Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-28 / 253. szám

SZERDA. 1953. OKTÓBER 28. ~ Béke-beszélgetések a Szegedi víz- és Csatornamű Vállalatnál ft DÉLMIGYflRORSZflG A Szegcdi Víz- és Csatornaművek béke­bizottságai az elmúlt •vqpokban béke-be­szélgetcseket tartot­tak a dolgozókkal a békeharc időszerű feladatairól. A béke­bizottságok titkárai ismertették a dolgo­zókkal az Országos Iléketanács Elnöksé­gének határozatát a béketalálkozók meg­rendezéséről, mely Szegeden november 22-én lesz megtartva, A béketalálkozót megelőzően minden munkahelyen béke­nagygyűlések lesznek, ahol megválasztják azokat a küldötteket, akik a béketalálkozón a dolgozókat képvi­selik. A béke-beszélgcté­sen a Víz- és Csator­naműveknél Siprikó Gyula elvtárs is hoz­zászólt. Siprikó elv­társ ezt mondotta: — A koreai fegyverszü­net bizakodó hangu­latot termetett. A na­pi események arról győznek meg bennün­ket, hogy a Szovjct­nnió békcmegnyilat­kozásai ellenére is to­vább fokozzák az im­perialisták háborús készülődésüket. Ez el kell, hogy gondol­koztasson bennünket. Koreában ismét fel akarják újítani az imperialisták az el­lenségeskedést, Li Szin Man-ék és az amerikaiak akadá­lyozzák a fegyver­szünet rendelkezé­seinek. a hadifoglyok hazatelcpitésére vo­natkozó pontjainak végrehajtását. Rcsen kell tehát lennünk és fokoznunk kell erőfe­szítéseinket a béke megszilárdításáért. Boldls László béke­titkár arról beszélt, hogy a hadifogolytá­borokban az ameri­kaiak felbérelt ügy­nökei kínzásokkal és megfélemlítéssel akarják rávenni a kí­nai és koreai hadi­foglyokat arra. hogy kommunistaellenes magatartást tanúsít­sanak. tagadják meg hazatelepítésüket és csatlakozzanak Li Szin Manhoz és Csang Kai Sckhez. Mári János a hábo­rú borzalmairól be­szélt, felidézte Szeged bombázását, s a hi­dak felrobbantását. Jenei István. aki résztvett a vasárnapi ifjúsági béketalálko­zón, beszámolt az ott elhangzottakról s a fiatalok mai boldog életéről beszélt. — Nem álom már többé, hogy valaki orvos, mérnök, tanár, vagy katonatiszt le­gyen — mondotta —. Mindenki tanulhat és a békés építő munka szolgálatába állíthatja tudását. Feladatunk, hogy a béke érdeké­ben mindannyian összefogjunk itthon és az egész világon, akkor az igazság győzni fog. Számos dolgozó szólalt még fel a bé­ke-beszélgetésen és elmondották. hogy még keményebb har­cot kell vívnunk a béke tartós biztosítá­sa érdekében. Ezért álljon mindenki csa­tasorba és vegye ki részét a békeharcból a termelés és felvilá­gosító munkában egy­aránt. Hogyan lehetne rövid idő alatt még jobban növelni a lakások számát Szegeden ? Dival-bemuf-af-ó a Szabadság moziban A Szegedi Férfi- és Női Divat­szabó Vállalat vasárnap délelőtt fél 11 órakor Öszi-Téli Divatbemu­tatót tartott a Szabadság Filmszín­házban. A bemutató híre dolgozó­ink érdeklődését igen felkeltette és vonzotta. A filmszínházban min­den hely megtelt. A ruhák bemu­tatásánál Hajdú Péter esztrád­zenekara szolgáltatta igen ízlése­sen és ötletesen a kísérőzenét, s a műsort Vámosi János és Hollós Ilona énekszámai tették változa­tássá. A könnyű és kedvelt tánc­számok jókedvre hangolták a né­zőközönséget. Vámos! János műso­ra Fényes Szabolcs: Hajnali vallo­más című dalával kezdődött. A könnyű, a táncdalok előadásmód­jának megfelelő hangvétellel és előadásmodorral megnyerte a hall­gatóság tetszését. A rádió hullámain sokszor hall­hatjuk Hollósi Ilonát. Most köz­vetlenül hallhattuk kellemes, a műfajnak megfelelő könnyű hang­ját. Elevenen adta elő a sokat hall­ható és igen kedvelt „Egy boldog nyár Budapesten" című dalt. Játé­kos közvetlenséggel hallottuk tőle „A vidám füttyöst", a közkedvelt „Sétahajó" című és az „Árnyas erdő rejtekén" című dalokat. Az együttes legkiemelkedőbb száma Suppé: Könnyű lovasság nyitánya volt, amelyben kitűnően érvényesült Hajdú Péter harmoni­kaművész szólójátéka és vezetése. Az együttes ebben a darabban minden színárnyalatot kihasznált. Az együttes minden tagja igyeke­zett szolgálni a szegedi könnyű­zenét kedvelő közönség igényét. A Szegedi Férfi- és Női Divat szabó Vállalat dolgozói nagy gond­dal és lelkesedéssel készültek erre a bemutatóra. A bemutatott ruhák, kalapok, cipők minden egyes da­rabja meglepő csodálkozást és meg­elégedést Váltott ki. A közönség nem győzött betelni a gyönyörű modellek nézésével. A legnagyobb tetszésnek órven-* dett a sárga szövetruha fekete gombbal és a hozzáillő fekete ka­bát, hasonlóan a zöld kosztüm barna prémmel. Valamennyi ruha azt mutatja, hogy a vállalat dolgozói igyekez­nek a dolgozó nép szükségleteit, igényeit a legjobban, a legszebb ru­hákkal, öltönyökkel kielégíteni. Ki­állított darabjaikért a dolgozók méltó elismerését érdemlik ki. Fekete Amália Az elmúlt hetekben számos olyan levél érkezett szerkesztőségünkbe, melyet a dolgozók, lapunk olvasói, lakáskérdésről, irodahelyiségek la­kásokká való átalakításáról írtak. A levelekben olvasóink elmondjak panaszaikat. észrevételeiket, ja­vaslatokat tesznek a lakásviszo­nyok megjavítására. Olvasóink örömmel állapítják meg, hogy a kormányprogramm megvalósulása nyomán a jövő évben 200 új la­kás épül Szegeden, De addig is. amíg annak lakói beköltözhetnek, jelentős mértékben lehetne segíteni a jelenlegi lakásszükségleten, ha határozott intézkedés történne . .. „Köztudomású. — írja levelében Ivanovlcs Jánosné, Újszeged. Bér­kert-utca 8. szám alatti lnkos —. hogy a város különböző részein vannak egyes vállalatok és intéz­mények, melyek lakásokat foglal­nak el iroda helyiségnek. Ugyan­akkor számos üzlethelyiség van. ami üresen áll és várja, hogy tör­ténjen vele valami . .. Számos ilyen vállalat van, amely felesle­gesen foglal el lakásokat, mint például: a Délmagyarországi Rost­kikészílö Vállalat a Lenin-utcában, a Téglagyári Egyesülés a Cseko­nlcs-utcdban, a Földművesszövet­kezet a Kossuth Lajos-sugárúton... Mindezt azért említem meg, hogy mennyivel észszerűbb lenne ezek­nek a vállalatoknak üzlethelyiség­be költözni és a lakásokat átadni olyan családoknak, akiknek való­ban szükségük van arra ..." „Négy éves házasok vagyunk — séget, mely igen sok lakószobái foglal el a város közepén .. . A városban sok üzlethelyiség áll üresen, melyeket némi átalakítás­sal jól lehetne irodának hasz­nálni . ." Tgy szól két levél a sok közül, melyek nyomán szerkesztőségünk több napon keresztül megvizsgálta ezt a kérdést, helyesnek tartja a dolgozók jogos panaszának felveté­sét és e cikken keresztül vóloszolunk olvasóinknak E kérdés felvetése azért is jogos és időszerű, mert 481/1952. N. T. sz. határozat 2. paragrafusa alapján jelentős pénzügyi fedezet volt biz­tosítva a közületek költözködésé­nek. tehát a lakások átadásának lebonyolítására. Tizenhét millió forint állt rendelkezésre erre a célra. melyet kényelmességből a kérdés lelkiismeretlen kezelése folytán, az érdekelt minisztériu­mok és vállalatok nem vettek igénybe. A fentpmlített közületek a városi tanács felszólítását is fi­gyelmen kívül hagyták, sőt mint ezt. nz TTzemélelmezési Vállalót is telte, felettes szerveikhez fordnl­tak a népgazdasági tanács hatá­rozata végrehajtásának megaka­dályozása érdekében, mely határo­zat az irodáknak a lakásokból üres üzlethelyiségbe való áttelepí­téséről intézkedik. Hasonló képpen elmondhatjnk ezt példán! a 65. Építőipari Tröszt­ről is, melynek részére ezév máju­sában ki lett utalva, jelölve az új helyiség Irodáinak berendezése céljából, a Kelemen-ntoában. A Trökzt vezetői még a mai napig kezdődik Dr. Staekó Lnjosné ag- 8pm gondoskodtak arról, hogy n rárszakérettségis tanár levele — népgazdasági tanács fentemhtett határozata alapján a dolgozók rárszakérettségis tanár levele s harmadik gyermekünket várjuk egy bútorozott szobában. Szeret­nénk lakáshoz julni. Volna is a vá­rosban számos alkalmas lakás, ha egyes hivatalok, közületek nem la­kásokat. foglalták volna le irodá­nak. Itt van például a Borforgal­mi Vállalat (már költözés alatt áll. szerk.) a fíajnóezi-utcdban és az Üzcmélelmczési Vállalat, mely a Valéria-téren foglalt le lakást. T)e még a 65. sz. Építőipari Tröszt sem épített magának irodahelyi­jo­gos igényelnek kielégítésére ezt. végrehajtsák. A Téglagyári Egye­sülés ugyanígy megkapta a kl utalást és a felszólítást, de semmi konkrét intézkedést nem tett. Az itt említett és a fel nem sorolt közületek több, mint 30 kétszobás lakást tartanak lefoglalva, köztük a Mngasépítési Tröszt, mintegy 15-öt, a Délrost 6-ot. Ezért is kénv­telenok egyes családos emberek, fiatal házasok bútorozott szobában lakni. Ezért is nines még meg­felelő lakása több dolgozónak, akik albérletben laknak. Vájjon gon­doltak e ezekre a kérdésekre nz illetékesek, vállalati vezetők és egyes minisztériumok, akik fele­lősek a kiadott rendelet végre nem hajtásáért. Mindezek nyilvánvaló tények, amelyek beszélnek arról a közöm­bösségről és felületességről, moly­lyel kezelik egyesek a dolgozók ér­dekeit. A most épülő 200 új lakás, minden bizonnyal sokat fog javí­tani a szegedi lakásviszonyokon. Da addig is ehhez jelentősen hozzájá­rulhattak volna már a fentemii­tett közületek. Vegyenek példát a felelősök a Borforgalmi Vállalat vezetőségétől. mely szívügyének tekinti a dolgozók érdekét és sa­ját költségén már tataroztatja a számára klntalt helyiséget. hogy takás céljaira átadhassa azt nz épületet, melyben jelenleg még tartózkodik. Sürgős megoldást kell találni a többi vállalatoknak és azok fel­sőbb szerveinek ls a kérdés gyöko­re« megoldásához. Kezeljék ezt lel­kiismeretesen és megértően. A jó szándék és ne a gáncsoskodás, a kibúvó keresés legyen a népgaz­dasági tanács határozatának vég­rehajtásához. Hozzá kelt járulni az ügyben illetékeseknek ahhoz, hogy Szegeden minél előbb lakásokká ala­kítsák át azokat a jelenlegi iroda helyiségeket, melyeket teljesen alaptalanul foglaltak el. Ennek megvalósításával számos család jutna rövid idő alatt kényelmes, egészséges otthonhoz. Ezért ezt az ügyet teljes felelősséggel és hatá­rozottsággal intézzék el. Gera József HÉT ASSZONY - EGY LÁNY Gyapotszüret a Táncsics szántóin Nyolcan vannak — nyolc asz­9zony, vagyis egy lány is nkad köztük, ördögh C. Istvánná, Far­kas Sándorné, Kószó Istvánná, Kó­szó Mária, Ványa Jánosné, Farkas Csamangó Istvánná, Csillag Vin­SZEGEDI JEGYZETEK Őrjárat a Bölcsészkaron KÉSŐK Két perccel nyolc óra rohan, hármasával veszi előtt a Petőfi-sugúrúton, a lépcsőfokokat. Mire uz Ady-téri futballpálya felér a második emelet­kőkeritése mellett siet re, már vizes hátán az a sok diák az egyetemre, ing. haja r-sapzott, arca A Táncsics Mihály-utea m"jd kicsattan az erői­beszédtől. nevetéstől !CÖ<1.és P^^tól. A tanterem előtt egy pil­hangos - az egyetem lanatra megáll: fülel ­előcsarnokát elönti a be- csend mindenütt. Min­özönlő tömeg. A por- 'lenre elszántan, — tesz. tásfülke ajtajával szem- Bmi Iesz — benyit. Az ben elhelyezett óra nagy- előadó elhallgat, s ahogy mutatója a tizenkettes barátunk lehajtott fej­számra ugrik. Nyolc iel végigmegy a padso óra. Megszólal a csengő: rok mellett, a diákfejek most indul az utolsó ro- úEy fordulnak utána, függeszti ,, hirdetőtáb- a felén tndia átrágni R0HAMMUNRI Ne lessék félreérteni: munka. Öt nap alatt él­ném társadalmi munka- olvasni a két hónapra ról van szó. se nem kö- kijelölt olvasmányanyn­zösségi felajánlás telje- got. Közben még ké­sítéséről. A fogalom erős szülni orosz órára, meg hasonlatosságot mutat marxizmus szeminári­azzal a jelenséggel, mit umra. Hát ez szörnyű, üzemeinkben hóvégi, hogy mennyi kőtelező vagy negyedévi hajrá- olvasmány van! Szór­nak neveznek — ha le- nyű, hogy üt nap alatt mnrndtak a tervteljesí- nem lehet elvégezni két tésben. Csnk itt nem hónap munkáját! Azel­százalékokban, hanem a szántabbja nekiront a kijegyzetelt olvasmány könyvhalmaznnk és ol­oldalszámával mérik a vas: órán. tízpercben, terv teljesítését. A do- éjjel-nappal, utcán vil­log kezdődik azzal, hogy lamoson, menzán é« mo­óv elején az előadó ki- zielóesarnokhan. De csak ham — csattognak a lá- mint napraforgók lesik bak a vörösbarna lép- " naP esőfokokon. Aztán öt bátut talál magának he­pcrcrc elcsendesedik min- tt'ct. Lcill, dcn. Hősünk, — akiről holmiját. Az előadó to szó esik — nyugodtan vább beszél, a fejek me Ián a kötelező Olvas- magát — kijegyzetelni ... , ... rnányok jegyzékét — már nincs ideje. A lus­jarasát. V égre közli A bemutatás tábbja megelékszlk a (egyes ' mennyiségekre másolással: elkéri va­rendezgeti beosztott) határidejét lakitól a jegyzetét és le­is. Az első határidő másolja szórói-szóra, tisz­mondjuk október 31. Az teletreméltó eröfeszités­clőarfó október 15-én be- sel, pontosan ügyelve sétál a Potöfi-sugárút Eint a jegyzet fölé ha- jelenti. hogy hó végén a „szöveghüségre". A napsütötte oldalán. (Gon- jóinak. S barátunk ahogy beszedi a kötelező olvns- „sztoikusok nem csi­dolatórája háromnegyed körülnéz, ébred rá, hogy mánvok jegyzékét. Az nálnnk semmit. Várnak i J _ .1 illető évfolyam felszisz- és készítik az előre meg­nyolcat jelez.) Befordul minden rsmeretlen: majd mágtU)p el. ínCTlm„zott önkritlké': a Táncsics Mihály-utcá- siptös zavarában más felejti nz egészet, mint „Hát igen. így ... de cz­ba. Nagy csend sehol terembe nyitott be. Most valami rosszemlékű nyo- után. elvtársak.. I" S , , . - áll «V« M rf A t A /llrprtf U n,l — ? 1- 4. II .. —I. 4.1.11. — B — egy teremtett lélek. mar mindegy - be kell Meglepődik kissé. de várni a felmentő csen­még őrzi nyugalmát. Az Sct«st. Megadva ma­előcsarnokban megnézi végzetének, néz ki az órát: - Jaj tíz pere- az ablakon. * ee! mult nvolc! -fölök ti- valami érdekeset n tok. hogy az eikésők balpálya elszórt füeso­miért késnek mindig tíz mokka! tarkított salak percet!) Akkor azután ján. mnsztó álmot. Közben mikor megbukik a vizs telnek-múlnak a napok, gán. torkára forr a szó — egyesek szorgalma- és elveszti nyugalmát, san jegyzetelnek. Az De kérem, én tanultam utolsó hét elején az elő- _ mondja és esodálkoz­felfedez-e adó órán szól a eso- va flézi a beírt elégte fut- poTtvezetőnek. hogy 31- Pedig ezen nlne? .... , . «emmi esodulkoztato: a SZC,,JP oflsze ps V1S5"' ..rohammunka módszere" be hozzá a füzeteket. Es mindent most indul a roham­ra egm 11 >ry uraz: Papp Zoltán céné és Papp Sándorné. Ök a sze­gedi Táncsics termelőszövetkezet ©gyapotos munkacsapatának* tag­jai. Még a csípős reggel beállnak a gyapottáblába, melynek hófehér termése, mint megannyi pamacs virít a megbarnult száron. Sok gond. sok vesződséges munka volt a szüretelésig, dehát az már a multté, s szorgos kezek nyomán kupacokba gyűlik a ©fehér arany*. Nem fizet rosszul a gyapot, mert holdja átlagosan igencsak meg­adja az öt mázsát. Éppen a tninip adtak át tíz mázsát, s ebből hét mázsn volt az első-, két mázsa a másod- és egy mázsa pedig a har­madosztályú. Az elsőosztályú má­zsájáért ezer, a másodosztályú má­zsájáért 800, a harmadosztályú mú­zsájáért pedig 600 forintot kapnak. A termés leszedése után így jó párezer forint kerül a szövetkezet kasszájába: a tagság hasznára. Csillag Vincéné keze is fürgén jár s gyorsan igazítja meg fején fehér kendőiét, amely kissé félre­csúszott. Arca mosolygós, vidám — olyan mint a többieké. Ö ezév június 8-án lett szövetkezeti tag s azóta megízlelte a közös életet, amelyet megszeretett s amelytől jó életét bizton várja Jött utána a fia is, ő meg a tehenészetben te­vékenvkedik. mert hát ügyes, talp­raesett a gyerek. Szeretem én a közös mun­kát, jól megvagyunk itt — így Csillagné, aki először szüreteli a gyapotot. S az őszi verőfényben tündöklő földön olykor a gondolat is elkalandozik. Felötlött fejében egyszer ez ls: ©Hát ugye, évekkel ezelőtt ki hitte volna, hogy meg­terem itt minálunk a gyapot. Bi­zony nevettünk, mikor régebben a gyapottermesztésről Volt szó, dohát sokszor az ember csak a szemének hisz*. Most ő előtte is ott a való­ság, hogy a felszabadult nép tehet­sége, akarata hazánkban is meg­honosította a forró égöv egykori növényét — a fontos nyersanyagot. — Ma elhagyunk Vúnyáné! Néz­zük. ki szed ma többet?! — kiáltja el magát olyan tréfálkozó formán Ördögh C. Istvánná, a munkacsa­pat vezetője. Szava keveredik a traktorpuffogással, mert kicsit odább tőlük géppel vetik a búzát. Ványa Jánosné mosolyog. F.dtíig ő szedett a legtöbbet, s ezután sem akarja hagyni magát. ©Jól van, keljetek versenyre velem — gen© dolja —, úgysem értek a nyomom© ba.* S azt mondja: — Nem hagytok el! Ahogy telnek az órák, s a nap delelőre kapaszkodik az égre, ak© kor már bizony látni, hogy Ványa Jánosné megint első lesz a szedés­ben. s csakugyan nem tudják ei© hagyni. Valaki aztán megjegyzi: ©Hiába, Ványáné a gyapotszedő mester, őt már csak nem lehet elhagyni*. A hét asszony között nz egy lány Kószó Mária. Kék overál az öltözete; fején fehérpettyes pi­ros kendő s fürgén lépeget a sn© rok között. Távolabb tőle ott az édesanyja: Kószó Istvánná. Olykor, óvatosan, hogy a többiek ne lás­sák, gyönyörködő pillantást vet a lánya felé. Kicsit és joggal büszke is rá. Mert a nyáron, kombájnnal aratott a szövetkezeti földön. Akár a férfi, úgy megállta helyét a kom­bájn nyergében. Serény és víg a munka a gya­pottáblán. Nincsenek híjával, ha úgy esik, a tréfának sem. Ott van a 78. életévébe lépett Farkas Csa­mangó Istvánné. Pirinyót hajlott a háta, de az nem tesz semmit, mert jól birja magát és valahogyan egész megfiatalodott a közös mun­kában. Ügy ismerik, mint az egyik legjobb tréfacsinálót. Dalol, énekel is: ©Ha tunná a feleségem, majd anna az énnékem, ajla, ajla, csu­hajla .. .* Pár pillanatra aztán még táncra is perdül, s tréfásan karrn kapja a közelében álló asszonyt Mert táncolni is szeret, s * nyáron az aratás kezdetén, amikor nóta­szóra suhantak bele először a ka­szák a rendbe, úgy táncolt, hogy csak úgy porzott a föld. Gyűlik, szaporodik a ©fehér arany*. A hét asszony, meg az egy lány úgy igyekszik, hogy a szűre© tet november 7-ig. a Nagy Októ© béri Szocialista Forradalom 36, évfordulójáig, annak tiszteletére befejezzék,

Next

/
Thumbnails
Contents