Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-19 / 271. szám

US ("TORTOK, 1953 NOVEMBER 19 Schubert, a halhatatlan dalköltő 3 DELMUGYfiRORSZAG n écs napsütötte kertjeinek, mezőinek szelíd derűjét, szél­járta erdőinek halk zúgását, csob­banó patakjai vizében felvillanó i 'sztrángok vidám játékát idézi a Echubert-dalok hangulata. A kis 4' teák tarkára festett házainak ab­lakain meg-meglibbennek egy pil­tenatra a keményített fehér függö­i-yök. amint napbarnított leányke­iek félrehúzzák, hogy néhány ga­rast dobjanak a kintornás kalap­éba. ©O du lieber Augusztin, Augusztin, alles ist hin© — nye­kevgi az ócska verkli. Egy öreg, te­icbályes tölgyfa mellett felharsan <. falusias csöndben a nagyköpenyű rostakocsis harsány kürtjele: tra­ta, tra-ta... Itt üldögél esténként a szelíd és Korán ébred fel és bontakozik ki a zenei tehetség Franzban, c'e csak lopott órákat szentelhet a ze­nének, kenyeret kell keresnie s az iskolában, ahol apja tanító, se­gédtanító lesz. Megkísérel kitörni a számára csak igát jelentő, rosszul fizetett segédtanítói állásból, és zenetanári állásra pályázik — de elutasítják. 1 assan kialakul sajátos, re­LJ ménytelen szegénysége által megszabott életmódja. Hol egyik, hol másik barátjánál lakik, kis, szűk szobácskákban, emberfeletti szorgalommal dolgozva. Kora reg­gel ébred — orrán szemüveggel, hisz éjszaka a legtöbbször munka közben lepi meg az álom, amint . lázas gyorsasággal szinte a meg­i enytcílen fiatal mester, Franz, s/álluttság önkívületében rójja a chubert, Bécs környékének, Grin- I kótasorokat. A dalokon kívül dús­Ztgr.ek, Nussdorfnak, Dornbachnak vrjamely terebélyes fákká' árnyé­1 .olt vendéglőjében, néhány kedves barát társaságában egy pohár bor mellett, hallgatva a vendéglők ud­varain, a házak előtt üldögélő fia­talok ajkán fölcsendülő népzenét, a muzsikáló Bécs kedvet derítő, táncra perdítő háromnegyedes tak­tusát ... Az osztrák népzene gyökeréből nő ki, ível magasra a schuberti dnl. Az osztrák nép táncának, dalá­nak könnyed lebegése, kedves já­tékossága, édes vidámsága és lap­pangó mélabúja szól hozzánk Schu­bert dalaiból. A fiatal osztrák ze­neköltő teremtő géniusza nyomán jíjászületett a dal, új formát, új belső tartalmat kapott, a zenei tö­kély magaslatára emelte. Forma és i rtalom tökéletes egységbe olvad <" sze, a dallam szinte a vers rit­I usából nő ki, hol könnyedén • .ökelve, hol tragikus magaslatok­ra emelkedve követi a vers gondo­latát. 1/ özei hatszáz dalt alkotott a bécsi költő, akinek élete is olyan, mint egy szelíd és lágy dal­lamú, fájdalmas zengésű Schubert melódia. Az egyszerű és igénytelen élet szegény volt külső eseményekben. A sokgyermekes bécsi néptanító i'.