Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-18 / 270. szám

SZERDA. 1953. NOVEMBER 18. DELMOGYORORSZAG Szegeden új árudák, löbb áru várja a Télapó- és Fenyő-ünnep vásárlóit Szeged dolgozói az árleszállítás óta csak a ruházati és élelmiszercikkek vásárlásánál közel tízmillió forintot takarítottak meg. Több jut ezzel a közelgő Télapó és Fenyőfa ünnep ajándékaira is. Sok tízezer otthonban tervezgetik inár, mit vesznek családjuknak, kedves ismerőseinek. Vásárolni készül Ökrös Istvánné, a Szegedi Jutafonógyár kétszeres sztahánovistája is. Tervét állandóan 150 százalékra teljesíti, fizetése 1300 forint. Férjével együtt jóval kétezer forint felett keresnek. A jó munkáért kapott több fizetésből könnyebb az ajándékvásárlás. Ökrösné elhatározta, hogy fiának téli ruhával szerez, örömet. Az árleszállítás eredményeként csökkent a ruha ára, így jut még töltőtollra s szépirodalmi könyvre is. De nem marad el egy-két szép tetszetős játék vásárlása sem. Férjének cipőt vesz. Ökrös István is ajándékokkal lepi meg családját. A várható téli csúcsforgalomra a szegedi üzletek jól felkészültek. A tavalyi egy játékáru üzlet csak nehezen tudta a vásárlók igényeit kielégíteni. Ma már két állandó játékáru üzlet van és december elején három új "játékidénybolt* nyílik. A játékáru tízenkét százalékos leszállítása óta állandóan emelkedik az üzletek forgalma. Különösen nagy kereslet van az alvó, hajasbabák és a tartós, jóminőségű "nagy dundi babák* iránt. Sok új játék érkezett, földkiemelők, elevátorok, elektromos vasutak és sok más. Ezek tárolására új raktárt rendeztek be. A Szegedi Textilművek dolgozói a jobb minőségért A Szegedi Textilművek dolgozói november 1-től 10-ig tervüket 104.1 százalékra teljesítették. A terv túlteljesítésével párhuzamosan javult az anyag minősége: a fonalegyenlőtlenség az előző hónaphoz viszonytíva egy százalékkal csökkent. A minőség további javítására már 311 dolgezó tett felajánlást. Az egyes gépcsoportokon hatvan fővel négy minőségi brigád alakult s vállalták, hogy csak elsőrendű minőségű fonalat készítenek. Nemrégen vezették be a fonónők munkájának minőségi osztályozását. A legjobb minősítés 5-ös. Azok között, akiknek minőségi munkája már három hónap óta kiváló és tervük túlteljesítésében is élenjárnak, november 7-én húsz minőségi jelvényt és többezer forint pénzjutalmat osztottak ki. Bácsi Józsefné a keresztorsózóban 122.8 százalékra teljesíti tervét. Minőségi munkája hónapok óta kiváló. Tapasztalatait átadja Bernát Ilonának, akinek termelése száz százalék fölé emelkedett és több mint egy hónapja minőségi osztályzata 5-ös. Bácsiné munkáját kiváló minőségi jelvénnyel és 200 forinttal jutalmazták. A minőség javulását elősegítette a fonal útjának megjelölése. Az elő- és gyűrűsfonó, valamint a keresztorsózón áthaladó csévéket megjelölik. Azzal a fonónővel, akinek gépéről több hibás áru kerül le, a művezető, szakszervezeti bizalmi és a népnevelők beszélgetnek. A felvilágosító munka eredménye, hogy készáruval kapcsolatos minőségi reklamáció már két hónap ótá nem volt. A fonónők Zsédely-mozgalmához csatlakoztak a művezetők is. Jelszavuk: több, jobb árut a dolgozóknak. Most inár nemcsak a rossz gépek javításával törődnek,• hanem pontos terv alapján valamennyi gépen megelőző gépellenőrzést és ha kell, karbantartást végeznek. A minőség javítását tűzte ki célul a nemrég megalakult műszaki brigád, amelynek tagjai kikísérletezik a legtökéletesebb gépbeállítást, az előfonó gépeken szabályozzák a szál feszességét és több apró újítást vezetnek be. A kártoló üzemrész minőségi munkáját növeli Pósa János technikus újítása. Nagyteljesítményű íedőléc köszörülő gépet tervezett, amelyet még e hónapban kiviteleznek és munkába állítanak. Eddig évente csak egyszer köszörülték a fedőléceket, most lehetővé válik a negyedévenkénti köszörülés, s így a kártolás sokkal tökéletesebb lesz. Angol lapok a szovjet művészek londoni vendégszerepléséiül London (TASZSZ). A „The Times" és a „Daily Worker" elismeréssel ír a Londonban, vendégszereplő szovjet művészek játékáról és dicséri