Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-03 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK f A Jutagyár dolgozóinak munkája a minőség megjavításáért Megkezdődött a gyapotszüret a Szegedi Kertészeti Technikum algyői tangazdaságában Az Egyetemi Könyvtár a tanulás szolgálatában MDP CSONGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVF. 232. SZÁM ARA 60 FII.LER SZOMBAT, 1953. OKTÓBER 3. r A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megalakulása elé A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatainak szellemében kormányunk tervszerű és kiterjedt harcot folytat népünk életszínvonalának emeléséért, kulturális szükségleteinek fokozott kielégítéséért. Ez a két célkitűzés elválaszthatatlan egymástól: az anyagi életszínvonal emelkedése nemcsak dolgozóink kedélyére, de kulturális érdeklődésükre is kihat. A több szabadidő, a magasabb fizetések lehetővé teszik a kulturális igények fokozott kielégítését; ugyanakkor a kulturális igények fokozott kielégítése visszahat a termelésre és ezen keresztül az anyagi életszínvonal emelkedésére: ha vidámabb, tartalmasabb, gazdagabb az emberek élete — jobban megy a munka, gyorsul a szocializmus építése. A kulturális igények fokozott kielégítése nemcsak a szó szűkebb értelmében vett szórakozást jelent. Dolgozóinkban elevenen él a vágy a műveltségük, általános tájékozottságuk fejlesztésére. Szinte azt lehet mondani, hogy csak a helyes formákat kell megtalálni, amelyek között ez a kultúrszomj kielégülhet. Népünk kulturális színvonala emelésének, igényei kielégítésének igen fontos eszköze a tavasszal megalakult Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, amelynek megyei szervezete létrehozására a holnapi napon gyűlnek össze Szegeden megyénk legkiválóbb értelmiségi dolgozói. Az új Társulat munkájának igen nagy a társadalmi jelentősége: A szocialista társadalom felépítéséhez, terveink teljesítéséhez, bonyolult műszaki és agronómiai feladataink megvalósításához nemcsak jó szakoktatásra van szükség, de szélesítenünk kell népünk látókörét, fokozni az új iránti érdeklődését is. Az általános műveltség emelése, a tudományos ismeretek terjesztése nélkül nem válhatnak dolgozóink sokoldalúan fejlett, valóban szabad emberekké, akik tudatában vannak saját, történelemformáló erejüknek, erőteljesen fejlesztik az ipari és mezőgazdasági munka termelékenységét, valamint a népi gyökerekből táplálkozó tudományt és művészetet is. Maga a fejlődés tűzi tehát napirendre olyan szervezet létrehozását, amely képes a legsokrétűbb természettudományi és társadalomtudományi ismeretek terjesztésére, a dialektikus és a történelmi materializmus egyedül következetesen tudományos világnézete szellemében. Csak ilyen ismeretekkel, ezzel a világnézettel felvértezve tudnak a dolgozók tájékozódni a nemzetközi politika és országunk fejlődésének bonyolult kérdéseiben, lesznek megközelítbetetlenek az ellenséges hírverés számára. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a tudományos ismeretek terjesztését nem lehet egyedül az állami oktatás eszközeivel megvalósitani. Komoly eredményt csak akkor remélhetünk, ha biztosítjuk az értelmiség különböző rétegeinek, elsősorban legjobb tudósainknak, szakembereinknek önkéntes közreműködését ebben a munkában. * Ahhoz, hogy tudósaink, művészeink, mérnökeink, orvosaink, kiváló pedagógusaink eredményes és színvonalas ismeretterjesztő munkát tudjanak végezni, szükség van magának az értelmiségnek a továbbképzésére is. Értelmiségünknek le kell küzdenie műveltségének a múltban gyökerező hiányosságait, saját sorai között a burzsoá nézetek maradványait és elsajátítania a marxizmus-leninizmus harcos világnézetét. Egészen bizonyos, hogy az a munka, amelyre értelmiségünknek a TTIT keretei között lehetősége fog nyílni, nemcsak munkásosztályunk és parasztságunk számára lesz hasznos, de igen sokat fog tanulni belőle értelmiségünk is, amely ezen az úton még jobban megismeri majd dolgozó népünket, mégjobban összeforr vele. Az új szervezet folytatja és jelentősen továbbfejleszti a Természettudományi, Irodalomtörténeti és Történelmi Társulat keretében eddig lefolytatott propagandamunkát. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a most megszűnő szervezetek keretei között végzett munka igen sok tekintetben nem felelt meg népünk növekvő igényeinek. sem az előadások színvonalát, sem pedig szervezettségüket tekintve. A Társulat új előadási anyaga lehetővé teszik majd, hogy az előadók alaposabban elmélyedjenek a témában és magasszínvonalú, valóadók csak akkor tarthatják meg előadásukat, amikor azt a Társulat szervezeteinek megfelelő szakosztályai már előzetesen megvitatták és jóváhagyták. így bizonyosan csökkenni fog a színvonaltalan, hibás előhdások száma és biztosítani lehet a minőség folyamatos emelését. A TTIT megalakulásával ki is szélesedik az ismeretterjesztő munka; az új Társulat keretében külön szakosztályok fognak foglalkozni a politikai, filozófiai és művészeti ismeretek terjesztésével. Ami az előadások szervezését illeti — itt fontos feladat vár a különböző tömegszervezetekre, mindenekelőtt a szakszervezetre és tanácsaink népművelési apparátusára. Ezeknek a szerveknek az eddiginél sokkal jobban figyelembe kell venniük a dolgozók véleményét és kívánságát ez előadások témáinak kiválogatásában, sokkal szervezettebben kell tájékoztatniok a dolgozókat az előadások helyéről és időpontjáról. Meg kell szűnnie annak a tarthatatlan állapotnak, hogy az ismeretterjesztő munkát egyes kulturális szerveink felesleges nyűgnek tekintik, de annak is, hogy bürokratikus, adminisztratív módszerekkel -szervezik"" a hallgatóságot, ami természetesen azt eredményezi, hogy a dolgozók nem ismerik fel az ismeretterjesztésben saját igényeik kielégítését. Csongrád megyében az ismeretterjesztő munkát egészében véve pozitívnek kell értékelni. Például augusztus hónapban megyénk területén 106 előadás volt, közel 5100 hallgatóval. A megtartott előadások jelentős mértékben járultak hozzá megyénk dolgozói általános műveltsége emeléséhez. De hogy nincsen minden rendjén az ismeretterjesztő munka területén megyénkben, azt egy-két példa is bizonyítja: Nemrégen Sövényházán a kultúrotthonban megtartandó előadást táncmulatsággal kötötték egybe és nagyobb gondot fordítottak az utóbbi megszervezésére, mint az előadás meghallgatását történő mozgósításra. Ugyanitt a politikai előadást a táncmulatság egyik szünetében tartották meg. Egyes előadók felkészülésében is vannak hiányosságok. Az egyik előadó a hozzá intézett kérdéshez azt válaszolta, „a hazaszeretet nem jelenti másnyelvű népek SZÜKSÉGSZERŰ (a szerkesztőség kiemelése) gyűlöletét". Nyilvánvaló, az irodalmi szakosztály előadójának elvi tévedése, mert a hazaszeretet az egyáltalán nem jelentheti más népek gyűlöletét. Meggondolatlanul lett használva a „szükségszerű" szó s ebből komoly hiba származott. Az előadásos propaganda fejlesztése mellett az új Társulat fontos feladata lesz az írásos ismeretterjesztés fokozása és minőségének emelése. E téren a Társulat folyóiratai a méltán népszerű Élet és Tudomány című hetilap és a havonként megjelenő Természet és Technika jelentős szerepet játszik. Abból a tényből, hogy a TTIT az értelmiség társadalmi szervezete lesz, következik, hogy munkája csak az értelmiség önként vállalt tevékenysége állandó aktivitása, kezdeményezése alapján folyhat sikeresen. Ezért rendkívüli a jelentősége annak a megmozdulásnak, amelyen keresztül az új Társulat megyénk értelmiségeinek nagy töméséit vonja be munkájába, a holnap összeülő megyei közgyűlésnek. Megyénk érelmiségeinek legjobbjai a közgyűlésen új, fontos munkát vállalnak, olyan munkát, amely szakmájuk gyakorlása mellett minden értelmiségi nagyjelentőségű hazafias feladata. Műveltté tenni a magyar népet: erről álmodoztak a magyar történelem legkiválóbb tudósai, művészei, államférfiak Apáczai Cseri, Tótfalusi Kiss Miklós, Tessedik, Bessenyei, Berzeviczy, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Széchenyi, Kossuth és Petőfi, Móricz Zsigmond és Ady, Bugáth, Eötvös Lóránt, Korányi. Értelmiségünk büszke lehet arra, hogy e nagy elődök művének folytatójaként hozzájárulhat, a kulturáltabb, művelt Magyarország megteremtéséhez, szabad, öntudatos és képzett dolgozók neveléséhez. Ezt a nagyjelentőségű munkát Csongrád megye minden becsületes dolgozójának rokonszenve kíséri és megyénk értelmisége e munkához meg fogja kapni á párt és az állami szervek fokozott támogatását. A Magyar Dolgozók Pártja Csongrádmegyei Bizottsága az új Társulatnak a fenti nemes célok mielőbbi elérése érdekészegedeletébőL Városunk szégyenteljesen elmaradt az öszi szántés-vetési munkával ban népszerű előadásokat készítsenek. Ezt szolgálja az a célkitűzés is, hogy az elő- ben eredményes, jó munkát kivan. Jóvőévi kenyerünk függ attól, időben vetjük-e el a búzát, a kenyeret adó magot. Ezekben a napokban komoly és felelősségteljes munka hárul Szeged dolgozó parasztjaira; tszcs-tagokra, egyénileg dolgozó parasztokra egyaráut. Amerre szem ellát a határban, sokfelé talpon áll a kukoricaszár, bár csőrgösro száradt a levele és megérett a termés. A napraforgó lekonyult feje is összezsugorodva, felpördülve, kiált a dolgozó kezekért. Legtöbb tábla napraforgó termí-ének is cséplőgépbe volna a helye. Várja a föld nz ekét, a vetőgépet, a magot. De elmondhatjuk Szeged dolgozó parasztjai ezideig nem adták meg a tőlük telhetőt a földnek. Tormelőcsoportjaink, de egyénileg dolgozó parasztjaink is elmaradtak a betakarítással. A kukorica szedést a tszcs-k 85, az egyénileg dolgozó parasztok 73 százalékig végezték el. A' szárvágással és hírdással méginkább elmaradtak. Kinn a földön koppaszfja a kukoricaszárat a szél, szívja a nap, szemünk láttára pusztul napról-aupra az értékes takarmáuy és e mellett míg talpon áll a szár, nem hasíthat eke a földbe, nem szórhatja a vetőgép a magot. A vetés késleltetése pedig egyet jelent a termés csökkentésével. A korai vetéssel a bőtermést alapozzuk meg. Erre kell gondolnia a szegedi dolgozó parasztoknak is ezekben a napokban. A vetéshez első lépés a betakarítás, majd pedig a vetőszántás. Ezzel sincs mit dicsekedni. 20 százalékra teljesítette városunk a votöszántást. A minisztertanács határozata kimondja, az ősziárpát legkésőbb szeptember 30-ig cl kell vetni. Az őszi takarmánykeveréket október 10-ig,. s amikor megállapítjuk, hogy csúfos lemaradás van az ősziárpa vetésénél, azt kell mondanunk, hogy az őszi takarmánykeverék vetését is gyorsítanunk kell. Azt a számos segítséget, amelyet pártiunk és kormányunk juttatott eddig és juttat ezután is dolgozó parasztjainknak, arra kell, hogy buzdítsa Szeged dolgozó parasztjait is. hogy percnyi késedelem nélkül, valamennyien fogjanak hozzá a szántás-vetéshez, s most, amikor aláírják a Negyedik Békekölcsön j(gyzési ívet, s megtakarított fillérjeikkel, a jobb életük megvalósítását segítik elő, gondoljanak arra, hogy elsőrendű kötelességük a becsületes, szorgalmas munka az őszi szántás-vetés mielőbbi elvégzése. Hazánk gazdasági erejét növeljük a békekölcsönjegyzéssel A DÁV" dolgozói a .Negyedik Békekölcsönjegyzés napján a munkaidő megkezdése előtt lelkes hangulatban gyülekeztek, hogy ünnepi röpgyűlésen tárgyalják meg a kormány felhívását a békekölcsönjegyzéssel kapcsolatban. A röpgyűlés előtt vidám zeneszó mellett csoportokba tömörülve beszélgettek a jegyzésről. Vlasits József lakatos azt mondotta, hogy a dolgozó nép a kormányprogramm megvalósításához elsősorban jobb munkával járulhat hozzá. Hattayer István sztahanovista szerelő úgy vélekedett, hogy minden jegyzett kölcsönkötvény hozzájárulás saját jólétünk emeléséhez. Ugyanakkor ezzel a pénzzel is hazánk gazdasági erejét növeljük. A lelkeshangú röpgyűlés után kezdetét vette a Negyedik Békekölcsön jegyzése, melyben a DÁV dolgozói már az első napon 97 százalékban lejegyeztek. Jurka József fl kormányprogramm mielőbbi megvalósulásáért is jegyeztünk Örömmel jelentjük, hogy a mai napon ' irodánk dolgozóinak 98 százaléka lejegyezte a Negyedik Békekölcsönt. Dolgozóink lelkes hangulatban jegyezték a békekölcsönt. Többen kijelentették, hogy tudják és érzik, hogy a békekölcsönjegyzéssel a kormányprogramm mielőbbi megvalósítását is elősegítik. Irodánk dolgozói tudatában vannak, hogy minden lejegyzett forint népünk életszínvonalának emelését, ezen keresztül pedig saját egyéni életük szebbé tételét is célozza. Műszaki értelmiségünk megtette kötelességét a hazával szemben, mintegy bizonyítva azt, hogy méltó kormányzatunk, pártunk megbecsülésére és továbbra is, miként eddig is, becsülettel építi a szocializmust, szolgálja népünk felemelkedését és boldogulásának nagy ügyét, Péter Sziiveszterné Szegeden a tatarozási munkák során egész utcasorokat, épület tömböket állvány övez, s a kormányprogramm megvalósulása nyomán egyre szebb lesz városunk. Erre és a 200 új lakás építésére az életszínvonal további emelése érdekében jegyeznek most békekölcsönt Szeged dolgozói is, hogy még több jusson a dolgozók igényeinek mindenirányú kielégítésére. Képünk a Vár-utca, Sztálin-sétány és a Deák Ferenc-utca által határolt beállványozott épülettömb Sztálin-sétányi oldalát mutatja.