Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-05 / 260. szám

0ELMHGY3R0HSZ&G CSÜTÖRTÖK. 1953 NOVEMBER S. Végetért a szovjet élelmiszeripari dolgozók országos tanácskozása Moszkva (TASZSZ). November 3-án Moszkvában végetért a Szovjetunió élelmiszeripari dolgozóinak országos tanácskozása. A tanácskozás résztvevői megvitatták V. P. Zotovnak, a Szovjetunió élelmiszeripari miniszterének az élelmiszeripar továbbfejlesztéséről, az élelmiszerek választékának kibővítéséről és minőségének megjavításáról szóló beszámolóját. V. P. Zotov részletesen kifejtette az élelmiszeripar előtt álló feladtokat tz élelmiszeripari termelés gyors kibővítése, az élelmiszerek minőségének és választékának gyors megjavítása terén. Részletesen foglalkozott azokkal az Irttézkedésekkel, amelyek biztosítják a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottsága által „az élelmiszerek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról" hozott határozat megvalósítását. Az élelmiszeripar minden ágazatára vonatkozóan széleskörű programmot dolgoztak ki új vállalatok építésére,, azok legkorszerűbb felszerelésére, úgyszintén a termelési folyamatok automatizálásával és gépesítésével kapcsolatos intézkedésekre. Az elkövetkező két-három év alatt 144 húsfeldolgozó vállalat, 720 vajgyár, sajtgyár és elsődleges tejfeldolgozó üzem építését, továbbá 372 kenyérgyár és gépesített pékség, a nagy ipari központokban lévő malomipari üzemek mellett pedig csomagoló üzemek építését vették tervbe, Ezenkívül jelentős mértékben fokozzák az élelmiszeripar más ágazatainak kapacitását mind új vállalatok építésével, mind a meglévő vállalatok kibővítésével. Zotov hangsúlyozta: az élei- i miszeripari vállalatok valamennyi! dolgozójának kötelessége, hogy fel- i zámolja a munkában mutatkozó hiányosságokat, hogy minden erejét latbavesse az élelmiszeripari termelés jelentős fokozásával kapcsolatos feladatok teljesítésére és túlteljesítésére, kitartóan harcoljon az élelmiszeripari termelés minőségének javítása és ezzel annak biztosítása érdekében, hogy az elkövetkező években bőség legyen a Szovjetunióban ' kitűnő minőségű élelmiszerekből. A beszámolóval kapcsolatos vitában 59-en szólaltak fel. A vitában felszólalók rámutattak, hogy az élelmiszeripari vállalatok jelentős tartalékokkal rendelkeznek a termelési tervek túlteljesítésére. A tanácskozás résztvevői több értékes javaslatot terjesztettek elő az élelmiszerek minőségének megjavítására és választékának kibővítésére, arra, hogyan lehet uj gépek és gépezetek alkalmazásával, s a munka jobb megszervezésével fokozni a munka termelékenységét. Ezenkívül javaslatokat terjesztettek elő a káderképzésre vonatkozóan. A tanácskozás résztvevői több javaslatot terjesztettek elő a termelés fokozása, a minőség emelése, az árucikkek külső formájának tetszetősebbé tétele és a szovjet nép keresletének kielégítése érdekében, szem előtt tartva a nép ízlését és megnövekedett igényeit. Javaslatokat. terjesztettek elő a meglévő vállalatok knpac;tásának kibővítésőre, mégpedig újítások megvalósításával és bevezetésével, automatizálással és a termelési folyamatok gépesítésével V- P. Zotov záróbeszédében öszszegezte a tanácskozás munkájának eredményét Hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripari termelés fokozásával és az élelmiszer minőségének megjavításával kapcsolatban időst lervbevett intézkedések esupán kezdetét jelentik az élelmiszeripari dolgozók előtt álló hatalmas munkának. A tanácskozás munkájában részt vett G. M. MaleQkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommim,;sta