Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-08 / 237. szám

CSÜTÖRTÖK, 1953. 0KT6BER «. DfLMBGYBRORSZBG A Kovaljov munkamódszer bevezetése a rostiparban f »Á munka termelékenysége, ez Végeredményben az új társadalmi rend győzelme szempontjából a legfontosabb, a legfőbb dolog. — Az új társadalmi rend csak úgy tudja legyőzni a régit, ha termelé­kenysége magasabb« -—• mondotta Lenin elvtárs. Lenin elvtárs meghatározását al­kalmazzuk mi is munkánkban. A kenderkikészítő üzemeinkben a sztahánovisták más és más mun­kamódszerrel dolgoztak. — Egy bi­zonyos ' mennyiségű ázott kóróra vonatkoztatott szálkenderhoza­munk, a tilolásl munkafolyamatra fordított mozdulatok száma és a ráfordított idők is különbözők vol­tak. Műszaki vezetőségünk F. L. Kovaljov szovjet mérnök útmuta­tása alapján tanulmányozva a kü­lönböző adottságú kenderkikészítő üzemekben dolgozó tilós sztahano­visták munkamódszerét, különös tekintettel a kismarokkal és a nagymarokkal történő tilolásra, ki­dolgoztuk azt a legjobb egységes tilolási munkamódszert, amelyen keresztül dolgozóink munkája megkönnyebbül és a szálhozam, valamint a minőség megjavítását is elősegítjük. A kidolgozott új munkamódsze­rek megismerése, illetve elsajátí­tásának megkönnyítése szempont­jából brosúra formájában sokszo­rosítottuk az új kismarkos tilolási munkamódszer szabályzatot és ez eddigi nagy fizikai erőt igénylő — fárasztó nagymarkos tilolási mód­szer és az új, kismarkos tilolási módszer közötti különbség szem­lélhetősége céljából, keskenyíilm felvételt is készítettünk. Már eddig bebizonyosodott, hogy az új, kis­markos tilolási munkamódszer nemcsak a munka könnyebb el­végzését teszi lehetővé, hanem lé­nyegesebben rövidebb idő alatt, pozdorjától és kóctól mentes tiszta, jóminőségű és 1.2 százalékkal több szálkendert eredményezett. Az eredmények alapján Rostipari Igazgatóságunk további tanul­mányt végeztetett a kismarkos tilo­lási munkamódszerrel nyert szál­kender erősségét, szakítási szilárd­ságát illetően a Textilkutató Labo­ratóriumon keresztül. Ezek a kísér­letek kétségen felül igazolták a szálerősség megtartása szempont­jából is a kismarkos tilolás elő­nyét, ezért a Könnyűipari Minisz­térium a bevezetését a rostki ké­szítő üzemekben kötelezővé tette. Az új munkamódszer helyes be­vezetése céljából Rostipari Igazga­tóságunk egy 5 tagból álló átadó brigádot szervezett, a kismarkos ti­tolást helyesen, a munkaszervezési szabályzatban leírtak szerint dol­gozó tilós sztahánovistákból. Ez az átadó brigád munkáját elsőként szeptember 24-én újszegedi üze­münkben kezdte meg. A munka­módszerátadás ideje 10 nap volt. Ebből két nap a tilóállásokon a ti­lókésnek a baktól való beállítása, a szervezési szabályzatban előírt 18—20 mm-re és a brigád tagjai­nak begyakorlása volt. — Három nap a brigád és az üzem tilós dol­gozói közötti versenytilolás, a kis­rnarkos és többmarkos tilolás által elérhető eredmények közötti kü­lönbség értékelésére, öt nap a munkamódszerátadásra lett for­dítva. Az értékelés eredményeként a brigád tagjai a szervezési szabály­zatban előírt kismarkos tilolással dolgozva 72 kiló szálkendert, az üzem tilósai régi módszerükkel dol­gozva 70.4 kiló átlagteljesítményt értek el, ami a kismarkos tilolás előnyére áHag 1.0 kiló többletter­melést jelent egy főre vonatkoz­tatva. — Az 56 kg-os normaalap­hoz viszonyítva elért átlagszázalé­kos eredmény a brigád által 128.3 százalék, az üzem tilósai által 125.6 százalék, a különbség a munka­módszerátadó brigád javára átlag 2.7 százalék. A munkamódszerátadós ideje alatt a munkafolyamat gyakorlati oktatásán kivül a dolgozók napi másfél órai elméleti oktatásban ré szesültek. Az üzem tilós dolgozói meggyőződve az új munkamódszer előnyéről, teljes egészében áttértek a kismarkos tilolásra. A brigád tagjai az átadást tovább folytatják az ország többi rostkikészítő üze­meiben. — Következő állomásuk a Nagyhalászi Rostkikészítő Vállalat Rétközi üzeme. Meggyőződésünk, hogy az új munkamódszer bevezetésével a kormányprogrammnak megfelelően rostkikészítő üzemeink is a több és jobbminőségű áru gyártásán ke­resztül nagyban elősegíteni fogják a dolgozók életszínvonalának emel­kedését, Id. Gáspár István Szilárd munkafegyelemmel, fokozódó munkaeredményekkel harcolnak a Ládagyár brigádjai az évi terv maradéktalan teljesítéséért Orosz nyelvtanfolyam kezdődött a Szegedi Jutaárugyárban A Szovjetunió iránti szeretet mindjobban elmélyül dolgozóink­ban és ezt számtalan jel bizonyít­ja. Visszatükrözi a szeretetet az is, hogy az MSZT szervezetek ma már széles tömegeket magukba fog­laló szervezetté váltak és értékes munkát végeznek. Megismertetik a dolgozókkal a szovjet dolgozók éle­tét, hatalmas alkotásait, szoká­sait, népművészetét. Széles moz­galom indult a szervezeten belül az orosz nyelv széleskörű ismertetésé­re ls. Falun, városon, üzemekben, hivatalokban a dolgozók ezrei ta­nulják annak a népnek a nyelvét, aki elhozta számukra s> szabadsá­got. Vidám, zenés vasárnap délelőtt a Szabadság Filmszínházban „Csupa vidámság" címmel ÍZ Or­szágos Filharmónia rendezésében vidám, énekes, zenés játék kerül bemutatásra a Szabadság filmszín­házban október 11-én, vasárnap délelőtt. Orosz Júlia, a Mógyar Népköz­társaság érdemes művésze, a Ma­gyar Állami Operaház magánéne­kese, Lóránt György, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Szemes Mária, Markovits Vera, Sugár Mihály, Mezey Károly, Ko­vács János, a szegedi Állami Nem­zeti Színház művészei és Banyák Kálmán, VIT-díjas hegedűművész szerepelnek. Paulusz Elemér, a sze­gedi Állami Nemzeti Színház kar­nagya zongorázik. Az összekötő szö­veget Szinetár György írta. A Jutaárugyárban kedden dél­ben indult meg ismét az orosz nyelvoktatás az üzemi MSZT szer­vezet kezdeményezésére. A kezdő tanfolyamra 18 dolgozó jelentkezett, közöttük hét DISZ-fiatal. A haladó tanfolyam hat hallgatóval indult, akik az elmúlt évben az első év­folyambői sikeresen vizsgáztak. A tanfolyamot Erdei Antal vezeti, az Orosz Intézet negyedéves hallga­tóin A munkafegyelem megszilárdí­tása egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a kormányprogramm nagyszerű célkitűzéseit mielőbb teljesíteni tudjuk. Azokban az üze­mekben, ahol a vezetőség nem har­col következetesen és szilárdan a munkafegyelemért, ott felüti fejét a lógás, csökken a termelés vagy hullámzó lesz. Most, a negyedik negyedév kezdetén minden műszaki vezető, dolgozó fokozottabban tart­sa szem előtt, hogy a kormánypro­grammot, pagyszerü terveinket csak öntudatos, fegyelmezett mun­kával tudjuk megvalósítani. Az Újszeged! Ládagyárban az év első felében egyetlen elkéső, iga­zolatlan hiányzó nem volt. E té­nyek láttán a gyár vezetősége kissé elbizakodottá vált. Nem fordított arra gondot, hogy a munkafegyelem továbbra ls ilyen szilárd maradjon. Ennek az lett a következménye, hogy a harmadik negyedév kezdetén, amikor köztu­domású lett, hogy eltörlik a pénz­büntetést, kezdett megbomlani a munkafegyelem. Többen önkénye­sen akartak kilépni 8 július hó­napban négy elkéső volt. Az üzem pártszervezete nem sokáig nézte tétlenül s nem várta, hogy elha­rapódzón az üzemben a fegyelem­lazítás. Komoly intézkedéseket, tettek, mozgósították a népneve­lőket, az aktívákat, akik felvilá­gosító munkájukkal meggyőzték azokat a dolgozókat, akik elkéstek, vagy önkényesen akartak kilépni a gyárból. A Jó felvilágosító munka eredménye most sem ma­radt el. Augusztus 1-től kezdve egyetlen elkéső, Igazolatlanul hi­ányzó nem volt az üzemben. Ez megmutatkozik a termelésben ls, mert október l-ig első félévi terv­lemaradásukat csaknem teljes egé­szében behozták s harmadik ne­gyedévi terveiket pedig 100 száza­lékra teljesítették. A gyér dolgozói a harmadik ne­gyedév sikeres teljesítése után újabb harcba indultak a negyedik nyitásával. Az ő munkájuk nagyi ban befolyásolja az egész üzem teli jesítését. ök látják el az üzemet faanyeggal — felelősségteljes muni ka hárul rájuk. Az anyagtéri doli gozók azelőtt vállon hordták a fai anyagot, ami nagyobb fizikai megi erőltetést kívánt tőlük és lassíbban haladt a munka. A vállalat vezetői negyedévi terv túlteljesítéséért. A S sége ar.yagszí-thordó kocsikat ben műszakiak igyekeztek mindenről j csátott rendelkezésükre. A segítsél idejében gondoskodni, biztosították i get kezdetben idegenkedve fogad" a termelés zavartalanságához szúk- j ták, húzódoztak az új munkamódi séges mennyiségű anyagot, a dol-!szer slkalroazásától. Először Néi gozók pedig célul tűzték ki, úgy dolgoznak, hogy éves tervüket december 26 ig minden részletében teljesíteni tudják. Lelkes munkájuk már most október első napjaiban meghozta gyümölcsét. Napról-napra szebb eredményeket érnek el. Október 2­án 126.5 százalékra teljesítették tervüket. A brigádok között nemes vetélkedés indult meg az elsőség árt. Kovács Péter ifjúmunkás mo­torszabász brigádja versenyre hívta ki még a harmadik negyedév kezdetén Sándor Gyula motorsza­bász brigádjának tagjait. Jelenleg a Kovács ifjúmunkás-brigád vezet 166 százalékos átlaggal, Sádor Gyula brigádjának 153 százalékos teljesítményével szemben. De nem igen maradnak el a kiváló Ifjú­munkás brigád mögött Bata József szalagfűrész brigádjának tagjai sem, akik jóminőségű munka el­végzése mellett teljesítményűket 165 százalékra fokozták. A gyár területén az anyagtérnél négy brigád dolgozik. Ügyes János, Szekeres István, Kispéter Sándor és Sánta István brigádvezetők irá­meth András brigádjának próbálkoztak meg az tagjai új. módszerrel. Már az első napon 170 százalékot értek el, a következő napon pedig már 200 százalékra emelkedett teli jesítményük, magísabb lett a fizei tésük is. Az eredmények láttán a többi brli gád ls bekapcsolódott az új módi szer alkalmazásába. Azonban, ha a vezetőség nem ellenőrzi munkájm kat, több esetben visszatérnek a régi módszerhez, Emi előidézi az anyagtérnél a hullámzó termelést, A harmadik negyedév utolsó hói napjában a vállalatvezetőség állam dó ellenőrzése mellett a helyes munkamódszerrel dolgoztak, Emi nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az üzem havi átlagát 104.3 százalékra növelték. Az Újszegedi Ládagyár dolgozói továbbra is fegyelmezett munkával, naponta születő új termelési győ­zelmekkel segítsék elő E- nagyszerű programm célkitűzéseinek meg" valósítását, maradéktalanul teljesíti sék évi tervüket, Bölcsődék, napközi otthonok, üzemi konyhák, fürdők épülnek a földművelésügyi minisztérium rendkívüli beruházásaiból A munkavédelmi és szociális lé­tesítmények céljaira a miniszterta­nács által engedélyezett 60 millió forintos rendkívüli beruházásból 8 millió forint jut a földművelés­ügyi minisztériumnak. Ebből az összegből sok mezőgazdasági üzem­ben épülnek szociális létesítmé­nyek: — bölcsődék, napközi ottho­nok, üzemi konyhák. Az állami gazdaságokban más­félmillió forintos költséggel épí­tenek napközi otthonokat. Mintegy 450 ezer forintos költséggel orvosi rendelők létesülnek az állami gaz­daságokban. Végül csaknem fél­millió forintos költséggel sok ál­lami gazdaságban rendeznek be fürdő- éá mosdóhelyiségeket és más egészségügyi létesítménye­ket. Ezek az építkezések is meg­indultak a legtöbb helyen már és legnagyobbrészt még ebben az év­ben befejeződnek. Létesítsenek fedett villamosmegállót az újszegedi végállomáson Makótól Újszegedig naponta többszáz dolgozó teszi meg az utat. A szegedi üzemekben, hivatalok­ban végzett, jó munkájukkal hoz­zájárulnak a kormányprogramm mielőbbi megvalósításához. Az új­szeged! állomástól az üzemig, a hi­vatalig szinte valamennyien villa­mossal teszik meg az utat. Az uta­sok között jónéhány anya és gyer­mek is van, akiknek az egészségé­re nagyon kell vigyáznunk. Éppen ezért Újszegedre a végállomáshoz jó volna egy fedett megállót ké­szíteni. A nyár elmúlt, s az utasok félve gondolnak arra, hogy az esős Idők beálltával, azt a 10—12 percet a villamos megállónál a szabad ég alatt kell tölteni. Mi nem azt kérjük a Villamosi vasút vezetőségétől, hogy sűrítse a járatot, hiszen az nagyon sok pénzi be kerülne s talán felesleges is len­ne. De arra kérjük a Villamosvasút vezetőségét, hogy létesítsen egy fe-t dett megállót az újszegedi végállo­másnál, hogy ősszel és télen ne kelljen esőben, hóban, állni azok­nak a dolgozóknak, akik EZ utazás után jó munkával akarnak hozzá­járulni a szebb élet programmja mielőbbi megvalósításához. A Makó—Újszeged közötti bejáró dolgozók nevében: Lorch Ilona, a Ruhegyár sztahánovistája Az új dán kormány programmnyilatkozata Kopenhdga (TASZSZ). Október 6-án megnyílt Dánia szeptember 22 én megválasztott új, egykn-"arás VESSÜK ÖSSZE! I szovjet mezőgazdasági küldöttség látogatásai Kedden délután a szovjet mező­gazdasági küldöttség tagjai a per­kátai Dimitrov tsz-t koresték fel. A tsz udvarán nemcsak a Dimitrov tsz tagjai és vezetői, de a környe­ző szövetkezetek és csoportok ve­zetői is egybegyűltek a kedves yendégek fogadására. Hogyan osott a schilling vásárlóereje a háború után Ausztriában 1947-ben bekövetkezett a schilling leértékelése, az árak csökkenése helyett; azóta öt­ször emelték az árakat. Az osztrák nemzeti bank 1947 óta az ú. n. nemzetközi valutaszervezet — a valutaalap — nyomására és a koalíciós pártok Jó­váhagyásával három leértékelést hajtott végre, amelyek aláásták a schilling várásióerejét. Az osztrák schilling a háború után lassankint csonka­schillinggé alakult át. 1947-ben tíz schilling ért egy dollárt, ma 26 schillinget kell egy dollárért ti­zetni. Még nyomatékosabban megmutatkozik a schilling aláásása abban, hogy ma kétszer annyi pénz kell ugyanazoknak a dolgoknak a megvásárlá­sához, mint 1949-ben, vagyis az 1949. évi schilling ma már csak a felét éri. Nézzük meg például az 1953. május 4-1 leg­utolsó schillingleértékelést. A schilling 22 száza­lékkal zsugorodott össze. Ez azt jelenti, hogy min­den behozatal, amitől Ausztria nagymértékben függ, 2? százalékkal drágább lett. Ha az 1952. évi behozatali színvonalát 1953-ra ls elfogadjuk, lcöny­nyen megállapítható, hogy ugyanazért az importért, amiért Ausztriának 1952-ben 12 milliárd schillinget kellelt fizetni, ma 2.6 milliárd schillinggel többet, vagyis 14.6 milliárd schillinget kell kiadni. A beho­zatal megdrágulását a fogyasztó vállaira hárítják át; tehát ezt a 2.6 milliárd pótkiadást Ausztria bel­ső piacain a behozott áruk megdrágulásával ellen­súlyozzák. A schillingleértékelés következményei1 már most felbecsülhetjük: a gazdasági kutatásra alakult osztrák intézet legújabb füzete megállapí­totta, hogy «az élelmiszerárak 5.3 százalékkal fel­szöktek. Többek között az étolaj 27 százalékkal, tengeri hal 12 százalékkal lett drágább. Az elkövet­kező ősz újabb drágasági hullámot hoz magával". Mindez bizonyítja a schilling egyre tartó érték­csökkenését, Hogyan emelkedett a háború után a rubel vásárlóereje Á szovjet rubel vásárlóereje a második világ­háború óta feltartóztathatatlanul emelkedik. Nézzük meg például az árszínvonalat a Szovjet­unióban, — a pénz reális értékének legjobb bizo­nyítékát. öt és fél év alatt hatszor csökkentették a Szovjetunióban a közszükségleti cikkek árait. Ha a szovjet állami és szövetkezeti üzletek mai érvé­nyes kiskereskedelmi árait az 1947. évi december­végi árakkal összehasonlítjuk, bámulatos változá­sokat tapasztalunk. Az árak hat ízben történt le­szállítása eredményeként pl. a szovjet ember száz rubelért háromszor annyi kenyeret, húst és vajat vehet, mint 1947-ben. Ugyanilyen arányokat lát­hatunk más közszükségleti cikkeknél is. A tömegszükségleti cikkek kiskereskedelmi árai az elmúlt öt és fél év alatt átlagosan több, mint a felére estek a Szovjetunióban. A rubel vá­sárlóereje viszont hasonló mértékben növekedett. A szovjet kormány az árak csökkentésével egy­idejűleg növeli az árukészletet és ezzel eléri azt, hogy a lakosság iparcikkekben és élelmiszerekben egyre emelkedő igényeit maradéktalanul ki tudja elégíteni. Csupán az elmúlt évben 27 százalékkal emelke­dett a kiskereskedelmi áruforgalom a Szovjet­unióban. így például a szovjet lakosság 1952-ben 45 szá­zalékkal több húst, 29 százalékkal több felvágot­tat, 63 százalékkal több cukrot, 27 százalékkal több konfekciós ruhát és bőrcipőt, 33 százalékkal több órát, 58 százalékkal több varrógépet és 80 száza­lékkai több bútort vásárolt, mint 1950-ben. Van még egy bizonyíték a rubel vásárlóerejé­nek rendszeres emelkedésére. Az elmúlt évben a szovjet takarékpénztárakban a betétek száma a há­borúelőtti időkhöz képest négyszeresre szaporodott. Lényegesen nőtt az az időtartam ameddig a be­tétek a takarékpénztárban voltak. A Szovjetunió­ban a takarékpénztárak ügyfeleinek száma évente két-három millióval emelkedik, parlamentjének első ülésszaka. Az ülésszakon Hedtoft miniszterelnök ismertette a kormány prograiumját. „A kormány nagy örömmel • üd­vözli a koreai fegyverszüneti egyez­mény megkötését ós reméli, hjgy a haditevékenységek megszűnése meg­nyitja Távol Keleten a békés fej­lődés útját" — mondotta többek között Hedtoft. Ezzel egyidejűleg Hedtott az északatlanti háborús tömb támo­gatása mellett lépett fel. A külföldi támaszpontok kérdé­sét érintve, a dán miniszterelnök kijelentette, hogy a jeleniegi viszo­nyok mellett nem tartja célszerű­nek a szövetséges légierők, vagyis az északatlanti szövetségben részt­vevő országok, mindenekelőtt az Egyesült Államok fegyvexes erői­nek Dániába történő fokozatos el­helyezését: Hedtoft rámutatott, hogy Dániá­nak bővítenie kell piacait. Dániá­nak — Hedtoft szavai szerint — jelentős érdekei fűződnek a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem ki­szélesítéséhez. Finn kereskedelmi küldöltség látogatása Budapesten A Finn Műszaki Kereskedelmi Egyesülés húsztagú delegációja a magyar kereskedelmi kamara meg­hívására látogatást tett Budapes­ten. E látogatás célja a Magyaror­szág és Finnország közötti ára­csereforgalom bővítési lehetőségei­nek tanulmányozása volt. A delegáció tagjai megtekintet­tek több ipari üzemet és tárgyalá­sokat folytattak a magyar külke­reskedelmi vállalatok képviselőivel. Az eredményes megbeszélések hoz­zájárulnak a két ország közötti kereskedelmi forgalom növeléséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents