Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-16 / 243. szám

* PÉNTEK, 1953. OKTÓBER 16. D£LMAGYRRORSZIG A szegedi ifjúság vasárnapi béketaláikozóján résztvesz Jacques Denis, a DIVSz főtitkára Vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a szegedi ifjúság béketalál­kozót rendez a Közalkalmazottak Szakszervezetének Kultúrtermében. A szegedi ifjúság küldöttein kívül résztvesznek a béketalálkozón a megyo különböző DISZ-szervezeteinek küldöttei is. Az értekezleten — arnelyen megtárgyalják az ifjúság feladatait a békeharcban — rész/vesz Jacques Denis. a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség fő­titkára. Elnököl Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-díjas írónk. A népoktatás fejlesztésűért Tanárképzés a Pedagógiai Főiskolán A párt és kormány célkitűzései a népoktatás fejlesztése és az általános iskolai oktatás színvona­lának emelése terén hatalmas fel­adatokat ró a Főiskolára. A Fő­iskola feladatát igazán akkor oldja meg, ha aa onnan kikerülő taná­rok szakmailag jól képzettek, a marxizrrAts-leninizmus fegyveré­vel felvértezettek, ismerik a szo­cialista pedEgógia elveit és azt a gyakorlatban alkalmazni is tudják. A főiskolai ifjúság eszmei politi­kai, szocialista hazafiságra, helyál­ljfira, a tanári hivatástudatra való nevelése oktató nevelő munkánk központi kérdése. Politikai óráin­kon hallgatóink állandó fejlődése, aktivitása is azt mutatja, hogy a főiskolai ifjúságnak egyre széfe­sebb tömegei mind tudatosabban, egyre lelkesebben vesznek részt abban a munkában, amellyel né­pünk lerakja a szocializmus alap­jait, felépíti a szocialista Magyar­országot. TJ allgatóink szakmai képzését 10 szakcsoportban az egyes tan­székek lelkiismeretes munkája biz­tosítja. Logikus gondolkodásra való nevelés, az ok és okozati összefüg­gések, világos okfejtés — mind­megannyi cél, amely a szakkép­zést áthatja. Hallgatóinkkal az anyagot tárgyi alapossággal megis­mertetjük, de ugyanakkor azt ösz­szekötjük hazánk dolgozóinak poli­tikai eredményeivel, pártunk és munkásosztályunk vezetőszerepé­nek tudatosításával, a világszerte folyó békeharccal, és elsősorban a Szovjetunió jelentőségével és sze­repével. Nevelésünk egyik alapvető követelményének tartjuk a párt és a DISZ együttes munkájával a "jelenlegi nemzetközi helyzet meg­ismertetését és azt, hogy hallgatóin­kat állásfoglalásra késztetjük. Hang­súlyozzuk pártunk, munkásosztá­lyunk érdemeit, eddigi eredmé­nyeinket és arra törekszünk, hogy megszilárdítsuk a Szovjetunió és a párt iránti szeretetet és bizalmat, így nevelve lesznek hallgatóink olyan általános iskolai tanárokká, akik szilárdan bíznak népünk ügyének igazában, s az új világ építésének útján a felmerült ne­hézségeket bátran le tudják küz­deni, akik készek nagy pártunkat tűzön-vízen át követni és az álta­lános iskolai növendékeket is ha­sonló szellemben neveli. Ezért fejlesszük hallgatóinkban 'az önálló munkakészséget, s ezzel is el akarjuk érni, hogy hallgatóink tudjanak a hamis eszmék ellen harcolni mindig és mindenütt a marxista-leninista elmélet alapján, így tehát a harc, amelyet a tanul­mányi színvonal emeléséért folyta­tunk, mind a tanárok, mind a hall­gatók számára fontos követelményt támaszt. Ezeknek a követelmé­nyeknek igyekszünk mindenkor eleget tenni. * Főiskolánk tanulmányi munka­rendje parancsolóan előírja, hogy a főiskola tanítási anyaga és mód­szere a legmegfelelőbb legyen. Eb­ből a célból a főiskolai program­mok, jegyzetek készítésének irányí­tásában résztvesznek tanáraink, módszertani bizottságunk és szak­szervezetünk is. Szakmai és elmé­leti tudásunkat kiegészíti és telje­sebbé teszi gyakorlataink és jól fel­szerelt szertáraink. A fizikai eszkö­zök készítésében is résztvesznek megfelelő szakos hallgatóink, ezzel olyan gyakorlati tudást sajátítanak el, amely képessé teszi őket arra, hogy későbbi munkahelyeiken szemléltető eszközöket maguk is készítsenek és fejlesszék szertárai­kat. A gyakorlati képzés a hallgatók tanítási készségének fejlesztésére is kiterjed. Ezeknek a gyakorlatok­nak célja, hogy a hallgatók megis­merjék a szocialista pedagógia gya­korlatát, megtanulják az elmélet és gyakorlat alkalmazását. További cél az, hogy a gyakorlat folyamán! megismerjék a nevelőmunka szép-' ségeit, megszeressék és megbecsül­jék hivatásukat. A gyakorlati kép­zés hospitálásokból, tanítási gya­korlatokból, osztályon és iskolár kívüli munkából, az iskola szerve­zetének, a nevelőtestület munkó-a­nak' megismertetéséből és úf~.-ő szervezeti, gyakorlati képzésből 11. A hospitálások a pedagógiai f'is­kola mellett működő gyakorló álta­lános iskolákban, a főiskolai tanul­mányok egész ideje alatt folynak. Kiterjednek az oktató-nevelőmunka egészére; a tanítási órák levezeté­sének tanulmányozására, az osztá­lyon és iskolán kívüli munkára, úttörő foglalkozásokra, a nevelő­testület, különösen az osztályfőnök munkájának, a család és az iskola kapcsolatáns k tanulmányozására. Mód van arra is, hogy a város más általános iskoláiban és középisko­lák első osztályaiban látogatnak órát hallgE tóink is. í""1 soportos hospitálást hallgatóink ^ mind a négy félévben végez­nek. Közvetlenül a tanítási gya­korlatok megkezdése előtt egyéni hospitálásaik a tanítási gyakorla­tokhoz kapcsolódni k. Ennek az a célja, hogy a hallgatók alaposan megismerjék annak az osztálynak tanulóit, ahol tanítani fognak. Min­den hallgató tanítási gyakorlatának megkezdése előtt legalább 3 rész­letes tanítási tervezetet és óraváz­latot készít. Erre a munkára a hall­gatókat a metodifíus készíti elő, átnézi, értékeli, elemzi az óravázla­tokat a hallgató csoportokkal. Egy hallgató 12—15 órában tanít. Első tanítását megelőzően bemutatja az órávázlatát a szaktanárnak, afci azt gondosan átjsvítja és az esetleges hibákat megbeszéli. Hallgatóink résztvesznek osztá­lyozó értekezleten, az osztályfői munkaközösségi havi értekezleten, osztályszülő értekezletén, látogat­nak nepköziotthont, előadást hall­gatnak a „szülők iskolájában". Hospitálnak rajgyűléseken, őrsi gyű­léseken, szakköri foglalkozásokon, csapatgyűlésen és az úttörő otthon­bsn. A főiskolán folyó gyakorlati kép­zés az általános iskolai tanárkép­zés szerves része, az elméleti kép­zéssel egységes egészet alkot. A hallgatóknak az általános iskolai tanári gyakorlatra való előkészí­tése a főiskola központi feladata. Az O. M. a gyakorlati tanárkép­zést az 1953—54. tanévtől kezdő­dően a következőképpen szervezte meg, A gyakorlati képzés vezetője és irányítója a pedagógiai tanszék. Az általg' kijelölt tanszéki tanár a vezető metodikus fogja össze a me­lodikusokból álló csoportot. Ők a gyakorlati képzés közvetlen veze­tői. A szaktárgy elméleti anyaga, a módszertan és a gyakorlsti mun­ka megfelelő összekapcsolása céljá­ból végzik munkájukat az egyes szaktanszékeken. A szaktanszéken folyó módszer­tani oktatásért a gyakorlati képzés szakmai irányításáért a szaktan­szék vezető a felelős. A főiskola mellett működő két gyakorló iskola igazgatója és ne­velő testülete felelős azért, hogy a gyakorló iskolában folyó gyakorlati képzés szervezett körülmények kö­zött rendben és eredményesen folyjon. Az úttörő felelős, aki a pedagó­giai tanszék tagja, felelős az út­törő gyakorta ti és elméleti kép­zésért." TJ1 zzel az egységes, magasszínvo­nalú gyakorlati képzés meg­valósításával az elméletet és gya­korlatot szorosabbra fűzzük. Fel­számoljuk a gyakorlati képzésben eddig sokszor tapasztalható szerve­zetlenséget. Hallgatóink így megszerzik a ta­nításban azt az ata.pot, amelynek birtokában megkezdhetik vala­melyik általános iskolában mint gyakorlóéves tanárok a tanítást. Egy évi gyakorlóév eltelte után vizsgáznak és megkapják az általá­nos iskolai tanári oklevelet. Ezt - negelőzően természetesen félévkor és év végén az előírt tárgyakból vizsgát, illetve államvizsgát tesz­nek. A főiskolai tanárképzéssel azt akarjuk elérni, hogy hallgatóink ta­nulmányaikat befejezve olyan ta­nárok legyenek, akik tudják és akarják a rájuk bízott tanulóifjúsá­got szocialista szellemben nevelni, pártunk és kormányzatunk a nép­oktatás terén kitűzött célkitűzéseit a legjobb tudásuk szerint valóra­váltEni. Lerner Károly főiskolai igazgató Javítsák tovább a munkavédelmet a Szegedi Kenderfonógyárban Prátunk határozatai nyomán szü­letett kormányprogramén kimondja, hogy az »év hátralévő részében 60 millió forinttal fogjuk növelni az üzemi élelmezési, valamint egész­ségügyi feltételek megjavítására fordított összeget". Ez és a nemré­gen történt nagy árleszállítás is kifejezi azt a szerető gondosko­dást, amellyel pártunk és kormá­nyunk a dolgozók jólétei egészsége felett őrködik. Pártunk és kormányunk messze­menően gondoskodik arról is, hogy gyáraink olyan berendezéseket kapjanak, amelyek elejét veszik az üzemi baleseteknek. A vállala­tok vezetői, a munkavédelmi meg­bízottak és a szakszervezetek előtt most az a feladat áll, hogy sokkal nagyobb gondot fordítsanak a dol­gozók egészségének védelmére. A Szegedi Kenderfonógyár egyes üzemrészlegei már több egészség­ügyi védőberendezést kaptak az utóbbi időben. Ezévben csaknem 20 ezer forint összeget fordítottak a balesetelhárítás érdekében a gé­pek védőberendezéssel való ellátására. A kormányprogramul megjelenése óta több munkavédelmi intézke­dés történt a vállalatnál. Munka­védelemmel kapcsolatos például a zsinorozó gépre szerelt hátsó leál­lító szerkezet beállítása. Azelőtt csak a gép egyik oldalán volt le­állító szerkezet s emiatt a dolgo­zónak, amikor a gép baloldalán vé­gezte munkáját, keresztül kellett nyúlnia a gépen, hogy azt kikap­csolja. Ilyen esetben sűrűn adódott baleset is. Most a hátsó leállító szerkezet felszerelséével ez a bal­eseti lehetőség megszűnt. A cér­názó gépre lábféket készítettek az orsók leállítására. Ezt ezideig kéz­zel végezték. Ezzel megkönnyítet­ték a fonónő munkáját és megóv­ják attól is, hogy esetleg megsé­rüljön. Egynéhány dolog felett azonban elsiklott a gyár veztőségének, munkavédelmi megbízottaknak fi­gyelme. A "Délmagyarország" mintegy másfél hónappal ezelőtt a hibák kijavítására felhívta a vál­lalatvezetőség figyelmét és bírálta a munkavédelmi megbízottak mun­káját és azokat a művezetőket, akik hanyagul, nemtörődömséggel látták el a munkavédelemmel kap­csolatos teendőiket. A brálat el­hangzása óta sokat javult a munkavédelem. A vállalat veze­tősége s a munkavédelmi aktívák komoly intézkedéseket tettek, moz­gósították az üzemrészek műveze­tőit, akik azonnal hozzáláttak a meglévő hiányosságok kijavításá­hoz, A szenes udvar kikövezését is elvégezték, a kártolóban, ahol hiá­nyosak voltak a védőberendezések, pótolták a hiányokat, a vizesfonó osztály mellett a símító gépek alatt lévő csatornákat rendszeresen tisz­títják. Az újítók nem egy jó ötlete szolgálja az egészség védelmét. Idősebb Rusznyák János, a laka­tos műhely egyik legjobb dolgozója többszörös munkavédelmi újító, nemrégen azt javasolta a vezetőség­nek, hogy a gombolyító osztályon a gépekre csévevédőt szereljenek. Üjítésát már alkalmazzák. Az újí­tás jól bevált: lényegesen bizton­ságosabbá teszi az ott dolgozók munkáját. A gyár legtöbb munkatermét, a gépeket ellátták védőberendezéssel. Mégis figyelmesebben és pontosab­ban kell dolgozniok a gépek mun­kásainak s állandóan szem előtt kell tartaniok a balesetet meg­előző óvó rendszabályokat. A gyárba került új munkásokat balesetvédelemre is oktatja a gyár vezetősége. A szakszervezet kel­lően ellenőrzi a feladat végrehaj­tását és az óvórendszabály tábla kifüggesztését is. Az eredmények mellett azonban még mindig komoly hiányosságok is fennállnak. Szűcs István elv­társ, a gyár biztonsági megbízottja például sokszor elutasítja a jogos kérelemmel hozzá fordulókat. Az elmúlt hónapban Dorogi László, aki a kazán javítását végzi, kérte Szűcs elvtársat, hogy utalja ki az ott dolgozók számára az előírt vé­dőételeket és védőruházatot. Do­rogi László elvtárs már többször elmondta a munkavédelmi megbí­zottaknak, hogy egészségükre ár­talmas munkahelyen dolgoznak s kérte, hogy adják meg a védőitalt és a ruhákat. Szűcs elvtárs megta­gadta kérelmét, mondván, menje­nek a tiszti orvoshoz. Dorogi elv­társ és munkatársai azonban a vállalat vezetőségéhez fordultak. Kivizsgálták ezt az ügyet és jogos­nak találták a kazánház javításá­nál dolgozók kérelmét és intézked­tek. hogy azonnal megkapják a szükséges védőételt s a megfelelő ruházatot. A dolgozók egészségvédelmét, biztosabb munkafeltételek megte­remtését bízták a Szegedi Kender­fonógyárban a munkavédelmi bi­zottságra. Felelősséggel tartoznak a bizottság tagjai mindenért, ami káros a dolgozók egészségére, vagy megnehezíti munkájuk elvégzését. Harcoljon jobban a belesetek meg­előzéséért Szűcs István, a vállalat biztonsági megbízottja. Mindenkor meg kell hallgatnia a dolgozók jo­gos követelését és aszerint kell in­tézkednie is. Szocialista hazánk fejlődése megköveteli gyáraink vezetőitől, hogy még többet törődjenek az egészségügyi és munkavédelmi pro­blémákkal. Pártunk politikáját, kormányunk programmját való­sítják meg minden olyan intézke­déssel, amely a dolgozók egészség­védelmét biztosítja. Ebben az évben javítórészleget állítanak fel a kárpitos szövetkezetben Október 3-án ünnepelték a sze­gedi kárpitos szövetkezet dolgozói a szövetkezet kétéves fennállását, amikor 11 dolgoskezű kisiparos lé­pett a szövetkezés útjára. Örömmel tekintenek vissza a dolgozók EIZ ed­dig megtett útra. A kétéves fenn­állással egyidőben ünnepelték azt is, hogy a hermadik negyedévet si­kerrel zárták. A harmadik negyedévi terv si­keres teljesítése során elsőrendű minőségű munkájukért a Budapesti Bútorértékesítő Vállalattól dicséretet és elismerést kaptEk. A szövetkezet tagjai között igen jó a versenyszel­lem. Minden nap előző eredményük túlszárnyalására igyekeznek. Töb­ben vannak, akiknek rendszeresen 200 százalék fölött van napi telje­sítésük. Közéjük tartozik Pspp Pál, aki a szövetkezet egyik legjobb munkása. Munkájának minősége is állandóan száz százalékos. Sokszor látni Joó Béla nevét is az elsők kö­zött a versenytáblán. Nagy Mihály az év kezdetén még alig tudott 100 százalékot teljesíteni — munkája minősége akkor is kifogástalan volt —, jelenleg 165 százaléknál tart. A különféle bútordarabokon szor­galmasan dolgoznak a műhelyek­ben. Az elmúlt héten elkészült egy legyezős garnitúra, smely két fo­telból és egy kanapéból áll. A fo­telek bútorszövettel való behúzását, ami pontos és figyelmes munkát kíván, Kispéter Szilveszter végzi. Ugy dolgozik, hogy munkája még jobban növelje a szövetkezet hír­nevét. Úgynevezett görög foteleket is készítettek, ezenkívül két két­személyes Ideál rekamiét. A szegedi dolgozók közül napon-" ta soksii felkeresik a szövetkezetet, hogy az ott készített kárpitozott bútordarabokkal még szebbé, csi­nosabbá tegyék otthonukat. A meg­rendelők megelégedéssel viszik el a kész fotelokat, rekamiékat s a kár­pitozott székeket — mindig ponto­san, határidőre és hibe' nélkül kap­ják meg azt, amit megrendeltek. A kormányprogramm megvalósí­tása a kárpitos szövetkezet dolgo­zóit is nagyobb feladatok elvégzé­se elé állítja. A legutóbbi közgyű­lésen elhatározták, hogy ez év vé­géig egy javítórészleget állítanak fel. Ez azt eredményezi, hogy nem­csak új bútorok kárpitozását készí­tik, hanem javításokat is vállalnak, hisz az árleszállítás nyomán igen jelentősen olcsóbb lett a bútorszö­vet és sokan akarják bútoraikét új­ból behúzatni. SZEGEDI JEGYZETEK Kirándulás A ,.Délmagyarország" húsz év előtti évfolya­mát lapozgattam éppen, miközben a szegedi egyetem úgynevezett „Diákvédő Irodájának'' jelentésére bukkantam, melyben az Iroda az egyetemi hallgatók nagy nyomoráról számol he az újság hasábjain. El­mondja, hogy a diákok egyrésze a szó szoros ér­telmében éhezik, s le­hetetlenül nyomorúsá­gos körülmények közöli él. S ezen — a jelentés szerint — az illetékes hatóságoknak csak egé­szen jelentéktelen mér­tékben sikerült segíteni valamit. A Horthy-rend­szer édes-keveset törő­dött az értelmiség sor­sával — nem számítolt az. hogy milyen viszo­nyok közölt tanulnak mert nem is igen volt szükség rájuk. A diplo­más ember, ha nagyne­hezen elvégezte az egyetemet, „szabadon választhatott" a nyomor új lehetőségei között: mehetett utcaseprőnek, hólapátolónale, alkat mi munkásnak — aki beju­lott a vasúihoz. vagy a villamostársasághoz ka­lauznak, az már szeren­csés emberenek számí­tolt. 'A régi jelentések ol­vasása közben önként adódott a lehetőség az összehasonlitAsra. A szegedi egyetem Böl­csészettudományi Kará­nak Történeti Intézete tanulmányi kirándulásra vitte a harmad-negyed­éves történelem és a negyedéves irodalom­szakos hallgatókat Bu­dapestre. A kirándulók népes csoportjából jó­néhány hallgató akadt, aki most látta először hazánk fővárosát. A nép állama így is gon­doskodik a felnövő új értelmiség sokoldalú képzéséről. Ilyen kirándulás n múltban elképzelhetet­len volt. Vájjon udolt volna-e régen az állam jiénzl arra, hogy halvan egyetemista Pestre utaz­hasson? Felesleges is ilyet kérdezni. A múlt­ban kultúrára csupán kényszeredetten adóit fillérek akadtak. S úgyan kit érdekelt, az. hogy esetleg a jövendő tanárok, mértlökök és orvosok közül sok olyan akad, aki úgy indul az éleinek, hogy szűkebb szülőföldjén kívül se­h.olsem járt még a ma­ga országában. S most, államunk le­hetővé lelte, hogy az egyetemi hallgatók, évenként legalább egy­szer, az intézeti' költség vetések keretében, ki­rándulni mehessenek. Teljesen díjmentesen. Az egyetem fizette a kétnapos kirándulás minden költségét, n menzától a vonaljegy áráig, a szállástól a villamosjegyig. A kirándulás előre tervezett programmal indult. Könyvtár, mú­zeumlátogatás, kiállítás megtekintése, a főváros környékére való kirán­dulás egyaránt szerepell ebben a két nap alatt valóraváltott tervben. Sőt, még szíúház is. Szombaton este a ki­rándulóesoport a Nép­hadsereg Színházában megnézte Gyárfás Mik­lós „Forr a világ" cí­mű drámáját. A nem­régiben újjáépített volt Vígszínház épülete, az átalakított nézőtér és </, darab nagyon tet­szett mindenkinek. — méltán foglal helyet népünk új alkotásai so­rában. Vasárnap délután ki­ki mehetett amerre lá­tóit. Legtöbben a Nép­stadion labdorvpómér. közéseire voltak kíván­csiak, De sokan felke­resték a Vidám Park pavilonjait is. A kirándulás még azok számára is él­ményt jelentett, akik is merték Budapestet — a város most éri el igazi virágzását. Mindenült az építés lázát lá­tod s utcák, városré­szek változnak meg néhány hónap alatt. Mii láttál régebben a Mű­csarnok háta mögötT! Romokat, szürkesége!, s most Sztálin elvtárs monumentális szobra emelkedik a lenyűgöző perspektírájú téren. S a szoborral szemben vj építöművészetünk egyik nagy alkotása a mo­dern MÉMOSZ-székhiz tűnik szemedbe... Kormányunk gondos­kodik az egyetemi hall­gatókról. Államunk megbecsüli a felnövő éi­telmiséget. Ennek a sze­retetnek és gondoskodás nak egyik tanújele ez a kirándulás is. A nélkü­lözés, a közmondásos diáknyomor ma már a múlté. Helyébe a szo­cializmust építő embe­rek boldog életének vi­dám optimizmusa lépett. PAPP ZOLTÁN 1E3

Next

/
Thumbnails
Contents