Pártja központi bizottságának első titkára, A I. Mikoja®, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter. N- A. Mrhajlov. a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai városi bizottságának első titkára. A 48. részlegben kedden megtartott felvilágosítás során 19 északkoreai hadifogoly kérte haza telepítését Keszon (Uj Kina). A 48. részleg hadifoglyai számára kedden megtartott felvilágosító ülés során 19 északkoreai hadifogolynak sikerült kiszabadulnia a titkos ügynökök karmaiból. Hazatelepítésüket kérték a felvilágosító tevékenységnek az ügynökök részéről történt rosszindulatú szabó tálása és a nyílt fenyegetések ellenére. Ezeket az északkoreai hadifoglyokat kedden délután telepítették haza a koreai-kinai félhez, azokkal a hadifoglyokkal együtt, akik hétfőn törtek ki a titkos ügynökök ellenőrzése alól, amikor a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelapitési bizottság a meggyilkolt Csang Cu-lung kinai népi önkéntes ügyében folytatott vizsgálatot. A koreai-kinai fél kedden 9.15 órakor rádióüzenetet intézett a felvilágosítások meghallgatására érkező hadifoglyokhoz a hazatéréssel és a békés élet folytatásával kapcsolatos tudnivalókról, a titkos ügynökök azonban egy órával a rádióközvetítés előtt beterelték a hadifoglyokat a sátrakba, hogy megakadályozzák az üzenet meghallgatását. Amikor a rádióadás megkezdődött az ügynökök hangos dobveréssel fülsiketítő zajt csaptak és kényszerítették a hadifoglyokat, hogy üvöltsenek, zörgessék csajkáikat és így ne hallhassák az üzenet tartalmát. A titkos ügynökök a keddi felvilágosítások meghiúsítására új fogáshoz folyamodtak. A felvilágosítások megindulásakor több hadifoglyot arra kényszerítettek, hogy a felvilágosítások meghallgatásához álarcot öltsenek, vagy fessék át arcukat. A hadifoglyokként szereplő titkos ügynökök maguk is álarcban vettek részt a felvilágosító ülésen, a sátrakban ordítoztak és szidalmakat kiáltoztak, sőt azt is megkísérelték, hogy megverjék a felvilágosító megbízottakat. A felvilágosítások folyamán az amerikai fél „képviselői" is tisztességtelen módszereket alkalmaztak a hadifoglyok megfélemlítésére és a felvilágosítások lebonyolításának megszakítására. A 19. számú sátorban az amerikai fél egyik délkoreai megfigyelője különféle ürügyekkel szándékosan félbeszakította a felvilágosító tevékenységet. A Szovjetunió a tulajdonában lévő nómet üzemeket újjáépítve adja át a német népnek Berlin (MTI). A leunai „Walter Ulbricht" vegyiművekben, a Szovjetunió tulajdonában lévő német üzemek egyikében kedden sajtóértekezletet tartottak. Az értekezleten Szemenyikov, az üzem szovjet vezetője közölte, hogy a szovjet hatóságok a „Walter Ulbricht"-mflveket a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának moszkvai megállapodása értelmében a közeljövőben átadják a német népnek. Szemenyikov vezérigazgató a továbbiakban elmondotta, hogy a Szovjetunió most teljesen újjáépített állapotban adja át a „Walfer Ulbricht"-múvcket a Német Demokratikus Köztársaságnak. Hasonló a helyzet a legtöbb üzemnél, amelyet a szovjet kormány most átad a Német Demokratikus Köztársaságnak. Októberi dal Hajnali hányat ütötte az ura...? — Még ülte a várost az eji sötét, s a Tél'-Palotában robbant Auróra ágyúiból lőtt jeladó lövedék. '' <„ Víz zuhatag — ha szakítja a gátat, mely börtöne volt, s le a völgybe ömöl — nincs ekkora erővel... Dobognak a lábak, kadét hadat zúz proletár vas-ököl. S ellene ily seregeknek ki állna? Se fegyver nem védi Burzsujt, se vagyon. — Valóra akkor vált évezredek álma, — Te népek reménye! — Szovjethatalom. Hősök októbere! ...