Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-13 / 266. szám

PÉNTEK, 1953. NOVEMBER 18. DELMRGYORORSZBG A helyesírás tanítása az általános iskolában Sztálinnak a nyelv lényegéről és társadalmi szerepéről szóld alap­vető tanításai nemcsak a nyelv­tudományi kutatást termékenyí­tették meg, hanem új irányt szab­tak az iskolai nyelvtanításnak is. A nyelvvel való foglalkozás, a nyelvművelés, a helyesírás a tár­s;.daIom célját szolgálja, mégpedig azt a célt, hogy minél eredménye­sebb eszköze legyen az emberek érintkezésének, a gondolatközlés­nek, hogy minél tökéletesebben szolgálja a társadalom harcát, hogy minél hathatósabban segítse a nemzeti műveltség terjesztésé­nek ügyét. Másfél századdal ezelőtt Ka­zinczy és Kölcsey a polgári hala­dás, mi pedig napjainkban a szo­cialista fejlődés szolgálatába ál­lítjuk s nyelvművelést, a művelt­ség közkinccsé tételéért folytatott harc eszközévé tesszük. Ennek a követelménynek az ál­talános iskolai nyelvtanításban va­ló érvényesítése során igen fontos szerep illeti meg a helyesírás ta­nítását A felszabadulás utáni években hizonyos helyesírásellenes han­gulat volt észlelhető. Némelyek azt gondolták, hogy a helyesírás, amely a múltban a ki­váltságosak tulajdona volt, a nép­uralom megteremtésével elvesztet­te jelentőségét, s csak egyetlen elvet kell figyelembe venni: írjunk úgy, hogy az olvasó megértse. Má­sok úgy vélekedtek, hogy lényeges egyszerűsítéssel kell s helyesírást könnyűvé tenni. (Természetesnek tartották például az ly kiküszöbö­lését az ábécéből.) Mindebből persze semmi sem lett; nem is lehetett, mert Marr délibábos nyelvészeti tanításaival szemben Sztálin elvtárs félreérthe­tetlenül megállapította, hogy a nyelv nem felépítmény a gazda­sági-társadalmi alapon, (gy nem is követheti a társadalom forra­dalmi átalakulását: a nyelv nem ismer robbanásszerű változást. Ez az igazság az írásra is érvényes, mert sz írás és a nyelv egymástól elválaszthatatlan. Meggyőzően iga­zolja ezt a tényt a kínai példa. Ugyanis a forradalom győzelme után a nehezen megtanulható fo­galomírás elvetését s a betűírás bevezetésének szükségességét hir­dették. De csakhamar belátták, hogy az írásnak ilyen gyökeres megváltoztatása a kínai kultúra szétbomlasztására, s EZ egyes em­ber gondolkodási fejlődésének megaJcasztására vezetne. Rájöttek, hogy a dolgozó tömegek ls elsajá­títhatják, és el is kell sajátítaniok a nehéz kínai írást, s az ügy ér­dekében hatalmas arányú tömeg­nevelő munkát indítottak meg. A dolgozók megértették, hogy nem a kínaí írás feudális jellegű, hanem a feudális társadalom klzsákmá­nyolói sajátították ki az írást. Ismeretes, hogy Sztálin elv­társ senki részéről sem türt meg nyelvtani-helyesírási pon­gyolaságot. A kezébe került levelek, jelen­tések, akták helyesírását szigo­rúan megbírálta, olykor osztály­zattal látta el. A helyesírás megtanulása tehát mulhatatl&n kötelesség, mindazok számára, akik hivatásuknál fogva az írásbeli gondolatközléssel élnek. Máskülönben képtelenek ezt a nagyjelentőségű gondolatközlő esz­közt célszerűen felhasználni: meg­másítják, eltorzítják, komolyta­lanná, nevetségessé, zavarossá, ér­telmetlenné teszik a gondolatot. Ha társadalmi szükségletté és kö­vetelménnyé tesszük a helyesírást, akkor el fog tűnni az e téren mu­tatkozó felületesség és nemtörő­dömség. Hogyan elégíti kl az általános Iskola ezt & társadalmi szükség­étet? A helyesírás mind a magyar­tanítás, mind a pedagógus