át, aki 1797 január 31-én szüle­tett, rövid élte végéig elkíséri a szürke arcú gond és nélkülözés. Szép, tisztán csengő hangja miatt a II éves Franzot felveszik az ud­vari énekkarba, így a kisfiú a vá­rosi császári és királyi konviktus­ban nevelkedik, ahol ugyan alapos zenei nevelést kap. de enni annál kevesebbet. — Gyakran gondolko­zom helyzetemen — írja ebben az időben bátyjának, Ferdinándnak — és noha egészben véve elégedett vagyok, mégis úgy érzem, itt-ott javítani lehetne rajta. Biztosan te is tudod tapasztalatból, hogy az ember szívesen enne néha egy-egy almát, vagy zsemlyét, különösen ha mérsékelt ebéd után csak nyolc óra múlva jut hozzá egy szegényes va­csorához ... fantáziájú zongoraművckkel, láng­ész jegyét viselő szimfóniákkal, operákkal gazdagította a zeneiro­dalmat. De hiányos lenne a kép. ha csak baráti körében, amint egy-egy po­hár bor mellett üldögél valamely bécskörnyéki kis vendéglőben, vagy íróasztala mellett, amint megszál­lottan rójja reggeltól-napestig a kottafejeket — ábrázolnánáw a bé­csi költőt. Schubert egváHa'áhan nem volt közömbös a minden ha­ladást elfojtó, az osztrák szellemi életet béklyóba szorító Metternirhi reakciói iránt, épp úgy szenvedett alatta, mint az osztráK ifjúság legjava, mint annyi barátja. Egy alkalommal több barátjá­val együtt őt ls letartóztatják «sza­badságmozgalmi összejövetel© mi­att. Egyik költőbarátját, Jnhann Sennt ez alkalommal több hónapig fogva tartják, majd kitoloncolják. Schubert a maga módján válaszol az önkényre: megzenésíti Johann Senn verseit, akinek neve vörös posztó a hatóságok szemében .,. IVI ilyen ember volt ez a kövér­kés, alacsonytermetű, rövid­látó fiatal zeneszerző? Kathi Fröh­lich, Grillparzer menyasszonya igy jellemzi: Csodálatos ember volt! Távol állott lelkétől az irigység és rosszindulat. Milyen önzetlenül, önfeledten csodálta a szép zenét, bárki is szerezte. Ilyenkor kezét összekulcsolva, néma elragadtatás­ba merülve ült. Szerény, szinte túl­ságosan is szerény volt. Néha úgy csöndben arról ábrándozom — mondotta egyszer —, hogy még belőlem ls lesz valami... De ki mer bármit is alkotni Beethoven után... Szerénysége és félszegsége is hozzájárult, hogy a külső elismerés mindig elkerülte életében. Szegé­nyen halt meg 31 éves korában, 1828 november 19-én, most 125 éve. Ütött-kopott hagyatékát 83 forintra becsülték, de felbecsülhetetlen az a zenei kincs, a szárnyaló dalla­moknak az a birodalma, amelyet az utókorra hagyott. TéxJuüzemi munkások az évi leiv teljesítésééit i Üzemi apjaink írják na SZEGEDI JEGYZETEK ÖT FORINT A napokban be­mentem az Élelme­zésügyi Minisztéri­um kezeléséhen lévő Konzerv Mintabolt­ba. Vásároltam egy 6 forintos pacalpap­rikást és hozzá 5 fo­rintot hagytam ott üvegbetétre. A vásárlás után mit sem sejtve — Miértt — kér- állapítja, hogy az dem én megdöbben- üveg percmének felső ve. Azért, — mondja — tehát veszélyesebb az elvtárs, mert csor- — csorbasága már az ba üveget a minisz- üveg megtöltésekor térium rendelkezése megvolt és csak a kül­értelmében nem sza- sö — tehát a veszély­bad visszavenni. És tel énebb — csorbasága cz az üveg két he- volt az én zsebkésem lyen is le van pat- müve. tanva. Ezután én is ke­mondhatnám gyanút- zembe vettem az iive­lanul megyek haza az get és megállapi'ot­üveg pacalpörkölttel, előveszem a zsebké­semet és lefeszítem az üveget lezáró fém­pántot és az üveg te­tejét elzáró gumi­peremes fémlapot. Eddig ment simán minden. A pacalt jó­ízűen megettük és a varsora után elhatá­roztam, hogy vissza­viszem cz üveget, mert a betétvél olt hangolt öt forintra ii szükségem lett volna. Bemegyek az üz­letbe és átadom az üveget az ott dolgo. zónák. A szimpati­kus és eagébként elő­zékeny dolgozó ke zébe veszi az üveget és szakszerűen né­zeaeH a felső pere­mét., ma-d elborult arcai fcl'm tolja a pulton az üveget cs így szól: — Kedves elvtárs az üveget nem áll módomban vissza­venni. tam, hogy van rajta két egészen kis csor• Erre a felfedezésre mindenki azt gon­dolhatja. hogy az öl forintot visszakap­Igm és nz ügy rend­be jött. Aki igy A Szegedi Textilművek pártszer­vezetének lapja — amelynek leg­utóbbi száma az elmúlt szombaton jelent meg — több oiyan cikket közöl, amelyek azonkívül, hogy beszámolnak a november 7-i ver­seny eredményeiről, az elkövetke­zendő feladatokat is őt'elcsen be­mutatják. Igen jó kezdeményezés ©Kik dolgoz.ak legjobban a hé­ten?© című rovat, amelyben a leg­frissebb munkseredményeket közli a lap. ©Jól dolgoztunk októberben, de a lőrinci párosversenytársaink még jobban!© — címmel a Szegedi Textilművek és a Lőrinci Fonó­ipar párosversenyéről számolt bp a lap s\7 októberi harmadik de­kád eredményei alapján. Az adatok nem frissek, de mégis mozgósító erejűek. ©Számunkra, — írja a cikk befejező része — egyedüli ör­vendetes tény (bár örülünk a lő­rinciek jó munkájának is!), hogy Nagy Edit leszedő csoportja, ame­lyik úgyszólván egész évben veze­tett. most is több pontot szerzett, mint a lőrinci leszedő-brigád. Kétségtelen, hogy szép termelési eredményeket éltünk el október hónapban, de a lőrinciek még job­bat. mint a versenyeredmények mutatják. F.z is arra figyelmeztet Irhát bennünket, hogy egy pilla­natra som szabad elbizakodnunk. Lehet, és kell is jobban dolgozni, ha újabb sikereket akarunk el­érni. s ha valóra akarjuk váltani régi vágyunkat.: jobbak legyünk r. Lőrinci Fonóipar-nál!© Szántai Kiss József technikus cikkében előremutatóan beszámol a műszakiak munkájáról, a gépek jobb beállításának folyematos kí­sérletezéséről az egyenletesebb elő­fonal érdekében. Obinger Károly­né az üzemi laphrz írt leve'ében elmondja, hogy eddig az Alkot­mány-műszak lánccsévélő üzemré­szében dolgozott, ahol nem telje­sítette tervét. Most átkerült a Beloiannisz-műszak lánccsévélő üzemrészéhe. ©Nagyon boldogan írem le. a tervemet már is tud­tam teljesíteni. Ezt köszönhetem elsősorban a művezetőmnek, Do­monkos plvtársnak. aki minden esetben helyesen osztja el az anya­got és ígv nem fordul elő az, ami a más'V műszakban igen sokszor előfordult, hogy nem volt elég anyag a gépemhez ... Állandó gé­pet kaptam, melynek ismerem már minden részét, pedig két hete va­gyok csupán ebben a műszakban. Szeretem gépemet és szeretek raj­ta dolgozni© — írja a többi között, rámutatva a meglévő hibára. negyedévi, az évi terv teljesítésé­nek feladataira. Igen ötletes Kura Antal, a „Célprémium a IV. ne­gyedévi önköltségcsökkentési fel­adatokra© című cikke, amelyben részletesen felsorolja az ezzel kap­csolatos feladatokat