Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-17 / 269. szám

riLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t Jobban küzdjön a szegedi tanács a lakosság szükségleteinek kielégítéséért UJ telepeket nyit a Tüzép V MDP CSONGRÁDMEGYEI PÁRT B I ZOTTSÁGÁN A K L TTTA IX. ÉVF. 269. SZÁM ARA a» Ml.LER KEDD. 1953. NOVEMBER 17. A világ haladó diáksága ma ün­nepli a Nemzetközi Diáknapot 1939 november 17-én a prágai diákok tüntetéssel tiltakoztak a fasiszta megszállás ellen. A fa­siszta hóhérok tüzet nyitottak a fegyvertelen diákokra. Bezárták a csehszlovák főiskolákat, sokezer diákot és tanárt börtönbe, vagy koncentrációs táborba vetettek. A fasizmus elleni harc hősei, a cseh diákok emlékére ünnepli meg minden ország demokratikus diák­sága évről-évre a Nemzetközi Di­áknapot. A diákok az idén is a békeharc új eredményeivel köszöntik no­vember 17-ét. Sokezer új taggal bővültek a Nemzetközi Diákszö­vetség sorai. Az idén léptek be a szövetségbe Pakisztán, Mexikó, Ceylon, Kuba, Szudán és az Arany­part diákszervezetei. 1946-ban alakult meg a Nemzet­közi Diákszövetség, 38 ország 43 szervezetéből, másfélmillió taggal. Ma már 72 ország 93 diákszer­vezetének több mint MOO.OOfl tagja vallja a Nemzetközi Dl­ákszövetség jelszavát: ©Diákok, ' fogjatok össze! Előre a tartós békéért!© A Nemzetközi Diákszövetség kö­vetkezetesen harcol a békéért, a különböző országok diákjainak ba­ráti kapcsolataiért, a művelődés jogáért minden ország, köztük a gyarmati és függő országok ifjú­sága számára. A Diákszövetség foglalkozik a demokratikus okta­tás kérdéseivel, harcol a kapita­lista országok egyetemein jelent­kező fasiszta ideológia ellen. A szenny családból származó Nemzetközi diáknap diákok helyzete a tőkés országok­ban állandóan romlik. Az Egyesült Államokban a ta­nulóifjúságnak esak 52> száza­léka kap ösztöndíjai, de ez az ösztöndíj még a tandíj befizet­tésére sem elég. Az osztrák technikai főiskolákon többszö­rösére emelték a tandíjakat. 20.000 osztrák diák közül azon­ban csupán 300-an kapnak ál­lami ösztöndíjak A gyarmati és függő országok népének és ifjúságának gyakorla­tilag egyáltalán nincs módja a ta­nulásra. A gyarmati és függő or­szágok lakosságának túlnyomó többsége írni-olvasni sem ' tud. Burmában a lakosság 60 százaléka, Szíriában és Libanonban 75. Ma­lájföldön 76, Pakisztánban 80. Tö­rökországban és Egyeiptomban 85, Indonéziában 94. Irakban 95, Szu­dánban 99.5 százaléka Írástudatlan. A latinamerikai országokban is 68—80 százaléka írástudatlan ala­kosságnak. Teljesen más a helyzet a demo­krácia és a szocializmus országai­ban. > A szovjet főiskolák másfélmil­lió hallgatója, a népi demokra­tikus országok diákjai vidám, boldog életet élnek. Csehszlo­vákiában háromszor annyi egyetemi hallgató van. mint a háború előtt. Lengyelországban az elmúlt hét év alatt 66 főiskola nyüt meg. A demokratikus diákság több mint ötmmilliós csapata a világ minden békeharcosával együtt biz­tosan halad előre a béke és barát­ság zászlaja alatt, Á Szegedi Gőzfűtést dolgozói értékben teljesítették évi tervüket (Tudósítónktól). A Szegedi Gőz­fűrész dolgozói hétfőn értékben be­fejezték az 1953. évi termelési ter­vüket. Az üzem dolgozói ezév min­den hónapjában túlteljesítették ter­vüket és jelentős lépéseket tettek az önköltségcsökkentés, anyagtaka­rékosság és a termelt fűrészáruk minőségének megjavítása terén. Ezt a szép eredményt köszönheti az üzem elsősorban nagyszerű mun­kásgárdájának és közülük a> 40 sztahánovistának. A sztahánovisták 30 százaléka már jó munkája kö­vetkeztében a sztahánovista jel­vényt is kiérdemelte. A kommunis­ták példamutatása, a vállalat ve­zetősége, valamint a művezetők jó munkája is nagyban hozzájárult az elért eredményhez. A műszaki ve­zetés igyekezett mindenkor a ter­melés műszaki előfeltételeit megte­remteni és gondoskodott t. zavarta­lan anyagellátásról. 1953. évben egyetlen óra sem esett ki a terme­lésből anyaghiány miatt. A' Szegedi Gőzfürész dblgozói részleteiben is tudták volna tervü­ket teljesíteni, ha az erdőgazdasá­gok a termelési tervhez szükséges gömbfát leszállították volna. Hiá­nyosság ezen a téren az, hogy nagymennyiségű olyan gömbfát szállítottak, amire nincs szükség, viszont olyan gömbfát nem szállí­tottak, amire a terv részleteiben való teljesítéséhez szükség lett vol­na. így történt meg, hogy jelentős mennyiségű talpfa termelésével maradt adósa az üzem nemzetgaz­daságunknak. Az év hátralévő részében az. er­dőgazdaságok dolgozóin múlik, hogy a Szegedi Gőzfűrész a termelési tervét cikkenként részleteiben is teljesíteni tudja. Az erdőgazdasá­gok dolgozói segítsék a Szegedi Gőzfűrész dolgozóit ahttoz, hogy a hiányosságokat pótolják és szállít­sanak minél több és főleg jóminő­ségű talpfarönköt az üzemnek. Ha ez meglesz, akkor év végére az évi tervet részleteiben is teljesítjük. Lelkes brigádverseny a Konzervgyárban Pártunk és népi demokratikus kormányzatunk gazdaságpolitikája megszüntette a Szegedi Konzerv­gyár szezonjellegét. Télen is akad bőven munkájuk a Konzervgyár dolgozóinak. A doboz osztályon most is szorgalmasan készítik vé­kony lemezekből gépek segítségé­vel a formás dobozokat, amelyek­be paradicsom, borsó, hús és egyéb konzerv kerül. A finom főzelék üzemrészben, karfiolok és sok más főzelék-féle kerül dobozba, üveg­be, hogy a tél folyamán is — egé­szen az újig — vitamindús főze­lékféléket fogyaszthassanak az or­szág dolgozói. A Szegedi Konzervgyár dolgo­zói kiváló eredményeket értek el a Forradalmi műszak alatt. A munka lendülete a november 7-i évforduló után sem lassult. Az üzem versenyzászlója szinte kézről­kézre jár, s valamennyi brigád, vágy egyéni dolgozó lelkesen küzd azért, hogy az évi terv teljesítésé­ért folyó harc során minél több­ször elnyerhesse a jó munkát hir­dető zászlót. A gyorsan fejlődő Konzervgyár­ban az elmúlt hónapok során hi­bák mutatkoztak a konzervek gyártásánál. Nem volt megfelelő a minőség, sok volt a selejt, az üvegtörés. Az üzemi pártszervezet, a szakszervezet és a vállalat, veze­tősége azonban mindent megtett azért, hogy ezeket a hibákat meg­szüntesse. Különösen megmutatko­zik ez a Központi Vezetőség októ­ber 31-i határozata után. A minőség megjavítása érde­kében a párt, a szakszervezet és a vállalat vezetősége elhatá­rozta, hogy a közeljövőben megnagyobbítják a laborató­riumot, hogy az eddigi kis laboratórium he­lyett, több és modernebb műsze­rekkel, kényelmesebb, nagyobb he­lyen kísérletezhessenek a vállalat szakemberei a minőség megjavítá­sáért. A Szegedi Konzervgyár dolgozói nemcsak hazai, hanem külföldi fo­gyasztásra is gyártanak konzerve­ket. A magyar konzervipar egyre nagyobb teret hódít a világpiacon. A Szegedi Konzervgyárból a nyu­gati államokba is jelentős mennyi­ségű borsó, lecsó és sok más kon­zerv kerül. Éppen a dolgozók Oko­zott ellátása, az exportterv teljesí­tése érdekében javítják tovább a koftzervek minőségét/ Ü Tőlünk függ, hogy valósággá váltsuk a béketalálkozó jelszavát: „béke, munka, jólét" Szeged és szeged járás békeharcosainak találkozója az Ady téri Egyetemen határozatát hajtjuk végre. Meg-i vizsgáljuk most, hogyan alakult, fejlődött a nemzetközi helyzet az­óta, hogy itt a mi hazánk főváro­sában megfogalmazták a budapesti felhívást, amelyet nem sokkal utóbb az egész világ békeharcosai a reménység üzenetének nevezték, Ez a felhívás, amely emlékezete© sen összekötötte és összeköti Bu© dapest nevét a reménység fogai© mával, kimondta azt, hogy a né© peknek harcolniok kell a nemzet© közi tárgyalások gondolatának dia© dalra juttatásáért és odakiáltotta az egész emberiségnek: a béke el­érhető távolságra van, rajtunk áll, hogy elérjük. Ez a béketalálkozó önmagában is ünnepi esemény, de ugyanakkor szerves része nemcsak a hazai, de az egész nemzetközi békemozga­lomnak. Az elmúlt néhány hét Magyarországon a nemzetközi kér© dések nagy-iskolája volt. A béke­beszélgetések és a béke-estek kere­tében olyan széleskörűen vetettük fel a nemzetközi kérdéseket, ami­lyenre még nemigen volt példa. A nemzetközi kérdések e nagy isko­lájában a béke minden híve egy­szerre volt tanító és tanuló. dvözöljük a béketalálkozó résztvevőit" — fogadta vasár­nap délelőtt a békeharcosokat a zászlókkal, feldíszített Ady-téri Egyetem bejáratánál a felírás. Kilenc óra előtt már gyüle­keztek Szeged város és a szegedi járás békeharcosai. Egyénileg dolgo­zó parasztok és tszcs-tagok, üzemi munkások, értelmiségi dolgozók, bőszoknyás tápéi asszonyok sietlek az Auditórium Maximumba á béketalálkozó színhelyére. Az égszínkék selyembe és virágdíszbe öl­tözött teremben felirat: „Béke, munka, jólétt" Az érkezőket a Béke­zenekar szórakoztatta. A felvirágozott padokon papírtekercsek fe­hérlettek: 130 békeüzenetet hoztak magukkal a 'békeharcosok. Gon­dosan megirt sorok, sok, kedves, ötletes, szines rajz, a békeakarat ezer jele. Az elnökség tagjai elfoglalják helyeiket. Magos Gábor, a Mű­szaki Egyelem orosz lektorátusának vezetője és Anilján, koreai bé­keharcos, Bodárzky László, a járási békebizottság elnöke, Vereska András, az MDP Szegedi Városi Bizottságának ágit. prop. titkára. Komócsin Antal, a Városi Béke bizottság elnöke, Szabó Ferenc, a DISZ városi bizottságának tagja, Toldi István, a Petőfi-telepi l. sz. általános iskola Kossuth-díjas igazgatója, Baritz Károlyné, a szak­érettségis tanfolyam igazgatónője, Pozsgay Pál alsóvárosi plébános, Kasza József, tápéi pedagógus, Hegedűs Gábor pusztamérgest egyéni­leg dolgozó paraszt, Farkas Dezsöné, a gydlaréti Komszomol tsz tagja, Lacsán Mihályné, a Városi Békebizottság titkára, Rácz And­rásáé, kisteleki kisiparos, Mező Mihályné, felsővárosi háziasszony, Szélház Júlia, a Textilművek sztahánovistája. Harcolnunk kell a nemxctkösi tárgyalások megvalósításáért A himnusz elhangzása után Bo­dóczky László elvtárs üdvözölte a megjelenteket és felkérte Magos Gábor elvtársat, hogy mondja el ünnepi beszédét. Magos elvtárs e szavakkal kezdte beszámolóját: — Kedves Barátaim! — Béketalálkozónkkal a Béke­Világtanács budapesti ülése egyik A békeharc legfontosabb formája a felvilágosítás E béketalálkozóról —< mondotta tovább Magos elvtárs — egyik leg­főbb útravaló gyanánt azt Vigyék haza, hogy a nemzetközi békeharc jelenlegi szakaszában a mi hazánk­ban a békeharc legfontosabb for­mája a felvilágosítás, a tájékozta­tás, a nemzetkőzi helyzet alapos ismerete. A béke ellenségei kör­mönfont propagandával, ügyes megfogalmazásokkal, hazudozások­kal és rágalmakkal igyekszenek az emberek tisztánlátását elhomályo­sítani. Tudják, hogy sehol a vilá­gon épeszű ember nem nyugszik bele abba a téveszmébe, hogy a háború elkerülhetetlen. — A legfontosabb nemzetközi kérdés ma a tárgyalások problé­mája. A tárgyalások követelése elől ma már az imperialista, a nyu­gati kormányok sem tudnak ki­térni. Az imperialisták tárgyalás­ról beszélnek, de nem akarnak megegyezni. Mi megegyezni aka­runk a tárgyalások útján. — A béke és a háború erői csapnak össze a koreai kérdésben is. Koreában elhallgattak a fegy­verek és ez a békemozgalom fenn­állása óta a legnagyobb győzelem. Ugyanakkor a koreai kérdés nem kerül le a nemzetközi kérdések na­pirendjéről. Sem az amerikai im­perialisták, sem délkoreai csatló­suk, a Li Szin Man kormány nem akar belenyugodni az elszenvedett vereségbe, nem hajlandó osztozni az egész világ örömével, nem akarják békével lezárni a koreai háborút. A nemzetközi helyzet másik fon­tos gyúlékony pontja Vietnámban van. Itt még folyik a háború — ahogy a francia hazafiak és nyo­mukban minden becsületes ember nevezi, a szennyes háború. Egye­lőre dollárral és hadianyaggal tá­mogatják a francia gyarmatosító­kat. távolabbi terveik pedig arra vonatkoznak, hogy Vietnámon ke­resztül a Kínai Népköztársaság te­rületére vigyék át a háború tü­zét. Itt is a népek egységes szoli­daritása vethet gátat véres terve­iknek. A legfontosabb nemzetközi kér­dések között szerepel az Egyesült Nemzetek Szervezetének kérdése !s. Az amerikaiak, az imperialisták megakadályozzák azt. hogy a K-'nai Népköztársaság, a világ legnépe­sebb állama és más felszabadult országok, köztük a mi hazánk is elfoglalhassák méltó helyüket az Egyesült Nemzetek Szervezetében. — Amikor a nemzetközi kérdé­seket boncolgatjuk — folytatta be­szédét Magos elvtárs —, ismét megmutatkozik a békemozgalom egyik legfőbb ereje, sikereink titka. És ez az, hogy a békeharcon keresztül munkánkat, személyün­ket, életünket szervesen összetud­juk kapcsolni magának a történe­lemnek a formálásával. Világos, hogy az imperialisták háborút akartak és akarnak most is. Vájjon mi akadályozza meg őket? A népek ereje és ellenállása. A béke ellenségei sem tagadhatják azt a szerepet, amelyet az erővi­szonyok eltolódásában a nemzet­közi békemozgalom betöltött A nemzetközi békemozgalom pedig nem egyéb, mint sok egyszerű em­ber összefogása. Nagyon jól példa erre a koreai fegyverszünet el­érése. Nemcsak a fegyverszünet kikényszerítésére gondolunk itt, ha­nem arra is, miért nem merték az amerikai agresszorok felhasználni Koreában az atombombát. Leg­utóbb a Béke-Világtanács elnöke, Joliot Curie is hivatkozott erre Budapesten. Nem egyszer írtak róla a lapok is, de nem lehet ezt elégszer említeni. A stockholmi felhívás, a nemzetközi békemozga­lom első nagy erőpróbája, erköl­csileg törvényen kívül helyezte ai atombombát. A stockholmi felhívás ereje fogta le Truman, MacArthur és a többiek kezét abban, hogy atombombát dobjanak le Koreára. Ebben a tiltakozásban mi ma­gunk is benne voltunk, minden egyes ember, aki nevével hitelesí­tette, aláírásával állást foglalt a stockholmi felhívás mellett. Ugyan­ez az erő nyilatkozott meg a ko­reai fegyverszünet létrehozásá­nál is, A béke és a háború nem vak erők véletlen játéka Ugyanez az erő nyilatkozott meg más formában, más területen, a mi kormányprogrammunk létrejö­vetelében és végrehajtásában. A mi kormányprogrammunknak az alap­ja az, hogy eddig megvédtük a békét, az, hogy ma még béke van. A kormányprogramm végrehajtá­sának, életszínvonalunk emelésé' nek a feltétele pedig a béke to­vábbi fenntartása. Ez figyelemre méltó összefüggés, amelynek a lé­tezését nem győzhetjük eléggé hangsúlyozni. Abban a nemzetközi légkörben, amelyet a Budapesten, a Béke-Vi­lágtanács ülésszakán kimondott szó: a reménység jellemez, a minden nyelven legdrágább szó, a béke szó is megédesedik, megízesedik, még szebb, még virulóbb tartalommal telik meg. A béke megvédése ugyanis, mindezideig tudatunkban azt jelentette, hogy nem akarunk háborút. A béke megvédése azt je­lentette, hogy felidézzük a koreai borzalmakat, hogy nem akarunk napalm égette gyermekarcokat. A béke megvédése elsősorban a há­ború elűzésének a gondolata volt. Most a Szovjetunió békekezdemé­nyezései nyomán és a Béke-Világ­tanács budapesti felhívásának ered­ményeképpen százmilliók jó mun­kájának és fáradhatatlan békeh: r­cának eredményeképpen megszüle­tett az új reménység. Most már nem csak azért harcolunk a béké ért, mert gyűlöljük a háborút, ha­nem azért, mert tudjuk, és minden nap látjuk, hogy a béke szép és jó és egyre szebb lesz és tudjuk, hogy éppen nálunk a népi demokratikus országokban, a mi hazánkban lesz egyre szebb és lehet egyre szebb. Csak akkor tudunk jó lelkiisme­rettel, önbecsüléssel és öntudattal állást foglalni, a háborús tervek ellen, ha megfelelően tájékozottak vagyunk. Ilymódon felismerhetik az egyszerű emberek is, hogy a bé­ke és a háború az élet és halál nem vak erők véletlen játéka. Eh­hez hozzátartozik, hogy ismerjük és ne becsüljük le erőinket. Hirdessék békeharcosaink, hogy a béke legyőzi a háborút: ez a bé­kemozgalom alapvető célja, Tőlünk, békeharcosoktól függ* hogy valósággá váltsuk a béketa­lálkozó jelszavát: „béke, munka, jólét!" Ez a jelszó az egyre szebb, magyar élet jelszava is. Nekünk a békemozgalom harcosainak, akik­nek szerte a világon millió és mil­lió testvére harcol ugyanazért a célért, a jelen és a jövő nemzedék békéjének megvédéséért, éreznünk kell kötelességünket, ugyanakkor hatalmas történelmi felelősségün­ket. — Dolgozzunk híven a kormány­programm szellemében, tegyük jó munkával szebbé, gazdagabbá mindannyiónk életét, emeljük szüntelen népünk életszínvonalát, harcoljunk így a boldog életért, a békéért. Ezzel járulunk hozzá leg­jobban a világ népeinek békehar­cához, ebből tudja meg az égést világ, hogy népünk valóban a béke népe. Ha hazamennek, et rt dol© (Folytatás a második gidaion) j »

Next

/
Thumbnails
Contents