Éj-vak eget letépő s világot gyújtó diadal!... — Mind gyöz az a nép, akit Pártja vezet! — hirdessed örökre októberi dal. Petrovácz István Vadászok — töltény nélkül Kiváltqttam az 1953—54. évre szóló vadászjegyet. Azonban mikor ki akartam váltani a töltényjárandóságom, kiderült, hogy a Vásárhelyi Sportszerkereskedési Boltban csak sörét kapható. Mivel szegedi vagyok, felkerestem a Lenin-utcai Sportszerkcreskedelmi Vállalatot. Érdeklődésemre azt mondották, hogy a napokban lesz töltény. Lehet, hogy hétfőn. Mentem hétfőn és azóta minden nap és még október 31én is ezt a választ kaptam: „Kérem, majd a jövő héten lesz". A kiszolgálók hivatkoztak a tűzoltókra, rendőrségre, hogy nem hagyták még jóvá a helyiséget, ahol az anyagot tárolják és hogy az engedélyt még nem kapták meg. stb., stb. Eleinte türelmesen vártam. Azonban az eltelt 15 nap alatt türelmem végleg elfogyott, hiszen töltényhiány miatt már három vasárnap nem tudtam résztvenni a vadászaton. Bosszantó, hogy a csongrádmeg?i<.i vadászok részére járó töltényárusitást rosszul szervezték meg; vag.l kész töltény nincs, vagy sörét van és puskaport nem lehet kapni, de / mindig van valami hiba. Nem kívánunk mi, vadászok, annyi töltényt, hogy pocsékolhassunk, de annyit megkövetelünk tagságunknál, bérletünknél és egyéb kötelességeinknél fogva, hogy az illetékes szervek minden vadász részére biztosítsák a kiutalások szerint esedékes lőszert patront. Gyors istézkedést kérünk. MARKI ISTVÁN, a Szegedi Erdőgazdaság dolgozója Rövid külpolitikai hírek Helsinki (MTI) A Kekkonen-kormány benyújtotta lemondását Faasikivi finn köztársasági elnöknek — jelenti az AFP. • Moszkva (TASZSZ) A Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának meghívására november 3-án angol nőküldöttség érkezett Moszkvába. Megérkezett Moszkáva az osztrák nőküldöttség is. A külföldi nőküldötlségek tagjai résztvesznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának ünnepségein, megismerkednek a szovjet nők életével és munkájával. + Kurimszky Sándor, a Magyar Népköztársaság jugoszláviai követe november 4-én átnyújtotta megbízólevelét Tito köztársasági elnöknek. A követ megbízólevelének átnyújtása után bemutatta az elnöknek a követség tagjait. Varsóban október 26. és 30. között tanácskozott a magyar-lengyel kulturális vegyesbizottság. A baráti szellemben lefolyt tárgyalások eredményeképpen október 31-én aláírták a magyar-lengyel kulturális egyezmény 1954. évi munkatervét. A munkatervet Non György nép* művelési miniszterhelyettes. lengyel részről pedig Eugénia Krassowska felsőoktatásügyi miniszterhelyettes írta alá. • Bukarest (MTI) Mint a -Scanteia- jelenti, a baneasai repülőtéren vasárnap ünnepséget tartottak. Az ünnepségen több román pilótát tüntettek ki abból az alkalomból, hogy egymillió kilométert repültek. Az ünnepségen részt vett Petru Groza, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökségének elnöke és a légi- és tengeri szállításügyi miniszter, GARAY JÁNOS Halála századik évfordulójára ScéE érvel ezelőtt, 1853 nolenvber 5-éa halt meg Garay János, a Vöröstmarty-niemzeijék egyik érdemes, figyelemreméltó költője. Nem tartozik a korszakalkotó, nagy művészek közé, írói progrommja, . rkölcsi és polit ikai felfogásának caiolkedettségo azonban egész pályáját rokonszenvessé, több vonatkoz«.vban példamutatóvá teszi. Halála előtt csaknem 10 évvel egyik barátjához ezt írta: „Ha az, mit (rtOm s tettem, önmagát Fönntartani képes, fennmarad ne. vem; Ha nem: h«lá|tó| meg nem óv iapod.c E köWö-jóslat utolsó sora csaknem beteljesedett. A legutóbbi időkig ugynjs úgy látszott, hogy meg nem érdemelt feledésbe merül emléke, úgy tii.it fel. hogy írásai és tettei kevésnek bizonyulnak neve fenntartására- Szocializmust építő társadalmunk kultúrpolitikája azonban, m nt haladó hagyományunk sok más kincsét, ugyanígy Garuy szellemi hagyatékát is igyekszik feltör, ni, megmenteni éa az új kultúra részévé tenni S ez a lelkes hazafi valóban meg'is érdemli számontartását. A szenvedélyes nép- és hazaszeretet, a fcuda'izmus igaz«ágtnla>nS&ga;nnfc feltárása. a kor haladó politikai törekvéseinek támogatása, a 48-as forradalom és szabivísévharc flgvé,v*k fe'karolása. n családi élet tlsz'asóoá-ak hirdetése. a magyar tál szetvtete. mindmind olyan tulajdonságai költészetének, melvek egy évsrAza-l távlatából ls méltán fordítják feléje figyelmünket. Garov János 18l2_ben Sziileteit Szekszárdon kereskedő családból. Költői tehetségét anyjától örökölte, aki gyermekei mellett tíiás családok leányainak nevelésével ls szívesen foglalkozott és mint nemes gondolkodású, finomlelkű asszony a város lakói előtt köztiszteletben állt. A költő iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, a gimnázumot pedig ciszterciták pécsi intézetében végezte A család szűkös anyagi helyzete nenl biztosított számára gondtalan diákéletet. Kisebb tanulók tanítása útján magának is hozzá kellett járulnia a költségek fedezéséhez- De szellemi tekintetben sem hagyott számára kedves emlékeket az iskolai élet. Vacho1 Imréhez intézett költői levelében maga írja iskolájáról: „Lelkemnek azt, mit vágyott, meg nem adta." Ezért maga igyekezett pótolni az iskolai nevelés hiányait. Önszorgalmából tanulmányozta és sok tekintetben példaként ls választotta magának Virág Benedek, Kisfaludy Sándor és Vörösmarty költészetét, különösen a Zalái futását. 1829ben a pesti egyetemen bölcsészetet hallgatott, majd átiratkozott az orvosi karra. Tanulmányait azonban anyagi gondjai és másiráiyú érdeklődése miatt nem fejrz'e l>e. 1833tól keziíve úgn-szólváo teljesen az Irodalomnak éft Az úiságírá- mellett szépirodídm1 tevékenységet is folvtatott Később az egyetemi könyvtárnál kanott szerény hivatalt. A szabadságharc idején ti budapesti egyetem irodalointörié-eti tanszékére neveztek ki p pár hétig nemzetőr! Szolgálatot teljesített A szabadságharc leverése után elvesztette tanári állását S újból az egyetemi könwtár tisztviselője lett. Egészeégi állapota, azonban rohamosan gyengült. Nemcsak látását vesztette el, hanem elméje is elborult és igen mostoha körülmények között halt meg 100 évvel ezelőtt. Garay ifjúkori művein Kölcsey, Vörösmarty és a korabeli kisebb német költők hatása érezhető. A reformkor politikai életének élénkülése azonban egyre több költői élményt teremt számára. Ilyentárgyú költeményei elárulják nzt, hogy Garay a reformkori politika haladó irányúhoz esatlakozott. Birálja a feudális társadalom embertelenségét. igazságtalanságát és az erőszakkal elásott társadalmi Igazság erőszakos kiszabadítására biztat. Észreveszi, hogy az országot kormányzó idegen császár a nép zsarnoka, s e hazában rabbilinesre van fűzve a szabadság, az országgyűlésen pedig nagyon sok a szó és igen kevés a tett, mégcsak a nyelv sem egy, melyen a tárgyaló felek értekeznek. Félreérthetetlenül kimondja azt ÍB, hogy u gazdag magyar földön azért uralkodik a szegénység és elmaradottság, mert „a föld lenyűgöző bérigában van, s a n#p rajta bérigát visel". A feudális Magyarország sivársága elöl igen gyakran Garay is a ..dicső múll"-ba menekül, Arnád, László király. Mátyás király, ICont vitéz, Zrinyi Ilona ós mások emlékét idézi, példájukkal irrvokszik n nemzett függetlenség és társadalmi haladás étöekéhen mozgósítani honfitársait. S hogy Garay hazafisága nemcsak passzivitásra kárhoztatott nemes érzés, lianem a jövő felé mutató határozott tettrekészség is volt, annak az a legszebb bizonyítéka, hogy a kor vezető politikusainak elveit magáévá teszi és költői eszközeivel népszerűsíti. Kezdetben Széchenyi politikáját támogatja, a „Jelenkor" munkatársa, később azonban egyre radikálisabbá válik, Kossuth programmját népszerűsíti. Annak hatására „Védegyleti dalá"ban az iparosodás iránti lelkesedését juttatja kifejezésre, a „Tengerre magyar" jelszó indíttatására tengeri dalokat ír, „ürökváltság" című versében pedig n jobbágyfelszabadításra buzdít. E politikai elvekhez való hűségét a 48-as forradalom idején is megmutatta. Ekkor születtek legerősebb, legbátrabb hangú költeniényoi. Verssel üdvözli a kivívott szabadságot, a márciusi vívmányokat és mi sem természetesebb annál, hogy kitörő örömét és lelkesedését „Petőfi Sándor emlékkönyvébe" című versében mondja el. Ezzel a címmel is, de verse hangjával is kifejezésre juttatja a forradalmárköltö politikájával való egyetértését, iránta való Tokonszeu vét. Buda visszavétele alkalmával irt hasonló című költeménye igen meggyőzően bizonyilja, hogy nem a megalkuvás és az egyezkedés, hanem a harc következetes véghezvitele volt politikai meggyőződése. Költő-katonának tartja magát és költészetét Petőfi módjára harci fegyverként igyekszik forgatni. Garay tehát kora viharos eseményei között megértette a jövő szavát és nem tévelvedett el az események útvesztőjében. Nevének fennmaradását azonban nemcsak Ilyen érdemelnek, hanem néhány maradandó költő alkotásának is köszönheti. Legtöbben az ..Obsitos" című népies hangú, ízes elbeszélő költeménye miatt emlékeznek reá. Ez a kis epikai mű a hetvenkedő, dicsekvő, katona, Háry János alakját örökíti meg. Garay iól ismerte a magyar falusi nép érzés- és gondolatvilágát, nyelvét, előadásmódját. Ezért tudta „Vitéz Johannes Háry" alakját úgy megformázni, hogy az teljes frissességben marad rneg az olvasó emlékében, akár ' mint a francia és« olasz háborúk „legendás" hőse, akár mint Napoleon foglyul ejtője és az osztrák császár szívesen látott vendége. A népi képzeletvilág hű tükröződése és az előadásmód népies fordulatai mellett figyelmet érdemel a versben az is, hogy Napoleon és az osztrák császár a népi humor kicsinyítő tükrében jelenik meg és velük szemben a nép fia, ha szintén torzítva is, de mégis csak az ötletesség, talpraesettség és emberiesség képviselőjeként szerepel. Ar. elnyomás elleni lázadó hang miatt a maga korában és később is szívesen olvasták, gyakran szavalták Garay „Kont" című balladáját. Ezeken kívül azonban elismerést vívtak ki szerelmi költeményei, tisztahangú családi versei, epigrammát és úti képei is, balladaszerű és elbeszélő költeméményeit szintén szerették, Klaszszikus formájú eposzai azonban saját korában sem keltettek lényeges visszhangot. Shakespeare, Hugó és Vörösmarty hatása alatt írt tragédiái romantikus rém-történetek, melyek legfeljebb antifeudális íplleeük miatt méltók az említésre. Garay a verselés terén is csatlakozott o'ődeihez, főként Vörösmartyhoz, de mint a nlebe'ungi strófa eteő néoszerűsftőle bizonyos úttörő munkát ls végzett. Garay munkássága nem merülhet feledésbe. A politikai haladúsért való lelkesedése, hazafiasságt. és néhány szép költői alkotása méltóvá teszi a vele való foglalkozásra. Sipka Sándor