Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-08 / 237. szám

CSÜTÖRTÖK, 1953. OKTÓBER 8. 3 DELMSG YflRORSZBG A „Propagandista" című folyóirat a propagandisták fontos segítője \ pártpropaganda elméleti szín­vonalának emelése pártunk állandó feladata. Napjainkban alá­húzza' ennek fontosságát az is, hogy a kormányprogramm megvalósítása közben számos elméleti kérdés ve­tődik fel, amelyek megmagyarázá­sa, tisztázása értékes hozzájárulás a párt politikájának végrehajtásá­hoz. A pártoktatás propagandistáit felelősségteljes munkájuk végzésé­ben a Központi Vezetőség agit.­prop. osztálya azzal is segíteni fog­ja az idén, hogy minden propagan­distához eljuttatja a „Propagandis­ta" című folyóiratot. A folyóirat már két év óta meg­jelenik. Eddig azonban csak a pro­pagandista szemináriumok vezetői és £• propagandista konferenciák vezetői kapták meg. A lap elméleti, konzultációs cikkei természetesen elősegítették a propagandamunka színvonalának emelését, de a fo­lyóirat gyakran túlnyomórészt szer­vezési jellegű írásokat közölt, ame­lyek alig adhattak segítséget a pro­pagandisták nevelőmunkájához. A lap jellege most megváltozik. ** Legfőbb célja a pártoktatás eszmei-politikai színvonala' emelé­sének elősegítése. Ennek megfele­lően a soronkövetkező témákhoz egy-egy fontos elméleti kérdésről közöl cikkeket. Ismerteti az újab­ban felvetődő elméleti kérdéseket. Ráirányítja a propagandisták fi­gyelmét a legújabb hazai és nem­zetközi eseményekre. A „Propagan­dista" rendszeresen közöl majd konzultációs cikkeket is. Propagandistáink nagy > részének gondot okoz az oktatás helyes mód­szerének elsajátítása. Márpedig eredményes nevelőmunka jó mód­szerek nélkül elképzelhetetlen. A folyóirat itt is segítséget ad, rend­szeresen közli majd a propagandis­ták cikkeit jól bevált oktatási mód­szereikről. A „Propagandista" is­mertetni fogja a pártoktatás főbb eseményeit, egy-egy tananyag fel­dolgozásának főbb tanulságait, fog­lalkozik majd a pártszervezetek ok­tatási munkájával, ismertetéseket közöl jelentős politikai és szépiro­dalmi művekről. A „Propagandista" szeptember­októberi száma már e céloknak megfelelően készült el és számos fontos cikket közöl az oktatási évad első témái tanulmányozásá­nak elősegítésére: „A Kommunis­ta Kiáltványról", „A Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom hatása Magyarországon", „Az eredeti tő­kefelhalmozás sajátosságai Magyar­országon", „A «nep»- alkalmazásá­nak egyes kérdései pártunk gazda­ságpolitikájában", „A békemozga­lom demokratikus jellegéről" stb. A Központi Vezetőség agit.-prop osztályának az a célja-, hogy a fo­lyóirat révén széleskörű közvetlen kapcsolatot teremtsen a propagan­distákkal. Ezért igen fontosnak tartja, hogy kiterjedt levelezőháló­zatot hozzon létre a propagandis­tákkal. p ártoktatóink és pártszerveze­í teink kezében fontos fegy­ver lesz a „Propagandista" a párt­propaganda színvonalának emelé­séért folyó munkában.­Beszélő tények életszínvonalunk emelkedéséről Az ország 28 állami áruházának legutóbbi mérlegénél megállapítható, hogy a forgalom mindem fajta le­szállított áru cikkből lényegesen emelkedett s a dolgozók jelentős megtakarításokat értek el bevásár­lásaik során. Női lódenkaibátbó1, amely 100 forinttal lett olcsóbb, a régi havi átlag háromszorosát ad­ták el, férfi zakóból 40-szer annyi fogyott el, mitait előző hónapban. 25-Ször annyi gyapjútakarót adtak el ezalatt a hónap alatt, mint az­előtt 30 nap alatt. Férfi sportöl­tönyből csaknem 8000 darabot all­tak el az állami áruházak, 6-szor annyit, mint azelőtt. 10.000-en felül adtak el női habselyem 'nadrágból, több mint kétszer annyit, mint az­előtt. Paplanból és nylonharisnyáiról kétszer annyi kelt el, mint az elő­ző hónapba. Csaknem 35.000 üveg kölnivíz kelt el, forgalma 60 százalékkal emelkedett. Aibból a rádiókészülék­ből, amelynek ára 400 forinttal csőikként, két és félszer annyit ad. lak ed, mint azelőtt. Az olcsóbb ke­rékpárból is nagy forgalmat bonvo. lítottak le: 120 százalékkal többet vásároltak ezalatt a hónap alatt, mint az ezt megelőző 30 nap alatt. Végeredményben csak az állami áruházakba.! vásárolt tjzfajta kira­gadott leszállított árucikknél csak. nem 5 millió forintot takarítottak meg a vásárlók. • A kormányprogramm megjelenése óta a textilipar dolgozói fokozzák a termelést, hogy a vásárlók igé­nyeit miné] több textiláruval elé­gítsék ki. Ez év utokó negyedéhon a különböző minőségű ós mintájú kartonokból például 3 millió 'négy­zetméterrel, pamut fehérnemű anyagból 750.000 négyzetméterrel és egyéb pamutáruból (ruhavászoa, bútorszövet, takarók, stb.) 2 mil­lió 700.000 négyzetméterrel készí­tenek többet, mint nz elmúlt év utolsó három hónapjában. Miért maradt tsz-tag Bózsé József? Szikár, halántékánál deresedő hajú, szűkszavú parasztember Bó­zsó József, a szegcdi Táncsics-tsz tagja. Három hold földjével egy esztendeje lépett be, mert úgy volt vele: a közösben jobban boldogu­lok. Teltek a dolgos napok, hetek, hó­napok s közben igaz megtörtént, hogy volt vesződsége, anyagi gond­ja is. Nemrégen meg azt latolgat­ták a feleségével, mitévők legye­nek: a termelőszövetkezetben ma- j tsz-tag kap még egy kiló búzát, radjanak-e, vagy kilépjenek? A ke-| Kukorica minden munkaegységre náltam-e? Mert nem kis dolog ki­lépni és újrakezdeni. Az idő rokkáján új napok pe­regtek le. Eózsó aztán a népneve­lők szavára számítgatni kezdett, milyen lesz hát a jövedelme, a párt és kormány segítsége, a tsz-ek felé irányuló sok kedvezmény után? Mi jut abból egy tagra, nem olyan csip-csup dolog e? Nem! A kedvezmények követ­keztében az augusztusi és szep­temberi munkaegységre minden ringő ellenséges suttogás megza­varta az embert, az asszonyt s Bó­zsó József úgy döntött: kimegyek a téeszböl, mert nem lelem meg körülbelül két kiló, burgonya 38 deka, takarmányrépa egy kiló, szalma egy kiló húsz deka jut. A kormányhatározatok után úgyis számításom. Ahogy ezt kimondta, emelkedik a tsz-tagok életszínvo már bánta is. Ha nem mondja ki, azt bánja. Munkában és otthon nem tudott nyugodni és amint a sötétségre a virradat, úgy tért visz­sza hozzá a kérdés: vájjon jól csi­nala a Táncsicsban, hogy minden munkaegységre mintegy három fo­rinttal kapnak többet — s így meg körülbelül munkaegységenként hat forint jár. Számoljunk csak! Mit kapott Bozsó előlegként? búta = 560 kg szabadpiaci ára = 1.120 forint árpa = 600 kg szabadpiaci ára = 1.500 forint mák, szilva, körte. stb. szabad piaci ára = 150 forint készpénzjuttatás eddig kapott összege = 1.960 forint Összesen: 4.730 forint Az előlegek kiadása után, októ­ber l-ig még 70 munkaegységet szerzett és így az évvégi elszámo­láskor kapja a 350 munkaegység járandóságot. után Mit kap még ezután? búza = 70 kg szabadpiaci ára kukorica = 700 kg szabad piaci ára burgonya = 133 kg szabadpiaci ára szalma = 1 kocsival 350 munkaegységre — munkaegységenként 6 Ft = Összesen: 140 forint 1.050 forint 266 forint 35 forint 210 forint 3.591 forint Az 500 négyszögöl háztáji föld is jó jövedelmet jelent számára s e terület után nincs már beadási kötelezettség sem. A háztáji gazda­ságban termett: krump|i kukorica • 600 kg szabadpiaci ára = 600 kg szabadpiaci ára _ 1.200 forint = 900 forint Összesen: 2.10O forint A ceruza fürgén siklott a papí­ron és a számok mutatták, meny­nyire rug az évi jövedelem. Igaz, ha jobban dolgoznak a tsz-ben, ak­kor a jövedelem is több lesz. De volt számos komoly hiba s ez a szövetkezeti tagok kára. Évi Jövedelemi Eddig kapott ezután kap a háztáji gazdaságból Ehhez jön még több apróbb jut­tatás: takarmányrépa, pálinka, stb. — Nem is gonoltam, hogy ilyen szép összeg kerekedik akkor, ha mindent összeadunk — állapította meg Bózsó József —. S én ezt a szép pénzt, vagyis egy jelentős ré­szét akartam eldobni magamtól ak­kor, amikor ki akartam lépni. Mert, ha kilép, akkor nem kapja a kedvezmények után járó egy kiló búzát, a három forinttal több pénz­járandóságot sem, kevesebb kuko­rica és más egyéb kerül haza laká­sára. Summa-summárum, sokszáz forint kára lenne. Ha kilép, el­veszti a tsz-tagsággal járó kedvez­4.330 Ft értéket 3 591 Ft értéket 2.100 Ft értéket Összesen, 10.421 Ft SZEGEDI JEGYZETEK Vasárnap délután Ebben az esetben nem csupán Szegedről lesz szó, sőt. Színhely: az al­győi halászcsárda, köz­vetlenül a betonút mel­lett. Szereplők pedig algyői és szegedi dolgo­zók. A vénasszonyok nyara — ahogy mondani szok­ták — elhúzódott és ha napsütéses ünnepnap kö­szönt ránk sok helyen el­mondják: „Na még talán most utoljára az idén gyerünk ki valahova". Ebből az elgondolásból eredő kirándulások egyik útvonala a Vásárhelyi­sugárút — sokan oz ol­csó, kék Csoda-kerék­párral hajtanak végig a nagyszerű sima beton­úton az algyői hídig, s a tiszaparton vissza. Vasárnap történt: a motoros felért a rampa tetejére s mivel látta, hogy több gyalogos igyekszik a villamos fe­lé — minden szempár őt nézi, a gyerekek az any­juk szoknyájához hú­zódnak a szabadkipufo­gó hallatára — meghúzta a gázt s végtelenül jól­esett neki, hogy a hátul­ütő menyasszonya látta hogyan fröccsennek szét az emberek s 6 diadalit­tasan száguld a sorfal közepén. Még hátra is szólt, féloldalra fordítva fejét, hogy a városban a Lenin-utcában és a Vörös Csillag-mozi előtt is így szokta, ugye mi­lyen érdekesf Az országúton kerék­párversenyzők suhantak cl a gyalogosok mellett; a Szegedi Kender férfi és női versenyzői. Mo­torosok is egymás után száguldottak, mintha összebeszéltek volna. A baktói tájék ismert, Fel­szántott föld, zöld here­tábla, sárguló kukorica­szárak, amelyről t>.ár leszedték a termést. A városi ember ilyenkor foglalkozik mezőgazda­sági kérdésekkel. Új­ságból tudja: a legfonto sabb most a vetés s hogy az állam nagyon sok ked­vezményt biztosít a pa­rasztoknak, különösen a tszcsk-nek, hogy vannak, akik ki akarnak lépni, többen meg jelentkeznek belépésre. A kirándulók egész komolyan érdek­lődve meg is jegyzik: Nézd, ott éppen vet­nek! — Ott meg vethetnének már! —- Sok kukorica is ter­mett az idén. — Azért kérnek most többet a választási ma­lacért ... — Nézd, engem nem érdekel. Megveszem a boltban a húsfélét, lesz bőségesen. Míg én a ma­lacokkal bajlódnék, kita­lálok egy újítást, külön pénzt kapok érte... Az algyői halászcsár­dából zene hallatszott. Kerékpárok, motorok áll­tak előtte és a hídról lejövő autók is nagy huppanással, porfelhő­be burkolózva meg-meg­álltak. Bent habzó sört mértek. — Iszunk! — kiáltot­ták az érkezők. — A helyiség homályos és lármás. Az előtérben egy algyői hegedűifor­gató ember húzza, cselló kíséri: „Kék a kökény reccce, ha megérik fekete ..." Egy idősebb ember énekel. „Én utánam barna kislány ne gyece-re ééé-n is aaaa-nak.. ." Mellelte hangtalanul utánozza mozdulatait a komája. Mulatnak. Bent a teremben vita kerekedik. Borgőzös hang a józanéval. — A csoport — csuk­lik egyet. — A csoport le van ejtve. Otthagyom, oszt kész. — Ott hagyod, ott ha­gyod, de most, mikor már jobb teszt — Jobb ... Az én lo­vam, az én lovam és kész. — Én is bevittem a lovam. így most sok lo­vunk van. Itt a sok ked­vezmény. Csak jobban kell a munkát vezetni, ez az igazság. A vita folyt tovább. Már sötétedett. Lé­nyek villantak az or­szágúton. Két munkás­ember bekapcsolta a di­namót s kerékpárjaikon egymás mellett haladtak. — hallottad a vitait — Hallottam. Mi is néha bent a gyárban így vagyunk, aztán meg­oldódik a probléma. — Persze ez más. Most a falu népe nagy csa­tában van. Van aki be­szél róla, van aki nem. — A józan, okos pa­raszti ész úgyis rájön: a fejlődést buia dolog visszaforgatni. Aztán ők adnak több ennivalót, mi adunk több ruhát, jobb cipőt. Nem így mondták szó­szerint, de ez volt rövi­den a lényege. MARKOVITS TIBOR s azokat vissza kell tö­ményeket rítenie. Mit kel) visszatéríteni oqy hold a Táncsicsbő| kilivőnek? után búza árpa kukorica napraforgó sertés tej tojás baromfi bab készpénz 13.35 kg 4.47 kg 5 82 rg 2.57 kg 2.85 kg 3.44 1 0 35 kg 0.42 kg 0.17 kg 3 — Ft lépni, ózsó három holdjával akart ki­tehát a fent felsoroltakat háromszor kell venni. Ha föld nél­kül lépne ki valaki, akkor minden munkaegység után három forinttal kevesebbet kapna. — Bent maradok a csoportbari — mondotta Bózsó József —, mert a sok baj, nehézség után sem já* rok rosszul s ezt mutatja a szám­adás is. Jövőre, vagyis hát mostan­tól méginkább jobb lesz a sorunk, mert a párt és a kormány édes gyermekének tekint bennünket. Igaz, segítik az egyénieket is, de annál inkább a szövetkezetieket. És már október 1-től nem lesz pénzgondja neki sem, mert a Tán­csicsban úgy tervezik, hogy havon­ként 8 forint pénzelőleget adnak minden munkaegységre. Tehát, na valaki egy hónapban 30 munka­egységet teljesít, 240 forint előle­get kap. Sokat jelent ez! Aztán egy hold lesz Bózsó háztáji gazdasága és így persze itt is megduplázódik a jövedelem. A felesége beteges, míg a tsz-en kívül volt, sok pénzbe került a kezeltetése. Most már in­gyenes orvosi gyógykezelésben ré­szesül — ingyen kapja az élet­mentő gyógyszereket. Ha akarja, ő is kaphat 2000 forint hosszúlejá­ratú üszővásárlási hitelt, aztán házépítési kölcsönt. Ha kicsivel pó­tolja ezt a pénzt, vásárolhat ma­gának egy tehenet. A háztáji tehén után nincs tejbeszolgáltatás — ed­dig évente 580 litert kellett beadni. Ha az 580 liter tejet a szabadpia­con értékesítik, ez évi 1200 forint jövedelmet jelent. — Hát mindettől is elestem vol­na, ha kilépek. Nem, nem vagyok én magamnak ellensége. Most már eszem ágában sincs otthagyni a szövetkezetet: Hisz' a párt és a kormány orvosolja azokat a bajo­kat, amelyek a hibák, elégedetlen­ségek okai voltak. Dehogy csukom be az orrom előtt az ajtót, amely a jóléthez vezet. Sokat beszélt most a szűkszavú ember s azért, mert soha inkább, mint napjainkban a saját sorsáról, boldogulásáról van szó. S ez nagy dolog, nagyon nagy! Vájjon mihez kezd Bózsó, ha meggondolatlanul otthagyja a csoportot, kiviszi há­rom holdját? Ügy járt volna, mint az a gyermek, aki otthagyva a csa­ládot, először indul a maga útján, csetelve-botolva. És ti, ott a Táncsicsban: — Lo­vászi Antal, Berta Vince, Horváth Ádám s még egy pár ingadozó — akik ki akartok lépni, fogjatok ce­ruzát és számoljatok! De számoljon a többi tsz-beli tag is, aki ingado­zik és kétkedik. Ezt szólhatja felé­jük testvéri és baráti szóval Bózsó József is, aki ki akart lépni, de az­tán jobb belátásra jutott, mert tudja — megszüntetik az elégedet­lenséget okozó hibákat és jó úton jár. Mert az ő útja a paraszti boldo­gulás útja! Rege Sándor 300 mázsás cultorrépalermős, 40 mázsás kukoricatermés a röszhei „Lenin" tszcc-'.en A röszkei Lenin tszcs tagjai az idén minden növényféleségből re­kordtermést takarítottak be. Ko­rai vetésű őszibúzájuk 16 mázsás terméssel fizetett. A kapásokból pe­dig olyan magas terméseredmény­nyel dicsekedhetnek, amilyenre Röszkén még a legidősebbek sem emlékeznek. Cukorrépatermésük — amely legszebb volt a szegedi já­rásban — elérte a 300 mázsát hol dankint. 25 hold négyzetesen ve­tett hibrid-kukoricájuk pedig, amit éppen móSt törtek le, több, mint 40 mázsa termést adott holdankint. A gazdag termés nem hullott az ölükbe, szervezett munkával, a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával hurcol­ták ki. A cukorrépát például öt szőr megkapálták, a négyzetesen ve­tett kukoricájukat háromszor mag­húzatták s utána elvégezték a kezikapálást is. A kapások terüle­tét egyénekre osztották fel. Két és fél hold jutott egy-egy tagra, ami­nek gyomtalanításáért fololösséget vállalt. A tagok között nemes ve­télkedés alakult ki, kinek a par cellája a legtisztább a gyomoktol. A versenyen keresztül sok család­tag kapcsolódott be a munkába. A munkacsapatok is egymással verse­nyezve dolgoztak. A tszcs vezető­sége a növényápolási munkák dan­dárja idején napközi otthont ál­lított fel, s ekkor mintegy száz asszonyt tudtak mozgósítani a kapá­lásra. Sosem voltak elmaradva sem ilyen munkával. A paprika és a gyapot kivételével már mindent betakarítottak, s csak egy dologra van gondjuk: a szántásra-vetésre. Tavalyi tapasztalatuk azt bizo­nyítja, hogy a korai vetésnek van bőséges gyümölcse. Ezért az őszi­árpát még szeptember végén el­vetették s most húrom fogattal és egy traktor segítségével vetik a rozsot. 35 holdon már földben van a rozsvetőmag is. Sietnek a mun­kával, hogy a még hátralévő 40 holdat is mielőbb bevessék, ügy számítják, hogy a paprika szedé­sét két-három nap alatt befejezik, s utána minden erőt a r-' itás vo­tésre összpontosítanak. Hétfőn a röszkei határban le­hullott kiadós csapadék — amint a röszkeiek mondják — aranyat ért s a legjobb időben jött segítsA* volt a szorgalmas tszcs-tagok jó­vőévi bő termést megalapozó mun­kájához. Vidéki városaink vízellátásától tartanak előadást kedden az MSZT szektáiban A Magyar Hidrológiai Társulat Szegedi Csoportja október 13-án, kedden délután 5 órakor az MSZT székház előadótermében (Horváth Mihály-utca 3. szám) Holló István fqmérnök "Vidéki városaink vízel­látása" címmel előadást tart, melyre minden érdeklődőt szívesen látnak.

Next

/
Thumbnails
Contents