azok mesterségbeli tudását. A „Daily Worker" különösen dicséri Soleszt, Satyilov és Farmanjanc balettművészetét. A lap kiemeli Farmanjancnak a „Párizs lángai" című balettből előadott táncát. A „The Times" rámutat, hogy Izmailova tánca szintén nagy mesterségbeli tudásra vall. Bella l)avidovics zongoraművésznő — írja a „The Times" — nagy technikával és elsőrendű előadó művészettel játszik. alvasAihiuuiU j Az Egyesült Államok cóliai Japánban Zsadányi Gáspárnc, a Szegedi Kötél- és Hálóüzem békcfelelőse és Párkányi Zoltánné, a szegedi Ságvári-telep béketitkára azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy világítsuk meg, mik az Egyesült Államok céljai Japánnal. Zsadányi Gáspárné és Párkányi Zoltánné elvtársnő kérésére az alábbiakban válaszolunk: Nemzetközi politikai körökben általános feltűnést keltett a nemrégen Washingtonban közzétett jelentés, mely szerint befejeződtek a csaknem négy hétig tartó japánamerikai tárgyalások. Abból, hegy e július óta folyó tárgyalások befejező szakasza oly sokáig húzódott, arra lehet következtetni, hogy Ikeda, a japán miniszterelnök személyes megbízottja és Rcbertson amerikai külügyi államtitkár nagy harcot vívtak egymással állásponjaik érvényesítéséért. E tárgyalások lényegében és mindenekelőtt Japán újrafelfegyverzéséről folytak. A japán reakciós, militarista erők igyekeznek meggyorsítani országuk újrafelfegyverzését abban a reményben, hogy az Egyesült Államok segítségével talpraállhatnak. Az Egyesült Államok viszont célul tűzte ki. hogy Japánt az amerikai agreszszió ázsiai hídfőállásává teszi. Sem a japán, sem az amerikai tervek nem jártak a várt eredménnyel, sőt a tárgyalások nagyrészében kérdéses volt, hogy egyáltalán létrejöhet-e elfogadható megegyezés. Az Egyesült Államok ugyanis hallani sem akarnak gazdasági segélyről addig, amíg a japánok nem adják tanújelét fegyverkezési készségüknek. A Japánnal szemben támasztott amerikai fegyverkezési követelmények végrehajtása teljesen aláássa az amúgyis ingatag japán gazdasági életet. A japán kormány az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokról nem tájékoztatta a japán parlamentet sem. Joszida miniszterelnök a tényekkel szemben jobbnak látta az agyonhallgatás módszerét alkalmazni. A tények azonban helyette is beszélnek. Hétéves miniszterelnöki működése alatt az amerikai támoszpontok száma 733-ra emelkedett az országban. Az amerikai hadsereg a már elfoglalt 68 ezer hektárnyi szántóföld és erdőterületen kivül további 76 ezer hektár területen létesít újabb támaszpontokat. A fegyverkezési programmot Joszida Liberális Pártján kívül csupán a Sigemicu-féle úgynevezett Haladó Párt támogatja. E két párt a japán parlament alsóházának 466 mandátuma közül csupán 279 mandátumot mondhat magáénak. Ez világos és érthető magyarázattal szolgálna arra vonatkozóan, hogy miért olyan "hallgatag* Joszida: a fegyverkezés fokozása előbb-utóbb kormányának bukásához vezet. A japán-amerikai tárgyalások értelmében Japánnak a jelenleg 110 ezer natkozó japán törvényeken. Japán tehát kettős célt szolgál az Egyesült Államok célkitűzéseiben: stratégiailag jelentős, mert közel van Kinához, a Szovjetunióhoz és Koreához, továbbá Formózához és a Fülöp-szigetekhez egyaránt, másrészt a japán katona olcsó ágyútölteléket jelent az amerikaiak elképzeléseiben agressziós törekvéseik megvalósításához. Az Egyesült Államok számításai* ba azonban hiba csúszott: megfeledkezett a japán népről, amely gyűlöli az amerikaiakat és jól tudja, hogy az ország újrafelfegyverzése Japánt az Egyesült Álla* főből álló hadseregét 5 év alatt 230 ezer főre kell növelnie, „önvédelmének biztosítására*. Ezenkivül az Egyesült Államok kötelezte Japánt a "kommunista Kínával folytatott kereskedelem* további szigorú ellenőrzésére és arra, hogy az Egyesült Államokkal szemben fennálló, a háború befejezése óta felgyülemlett 2500 millió dollár adósságát a legrövidebb időn belül fizesse meg. Végül a japán kormánynak enyhítenie kell a külföldiek — értsd: Amerika — tőkebefektetéseire vomok gyarmatává és ázsiai agreszsziójánok eszközévé