Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-18 / 219. szám

PÉNTEK, 1953 SZEPTEMBER 18. 3 CÍLM3GYHR0RSZAG A jugoszláv proletáriátustól megvonják a szakszervezeti jogokat Jugoszláviában a közelmúltban egy törvényt hoztak, amely megfosztotta a helyi és járási szakszervezeti bizottságokat attól a jogtól, hogy a munkáselbocsátás kérdésébe beleszóljanak. Ezzel a kapitalistáknak teljesen szabad kezet adtak a munkáselbocsátás kérdésében. A szakszervezetek vezetői azonban egyáltalán nem tiltakoztak a jogfosztó rendelet ellen. Az ilyesmi azonban egyáltalán nem megy ritkaságszámba a mai Jugoszláviában, sőt a szakszervezeti vezetők gyakran maguk ls előállnak olyan javaslatokkal, amelyek a dolgozók helyzetét még jobban súlyosbítják. A "Borba-* egyik száma például megdicsérte a szakszervezeti vezetőséget azért a javaslatáért, amely szerint minden kategóriába eső munkásnál csökkenteni kell a gyermekpótlékot. A titóista szakszervezetek központi tanácsa nemrég még azoknak a pótlékoknak az eltörlését is javasolta, amelyeket a jugoszláv proletariátus a háború előtt, a monarchofasiszta rendszer ideje alatt harcolt ki magának. így többek közt javasolták, ne adjanak a jövőben ingyenes ruhaneműt és cipőt a bányászoknak. Szalaj szakszervezeti főkolompos javaslatot készített arra, hogy a szakszervezeti tagoktól minden kiváltságot vonjanak meg, I eszerint legyenek egyenlők a szakszervezeten kiviili dolgozókkal. Ez természetesen a szakszervezetek felszámolását jelentené. Félve -saját-* szervezetüktől, Szalaj és a szakszervezetek központi tanácsa megtagadta a szlovéniai bányászok küldötteinek fogadását, akik Belgrádba érkeztek tiltakozni a tömeges munkáselbocsátások és a bérek csökkentése ellen. A -Szlovénszki Porocsevalec-* és a -Borba* című lapból kitűnik, hogy a küldötteket több szlovéniai bányában tiltakozó gyűléseken választották meg. A belgrádi rádió közölte, hogy Szalajék nem hallgatták meg a jugoszláv mezőgazdasági dolgozók küldötteit sem, akik követelték az elmúlt évben -az aszály-* miatt a fizetésükből levont 20 százalék kifizetését. Az áruló szakszervezeti vezetőknek azonban nem minden esetben sikerül a munkások elégedetlenségét elfojtani. Mind gyakrabban törnek ki sztrájkok. Nemrégen a briezscsei műszaki műhelyben hosszabb sztrájk tört ki, amely a dolgozók győzelmével végződött. Számos helyi szakszervezeti vezető a munkások oldalára állt. Szalajék, hogy megfélemlítsék a munkások szervezett harcát, újból -át akarják szervezni* a szakszervezeteket. Az eddig működő szakszervezeteket, amelyek a termelési elv alapján létesültek, most területi terv szerint akarják átszervezni, ugyanúgy, mint ahogyan ez Amerikában van. Ezzel az átszervezéssel a jugoszláv szakszervezetek végképp engedelmes segítőgépezetévé válnak a külföldi és a helyi kapitalistáknak. A jugoszláv proletáriátus ennek ellenére megtalálja az útját és módját annak, hogy szervezkedjék és fokozza harcát a szakszervezeti jogokért, mindennapi érdekeinek megvédéséért, a munkáselbocsátások, a tömeges munkanélküliség, a drágaság és a nyomor ellen. Bizalmiválasztás az Ujszegedi Kender- és Lenszövő Vállalatnál Sok kérdésre adtak választ a szegedi üzemek békebizottságainak ..kérdezz-feleljek" ládái öt hónappal ezelőtt országszerte I dáját több szegedi üzemben követelterjedt kezdeményezés indult el az Ujszegedi Kender- és Lenszövőgyárból. Az üzem békebizottságai hat üzemrészben „Kérdezz—felelek" felírású ládákat helyeztek el. Ezek a világoskékszínű, fehér békegalambbal díszített ládák sok külpolitikai kérdésre adtak választ a dolgozóknak. Az öt hónap alatt közel 300 kérdést helyeztek el a ládákban. A névaláírással ellátott, vagy aláírás nélküli kérdések túlnyomó része még most is Koreával kapcsolatos. Az egyik szövőnő azt kérdezte, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok hogyan segítik a koreai testvérnép újjáépítését. Egy másik dolgozó a koreai békebizottság munkája felől érdeklődött. Ezenkívül a dolgozók érdeklődésének előterében áll a francia sztrájkmozgalom és a német kérdés. Az Ujszegedi Kender- és Lenszövőgyár békebizottságainak pélték. A Szegedi Kenderfonógyárban például a dolgozók kérésére két héttel ezelőtt 10 „Kérdezz—felelek" ládát állítottak fel. A ládákat maguk az üzem dolgozói készítették. Mindet világoskék színűre be is festették. A legnagyobb létszámú üzemrészben, az előfonóban két ládát helyeztek el. A kis ládákban már sok kérdés gyűlt össze, amelyekre az első válaszadásnál rövidesen feleletet kapnak. A Szegedi Textilművekben, a Ruhagyárban, a Paprikafeldolgozó Vállalatnál és még több más üzemtón várják a dolgozók kérdéseit a kis békeládák. A városi békebizottság most elhatározta, hogy a legfontosabb kérdésekre a városi tanács által rövidesen felállításra kerülő hangszórókon keresztül békefélórák keretétón adja meg a választ. így a város több pontján egyszerre hallhatják a dolgozók kérdéseik megválaszolását. SZEGEDI JEGYZETEK Rövid, é^s csengetés jelzi a zászlófelvonás kezdetét. A tanítónőképző gya. korlóiskolájának apró növendékei vigyázz-állá&ba merevednek, majd egymást lökdösve, tolakodnak az ajtóhoz. Minden reggel megismétlődő versengés folyik az elsőségért. Mindenki az első sorba akar állni, ami. kor az úttörő-zászló magasra lendül a zászló rúdján. A kis úttörő-jelöltek rendezett, páros sorokban vonulnak ki a folyosóra, ahol a zászlósor elolt már ott áll a rangidős negyedikes vezető is az elkövetkező vezénylésre reszeli a torkát, ő már nyak. kendős pajtds, a pajtásesalád tagja, jövnre úttörő lesz- Ez a dat magabiztossá teszi viselkedésé'• — Csapat, zászlóra Zászlófelvonás tisztelegj! — kiáltja tiszta, erős hangon, homlokához emelve a kezét. A két kisebb és a középső nagy zászló lassan emelkedtik a magasba. — Pajtások, ezt énekeljük: ,,Leng, messze lebeg .. Most a félkörben álló gyermekcsoport rázendít a kedvelt indulóra: „Leng.mcsz. sze lebeg, hös harcra vezet győztes magyar zászlónk. •." A kisfiúk éneke egybevegyül a kislányok énekével. A második emeleten és a földszinten egy pil lanatra megállnak a tanítónő-jelöltek: „A kicsilcnél zászlófelvonás van" — jegyzik meg, s mosolyogva ismerik fel egyik-másik tanítványuk lelkes hangját, Az ének után a paj tásvezető tanítónő lép a kör közepére és kiiűzi a heH feladatokat. A hétfői zászlófelvonásnak mindig ünnepélyes jellege van. Uj hét kezdődik, új feladatok állnak a kispajtások előtt. Ezt az ünnepélyességet szolgálják a szavalatok is, mely ekei fel, •váltva vállal egyegy tanuló. A falhoz simulva, s-.égyellős ajkbigyesztéssel két első osztályos kislány tűnik fel a folyosón- Ök bizony elkéstek. A tanítónő rosszalón csóválja fejét fAéjük. Ma a kicsiknél is ritkaság és szégyenbe zésszámba megy a késés. A zászlófelvonás egy pattogó vezénylőmondattal ér véget: „Csapat, munkára oszolj/" Néhány perc múlva felhangzik a tanításra hívó csengő. F. 1. Süli Rozália az Ujszegedi Kender- és Lenszövő Vállalatnál dolgozik. Nemrég nyerte el „A textilszakma legjobb bizalmija" kitüntetést. Mintaszerűen irányítja csoportját, amely népes, kis családhoz hasonlít. Minden problémát közösen beszélnek meg és közösen is határoznak egy-egy vitás kérdéstón. Néhány napja izgatott készülődés folyt a kis csoportban. Szakszervezeti választások előtt állottak. Süli Rozália hírül adta mindegyiknek, hogy az ő csoportjukban választanak először bizalmit és ennek a választásnak mintaszerűen keli iezajlania. Többen elhatározták, hogy majd felszólalnak, elmondják, miképpen látják Süli Rozália bizalmi munkáját. Kedden délutáni műszakban dolgoznak. Már jónéhányan egy óra előtt munkaruhába öltözve siettek a DISZ-terembe. Süli Rozália mindegyiküket megelőzte, jóval előbb megjelent. Sorba gyülekeztek a vendégek is: a Jutaárugyárból, a Ruhagyárból, a Textilművekből, a Szegedi Kenderfonógyárbó, hogy meghallgassák, hogyan zajlik le a mintabizalmiválasztás. Mindenki arcán várakozás tükröződött, mert ehhez a bizalmiválasztáshoz hasonlóan akarják levezetni üzemüktón ls a legkisebb szakszervezeti szerv újraválasztását. Az Ujszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat üzemi bizottsága nevében Gárdián Józsefné elvtársnő üdvözölte a megjelenteket és átadta a szót Süli Rozáliának, aki beszámolt az eddig végzett munkájáról, — Nekem jutott az a megtiszteltetés — mondortta beszéde elején Süli Rozália —, hogy elsőnek tartsam meg a választást. Országos viszonylatban „A textilszakma legjobb bizalmija" címmel tüntettek ki. Ezt úgy értem el, hogy a párt és a SZOT határozatait figyelembe véve csoportom érdekvédelmét mindenkor szívügyemnek tekintettem, A későbbiekben arról beszélt, hogy a szakszervezet hivatott a munkaverseny gazdája szerepet betölteni, s bevonni a versenymozgalomba a dolgozók széles tömegét és serkenteni a még nagyobb eredmények elérésére. «— Csoportom minden egyes tagja bekapcsolódott a szocialista munkaversenytó és termelésük fokozásával harcolnak az életszínvonal emeléséért — fejezte tó beszámolóját. A beszéd elhangzása után a csoport tagjai szólaltak fel. Elmondották, hogy Süli Rozália jól megállta a helyét, mint bizalmi. Bírálat is hangzott el munkájáról, hogy a szakszervezeti járulék pontos beszedésével, a reszortosok vezetésbe való bevonásával többet kell törődnie. Újra Süli Rozáliát jelölték a csoport tagjai bizalminak. Választottak egy TT felelőst Császár Istvánné, és egy munkavédelmi megbízottat Balázs Józsefné személyében. Az Ujszegedi Kender- és Lenszövő Vállalatnál tartott mintabizalmiválasztás sok tanulságot nyújtott az ott résztvevőknek. Megmutatta, hogy a bizalmicsoportok tagjait jól elő kell készíteni a választásra, hogy azok bátran elmondják észrevételeiket a bizalmi beszámolója után az eddig végzett munkájáról. Itt nem volt elég alapos az előkészítés. Nehezen indult a hozzászólás és kevés bírálat hangzott el. Helyes lett volna, ha a beszámolót is bírálják, mert abból hiányzott az, hogy a csoport tagjai hogyan küzdenek a termelés fokozásáért. Megmutatta azt is ez a választás, hogy az üzemi bizottság részéről több segítséget kell adni a bizalmiválasztások sikeréhez. A kisebb hibáktól eltekintve, jónak kell értékelni a minta-bizalmiválasztást. Süli elvtársnő bátran kiállt csoportja elé és elmondta az eredményeket, de azokat a hibákat is, amelyek gátolták eddigi munkáját. Jól működött a választáson a kis üzemi háromszög is. A pártcsoportvezető, Kiss Istvánné elvtársnő iránymutatóan szólt hozzá és jobb munkára serkentette a bizalmicsoport tagjait. A művezető, SZÍVÓS István elvtárs a kollektíva jó munkájáról beszélt és a legmesszebbmenő támogatásra tett ígéretet. Az újonnan megválasztott legkisebb szakszervezeti szer nek Süli Rozália, a szakma legjobb bizalmija vezetésével ezután még jobb munkát kell végezniök. az új feladatok, a termelésben való fokozottabb helytállásra való mozgósításban. A Csongrád-Békési Borlorgalmí Vállalat dolgozói új gépekkel, modern leiszereléssel várják az idei szűretet Néhány nap múlva megkezdődik a szüret. Dolgozó parasztjaink szinte naponta né®ik ivet: szőlő-terméseiket. Vizsgálgatják, éreftck-e a szamok. Szüretelni is időben kell. Dolgozó paraszfa ságunk ma már tudja, hogy a szőlőből « boron kívül gyógyszer, tápszer és sok más értékes anyag ké. szül, amely a dolgozók egészségét. anyagi felemelkedését szolgálja. Tudják ezt a Csongrád-Békési Borforgalmi Válfajat dolgozói és ezért már hónapokkal ezelőtt készültek az idei szüret gyors ós időbeni lebonyolítására. A felvásárló és a feldolgozó pincék most már teljesen tisztán, készenlétben várják az új szőlőt. Az előkészítési munka nem ment könnyen a vállalatnál- Sok nehéz, •séggel kellett megküzdeniok a dolgozóknak. ,j A vállalat vexetósége de maguk a dolgozók is az elmúlt esztendőben sok hibát követtek el. Annak ellenére, hogy lát'ák a flzü. ret közeledtét még sem tettek meg mindent azért, hogy a szőlő, és a borbegyüjtés minden zökkenő nélkül menjen végbe. A begyűjtésben éis a szőlő feldolgozásánál is jelentós hibák mutatkoztak. A vállalat nem rendelkezett kellő meny. nyiségű préssel, hordóval és egyéb felszereléssel, s ezért ez a munka is vontatottan haladt. A Borforga'-imi Vállalat vezetősége már hónapokkal ezelőtt politikai és szakmai tanfolyamot szer_ vezeti azoknak, akik a munkájuk során a legközvetlenebb kapcso. latba kerülnek majd a dolgozó parasztsággal. Ugyanakkor ebben az évben nem kevesebb, mint 278.000 forint beruházással — ebből számos új géppel, hordóval, káddal bővíte'te felszerelését a begyűjtés zavartafan lebonyolítása eredében. Mindezek mellett 12 szölőprést is készíttetett hulfadókianyagból, amelyek nagy teljesítményükkel biztosítják majd a szüret, illetve a begyűjtés zavartalanságát. A vállalat dolgoxói ebben az esztendőben több, mint 30 ezer métermázsa szőlőt gyűjtenek be. Tudják valamennyiem, hogy ez a feiadat nem könnyú do_ log. Ezért harcolnak lelkesen és odaadóan még a ezüret előtt a mrjnka gyors lebonyolítása elöfeL tételemeik biztosító síiért, a szőlőés a brrbegyüjtés ideje afatt más fontos munka végzése fa — a szántás, a vetés — a dolgozó paraszt, ság feladata. A válfafat dolgozói ezért elhatározták, hogy az idei szüretet az eddigieknél is gyor. sobban bonyolítják fa és mindent megtesznek azéit, hogy a többi munkák végzésében ne hátráltassák dolgozó paraszt jajukat, Az . fiö„ készítő munkák kezdetén a begyüj. tő telepek dolgozói versenyre hívták ki egymást. Elhatározták, hogy szívósara és odaadóan harcolnak azért, hegy tervüket mielőbb teljesíthessék. A fizika! dolgozók jó munkája mellett Sajó Gyufa igazgató elvtárs és a vállalat műszaki ós adminisztratív dolgozói is nagy segít, ségot nyújtottak ahhoz, hogy a ?zite ret idejére már teljesen készenlét, ben álljanak. A műszaki osztály dolgozói közül Savanya István. Börcsök János, Rácz Józsefné, Takács Sándor és Savanya Imre végzett kiváló munkát. A begyűjtési osztályon Nyitrai Imre, Kaczur Lajos és Ágai Gusztáv is kiváló munkával járult hozzá az eredmények eléréséhez. Szényei Mihály, Kalocsai Vilmos, Nagy Solymosi István, Rácz Ferenc is jó és szorgalmas munkával segítette elö a szüret végrehajtásának zavartalan biztosítását. Néhány nap múlva a vállalat fizikai dolgozói megkezdik munkájukat, hogv 'ervüket mielőbb valóm válthassák. Ez azonban még nem biztosítja teljes mértékben a szüret, a szőlő- ré a borbegyüjtés zavartalanságát. A siker egyik fontos előfeltétele az is, hogy dolgozó parasztságunk mielőbb eleget tegyen beadási kötelezettségének. Gondoljon arra, hogy hazafias kötelességének mielőbbi teljesítése a kormány programmjának megvalósulási' segi'i elő. amely jelentős hozzájárulás életszínvonalunk emeléséhez, a jobb élet biztosításáhozA dolgozók levelei nyomán. Biztosítják az őrlés meggyorsítását a dorozsmai malomban Augusztus végén Dorozsmáról Nagy Ferenc elvtárstól kaptunk levelet. Beszámolt arról, az áldatlan állapotról, ami a dorozsmai lisztcseretelepen tapasztalható. Állandóan 15—20 kocsi, talicska várakozott a cseretelep előtt. Az is előfordult, hogy egy-egy kocsinak két-három nap is oda kellett állni, mire rákerült a sor, hogy a búzát kicseréljék. A dolgozó parasztokat ez a várakozás a munkától vonta elj hátráltatta a betakarítást. A dejigozó parasztok többször elmbndták ezt kisgyűléseken, a helyi földművesszövetkezet vezetőségéhez is fordultak, biztosítsanak több munkaerőt a cseretelepre, hogy gyorsabban menjen a munka. Intézkedjenek, hogy elegendő rriennyiségű lisztet kapjon a cserételep, ne forduljon elö az, hogy k fogyjon a liszt és a dolgozók h ába várakoznak. Intézkedés a ionban nem történt és ezért fordult Nagy elvtárs dolgozó paraszttársai nevében is segítségért szerkesztőségünkhöz. A levél igazságát, a helyzet súlyosságát a kiskundorozsmai tanács VB. elnökének, Németh Tmréné elvtársnőnek levele is igazolta. Németh elvtársnő megírta, a törhetetlen helyzet megjavítása véét többször fordultak a malomri egyesüléshez. A válasz az olt, nem tudnak több lisztet bizosítani a dorozsmai cseretelep rézére. Ugyancsak hasonló volt a álasz a földművesszövetkezet veitősége részéről; nem tudnak ki* segítő személyzetet biztosítani a | cseretelepre. A tanács viszont nem akadályozhatta meg, hogy a környékbeli községek dolgozó parasztjai ne Dorozsmán, hanem a községükhöz legközelebb eső cseretelepen cseréljék be gabonájukat. A levelet szerkesztőségünk továbbította. Most kaptuk meg a választ a Csongrádmegyei Malomipari Egyesülés igazgatójától, Dobó Miklós elvtárstól. A hiányosságok okát egész sor körülménnyel igyekezett magyarázni. De megtalálták, ha kissé későn is, a hibák kijavításának módját is, amiről így ír Dobó elvtárs: „A panaszok megszüntetése érdekében azonnal felszólítottuk a kiskundorozsmai földművesszövetkezetet, hogy haladéktalanul adjon a cseretelepre kellő kisegítő munkaerőt, hogy munkaerőtón ne legyen hiány. A Tisza Malmot pedig utasítottuk, hogy a dorozsmai cseretelepet fokozottabban lássa el őrleménnyel, nagyobb mennyiségű csereörieményre kiutalt lisztet szállítsanak ki." nipnivuok 15 pa nélkülözhetetlen az agitációs munkába* ,