to­vábbképzés fontos feladatává lett. Kétségtelen, hogy a komoly fej­lődés útjára léptünk, de jól tud­juk, hogy még sok a tennivaló. Alapvető követelmények: A legfontosabb szabályok pontos smerete (a szabályok tömegének tanítása zavart kelt, hasznavehe­tetlenné te'szl a szabályokat). A szóelemzésben való tökéletes jártasság (enélkül szó sem lehet tudatos helyesírásról). A köznyelv és a tájnyelv fel­tűnő különbségeinek tudatosítása (a tájnyelvi ejtésből származó he­lyesírási hibák a legmakrancosabb íráshibák). Állandó gyakorlás (az frást csak írással lehet elsajátítani, a BZE­bálytudástól az alkalmazásig rend­szerint nagy a távolság, s ez csak gyakorlással hidalható át). A helyesírási rendszer megisme­rése után (a VII. osztály végén és a VIII. osztályban): a főbb helyes­írási esetek együttes gyakorlása összefüggő szövegeken a nehézsé­gek állandó nyilvántartása céljá­ból. Az általános iskola nem teljesí­tené feladatát, ha végzett növen­dékei nem tudnának elfogadható­an írni. Nagyrészt az általános isko'án múlik, mily mértékben elégül majd kl £ társadalom ebbeli szük­séglete. Szántó Lőrinc főiskolai metodlkus Hiúsági zrnedélelfitt a Szenerti Vegyipari Technikumban Vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel az Ifjúsági Zenedélelőt­tök keretében Sz. Mallinger Gizel­la tart előadást „Az emberi hang a zenében" címmel hangleme­zekről a Szegedi Vegyipari Techni­kum kultúrtermében (Marx-tér 7.) Belépődíj nincs. SZEGEDI JEGYZETEK Tanítási gyakorlat Délelőtt alig, hogy kicsöngettek az első óráról. minden ne­gyedéves sietve igyekszik a gyakorló iskola IV. osztálya felé. Ebben az osztály­ban tanit ma Gábor Mária, a Tanítónő• képző IV/A. osztá­lyának elismerten legjobban tanító tanu­lója. Már jóval az óra megkezdése elölt a táblánál szorgos­kodik. szemléltető eszközeit készíti elö. Második esztendeje vesz részt a tanítási gyakorlatokon, dc saját bevallása sze­rint még most is iz­galommal készül cseppet sem könnyil munkájára. Senki ssirt csodálkozik ezen. Uj ismereteket nyúj­tani a kiváncsiszemü kicsinyeknek fele­lősségteljes feladat. Tudja ezt Gábor Mária is és éppen ez­ért az óra minden mozzanatára előre kiterjedő figyelem­mel készül el. Taní­tási tervezet-füzete a tanítónő és a gya­korlatvezető tanár útbaigazító bejegy­zéseivel nyitva áll előtte, hogy még utoljára végigfut­tassa tekintetét az óra lényeges módsze­res lépésein. Néhány nappal ez­előtt ünnepeltük az Októberi Forrada­lom győzelmét, mely­nek a történelemből kimagasló vezetői Lenin és Sztálin vol­tak. Lenint, Sztá­lint tnár az alsó ta­gozat tanulói is is­merik olvasmánya­ikból. A mai olvasási óra anya,,a a „Lenin és a kisfiii" című ol­vasmány. Az óra o'tató-nevelöi célja, ahogyan a tervezet­füzetben olvashat­juk, Lenin elvtárs egyéniségének meg­ismertetése. Mind-, nyájan kíváncsian várjuk, vájjon el­éri-e. célját a tanító. (/óbor Mária mind­végig határozottan tartja kezében az óra vezetését. Kérdései nyomán egymás után világosodnak, meg a tanulók előtt az olvasmány gon­dolatai. Hogyan, milyen közvetlenül beszélget a történe­lem kerekének kor­mányosa, L"nin a­egyszerü kisfiúcská­val, aki elől még kilétét is eltitkolja. Az egységek vázlat­pontjai felkerülnek a táblára, s a gyer­mekek füzeteibe. Ma­g"k a tanulók alkot­ják meg egy-egy ősz­szefüggő gondolat­csoport vázlatmon­datát. Az ügyesen össze­gyűjtött szemléltető kének szinte beszédes példái Lenin gyer­mekszeretetének, s