Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-17 / 269. szám

KEDD. 1953. NOVEMBER 17. DELM9GYBR0RSZBG Gondoskodás a nép egészségéről PARTUNK Központi Vezetőségének ez év június 27—28. ülésén hozott határozata alapján létrejött kormányprogramm többek között megállapította, hogy életszintünk az utóbbi időben nem emelkedett, inkább csökkent. A kormányprogramm központi kérdésként jelölte meg: dolgozó népünk életszínvonalának minden eszközzel történő emelését. Azóta eltelt négy hónap. Az életszínvonal emelését elősegítő intézkedések egymásután jelentek meg. Ha csak a néhány leglényegesebbet vesszük: az árcsökkentés, a kölcsönjegyzés összegének csökkentése, a parasztságnak nyújtott számos kedvezmény, adóhátralék elengedése, beszolgáltatás csökkentése több milliárd forinttal növelte dolgozó népünk vásárló erejét. Pártunk Központi Vezetőségének ez év október 81. ülésén hozott határozata a többi között előirányozza az alacsony bérkategóriák megvizsgálását, az általánostól elmaradott kis bérek rendezését és a régi öregségi járadékosok felülvizsgálását. Az öreg munkásoknál — akiknél már régebben megállapították az öregségi járadékot — módosítani kell a járadékolást. Az erre hivatott szervek a Központi Vezetőség határozata óta már dolgoznak is ezen. Ezzel pártunk nagyon sok idős munkás sérelmét orvosolja. Ezek a tények mind azt bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk szavai és tettei mint eddig, úgy most is a jövőben is azonosak. A kormányprogramm végrehajtásában nagy helyet kap a társadalombiztosítás, a munkavédelem ós az üzemegészségügy. KÜLÖNÖSEN LÉNYEGES a beteg dolgozók ellátásának javítása. Ezt mutatja kormányunk november l-l határozata, amely a betegségi biztosítás módosítására vonatkozik. Sok olyan rendelkezést változtat meg, amely addig nehezítette a beteg dolgozó helyzetét. Eddig a dolgozó háztartását vezető nő nem volt mindég igényjogosult családtagnak tekinthető. November 1-től az ilyen nő is igényjogosult az orvosi gyógykezelésre, kórházi, szanatóriumi ápolásra. Ugyancsak a nevelt, eltartott gyermek is igényjogosulttá lett az SZTK szolgáltatásokra, november 1-től. A rheumás szívbetegségben szenvedő 16. éven aluli gyermek eddig legfeljebb 90 napra mehetett kórházba. Ez az idő rendszerint kevésnek bizonyult az efajta betegség rendbehozására. Kormányunk ezt az ápolási időt kétszeresére — 180 napra — emelte. SÉRELMEZTÉK a dolgozók azt is. ha vasárnap dolgoztak és betegállományba kerültek, nem kaptak táppénzt. Jogos volt ez a sérelem, mert vannak üzemeink, ahol a munka természete miatt vasárnap is kell műszakot tartani, s a pihenőnapot más napokon veszik ki a dolgozók. A jövőben, ha a munkanap vasárnap, arra a napra is kell táppénzt fizetni. Nem kevésbbé jelentős a dolgozó nő életében hogy szülés esetén kórházi, klinikai ápolásának idejére a 100 százalékos (illetményével egyenlő) segély 80 százalékát kapja. Eddig csak 50 százalékát kapta. Lehetőség volt arra, hogy a dolgozónak .laró temetkezési segélyből különböző tartozások fejében részleteket levonjanak az üzemekben, vagy az SZTK-nál. A kormány november elsejei intézkedése kimondja, hogy a temetkezési segélyből semmiféle címen levonást eszközölni nem szabad. Nagy megelégedése a dolgozóknak az a