Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-16 / 217. szám
fJLÁG PROTföTÁR Jdf EGYEMffL)etéI& ttím Több, jobb minőségű bőrkabátot készítenek a Szőrmééi Bőrruhakészítő Vállalat dolgozói ""s A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének határozatai új minisztériumok alakításáról Z M D P CSONGRÁD MEGYE! P Á R f B IZOTTSAGÁN A K LAPJA IX. ÉVF. 217. SZAM Alt A 6(1 PILLÉK SZERDA, 1953 SZEPTEMBER 16. 1 Fáradhatatlan népnevelő munkára! Az agitáció a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítésének legfontosabb eszköze. A párt elküldi népnevelőit a dolgozók különböző rétegeihez és ismerteti előttük politikáját. De a népnevelők nemcsak ismertetik a párt politikáját, hanem gazdagítják is a párt tapasztalatait, mert beszélgetéseik során összegyűjtik a dolgozók véleményét, javaslatait, a párt és a kormány intézkedéseiről. Dolgozó népünk nevelése nemcsak megtisztelő hivatás, hanem egyben kommunista pártkötelesség is. Pártunk alkotmánya, a Szervezeti Szabályzat minden párttag kötelességévé teszi: „... állandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, világosítsa fel őket a párt politikájáról, tanácsadójuk, vezetőjük legyen". Az iparban dolgozó kommunisták számára azt jelenti ez a kötelesség, hogy indítsanak kemény és engesztelhetetlen harcot a harmadik negyedévi terv teljesítéséért, a* munkafegyelem mindenforma lazítása ellen. A kommunista ipari munkások járjanak élen a termelésben, kezdeményezzenek munkaversenyt. A kommunista műszakiak, szakmunkások és segédmunkások magyarázzák meg a pártonkívüli dolgozóknak, hogy aki jobb, könnyebb életet akar élni, annak jobban, fegyelmezettebben kell dolgoznia, csökkentenie kell a selejtet, emelni a termelékenységet. Ez az élet további javulásának egyedüli alapja. Megtisztelő pártkötelesség a nevelőmunka a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták számára is. Ez azt jelenti, hogy az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek és falvak kommunistái indítsanak harcot a növénytermelés és állattenyésztés hozamának növeléséért. A kommunisták feladata megmagyarázni a falvak népének, hogy az állam minden segítséget megad boldogulásukhoz. Hitelt ad, gépeket küld, nemesített vetőmagot, műtrágyát, hogy idejében szánthassanak, vethessenek, — bőségesen teremjen a föld. Rajtuk múlik: akarják-e igazán a még jobb életet; rajtuk múlik: dolgoznak-e érte minden erejükkel, legjobb tudásukkal, mert a jobb élet megteremtéséhez többet kell termelnünk. így lesz még jobb, könnyebb és vidámabb hazánkban az élet. Megyénk dolgozói örömmel fogadták a párt politikáján alapuló és a dolgozók könnyebb életét célzó kormányprogrammot, és az azt megvalósító intézkedéseket, különösen az árleszállításról szóló párt- ós kormányhatározatot. A pártszervezetek azonban nem reagáltak megfelelően ezekre a nagyjelentőségű intézkedésekre. Nem magyarázták meg minden dolgozónak, hogy élete további javulásának ügye a saját kezében van. Megyénk üzemeiben, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt szinte elhallgattak a népnevelők, önelégültség ütötte fel fejét a pártszervezetek többségében. Olyan hangulat kezdett eluralkodni, amely szerint „Nem kell itt már agitálni. Beszélnek a kormány intézkedései minden népnevelő helyett". A mórahalmi gépállomáson emiatt a kommunisták eredményei rosszábbak, mint a pártonkívüli dolgozóké. Nincs nevelőmunka • — laza a munkafegyelem. A kommunisták, főleg a brigádvezetők, nem lépnek fel határozottan a fegyelem meglazítóival szemben, akik azt állítják, hogy nem lehet teljesíteni a normát. A gépállomáson számos pártonkívüli traktorista teljesiti normáját, pedig semmivel sem dolgozik jobb körülmények között, mint a többi. Ilyen példa majdnem minden gépállomáson található. Ez is azt bizonyítja, hogy sürgősen meg kell javítani a pártszervezetek politikai munkáját a traktoristák között. Termelőszövetkezeteinkben is gyenge az agitáció. A pártszervezetek harcolnak a tsz-ek megerősítéséért, de éppen az agitációról mondanak le, arról a fegyverről, amellyel a legjobb eredményt érnék el. Az ásotthalmi Szabadságharcos tsz-ben sok becsületes dolgozó parasztot félrevezetett az osztályellenség, a kulákság. Többen éppen emiatt ki akarnak lépni a csoportból. Még sincs népnevelőmunka. Nem ismerteti a pártszervezet azokat a kormányrendeleteket, amelyek jelentős kedvezményekhez juttatják a tsz-tagokat. A tsz sok, harcokban edzett és nemrég elismerten fáradhatatlan népnevelőjének az a véleménye, mint Apró Józsefné elvtársnőnek: „... hiába beszél a kilépni akarókkal a népnevelő, nem hallgatnak azok miránk úgyse; jobban ismerik azok a rendeleteket, mint mi, népnevelők". Sok termelőszövetkezetben megtalálható az ilyen vélemény, mint megannyi igazolás arra, hogy a pártszervezetek vezetői nem adnak kellő segítséget népnevelőinknek. Emiatt a népnevelők kifogynak érveikből, nem tudnak meggyőzően válaszolni a felvetett problémákra. Elfáradnak, meghátrálnak. Nemhogy az ellenség hazugságait vissza tudnák verni, de agitációjuk védekező agitációvá válik. A politikai felvilágosító munka megjavítása, a népnevelő gárdák újjászervezése, a kommunisták és a termelésben élenjáró pártonkívüli dolgozók nevelömunkába való bevonása az egyik legsürgősebb feladatunk. Minden kommunista érezze ezekben a napokban, hogy nagy felelősség nyugszik a vállain. Érezze és lássa világosan, hogy saját példamutatásán, következetes nevelőmunkáján múlik az üzem tervteljesítése, vagy a termelőszövetkezet sorsa. Pártszervezeteink ennek alapján mozgósítsák teljes erejüket a tömegek nevelésére. A kommunista és pártonkívüli népnevelők számára dolgozzanak ki jó, meggyőző erejű helyi érveket. Számítsák ki, hogy mit jelent a munkaidő teljes kihasználása a fegyelmezett dolgozónak. Harcoljanak a selejt ellen is a jó minőségért. Különösen fontos jó érvek kidolgozása a tsz-ekben. A tsz pártszervezetek számolják ki mennyit jelent pénzben, gabonában egy-egy tagnak az a sok kedvezmény, amit eddig nyújtott számukra az áliam. Számítsák ki azt is, hogy mennyi várható abból, ha idejében betakarítják az őszi terményeket, kukoricát, répát, stb. A termelőszövetkezetek kommunistái látogassák fáradhatatlanul a hozzájuk beosztott tsz-tagokat, beszéljenek velük. Ismertessék előttük a párt. és kormány határozatait és számokkal mutassák meg a különbséget a tsz-tagok jelene, múltja és jövője között. A tsz-ek kommunistái mozgósítsák az egész tagságot az őszi munkákra. A pártszervezetek agitációjának most a harmadik negyedévi terv minőségi teljesítésére, túlteljesítésére és az őszi betakarítás, begyűjtés, szántás-vetés gyors elvégzésére kell mozgósítania. Olyan nevelőmunka kell, amelynek eredményeként maradéktalanul végrehajtja ezeket a feladatokat a dolgozó nép; olyan nevelőmunka kell, amely őszinte meggyőző erővel magyarázza meg a dolgozóknak, hogy a jelenlegi termelési feladatok megvalósítása életszínvonajunk további emelkedésének közvetlen feltétele. II Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdasági terméke* új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről A Magyar Dolgozóik Pártjának Központi Vezetősége javasolja a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának, illetve ennek útján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az eddig érvényben lévő begyűjtési rendszer megváltoztatását A begyűjtési rendszert olymódon kell megváltoztatni, hogy az új begyűjtési rendszer több évre előre állapítsa meg a termelök be_ adási kötelezettségét s ezáltal fokozott biztonságot adjon a mezőgazdasági termeléshez. Csökkentse az egyénileg gazdálkodók és méginkább a termelő-szövetkezetek beadási kötelezettségének mértékét s ezáltal tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági termékeknek az eddiginél sokkai nagyobb részét értékesíthessék a termelők szabad piacon. Mindezek révén jelentősen emelkedjék a mezőgazdasági termelés, nőjjön a növénytermelég és az állattenyésztés hozama és ezzel együtt lényegesen emelkedjék a szövetkezetekben tömörült s az egyénileg gazdálkodó parasztság életszínvonala. A fentieknek megfelelően, a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége az új begyüjié&i rendszer irányelveiként a következőket javasolja: 1. Az új begyüjtéi rendszer há. Torri évre, tehát 1954 január 1-töl 1956 december 31-ig'terjedő időszakra előre határozza meg a termelők termény, sertés, marha, baromfi, tojás, tej és borbeadási kötelezettségét. A ka*, holdanként megállapított beadási kötelezettségeken o három éve3 időszak alatt váliozlatni nem lehet. A beadási könyveket három év. re adják ,ki. 2. A termény, élőállat, és állati termék bbadási kötelezettséget a szántó és rét együttes területe, míg a borbeadási kötelezettséget a szőlőterület után kelj megállapítani. A szőlőt és gyümölcsöst (kenet), valamint a legelőt teliesen mentesíteni kell a terménv, élőállat_ és állati termékek beadási kötelezettség alól. 3. Csökkenteni kell elsősorban a termelőszövetkezetek (csoportok), továbbá az egyénileg gazdálkodó termelők egy kat. holdra előírt beadási kötelezettségét az 1952. évi 26. számú ivr-ben eredetileg meg. állapított beadási köte'ezeHséghej viszonyítva. A csökkentés mértéke a következő legyen: a) A terménybeadási kötelezettség az önálló termelőszövetkezetek, nél és III. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 25 százalékkal, az alapszabály szerint működő I és IT. tipusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 15 százatokkal, míg az egyénileg gazdálkodó termelőknél mintegy 10 százalékkal csökkenjen. b) Az élőállat és állati termék (sertés, marba, baromfi, tojás és tej) beadási kötelezettség az önálló termelőszövetkezeteknél és III. fipusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 30 százalékkal, az alapszabály szerint működő I. és II. tipusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 20 százalékkal, míg az egyénileg gazdálkodó tor. melőknél mintegy 15 százalékkal csökkenjen, c) A tehénállomány után megállapított beadási kötelezettség a 8 kat. holdnál kisebb egyéni gazdaságoknál, va.'amint a gazdasággal nem rendelkező tehénlartóknál mintegv 25 százalékkal csökkenjen. a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságát pedig teljesen mentesíteni kell a tejbeadási kötelezettség alól. d) A borbeadási kötelezettséget az önálló termelőszövetkezeteknél és III. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 50 százalékkal, míg az egyéni gazdaságoknál — beleértve az I. és II. tipusú termelőszövetkezeti csoportok tagjait is. — mintegy 25 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani. A termelőszövetkezeti tagok háztáji szőlőterületeit teljesen mentesíteni kell a borbeadási kötelezettség alól. e) Az újonnan átokult termelőszövetkezetek és I., II-, III- típusú termelőszövetkezeti csoportok gazdaságai megerősítése érdekében a fentiek szerint csökkente'! élőállat-, valamint állati termékbeadási kötelezettségből a megalakulástól számító" egy év tartamára további 20 százalék engedményt kell nyújtani. 4. A terménybeadási kötelezettséget a következőképpen kell meg_ állapítani: a) A beadási kötelezettség megállapítása a ka1, jövedelem és a földterület nagysága alapján történjék s az így megállapított kötelezettséget felemelni nem szabad. b) A beadási kötelezettség meg. állapításánál kizárólag a szántó, ós rétterület nagyságát, valamint annak kat. jövedelmét kell alapul venni. Az úgynevezett birtokcsoportba sorolásnál az egyéb müvelési ágakat (legelő, szőlő, gyümöl_ csös, kert, erdő és nádas) figyelmen kívül kell liagyni és meg kell szüntetni a szőlő ötszörös, a gyümölcsös (kert) négyszere® területtel történő számításba vételétc) Engedélyezni kell, hogy megfelelő állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezetek takarmánybe. adási kötelezettségüknek szabad választásuk szerint sertéssel ia eleget tehessenek. d) A termelöszöv'kezetek rizsterüleíét mentesíteni kell mindenne mű más beadási kötelezettség alót azzal, hogy előirányzott rizstermésük 80 százalékát be kell adniok. További kedvezményként minden kat. hold rizsterület után további két kat. hold szántóterületet kell mentesíteni a terménybeadási kötelezettség alól. 5. Az élőállat- és állati termékbeadási kötelezettséget a következőképpen kell megállapítani: a) A beadási kötelezettséget egységes hús-kg-ban kell előírni. A termelőszövetkezetek, valamint 3 kat. holdnál nagyobb területű egyéni gazdaságok külön-külön, meghatározott mennyiségű sertést, marhát, baromfit, illetve tojást adjanak be azzal, hogy marhabeadási kötelezettségüket szabad választásuk szerint sertéssel, juhval, baromfival és tojással is teljesíthetik. A 3 kat. holdnál kisebb területű gazdaságok kötelezettségei teljesítésének megkönnyítésére engedélyezni kell, hogy teljes húsbeadási kötelezettségüket szabad választásuk szerint sertéssel (30 kg-nál nagyobb súlyú süldővel is), juhval, baromfival, tojással és sertészsírral is teljesíthessék. b) A sertésbeadásnál lehetővé kell tenni, hogy a beadási kötelezettségen felül beadott súlytöbblettel a termelők szabad választásuk szerint teljesíthessék a következő évi kötelezettségüket, vagy a súlytöbbletért magasabb állami szabad árat kapjanak. Azt is meg kell engedni, hogy többen társulva teljesíthessék sertésbeadási kötelezettségeiket. c) Az 5 kat. holdnál kisebb szántó- és rétterületen gazdálkodó többgyermekes dolgozó parasztok húsbeadási kötelezettségét csökkenteni kell azzal, hogy az általuk eltartott 14 éven aluli harmadik gyermek után a beadási kötelezettség felerészét, míg a negyedik gyermek után az egész húsbeadási kötelezettséget el kell engedni. d) Az egyéni gazdaságok, valamint a gazdasággal nem rendelkező tehéntartók tejbeadási kötelezettségénél a második és további tehénre — az eddigiekkel szemben — beadási kötelezettséget nem kell előírni. e) Minden megkötés nélkül engedélyezni kell a tejnek juhtejjel és juhgomolyával való helyettesítését. 6. Az MDP Központi Vezetősége javasolja, hogy a minisztertanács módosítsa a haszonbérbe vett ál* lami tartalékföldek beadási kötelezettségét megállapító, 1953 augusz* tus hó 2-án megjelent 42/1953, számú minisztertanácsi rendeletét, amely az állami tartalékföldek után az 1952. évi 26. számú tvr* ben előírt teljes termény, élőállat: és állati termékbeadási kötelezett* ség teljesítését írta elő, a) A tartalékföldek után a be* adási kötelezettséget az 1954. évi január 1.—1956. évi december 31, közötti hároméves időtartamra ugyancsak változatlan érvénnyel kell megállapítani. b) Terményből az 1952. évi 26. számú tvr-ben eredetileg előírt beadási kötelezettséghez viszonyít, va a haszonbérbe vett állami tort®, lékföldek beadási kötelezettségét mintegy 30 százalékkal alacso. nyabban kell megállapítani. További beadási kedvezményt kapjanak a 0—6 aranykorona kö* zötti kat. jövedelmű állami tert^ lékföldek bérlői azzal, hogy aá 1952. évi 26. számú tvr-!»en ere* delileg előírt beadási kötelezettségükhöz viszonyítva terménybead á. sukat 40 százalékkal atacsonyab. ban kell megállapítani. c) Élőállatból és állati termékek, bői az 1952. évi 26. számú tvr-ben eredetileg előírt beadási kötelezett^ séghez viszonyítva a haszonbérbe vett tartalékföldek beadási kötelezettségét mintegy 50 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani azzal, hogy az 1954. évben t<n vábbi kedvezményként még 25 szá. zalékkal, összesen tehát 75 százalékkal alacsonyabb köteleze'lséget teljesítsenekTovábbi kedvezményt kapjanak az élőállatok és állati termékek he. adásánál is a 0—6 aranykorona kö. zötti alacsony kat. jövedelmű áÜaJná tartalékföldek bérlői. Ilyen írtatokföldeik után az 1952. évi 26. tvr. ben eredetileg előírt beadóéi kötelezettséget mintegy 75 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani azzal, hogy az 1954. évben mente* süljenek az élőállat és állati termék beadási kötelezettsége alól. Jelentős további könnyítést kelt nyújtani az állami tartalékföldet bérlők számára azzal is, hogy élőállat és állati termek beadási kötelezettségüket szabad választásuk szerint bármilyen állattal, vagy állati termékkel teljesíthessék. d) A haszonbérbe vett állami tar. talékteriileteket a tejbeadási kötelezettség alól mentesíteni kei]. e) A haszonbérbe vett állami tar* talékterületeket nem szabad hoz* zászámítani a bérlő saját, vagy más haszonbérbevett területéhez, tehát a terménybeadási kötelezett* séget kizárólag a bérbevett tarta* lékföld területe és kat. jövedelme szerint kell megállapítani, függet* lenül attól, hogy a bérlő milyen nagyságú egyéb területen gazdái* kodik. f) Az állami tartalékföldekre biz* tosított kedvezményeket termelőszövetkezetek haszonbérleténél az 1952. évi 26. számú tvr-ben terme* lőszövet kezetek számára előírt teljes beadási kötelezettség, mig a dolgozó parasztok haszonbérleténél az 1952. évi 26. számú tvr-ben dolgozó parasztok számára előírt teljes beadási kötelezettség alapján kell kiszámítani. 7. Az új begyűjtési rendszer egyszerűbb és áttekinthetőbb legyen mind a beadásra kötelezettek, mind a begyűjtő szervek számára és ezáltal is biztosítsa azt. hogy a termelők maguk is ellenőrizhessék a kötelezettségek törvényszerinti megállapítását. 8. Az eddigi forgalmi korlátozásokat meg kell szüntetni és engedélyezni kell. hogy a termelők beadási kötelezettségük teljesítése mellett terményből, élőállatból, baromfiból, tojásból, tejből és borból feleslegeiket minden megkötés nél* (Folytatás „ második oldalúnI ¥