szervesen alátámaszt­ják nz olvasmány mondanivalóit. A jó tanító figyel­me természetcsen M kisebb jelentőségű problémákat sem ke­rüli el. Észreveszi, hol tartalmaz az ol­vasmány a gyerme­k'-u számára nehezen érthető szavakat, ki­fejezéseket. így nyer értelmet a tanulók tyázfáhnn a „láng­eszű" jelző vagy köz­vetlen szemlélet út­ján a ..zubbony" fö­»••• ' Az összefoglalás vi­M<,„ ,i bizonyítja, hogy a tanulók meg­értették és maguké­vá tették az olvas­w'n'i lényegét. Gábor Mária elérte az óro oktató-nevelői célját FENAKEL JUDIT AZ ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT! A Dorozsmai Pamutszövőben a gépek jobb beállításával fokozzák a verseny lendületét Egyenletesen zúgnak a gépek a Dorozsmai Pamutszövőben. A csat­togó vetélők útját éberszemű szö­vőnők figyelik. Egy percet sem szabad állni a gépnek — verseny­ben vannak, az évi terv teljesíté­séért, a Jobb minőségű áruért. A forradalmi műszakban ke­mény küzdelem folyt az ifjú és az idősebb munkások között. Minden nap türelmetlenül várták, hogy a hangos híradó megszólaljon, be­mondja az eredményeket és a versenytáblára is kiírják a legjob­bakat. Ilyenkor csoportosan körül­állták a versenytáblát, izgatottan magyarázták egymásnak az ifjú­munkások, hogyan kerültek az első helyre. Ha az idősebbek lettek a győztesek, a fiatalok erre rögtön válaszoltak — másnap már az ő teljesítményük díszlett az első he­lyen a versenytáblán. A forradalmi műszakban így ment ez mindennap. Végül az ifjúmunkásoké lett az elsőség. Tel­jesítményük 102.2 százalékra emelkedett. Kiváló munkát vég­zett Fekete Mária sztahánovista ifjúmunkás. Tíz gépen dolgozik és az általa készített, szövet minősége mindig kifogástalan. A karbantar­tóknál ifjú Lőrinc Ferenc sem val­lott szégyent a forradalmi mű­szakban, termelése naponta emel­kedett és 118 százalékkal zárta a műszakot. A vetülék-csévélőben Ocskó Rozália 106, Száraz Margit 103, a befűzök közül Hajas Anna pedig 119 százalékot teljesített. Igen szép és nehéz feladatot ka­pott a Dorozsmai Pamutszövő a ne­gyedik negyedévre. Szeptember hónaphoz viszonyítva • november­ben 13.5, decemberben pedig 18.8 százalékkal több szövetet kell gyártanlok. Ennek ellenére elhatározták a dolgozók; december 29-én befejezik a negyedik ne­gyedévi tervet. Ehhez minden fel­tétel megvan. A versenyszellem Ls egyre jobban kialakul az üzemben. Ezt legjobban bizonyította a for­radalmi műszak, amikor az üzem a tervét 101.5 százalékra teljesítette. Azonban a jó eredmények után nem ülnek a babérokon a Dorozs­mai Pamutszövőben. — Űj mód­szereket vezetnek be a munkába. A szövet minőségén kell Javí­tani és a gépek pontos, sablonsze­rinti beállítására van szükség. Ugyanis eddig kétféle beállítása volt a bordaasztalnak: egyik 87, másik 90 fokos. Ez azt eredmé­nyezte, hogy gyakorivá vált a szálszakadás és a vetélő, valamint a bordaasztal élettartama is rövid volt. A 90 fokos sablonszerűit! bor­dabeállítással lényegesen csökken a szálszakadás és a szövet minő­1 sége is javul. Ennek érdekében a gépi munkálatokat ezekben a na­pokban fejezik be. Eddig minden bizalmi csoport külön beszélte meg a termeléssel kapcsolatos problé­mákat — igen helyesen —, azon­ban a hiba ott volt, hogy a cso­portban előforduló termelést gátló akadályok nem mindig jutottak a vezetőség tudomására. Ezt akarják elkerülni n jövőben, hogy a me­netközben felmerülő hibákat idejé­ben orvosolják majd, ezért tarta­nak összevont termelési értekezle­tet is. A versenylendület tovább foko­zódik a Dorozsmai Pamutszövőben. Miksi Jánosné 10 gépes sztaháno­vista szövőnő 104.5 százalékra emelte teljesítményét, ami a szö­vőgépen igen szép eredmény. Tö­rődnek az üzemben az apróbb ter­melést gátló hibák kijavításával is és ez meghozza az eredményt a Dorozsmai Pamutszövőben: a ne­gyedik negyedév hátralévő részé­ben még több és jobbminőségű szövetet készítenek majd az üzem­ben, határidő előtt teljesítik évi tervüket. r a k t o r i s tákró I * -1 AB egyénileg dolgozó parasztok töldjén megelégedésükre szánt a gép Már leereszkedett a sötét. A bak­tól részen csak a tanyaházak ablak­szomei hunyorogtak még egy ideig. Aztán kialudtak a lámpák ís és tá­volabbról a vároa sötéten áttörő fé­nyed látszottak. Szeged egyik határában — Bak­tón — a sötétséget a dübörögve járó iraktor reflektora szaggatta darabokra. A ttaktor nyergében Majláth István elvtárR ütt. Délután vette át a gépet Mezei Rózsa eiv­tárenőto] a dorozsmai gépállomás másik traktorosától. S szántott az éjszakában te. Arcát pirosra csípte a hűvös éjszaka szele, de mit szá­mított az, fő. hogy haladjón a munka, — mielőbb elvégezzék a szántást és a v®té«t Pár napja még Majláth István és Mezei Rózsa a szegedi Felszabadu­lás csoport földjén szántottak. S meg kell azt mondani, hogy rosszul esett nekik: a termelőcso­portban nem kaptak meleg ételt és GcPa András elvtárs, a brigád­verető meggondolatlanul, nagyon helytelenül azt felelte a traktoris­táknak. amikor meleg étolt kértek: talán csak nem gondolják, hogy szakácsnőt állítunk be számukra? Igaz, — mint már írtuk — rosszul esett ez a traktorirtáknak, de ked­vüket nem szegte. Erről még csak annyit; a Felszabadulás tszCc és a többi termelöcSoportok is, akiket il­let, — gondoskodjanak arról, hogy a traktoristáik meleg ételt kapjanak, hiszen megérdemlik. Nem kétséges, hogy Gera Andrá„ brigád­vezető véleményét nagyon helytele­nítik a Felszabadulás ttzcs tag­jai is. A traktoristok ellátásával nem törődik megfelelően a <loro::8:»ai gépállomás vezetősége Majláth Iátvánék brigádszállásán hideg n szoba, nincs. nnrvel befűttenek. Pedig jól esne, i.gen jól a meleg az ogéaz nani, avngv éjszakai munka után, a hűvös időben. Miért nem intézi úgy Németh Kálmán elvtárs, a dorozsmai gépállomás igazgatója, hogy elég (akarójuk ís legyen a traktoristáknak?! A hideg szobá­ba.! a hideg éjszakában egyetlen pokróccal takaróznak. Napközben több egyén'leg dolgo­zó paraszt vált szót a trakturisták­kal Számosan kérik, hogy szántson náluk is a gép. Süli Andrásáé Fel­sővárosi fdketof.ötdek 131. SZám alatt lakó dolgozó parasztasszony is cdá­b'cildizett a Iraktoristákhoz. Kttte őket, úgy cbirálják. hogy mielőbb nála is sorra kerül lön a szá.itás. Megnyugtattak őt, hozzájuk is el­megyen a gép. A gép segíti az egyénileg dol­gozó parasztok munkáját in. Jő pá­dolgozó parasztnak szántotta már meg a traktor a földjét, megelége­désükre, Ki ne tudná, hogy a trák. torszántásba vetett mag egy hol­don olyan három mázsával terem többet?! A sárga töltés mentén lakó Bába családnál, dolgozó parasztoknál is voltak már a traktoriaták. Meg­szántották a földet és az öreg Bába azután így szólt: — Meg vagyok elégedve a mun­kával 8 csakugyan jó dolog a trak­tor Nagyot könnyítet; rajtunk és az bizony helyes volt, hogy a kor­mányzat, lehetővé tette: foko/o'tab. ban segítsék a gépek az egyénie­ket is. Az öreg Bába arról is beszélt -i traktoristáknak, hogy Igyekszik mi:iden mezőgazdasági munkát leg­jobban elvégezni, mert van értel­me. ..Ha iót dötvözünk, akkor az nekünk jelent hasznot. Az ember ped'g nem ellensége saját magá­nak." Maítáth István és Mezei Rózsa tovább szánt az efp'é.vleg dolgozó parasztoknak — két műszakban. A 'rakrijr ekéje nyomán fe'basadó föld is j*lz:: a szántóföldek vilá­w<ban jn ebn+jlf a megvalósulás útli'in a kormánvorogramm Mert a gzövetkereti ra'nsztok első"ortani se­gítésén túl cé'te az is. how előre vigye az egyénileg dolgozó pamS' tok növelését, jote, étótt'k 1+alakfá-át. A traktor ís e cél szolgálatában áll. Hírek a begyűjtésről és az ál'andó biroHság munkáiéról A Szegedi Városi Tanács be­gyűjtési állandó bizottsága érte­kezletet tartott, amelyen megje­lentek az ÁB aktívái, köztük élen­járó dolgozó parasztok. Foglalko­zott az értekezlet a begyűjtésben mutatkozó lem aradi? okaival és a további teendőkkel. Megállapítottuk, hogy a kuko­rica, a burgonya, a baromfi és a hízottsertés beadási tervteljesítése nem kielégítő és nagy a lemara­dás. Városunk dolgozó parasztjai­nak túlnyomó többsége becsülettel teljesítette egész évi beadását. Az élenjáró dolgozó parasztok nem nézik jó szemmel a ter­hükre spekuláló, a beadást ha­logató, vagy egyáltalán nem teljesítő termelőket. Az állandó bízottság tagjai elha­tározták, hogy a begyűjtés eddigi menetét meggyorsítják azzal is, hogy a következő napokban egyes hátralékban lévő termelőket a la­kásukon felkeresnek és a hátralék okáról pontos adatokat szereznek. Köteles minden termelő, aki még ezidelg hátralékban van, termésé­ről és terményének sorsáról beszá­molni. Az állandó bizottság a törvé­nyességet a legszigorúbban be­tartja azokkal szemben, akik az eddig végzett felvilágosító munka ellenére mind a mai napig nem teljesítették beadásukat. Minden hátralékos termelőnek, akinek ter­ménye termett és beadását nem teljesítette, 10 százalékkal fel­emeltük, vagy emeljük beadását. Aki ennek ellenére 24 órán belül nem rendezi hátralékát, • annál a törvényben előírt hely­színi behajtást, súlyosabb eset­ben bírói eljárást foganatosí­tunk. A beadásukat teljesítő, köteles­ségüknek becsülettel eleget tevő termelőkhöz dicséretét küldi az ál­landó bizottság, kérve őket, hogy a lemaradók között mondják el ők is. miért fontos a beadás teljesí­tése. Lakatos Antal újszegedi három­holdas dolgozó paraszt is például saját beadását mindenből 100 szá­zalékra teliesítette és most felke­resi 34 dolgozó naraszttársát és ve­lük is megbeszéli a beadás fontos­ságát. Követi őt Lele Antal felső­városi dolgozó paraszt és a város minden körzetében igen sokan, akik becsülettel állnak helyt köte­lezettségük teljesítésében. Lovászi Antal, Mlhílvtelek Le­nin-utca 41. szám alatti pégyhol­das doleozó paraszt pé'dául a sa­ját beadását is csak igen nagy huza-vona után teljesítette rész­ben. Lovászi ezentúl előbb roko­nait: Kiss Istvánt, Goda Vincét, majd a többi dolgozó parasztokat ls igyekezett lebeszélni a beadás teljesítéséről. Azt híreszteli, hogy minek teljesíteni, majd elengedik a hátralékot. Súlyos tévedésére most jön rá Lovászi és mindazok, akik elhitték a szavát, mert a helyszíni elszámoltatásban ők lesz­nek az elsők. Példáján okuljanak mások is, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak. Az elmaradók sür­gősen, mielőbb tegyenek eleget az állam iránti kötelezettségüknek. Nagy András, a begyűjtési osztály előadója

Next

/
Thumbnails
Contents