és jelzi az egyes feladatok végrehajtása ese­tén a jutalmak összegét. Egyik cikk igen helyesen, a kü'önböző partik művezetőjének munkájával foglalkozik, megírja az eredménye­ket és a hibákat. II. Kiss Sándor, újítási megbí­zott, az újítási mozgalom hiányos­ságairól szólva többi között a kö­vetkezőket írja: ©Népköztársaságunk kormánya, pártunk irányvonalának megfele­lően rendeletekkel támogatja az újítási mozgalmat. Ezt célozza a nagyobb huza-vonát igénylő újí­tási bizottságok megszüntetése és n gyors elbírálás lehetővé rétele érdekében az osztályvezetők véle­ményezése után. a vá'la'at főmér­nökének megfelelő döntésével a javaslatok 48 óra alatt való elinté­zése. Üzemünkben ez nem megy min­den zökkenő nélkül, mert egy-két eset kivételével a javaslatok tár­gyában hozott döntések a napok helyett hetek alatt történnek meg-. ©Még jobb árut adjunk a keres­kedelemnek© címmel. Balogh De­zső a következőket írja: ©Üzemünkben hosszú időn át el volt terjedvp egy olyan nézet, hogy egyrészt a mi áruink nem divat­áruk, tehát nem is igényesek a .ló minőségre, másrészt az a helyte­len felfogós, hogy ami nem jó exportra és a közületeknek, az jó lesz a bplkrresked ©lemnek. E'ér­kezett az ideje, hogy felszámoljuk ezt a gyökerében helytelen felfo­gást. Először is azoknak az áru­inknak nagyrésze, melyek valóban nem ruházkodási cikkek, közvetve mégis a fogyasztási cikkek terme­lését szolgálják, mint pé'dául a cu­korszűrő vásznak. Rossz minősé­gük tehát igen fontos fogyasztási cikkek minőségét rontba'ják el. De ettől elt°k'ntve is sok. ruházati cikket szolgáié árut gyártunk amit talán sokan nem is tudnak: bélés­vásznat, esőkabát anyagot, cipő­szövetet, csizmaszárvásznat, stb. A feladat tehát: minden módon eme'ni az áruk minőségét ét vá­lasztékát! A szakemberek tervez­zenek új és j'bb minőségek-t. tö­ké'etes'tsék a technikát, az összes do'gozók tartsák szívügyüknek a minőség ügyét!© A Szegedi Kenderfonógyár párt­bizottságának legutóbb megjelent 'apjáról nem mondhatjuk el. hogy jól mozgósít az évi terv teljes íté­basóg. Egv a perem gondolja, téved, merI külső oldalán, a má- a betétet nem kap­sik a perem felső tam vissza, de meg­sz -'' 'vél. nyugtaidéul közölte Persze, azon nyom- velem az eladó, hoay ban kérdeztem, lioay a vevők 20 százaléka n-iért. válik a gyár jár igy, mint én a részére értéktelenné csorbán töltölt üve­az üveg? Az eladó gr1- miatt, dolaozó megmagya- Kérdem én: a dói­rázta, hogy a csorba ga-ó'-knl megfizel­üvegre nem szívódik telheti-e a miniszté­r© t-l'escn a gumi- rhim a g-'dr hanyag­záró és így a kon- sónál? S-abad-e egy zerv levegőt kapva megromlik. Ez vonat­kozik fői-g az üveg peremévek fclsőré­sz'n lévő csorbá­id ara. Ez"tdn l-öv"fkrzctt az üveggel lraocsn­latban a követkc-6 megle-etés. A kt­s—'"rf'5 elv'árs Is­mét a ker.'be re--i az üveget, kezébe vcs-i az üvea-Jr.\ gumit is és megdöb­bc-é-cmrc a gumi szivófelillci'röl meg­haf fnrivtos pacal pörköltvek ilymódon 11 fnri-tba kerülni é" végül, nem volna e kötelessége a gyár­nak az üvegen lévő sok szövegbe azt is belevenni, hoay „sál­én üveget fogadnak vissza és hogy jogá­ba legyen a. vevő­nek vásárláskor meg nézni az üveget, hogy nem cserba-ct BARÁT JÁNOS Az Üjszegedi Kender- Lenszövő sére. Igaz. közli a lap a Forradal­Vállalat és a Rostkikészítő Válla- j mi-műszak eredményeit, a kitün­lat pártbizottságának lapja is , tetett dolgozók neveit, de új ered­megfelelően mozgósít a negyedik ményekről, feladatokról, a terme­lés területén vajmi keveset ír. Pe­dig november 13-án je.ent meg a iap és minden b.zonnyjl november 7-e utáni három munkanapon is voltak oiyan jelenségek, eredmé­nyek és hibák az ü.emben, ame­lyekről be kellett volna számolni a lapnak. Egyedül az üjíló-mozga­lom eredményeiről és hiányossá­gairól jelent meg eműtésre méltó cikk, amely beszámol arról, hogy ezévben hegyan r.övekatíe.t az újítások száma, milyen nemes ver­sengés folyik az új fiók között az első hely eléréséért. „Hiányosság az újítómozgalom­ban — írják többek között — hogy még mindig nincs megalakítva a műszaki kör és nincs újítóbrigá­dunk. Ezeknek a feladatoknak a megoldása a szakszervezetre hárul. Ugyancsak hiányosság, hogy a véleményezésre kiadott újítási ja­vaslatot az előírt 24 óra helyett 4—5 napig, sót egy hétig is kinn vannak az osztályvezetőknél. Kü­lönösen sok újítás ©fekszik el© Frischmann elvtársnál, aki túlzott adminisztratív munkájára való hi­vatkozással nem tud eleget foglal­kozni az újításokkal. Sajnos, az' utóbbi időben Szabó Viktor elv­társ a szárszfonó osztály műveze­tője ís csatlakozott ehhez a rossz példához. ...Tudvalevő, hogy a lengőaj­tóknál igen sokszor fordul plő bal­eset, melynek megszüntetésére pá­'yázatot hirdettünk. Hat j-vaslat érkezet be ez év áprilisában és a javaslatok azóta" Frischmann elv­társnál vannak, m-tó mindig nem döntötte el. me'yik lenne a leg­jobb. Ilyen esetnek a jövőben nem szabad előfordu'ni. mert igaza van Szaulik elvtársnak, cm'kor arra hivatkozik, hogv ITT nek újítson új­ra hiszen április óta n-m kapott választ a beadott újítására.© * Üzemi lapjainknak elsőrendű feladatuknak kell tekinteni a Köz­ponti Vezetőség október 31-i hatá­rozatában meghatórczctt fe'ada­tokra való mozgósítást A Vörös Cséve szerkesztőségének sokkai előrelátóbban kell szerkeszteni a lapot, terveket kell közölnie, ame­lyek az elkövetkezendő időre vo­natkoznak, friss eredményekről, a dolgozók javaslatairól kell beszá­molnia. Valamennyi lapra vonat­kozik az. hogy már a legközelebbi időben foglalkozzanak az 1954-es tervévre való átmenet kérdéseivel, problémáival, terveivel. Az üzemi lapok mindent lássanak meg az üzemben, ami elősegíti a termelést, a minőség megjavítását és azokat ötletesen dolgozzák feL Jobban vi­gyázzanak a szabatosságra, mert például a Textilművek lapja meg­bírálta a versenyfelelősöket, holott ma már ilyenek nincsenek, a szak­szervezetnek kell ellátni a verseny­szervezés és ellenőrzés munkáját. A ©Vörös Csévében© az úi'tási cikk írója első személyben közli mon­danivalóit, ugyanakkor az aláírás a cikk írójának a neve n'ncs kö­zölve. A cikkek stílusára is sok­kal jobban ügyel ienek, tegyék ötle­tesebbé. még színvonalasabbá cz üzemi lapokat. Gondoskodjék jobban a traktorlstákról a dorozsmai gépállomás vezetősége Farkas Lajos elvtárs, a MÁV sze- val a tápéi részen szántottam. A gedi javítóműhelyének dolgozója — ugyanúgy, mint számos más ipari munkás — a falura ment, a dorozs­mai gépállomásra, hogy a traktor­ra ü've is segítse a szántás-vetés mielőbbi befejezését. Farkas Lt­jos elvtárs, mintegy négy hetet ült a traktor nyergében és a dorozs­mai gépállomáson szerzett tapasz­talatairól a többi között a követ­kezőket mondotta: — Örömmel mentünk a gépállo­másra. hogy a traktorra ülve is segítsük a nagy őszi munkák gyors elvégzését. A traktoristák zöme a dorozsmai gépállomáson is becsü­letes, jó munkát igyekezett és 'cyeksz'k végezni. Mi, a gépállomá­son dolgozó ipari munkások is igyekeztünk tudásunk legjavát ad­ni. De a szántás meggyorsításának egyik fontos feltétele az, hogy megjavítsák a traktoristák munka­körülményeit, jobban gondoskod­janak róluk. Mi sem kaptunk me­leg ruhát és csupán egy vékony brigádszállás ajtaja rossz volt, nem lehetett becsukni, ablaka kitört, bedeszkázták, de ott is fütyült be a szél. Tüzelni nem tudtunk, egy­egy takarónk volt. A brigádszállá­son ezért sem tudtuk magunkat ki­pihenni a kát rossz szalmazsákon. Ezek a hibák nemcsak a mi bri­gádszállásunkon, hanem másutt is előfordultak — s akadályozták a jó munka végzését. Nem kétséges, a traktoristák jobb kedvvel dolgoz­nának, ha brigádszállásukon fűteni tudnának, lenne elég takarójuk, ha meleg ételhez jutnának és mód adódna a rendes tisztálkodásra is. — A münka megszervezését is szükséges jobbá tenni — folytatta Farkas Lajos elvtárs. — Napokkal ezelőtt történt például, az egvik éj­szaka, hogy telefonáltunk: elfogyott az üzemanyag. De mégis csak más­nap déle'őtt hoztak üzemanyagot és e h'ba m'att o'ya.n tíz óra munka­kiesés vo't, nem dolgozhatott a overált adtak. El lehet képzelni, az traktor. Nagyon fontosnak tartom éjszakai műszak után bizony meg­gémberedtünk a hidegtől. — Én Szegvári József elvtárssal, a gépállomás egyik traktorlstájá­azt is, ho©v javítsák a génállomá­son a politikai neve'őmunkát, mert bizony azt tapasztaltam, az nem kielégítő. Ez is elengedhetetlen ah­hoz, hogy a traktoristák jó munkát végezzenek — mondotta befejezé­sül Farkas elvtárs. A „Délmagyarország" november 13-i, pénteki számában „A trakto­rístákról" című írásában is meg­állapította: — miért nem intézi úgy Nómeth Kálmán elvtárs, a do­rozsmai gépállomás igazgatója, hog\ elég takarójuk is legyen a trakta ristáknak?! A cikk megjeleni© után — ahogy Krobák elvtárs, főgíoész mondotta — intézkedtr a takarók biztosításáért. De Forlrr elvtárs szavai is mutatják, hogv gépállomás vezetői cseppet sem te tek meg mindent annak érdekéb" hogy gyökeresen meg'avuljon traktoristák munkakörülménye. / gépállomás vezetői kövessenek © rp!r"1©r>t tnnek érdekében, hogv ! elégítő leeyen a traktoristák­való gondoskodás. Olvasd a Társadalmi .Szomfo rn'nden számát. Elméleti fejlődésedet segíti tiő!

Next

/
Thumbnails
Contents