Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-19 / 220. szám

f&ZJfc&ROTftTÁRmi EGYESÜLJETEK! Javaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályára Több, mint hatvan nyertes a Második Békekölcsön harmadik sorsolásának első napján a szegedi textilüzemekben AZ MDP CSONGRADMEGYEI P A RT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVF. 220. SZAM ARA 60 l'TI.LKR SZOMBAT. 1053 SZEPTEMBER 19 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről szóló határozatával kapcsolatban A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa megtárgyalta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről szóló, a gazdasági termelés fejlesztését, a parasztsag életszínvonalának, az ország lakossága ellátásának további emelését elősegítő nagyjelentőségű határozatát és az abban foglalt irányelveket teljes egészében magáévá tette. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa utasítja a begyűjtési minisztert, hogy az MDP Központi Vezetőségének határozatában foglaltak alapján haladéktalanul dolgozza ki az elkövetkező három évre — 1954 január 1-től 1956 december 31-ig szóló részletes új begyűjtési rendszert és az erre vonatkozó törvényerejű rendelettervezetet 1953 október 2-ig terjessze a minisztertanács elé, hogy ilymódon a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a begyűjtésről szóló új törvényerejű rendeletet megalkothassa, s hogy az legkésőbb 1953 október 15-lg közzétételre kerüljön. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata r a termelőszövetkezetek megszilárdítása és a termelőszövetkezeti tagok anyagi jólétének növelése érdekében nyújtott további kedvezményekről A termelőszövetkezetek további megerősítése, gazdálkodásuk szilárd megalapozása, valamint a termelőszövetkezetek tagjai jövedelmének, különösen pedig pénzjövedelmének lényeges emelése érdekében a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a következőket határozta: L Mindazoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a jövő gazdasági évben is közösen gazdalkodnak, el kell engedni a részükre eddig folyósított és az 1953. évben esedékes összes rövidlejáratú hiteltartozásaikat — a szerződéses növénytermelési és állathizialási hitelek kivételével, mintegy 200 millió forint összegben. A termelőszövetkezetekből esetleg kilépő tagok az elengedett hitel rájuk eső arányos részét tartoznak még ebben az évben az államnak visszafizetni. 2. Az önhibájukon kívül (pl. elemi kár, túlzott beruházás stb.) különösen rossz anyagi helyzetben lévő termelőszövetkezetek tagjai munkaegység készpénzrészesedésének növelésére középlejáratú hitelt igényelhetnek. Erre a célra a minisztertanács a földművelésügyi miniszternek mintegy száz millió forintot bocsájt rendelkezésre. 3. Annak érdekében, hogy a következő években megvalósításra kerülő beruházások a termelőszövetkezeti tagok pénzjövedelmét ne csökkentsék, a beruházások anyagi szükségleteinek fedezésére — ideértve azok munkaegység ráfordítását is — az összes közép- és hosszúlejáratú hitelek 1954 és 1955 években esedékes visszafizetését további két évre, 1956 január hó l-ig, fel kell függeszteni. A meghosszabbított hiteleket 1956 január hó 1-től, hosszúlejáratú hiteleknél 17 év alatt, középlejáratú hiteleknél öt év alatt kell visszafizetni. 4. Azon termelőszövetkezetek részére, amelyek a bevitt állatok és felszerelés értékét saját pénzbevételükből kifizetni nem tudják, a pénzügyminiszter az erre a célra rendelkezésre álló zárolt középlejáratú hitelből — a szükséglethez képest — mintegy 40—50 millió forintot bocsásson rendelkezésre. 5. A begyűjtési miniszter vizsgálja meg. hogy állat- és állati termék beadási kötelezettség megállapításakor mely termelőszövetkezeteknél és termelőszövetkezeti csoportoknál történt igazságtalan, vagy túlzottan nagy megterhelést jelentő kivetés és ahol ilyen előfordult, a beadási kötelezettséget megfelelő mértékben csökkentse. A beadási kötelezettségnek helyesbítését 1953 október l-ig be kell fejezni. 6. Az L, n„ és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok, valamint az önálló termelőszövetkezetek a kezelésükben lévő összes állami területek (tartalékterületek) után 1954 január 1-től kezdve mentesek a búzaföldadó fizetése alól. "» 7. A termelőszövetkezeteket fokozott állami támogatásban kell részesíteni a termelésüket fejlesztő beruházások létesítésénél. Ennek érdekében: a) öntözőtelep éa halastó építésénél — ha azt a termelőszövetkezet tagsága maga építi — a ter. vezés. a műtárgyak megépítésének, valamint a műszaki irányítáa költségeit az állam viseli, továbbá a termelőszövetkezet nz elvégzett földmunka minden köbmétere után a munkaegység részesedés növe'ésére & egyéb kiadásokra' 3.75 Ft állami támogatást kap- visszafizetési kötelezettség nélkül. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek nem rendelkeznek elegendő munkaerővel és ezért öntözőtelemiket vagy halastavukat áL •ami vállalat építi, n teljes vállalati kivitelezés költségeire hosszúlejáratú hitelt kell folyósítani. Az öntözőtelep, illetve halastó építéséhez az állam által biztosított gépi munka költségeit az állam viseli. b) A kiöregedett szőlők felújításának és az új szőlők telepítésének nagyobb arányú fejlesztése érdekéhen az oltványszőlőknél a telepítéshez szükséges oltványokat, az egyéb szőlőtelepítéseknél a szükséges sima vesszőt, illetve hazai gyökeres vesszőt az állam ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Az új telepítésű szőlők és a nagy karóhiányú szőlők karószükségletének megvásárlására az állam hosszúlejáratú hitelt biztosít. Ezenkivül, amennyiben a telepítést a termelőszövetkezet tagsága kézierővel végzi, az állam kötött talajokon kat. holdanként 3500 Ft, homokos laza talajokon pedig kat. holdanként 2500 forint támogatást ad visszatérítési kötelezettség nélkül. A telepítéshez az állam által biztosított gépi munka költségeit az állam viseli. c) Üzemi gyümölcsösök telepítéséhez az áliam ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére szükséges gyümölcsfaoltványokat és gyökeres dugványokat. d) Mezővédő erdősávok létesítésénél és legelőfásításoknál kéziforgatás esetén kat. holdanként 600 forint, gépi munka esetén a gépi munka költségeire, hosszúlejáratú hitelt kell biztosítani. A telepítést követő 5 évben — ha a gondos ápolás eredményeként az állomány eredése és fejlődése megfelelő — az erdőtelepitő állomás javaslata alapján a vetőmag, illetve csemete és suháng árára folyósított kölcsönt törölni kell. e) Magasépítésnél a nagy munkaigényű férőhelyek — sertésflaziatók, tehénistállók. 150 férőhely, nél nagyobb juhhodályok és dohány pajták ép;té3énél a hosszúlejáratú beruházási hitelek mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az anyagköltségek mellett az építésnél teljesített munka díjazására is tartalmazzon megfelelő összeget. Ezt a hitelt a termelőszövetkezetek tényleges szükségleteiknek megfelelően anyag vásárlására és házi előállítására, valamint a munkaegység-részesedés növelésére fordít, hatják. Az egyéb állati férőhelyek és épületek építésénél az anyagbeAz anyasági segélyre azok a ter. melőszövetkezeti tagok jogosultak, akik az előző évben 120 — kisgyermekes anyák pedig 80 — munkaegységet teljesítettek. Az újonnan belépő termelőszövetkezeti tagoknak a kötelező számú munkaegység elérésekon úgy az anyasági segélyt, mint a családi pótlékot azonnal folyósítani kell. Ha a tag a kötelező számú munkaegységet saját hibájából nem teljesíti, a jogosultság megszűnik. b) 1953, október 1-től a terme, lőszövetkezeti tagok betegszállítását ingyenessé kell tenni. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezeteta pénzügyminiszter biztosítsa. c) Az egészségügyi miniszter n földművelésügyi miniszterrel é- a pénzügyminiszterrel egyetértésben egy .hónapon belül dolgozza ki n termelőszövetkezeti tagoknak nyújtott egészségügyi szolgáltatások további megjavításához szükséges intézkedéseket. 11. Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a kötelező munkaegység-minimumot teljesítették, 1954. * január 1-től kezdve kis lakásépítési re kölcsönt, szükség esetén ház. helyet kaphatnak. 1954. évre erre a célra a pénzügyminiszter 30 millió forint hltelt az Országos Tervhivatal elnöke a megfelelő épL tési anyagokat bizlosítsa A kölcsön folyósításának feltételeit és elosztásának módját a pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben október 31-ig szabályozza. 12, A földművelésügyi miniszter egy hónapon beiül dolgozzon ki megfelelő intézkedéseket annak ér. dekében, hogy a termelőszövetkezetek termelésük és pénzjövedelmük fokozása útján tagjaiknak elvégzett munkaegységeik arányában évközben havonta, vagy hatheten. ként, folyamatosan a termelőszövetkezetek anyagi helyzetétől függően a hevételükből megfelelő pénzelőleget _ ahol lehetséges, természetbeni előleget is — juttat' hassanak. szerzés költségeire — beleértve az idegen fuvart Is — kell hosszúlejáratú beruházási hitelt folyósítani. f) Azoknál a beruházásoknál, amelyeket a műszaki követelmények miatt a termeló'szövetkPíetek kizárólag vállalati kivitelezéssel tud. nak megvalósítani (pl. villamosú tás, fúrott kút létesítése, stb.), a teljes válla'ati kivitelezés költségeire hosszúlejáratú hitelt kelj fo. lyósítani. g) A termelőszövetkezetek a jövőben folyósításra kerülő beruházási kölcsönök törlesztését a beruházást követő eddigi ds3 éy helyett magasépítéseknél nz 5. évben, öntözötetep és halastó építésénél. valamint! talajjavításnál a 2. évben kell. hogy megkezdjék. Szőlő, vagy gyümölcs telepítésre és fásításra adott kölcsön törlesztését továbbra is a beruházást követő 6. évben, gép, műszer és egyéb felszerelés beszerezésére adott kölcsönöknél pedig az I. évben kell megkezdeni. 8. Növelni kell a termelőszövetkezetek kőzÖ3 állattartásából szár. mázó bevételeket. Ezért a minisztertanács javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy közös állatállományukból a megyei áUatsűrüseg átlagún felüli állatállományukat, illetőleg, amennyiben állatállományuk a megyei átlagsűrűségnél alacsonyabb, az állatszaporulatnak mintegy kétharmadát, a szabadpiacon értékesítsék. Természetesen beadási kötelezettségüknek tartóz, nak pontosan és időben eleget tenni. Engedélyezni kell. hogy a termelőszövetkezetek a tenyésztésre alkalmatlan, gyenge minőségű teheneket kiselejtezzék és helyettük mintegy 10.000 drb lenyésziisző vásárlására középlejáratú hitelt kell biztosítani. 9. A termelőszövetkezeti tagok 1953. október 1-től a háztáji gazdaságukban lévő tehén, továbbá az 1953 október 1. után a háztáji gazdaságban beállításra kerülő saját nevelésű, vagy vásárolt üszőborjú, ból nevelt tehén ulán mentesek a tejbeadás alpi. A háztáji tehénállomány fejlesz, tésc érdekében a tehénnel nem rendelkező termelőszövetkezeti tagok számára 1953. október 1-től iiszővásárlás cé'jára egy alkalommal 2000 Ft, 5 év alatt visszafizetendő hitelt kelj folyósítani A termelőszövetkezetekbe bevitt állatállomány és felszerelés után 1953. október 1-től a termelőszövetkezeti tagoknak kifizetett összegek mentesek a jövedelemadó alól 10. Növelni kell a termelőszövet, kezeti tagok, különösen a nők, szociális és egészségügyi ellátását. Ennek érdekében: a) Az önálló termelőszövetkezetek és a III. tipusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak 1953. október 1-töI szülés esetén az első gyermek után 509 Ft, n második és minden további gyermek után 409 Ft anyasági segélyt keli folyósítani. A szükséges pénzügyi fedezetet a pénzügyminiszter a tanácsok költségvetésében biztosítsa. 6. M. Maienkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta Csang Ven-Tient, a Kinai Népköztársaság szovjetunióbeli nagykövetét Moszkva (TASZSZ). Csang VenTien, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott szovjetunióbeli nagykövete szeptember 17-én meglátogatta G. M. Malenkovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét. A nagykövet a látogatás során átadta G. M. Malenkovnak Mao Ce-tung, a Kinai Népköztársaság központi népi kormánya elnökének táviratát. A távirat a Szovjetuniónak a Kinai Népköztársaság gazdasági építéséhez nyújtott segítségével kapcsolatos. A nagykövet kijelentette, hogy a távirat a Kinai Népköztársaság központi népi kormánya 1953. szeptember 15-i ülésének határozata alapján érkezett. Az ülésen Li Fucsun, a Kinai Népköztársaság kormányküldöttségének tagja számolt be a szovjet kormánnyal Moszkvában folytatott tárgyalások eredményeiről. A tárgyalások a Szovjetunió által a Kinai Népköztársaság gazdasági építéséhez nyújtandó segítségről folytak. G. M. Maienkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke átvette a távirat szövegét és kijelentette, hogy a szovjet népet örömmel töltik el a nagy lrinaí népnek az ország gazdasági élete és kultúrája fellendítésében elért sikerei. Hangsúlyozta, hogy Kína további gazdasági fejlesztése és iparosítása ügyének szilárd alapja van. Ez az ügy biztos kezekben nyugszik. — A Szovjetunió kormánya a Kínai Népköztársaság virágzását, Kína és a Szovjetunió nagy, baráti szövetségének további megszilárdítását kívánja a két ország népeinek, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának javára. A kínai nagykövet fogadásánál jelpn volt V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere is. A „TASZSZ" közleménye új atombombatipusoknak a Szovjetunióban történt kipróbálásáról Moszkva (TASZSZ). Az utóbbi hetekben az atomenergia területén folyó tudományos kutató munkák tervének megfelelően a Szovjetunióban kipróbáltak több új atombomba-típust. A próbák sikerrel jártak. Teljes egészében alátámasztották a tudósok és a tervező mérnökök számításait és feltételezéseit. Teljesen érthető, hogy mindaddig, amíg az Egyesült Államok felelős körei elutasítják a Szovjetuniónak az atomfegyver eltiltását követelő kitartó javaslatait, a Szovjetunió, biztonsági követelményekből kiindulva, kénytelen figyelmet fordítani az atomfegyver előállítására. Ugyanakkor a Szovjetunió továbbra is követeli a népek közti béke megszilárdításának politikáját, megegyezésre törekszik más országokkal az atom-, hidrogén- és más tömeggyilkoló fegyverfajták feltétlen eltiltásának, a fegyverzet jelentékeny csökkentésének és az említett határozatok végrehajtása szigorú nemzetközi ellenőrzésének kérdésében. Emellett a Szovjetunióban munkálatok folynak az atomenergia ipari célokra történő felhasználása érdekében. A Szovjetunió döntőfontosságú feladatának tekinti annak elérését, hogy az atomenergiát a békés haladás ügyének szolgálatába állítsák. Helsinkiben gyűlést tartottak a Szovjetunió és Finnország közötti fegyverszüneti egyezmény aláírásának 9. évfordulója alkalmából Helsinki (TASZSZ). A Finn-Szovjet Társaság Helsinkiben szeptember 17-én gyűtóst rendezett a Finnország és a Szovjetunió közötti fegyverszüneti egyezmény aláírásának 9. évfordulója alkal_ mából. A gyűlésen megjelentek/ Paasikivi köztársasági elnök, Kek. kenrn miniszterelnök, a Finn Szov. jet Társaság vezető személyiségei, a finn főváros képviselői. A gyülé/en résztvettek a Szovjetunió, a Kínai népköztársaság és a népi demokratikus országok diplomáciai képviselői is. A Finnország és a Szovjetunió közötti fegyverszüneti egyezmény aláírásának 9. évfordulójáról Viro. 'airen közoktatási miniszter mondott beszédet. Virolainen kijelentette, hogy Finnország és a Szovjetunió közötf a fegyverszüneti egye: ménnyel helyreállított viszo\ nyok megteremtették azoknak a fontos előfeltételeknek egyikét, amelyek Finnországnak elengedhetetlenül szükségesek a békés építés számára Virolainen részletesen kitért a Finnország és a Szovjetunió közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokra. Az évfordulón finn és szovjet infl. véssek adtak hangversenyt