Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsának szanatóriumában most több mint 200 dolgozó üdül az ország minden részéből. Az üdülőket kényelem és gondoskodás övezi. Esténklnt hangversenyeket hallgatnak, filmeket tekintenek meg, elmennek az Állami Színházba. A vonatok, hajók, repülőgépek, autóbuszok naponta többezer munkást és alkalmazottat hoznak Szocsiba, ahol Jöl kipihenik magukat és újult erővel térnek vissza munkájukhoz. A Szabad Tiszti tsz nagyszerű terve: A holt-Tisza vizével öntözik majd száz hold paprikájukat —- nem kell lesniök az esőt Az ország eqyes körzeteiben e sősorban a.oknak a növényeknek... a termelését l e ] e)ő eqlteni, amely a vidék rdott:aqa nak meq fejei . . A he;yi v zek öntözési lehető:éqe ne;< k'hasznilására, a qépál omárok útján 1954 ben és 1955.ben 590—500 sdvattyúi és meqhajtó motort kelj a termelő szövetkezetek és az egyénileg g-z_ dátkodó do gozó parasztok rendel Nézésére bocsátani (Az MDP HÖ ponti Vezetőrégé. nek és a Minisztertanácsnak a mez-gazdasági termejés fejlesztéséről szó'ó határozatából.) ZőmAfe, Ufízénidőt ember Varga Vince elvtárs, a Szeged-Mihályteleki Szabad Tisza termelőszövetkezet elnöke. Szívében, lelkében azonban fiatal és szemeiben ott lobog az akarat, a lendület és a tervezés tüze. Szavaiból is ez árad. Mert azt mondja: „Eddig nem ragadtuk meg a lehetőséget, de ezután üstökön fogjuk". Miről van hát szó, mit akarnak az egyes mintájú Szabad Tisza tsz tagjai ? .. , Előtte még ennyit: Nem is olyan régen a Szabad Tisza tsz-ben is sok ember tanakodott, fontolgatott hosszú estéken át: kilépjünk, vagy bent' maradjunk. Megírták többen a kilépési cédulát, jó páran kl is léptek. De aztán... — ... amikor fontolóra vették a dolgot — mondja az elnök — megindult a visszalépés. Harmincötén léptek vissza. Viesmatért a közösbe Lőrinc János, Börcsök Miklós is. De jött Hegedűs József is, aki bizony mikor kiment, úgy volt vele: nem másítja meg az elhatározását. De mégis jobb belátásra jutott Ez ftz 0SZSZSZK népművészetének es iparművésze énen remeksi Budapesten A Nemzeti Múzeumban befejezéshez közelednek az OSZSZSZK népművészetét és iparművészetét bemutató kiállítás előkészítő munkálatai. A rendkívül gazdag és változatos anyag a múzeum kilenc termét tölti be. Az OSZSZSZK népművészetének és iparművészetének remekeit bemutató kiállítást a népművelési minisztérium és a Magyar-Szovjet Társaság rendezi. A kiállítás megnyitója december 29-én délben lesz, megnyitóbeszédet Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese, ünnepi beszédet W. V. Rudnyev festőművész, a kiállítás igazgatója mond. SZEGEDI JEGYZETEK Karácsony Lehet bármilyen hideg, a játékboltok kirakatai elől még ravaszkodással, ígérgetéssel is nehezen lehet elhúzni a gyerekeket. Igy volt ez karácsony előtt is. — Nézd a nagy mackótI — Baba — telefonfülke — kis tűzhely — nézd anya, hogy szalad a vonat. •. Az ezernyi játék húzta, vonzotta a kirakat ablaküvegéhez a kicsinyeket és velük a nagyokat: forró leheletük nyomón milliónyi ágú jégvirág nyilt a kirakatok üvegén. S az üzletekből a vásárlók ezrei ajándékok tömkelegével tértek haza. Soha nem volt még ilyen forgalom a boltokban karácsonyi ünnepek előtt, mint most. Csütörtökön délután több helyen, ahol már nagyobbak a gyerekek, a szülőkkel együtt kötözték a szaloncukrot, a habcsókot és csináltak széjjelséget a szobában, — sokfelé azonban rokonoknál, ismerősöknél, szomszédoknál vendégeskedtek a kicsinyek addig, arrig otthon feldíszítették a fenyőfát —, hogy nagyobb legyen a gyerekek öröme, amikor meglátják. A Zöld tűlevelek megteltek sok sztnesscggel. szivalakú. otthon sült süteménnyel. almával, aranyozott dióval, az évek óta rakosgatott díszek is előkerültek és az tizemből kapott kedves ajándékcsomagok tartalma is felkerült. Vattákkal, hópelyheket varázsoltak az édesanyák a fára, » mire az apróságok, hazaérkeztek, a gyertyák és a csillagszórók fényköréhe hívta őket sok játékszer, édesség. Örömujjonava dalolták körül a féltett kincset, fájukat és tövükben hamar megtalálták az ajándékokat. — Hu, ez az enyém ff Az aranyos, drága arc, csillogó szemek, kérdőn néztek fel az egymást, átölelő szülőkre. — Tiéd csillagom. — Ez isT — Az is. De még sem minden az övéké. Selyemharisnya, bundacipő, színes kendő, porcellán kutya, ruhaanyag, hócsizma nem volt ritka ajándék. Az apukák, de a leendő férjek sem panaszkodhattak, — minden szerető feleségnek és menyaszszonynak. a hó vége ellenére, volt pénze valami kedves ajándékra, ingre, nyakkendőre, zoknira, öngyújtóra, könyvre, vagy egy nagy csomag cigarettára és sok-sek egyébre az idős szülőknek is. A tűz durúzsolt a kályhában, a finom ünnepi vacsora után jól esett a bor és sokan, igen sokan gondoltak arra ebben a meleg családi hangulatban, hogy nem mindig volt nekik ilyen békés karácsony estjük A nagydllomdsra „mentesítő" vonatok is érkeztek, hozták az ország különböző részéből a rokonokat, a katonafiakat. Boldog ölelések, kérdések özöne halmozta el őket. Az édesanyák sütöttek, főztek. — sok helyen disznótor Várta a réglátottakat és hány unoka kereste fel nagymamáját. hogy élvezhesse az unokáknak járó dédelgetést. Fiú folt villamosok szállították a város egyik résziből a másikba a látogatókat az ünnepek, alatt. Valaki as ablaknál ülők közül a jégvirágos tek*rvényrc rárajzolta: BÉKE. A zúzmarás időjárás e belüket nem engedte elolvadni, de a meleg családi fészkekben is a béke honolt. A színház a mozik zsúfoltak voltak, az előadások e'ő'f jegyet már nem lehetett ka-mi. A Vendó'-lok.bcn a tánczenére össze-imultak a szerelmes várok, — pihent, szórakozott Szeged. A gyerekek lovták a szaloncukrot a fáról, a kisebbek kitalálták: ha székre felállnak, úgy jobban elérik. De a két nap bizony hamar eltelt. A sok finomság is jól elfogyott, — a vendégek is csomagoltak belőle az út. ra. A búcsúzkodás elég keserű. Az állomásra villamoson utazóknak pedig ismét szemükbe ötlött a jégvirágos ablakon a BÉKE. A várócsarnokok megteltek és a sötétpiros karszalagos vasútas kikiáltotta: — Kistelek, Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, Budapest felé beszállás, a második vágánvony jobbra. — Secged-Rókus, Algyő Kovács, Hödmezö vásárhely. Orosháza. Bé. i késcsaba felé beszállás, a harmadik vágányon jobbra. Csókok, hosszú ölelések. A „hazai" csomagok, a fülkék poleama kerüllek és a kedves ven dének muv k" helyű brr tértek: gyárakba, bá nvdkba. hivatalokba, mlnlsz'érlumakha, lo't'orvákba. Dolgozni, hogv v.övéked len a korcsé' hooy 7vivAl több öröme rtetezzenpt- a c*gtódnak hogy a iégviráaos ab lakra vésett szó nerso' szó legyen, hanem való ság. MarkoviTibor csak jó, s nincs belőle persze semmi harag. Mert aki visszatért — szeretettel fogadták. Ennél a kérdésnél azt mondja Varga elvtárs: — A mihályteleki párttitkár elvtárs, amikor beszélgettem vele, úgy mondotta, hogy a visszalépőkből tán ne válasszunk be senkit a vezetőségbe. Azt hiszem, hogy ez nem helyes. Nem helyes! Igaza van az elnöknek. Mert az, aki visszalépett, meggyőződött arról, hogy helyes úton jár. S aki arra méltó, azt válasszák csak be a tsz tagjai a vezetőségbe. Most már a tsz elnöke a paprikatermelésről beszél, mert ezzel van a tervük. „Mink, a Szabad Tisza tsz tagjai a legfőbb termelési ágnak a paprikát tekintjük. Tagjaink túlnyomó többsége hosszú évek óta paprikával foglalkozik, ahhoz értünk a legjobban. Én magam is hosszú, hosszú idő óta paprikát termesztettem." Gondolkozik, rendezgeti magában mondani valóját. Aztán már beszél: — A paprikatermelő téeszünknek eddig bizony a réme volt az aszály, e száraz esztendő. Ilyenkor rengeteg munkát beleöltünk a paprikaföldbe és mégis — aszályos évben — két-három mázsát adott holdja. Mink azt akarjuk elérni, ne kelljen félni az időtől, legyőzzük a természet erőit, hogy mindig biztosítva legyen a bő termés... öntözni akarjuk a százholdnyi paprikaíöldet! Sokat beszélnek erről a ragyogó tervről a termelőszövetkezet tagjai. Papn János, Papdi József, Börcsök Miklós és számosan mások úgy tartják: „Bárcsak előbb gondoltunk volna rá". De azért — ez is igaz, — akadnak néhányan, akik nem látják, mit rejt magában az öntözés; micsoda előnyt, micsoda hasznot! Ezek az emberek még most csak a fejüket csavargatják, ha az öntözésről van szó. De bizonyos előbb, vagy utóbb rájönnek a csatornázás hasznára. Betűéi tovább az elnök, s tán már maga előtt látja gondolatban a paprikaföldet, amelyet mint erek hálóznak be a csatornák és benne víz folyik ... Jöhet az esetleges aszály, kifognak rajta. Ugy tervezik a Szabad Tiszában, hogy a holt-Tisza vizét a gyáiai réten keresztül viszik el a földjükre, s aztán akkor eresztenek a paprikára vizet, amikor szükséges. Nem lesik az esőt, hanem „mesterségesen" csinálnak. S már a tagság zöme egy emberként elhatározta, hogy a csatornaépítést saját két kezük munkájával elvégzik. ígérte a Csongrádmegyei Öntöző Vállalat is, hogy szakmai vonalon segítséget ad a tsz-istáknak, akik élnek a számukra adott lehetőségekkel. Megérdemlik a Szabad Tisza tagjai, hogy elhatározásuk valóraváltását minden módon segítsék a felsőbb gazdasági szervek! — Ugy érzem — szólal meg megint Varga Vince elvtárs —,bűn lenne, nagy mulasztás, ha nem használnánk ki a lehetőséget és nem öntöznénk a paprikát. —- Meri nagy érték a paprika nekünk és az országnak. Száz hold paprikára már szerződést is kötöttünk. Ugy akarjuk, hogy a holt-Tisza vizét már a palántanevelésnél is felhasználjuk. Sok víz kell a palántához, miért ne könnyítsünk magunkon. Aztán a paprikaföid helyes öntözésével a minőséget is javíthatjuk. Mert nyilvánvaló, az öntözéssel nem fonnyadhat el a szár, s így jobban nevelheti s paprikát Másként is hoz hasznot nekünk a paprika. — Mosolyog és mintegy figyelmeztetően felemeli karját. — A szerződött száz holdnyi paprikánk után az új begyűjtési rendszer szerint másik száz hold mentes a beadás alól. Ez is jó pár ezer forintot tesz a zsebünkbe. A Saabod Tlnsénnh 506 hold földje van és 86 család leli meg a tsz-ben jó megélhetéségét. Természetesen a főnövényen: a paprikán kívül búzát, kukoricát és más egyebet is termesztenek. A mélyszántással már elkészültek. Nemcsak a gépekre támaszkodtak, hanem a lófogatok is szántottak. Különös gonddal végezték az őszi teendőket a paprikaföldön. Már tervezgetik azt is, hogy az ültetésnél — a paprikával való foglalkozás legnehezebb részénél — kinn lesz a fö'dön a családok minden tagja; öreg és fiatal egyaránt segít Megy már az elnök, mert sok a teendője. Távozóban azonban még azt mondja, hogy nemsokára készen lesz a tervrajz, amelynek nyomán létrehozzák a csatornázást, Esyszerű paraszt emberek merész elhatározása válik majd valóra, hogy öregbítse a híres szegedi paprikatermelést, s jő hasznot adjon az embernek. S au rálátni majd meg a Szabad Tisza földjén, amelyről őszbecsavarodott hajú naorikaterme'ők esztendőkkel ezelőtt még csak álmodtak. (m. M Kiosztották a „Kiváló fémgyüjtő" jelvényeket (Tudósítónktól) A minisztertanács határozata alapján megindult novemberi vasgyüjtő hónap Csongrád megyében kiváló eredménnyel zárult. Á vasgyűjtésben 168 6 és egyéb fémben pedig 103.2 százalékos eredményt értek el. Szeged is nagyban hozzájárult a megyei eredményekhez: 184 százalékos vas és 108 százalékos egyéb fém gyűjtésével országos viszonylatban a harmadik helyezést érte el. A minisztertanács határozata arról is intézkedett, hogy a vasgyüjtő hónap munkálataiban legjobb eredményt elérőket a minisztérium a "Kiváló fémgyüjtő* jelvénnyel tüntesse ki. Szerdán ünnepélyes keretek között adták át a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat Hajnóczyutca 10. szám alatti kultúrtermében a novemberi vasgyüj'ő hónapban legjobb eredményt elért gyűjtőknek a "K;váló fémgyüjtő* Jelvényt és a vele járó pénzjuta'mat. Oláh János elvtárs, a Megyei Tanács ipari osztályának műszaki e'őadója beszédében rámutatott arra, hogy az évrő' évre megrendezett hulladékgyűjtések nagymértékben íáru'tak hozzá ioarimk fejlesztéséhez. Ezzel cgyü4t szolgálta a vas- és fámeyüttés dolgozó népünk é'etra'mvonalának emetkedó -át is, mert IN/i I ...,,».>•».• PÁRTÉPI T ÉS K3E \ "ÍETEFTi Otmv'atést nyu]: a mindenrtapl párlinunkában • begyűjtött hulladékból mind több és több gép, háztartási cikk, autó jut vis°za dolgozó népünkhöz. Kérte a megjelenteket, hogy a jövőben is öntudatos, hazafias dolgozókhoz méltóan vegyék ki a részüket a gvüjtés munkájából. Ezután kiosztotta a -Kiváló fémgyüjtő* jelvényeket. Az MTH és általános iskolai tanu'ók közül kitüntetést kaotak: Barna Antal, Bánsági László, Cri>kó Mária. Duda Margit, Fazekas Gizella, Galamb József, Katona Piroska, Keresztes Nagy Imre, Kotymán Imre. ifj. Kúrái Ferenc, Krucsó László, Máté László, Molnár László, Schrancz György, Vas Imre. A nevelőit közül kitüntetést kapott Bánfalvi József, Fekete István és Katona Péter. A hazkeze'ők közöl Csánvi Ferencet tüntették ki jó munkájáért. Urbaniczky László MTH főelőadó, Nacsa Bá'int. Duda Imre és Puskás István földművosszövetkezeli ügyvezetőket tüntették ki jó és eredményes munkájukért. A kitüntetésen kívül többén kaptak pénz.iuta'mat és ckicve'et. A kitüntetettek és rriegjutaimazot'ak nevében K-vtös Emma úttörő csapatvezető köszönte meg a kitüntetést és megfog- " 'k. hogy a *" ffben még ,tr"j tr>u ' ' 1 (<rjélt sttolgá'ni fzocta'tzr-.ust építő hazánkat. A Tömörkény-Utcoi leányiskola kultürgárrléja kuiíúrmí s rt adott ezután az Onn- wc, r.-ztv őinek. Barál János