rendelkezés, amely a munkaviszony megszakítása közötti 7 napot 30 napra felemelte, A tapasztalat az volt, hogy a dolgozó, ha egyik munkahelyről egy másik munkahelyre ment (iparágak profilírozása. vagy szakmája szerint, vagy vidékre, stb.) a kötelező orvosi vizsgálat, meg felvétel, munkába állás igen sok esetben 7 napnál több időt vett igénybe. Ha a dolgozó 7 napon túl lépett munkába, elvesztette előző munkaviszonyát. Ez pedig nagy kórt okozott a dolgozónak, mert ha az új munkahelyén megbetegedett, csak annyi időre kapott táppénzt, amennyi Ideig az új munkahelyén dolgozott. Például ha két hétig dolgozott, akkor csak két hétre illette meg a táppénz. Ezt változtatta meg a kormány rendelete. Harminc napon belül bárhol vállalhat munkát s előző munkaviszonya is figyelembe jön betegség esetén. A sztahánovistákat és egyéb magaskeresetű kiváló dolgozókat érintett az úgynevezett ©táppénz plafon©. A kormány határozata kimondja, hogy november 1-től betegség esetén a teljes illetmény alapján kell adni a táppénzt. Hosszan lehetne még sorolnunk pártunk és kormányunk gondoskodását. De ez is elég arra, hogy szemléletesen bizonyítsam, nemcsak az egészséges, hanem a beteg dolgozó életkörülményeinek javításáról is gondoskodik államunk. A családi pótléknál nagyjelentőségű a kormányunk az az Intézkedése, hogy a családi pótlékra igényjogosult nő, akinek férje nincs, vagy meghalt, kaphatja az árvajáradékot ls és a családi pótlékot is. Ezideig csak az* egyiket kaphatta. Különös jelentősége azért van, mert a Horthy-faslzmus imperialista célokért folyó háborúja idején sok-sok családapa halt meg. A félárván maradt gyermekek nevelését könnyítette meg a kormány. A TERMELŐSZÖVETKEZETI dolgozó ís jogosult családi pótlékra, úgy mint éddig. De november 1-től az a tszcs-tag is kap családi pótlékot — ha egyéb feltételek meg vannak — aki huzamosabb ideig távol van a csoporttól (iskolán, katona, stb.). Azelőtt a távollevő csoporttag nem kaphatott családi pótlékot. November 1-től az ls kap családi pótlékot, aki iparból megy a tszcsbe — a szükséges egyéb feltételekkel — és ha az iparban hat hónapot dolgozott. Az ilyen csoporttag azelőtt nem kaphatott családi pótlékot. Csak azután járt neki családi pótlék, ha előbb kidolgozta a 120 munkaegységet. Természetesen mindez csak a kezdet, hiszen a kormányprogramm végrehajtásának az elején tartunk. A további gondoskodás, az életszínvonalunk további emelésének kulcsa hős munkásosztályunk és becsületes dolgozó parasztságunk kezében van. Amilyen fnértékben gyarapszik az ipari termelés, a nehézipar mellett a könnyűipar, és amilyen mértékben bővül a mezőgazdasági termelés, olyan arányban növekszik az összlakosság életszínvonala. Csak úgy lehet adni több és jobb kenyeret, húst, zsírt, cipőt, ruhát, könyvet, bútort, lakást, táppénzt, szülészeti segélyt stb., ha az eddigieknél sokkal, de sokkal többet termelünk. A kultúra áldásait úgy lehet még szélesebbé és még hozzáférhetőbbé tenni, ha növekedik államunk gazdasága. Pártunk és kormányunk minden feltételét megteremtette mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlődésének. Természetesen iparunk további fejlődésének is. PARTUNK és kormányunk megmutatta mindenkinek, hogy töretlenül halad a megjelölt úton. Rajtunk a sor, hogy minden erőnkkel segítsük pártunk és kormányunk programmjának megvalósulását. Mert az jelenti nekünk a bőséget, jólétet, boldog életet. siklós Jobban küzdjön a szegedi tanács a lakosság szükségleteinek kielégítéséért A SZOT művészegyüttes vendégszereplése Vasárnap és hétfőn a színházban — a bukaresti VIT-en I. és III. díjat nyert SZOT Művészegyüttes mutatta be díjnyertes műsorát a szegedi dolgozóknak. A zsúfolásig telt színházban elsöprő sikert aratott a kiváló együttes — különösen tánckara és népi zenekara. A közönség sorsi között ott ültek és csillogó szemekkel figyeltek a kisebb nagyobb szegedi üzemi kultúrcsoportok vezetői és tagjai, A tápéi népi együttes pedig szinte teljes létszámmal megjelent. A népi zenekart egy-egy jólsikcrült száma után alig akarták leengedni a színpadról, s „Magyar Képeskönyv" című táncköltemény után pedig, mely a műsor zárószáma volt, hosszú percekig önfeledten tapsolt a lelkes közönség. Az utóbbi évek legsikerültebb műsorát láthatták és hallhatták. A rövidesen sorrakerülő járási és városi kultúrversenyek előtt igen nagy jelentősége van ennek g bemutatónak. Számos csoport nyerhet indítékot és tanulságot további munkájában a látottakból. A műsor részletes ismertetésére és értékelésére visszatérünk. A szegedi tanácsháza folyosóin, hivatali szobáiban szinte egymást érik a kormányprogramm vég rehajtásáról szóló jelszavak, felírások; a látogatóban azt az érzést keltik, hogy itt, a szegedi városi 'anáesnál jól halad a programm megvalósítása. Jól halad-e? Bizony, a városi tanács nem harcol még teljes erővel érte; n dolgozók szükségleteinek kielégítéséért még keveset tesz. A tanácsházán n'nes rossz véleményük az elvtársaknak a szegedi közellátásról, a helyi iparról; a szegedi dolgozók azonban gyakran panaszkodnak mindkettőre, s gyakran panaszkodnak a városi tanácsra, annak egyes osztályaira. És joggal, A dolgozók szükségleteinek kielégítései természetesen nem könnyű feladat, napról, napra harcolni kell mindenféle nehézség akadály leküzdéséért. De a szegedi tanácsnál, ahelyett, hogy legyőznék ezeket az akadályokat, szívesen hivatkoznak rájuk. Például bajok vannak Szegeden a lakosság megfelelő ellátásával. az élelmiszerek, zöldségfélék és húsáruk elosztásával. S a baj nem abból fakad, hogy nincs megfelelő készlei ezekből az árukból, hanem egyszerűen kevés a bolt Szegeden, s ez zavarja az élelmiszerelosztást. „Munkaidő utdn azt sem tudom, liovd rohanjak, mert aki a város külső részeiben lakik, kilométereket futhat egy kis lisztért vagy krumpliért, s akkor is sorbaállhat" — mondja Gulyás Rózsa, a Szegcdi Test llmfivek dolgozója. Tenczcl Ernő tanácstag ts saját tapasztalataival erősítette ezt meg. Petőfitelepen például ezelőtt tíz kis kereskedő volt, tnost mindössze egy földmfivesszövetkezet van. S a tanács jóformán semmit sem tesz, hogy őzen változtasson. Ebben az esztendőben mindössze három új kiskereskedést nyitottak az egész városban, holott a szükségletek kielégítése ennek o húszszorosét kívánná meg. A tanács vezetői az üzlethelyiségek hiányára hivatkoznak, Pedig helyiség lenne, hiszen azelőtt tízszer-húszszorannyi üzlet volt Szegeden, mint most, Dehát — mondja Mison Gusztáv, a végrehajtó bizottság titkára — szocialista kereskedelem nem használhatja fel azokat a régi „maszelc-kócerdjoIcát"! Uj helyiségre pedig nincs pénz"! Az igaz, hogy mi szép, nagy, a do'gozók igényeit mindenben kielégítő üzlethelyiségeket akarunk épiteni. De a dolgozók első igénye, hogy kényelmetlenség nélkül hozzájussanak az élelmiszerhez, áruhoz. S az elvtársak nem látták, liogy a lakosság szükségleteinek kielégítését biztosítani kell, még ha egyelőre egy-két helyen szűkebb, s külsőségeiben nem egészen pompás üzletet létesítenek is. A váráéban nagyon kevés a ja. vitásokat végző kisipari termelőszövetkezet. A tanács azonban tét. "enkedik, néni teszi meg a kojlő ló. péseket, hogy a kisipari termelőszövetkezetek, helyiipari vállalatok javítással ls foglalkozzanak, s ezzel is a lakosság segítségére legyenek. A szabó ktsz-ek például konfekcióra dolgoznak, s egész Szegedon alig lehet olyan szabóságot találni, ahol egy kabá'ot, vagy nadrágot megfoltoznának. Hoehstadter LaJosné az Újszegedi Kenderfonógyár sztahánovista dolgozója elmondotta, hogy Felsővárosban nincs cipész, ahol cipőt lehetne javíttatni, „Volt ugyan egy cipész ktsz, de azt is bevitték a belvárosba" — panaszolta. A minisztertanácsnak a helyi ipar megjavításáról, a lakosság igényeinek fokozottabb kielégítéséről szóló rendelőt lehetővé teszik, hogy megszűnjön ez az áldatlan állapot. Mé'gsinos sok javulás Szegeden a helyi iparban. Félszívvel és félkézzel törődnek ezzel a, szegedi tanácsnál: nem egészen értik, miért van szükségünk a kisiparra, s inkább csak azt látják, hogy a kormányprogramm új meg új feladatokat ró a tanácsra. Ezért akadozik például a kisiparosok Iparengedélyének kiadása. Százat kisiparos számára adhatnának engedélyt, hogy iparukat folytassák. Ezzel jelentékenyen segí'hetnék a szegedi helyi ipart, a lakosság igényeinek kielégítését, De november 5-ig mindössze 46-an kapták meg az iparengedélyt. A tanács ipari osztályán arra hivatkoznak, hogy kövesen jelentkeznek nz Iparengedélyek kiváltására. ITa pedig kevesen jelentkeznek, akkor — úgy gondolják — nekik itt már semmi dolguk. Fel kell számolni ezt a tehete'len magatartást. Ha kormányunk kot kézzel igyekszik megadni mindent a dolgozóknak szükségleteik kielégítéséhez, a szegcdi tanács nem nyújtogathat csak úgy félmarokkal. Meg kelt gyorsítani az iparengedélyek kiadását, s anya got kell juttatói a kisiparosoknak, hogy munkájukat megkezdhessék — rögtön több lesz a jelentkező js, Nagyon fontos az is, hogy a tanács megvalósítsa régebbi tervét, s a város különböző pontjain további javítóipari részlegeket állítson fel. Tanácsainknak sokkal jobban kell támaszkodniok a tömegek kezdeményező erejére, a helyi erőforrásokra. A szegedi városi tanácsnál azonban gyakran figyelmen kivtil hagyják a dolgozók javaslatait. Pedig a kormányprogramm megjelenése után sokmíndent javasoltak, sok panasszal fordultak a tanácshoz. Uj-Petőf! telepen már kétszer is kérték a dolgozók, hogy a kerékpárút megjavítására küldjenek egy pár kocsi salakot. Vállalták, hogy társadalmi munkában szétterítik és le is hengerlik. Alig pár kocsi salakról van szó — do nz ott lakókat megkímélné a nagy sártól. A végrehajtó bizottság azonban mindezideig nem intézkedett. Szintén Uj-Petőfi telepen kérték a dolgozók, hogy az egyik utca négy legsötétebb részére vezessék be a villanyt. Egy-egy helyre mindössze 29—30 méternyi vezeték kellene. „Nem tudjuk előteremteni, mert az üzletekből kifogyott" — mondja Tombécz elvtárs, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese. A tanács nem képes előteremteni százhúsz mé'er drótot!! Ezért botorkáljanak az utcán sötétben a dolgozók? Még kimondani is szégyen. És ezek nom egyedülálló esetek. Mindenesetre arra vallanak, hogy a tanácsapparátus egyes dolgozói, osztályai nem hallják eléggé a dolgozó tömegek hangját. A moszkvakörúti kenyérgyárban például egy időben súlyos bajok voltak a kenyér minőségével. A lisztet rosszul szitálták, s fadarab, rézlemez és egyéb hulladék került a kenyérbe. A tanácsnál erről hosszú hetekig nem tudtak. Pedig, ha jó a kapcsolatuk a dolgozókkal, megtudhatták volna, s azonnal segíthettek volna. Zöldi Imréné, a kommunális állandó bizottság tagja már több jelentésében kifogásolta, hogy a dolgozók panaszait hiába juttatta el a titkárságra, az egyre halasztgatja a válaszokat. Téldául csekély költséggel klfolyó-kutekat kellett volna épifeni néhány helyen. Már jórégen beadta a dolgozók errevonatkozó javaslatát, de a választ még mindig nem kapta meg. Lassan őröl a szegedi tanácsgépezet; sokkal elevenebb. lendületesebb munkára van szükség a kormányprogramm vég• rehajtásához. Sokkal harcosabban kell fellépniök a tanácsban dolgozó kommunistáknak a Központi Vezetőség júniusi és októberi határozatának megvalósításáért, a bürokratizmus, tehetetlenség ellen, a minden megy a régiben" szemlélet ellen. A dolgozókról való dondoskodáshoz tartozik az is, hogy emberségesebb, udvariasabb hangon beszéljenek a szegcdi tanácsnál. Sok kifogás hangzik el például a kommunális osztóly több dolgozójára. Az osztály vezetője gyakran cinikus, rideg hangon beszél a hozzáfordulókkal. Az osztály egyik-másik munkatársa pedig egyenesen gorombán beszél az emberekkel. Da hasonló panaszok vannak a szoeiális osztály egyes beosztottjaira ls. Pedig a dolgozók iránti figyelmesség, panaszaik meghallgatása — és elintézése! — tanácsaink legszentebb kötelessége. A szegedi dolgozók szükségletelnek, jogos igényeinek kielégítésében nagy feladatai vannak a városi tanácsnak. Nyújtson ehhez több segítséget a megyei tanács! Nagyon helytelen, hogy a megvei tanács — ahelyett, hogy irányítaná, ellenőrizné a szegedi tanácsot — kiveszi kezéből a feladatokat, » maga próbálja azokat megoldani. Például a Szegcdi Vegyesipari Ja. vitóvállalatot a megyei tanács — amely Hódmezővásárhelyen székeli — közvetlen irányítása alá akarja vonni. Ez nem növeli a szegcdi tanács vezetőinek és dolgozóinak felelősségérzetét a lakosság ügyéért, ellenben csorbítja önállóságát. Márpedig minél kisebb a tanács önállósága, annál kevésbbé érzi magát felelősnek választói előtt. Adjon több teret a megyei tanács a szegedi városi tanácsnak, s ugyanakkor fokozottan ellenőrizze munkáját! A kormányprogrammot nem elég csak hirdetni, hanem mindenféle egyhelybentopogást, nehézkességet leküzdve, .harcban kell megvalósítani, A szegedi tanács kommunista vezetői, akik már sok jó eredményt értek el, minden bizonynyal megértik ezt. / SZABÓ LÁSZLÓ 7A ,£zabad Nép" november 16-i számából.) Szerdán ülést tart a Városi Tanács Szeged Város Tanácsa 1953. november hó 18-án, szerdán délután 4 órakor tartja ezévi hatodik rendes ülését a Tanácsháza nagytermében. A Végrehajtó Bizottság munkájáról Dénes Leó elvtárs, a Végrehajtó Bizottság elnöke tart beszámolót. Második napirendi pontként Tombácz Imre elvtárs, a Végrehajtó Bizottság elnökhelyettese beszámol a helyi ipar és a kereskedelem működéséről, a tanácsnak a város dolgozói Jobb ellátása érdekében végzett munkájáról, A beszámoló fpglalkozik azzal, hogy a Végrehajtó Bizottság milyen intézkedéseket tett a kormányprogramm helyi végrehajtása, a város dolgozói életkörülményeinek megjavítása érdekében, valamint azzal, hogy a helyi Ipar és a kereskedelem hogyan biztosítja a* helyi szükségletek kielégítését. A tanácsülésen résztvevő dolgozók képet kapnak a Végrehajtó Bizottság munkájáról, megismerik a tanácsi szervek működését és ellenőrizni tudják, hogy az általuk választott tanácstagok hogyan végzik a rájuk bízott feladatot. A tanácsülésen minden dolgozó résztvehet. A legjobb vasgy üjtők 'u1afmnxása A vasgyüjtő hónap harmadik hetébe léptünk és mindinkább látjuk, hogy dolgozó népünk megértette minisztertanácsunk határozatát és az ipari tanulókon és az iskolák diákjain kívül az üzemek, társadalmi szervek is erősebben kapcsolódnak bele a gyűjtés munkájába. A vasárnapi vasgyüjtő nap megrendezése körül voltak ugyan hibák, Egyes iskolák vezetői és a tömegszervezetek nem mozgósítottak eléggé a nagy munkára. Ennek ellenére a vasárnapi gyűjtés eredményesnek mondható. Egyes iskolák tanulói szorgalmasan gyűjtötték a vasat és a fémhulladékot. A Gutenberg-utcai általános leányiskolában 1222 kg vashulladékot gyűjtöttek össze a pajtásokEbben a nagyszerű munkában élen jártak Oláh Éva és Kiss Éva 121 kg-os vasgyüjtésükkel. Haraszti Éva szorgalmas munkájával 128 kg vasat gyűjtött. Ezeket a tanulókat ís túlszárnyalta azonban Vastag Lenke 160 és a ©Szorgalmas© brigád 129 kilogrammos vasgyüjtésével. A Mérei-utcai általános iskolában Varga Marlka brigádjával 34 kg vasat és 5 kg egyéb fémet gyűjtött össze, de a többi csoportok is sok vasat és fémet vittek be a MÉH gyűjtőhelyére. A II. sz gyakorló Iskolából a Paál brigád végezte a legjobb munkát. 56 kg vas- és fémhulladék 'gyűjtésével járultak hozzá a gyűjtés sikeréhez, A házfelügyelők közül szép eredményt tudott felmutatni Pillik Margit Jósika-utca 13. sz. ház felügyelője, aki szorgalmas munkájával 206 kg vasat, 3 kg fémet és egyéb hulladékot gyűjtött össze. A MÉH Vállalat jutalmazza azokat, akik a vasgyüjtő hónapban a legjobb eredményeket érik el. A tanulók között 50 db labda, 8 db futball, 6 db töltőtoll, 2 db óra, 44 db könyv, 1 db légfegyver tölténnyel, 1 db aktatáska, 10 db pénztárca és 18 db különféle társasjáték lesz jutalomként kiosztva. Azok a pedagógusok, akik a tanulóifjúságot legjobban mozgósítják, illetve a legtöbb vasat és fémet gyűjtik össze, r.z első 200 a második 150. a harmadik 100 forint jutalmat kap. Azok a társadalmi gyűjtőhelyek, amelyek a legtöbb vasat és fémet gyűjtik össze, 250, 200, 150.és 100 fornt jutalomban részesülnek. A házfelügyelők gyűjtési versenyébe*! az első 159 a második 1C0 forint jutalomba** részesül. A minisztertanács határozata alapján ©kiváló fémgyüjtő© jalvényt és pénzjutalmat lerónak kormányzatunktól a kiváló fémgyüjtők.