Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-02 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t Munkában a Szegcdi Kender népnevelői A Jólét és bőség programmja megvalósításának elősegítéséért Az értelmiség népünk kulturális fejlődése szolgálatában AZ M D P CSONGRÁD MEG Y E I P ARTBIZOTTSÁGÁNA.K LA P JA IX. ÉVF. 231. SZÁM AKA 50 FII.I.EK PÉNTEK. 1953. OKTÓBER 2. Az új negyedév kezdetén Uj negyedév kezdődött. Uj sikerek, új munkaeredmények kezdődnek ezzel. Ezekben a napokban, a Negyedik Békekölcsönjegyzés alkalmával forintjaikkal is hozzájárulnak Szeged dolgozói a békés építés tervének, a jólét és a bőség programmjának végrehajtásához, a jobb élet megteremtéséhez. Örömmel adják forintjaikat kölcsön az államnak, mert tudják, hogy a kölcsönadott összeget különösen a közszükségleti cikkek gyártására, a mezőgazdasági termelés növelésére fordítják. Most, amikor jegyeznek a dolgozóik, nem feledkezhetünk meg egy pillanatra sem arról, hogy az életszínvonal további emelését, újabb árleszállításokat csak ügy tudunk elérni, ha állandóan teljesítsük, túlteljesítsük terveinket. A Szegedi Ecsetgyár, a Szalámigyár, a Bútorgyár és sok más szegedi üzem dolgozói már napokkal ezelőtt győzelmi jelentésükben számoltak be harmadik negyedévi tervük teljesítéséről. Azóta hasonló örömhírt közöltek a többi üzemek is. Van azonban olyan üzem, ahol a saját, vagy más üzemek, vállalatok, vagy éppenséggel a minisztérium hiányos munkája következtében — mint például a Szegedi Gőzfűrészben — nem tudták részleteiben teljesíteni tervüket. Ez a szám figyelmeztető is arra, hogy az elmúlt negyedévben megmutatkozó kooperációs hiányosságokat, de ezenfelül az üzemek belső életében meglévő hibákat azonnal, a legsürgősebben meg kell szüntetni. Az egyik legsúlyosabb, állandóan visszatérő hiba a szegedi üzemekben is, hogy még mindig nem tudtuk munkánkat úgy megszervezni, hogy elkerüljük a hóvégi, negyedéwégi hajrát. A Szegedi Vas- és Fémipari Vállalatnál, a Szegedi Falemezgyárnál, mind az anyagfelhasználás terén, mind a „drágább" áruk készítésében az utolsó hetekben adtak bele minden erőt a munkába, csakhogy meglegyen a terv. A terv teljesítéséért folyó harc nemcsak a hónap és a negyedév utolsó felében szükséges. Elsősorban most, a kezdő napokban kell mindent megtennünk, hogy egyenletesen növekedjék a termelés. Biztosítanunk kell a termelés egyenletes ütemét. Az elmúlt negyedév első napjaiban jelent meg pártunk és kormányunk nagyjelentőségű programmja, amelyet Szeged dolgozói is nagy örömmel fogadták. E nagyszerű programm megvalósításáért folyó harc jegyében zajlott már le az elmúlt három hónap munkája, amely alatt növekedett a dolgozók életszínvonala; árleszállításra, lakóházak építésére, a dolgozókról való fokozódó gondoskodásra, stb. hozott határozatokat pártunk és kormányunk. A kormányprogramm megvalósításában jelentős feladat hárul Szeged üzemeire is. A szegedi üzemek a dolgozók közszükségleti ellátása szempontjából fontos cikkeket, cipőt, szövetféleségeket, törülközőket, kéziszerszámokat készítenek. Az elmúlt negyedévben fellendült a minőségért folyó harc, jelentős eredményeket értek el egyes helyeken — például az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál — az önköltségcsökkentés területén. A DÉMA -Cipőgyárban jobban takarékoskodnak a bőrrel, bizonyos mértékig megjavult az üzemek anyagellátása és különösen az árleszállítás után még lelkesebben, még odaadóbban dolgoztak a munkások és az üzemek műszaki értelmisége. Egyre inkább megvalósul pártunk jelszava: „Termelj többet, jobban élsz!" Az elmúlt három hónap alatt azonban nem javult kielégítően a munkafegyelem. Nem csökkent eléggé az igazolatlan hiányzók, késők, munkafegyelembontók száma és még nem alakult ki olyan helyes szellem minden szegedi üzemben, hogy minden dolgozó úgy érezné, a lógás, a munkafegyelem megsértése szégyen és gyalázat. Ennek megteremtése az egyik nagy feladat, amelynek megoldása az elkövetkezendő negyedévre hárul. Egyes üzemek anyagellátását a minisztériumok még mindig a régi mód szerint — „van fontosabb hely" — jelszóval kezelik. Ez mutatkozik meg a Kéziszerszámgyárban, ahova sok selejtes anyag, félkészáru érkezik.. Hasonlóan a DÉMA Cipőgyárban is, ahová többször selejtes bőröket küldenek. E hiányosságok ellen maguknak az üzem vezetőinek fokozottabban kell felvenni a harcot a felsőbb szerveknél. A negyedik negyedévben több feladatot kell megoldani, mint az elmúlt negyedévekben. Nemcsak teljesíteni kell a negyedévi tervet, — ahol lemaradás van az elmúlt időszakból, azt a lemaradást behozni —, hanem most az egész évi tervet határidő előtt, részleteiben kell teljesíteni. Emellett: fokozottabban takarékoskodni kell az anyaggal, állandóan szívósan, szüntelenül javítani kell a minőséget, csökkenteni kell az önköltséget, — hogy csak a legfontosabb feladatokat említsük. A feladat sok és nagy. Különösen sok munka hárul az üzemek pártszervezetére, DISZ szervezetére, és nem kevésbbé a szakszervezetekre, A szakszervezet vezetőségeit ebben a idősaakban választják újjá és a szakszervezeti választások sikerének éppen a jó versenyszervező munkában Ifell megmutatkoznia. Mert ahol jó a szemléltető agitáció, ahol a verseny eleven, ahol kedv, lendület, az eddigi eredmények megdöntéséért folyó harc egyre erőteljesebben bontakozik ki, ott jól dolgozik a szakszervezet, ott elkerülnek a választások, mert látják a dolgozók a vezetők jő munkáját. A termelés szocialista mozgalmaival többet kell törődni a szegedi üzemekben is. Az olyan nagyjelentőségű, a termelést, a minőséget, a kormányprogramm megvalósítását elősegítő mozgalom, mint például a Rőder-, a Gazda-, és a Zsédely-mozgalom, nem eléggé elevenek, nincsenek szélesen kibontakoztatva üzemeinkben. Ezeket a mozgalmakat az elkövetkezendő negyedévben életerőssé, állandóvá, mozgalmassá kell fejleszteni. Induljanak harcba a pártszervezetek népnevelői, a bizalmiak, a sztahánovisták, az élenjáró munkások, a műszaki dolgozók és erejükkel, tudásukkal, példamutatásukkal vigyék győzelemre a negyedik negyedévi terv teljesítését. Ezzel a harccal, az elkövetkezendő három hónapban reánk háruló feladatok elvégzésével egy eseményekben, munkában gazdag év tervét teljesítjük. Ebben a negyedévben tehát elő kell készülnünk egy új esztendőre is, hogy zökkenőmentesen biztosítsuk az átmenetet az 1954-es tervévre. Mert ebben a tervévben pártunk és kormányunk programmja, dolgozó népünk több és jobbminőségű árut kíván Szeged üzemeitől is. A dolgozók életszínvonalának állardó emelése útján járunk. Pártunk és kormányunk minden rendelkezése, határozata, ezt a nagyszerű célt szolgálja s nekünk az a feladatunk, hogy a nép programmjának megvalósításáért minden erőnkkel dolgozzunk. Az új párioktaiási év jó előkészítéséért Jó MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK AZ UJ OKTATÁSI ÉVRE Pártszervezetünk vezetősége nagy gonddal válogatta össze az űj oktatási évre a propagandistákat. A propagandistákkal egyenként elbeszélgettek feladataikról és arról, hogy melyik oktatási formában legyenek vezetők. Ezenkívül gondoskodtak arról is, hogy mindannyian megkapjuk a szükséges előképzést. Én a Párttörténet I. évfolyamán lettem konferenciavezető. A háromhetes megyei előkészítő iskolán kaptam meg munkámhoz a segítséget, az alapot, amelyen elindulhatok. A középfokú poli'tlkai iskolát Lantos Árpád elvtárs vezeti, ö a kilenchetes esti propagandaiskolán vett részt. Az alapfokú politikai iskola vezetője Vince Pál elvtárs, szintén a kilenchetes esti propagandaiskolán tanult. A DISZ szeminárium vezetője Vőneki Mária, pedig a háromhetes bentlakásos propagandaiskolán készült fel az új oktatási évre. Mi propagandisták tehát mindannyian megkaptuk munkánkhoz a segítséget és alaposan felkészülve várjuk az oktatási év megkezdését. Alapszervezetünk vezetősége az oktatásra beosztott elvtársakkal is egyénenként megbeszélte problémáikat és kívánságaik figyelembe vételével osztotta be őket különböző oktatási formákra. Most, mi propagandisták is felkeressük hallgatóinkat, beszélgetünk velük a tanulás jelentőségéről, hogy mire megkezdődnek az első szemináriumok, mint régi ismerősök üljünk össze. A jó munkának elengedhetetlen, feltétele azonban, hogy zavartalanul. nyugodt körülmények között tarthassuk meg a szemináriumokat. A vezetőség ebben is segítségünkre sietett. Minden szeminárium számára külön helyiséget biztosít, olyat, ahol a világítás, fűtés nem okoz problémát a télen. Hallgatóink tehát kényelmes, világos és a télen jó meleg helyiségekben tanulhatnak. Márton Mihály, Balatoni Hajózási Vállalat, propagandista CSOPORTOM MINDEN TAGJA JELENTKEZETT OKTATÁSRA Mint pártbizalmi átérzem a tanulás jelentőségét és az új okA meginduló új pártoktatási évben nagy feladatok állnak pártszervezeteink előtt. Pártszervezeteink felelősek minden párttagjuk politikai fejlődéséért. Az egész évi sikeres munkának alapja az új oktatási év jó előkészítése. Éppen ezért alapszervezeteink jól használják ki a hátralévő időt a pártoktatás zavartalan megindításának előkészítésére. tatási év megkezdésével kapcsolatos előkészítő munkában igyekeztem segítséget nyújtani a pártvezetőségnek. Csoporttagjaimmal csoportértekezleten beszéltük meg az oktatás jelentőségét, majd utána egyénenként is megbeszéltem velük, hogy mit jelent számukra a tanulás. így elértem azt, hogy csoportomnak minden tagja jelentkezett oktatásra és megígérték, hogy aktívan kiveszik részüket a tanulásból. Balla János elvtárs például az egyik beszélgetés alkalmával elmondta, ő maga is látja ma már, menynyire fontos mindenki számára a tanulás. Látja azt, hogy a magasabb politikai képzettségű elvtársak jobban megértik a termelékenység növelésének és a minőségi munkának fontosságát. Elmondotta azt is, meggyőződött arról, hogy csak úgy tud megfelelő érvekkel agitálni dolgozótársai között, ha ő maga rendszeresen tanul és fejleszti politikai tudását. Hasonlóan gondolkodnak csoportomnak többi tagjai is és az új oktatási évben mindannyian igyekszünk alaposan elsajátítani a kiadott anyagokat, ugyanakkor termelésben is példát mutatunk munkatársaink számára. Barna István pártbizalmi Szegedi Cipőgyár dolgozója KIJAVÍTJUK AZ ELMÚLT ÉVBEN ELKÖVETETT HIBÁKAT Üzemünkben az elmúlt oktatási évben sok hiányosság gátolta az eredményes munkát. A hibák oka az volt, hogy maga a pártvezetőség sem érezte a tanulás fontosságát. Én magam is, amikor a katonaságtól visszajöttem, nem folytattam tovább propaganda munkámat és nem kapcsolódtam be a tanulásba sem. Hasonló volt a helyzet a szerve-* ző titkár elvtársnál is, aki a két* hónapos szakmai iskoláról visz* szatérve nem folytatta tovább a politikai tanulást. Pártszervezetünk tagjai mindezt látva, nem vették eléggé komolyan az oktatást. Ezt elősegítette, hogy az oktatási év kezdete előtt nem be* szélték meg az elvtársakkal, milyen oktatási formán tanulnának, Beosztottuk őket anélkül,' hogy különösebben figyelembe vettük volna véleményüket, kívánságukat. Az is megnehezítette a sze* mináriumok összefogását, hogy a propagandistákat sem kellő kő* rültekintéssel válogattuk ki és évközben kellett leváltani, kiese* rélni őket. Az új oktatási évben mindeze* ket' a hibákat el akarjuk kerülni és épp ezért már az oktatási év előkészítésében körültekintőbb, alaposabb munkát végeztünk. Nagy gonddal válogattuk ki a propagandistákat és az oktatásra beosztott elvtársakat. Mindenki* vei személyesen megbeszéltük, me.lyik oktatási formán akar to* vább tanulni. A bizottság jó munkáját bizonyítja, hogy sikerült olyan párttagokat is meggyőzni, a tanulás fontosságáról, akik eddig sokféle okra hivatkozva nem vettek részt rendszeres oktatásban. Mi, a pártvezetőség tagjai is mindannyian résztveszünk az idén pártoktatásban. Az oktatási munka megjavítása érdekében oktatási bizottságot állítottunk fel, amelynek feladata lesz, hogy rendszeresen ellenőrizze propagandistáink felkészültségét és állandó segítséget nyújtson munkájukban a tanulás során felmerült kérdések tisztázásához. Párt-, tagjaink mellett a Központi Vezetőség 1953—54-es oktatási évvel kapcsolatban hozott határozata értelmében a legkiválóbb pártonkívüli dolgozók közül is vontunk be politikai oktatásba. Emellett azonban nem feledkeztünk meg a többi pártonkívüli dolgozónk politikai neveléséről sem. Mindazok számára, akik nem vesznek részt rendszeres oktatásban, minden héten a „Szabad Nép"-ből kül- és belpolitikai tájékoztatást adunk. Ezzel is biztosítani akarjuk, hogy ők is rendszeresen tájékozódjanak a mindennapi eseményekről és fejlődjenek politikailag. Tóth László, Szalámigyár párttitkára Állandó ellenőrzéssel szélesítsék tovább a Rőder-mozgalmat a Textilművekben Szép eredményekről számolhattak be a Szegedi Textilművekben alig egy évvel ezelőtt a Rőder-mozgalom fejlődése területén. A sztahánovisták segíteni akarása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy terven felül az elmúlt évben több mint 150 ezer női kartonruha készítéséhez szükséges fonalat gyártottak. A kiváló dolgozók közül többen fáradtságot nem ismerve tanították munkatársaikat a helyes fonalkötözésre. Szorgalmasan foglalkozott Németh Andrásné munkaérdemrendes sztahanovista Svilla Tibornéval, aki most már 102 százalékra teljesíti normáját. Veress Kálmánná is rendszeresen felkereste a védnöksége alá tartozó Molnár Esztert s minőségi munkára, csomómentes fonal gyártására tanította. Rendszeresen értékelték a Rőder-mozgalom eredményeit grafikonon és versenytáblán. Kiírták a patronáló és a patronált termelési százalékát is. Egyszer azonban csak kezdett elmosódni a táblán az írás és a grafikonon hónapokig nem húzták sem felfelé, sem lefelé a fejlődést vagy lemaradást jelző vonalat. Elaludt a Rődermozgalom az üzemben. A szakszervezeti vezetők hozzákezdtek az átszervezéshez, azonban hiányzott a Rőder-mozgalom fellendítésére hozott feladatok ellenőrzése. Az Üzemi Bizottságtól kezdve a műhelybizottságokig senki sem beszélgetett a sztahánovistákkal. Nem ellenőrizték, hogy a sztahánovisták védnöksége alá tartozó dolgozók teljesítménye miért nem növekszik. Nem adtak a sztahánovisták számára útmutatást, hogyan foglalkozzanak a gyengén teljesítőkkel. A sztahánovisták érezték, hogy munkájuk iránt nem érdeklődik senki, elkedvetlenedtek és fel sem keresték a segítségükre szoruló munkatársainkat. Hiányosság volt még az is az Üzemi Bizottság részéről, hogy csak a sztahánovisták 60 százalékát vonták be a Rőder-mozgalomba. Az újraszervezéskor olyan is előfordult, hogy nem tudták az élenjáró dolgozók, ki az, akit meg kell tanítaniok a fejlettebb munkamódszerre. A művezetők és az Üzemi Bizottság tagjai arra hivatkoznak, hogy ők inkább azzal törődtek, hogy jobbminőségű fonalat gyártassanak. Ez az álláspont nem helyes. A Rőder-mozgalom kiszélesítése, az azzal való törődés csak még jobban segítette volna a minőség javulását. Az is célja a mozgalomnak, hogy a sztahánovista megtanítsa minőségileg is jól dolgozni a gyengébben termelőt. A Szegedi Textilművekben a termelést, a minőség javulását elősegítő mozgalmak meghozzák a kívánt eredményt, ha törődnek velük. Most, a Szovjetunió segítsége folytán olyan nyersanyagot kaptak, amelyet öröm fonni. Ne feledkezzenek meg tehát: van még sok olyan fonónő. aki szeretne többet termelni és várja, hogy ebben a sztahánovisták siessenek segítségére. Az eddigi hibákból tanulva úgy irányítsa a szakszervezet a sztahánovisták patronáló munkáját, hogy a negyedik negyedévben a normán alul teljesítők százaléka sokkal kevesebb legyen. Az ellenőrzést kell mindenek előtt megszilárdítani. Ezért az üzemrészek művezetőinek, a sztahánovista-felelősöknek is ismerni és támogatni kell a Rőder-mozgalmat. Az értékelésnek sem szabad elmaradni. Az eddigitől eltérően minden tíz napban írják ki a Rőder-mozgalom eredményeit. A hangos híradón, de az üzemi újságban is népszerűsítsék azokat a sztahanovistákat, akik szorgalmasan foglalkoznak a százszázalék alatt teliesítőkkel. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tervüket minden nap teljesítsék a Szegedi Textilművek dolgozói.