Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-19 / 220. szám

SZOMBAT. 1953 SZEPTEMBER tfl 3 delmugyarorszrg (Folytatás a második oldalról.) az állategészségügyi rendszabályokat és harcolnak az állati betegségek ellen, gondoskodnak az állatok részér/e jóminőségű, megfelelő mennyiségű takarmányról, fokozzák a takarmány termelést, a réteket éa legelőket feljavítják; e) a tagok munkájának, a termelőszövetkezet belső erőforrásainak és a helyi anyagoknak legteljesebb felhasználásával biztosítják a köacts gazdálkodás céljára szükséges; épületeket (istálló, sertés- és barcknfiól, magtár, brigádszállás, stbj. '£8. A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége és tagjai, a legfontosabb kötelességeik mellett gondoskodnak arról, hogy: a) a tagok jövedelmének fokozása érdekében a helyi viszonyoknak megfelelően fejlesszék a mezőgazdasági termelés kiegészítő üzemágait és a termelőszövetkezet által termelt nyersanyagok háziipari feldolgozását; b) fokozzák a termelőszövetkezeti tagság szakképzettségét, hogy soraikból vezetők, brigádvezetők, állattenyésztők, arató-cséplőgépkezelők, traktorvezetők, munkagépkezelők, gépkocsivezetők, segédállatorvosok, könyvelők és egyéb, jóiképzett szakemberek kerüljenek kl; c) a nőket és az Ifjakat minél nagyobb számmal bevonják a közös munkába, elősegítik fejlődésüket, képességeik és tehetségük érvényesülését; lehetővé teszik, hogy a nők és ifjak képzettségüknek megfelelő feladatokat kapjanak a vezetésben is; d) a bölcsődék" és napköziotthonok létesítésével megkönnyítik a nÁk számára a termelőszövetkezet munkájában való részvételt; e) állandóan emelik a termelő4 szövetkezeti tagok kulturális színvonalát, ennek érdekében megszervezik az újságok, folyóiratok és könyvek terjesztését, könyvtárat, olvasótermet, sport- és szórakozóheiyiségeket létesítenek és a brigádok részére tiszta szállásokat rendeznek be, VII, A munka megszervezése, értékelése és a munkafegyelem 28. A termelőszövetkezetben minden munkát a termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik végeznek, a közgyűlés által elfogadott munkarend szabályai szerint. Munkabér ellenében — alkalmazottként — csak olyan dolgozó munkáját lehet igénybevenni, aki szakképzettséggel (agronómus, zootechnikus, könyvelő, építési szakemberek stb.) rendelkezik. 30. A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapvető munkaszervezeti egysége a brigád. A vezetőség a termelőszövetkezet dolgozóiból a gépek fokozottabb kihasználása, a munka termelékenységének emelése, s a munka helyes irányítása, továbbá jobb ellenőrzése érdekében — az egyes üzemágak munkaerőszükséglete szerint —• állandó jellegű brigádokat szervez és kijelöli azok vezetőit. A vezetőség a brigádvezetőket végzett munkájukról rendszeresen beszámoltatja. a) A szántóföldi növények termelésére legalább 3—4 évre — ahol a vetésforgót bevezették, a vetésforgó egész idejére — növénytermelőbrigádokat kell szervezni. A növénytermelőbrigád létszáma 30—50 fő. b) Olyon termelőszövetkezetben, amelyben szőlő-, gyümölcs- vagy zöldségtermelés folyik, e munkák elvégzésére külön brigádot kell szervezni. c) A növénytermelőbrigádon belül a kapásnövények termelésére munkacsapatokat kell szervezni. A munkacsapatokat legalább egy évre kell kijelölni. d) Az állattenyésztési munkák elvégzésére állandójellegű állattenyésztőbrigádokat kell szervezni. 31. A növénytermelő- és állattenyésztő brigádvezetőknek jegyzőkönyvileg át kell adni a brigádokhoz tartozó földterületet, állatokat, mezőgazdasági épületeket és egyéb felszerelési tárgyakat, amelyeknek használatáért és megőrzéséért a brigád vezetője és annak tagjai felelősek. 32. A brigádvezetők a ljrigád tagjaival hetenként, vagy egyes nagyobb munkák megkezdése előtt megbeszélik a legfontosabb feladatokat és azok végrehajtásának módját. 33. A termelőszövetkezeti tag munkabeosztásánál figyelembe kell venni szakképzettségét, tapasztaltságát, testi erejét, lakóhelyét és azt, hogy melyik brigádban dolgozik legszívesebben. A terhes és szoptató nő munkáját meg kell könnyíteni, ezért a szülés alkálin..val 3 hónapi időtartamra minden munka alól mentesíteni kell. A mentesítés idején javára kell írni az előző év azonos időszakában teljesített munkaegységei 50 százalékát. 34. A közös gazdálkodásban részvevő tagok és családtagok munkáját az országos iránynormák alapján a termelőszövetkezet vezetősége által a helyi viszonyokra kidolgozott és a közgyűlés által jóváhagyott teljesítménynormákkal kell mérni és munkaegységekben kell értékelni. a) A tagok és a munkában részvevő családtagok teljesítményét és az érte járó munkaegységet a brigádvezető köteles naponta bejegyezni a tagkönvvbe. A brigádvezető köteles ellenőrizni a munkák elvégzését és annak minőségét. E feladatok ellátásához a munkacsapatvezetők kötelesek segítséget nyújtani. b) A brigádvezetők napi munkateljesítményét és munkaegységeit a vezetőségnek ezzel megbízott tagja jegyzi be és ellenőrzi. c) Az elnök és a könyvelő köteles rendszeresen ellenőrizni a teljesített munkaegységek pontos vezetését és azok szabályszerű felhasználását. d) A brigádvezető köteles minden hónapban összegezni a tagok által megszerzett és igazolt munkaegységeket és a tagok névsorát a teljesített munkaegységek számának feltüntetésével kifüggeszteni. A vezetőség köteles a tagok által teljesített munkaegységek összesített évi nyilvántartását két héttel a zárszámadást tárgyaló közgyűlés előtt közszemlére kifüggeszteni. 35. A termelőszövetkezet jövedelméből — a földjáradékon kívül — a tagok és a családtagok kizárólag teljesített munkaegységeik arányában részesedhetnek. Jutalmazni kell azokat a brigádokat, munkacsapatokat és tagokat, akik termelési tervüket túlteljesítik. 36. A munkafegyelmet és a közgyűlés által megállapított munkarendet minden termelőszövetkezeti tag köteles betartani. A munkafegyelem megsértése, a munkából való igazolatlan távolmaradás, a rosszminőségű munka és az alapszabálynak bármilyen más megszegése esetén a vezetőség nevelőhatású fegyelmi rendszabályt alkalmazhat. Az ilyen termelőszövetkezeti tagot arra kötelezheti, hogy a rosszul végzett munkát munkaegység jóváírása nélkül újra, elvégezze, figyelmeztetésben részesítheti, súlyosabb esetben javaslatot tehet a közgyűlésnek jegyzőkönyvi megrovásra, vagy egy alkalommal legfeljebb 5 munkaegység levonására. Egy év alatt legfeljebb 15 munkaegységet lehet levonni. Ha ezek a fegyelmező rendszabályok eredménytelenek maradnak, a vezetőség javaslatára a közgyűlés a tagot kizárhatja. 37. A termelőszövetkezet közös vagyonának megkárosítása, jogtalan elidegenítése, rongálása, annak elherdálása, vagy a gépállomás gépeinek megrongálása; társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmény. Az ilyen bűncselekmény elkövetőjével szemben bűnvádi eljárást kell indítani. VIII. 4 termelőszövetkezet vagyona és a jövedelemelosztás 38. A termelőszövetkezet közös vagyonához tartozik a közös gazdálkodás céljára szolgáló minden vagyontárgy, amely bármilyen címen a termelőszövetkezet tulajdonában van. 39. A mezőgazdasági termelőszövetkezet a következő alapokat létesíti: fel nem osztható szövetkezeti alap, vetőmagalap, takarmányalap biztonsági vetőmag- és takarmányalap, szociális-kulturális alap. a) A fel nem osztható szövetkezeti alap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet gazdasági megszilárdítását, szakadatlan fejlődését biztosítsa. A fel nem osztható szövetkezeti alapban lévő vagyont a tagok között szétosztani nem lehet, azt a termelőszövetkezet gazdasági erejének és a tagok jólétének fokozása érdekében állandóan növelni kell. A fel nem osztható szövetkezeti alapba kell helyezni: a tagok által a termelőszövetkezet közös tulajdonába adott élőés holtfelszerelés értékének 35 százalékát; a termelőszövetkezet összes pénzjövedelmeinek 10—15 százalékát, amelybe be kell számítani a saját erőforrásból, a tagok munkájával évközben végzett beruházások, illetve beszerzések értékét; a termelőszövetkezet állóeszközeinek (épületek, gépek, berendezések, tenyész- és igásállatok, egyéb állandójellegű felszerelések) tehermentes részét; a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz tartozó állatállomány értéknövekedése és a termelési terv szerint továbbtartásra szolgáló szaporulatát; Ingyenes állami juttatásokat. jj) A vetőmagalap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet növénytermelése számára vetőmagot biztosítson. A termelőszövetkezet olyan mennyiségben köteles vetőmagot a legjobb minőségben a vetőmagalapba helyezni, hogy az a vetésterv szerint maradéktalanul fedezze a termelőszövetkezet művelése alatt álló valamennyi földnek mind az őszi, mind a tavaszi vetőmagszükségletét. c) A takarmányai ap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet közös állatálományát hiánytalanul ellássa. Takarmányalapba olyan menynyiségben kell száraz- és abraktakarmányt helyezni, hogy az a termelőszövetkezet meglévő és a terv szerint növekvő állatállományának eltartását a következő évi termésig biztosítsa. d) A közgyűlés elhatározhatja, hogy a gyenge termés vagy elemi károk által okozott kiesések pótlására biztonsági vetőmag- és takarmányalapot létesít, amelybe az évi szükséglet 5—10 százalékát lehet helyezni. e) A szociális-kulturális alaprendeltetése, hogy abból a termelőszövetkezet az elöregedett, beteg, vagy munkaképtelenné vált tagokat segélyezze, napköziotthont és bölcsődét állítson fel és azt fenntartsa; a termelőszövetkezeti tagok számára szakkönyveket, folyóiratokat szerezzen be, sport- és egyéb kulturális igényeiket kielégítse. A munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagokat —- ha legalább két évig rendszeresen dolgoztak a termelőszövetkezetben — évente terménybeli és pénzbeli támogatásban kell részesíteni. Ezenfelül a termelőszövetkezet fizeti az ilyen tagok társadalombiztosítási díját és vásárolja meg a szükséges gyógyszereket. A közgyűlés — ha a szociális alap erre lehetőséget nyújt — egyéb kedvezményeket is juttathat a tagok részére. A betegségük miatt huzamosabb ideig munkaképtelenné vált tagok részére, akik legalább két éven ót résztvettek a termelőszövetkezet közös munkájában és a kötelező munkaegységet teljesítették, ha betegségük egy hónapnál tovább tart — az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeik arányában, a közgyűlés által megállapított segélyt kell adni. Ezt a segélyt a szociális-kulturális alap terhére kell kifizetni. A szociális-kulturális alapot a termelőszövetkezet jövedelméből évente ki kell egészíteni és abba a tagok között kiosztásra kerülő ke| nyérgabonatermés és pénzbeli réIszesedés 2 százalékát kell helyezni. A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapjait az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítése után fennmaradó terményekből és pénzjövedelemből kell létesíteni, illetve kiegészíteni. Az alapokba helyezett vagyontárgyakat más célra felhasználni nem lehet, annak szabályszerű kezeléséért és tervszerű felhasználásáéi? a vezetőség felelősséggel tartozik. 40. A termelőszövetkezet a betakarított terményeket és állati termékeket a következőképpen használja fel: a) teljesíti az állam iránti kötelezettségeit, visszafizeti az esedékessé vált természetbeni kölcsönöket, kiegyenlíti a gépállomás által végzett munkákért a szerződés alapján járó természetbeni díjakat és eleget tesz szerződéses termelési kötelezettségeinek; b) a közgyűlés határozata alapján kiadja a termelési terv túlteljesítéséért járó jutalmakat; c) vetőmagalapba, illetve takarmányalapba helyezi a szükséges vetőmag-, illetve takarmánymenynyiséget; d) felújítja a biztonsági vetőmagés takarmányalapot; e) kenyérgabonából létesíti, illetve kiegészíti a szociális-kulturális alapot; f) a termények fennmaradó részét a tagok között, teljesített munkaegységeik alapján szétosztja. A közgyűlés azonban elhatározhatja, hogy a kiosztásra kerülő terményeknek és termékeknek egy részét a termelőszövetkezet pénzjövedelmének fokozása érdekében az államnak eladja, vagy szabadpiacon értékesíti; az állattenyésztési terv túlteljesítése esetén pedig a tagoknak a teljesített munkaegységeik terhére állatot juttat, a tervenfelüli állatállományból, illetve annak szaporulatából. 41j A termelőszövetkezet pénzjövedelmét a következőképpen használja fel: a) teljesíti az állam iránti kötelezettségeit; kifizeti az adókat, a biztosítási díjakat, a gépállomással szemben fennálló tartozásait és visszafizeti az esedékessé vált kölcsönöket; rendezi a gazdálkodás során felmerült termelési költségeket; b) az összes pénzjövedelemnek legfeljebb 10—15 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alap kiegészítésére fordítja; a fel nem osztható szövetkezeti alap kiegészítésénél figyelembe kell venni a termelőszövetkezet által saját erőforrásából építésre, gépek, állatok vásárlására és egyéb beruházásokra évközben már felhasznált összegeket; c) a tagok között felosztásra kerülő pénzjövedelemből létesíti, illetve kiegészíti a szociális-kulturális alapot; d) kifizeti a földjáradékot azoknak a tagoknak, akik a termelőszövetkezetbe saját földjükkel léptek be; a földjáradék összege a beadott saját föld kataszteri tisztajövedelmének minden aranykoronája után 9 kg búza értékénél több nem lehet és nem haladhatja meg a tagok között felosztásra kerülő pénzrészesedés 25 százalékát, a beadott föld után a termelőszövetkezet által kifizetett adót a földjáradékból le kell vonni; e) a készpénzjövedelem fennmaradó részét a tagok között, teljesített munkaegységeik arányában kiosztja. 42. A termelőszövetkezet az év közi bevételekből a tagok részére, teljesített munkaegységeik arányéban előleget folyósít. Az előleg nem haladhatja meg a bevétel-kiadási költségvetésben egy munkaegységre előirányzott részesedés 50—60 százalékát. Gabonából a tagok részére a betakarítás után azonnal ki kell adni az előleget, amellett szükségleteikre különféle egyéb termények és termékek is előlegezhetők. A termelőszövetkezeti tagok évközbeni rendszeres pénzellátása érdekében a közgyűlés által meghatározott időközökben a tervezett pénzjövedelemtől függően, pénzbeli előlegeket kell folyósítani. 43. Ez az alapszabály a mezőgazdasági termelőszövetkezet minden tagjára kötelező. Hatályba azonban csak akkor lép, ha a földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági termelőszövetkezet részére működési engedélyt adott. A Termelőszövetkezeti Tanács nevében DOBI ISTVÁN. Több mint hatvan nyertes a Második Békekölcsön harmadik sorsolásának első napján a szegedi textilüzemekben A szegedi textilüzemekben is sok dolgozó értesült pénteken délelőtt nagy örömmel arról, hogy a második békekölcsön ha/rmadik sorsolásának első napján kihúzott kö1 vények között az övé is oh van. A Szegedi Kendarfőnógyárban amint megérkezett az újság, azon. nal hozzákezdtek a sorsolási tg. náosadó bizottság tagjai a nyertesek felkutatásához. Már 9 óra után többen tudomást szereztek «r ról, hegy kisebb-nagyobb összegei nyertek. Az üzem dolgozói a mása. dik békekölcsön]egyrésnéi 832 ezer forintot adtak kölcsön államunknak. Eddig már közel százezer forintot knplak vissza nyeremény' formájában. A csütörtöki sorsolás nyertesed közül háromnak; Ipolyszegi Istvánná eüöfanónőnek. Németh József raktárkezelőnek és Czakó Jánosné irodád dolgozónak ezer—ezer forinttal húzták ki ké1százforint névértékű kötvényé'.. Összesen huszonnégyen nyertek ezen a napon az üzemben. Az Újszegedi Kendetr.Lenszövő. gyárban 13 nyerő vanÁ Szegedi TextiLmüvekben az egyik ezer forintos nyertes Száraz Júlia sztahánovista ebófomőnö. Rajta kívül 19 dolgozónak húzták ki a kötvényét nyereménnyel, vagy névértékben. A boldog nyertesek neveit már a délelőtt folyamán hatalmas felíratok hirdették az üzem. ben, az üzemi zenekar pedig vidám dalokkal köszöntötte őko'. A szegedi textilművakben az első eor. 60lási napon több, mint hatvan do'gozó nyert kisebb-nagyobb ösz_ szeget. A „Délmag var ország" irodalmi ankétja újszegedi Ládagyárban az A „Délmagyarország"-ban nemrégen vita indult Lődi Ferenc: Apám című költeményéről, mely a Tiszatáj legutóbbi számában jelent meg. A költemény foglalkozik az Újszegedi Ládagyárral ls. A vita folytatásaként ma, szombaton délben háromnegyed 1-kor, a Ládagyárban a „Délmagyarország'1 ankétot rendez. Az érdeklődő dolgozók összegyűlnek, hogy hozzászóljanak a költeményhez. A vitán részt vesznek a Magyar írók Szövetsége szegedi csoportjának azok a tagjai is, akik a „Délmagyarország"-ban hozzászóltak Lődi Ferenc költeményéhez. SZEGEDI JEGYZETEK A kakastól a sárgarigóig A Táncsics-tsz tagjai tudják, hogy min. dent, amit cselekszenek, azt magukért, az ö szebb életükért teszik. Ezért dolgoz. tak egész évben szorgalmasan s ezért fogadták meg azt is, hogy háztáji baromfiig tojásbeadásuknak jóval a határidő előtt eleget tesznek. Fogadalmukat tett is követte, s ma mór büszkén írhatjuk, hogy a Táncsics-tsz, ben csak két csoport'• tag van olyan, aki nem telt eleget tojás illetve baromfibeadásának. Ez a két tag pedig Szűcs István : és Szőke József. De > ez elmek az elvtársaknak sem kell szégyenkezniük, mert lemaradásuk nem az ő hibájukból ered• A történet a következő: Szűcs István egyik napon összeszedett minden tojást odahaza. hogy a tojásbeadásban ne legyen ő az utolsó a tsz-'agok között. Fel is kereke detf és megjelent a földművesszövetkezet felvásárló telepén. Az átvevő nézegette, forgatta a tojásokat', aztán csak úgy viszszalökte Szűcs elvtársnak. Nem számi, tott semmi könyörgés, semmi beszéd. — Nem érdekel az engem, hogy milyenek a tyúkok, az sem érdekel, hogy nincs másik.., Persze, hogy súlyra vesszük át, de a tojások kicsik -.. Szűcs elvtárs nem tehetett semmit. A rendelet az rendelet kérem!" Ugy látszik a tyúkok dacosak és semennyiért sem hajlandók nagyobbat tojni. Szűcs i.lvtdrs ,,szégyenszemre" azóta ig tartozik az ál. lamnak. De adósa a dolgozó nép államának Szőke József is, ő sem teljesítette baromfibeadásál. Az történt, hogy nz udvaron hosszabb ker getés után nagynehel zen megfogta az' egyik kakast és elvitte a begyüjtöhelyre. Se sem engedték, mert tztgnrú hangon azt az utasítást kapta, hogy nem kell a kakas, jércéket hozzon. Szőke elvtárs , hotry egy napot ve_ szítetl q munkából — bosszankodva elment. Piaci napon (újra egy munkanap árán!) eladta a kakast, tett az árához még jópár forintot és megvette a jércéket• Másnap (ismét egy munkanapvesztéssel!) bevitte a begyűjt öhelyre. — Hiába kérem, nekünk tyúk kell — volt a válasz. Szőke elvtárs néhány közvetlen szól morzsolt szét ,-> fjjn között, aztán eladta a jércéket, (megint egy nap kiesés) és megvette a tyúkot. — Hohó kérem,nem vesszük át — szólt újra a szigorú hang — kakast hjzzon a bácsi. Szőke József csak állt, állt és a méregtől sMioz sem tudott jutni. Aztán nehezen mégis sikerült egy nagyot nyelnie, s még mielőtt dühösen becsapta, volna maga után az ajtót, ezt ki. abálta: — Majd fogok maguknak sárgarigói! A rigót nem, h0zta még mindig, de sem a kakast, sem a jércét, sem a tyúkot nem adta még be. Art mondja, hogy őneki drága az ideje, meg ö már öreg bohócnakJó volna, ha az illetékesek felfigyelnének az ilyen jelenségekre, s egy pM„m natig sem tűrjék meg hogy az átvevők kii lónbözö kifogásokkal ,,rendeletekre" való hivatkozással hátráltassák a begyűjtés teljesítését, „ dolgozó parasztok idejének elrablásavat késleltessék az szántást, „ vetést, az őszi ter. ményhe takarítást; „ kormány program,mjanak megvalósítását (k)