tenné. Japán békeerői sikeresen küzdenek aa amerikai és japán imperialista törekvések ellen és a Japán Kommunista Párt vezetésével akcióegységet hoztak létre az amerikai „kölcsönös biztonsági segély" és a hadigazdálkodás bevezetése ellen. Ez az akcióegység — Munkás-Paraszt Párt, a baloldali Szocialista Párt és a Japán Szakszervezeti Főtanács szövetsége — elég erős ahhoz, hogy győzelemre vigye a japán dolgozók, a japán békeharcsok ügyét. Petrovics István A Szegedi Nemzeti Színház operaegyüttesének ezévi első bemutató előadása nagy sikerrel hozta színre Puccini: Bohémélet című operáját. A művészi gonddal előkészített előadást a szereplő művészek, a zenekar, a kórus lelkes összeforrottsága, szívből jövő játéka és muzsikája mindvégig forró hangulatúvá, élményt adóvá tette. A kitűnő előadást a szegedi közönség meleg szeretettel, sok tapssal, elismeréssel fogadta. Giacomo Puccini, az alig 30 évvel ezelőtt elhunyt olasz operaszerző, a nyugati zenevilág évszázados operakultúrájának utolsó kiemelkedő egyénisége. Gazdagon ömlő dallamú inventiója az olasz operaművészet egy csodálatos utóvirágzása. Puccini színekben pompázó muzsikája a francia impreszszionizmus modern kifejező eszközeivel gazdagszik, elemző, boncolgató motívumszövése a német romantika hagyományait folytatja. De mindezen túl, a muzsikából felénk árad a zeneszerző egyéniségének lebilincselő hatása. Minden motívumfoszlányban és apró színhatásban a Puccini zene különleges ízére, zamatára ismerünk. "Puccini kitűnő ismerője volt az operaszínpadnak, s ezért operáinak szövegkönyvét biztos érzékkel választotta meg. A Bohémélet szövegét Giacosa és Illica írták, Murger francia író drámája nyomán. Murger szegény párizsi családból származott, nehéz harcokban küzdötte fel magát elismert íróvá. Fiatal korában maga is végigélte a bohémek nehéz, szegényes, az úri társaságokból kitaszított, könnyeken át kacagó életét. Kik voltak ezek a bohémek? Költők, muzsikusok, tudósok, művészek, a párizsi padlásszobák lakói. A bohémek élete csak egy csepp e tengerben, de ebben a BOHÉMÉLET A szegedi Nemzeli Színház előadása cseppben is összesűrűsödtek a kapitalista társadalmi rend igazságtalanságai. A Kommunista Kiáltvány megállapítja: "A burzsoázia minden eddig tiszteletreméltó és borzongó áhítattal szemlélt tevékenységről leszedte a dicsfényt. Fizetett bérmunkássá változtatta az orvost, a jogászt, a papot, a költőt, a tudományok emberét". Felszabadította ugyan a művészt a feudális megkötöttségektől, de az emberi szellemi termékek részére biztosított szabadpiac a legtöbbjének csak morzsákkal fizetett. A bohémek kopottak és éhesek voltak. De szemeik között mindig ott bujkált a reményekedés, a jókedvű, mindent feledtető fény. Négy jókedvű, de mélyérzésű, örömben, bánatban együtt tartó bohém élete, szerelme áll a Bohémélet középpontjában, s az egyéni életet és sorsot kitáruló ablakain át elibénk tűnik egy kor, az emberi méltóságot sárbatipró erkölcsi világával. Puccini muzsikája különösen ebben a művében van telve fiatalosan duzzanó életerővel, gazdag színekkel és hangulatokkal, amelyek olyan sokoldalúan ábrázolják az emberi szív érzelmeinek ezerarcú váltakozásait. De hűségesen tükrözi a zene a darab drámai mondanivalóját, összeütközéseit, kiegyenlítődéseit, az egyéni sorsok győzelmeit és bukásait is. A Szegedi Nemzeti Színház operaegyüttese a bemutató előadáson kiemelkedő művészi teljesítményt nyújtott. Hitelesen tolmácsolta a mű eszmei mondanivalóját, az operaművészet sajátos eszközeivel eleven, lüktető életet tárt elénk, gyötrődő, viduló, síró, kacagó, mé,lyen emberi alakításokkal tette emlékezetessé a bohémek derűs, könnyes történetét. "IVT imi, a kis himzőlány szerepében Papp Júlia nyújt kiemelkedő alakítást. Hangjával sokrétű, gazdag érzelemvilágot ábrázol. Első felvonásbeli nagy áriája, az ébredő és elhatalmasodó szerelem túlfűtött érzéseiből árad, harmadik felvonásbeli alakításában a gyötrődés és a boldogság fel-fel villanó ellentéteit jeleníti meg drámai erővel. A negyedik felvonásban különösen szívbemarkoló, mikor a halál megérzésekor hangjából az élet utáni vágyódás, szeretet csendül ki, felfokozott intenzitással. Az előadás kiemelkedő sikeréhez nagyban hozzájárul, hogy Rodolphe, a költő szerepét zenei és színészi játék szempontjából egyaránt olyan kitűnő képességű művész alakítja, mint Megyesi Pál. Hol pajzán, kacagó, jókedvű bohém, hol féltő, kétségbeeső szerelmes, de mindig csupa szív, csupa lélek. Hangja hol bársonyos, melegen cseng, hol szenvedélytől űzötten szárnyal, de mindig benne van a szív minden cseppjének muzsikája. Színészi játéka különösen megindítóan emberi a harmadik és a negyedik felvonásban, mikor fellázad keserűségében, hogy Mimit koldusszegényen betegségéből nem tudja új életre kelteni. A negyedik felvonásban szinte minden mozdulata drámai. Az indulatok pillanatonként viharzanak át rajta, s mindezt meggyőző, emberi eszközökkel vetíti ki. Megyesi Pál méltó társa a másik három bohém. Pataki Béla, mint Schaunard, a zenész, Horváth József, mint Marcel, a festő, Sinkó György, mint Colline, a filozófus, Mindhárom külön egyéniség. Pataki Béla könnyelmű, bohókás, Horváth József szenvedélyes, izes, Sinkó György magába vonul, elgondolkodó. De érzésben, összetartozásban valamennyien egyek. Különösen dicséretet érdemel a negyedik felvonásbeli színészi játék is. Némán, egyszerű mozdulatokkal is döbbenetesen ábrázolják az őszinte barátságból fakadó mély együttérzést. Sinkó György a híres *kabát-áriát« finom, lágy hangvétellel, érző szívvel adja elő. Alurger, a drámaíró, a következőképen vázolja elképzeléseit Musetteről: "Musette, mikor a világraj ött, legelőször bizonyára a tükröt kérte,... értelmes, szellemes lány volt. Fellázadt minden zsarnokság ellen, csak egy törvényt ismert el — szeszélyét«. Kádár Eta alakításában ezt a Musettet-et ismerjük meg. Szerepének érzelmi ellentmondásait, alakításait jól egységbe foglalja s így tipikus jellemet fest. Híres áriáját a második felvonásból sok tűzzel, temperamentummal adja elő. Alcindor, Musette öreg gavallérjának szerepét Radics Tibor, Benőit, a négy bohém háztulajdonosának szerepét Gaál József alakítja. A darabban ők ketten képviselik a komikumot. Nem véletlen, hogy a bohémek tiszta, őszintén emberi érzésvilágának ellentéteként, a mű a polgári világ két képviselőjét állítja fonák helyzetbe, szánalmasan, kicsinyes jellemmel. Az írónak ezt a ki nem mondott ítéletét jól érzékelteti Gaál József és Radics Tibor színészi játékkal. Parpignol játékárus és a finánc kisebb szerepeit Jánosi Rudolf, illetve Kovács Ernő alakítja. Jánosi Rudolf eleven humora, Kovács Ernő morcos keménysége jól élénkítő színei az előadásnak. A zenekar — Paulusz Elemér karnagy vezetésével — igényes feladatát kitűnően oldotta meg. Egybehangolt, színesen zengő játéka mindvégig teljes feszültséggel érzékeltette a drámai történést, A kórus teljesítménye közül különösen kiemelkedő volt a női kar és a gyermekkar Parpignol jelenete a második felvonásban. A jelenet rendezői beállítása is jól sikerült, az ügyes, civakodó zsibongás mozgalmassá tette a karácsonyesti utca képét. orváth József rendezői munkája újabb komoly fejlődésről tanúskodik. Mind kevesebb a szokványos operaszerű, merev, mesterkélt mozgás, és mind több az életszerű megjelenítés, a hiteles jellem. A díszletek hangulatos, élethű keretet nyújtanak az egyes jelenetekhez. A bohémek padlásszobájának ablakából messze láthatóan meredeznek a párizsi havas háztetők füstölgő kéményeikkel. Színes kép ábrázolja a második képben Párizs bohémnegyedét, csalc az utca vidám kavargásának jut szűkreszabott terület. A harmadik felvonás díszletét nyíltszíni taps jutalmazta. A városszéli vámsorompó és kocsma képe, a fákkal szegélyezett ködbevesző utakkal, íestményszerűen jeleníti meg előttünk a havas, téli hajnalt. A színpad kéklően fagyos levegője, a háttér messzeségbe nyúló távlata &z életszerűség erejével hat. Mindez Sándor Sándor kitűnő tervező munkáját dicséri. A Szegedi Nemzeti Színház operaegyüttesének komoly sikerű előadása után nagy várakozással tekintünk az évad soronkövetkező bemutatói elé. Erdős János