Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-22 / 248. szám

CSÜTÖRTÖK 1953. OKTÓBER 22. DELM0GYDR0RSZA6 IEVEL EGY TSZCS-ELNÖKNEK Szeretném szívem küldeni haza s tovább is, ki a földre. Otthon lenni most, amikor / a régi és az új megy ölre. Szeretném szivem küldeni Zákányszékre, a „vén" Kaczúrnak, M úgy beszélt, hogy szavai, mint mag a földbe, belém-hnlltak. Otthon lenni most! Ö, a harc! — Magába zár a forró város. Bndapest itt fog, nem megyek, de gondolatom bazaszálldos. Hírek érkeznek messziről, jól esnék Kaczúr kézfogása, mint akkor, ott a nyár delén: egy volt a szívünk dobbanása. De innen is, ily messziről, úgy bízok benne, mint apámban. Magát adja, mint példakép az éwégi nagy számadásban. Szétbúzzák-e a közösét, verejtéküknek ért gyümölcsét 7 — Kossuthtól nemcsak a nevei, a hűséget is örökölték. Kaczúr elvtárs, a „nagy regény", miről beszéltünk, ettől érik. Szövetségünk az új úton nem mára szól csak, — végesvégig! Ugye, hogy jő így tudni már olvasni, írni — éve tudja — Munkás s paraszt, ha összefog: közös erőnkből sokra futja, Kaczúr elvtárs, majd ősz-utőn megyek beszédre, ne felejtse. Elmondja, hogy s mint volt a harc, hogy öntött erőt a szivekbe. Én is mesélek, — Bndapest az iskoláról útra küld haza. Fáklyás hitét, hát addig is ölelje át a város és tanya. LÖDI FERENC Fontos tudnivalók az 1953—1954. évi művészeti versenyről A most kezdődő 1953—54. évi Já­Jrá&i Művészeti Versenyt az eddigiek­től eltérően a járási tanácsok ren­dezik és szervezik. Ennek sikere érdekében a járási művészeti albi­zottságokat ott, ahol még nem mű­ködnek, életre kell hívni, illetve fel keli tölteni megfelelő művészeti szakemberekkel, akik a verseny fo­lyamán szakmai segítséget tudnak Oyujtani a csoportoknak. Csoportos számok: színjátszó 30 "-60, tánc 8—12, énekkar 10—20, zenekar 15—20, báb 30—35, rigmus 6—10, népi játék (népi együttesek) 20—30 percig. Egyéni számok: egyéni szavaló 3—5, egyéni énejtszám 5—10, egyé­ni hangszerszóló 10—20, művészeti felolvasó, mesemondó 5—10, népi rigmusmondó 5—10 percig szere­pelhet. A versenyben részt vevő csoportok kötelesek külön-külön szakáganként munkanaplót vezetni. Ebbe a cso­port vezetője bejegyzi a versenyre tervezett műsort és a munkatervet, a próbák időpontjait és a próbák, valamint a szereplések idejét. A csoport vezetőjének minden egyes bemutatón a művészeti munkanap­lót a bírálóbizottságnak át kell ad­nia, amely a részletes szakmai bí­rálatot abba bejegyzi. A benevezett csoportoknak az alábbi évfordulókon és rendezvé­nyek alkalmával kel] szerepelniök: November 7-én, a Nagy Októberi J Szocialista Forradalom évforduló­ban; november hónapban a békebizott­ságok által rendezett béke-esteken legalább egy alkalommal; december 25-i békerendezvényein; áprilig 4-éa, felszabadulásunk ün­nepén. A bemutatók határideje a követ­kező: 1, Helyi bemutatók: községi­üzemi csoportoknak 1953 november végéig, nagyobb felkészültséget igénylő művészeti csoportoknál, mint például színjátszó-báb cso­portnál 1953 december végéig keli az előadásokat bemutatni. ?. Körzeti bemutatók — több község művészeti csoportjainak egy helyen való bemutatója. Városok­ban egy-egy városrész, vagy kerü­let művészeti csoportjai tartják meg bemutatóikat 1954 február végéig. 3. Járási bemutatók: ezek lesz­nek a verseny legmagasabb fóru­mai. A járási bemutatókat 1954, április 4-ig kell megrendezni. A művészeti csoportok a szerve­zési lapot 3 példányban töltsék ki. Ebből egy példányt megtartanak, egyet beküldenek a járási tanács­hoz, egy példányt pedig a megyei tanácshoz. Benevezési határidő 1953. no­vember 10. Megyei Művészeti Albizottság Hangos híradó Mihályteleken Régi szive-vágya teljesült Mihálytelek lakosságának. ami­kor vasárnap reggel megszólalt a hangos híradó. Vasárnap az ősz derült fénye aranyoz­ta be Mihálytelek ut­cáit. Ünneplőbe öl­tözött öregek, fiata­lok álldogáltak a há­tak előtt, izgatott be­szélgetéssel, várako­zással. Az egész falut a várakozás töltötte be. Az iskola körül nagy a sürgés-forgás. Pirosnyakkendős út­törők, a fizikai szak­kör tagjai komoly arc­cal, csillogó szemmel, villanydrótokkal, ki­belekkel másznak a fákra, a háztetőkre és rohammunkával szerelik a hangszóró­kat. Nemsokára el­tűnnek az úttörők. Néhány perc múlva recsegés, ropogás a hangszóróban, majd ez elcsendesül és tisztán, erőteljesen hangzik: -Halló, hal­ló! itt a mihálytele­ki hangos híradó!» Születnek az ötle­fiEfc© MRyen jó lesz. ha valami közérdekű kihirdetnivalónk akad, pillanatok alatt megtudja az egész falu. Nem lesz kifo­gás: nem voltam itt­hon, mikor az üzene­tet hozták. A hangos híradó mindent tud, s idejében tudtára adja a falu végétől a másik végéig min­denkinek. Az orvosunk és a védőnéni máris szö­vegezi a rákszűrő­vizsgálatra vonatko­zó ismertetést és fel­hívást. A DISZ fiatalság terveket sző vasár­napi otthoni tánc­délutánokról. Táncle­mezek adását kéri. Az iskola pillana­tok alatt tudtára ad­ja a szülőknek a szülői értekezletek idejét, kezdetét. A falu dolgozói is gyorsan tudomást szerezhetnek az őket érdeklő kormányren­deletekről, s a sok újabb, meg újabb kedvezményekről és idejében igénybe ve­hetik azokat. A dolgozók mun­káink közben is ét* tesülnek a legfris­sebb napi hírekről, megismerik az élen­járó dolgozók az el­maradók nevét, hal­lanak ismeretterjesz­tő előadásokat, hall­gatják a munkaked­vet fokozó és frissen­tartó muzsikát. Dol­gozik, szórakozik és művelődik a falu. Vasárnap este van. A délutáni muzsika hangjai mellett szó­rakozó. sétáló fiata­lok zaja megcscnde­sült. A kapuk előt­ti padokon, kis szé­keken üldögélő, be­szélgető öregek is felfigyelnek: -A pon­tos idő húsz óra. Hí­reket mondunk." Az esti csendben hall­gat a falu. Bólogat­nak, mondanak köz­ben valamit, majd a hirek végén felszedik a kis széket, nyugo­dalmas jó éjszakát kívánnak egymásnak, és ki-ki nyugalomba vonul, hogy az új hét kezdetére kipihenten, felfrissülve készüljön. SZALMA JÁNOS, a mihálytcieki iskola igazgatója 6-ivasáÍH-UnaU 3 Kedves Olvasóink! Mától kezdve időközönként megjelenik a „Válaszolunk olva­sóinknak" című rovatunk. E rovatban nagyobb terjedelmű írásokban is konkrét választ adunk olyan kérdésre, amelyek olvasóinkat fog­lalkoztatják és nem látják tisztán azok jelentőségét. Egyes kérdé­sekre levélben külön részletes választ adunk. Ezzel a rovattal segíte­ni akarunk propagandistáinknak, népnevelőinknek munkájukhoz, se­gíteni akarunk minden olvasónknak a feltett kérdésekre adott vá­laszokon keresztül a napi eseményekben, a felmerülő problémák­ban való tájékozódáshoz. • Olvassák rendszeresen e rovat anyagait olvasóink, fordulja­nak kérdéseikkel szerkesztőségünkhöz a propagandisták, a népne­velök, a munkás-paraszt levelezők, olvasóink, küldjenek javaslatokat, hogy miről írjunk, mire adjunk választt Hogyan segítik a dolgozó parasztságnak nyújtott kedvezmények a munkásosztály életszínvonalának emelését ? A Sreqedl Villamosvasút Válla­lat dolgozói közül többen a kor. mánynalt a dolqozó paraszt-sál megsegítésére tett intézkedéseit, rendeleteit kizáró|aq csak a pa­rasztságnak nyújtott kedvezmény­nek minősítik és nem látják viláqosan, hogyan valósul meg a kormányprogramot, amelynek fő célkitűzése: a dolgozók és min­denekelőtt a munkásosztály é|et színvonalának eme|ése Az alábl biakban válaszolunk kérdésükre: Pártunk politikájának egyik legfontosabb útmutatása számunk­ra: erősítsük szüntelenül minden erőnkkel és minden Irányban a munkás-paraszt szövetséget. A marxizmus-leninizmus alapvető tanítása, hogy a proletárdiktatúra ereje és szilárdsága, a munkás­paraszt szövetségen nyugszik. Olyan szövetségen, amelyen belül a munkásosztályé a vezető szerep. A munkásosztálynak ahhoz, hogy a szocializmust fel tudja építeni elengedhetetlenül szoros szövetség­re kell lépni a dolgozó parasztság többmilliós tömegével, mert csak X kormányprogramra fő célki­tűzése: a dolgozók és mindenek­előtt a munkásosztály életszínvo­nalának emelése. A Villamosvasút egyes dolgozói is tudják ezt, he­lyeslik is, csak még nem látják világosan, hogyan függ össze a pa­rasztság érdekében hozott több intézkedés, a munkásosztály élet­színvonalának emelésével. Azt mondják, hogy a munkásokkal, al­kalmazottakkal együtt nincs olyan dolgozó paraszt, aki ne érezné a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a minisztertanács határozata ' alapján, több, mint tízezer fogyasztási cikk és szol­gáltatás árának jelentős csökken­tésének hatását. Abból a lakosság­nak egy évre számítva 1500 millió forintból, többek közt, amit az ár­leszállítás jelent a lakosságnak, kétségkívül jelentős rész jut a dol­gozó parasztságnak. Segített a kormány ezenkívül több irfás formában a munkásosz­tálynak. Segített a munkavédelem megjavításában, az üzemi szociális problémák megoldásában. Szociális beruházásokra, egészségügyi és üzemélelmezési célokra mintegy 100 millió forintot adott terven felül az év hátralévő hónapjai­ban. Segített a lakások tatarozá­sával, új lakások építésével. Ezek közül az új lakások közül 200 épí­tését már Szegeden is megkezd­ték. Sorolhatnánk még a mun­kásosztálynak, az alkalmazottak­nak nyújtott segítséget, de mind­ezek mellett azt mondják a Vil­lamosvasút egyes dolgozói, a dol­gozó parasztok megsegítésére egész sor rendeletet adott a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és a miniszter­így tudja bevonni a szocialista épí­tőmunkába. Tehát anélkül, hogy hazánk számottevő kispolgári pa­raszti tömegeit be ne vonnánk, nem vezethetne eredményre szocializ­must építő munkánk. A széles dolgozó paraszti töme­gek bevonása a szocialista építő munkába pedig csak úgy történhet, ha következetesen megvalósítjuk a párt falusi munkájának hármas, de egységes, oszthatatlan felada­tát. Ha következetesen megvaló­sítjuk az átmenet idején a munkás­paraszt szövetség tartalmát ég cél­kitűzését meghatározó ismert, hár­mas lenini jelszót: támaszkodj a szegényparasztra, egyezz meg a középparaszttal, s egy pillanatra se szüntesd meg a kulák elleni harcot. Csak úgy történhet meg a széles, paraszti tömegek bevonása a szocializmust építő munkába, ha megteremtjük az ipar és a mező­gazdaság, a város és a falu közti gazdasági kapcsolatot és helyesen fejlesztjük tovább. tanács. E» tény és való, de mind­ez nem változtat a kormánypro­gramul fő célkitűzésén, amelynek tartalma: a dolgozók és mindenek­előtt a munkásosztály életszínvo­nalának emelése. Ez a fő célkitűzés nem való­sítható meg a város és a falu közötti gazdasági kapcsolat erő­sítése, az áruforgalom fellendí­tése, a mezőgazdasági termelés — beleértve a kisparaszti gaz­daság termelését is — erőteljes fejlesztése nélkül. Kormányunk intézkedesei ezt a célkitűzést, a piaci kapcsolatok erősítését szolgálják. Ezt segíti elő a Központi Vezetőség határo­zata, a mezőgazdasági lermekek új begyűjtési rendeletéről és a be­adás mértékének csökkentéséről, amely lehetővé teszi a parasztság számára, hogy termékeinek ezen­túl jóval nagyobb részét értéke­sítse a szabadpiacon. Nem kétsé­ges, hogy azok a kedvezmények, amelyeket a termelőszövetkezetek ős egyénileg dolgozó parasztok kaptak, nemcsak rohamosan eme­lik a parasztság életszínvonalát, hanem megkönnyítik munkájukat ós fejlesztik termelésüket. Mezőgazdasági termelésünk az utóbbi évek során, mint ahogy azt pártunk Központi Vezetőségének határozata, a kormány programmja megállapítja, számos tényező köl­csönhatásának eredményeképpen, fejlődésében megrekedt. Népgazda­ságunk általános fejlődése mögött lemaradt a mezőgazdaság. A me zőgazdasági termelés fejlesztése alapja a város és a falu közötti kapcsolat állandó erősítésének, egyben elősegítője annak, hogy megszilárduljon az államba veteti hite dolgozó parasztságunknak és szorosabban zárkózzon fel a mun-i kásosztály mögé. Tehát eredmé­nyekre vezetnek a kormánynak aí dolgozó parasztság megsegítésére tett intézkedései. Mert vi'ágosaa látni, hogy a piaci ós termelési kapcsolatok erősítése, a város és a falu között elősegíti a munkás­paraszt szövetség megszilárdítását, amely a proletárdiktatúra erejét ős szilárdságát adja. Tehát nem helyes azt gondolni, , hogy a Központi Vezetőség ha- ( tározatán alapuló kormányin. tézkedések kizárólag csak a pa© . rasztságnak nyújtott kedveimé- , nyék. i Mit eredményeznek például a ter­melőszövetkezeti csoportnak adott; kedvezmények? Elsősorban elősegít tik termelő s zövettc eze te in k megerő* södését, tehát a mezőgazdaság szo* cialista szektorát erősítik. Ez igea fontos, mert egyréazben éppen • termelőszövetkezeti nagyüzemeik gazdasági megszilárdításiának: elha­nyagolása hátráltatta a termelési növekedésit a mezőgazdaságban. Pedig a szocialista nagyüzem ke­retén belül vauinak meg a legjobb feltételei a termelés fokozásénak. A kormány intézkedései előr© viszik a tsz-ek termelését, helyesein kötik össze a termelőszövetkezeti tagok egyéni érdiekeit, az egész társada­lom, tehát a munkásosztály érde­keivel is. Az egyéni parasztoknak hyújtot{ kedvezmények nyomán nő a bizton­ság érzetük, termelési kedvük és ez •kétségtelen, az árutermelés növeke­déséhez vezet. Ez pedig jelentős té­nyezője a koiTná.iyprogramm meg­valósításának. mert az egyéni pa­raszt gazdaságok adják mezőgaz­dasági c'kkeink jelentős részét. Vi­lágos tehát, hogy azok az intézke­dések, amelyek a parasztságot se­gítik, egyben a munkás-paraszt szö­vetséget, a szocializmus építését szolgálják. Lehetővé teszik az egész dolgozó nép életszínvonalénak eme­lését. A mezőgazdasági termelés növe­lésével nemcsak a lakosság élelmi, szerszükségletét biztosítjuk, hanem elősegítjük a könnyű- és élei- , miszeripar nyersanyag szükség- . letének biztosítását ls. Ahh-oz, hogy konzervgyáraink, cu­korgyáraink, kender- és lenszövő gyáraink, a textilüzemek zavarta­lanul termelhessenek, ugyanakkor többet és jobbat is termelhessenek, igen fontos a jó és bőséges nyers­anyag. Ezt pedig a mezőgazdasági termelés adja. Mindez elengedhe­tetlen tartozéka a városi dolgozók jobb ellátásának. Ha többet termel a parasztság, nagyobb lesz a jövedelme, több ipa­ri cikket és nemcsak több ruhát, cipőt, hanem több gépet is tud vá­sárolni, amellyel tovább tudja nö­velni termelését. Ez az út a kor­mányprogrammá útja, amely a növénytermesztés, az állatte- < nyésztés fellendülésén keresztül t vezet a további árleszállításhoz, a hús-, a zsír, és egyéb cikkek | árainak csökkentéséhez. I Az árleszállítás ped'g a munkás­osztály reálbérének növekedését je­lenti. Tehát világosan látható, hogy a kormánynak a dolgozó pa­rasztság felé tett intézkedései köz­vetlenül a munkásosztály, az 9gész dolgozó nép életszínvonalának eme­lését is szolgálják, . Nagy Pá! . Köszöntsük kiváló munkával november 7-ét9 vigyük győzelemre évi tervünk teljesítését A Szegedi Textilművek ifjúmunkásai a negyedik negyedéves terv sikeréért A Szegedi Textilművek dolgozói a harmadik negyedév első felében sokat szégyenkeztek amiatt, hogy súlyosan lemaradtak a tervteljesí­tésben. Az utolsó hónapban meg­feszített munkával tudták csak be­hozni a nagy lemaradást s végülis adósság nélkül, 100.9 százalékos tervteljesítéssel zárták a negyed­évet. Már akkor sokan megfogadták; az év utolsó negyedének már az első napjaiban úgy dolgoznak, hogy ne ismétlődhessenek meg mégegy­szer azok a hibák, amelyeket ed­dig elkövettek. Az üzem ifjúmunkásai álltak a munkaverseny élére. Mintegy ezren tettek felajánlást a tel­jesítmény s a minőség fokozá­sára. Harmincnyolc fiatal sztahánovista .vállalta, hogy a Rőder-mozgalom keretében patronálja azokat, akik még nem teljesítik normájukat. Az üzem többi dolgozójával együtt megfogadták, hogy a negyedik ne­gyedévben egyetlen olyan nap sem lesz, hogy az üzem ne teljesítse tervét, sőt átlagosan 4.445 kilomé­ter fonállal túlteljesítik napi ter­vüket. Nagyobb gondot fordítanak az áru minőségére is. Vállalták, hogy a fonálegyenlőtlenséget 13.7 százalékról az év végére 12.5 szá­zalékra csökkentik. Virf Júlia gyűrűsfonónő például hónapokig nem teljesítette tervét, teljesítménye állandóan a 90—100 százalék között mozgott. Nagy Va­léria DISZ-fiatal sztahánovista gyűrűsfonó november 7. tisztele­tére vállalta, hogy minden műszak után egy órát bentmaradnak az üzemben, s megmagyarázza neki a legjobb munkafogásokat, A két fia­tal lelkes munkája nem maradt eredménytelen. Virf Júlia alig egy hét alatt elsajátította a fonás leg­észszerűbb mozdulatait s tervét már 103 százalékra teljesíti, míg Nagy Valéria 108 százalékot ért el. Péter Jolán — aki társai bizal­mából résztvett a bukaresti VIT-en — nemrég DISZ-titkár lett s most méginkább feladatának érzi társai segítését. Jelenleg 111 százalékot teljesít s az Októberi Forradalom évfordulója tiszteletére azt is vál­lalta, hogy napi egy kilóval emeli teljesítményét. Nagyrészt az elvtársi segítség­nyújtásnak köszönhető, hogy az augusztusinak több mint egytizedére csökkent a norma alatt teljestő fonónők száma s az üzem tervteljesítése ennek arányában emelkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents