Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-22 / 222. szám

Szovjet-koreai közlemény a szovjet kormány és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége közötti tárgyalásokról Kedden reggel kezdik meg a nyeremények kifizetését AZ MDP C S Q N G R A D M B ,G Y E I P Á JR T B ! Z £> T T S Á G Á N A K LA P JA IX. ÉVF, 222. SZÁM aha ód FILLÉR KEDD, 195,1 SZEPTEMBER 22 r A szocialista kereskedelem megtisztelő feladata Nagy és szép feladat hárult a szegcdi kereskedelmi vállalatokra a szeptember 6-i nagyméretű árleszállítás nyomán. A szegedi kereskedelmi vállalatot? dolgozói is nagy örömmel fogadták pártunk és kormánvunk legutóbbi árleszállításról szóló határozatát, lelkesedéssel fogtak hozzá az árak átírásához és jó munkájuk eredménye volt, hogy a leszállítást követő nap reggelén valamennyi szegedi üzletben a leszállított árakon lehetett vásárolni. A szegedi kereskedelmi vállalatok dolgozói Igyekeznek minél jobban eleget tenni a vásárlók igényeinek. Állandóan figyelemmel kísérik a vásárlók kívánságait, a keresett árucikkeket, a legjobban vásárolt fazonokat és színeket. Ezekről az árucikkekről valamennyi árudában nyilvántartást vezetnek és mikor egy-egy negyedév beszerzési tervének elkészítésére kerül sor, ezekből a feljegyzésekből állítják össze az igényterveket a gyáripar felé olyan árucikkekből, amelyek a vásárlók kívánságainak és igényeinek legjobban megfelelnek. Az igénytervek elkészítésénél figyelmet fordítanak a szezonális jellegre is. Pártunk és kormányunk határozatai nyomán egyik döntő feladat a piackutatás. Erre azért van szükség, mert egyrészt a vásárló igénye állandóan fejlődik, másrészt viszont a divat változik és ezzel a szocialista iparnak és kereskedelemnek lépést kell tartani. Piackutatásnak többféle változata van. Egyik legnépszerűbb az úgynevezett vevőankét, amikor egy-egy üzlet dolgozói ankétra hívják meg vásárlóikat. Ezen az értekezleten a boltvezető beszámol elvégzett munkájáról, a megjelent vásárlók pedig feltárják azokat az eredményeket és hibákat, amelyeket egyrészt az üzlet áruellátásában, választékában, másrészt viszont az eladók vevőkiszolgálásában látnak. A Szegedi Ruházati Bolt legutoljára Petőfitelepen tartott ilyen vevőankétot, ahol az ottani vásárlók számos olyan hibát vetettek fel, amely nemcsak ennek az üzletnek, hanem az egész vállalat munkájának megjavításéhoz ad segítséget. Ezeket a vevőankétokat a jövőben még szélesebb körben kell a vállalatoknak szervezniök. ^ A kereskedelmi vállalatok dolgozói nemcsak a vásárlók igényeinek megfelelően igyekeznek minél nagyebb választékú áruraktárt beszerezni, hrnem nagy gondot fordítanak a minőség kérdésére is. Az üzemből kijövő árukat először a nagykereskedelmi vállalatoknál vizsgálják meg minőségileg, de még sokkal részletesebb vizsgálat alá veszik a kiskereskedelmi vállalatoknál. Megnézik azt, hogy a készruhák megfelelnek-e az előírt szabványnak, nem hibás-e az áru, esetleg minőségileg rossz és amennyiben a legkisebb hibát is felfedezik, visszaadják az árut a nagykereskedelmi vállalatoknak. Előfordul azonban az ls, hogy az árunak esetleg rejtett minőségi hibája van, például a eipőtalp nincs jól felerősítve és használatban leválik, s'b. Ilyen esetben sem éri a vásárlót semmiféle károsodás, mert a hibás árut, ha visszaviszi az üzletbe, ott megfelelő vizsgálat után kicserélik. Például Bicskei Illés Vásárheiyi-sugárút 48. szám alatti lakos egy női szandált vásárolt és miután a gyenge ragasztás miatt a talpa levált, új szandált kapott. A minőségvizsgálattal kapcsolatban az Elelmiszerkiskereskedelmi Vállalatnál kitűnik Madarász Gyula, a Fodor-telepi ártidának vezetője, aki a MEZÖKER áruját szinte darabonkint átvizsgálja és a nem megfelelőt visszaküldi. De ugyancsak a legnagyobb gondossággal vizsgálják meg a készételek, a tejtermékek minőségét, a műszaki üzletekben pedig eladás előtt minden villamossági eszközt, rádiót és motorkerékpárt kipróbálnak. A dolgozók érdekeit szolgálja a panaszkönyv. Ennek az a célja, hogy a vásárlók az üzlettel kapcsolatos panaszaikat, észrevételeiket a vállalat vezetőségével közöljék. Ezeket a panaszokat a vállalatvezetőség kivizsgálja és orvosolja. Hiányosság ezen a téren még az, hogy a vásárlók idegenkednek a panaszkönyvtől, nem szívesen írják be jogos panaszaikat, vagy ha be is írják, nem tüntetik fel nevüket, pedig erre azért van szükség, mert a vállalat a pontos cím birtokában minden esetben kiértesíti a panaszost. Nemrégen a Lenin-utcai Ruházati Bolt divatárudájábari az egyik egyetemi tanár azt a panaszt írta be, hogy nem kapott önkötős nyakkendőt. Másnapra az illető áruda megfelelő választékot szerzett be ebből az áruféleségből és értesítette a panaszost, hogy a kívánt cikket megvásárolhatja. A vállalatok dolgozói mindig jobban és Jobban viszonyulnak a vásárlókhoz. Ma már nem az a főcél, hogy bármit eladjanak, hanem az, hogy olyat adjanak el, aminek a vevő legjobban örül és amire szüksége van. A kereskedelem dolgozói különböző szaktanfolyamokon vesznek részt, ahol megtanulják, hogy egy-egy anyag milyen alkotóelemekből van összetéve és így a vevőknek pontosan el tudják magyarázni, hogy milyen minőségű EZ illető áru. Bolthálózatunk a Szovjetunió élenjáró kereskedelmének nyomán egyre jobban bővül. Hatalmas új üzletekben a vásárlók egy-egy árucsoport keretén belül minden cikket megtalálnak és nem kell különböző üzleteket végigjárniok, ha többféle árut kívánnak venni. Ezek a szép, új, nagy üzletek, mint a Sztálin-körúti új ruházati áruház, vagy a Lenin-utcai Csemege áruház és a többiek, mutatják a szocialista kereskedelem fejlődését. A szocialista kereskedelem feladata a fogyasztók bő választékú áruval való ellátása. Azt kell elérni, hogy olyan áruk kerüljenek az üzletekbe, amire a dolgozóknak legjobban szükségük van. Állami és szövetkezeti kereskedelmünk előtt hatalmas feladatok állanak ezzel kapcsolatban. Pártunk és kormányunk programmjának megvalósítása, hogy bőséges, egyre jobb és olcsóbb áruválaszték álljon a dolgozók rendelkezésére, a kereskedelem dolgozóitól türelmet, ötletes, előzékeny, szorgalmas munkát követel. Sárvári Mihály Befejeződött a termelőszövetkezetek és gépáliomások Élenjáró dolgozóinak iiarniadik országos tanácskozása A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói vasárnap reggel folytatták tanácskozásukat. A tanácskozáson megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, az MDP Politikai Bizottságának tagja és Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Jelen voltak: Gerő Ernő belügyminiszter és Hegedűs András földművelésügyi miniszter, a minisztertanács első elnökhelyettesei, Farkas Mihály és Ács Lajos, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, az MDP Politikai Bizottságának tagjai és Végh Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára."Ott volt Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Megjelent a tanácskozáson a minisztertanácsnak és az MDP Központi Vezetőségének több más tagja is. A tanácskozást Tóth László sztahánovista traktoros nyitotta meg. A tanácskozás második napján a többi között felszólalt Mercz Anna, a csanádi Úttörő tsz tagja is. A hozzászólások után Losonci Pál, a barcsi Vörös Csillag tszcs munkaérdemrendes elnöke ezután néhányat felolvasott a tanácskozáshoz érkezett többszáz távirat közül, amelyeket tsz-tagok, gépállomási dolgozók küldtek az ország minden tájáról. A vitában elhangzott hozzászólásokra Hegedűs András földművelésügyi miniszter válaszolt. A tanácskozáson Dobi István elvtárs, az elnöki tanács elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke mondott zárszót. Dobi István elvtárs záróbeszéde a termelőszövetkezetek és gépállomások » élenjáró dolgozóinak III, országos tanácskozásán — Elvtársak, tanácskozásunk végéhez érkeztünk. Megtárgyaltuk azokat a célokat és feladatokat, amelyek a termelőszövetkezeti tagok jólétének emelése és a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztése érdekében előttünk állanak E feladatokat és célokat az előbb elfogadott határozati javaslatban fektettük le és juttattuk kifejezésre. Nemcsak a termelőszövetkezeti tagok elé tűzött feladatokat tár. gyaltuk meg, hanem rámutattunk a feladatok mielőbbi sikeres megvalósításának módjára is. — Nagy figyelmet fordított a tanácskozás a termelőszövetkezetek új alapszabályának kialakítására, mert jól látta, hogy az alapszabály a termelőszövetkezeti élet alaptörvénye és ezért jelentős mértékben az alapszabály betartásán dől el a tanácskozáson kitűzött célok megvalósításának sorsa. — Tanácskozásunk igen sokat tett a termelőszövetkezeti fnozgalom fellendítése, a termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának gyökeres megjavítása érdekében. Ennek érdekében azonban sem ez a tanácskozás, sem pedig bármely más tanácskozás nem tehet meg mindent. A termelőszövetkezeti tagok sorsa ugyanis maguknak a termelőszövetkezeti tagoknak a kezében van letéve. Népi demokratikus államunk a párt irányítása alapján kétségtelenül eddig is komoly támogatást nyújtott és ezután is nagyarányú támogatást fog nyújtani termelőszövetkezeteinknek, hogy tagjaik számára anyagi jólétet és kultúrát, biztonságos életet teremtsenek. A termelőszövetkezeti tagok számára a jómódú és nyugodt kulturált életet azonban államunk segítségére támaszkodva maguknak a szövetkezeti tagoknak kell megteremteniük. A jómódú és kulturált élethez, a magasabb életszínvonalhoz gondos és lelkiismeretes munka szükséges. Ezt meg kell értenie minden egyes termelőszövetkezeti vezetőnek, minden termelőszövetkezeti tagnak s velük együtt a gépállomások és tanácsok dolgozóinak. — Tanácskozásunk termékeny volt, de igazi gyümölcseit a termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának növelésével, a szövetkezeti gazdaság magasabb jövedelmezőségével és magasabb terméseredményeivel hozhatja meg. Ehhez az eddiginél körültekintőbb munkát kell végezniök. Ennek megkezdésével egy pillanatra sem késlekedhetünk 1 — A tanácskozáson szó esett legsürgősebb feladatainkról, elsősorban az őszi szántás-vetésről. Kifejezték a küldött elvtársak, hogy a tanácskozásunkon megtárgyalt nagyjelentőségű célok eléréséhez az első lépéseket azzal tesszük meg, hogy az őszi szántás-vetés és az őszi betakarítási munkát idejében és jó minőségben végezzük el. Az elfogadott határozati javaslat iránymutatásai alapján már a jövő évben új sikereket érhetünk el a termelőszövetkezeti termelés fejlesztésében és ezen keresztül a szövetkezeti tagság életszínvonalának emelésében. A jövő évi jó termés és a -iö. Vek vő jólét alapját azonban jórészt az előttünk álló hetek szorgalmas munkájával teremtjük meg Jövőévi termésünk őszi kalászosokbó1 jelentős mértékben attól függ, hogy idejében elvégeztük-e a vetőszára tást. jó vctöágynt biztosi tunk-c idejében történik-e a vetés. Kapás, növényeink jövőévi terméshozama, akukor'ca, burgonya, a cukorrépa, termelés jövőévi eredményessége je. lentős mértékbea azon dől el. hogy idejében és kellő mélységben végezzük-e el az őszi mélyszántást. A jövő évi termég szilárd a latijának megteremtésén kívül még előttünk áll idei kapásnövényeink legnagyobb részének betakarítása is. Az őszi betakarítási munkák gyors vesztetégnélkül i elvégzése szintén borzé lé rul "termelőszövetkezeti tagiainik idei jövcde'mének növekedéséhez. — Mostani tanácskozásunkon az éleniáró termelőszövetkezelek szép eredményeiről hallva és a jövő még szebbé tételének kérdéseit vitatva, szinte úgy éreztük, hogv messze előre tekintünk és benil'an®unik ter. melőS7Ö vetkezeti tagjaink iövőbel' jómódú és megelégedett életébe. A tnnégskozás r-vneárank megis'*eré. cével termelőszövetkezeti tagjaink és nz egyéni'eg dolo-ozú narasztok is ugyanezt fogiék érezni. — Amikor azonban a jövőbe né. zíink, terveket kovácsolunk, ezt az_ zal együtt kelj tennünk, hogy minden erőnket feladataink, elsősorban n foronlévö fela'aiok megoldására összpontosítjuk. A soronlévő feladatokat pedig ma fő'eg az őszi szán. tás-vetés és az őszi betakarítás sikere-. elvégzésének munkálatai je. lentik. Elvtársak! Tanácskozásunk megmutatta, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk egyszer és mindenkorra polgárjogot nyert a magyar fa. lüban. Jó' működő termelőszövetkezeteinket, azok tagságát tisztelet és megbecsülés övezi a mezőgazdasági termetes és a paraszti élet megjavítása terén kivívott eredmé. nyékért. A tanácskozás azonban nagyon helyesen feltárta azt is, hogy egyes (ermelőszövetkezteink. be.i súlyos hibák és komoly fogyatékosságok vannak. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél elköveiett hibák és számos szövetkezet gyenge munkája, tagsága, nak rem kielégítő életszínvona a napjainkban n termeteszövetkezeM mozgalmat egyes helveke.i komoly megpróbáltatás, nagy erőpróba elé állítja. Tanácskozásunk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom mindenhO; fényes sikerrel ál'hassa ki ezt a próbát Ha n tanácskozáson elfogadott határozatokat megismertet, jük termelőszövetkezeti tagjainkkal és elérjük, hogy hiánytalanul magukévá tegyék a határozat céljait, vállalják a s keres megvalósítás érdekében rájuk háruló munkát, mostani tanácskozásunk akkor hozza meg igazán gyümölcsét. Ha ezt elérjük — már pedig e! kell érnünk —. akkor tanácskozásunk egyik kedvező hatása abba,, fog megmutatkozni, hogy a ma még invadozók és kilépni szándékozók, amikor a végső döntésre kerül sor. a szövetkezet mellett fognak állást foglalni. — Elvtársak! Barát és ellenség ma falvalnkban a termelőszövetkezetek — és a tőlük elválaszthatatlan — gépállomások munkájára szegezi tekintetét. A termelőszövetkezetek munkájának olyannak kell lennie, amely megfelel a párt és a kormány bizalmának, a dolgozó parasztság baráti szövetségese és vezetője: a munkásosztály várakozásának. Adjon tormelöszftvetkozctünk munkája méltó választ a dolgozó parasztság ádáz ellenségeinek áskálódására és aknamunkájára is. — Tanácskozásunkat azzal re-' kesztem be. hogv jobb és eredményesebb munkára hívok fel minden küldött elvtársat, minden egyes termelőszövetkezeti tngot és gépállomási dolgozót, elfoeadntt határozatunk mielőbbi sikeres megvalósítása, a termelőszövetkezeti mozgalom úi fellendülése, a szövetkezeti parasztság életszínvonalának hathatos emelése érdekében. Hegedűs András elvtárs válasza a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozásán A vitában elhangzott hozzászoiásokra Hegedűs András elvtárs, földművelésügyi miniszter, a minisztertanács első elnökhelyettese a következő beszédben válaszolt: — Értekezletünkön a felszólalók nyíltan és világosan tárták fel a termelőszövetkezeti mozgalom szinte minden fontos kérdését, bátran felvetették a hibákat, a nehézségeket is, amelyekkel meg kell küzdeniük, de a hibák, a nehézségek felvetéséből kicsendült minden hozzászólónak, a tanácskozás minden részvevőjének az a határozott meggyőződése, hogy a szövetkezeti mozgalom a dolgozó parasztság számára a felemelkedés egyetlen útja és mindent el kell követnünk azért, hogy szövetkezeteink felvirágozzanak és hogy a kezdeti nehézségeket mennél gyorsabban, mennél rövidebb idő alatt le tudjuk győzni. (Nagy taps.) A tanácskozáson felszólaltak olyan küldöttek — a termelőszövetkezetek olyan tagjai is —, akik nemrég móg maguk is erősen ingadoztak a szövetkezeti kérdésben és most itt, a tanácskozás szfne előtt nyíltan hitet tettek a szövetkezeti mozgalom mellett. Vida György, a szabolcsmegyei kemecsei Dózsa tsz elnöke még másfél, vagy két hónappal ezelőtt maga is azok között volt, akik aláírták a felosztási kérést és most, a mai napon, a tanácskozáson, elmondotta, hogy a szövetkezet híve és azon van, hogy ne csak a saját szövetkezete virágozzék fel, hanem minél gyorsabban tudjanak segíteni-a szomszédos termelőszövetkezeteknek is. Feltétlenül helyes volt és csak nagy örömmel lehet fog.ndni azt, hogy a tanácskozás ilyen egységesen tett hitet a szövetkezeti mozgalom mellett, mert ez a szövetkezeti mozgalom nagy erejéről tanúskodik. Több hozzászóló beszélt azokról, akik kl akarnak lépni a termelőszövetkezetből, mint értéktelen elemekről, mint olyanokról, akikre a szövetkezetekben nincs nagv szükség. Ez n vélemény helytelen. Nekünk. a szövetkezetek minden egyes becsületes dolgozó tagjáért (Folytatás n második oldalon)