Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-25 / 225. szám

OELMAGYARORSZAG PÉNTEK, 1953. SZEPTEMBER 25 l'ártélei é» pár (építés + A kiskundorozsmai pártcsoportok munkájáról 4 K6*,,»ntl Veaetöaég júnluíiJMég jobb eredményeket tudnának júntu>t — az üzemi pártcsoportokra vo­natkozó — határozata óta Klskun­dorozsma pártalapszervezeteiben je­lentős fejlődés következett be. Ki­épültek a pártcsoportok, megvá­lasztották a pártbizalmiakat. A pártcsoportok az üzemekben ter­melési egységenként, tsz-ekben bri­gádonként alakultak meg. A he.yi pártbizottság nagy gondot fordít a pártcsoportok, pártbizalmiak mun­kájának ellenőrzésére. Az alapszer­vezetek titkárai azonban még nem mindenütt értették meg a pártcso­portok jelentőségét a párt- és kor­mányhatározatok végrehajtásában. Pedig ott, ahol rendszeresen fog­lalkoznak a pártcsoportokkal, párt­bizalmiakkal, eredmények észlelhe­tők. A Pamutszövőben és a József Attila tsz-ben például még nem hiba nélkül, de egyre Jobban, egy­re eredményesebben dolgoznak a pártcsoportok. A PnmutnaHvőben a pártcsopor­tok nagyban elősegítették a neve­lőmunkát. A jó felvilágosító mun­ka, a dolgozók termelésre való mozgósításának eredményeként rz üzem teljesíti tervét. Minőségi At­laga is 97.1 százalékos. Az agitáció eredménye nyilvánul meg Lajkó Mihályné pártonkívüli dolgozó jó munkájában is, akinek teljesítmé­nye 107 százalék és 98 százalékos minőséggel dolgozik. Alkotmányunk ünnepén jutalomban ls részesült Kónya Jánosné pártbtzalmí, mi­vel pártcsoportja rendszeresen fog­lalkozott Lajkó Mihálynéval, ez a segítés, ez a nevelés abban gyü­mölcsözött, hogy Lajkó Mihálynét alapszervezete tagjelöltnek java­solhatja. A kommunisták legjobbjalból vá­lasztották meg a Pamutszövőben a pártbízalmiakat. Ezek az elvtársak a politikai oktatásban is résztvet­tek s ezáltal képesek arra, hogy elvtársalkat politikailag neveljék. Az alapszervezet vezetősége rend­szeresen ellenőrzi a pártbizalmiak, pártcsoportok munkáját. Ezek a beszámolók a legjobb pártbizaJ­miak módszereinek terjesztői ts. elérni, még eredményesebben tud­nának dolgozni a Pamutszövő kom­munistái, pártcsoportjai, ha rend­szeresen megtartanák a pártcsoport értekezleteket és az ott hallottakat üzemen kívül, a dolgozó parasztok körében végzett politikai nevelő­munkában is hasznosítanák. Erő­sítenék ezzel a munkás-paraszt szövetséget. A József Atilla tsz pártcso­portjai a munkacsapatokban és bri­gádokban végeznek kommunista nevelőmunkát. Agitációjuk ered­ményes s nagy része van abban, hogy a tsz elnyerte a járási ván­dorzászlót a jó munka, az állam iránti kötelesség hazafias teljesíté­sének kitüntető jelképét. A tsz pártszervezete a munka minden területére elküldi a kommunistá­kat, megbízva őket azzal, hogy a pártonkívüliek között ismertessék a párt politikáját, a párt és a kor­mány határozatait. A kommunis­ták feladata az, hogy úgy neveljék a pártonkívüli dolgozókat, hogy azok is a párt politikájának szellő­mében dolgozva erősítsék a közös gazdaságot, hozzájáruljanak fejlő­déséhez. Hiba azonban az, hogy a.párt­szervezet vezetősége nem t tart rendszeres pártbizalmi értekezlete­ket, amit a pártszervezet titkára, Szigeti elvtárs a községi pártbi­zottsági ülésen el is ismert. Kom­munista önbírálatot gyakorolva tett ígéretet e hiba kijavítására. El­mondotta ugyanakkor Szigeti elv­társ azt is, hogy a termelőszövet­kezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak tanácskozásán elhang­zottakat, valamint a tanácskozás határozatát a pártcsoportok min den tagjának bevonásával a tsz tagságával ismertetik. A pártesoportolt a községi alapszervezetnél és a gépállomá­son nem így dolgoznak. Bár eze­ken a helyeken is létrehoztuk a pártcsoportokat, de azok nem töl­tik be szerepüket. A pártbizalmiak munkájukat a rég* tízesbizalmi rendszer alapján végzik s figyel­mük csak az adminisztrációs fel­adatokra korlátozódik. Ennek oka az, hogy az alapszervezet vezető­sége sem ismerte fel a pártcso­portmunka jelentőségét. Emiatt nem is tartanak rendszeresen párt­bizalmi és pártcsoport értekezlete­ket. A páracsoportok tehát nem se­gítik megfelelően a nevelőmunkát n párt- és a kormányhatározatok végrehajtását. Első és legfontosabb kötelessége a pártcsoportnak, hogy mozgósít­son a termelési feladatok teljesíté­sére — túlteljesítésére.' Vonatkozik ez különösen a gépállomás párt­csoportjaira, ahol az ősziek betaka­rításával, a szántással-vetéssel a jövő évi bő termés alapját kell megvetniök. Mind a községi alapszervezet­nek, mind a gépállomás pártszer­vezetének meg kell javítania mun­káját. Dolgozzanak nagyobb terv­szerűséggel és a Pamutszövő, vala­mint a József Attila-tsz pártszer­vezetének példája alapián mozgó­sítsák a kommunistákat a tervfel­adatok maradéktalan teljesítésére. A termelésben való helytállást a pártcsoportok tagjainak éppen olyan kommunista kötelességüknek kell tartaniok, mint például a tag­díjfizetést. Harcoljanak a selejt el­len a takarékosságért. Pártcso­portjukban fejlesszék a bírálat-ön­bírálat szellemét, mint a kommu­nista nevelés fő eszközét. Harcol­janak szüntelenül a termelékeny­ség emeléséért, a munkafegyelem megerősítéséért és ne tűrjék meg az ellenség hangját se a pártcso­porton belül, se a munka bármely területén. Legyenek éberek; lep­lezzenek le minden ellenséges meg­nyilvánulást. És pártcsoportjaink a központi Vezetőség ezévi júniusi — üzemi pártcsoportok munkájára vonatkozó — határozata alapján szervezve munkájukat képesek erre. Mozgósítsák hát a dolgozókat a kormányprogramm megvalósítá­sára, a dolgozó nép életszínvonalá­nak további emeléséért. Dudás Béla, az MDP dorozsmai párt­bizottságának titkára A Koreával foglalkozó politikai értekezletnek „kerekasztal" jellegű konferenciának kell lennie Visinszkij elvtárs felszólalása az ENSZ főbizottságának szeptember 22-i ülésén New-York (TASZSZ) Szeptember 22-én délelőtt ülést tartott az ENSZ főbizottsága, hogy megtár­gyalj® a Szovjetunió küldöttségé­nek javaslatát, amely indítványoz­za, hogy további két kérdést tűzze­nek a közgyűlés mostani üléssza­kának napirendjére: 1. „A főtitkár emlékirata a köz­gyűlés 1953 augusztus 28-án hozott „C" határozatának végrehajtásá­ról", 2. „Az új világháború veszélyé­nek elhárítását és a nemzetközi fe­szültség enyhítését szolgáló intéz­kedésekről". Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió küldöttségének vezetője miután megmagyarázta azokat az okokat, amelyek miatt a Szovjetunió kül­döttsége szükségesnek tartja az említett pontok napirendre tűzését, a továbbiakban a koreai kérdéssel foglalkozó politikai értekezlet összetételének kérdéséről szó­lott. Ennek a kérdésnek a 7. ülésszak harmadik ré­szén történt megvitatása során — mondotta Visinszkij elvtárs — né­zeteltérések keletkeztek a fegyver­szüneti egyezmény 60. pontjának értelmezését illetően. Az egyik fél — amelyet, főként az Amerikai Egyesült Államok képviselt — e cikkely olyan értelmezéséhez ra­gaszkodott, amely kizárna a Koreá­val foglalkozó politikai értekezle­ten való részvételből minden olyan országot, amelynek csapatai nem vettek részt a hadműveletben. Nekünk — folytatta Visinszkij elvtárs — az volt a véleményünk, — és ma is az —, hogy ez az ér­telmezés hibás. Azt az álláspontot védelmeztük, amelyet egész sor más küldöttség ls támogatott. E küldöttségek együttvéve az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyharmadát teszik. A mi álláspontunk szerint a politikai értekezletet mint „ke­rékasztal", jellegű konferenciát kell összehívni. Ez azt Jelenti, hogy az értekezlet ne a hadvi­selt felek értekezlete legyen, hanem vegyenek részt rajta a hadviselt feleken kívül más olyan országok Is, amelyeknek érdekük a koreai kérdés békés rendezése, a politikai értekez­let sikeres lebonyolítása, sike­res befejezése. Visinszkij elvtárs utalt arra, hogy fcmidőn a közgyűlés kötelezte a fő­titkárt, terjesszen elő jelentést er­ről a kérdésről, sénkinek sem le­hetett semmi kétsége az iránt, hogy e jelentés szabja meg a köz­gyűlésnek és az egész Egyesült Nemzetek Szervezetének további állásfoglalását olyan fontos ügy­ben, mint a koreai kérdés, így te­hát a politikai értekezlet kérdésé­ben ls. — Ml — mondotta a továbbiak­ban Visinszkij elvtárs — nagy je­lentőséget tulajdonítottunk éppen ezért annak, hogy magát a Jelen­tést a közgyűlésen tárgyalják meg. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az egész kérdésnek, mert szem előtt tartjuk, hogy a közgyűlésnek a „C" határozatban kifejezett akarata nem értelmezhető másként, mint úgy, hogy ezt a kérdést meg kell tárgyalni, a sikeres megoldás érde­kében. A közgyűlés nem foglalhat el ebben a kérdésben semleges ál­láspontot, még kevésbbé zár­kózhat el az állásfoglalástól, hi­szen e kérdés az egész világot érdekli és a béke fenntartásá­nak közvetlen feladatába vág. Ez pedig az Egyesült Nemze­tek Szervezetére tartozik. Lodge, az Egyesült Államok kép­viselője ellenezte a Szovjetunió küldöttségének javaslatát. Lodge utalt arra, hogy a koreai fegyverszünet — véleménye szerint — „rendkívül sebezhető". Ezzel a megjegyzéssel ijeszteni próbálta a másik felet, miután utalt arra, hogy az Egyesült Államok esetleg megbontja a fegyverszünetet. A főbizottságban lefolyt vita vé­gén Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. Ki­mutatta: Tarthatalan Lodge és má­sok politikája, akik ellenzik azt a szovjet javaslatot, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére a főtitkár emlékiratát. Visinszkij elvtárs rá­mutatott, hogy Lodge elárulta: to­vábbra is kitart a közgyűlés által augusztus 28-án elfogadott javasla­tok mellett, amelyek meghatároz­ták a politikai értekezlet összetéte­lét és ezen belül amellett, hogy ki­rekesszék a politikai értekezleten résztvevők közül a semleges orszá­gokat. Ugyanakkor Lodge ellentmon­dásba került önmagával, ami­kor azt állította, hogy maga az értekezlet illetékes eldönteni az értekezlet összetételének kér­dését. Ennek az álláspontnak illogikus volta annyira szembetűnt, hogy a Szovjetunió képviselőjének meg­jegyzése következtében a jelenlé­vők hosszantartó nevetéssel fordul­tak Lodge felé. Visinszkij elvtárs felszólalása után szavazásra tették fel a szov­jet küldöttség javaslatát. A Szov­jetunió és Lengyelország képvise­lője a javaslat mellett szavazott. 10 ország képviselői a szovjet ja­vaslat ellen szavaztak. A jugoszláv küldött tartózkodott a szavazástól. A főbizottság szeptember 22-i, délutáni ülésén egyhangúlag elfo­gadták a Szovjetunió küldöttségé­nek azt a javaslatát, hogy tűzzék a közgyűlés 8. ülésszakának napi­rendjére ©az új világháború veszé­lyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló in­tézkedésekről* szóló kérdést. Szolnok megye vezet a kukoricabegyiijtéshen A kukoricabegyüjtésben Szolnok megye vezet. Csongrád megye a negyedik a megyék közötti ver­senyben. A napraforgóbegyüjtésben Győr megye az első, Csongrád megye a nyolcadik a megyék között. A burgonyabegyüjtésben Nóg­rád megye áll az élen. Csongrád megye az ötödik helyen áll. Az iráni helyzetről Külpolitikai krónika Zavarok az alom- és hidrogénzsarolás ütemtervének teljesítésében Drew l'earson, a „Daily Mirror" című lap szemlrirója, aki rendszerint igen jólértesült az amerikai külpolitika kulisszatitkait illetőleg, érdekes dolgokat irt szeptember 12-én. Beismerése szerint: „habár véleményünk szerint Oroszországnak előbb vagy utóbb kellett, hogy legyen hidrogénbombdja, tudósaink közül senki sem várta, hogy az ilyen gyorsan fog menni. Ez a körülmény jelentős mértékben felborította az amerikai ütemtervet..." Es Pearson szerint a szovjet kormány közleménye egy szovjet hidrogénbomba-fajta kipróbálásáról nemcsak a „hidegháború" általá­nos amerikai ütemtervét borította fel. Mint kiderül, „az elnök asztalán... feküdt a hidrogénbombáról szóló nyilat­kozat terve, amelyben az elnök figyelmeztette a világot és az amerikai népet azokra a borzalmakra, amelyekkel a hidrogén­bomba alkalmazása jár". Pearson közleményéből kiderül, hogy a tizenötször (!) átirl beszéd előkészítésében tevékenyen résztvett az elnök külön tanács­adója a „hidegháború" tervezésének területén. IA Fehér Házban még ilyen rendeltetésű hivatalos személy is van.) Mindenek végezté­vel elhatározták, hogy Ehcnhower ősszel megtartja ezt a beszédet, amelyben azonban — Pearson tanúsága szerint — nincs válasz arra a kérdésre, hogy „mit tehet az Egyesült Államok a hidrogénbom­ba alkalmazásával folytaiolt háború megakadályozására". Ekésen­szóló beismerés! Mint ismeretes, a szovjet hidrogénbomba kipróbálásáról szóló kormányzati közleményben rámutattak arra, hogy a szovjet kormány többizben javasolta a többi országok kormányainak a fegyverkezés jelentős csökkentését, az atomfegyver és más tömeg­pusztító fegyverek alkalmazd iának betiltását és azt, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezetének keretében szigorú nemzetközi ellenőr­zést gyakoroljanak a tilalom betartására vonatkozólag. A szovjet kormány ebben a közleményben hangsiílyozta, hogy most is szilái­don kitart álláspontja mellett. Ilyen körülmények között különö­sen figyelemreméltó a jól tájékozott újságíró tanúságtétele arról hogy az Egyesült Államok jezetö körei semmi pozitív lépésre nem készülnek a hidrogénbomba betiltása érdekében. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió minisztertanácsának részvéttávirata a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnökségéhez és a Mongol Népköztársaság minisztertanácsához Moszkva (TASZSZ) A Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnökségé­nek és a Mongol Népköztár­saság Minisztertanácsának, Ulan-Bator. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély részvétét fe­jezi ki* a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnökségének és a Mongol Népköztársaság Minisz­tertanácsának G. Bumacende, a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnöksége elnökének el­hunytával bekövetkezett súlyos veszteségért. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége, a Szov­jetunió Minisztertanácsa. 1953 szeptember 23. A Szovjetunió külügyminisztériumának részvóttávirata a Mongol Népköztársaság külügyminisztériumához Moszkva (TASZSZ) A Mongol Népköztársaság külügyminisztériumának, Ulan-Bator. A Szovjetunió külügyminiszté­riuma mély részvétét fejezi ki G. Bumacendének, a Mongol Nép­köztársaság nagy népi hurálja el­nökének elhunyta alkalmából. A Szovjetunió külügyminisztériuma 1953 szeptember 23. Kémbandát számoltak fel a Német Demokratikus Köztársaságban Berlin (TASZSZ). Az „ADN" hír­ügynökség közli, hogy Nyugat-Ber­linben az „üzemegészségügyi inté­zet" álarca mögé bújva működik a német titkos szolgálat kémszervo­zete, amelyet az amerikai titkos szolgálat vezet cs pénzel. A kém­központ vezetője Döring, valódi nővén Flammenborg, a hitleri hadsereg volt tábornoka. A kém­központ helyettes vezetője és a kémszervezet nyugatberlini fiók­intézetének vezetője Boekolberg, valódi nevén Hartmann volt rend­öre-zredes. A kémközpont vezető munkatársai volt fasiszta tisztek. Az amerikai titkos szolgála! az­zal bízta meg ozt a kémszervezotet, hogy a Német Demokratikus Kút­társaság területén szétágazó kém­hálózatot építsen ki. A közlemény a továbbiakban rá­mutat arra, hogy a kémszervezet­nek a Német Demokratikus Köz­társaság különböző körzeteiben lévő ügynökségi pontjait a Né­met Demokratikus Köztársaság ál­lambiztonsági államtitkárságának szervei felszámolták, több személyt letartóztatlak. Teherán (MTI). Az AFP teheráni jelentése szerint Zahedi miniszter­elnök és Henderson amerikai nagy­követ szeptember 23-án megbeszé­lést tartottak, A megbeszélésen az Iránnak nyújtandó amerikai „se­gély" módozatairól volt szó. Mint az AFP további jelentései­ből kitűnik, Iránban fokozódik a terror az ellenzéki elemek ellen, Az „Egyesült Európa" létrehozásának tervei kudarcot vallanak Moszkva (TASZSZ). J. Pavlov, a „Pravda" szcinleírója Franciaor­szág, Olaszország, Belgium, Hol ltftidia, Luxemburg és Nyugat Németország külügy miniszterhe­lyetteseinek szeptember 22-én Ró­mában megnyílt értekezletével fog­lalkozik. Kiemeli, hogy a római ér tekezleten az „európai törvény­hozó és végrehajtó szervek" 'étru­hozásának terveit vizsgálják meg. Az „összeurópai törvényhozó es végrehajtó szervek" megteremtésé­ről szóló szóbeszédeknek — mu­tat rá a szemlelró — egészen meg­határozott céljuk van: ezek segítsé­gével kellcno elvonni a figyelmet az „európai hadsereg" létrohozá­áról szóló szerződés militarista tartalmától. Az „európai poiitikni közösség" megszervezését célzó tár­gyalásoknak ez az igazi rendelte­lése, mind világosabban áll Nyu­gat-Európa széles társadalmi körei előtt, s az ilyen közösség megte­remtésének tervei egyre keményebb ellenállásba ütköznek. A francia sajtó, utalva, arra, hogy „a német képviselők fel­téllenül vezetni fogják vagy vezetni igyekszenek a Kómában megkezdődött értekezlet mun­káját", azt követelik a francia kormdjiytól, hogy helyezkedjék független álláspontra. A francia kormány most kitérő­ket keres az „európai politikai kö­zösség" létrehozásának kérdésé­ben, minthogy ez a „közösség" szo­rosan összefügg a tervezett „euró­pai hadsereggel", amely ellen Franciaország mind szélesebb tár­sadalmi körei foglalnak állást. A római értekezlet menetéről ;zóló első jelentések azt mutatják, hogy ezúttal még az „európai egységről" szóló szokásos dagályos beszédek i» elmaradtak. A római értekezlet megmutatja — állapítja meg végezetül Pavlov — milyen mértékben fokozódik Nyu­gat-Európa széles társadalmi körei­nek ellenállása minden olyan kí­sérlettel szembon, amely arra irá­nyul, hogy meggyorsítsák uz „eu­rópai lindseregről" szóló szerződés ratifikálását és végrehajtsák azo­kat az amerikai terveket. ame­lyek kiszolgáltatják a nyugateuró­pai országokat a bonni militarisiik­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents