Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-17 / 218. szám

trrrm-ec: DtLMAGYflrORSZflG vasarnap 1953 szeptember 321 g; DELMftGYQRORSZtG PÁRTELÉl A taggyűlések tapasztalatairól Néhány alapszervezetiivéte­lével már mindenütt megtartották a Kuzponti Vezetőség határozatát ismertető rendkívüli taggyűléseket. Az alapszervezeteknél, de a Vá­rosi Pártbizottságnál is különös gondot fordítottak a taggyűlések előkészítésére és a vezetőségi beszá­molók összeállítására. A pártbizott­ság tagjai, instruktorai résztvettek a beszámolók megvitatásán, taná­csot adtak egy-egy hiányos, vagy hibás rész átdolgozásához, ezzel elősegítették a beszámolók jó ösz­szeállítását, megfelelő színvonalát. A jó előkészítő munka eredmé­nye megmutatkozott a párttagság­nak a taggyűlésen való megjelené­sében s a taggyűlések színvonalá­ban. Az üzemi alapszervezeteknel általában a párttagság 80—85 szá­zaléka jelent meg. Megmutatkozott azonban az is, hol dolgoztak jól a pártbizalmiak és hol gyengébben. Ott, ahol a pártbizalmiak a tag­gyűlések előtt felkerested minden párttagot, elérték a 97 százalékos megjelenést is, mint például a Ró­kus II. pártszervezetnél, a Vágóhí­don az Élelmiszer Kiskereskedelmi Válialatnál a párttagság 90 száza­léka vett részt a taggyűlésen. Ez­zel szemben, ahol a pártvezetőség nem fordított elég gondot az előké­szítésre s a pártcsoportbizalmiak sem mozgósították a tagságot, csu­pán 55—60 százalékos volt a meg­jelenés, mint például a Ruhagyár l-es pártszervezeténél és a Lemez­gyárban. Mindez azt mutatja, hogy a taggyűlések sikere nagymérték­ben függ a pártvezetőség és a pártcsoportbizalmiak jó előkészítő munkájától. A taggyűléseken elhangzott be­számolók közül azok voltak jók, kielégítőek, amelyek időben elké­szültek és így volt elég idő arra, hogy a vezetőség megvitathassa és a javaslatok alapján újra átdolgozza. A kijavított beszámolók helyesen tükrözték a Központi Vezetőség határozata alapján az alapszerve­zetek munkájának hiányosságait. Általában jól bírálták az alapszer­vezetek titkárát, hogy csak a tit­kár elvtárs tudott egyes feladatok­ról és így ezek végrehajtását is egyedül végezte. A beszámolók többsége kri­tikusan, önkritikusan mutatta meg az alapszervezet munkáját és moz­gósított a kormányprogramm megvalósításáért való harcra. Hiba azonban, hogy a legtöbb alapszer­vezetnél nem foglalkoztak elég be­hatóan a DISZ munkájával és a termelés feladataival. Beszéltek ugyan arról, hogy most a kom­munistáknak élre kell állniok, de hogy ez konkrétan mit jelent a saját területükön dolgozó kommu­nisták számára, nem világították meg. A párttagság munkájáról el­hangzott bírálat sem volt konkrét, személyhez szóló. Példa volt erre a Paprikafeldolgozó üzem párttitká­rának, Báló elvtársnőnek beszá­molója, aki nem névszerint bírálta meg az üzemben hanyagul dolgozó sztahánovistákat. A taggyűléseken igen sok bírálat hangzott el a felsőbb pártszervek, a Csongrádmegyei Pártbizottság és a Szegedi Városi Pártbizottság munkájáról. Bírálták egyes osztá­lyok, egyes politikai munkatársak munkáját, magatartását. Felvetet­ték az ellenőrzés és segítés hiá­nyát is. A taggyűlések általában igen ak­tívak voltak. Egyes alapszerveze­teknél 20—25 hozzászólás is el­hangzott. A hozzászólások sok ér­tékes tapasztalatot, segítséget ad­tak a vezetőségnek munkájuk meg­javításához. Nem minden beszámoló ve­tette fel azonban nyíltan, önkriti­kusan a munkák során elkövetett l\ibákat. Előfordult, hogy a párt­tagság részéről elhangzott bírálatot sem megfelelően fogadták egyes pártvezetőségi tagok. Elmondták ugyan, hogy egyetértenek a bírá­lattal, de ugyanakkor megpróbál­tak kimagyarázkodni. A "taggyűléseken elhangzott hoz­zászólások megmutatták azt is, hogy egyes elvtársak nincsenek tisztában a kollektív vezetés kér­désével. Voltak olyanok, akik úgy vetették fel a kérdést, hogy most már kollektív vezetés van, meg­szűnik az egyszemélyi felelősség. A titkár elvtársak feladata, hogy megmagyarázzák a párttagságnak, a kollektív vezetés nem zárja ki az egyszemélyi felelősséget. Az alapszervezeteknél legtöbb helyen a munka megjavítására ha tározati javaslatokat állítottak ösz­sze. Hiba volt azonban, hogy a ha­tározati javaslatok nagyobb rész ben általános feladatokat tartal­maztak, nem határozták meg kon­krétan a pártszervezet feladatát egy-egy munkaterületen, nem vol­tak megszabva a határozat végre­hajtásáért felelős személyek s ném volt lerögzítve a határozatok vég­rehajtásának határideje. Igy ezek a. határozatok nem nyújthatták azt a megfelelő segítséget a munka megjavításához, amelyre hivatottak volnának. A taggyűlések tapasztalata a felmerült hiányosságok ellenére az, hogy többségükben betöltötték hi­vatásukat, bátran feltárták az alap­szervezetek munkájában lévő hiá­nyosságokat s ezzel elősegítették azok kijavítását. Ezek a taggyűlé­sek is hozzájárultak a párttagság aktivitásának növeléséhez, a bírá­lat, önbírálat fejlesztéséhez. Párt­tagjaink az eddiginél is jobban lát­ják, milyen feladatok állnak párt­szervezetük előtt a kormánypro­gramm megvalósítása érdekében. A kiskundorozsmai József Attila tsz a jelentős kedvezmények után még szivesebben köt majd növénytermelési szerződést A kiskundorozsmai József Attila termelőszövetkezet tagjai eddig is örömmel foglalkoztak a szerződé­ses növénytermesztéssel, mert je­lentős jövedelmet biztosított szá­mukra. Ebben az évben összesen 140 hold fűszerpaprika, cukorrépa, gyapot, somkóró és egyéb növény termelésére kötöttek szerződést. Már a betakarítás kezdetén úgy látták, hogy idén is megérte a fá­radtságot, a minisztertanács határozatá­ban nyújtott kedvezmények alapján jövőre pedig még érde­mesebb lesz a szerződéses nö­vények termesztése. Pűszerparikáből az idén 31 holdat kötöttek le. A jó agrotechnikai módszerek alkalmazásának ered­ményeként jó terméseredményt, a tervben előírt 20 mázsával szem­ben 30 mázsás holdankénti átlagot értek el. Az eddig leszedett piros paprika 95 százaléka elsőosztályú, s így csak az első szedésből mint­egy 80 ezer forintos bevétele lesz a tsz-nek. Ha jövőre legalább ugyanekkora területre kötnek szerződést, a jetentős pénzbevételen kívül még több őrölt paprikát kap­nak természetben, emellett 62 holdjuk mentesül a beadási kötelezettség alól. A cukorrépa termesztésből még nagyobb jövedelme van a tsz-nek. 17 holdas területükről Csongrád megyében az elsők között takarí­tották be a bő termést. Hogy a cukorgyárak mielőbb megkezdhes­sék az új termés feldolgozását, a tsz tagjai jóval a tervezett határ­idő előtt, már augusztus 24-én be­fejezték a répaszedést. 175 mázsás átlagtermést értek el, s csak gyors­beadási prémiumként 12 és félezer forintot kaptak. A természetben kapott 60 mázsa cukorból 20 deka jut majd a zárszámadás után egy munkaegységre. Varga Lajos és Tóth Mihály családja például 120 —120 kiló cukrot kapnak eddigi munkaegységeik arányában. A tsz tagjai örülnek a szerződé­ses termeléssel kapcsolatos mi­nisztertanácsi határozatnak, mert szabadon választhatnak azok közül a növények közül, ame­lyek legjobban kedvelik a vidék talaját, éghajlatát. A cukorrépa területet — a jelen­tős kedvezményeken kívül — az­ért is növelni akarják, mert ta­vasszal, amikor a vetési, növény­ápolási munkát kell végezni, ez nem megy egyéb munkák rová­sára. A gondosabban végzett mun­ka így az ideinél is gazdagabb ter­mést hoz majd, s még jobban emeli a tagok életszínvonalát. A tsz tagjai elhatározták, hogy a 17 holddal szemben jövőre 25 hold cu­korrépa termelésére kötnek szer­ződést* A sztálinvárosi dolgozók nagygyűlésének határozata: Még szilárdabb egységben, még jobb munkával segítjük a kormányprogramm végrehajtását A sztálinvárosi új gyárak, gyö_ nyörű lakóházak felől ezrek vo­nultak fel, hogy az iskola elől" téren tartott nagygyűlésen hozza­nak határoza'ot: mit akarnak tenni azért, hogy kormányunk programm­jának minden pontja minél gyor­sabban megvalósuljon. Miután az emelvényen elfoglalja helyét az el­nökség, Sütő Gyula elvtárs, az épí­tők szakszervezete területi bizott. ságánah elnöke megnyitja a nagy gyűlést. A szocialista város dol­gozói zúgó helyesléssel fogadják szavait, amikor a párt, a nép újabb nagy győzelméről beszél és arról, hogy kormányunk intézkedéseire még szívósabb munkával, még egy. ségesebb helytállással válaszolnak az ország dolgozói. A megnyitó beszéd után hozzá­szólások következnek- Már sötéte­dett, de egyre újabb felszólalók jelentkeznek, hogy valamennyien elmondják: az alkotó munka újabb győzelmével kívánják szolgálni né­pünk életszínvonalának további emelését, s ezáltal akarnak újabb és újabb csapást mérni az ellen, ségre. Farkas Mihály elvtárs felszólalása A gyűlésen felszólalt Farkas Mi. hály elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag, ja, pártunk Központi Vezetőségének titkára. Sztálinváros dolgozói! Nagy pártunk júniusi határozata és kormányunk új programmja ha­zánk fejlődésének új szakaszát nyí. totta meg. Szorgalmas dolgozó népünk: a magyar munkásosztály, dolgozó pa­rasztságunk és a magyar értelmi­ség, a hároméves terv és az első ötéves terv négy éve alatt pártunk és kormányunk irányításával és hathatós segítségével hatalmas munkát végzett. E hatalmas alko­tómunka eredményeként hazánk — mint tudják — ipari wrszúggá fej­lődött és mezőgazdaságunk is kor_ nyerflbb színvonalra emelkedett] Népünk tehát szorgalmas, önfel­áldozó munkájával megteremtette azokat a feltételeket, amelyek lehe­tövé teszilc, hogy hazánk mind erő­teljesebben a növekvő jólét orszá­gává váljék. (Taps). A szocializmus építése a 11 ép jó­létének folyamatos emelkedését szolgálja- Az új gyárak, az új ko­hók, a több acél. több villamosener_ gia, több szén, több búza, több hús, több zsír, több cipő, a 'öbb és jobb minőségű textilanyag mind azért szükséges, hogy szebbé, gazdagabbá, könnyebbé tegye népünk életét. (Taps). Pártunk júniusi határozata és az ennek alapján kidolgozott kormány­programm azt mondja ki: elérkezett annak az ideje, hogy olcsóbb le­gyen a megélhetés, alacsonyabbak legyenek a foOHasztási cikkek árai, növekedjék a dolgozók reálbére, a dolgozók a forintjaikért többet és jobb minőségű fogyasztási cikke­ket tudjanak vásárolni. Azt hiszem, elvtársak, nem tévedek, ha kije­lentem, hogy pártunk és kormá­nyunk e határ0zata azt fejezi ki, amit népünk joggal várt a párttól, a kormánytól. Persze, mi azt ís tudjuk, hogy még nem teljesítettük népünk azon óhaját, hogy a zsír és a hús is ol­csóbb legyen és kellő mennyiség, ben lehessen húst és zsirt is vásá­rolni. Kijelenthetem önöknek, hogy edre is sor fog kerülni, ol­csóbb lesz a hús és a zsír is (taps), de ahhoz, hogy ez bekövetkezzék, még számos — nem is olyan köny­nyű — feladatot kell a pártnak és a kormánynak dolgozó népünkkel vállvetve, közösen megoldania. A párt útmutatásai alapján a kor. mány most azon dolgozik, hogy eze­ket a feladatokat meg is oldja. Ehhez azonban időre is szükséig van- Bőséges kukoricatermésünk és növekvő sertésállományunk jó gazdálkodás mellett lehetővé teszi a hús és zsír mennyiségének a növelését. Megnyugtathatom önö­ket, hogy mihelyt ezeket a felada_ tokát sikeresen megoldjuk, a kor­mány nem fog késlekedni azzal, hogy a hús és a zsír árának a le. szállítását is elrendelje. A párt és a kormány szavára népünk épít­het, mint a kősziklára! (Taps.) A párt határozatának és a kormány programmjának sikeres végrehaj­tását érzi már népünk és a jövőben még kézzelfoghatóbban fogja majd érezni. A kormány programúiban bejelentett intézkedéseket a kor­mány az első betűtől az utolsó be­tűig be fogja tartani és minden eszközt fel fog használni arra. hogy tovább emelje népünk életszínvona„ lát, a dolgozók jólétét! A mi nagy pártunk és népi kor. mányunk, elvtársak, hús a nép hú­sából és vér a véréből, s ezért pár­tunk és kormányunk tevékenységét egyetlen nagy eszme vezérli: mind jobban és sikeresebben szolgálni a nép ügyét, jólétének biztosítását. A párt és a kormánv a népért dol­gozik, a népet szolgálja, ezért ar­ra van szükség, hogy népünk még hathatósabban támogassa nagy pár. tunkat és kormányunkat, hogy pár^ tunk és kormányunk még jobban, még eredményesebben tudja szol­gálni a nép ügyét, Amikor július 4.én Nagy Imre elvtárs meghirdette kormányunk új programmját, népünk nagy lelke­sedéssel fogadta azt. Milliók és milliók érezték, hogy a pártunk hd­tározata alaPján kidolgozott kor. mányprogramm a nép akaratát fe­jezi ki- A magyar városokban és falvakban munkás, paraszt, érlel_ miségi egyaránt azt mondotta: ez a mi programmunk, ez. a nép pri­grammja! (Taps.) E programm megvalósításának eredményei nyo­mán mindenült javul már az élet és fokozódik a dolgozók milliói­nak munkakedve. De persze az ellenség sem alszik. Érzi, hogy a párt határozatának és a kormány programmjának meg­valósítása súlyos csapást jelent számára. Ezért népünk belső ós külső ellenségei most azon mes­terkednek, hogy lekicsinyeljék a kormányprogramm és annak vég­rehajtása során tett intézkedések jelentőségét. Először azzal há­zaltak az cllnség szószólói, hogy a kormány programmja papíron ma. rad. Most hogy már képtelenek a csillagot letagadni az égről — hi. szen a kormányprogramm napról­napra inkább élő valósággá válik — kénytelenek taktikát változtat­ni. Most azt mondjál;: .Jgaz, van árleszállítás, igaz, "megindult a munkás'akások építése, igaz, a parasztság js egy sor kedvezmény­ben részesülj már — de mindez mégis kevés"- Most így szeretné az ellenség népünk növekvő mun­kakedvét osökketeni és mind szilár. rabbá alakuló egységé' lazítani. Ezeknek, a volt úrikaszinó tag­jainak, volt gyárosok és földbirto­kosok ügynökeinek most semmi sem elég. Jobban mondva, nekik sok, nagyon sok az, hogy a nép életszínvonala emelkedik, csak ez ellen most úgy harcolnak, hogy azt mondják — mindez kevés! Amikor ezek az urak voltak Ma­gyarország teljhatalmú gazdái, akkor Magyarország a hárommil­lió koldus országa volt. Amikor ezek az urak vezették hazánkat, éhbérért dolgoztak a munkások, parasztok és a munkanélküliség tette nyomorúságossá életüket. Ami. kor ezek az urak voltak Magyar­ország gazdái, akkor a parasztok milliói korgó gyomorral robotol, tak a nagybirtokokon, diplomás emberek napszámos munkára kény. szerültek. Ezeknek az uraknak a szívük mélyén az fáj és az nem tet­szik, hogy egyre javul népünk éle­te, hogy emelkedik népünk élet­•xnvonala. Nekik az fáj és az nem tetszik, hogy népünk a párt politikáját és a kormány programm­ját sajátjának vallja és annak meg­valósításáért minden erejével har­colni kész­Vigyázni kell arra, elvtársak, hogy becsületes dolgozó ne men­jen lépre és ne kerüljön az ellen­ség hálójába. Fáradhatatlanul dol. gozzunk mindannyian azon, hogy népünk megismerje és magáénak ' mányprogramm végrehajtását '. vallja pártunk helyes politikáját, korirányunk népszerű programm­já'. De ami ennél _s fontos»bb: gondoskodnunk kell arról, hogy pártunk határozata és kormá­nyunk programmja mind sikereseb. ben és mind nagyobb mértekben váljék valóra. Elvtársak! Nem árulok el sem párt., sem kormánytitkot, ha kijelentem, hogy póriunk és kormányunk a jövőben még határozottabban 'fog gondos, kodni arról, hogy népünk é'et­színvopa'a tovább emelkedjen. Eh­hez azonban nem elcg csak a párt és a kormány akarata., ehhez fel­tétlenül szükséges az. hogy népünk még erőteljesebben támogassa a pártol és a kormányt. A nép élef. fisí.ovonalának további emelése a termelés frortszakaszán dől fl! „Termelj többet, jobban élsz!" Ez a je'.szó elevenen éljen és hasson mindéi üzemben, minden magyar faluban, mindenült, ahol alkotó­munka folyik. A kapitalista társadalomban . a termelés fl gyárosok, a bankárok, a földesurak zsebét tömi, nz ő cazdagodásukat szolgálja- Merő­ben más a helyzet a szocializmus® építő országokban és így hazánk. I>an i«. Nálunk a termelés a nép, az egész ország gazdagodását, a jólét emelkedését szolgálja, ezért érdemes jobbat és többet termelni. Az életszínvonal további emelke­désének sorsa így tehát népünk kezében van letéve. Amilyen mér­tékben fog nőni a termelés, ami­lyen mértékben fog csökkenni a termelt javak önköltsége, úgy fog emelkedni az életszínvonal. Na­gyobb szervezettséggel, szilárdabb munkafegyelemmel, a veze'.és jobb megszervezésével emelni kell a kibocsátó" áruk mennyiségét és biztosítani kell a jobb minősége'. Összpontosítsuk erőnket a III. ne­gyedévi terv teljesítésére és a IV. negyedévi terv teljesítésére é3 túlteljesítésére! Elvtársak! Nagy pártunk a fel­szabadulás óta eltelt évek során nem egy csatát nyert meg. Sem­mi kétség, hogy a szocializmus to. vábbi sikeres építésével, amely egyet jelen' a jólét emelésével is — megnyerjük a magasabb élet­színvonalért vívott csatát. Igy tesz ez, mert szorgalmas népünk, amely eddigi harcai folyamán is köve'te nagy pártunkat, a jövőben még szorosabban felsorakozik pár. tunk és kormányunk mögé és iobb munkával, szilárdabb fegyel&lilpci, nagyobb munkakedvvel megteremti az életszínvonal további emelésé­nek újabb feltételeit. Éljen a magyar dolgozó nép, a jólét megteremtője! Éljen a Magyar Népköztársaság szeretett kormánya! Éljen a mi nagy és dicső pár­tunk, a Magyar Dolgozók Pártja, népünk győzelmeinek harcedzett ve. zstője! Farkas c'vtárs felszólalása után a hatalmas tömeg lelkesen éltette a pártot. Sz'álinváros dolgozói ha­tározatot hoztak következő fel­adataikról. A műszaki vezetőség vállalta: olyan m u nka k ö r li' m é sye. k:t leramt. .amelyek a kormánypro­gramm szellemében jobbá. kényeL mesebbé 'eszik a sztálinvárosi dol­gozók éle'ét, könnyítik munkáju­kat. Ugy szervezik meg a munkát, hogy a sztálinvárosi vállalatok az év végéig behozzák elmaradásukat, teljesítsék a tervet. Sztálin város dolgozóinak határozata ezzel feje­ződik be: „Még szilárdabb egységben, még jobb munkával segítjük a kov. II Tudományos Munkások Világszövetsége küldötteinek sajtófogadása A Tudományos Munkások Világ­szövetségének III. közgyűlésén részt, vett küldöttek kedden délelőtt, a margitszigeti Nagyszállóban fogad­ták a sajtó képviselőit. M. Goldsmith angol újságíró üd­vözlő szavai után J. G. Giowfher angol író, a TMV föttkára vissza­tekintett a Tudományos Munkások Világszövetségének múltjára. A vi. tagszövetséget 1946 ban alapították, 1948-ban Prágában tartotta első közgyűlését. 1951-ben Párizsban zajlott le a második közgyűlés és most került Bor Budapesten a 3. közgyűlésre. A második közgyűlés ideién a világszövetségnek még csak 44.000 tagja volt, ma már 136 ezer a tagok s-záma és 15 ország tudományos dolgozói csatlakoztak a szövetséghez. Ezután W. A Wooste-r angol fizikus a rénzügyi albizottság, I,. Barrabo franc'a geológus a sza­vazás kérdéseivel foglakozó albi­zottság, I. Matek csehszlovák aka­démikus, a TMV Keleteurópa te­rületi irodájának vezetője a kiad­ványok albizottsága, L. Iaifeld len­gyel fizikus a határozati javaslatot e'őkészítö albizottság munkájáról számolt be. Elmondották, hogy a közgyűlés a felmerült kérdésekben egyhangú határozatokat hozott. Elhatározták a világszövetség korábban már meg­jelent „Tudomány és ember seg" című lapjának felújítását. Az új Rültette évente kétszer" angol, francia, orosz és kínai nyelven je­lenik majd meg, hogy megmutas­sa, hogyan tudja szolgálni a tudo­mány az emberiség jólétét A to­vábbi határozatok a tudósok jogai­val és feladataival, a tudományos munkások közötti kapcsolatok el­mélyítésének kérdéseivel foglalkoz­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents