Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-05 / 260. szám

0ELMHGY3R0HSZ&G CSÜTÖRTÖK. 1953 NOVEMBER S. Végetért a szovjet élelmiszeripari dolgozók országos tanácskozása Moszkva (TASZSZ). November 3-án Moszkvában végetért a Szov­jetunió élelmiszeripari dolgozóinak országos tanácskozása. A tanácskozás résztvevői megvi­tatták V. P. Zotovnak, a Szovjet­unió élelmiszeripari miniszterének az élelmiszeripar továbbfejlesztésé­ről, az élelmiszerek választékának kibővítéséről és minőségének meg­javításáról szóló beszámolóját. V. P. Zotov részletesen kifejtet­te az élelmiszeripar előtt álló fel­adtokat tz élelmiszeripari termelés gyors kibővítése, az élelmiszerek minőségének és választékának gyors megjavítása terén. Részle­tesen foglalkozott azokkal az Irt­tézkedésekkel, amelyek biztosítják a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottsága által „az élel­miszerek termelésének kibővítésé­ről és minőségének javításáról" ho­zott határozat megvalósítását. Az élelmiszeripar minden ágaza­tára vonatkozóan széleskörű pro­grammot dolgoztak ki új vállalatok építésére,, azok legkorszerűbb fel­szerelésére, úgyszintén a termelési folyamatok automatizálásával és gépesítésével kapcsolatos intézke­désekre. Az elkövetkező két-három év alatt 144 húsfeldolgozó vállalat, 720 vajgyár, sajtgyár és elsőd­leges tejfeldolgozó üzem építé­sét, továbbá 372 kenyérgyár és gépesített pékség, a nagy ipari központokban lévő malomipari üzemek mellett pedig csomagoló üzemek építését vették tervbe, Ezenkívül jelentős mértékben fo­kozzák az élelmiszeripar más ága­zatainak kapacitását mind új vál­lalatok építésével, mind a meglévő vállalatok kibővítésével. Zotov hangsúlyozta: az élei- i miszeripari vállalatok valamennyi! dolgozójának kötelessége, hogy fel- i zámolja a munkában mutatkozó hiányosságokat, hogy minden ere­jét latbavesse az élelmiszeripari termelés jelentős fokozásával kap­csolatos feladatok teljesítésére és túlteljesítésére, kitartóan harcoljon az élelmiszeripari termelés minősé­gének javítása és ezzel annak biz­tosítása érdekében, hogy az elkö­vetkező években bőség legyen a Szovjetunióban ' kitűnő minőségű élelmiszerekből. A beszámolóval kapcsolatos vi­tában 59-en szólaltak fel. A vitában felszólalók rámutat­tak, hogy az élelmiszeripari válla­latok jelentős tartalékokkal ren­delkeznek a termelési tervek túl­teljesítésére. A tanácskozás résztvevői több értékes javaslatot terjesztettek elő az élelmiszerek minőségének meg­javítására és választékának kibőví­tésére, arra, hogyan lehet uj gépek és gépezetek alkalmazásával, s a munka jobb megszervezésével fo­kozni a munka termelékenységét. Ezenkívül javaslatokat terjesztet­tek elő a káderképzésre vonatko­zóan. A tanácskozás résztvevői több ja­vaslatot terjesztettek elő a termelés fokozása, a minőség emelése, az árucikkek külső formájának tet­szetősebbé tétele és a szovjet nép keresletének kielégítése érdekében, szem előtt tartva a nép ízlését és megnövekedett igényeit. Javaslato­kat. terjesztettek elő a meglévő vállalatok knpac;tásának kibővítéső­re, mégpedig újítások megvalósítá­sával és bevezetésével, automatizá­lással és a termelési folyamatok gé­pesítésével V- P. Zotov záróbeszédében ösz­szegezte a tanácskozás munkájának eredményét Hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripari termelés fo­kozásával és az élelmiszer mi­nőségének megjavításával kap­csolatban időst lervbevett intéz­kedések esupán kezdetét jelen­tik az élelmiszeripari dolgozók előtt álló hatalmas munkának. A tanácskozás munkájában részt vett G. M. MaleQkov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kom­mim,;sta Pártja központi bizottsá­gának első titkára, A I. Mikoja®, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, kereskedelmi mi­niszter. N- A. Mrhajlov. a Szovjet­unió Kommunista Pártja moszkvai városi bizottságának első titkára. A 48. részlegben kedden megtartott felvilágosítás során 19 északkoreai hadifogoly kérte haza telepítését Keszon (Uj Kina). A 48. részleg hadifoglyai számára kedden meg­tartott felvilágosító ülés során 19 északkoreai hadifogolynak sikerült kiszabadulnia a titkos ügynökök karmaiból. Hazatelepítésüket kérték a felvilágosító tevékenységnek az ügynökök részéről történt rosszin­dulatú szabó tálása és a nyílt fe­nyegetések ellenére. Ezeket az északkoreai hadifog­lyokat kedden délután telepítették haza a koreai-kinai félhez, azokkal a hadifoglyokkal együtt, akik hét­főn törtek ki a titkos ügynökök ellenőrzése alól, amikor a semleges nemzetek képviselőiből álló hazate­lapitési bizottság a meggyilkolt Csang Cu-lung kinai népi önkén­tes ügyében folytatott vizsgálatot. A koreai-kinai fél kedden 9.15 órakor rádióüzenetet intézett a fel­világosítások meghallgatására ér­kező hadifoglyokhoz a hazatéréssel és a békés élet folytatásával kap­csolatos tudnivalókról, a titkos ügynökök azonban egy órával a rá­dióközvetítés előtt beterelték a ha­difoglyokat a sátrakba, hogy meg­akadályozzák az üzenet meghallga­tását. Amikor a rádióadás megkez­dődött az ügynökök hangos dobve­réssel fülsiketítő zajt csaptak és kényszerítették a hadifoglyokat, hogy üvöltsenek, zörgessék csajkái­kat és így ne hallhassák az üzenet tartalmát. A titkos ügynökök a keddi felvi­lágosítások meghiúsítására új fo­gáshoz folyamodtak. A felvilágosí­tások megindulásakor több hadifog­lyot arra kényszerítettek, hogy a felvilágosítások meghallgatásához álarcot öltsenek, vagy fessék át arcukat. A hadifoglyokként szereplő titkos ügynökök maguk is álarcban vettek részt a felvilágosító ülésen, a sátrakban ordítoztak és szidal­makat kiáltoztak, sőt azt is megkísérelték, hogy megverjék a felvilágosító megbízottakat. A felvilágosítások folyamán az amerikai fél „képviselői" is tisz­tességtelen módszereket alkalmaz­tak a hadifoglyok megfélemlítésére és a felvilágosítások lebonyolításá­nak megszakítására. A 19. számú sátorban az ameri­kai fél egyik délkoreai megfigye­lője különféle ürügyekkel szándé­kosan félbeszakította a felvilágosí­tó tevékenységet. A Szovjetunió a tulajdonában lévő nómet üzemeket újjáépítve adja át a német népnek Berlin (MTI). A leunai „Walter Ulbricht" vegyiművekben, a Szov­jetunió tulajdonában lévő német üzemek egyikében kedden sajtóér­tekezletet tartottak. Az értekezleten Szemenyikov, az üzem szovjet vezetője közölte, hogy a szovjet hatóságok a „Walter Ulbricht"-mflveket a Szovjet­unió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának moszkvai megállapodása értel­mében a közeljövőben átadják a német népnek. Szemenyikov vezérigazgató a to­vábbiakban elmondotta, hogy a Szovjetunió most teljesen új­jáépített állapotban adja át a „Walfer Ulbricht"-múvcket a Német Demokratikus Köztársa­ságnak. Hasonló a helyzet a legtöbb üzemnél, amelyet a szovjet kor­mány most átad a Német Demo­kratikus Köztársaságnak. Októberi dal Hajnali hányat ütötte az ura...? — Még ülte a várost az eji sötét, s a Tél'-Palotában robbant Auróra ágyúiból lőtt jeladó lövedék. '' <„ Víz zuhatag — ha szakítja a gátat, mely börtöne volt, s le a völgybe ömöl — nincs ekkora erővel... Dobognak a lábak, kadét hadat zúz proletár vas-ököl. S ellene ily seregeknek ki állna? Se fegyver nem védi Burzsujt, se vagyon. — Valóra akkor vált évezredek álma, — Te népek reménye! — Szovjethatalom. Hősök októbere! ...Éj-vak eget letépő s világot gyújtó diadal!... — Mind gyöz az a nép, akit Pártja vezet! — hirdessed örökre októberi dal. Petrovácz István Vadászok — töltény nélkül Kiváltqttam az 1953—54. évre szó­ló vadászjegyet. Azonban mikor ki akartam váltani a töltényjárandó­ságom, kiderült, hogy a Vásárhelyi Sportszerkereskedési Boltban csak sörét kapható. Mivel szegedi va­gyok, felkerestem a Lenin-utcai Sportszerkcreskedelmi Vállalatot. Érdeklődésemre azt mondották, hogy a napokban lesz töltény. Lehet, hogy hétfőn. Mentem hétfőn és az­óta minden nap és még október 31­én is ezt a választ kaptam: „Kérem, majd a jövő héten lesz". A kiszolgá­lók hivatkoztak a tűzoltókra, rend­őrségre, hogy nem hagyták még jó­vá a helyiséget, ahol az anyagot tá­rolják és hogy az engedélyt még nem kapták meg. stb., stb. Eleinte türelmesen vártam. Azon­ban az eltelt 15 nap alatt türelmem végleg elfogyott, hiszen töltényhi­ány miatt már három vasárnap nem tudtam résztvenni a vadászaton. Bosszantó, hogy a csongrádmeg?i<.i vadászok részére járó töltényáru­sitást rosszul szervezték meg; vag.l kész töltény nincs, vagy sörét van és puskaport nem lehet kapni, de / mindig van valami hiba. Nem kí­vánunk mi, vadászok, annyi töl­tényt, hogy pocsékolhassunk, de annyit megkövetelünk tagságunk­nál, bérletünknél és egyéb köteles­ségeinknél fogva, hogy az illetékes szervek minden vadász részére biz­tosítsák a kiutalások szerint esedé­kes lőszert patront. Gyors istézkedést kérünk. MARKI ISTVÁN, a Szegedi Erdőgazdaság dolgozója Rövid külpolitikai hírek Helsinki (MTI) A Kekkonen-kor­mány benyújtotta lemondását Faasikivi finn köztársasági elnök­nek — jelenti az AFP. • Moszkva (TASZSZ) A Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának meghívására november 3-án angol nőküldöttség érkezett Moszkvába. Megérkezett Moszkáva az oszt­rák nőküldöttség is. A külföldi nőküldötlségek tagjai résztvesznek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 36. évforduló­jának ünnepségein, megismerked­nek a szovjet nők életével és mun­kájával. + Kurimszky Sándor, a Magyar Népköztársaság jugoszláviai követe november 4-én átnyújtotta megbí­zólevelét Tito köztársasági elnök­nek. A követ megbízólevelének át­nyújtása után bemutatta az elnök­nek a követség tagjait. Varsóban október 26. és 30. kö­zött tanácskozott a magyar-lengyel kulturális vegyesbizottság. A baráti szellemben lefolyt tárgyalások eredményeképpen október 31-én aláírták a magyar-lengyel kulturá­lis egyezmény 1954. évi munkater­vét. A munkatervet Non György nép* művelési miniszterhelyettes. len­gyel részről pedig Eugénia Kras­sowska felsőoktatásügyi miniszter­helyettes írta alá. • Bukarest (MTI) Mint a -Scan­teia- jelenti, a baneasai repülőté­ren vasárnap ünnepséget tartottak. Az ünnepségen több román pilótát tüntettek ki abból az alkalomból, hogy egymillió kilométert repül­tek. Az ünnepségen részt vett Petru Groza, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökségének elnöke és a légi- és tengeri szállí­tásügyi miniszter, GARAY JÁNOS Halála századik évfordulójára ScéE érvel ezelőtt, 1853 no­lenvber 5-éa halt meg Garay János, a Vöröstmarty-niemzeijék egyik ér­demes, figyelemreméltó költője. Nem tartozik a korszakalkotó, nagy művészek közé, írói progrommja, . rkölcsi és polit ikai felfogásának caiolkedettségo azonban egész pá­lyáját rokonszenvessé, több vonat­koz«.vban példamutatóvá teszi. Ha­lála előtt csaknem 10 évvel egyik barátjához ezt írta: „Ha az, mit (rtOm s tettem, önmagát Fönntartani képes, fennmarad ne. vem; Ha nem: h«lá|tó| meg nem óv ia­pod.c E köWö-jóslat utolsó sora csaknem beteljesedett. A legutóbbi időkig ugynjs úgy látszott, hogy meg nem érdemelt feledésbe merül emléke, úgy tii.it fel. hogy írásai és tettei kevésnek bizonyulnak neve fenntar­tására- Szocializmust építő társa­dalmunk kultúrpolitikája azonban, m nt haladó hagyományunk sok más kincsét, ugyanígy Garuy szel­lemi hagyatékát is igyekszik feltör, ni, megmenteni éa az új kultúra részévé tenni S ez a lelkes hazafi valóban meg'is érdemli számontar­tását. A szenvedélyes nép- és ha­zaszeretet, a fcuda'izmus igaz«ág­tnla>nS&ga;nnfc feltárása. a kor ha­ladó politikai törekvéseinek támo­gatása, a 48-as forradalom és sza­bivísévharc flgvé,v*k fe'karolása. n családi élet tlsz'asóoá-ak hirdeté­se. a magyar tál szetvtete. mind­mind olyan tulajdonságai költésze­tének, melvek egy évsrAza-l távla­tából ls méltán fordítják feléje fi­gyelmünket. Garov János 18l2_ben Sziileteit Szekszárdon kereskedő családból. Költői tehetségét anyjától örökölte, aki gyermekei mellett tíiás csa­ládok leányainak nevelésével ls szí­vesen foglalkozott és mint nemes gondolkodású, finomlelkű asszony a város lakói előtt köztiszteletben állt. A költő iskolai tanulmányait szülő­városában kezdte, a gimnázumot pedig ciszterciták pécsi intézetében végezte A család szűkös anyagi helyzete nenl biztosított számára gondtalan diákéletet. Kisebb ta­nulók tanítása útján magának is hozzá kellett járulnia a költségek fedezéséhez- De szellemi tekintet­ben sem hagyott számára kedves emlékeket az iskolai élet. Vacho1 Imréhez intézett költői levelében maga írja iskolájáról: „Lelkemnek azt, mit vágyott, meg nem adta." Ezért maga igyekezett pótolni az iskolai nevelés hiányait. Önszorgal­mából tanulmányozta és sok tekin­tetben példaként ls választotta ma­gának Virág Benedek, Kisfaludy Sándor és Vörösmarty költészetét, különösen a Zalái futását. 1829­ben a pesti egyetemen bölcsészetet hallgatott, majd átiratkozott az or­vosi karra. Tanulmányait azonban anyagi gondjai és másiráiyú érdek­lődése miatt nem fejrz'e l>e. 1833­tól keziíve úgn-szólváo teljesen az Irodalomnak éft Az úiságírá- mel­lett szépirodídm1 tevékenységet is folvtatott Később az egyetemi könyvtárnál kanott szerény hiva­talt. A szabadságharc idején ti bu­dapesti egyetem irodalointörié-eti tanszékére neveztek ki p pár hétig nemzetőr! Szolgálatot teljesített A szabadságharc leverése után el­vesztette tanári állását S újból az egyetemi könwtár tisztviselője lett. Egészeégi állapota, azonban ro­hamosan gyengült. Nemcsak látá­sát vesztette el, hanem elméje is elborult és igen mostoha körülmé­nyek között halt meg 100 évvel ez­előtt. Garay ifjúkori művein Köl­csey, Vörösmarty és a korabeli ki­sebb német költők hatása érezhető. A reformkor politikai életének élén­külése azonban egyre több költői élményt teremt számára. Ilyentár­gyú költeményei elárulják nzt, hogy Garay a reformkori politika hala­dó irányúhoz esatlakozott. Birálja a feudális társadalom embertelensé­gét. igazságtalanságát és az erő­szakkal elásott társadalmi Igazság erőszakos kiszabadítására biztat. Észreveszi, hogy az országot kor­mányzó idegen császár a nép zsar­noka, s e hazában rabbilinesre van fűzve a szabadság, az országgyűlé­sen pedig nagyon sok a szó és igen kevés a tett, mégcsak a nyelv sem egy, melyen a tárgyaló felek érte­keznek. Félreérthetetlenül kimond­ja azt ÍB, hogy u gazdag magyar földön azért uralkodik a szegény­ség és elmaradottság, mert „a föld lenyűgöző bérigában van, s a n#p rajta bérigát visel". A feudális Magyarország sivársá­ga elöl igen gyakran Garay is a ..dicső múll"-ba menekül, Arnád, László király. Mátyás király, ICont vitéz, Zrinyi Ilona ós mások emlé­két idézi, példájukkal irrvokszik n nemzett függetlenség és társadalmi haladás étöekéhen mozgósítani hon­fitársait. S hogy Garay hazafisága nemcsak passzivitásra kárhoztatott nemes érzés, lianem a jövő felé mu­tató határozott tettrekészség is volt, annak az a legszebb bizonyítéka, hogy a kor vezető politikusainak elveit magáévá teszi és költői esz­közeivel népszerűsíti. Kezdetben Széchenyi politikáját támogatja, a „Jelenkor" munkatársa, később azonban egyre radikálisabbá válik, Kossuth programmját népszerűsíti. Annak hatására „Védegyleti dalá"­ban az iparosodás iránti lelkesedé­sét juttatja kifejezésre, a „Tenger­re magyar" jelszó indíttatására ten­geri dalokat ír, „ürökváltság" cí­mű versében pedig n jobbágyfel­szabadításra buzdít. E politikai el­vekhez való hűségét a 48-as forra­dalom idején is megmutatta. Ekkor születtek legerősebb, legbátrabb hangú költeniényoi. Verssel üdvözli a kivívott szabadságot, a márciusi vívmányokat és mi sem természete­sebb annál, hogy kitörő örömét és lelkesedését „Petőfi Sándor emlék­könyvébe" című versében mondja el. Ezzel a címmel is, de verse hang­jával is kifejezésre juttatja a forra­dalmárköltö politikájával való egyetértését, iránta való Tokonszeu vét. Buda visszavétele alkalmával irt hasonló című költeménye igen meggyőzően bizonyilja, hogy nem a megalkuvás és az egyezkedés, hanem a harc következetes véghez­vitele volt politikai meggyőződése. Költő-katonának tartja magát és költészetét Petőfi módjára harci fegyverként igyekszik forgatni. Garay tehát kora viharos esemé­nyei között megértette a jövő sza­vát és nem tévelvedett el az ese­mények útvesztőjében. Nevének fennmaradását azonban nemcsak Ilyen érdemelnek, hanem néhány maradandó költő alkotásá­nak is köszönheti. Legtöbben az ..Obsitos" című népies hangú, ízes elbeszélő költeménye miatt emlé­keznek reá. Ez a kis epikai mű a hetvenkedő, dicsekvő, katona, Háry János alakját örökíti meg. Garay iól ismerte a magyar falusi nép érzés- és gondolatvilágát, nyelvét, előadásmódját. Ezért tudta „Vitéz Johannes Háry" alakját úgy meg­formázni, hogy az teljes frissesség­ben marad rneg az olvasó emléké­ben, akár ' mint a francia és« olasz háborúk „legendás" hőse, akár mint Napoleon foglyul ejtője és az osztrák császár szívesen látott ven­dége. A népi képzeletvilág hű tük­röződése és az előadásmód népies fordulatai mellett figyelmet érde­mel a versben az is, hogy Napo­leon és az osztrák császár a népi humor kicsinyítő tükrében jelenik meg és velük szemben a nép fia, ha szintén torzítva is, de mégis csak az ötletesség, talpraesettség és emberiesség képviselőjeként szerepel. Ar. elnyomás elleni lázadó hang miatt a maga korában és ké­sőbb is szívesen olvasták, gyakran szavalták Garay „Kont" című bal­ladáját. Ezeken kívül azonban el­ismerést vívtak ki szerelmi költe­ményei, tisztahangú családi ver­sei, epigrammát és úti képei is, balladaszerű és elbeszélő költemé­ményeit szintén szerették, Klasz­szikus formájú eposzai azonban saját korában sem keltettek lénye­ges visszhangot. Shakespeare, Hugó és Vörösmar­ty hatása alatt írt tragédiái ro­mantikus rém-történetek, melyek legfeljebb antifeudális íplleeük miatt méltók az említésre. Garay a ver­selés terén is csatlakozott o'ődei­hez, főként Vörösmartyhoz, de mint a nlebe'ungi strófa eteő néoszerű­sftőle bizonyos úttörő munkát ls végzett. Garay munkássága nem merül­het feledésbe. A politikai hala­dúsért való lelkesedése, hazafiassá­gt. és néhány szép költői alkotása méltóvá teszi a vele való foglalko­zásra. Sipka Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents