Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-15 / 216. szám

A XI. Autójavító Vállalat dolgozói készülnek a szakszervezeti bizalmiak választására Adenauer az „Európai Védelmi Közösségről" szóló szerződés azonnali ratifikálását követeli Franciaországtól AZ M D P C S O N G R A D M E G Y E i P A R T B ! ZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVF. 210. SZÁM aka 61) i ii.i.l ll KEDI). 1953. SZEPTEMBER t5 a Szovjetunió Kommunista Pártia Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztését szolgáló intézkedésekről 'a Szovje'unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése 1953. szeptember 7-én NSz. Hruscsov elvtárs beszámolója alapján határozatot hozott a Szov. jctunió mezőgazdaságának továbbfejlesztését szolgáló intézkedések, lói. A határozat bervezetó része hang. eúlyozza, hogy a Szovjetunió szocialista mezőgazdasága, amely a Kommunista Párt vezetésével Jött létre és szilárdult meg, hatalmas ipari, technikai bázisra <ámazko_ dik é* a világ legnagyobb és legjobban gépesített mezőgazdasága. Vitathatatlanul bebizonyította döntő fölényét mind a kisárutermelő pa. rasztgwzdaoág, mind a nagyüzemi kapitalista mezőgazdasági termelés feleti. A szocialista mezőgazdaság a békés építés éveiben és a nehéz háborús megpróbáltatások éveiben egyaránt bebizonyította nagy életerejét, azt a képességét, hogy egyre növekvő mértékben el tudja látni a lakosságot élelmiszerrel, a könnyű- és élelmiszeripart pedig nyersanyaggal. Szüntelenül fejlődik a kolhozok korszerű technikával felszerelt közős gazdasága és erősödik a kolhozrendszer. A kolhozok és szovhozoik biztosítot_ fák a mezőgazdaság termelékenységének jelentöa növekedését és a mezőgazdaság nagyfokú árutermelését. A határozat megállapítja, hogy a Szovjetunió el van látva gabonával és növekedett az egyéb termények és termékek. állami begyűjtése is. A továbbiakban megállapítja a határozat, hogy a mezőgazdasági termékek termeilésének színvonala azonban nem elégíti ki teljes mér. tékben a laikoeság növekvő élelmi8zer,szükségleteit. valamint a könnyű, és élelmiszeripar nyers, anyagszükségleteit és nem felel meg a mezőgazdaság technikai eL látottságának, valamint a kolhoz_ rendszerben rejlő lehetőségeknek. Most, amikor a Szovjetunióban már létrejött a hatalmas, technikailag tökéletes nehézipar és jelen'ősen megerősödtek a kolhozok, minden feltéted megvan a mezőgazdaság minden ágának gyors fellendüléséhez. A határozat ezután sorba veszi a hibákat, amelyek fékezik a 1 akosság létfontosságú szükségleteit kielégítő könnyű- és élelmin szeripar további fejlesztését és komolyan akadályozzák a kolhozok és kolhozpara«ztok jövedelmének emelkedését. Megállapítja a határozat, hogy különösen kedvezőtlenül áll az állattenyésztés fejlesztésének ügye. Sok kolhozban még lassan növek. szik az állatállomány, alacsony az állatok hozama és gyengén fejlett a takarmányalapja. Sok szovhez munkájában szántén jelentős hiányosságok vannak, alacsony a mezőgazdasági növények terméshozama és az állattenyésztés pro. duktivitása. A hibák okait vizsgálva megállapítja a határozat, hogy a Szovjet, unió Kommunista Pártja következetesen haladt a nehézipar mán. den eszközzel való fejlesztésének irányvonalán, mert ez szükséges feltétele a népgazdaság mindé* ága sikeres fejlesztésének s ez útoh nagy sikereket ért el. Eddig nz ország iparosítása kötötte le a leg_ jöbb kádereket- A nehézipar, valamint a mezőgazdaság és a könyryüipnr egyidejű, gyorsütemű fejlesztését nem lehetett biztosítani. Ehhez meg- kellett teremteni a szüksége® előfeltételeket. Ezek az előfeltételek most már létrejöttek. A mezőgazdaság több fonlos ága elmaradásának azonban vannak más okai is és ezek a mezőgazdság vezetésének hiányosságiban gyökereznek. Részletesen vázolja azu'án n határozat ezeket az okokat, a-me. lyek közül elsőnek emeli ki, hogy a szocialista gazdálkodá® egyik alapelvét megsértve, nem tették a dolgozókat anyagilag érdekeltté a termelés fejlesztésében, a jövedelmezőség növelésében. Hiba volt, hogy az élenjáró, jól dolgozó kolhozokra nagyobb beszolgáltatási feladatokat róttak, mint a rosszul dolgozó kolhozokra. Sok kolhozban megsértették a kolhozgazdaság artyel formájának egyik legfontosabb elvét — a közösségi és személyi érdekeknek olymódon való helyes összeegyeztetését az artyelben, hogy a személyes érdekek alá legyenek rendelve a közösségi érdekeknek. Egyúttal azonban minden kolhozportának joga van nem nagy, kiegészítő személyi gazdasághoz, amíg a közös gazdaság nem tudja teljesen kielégíteni fogyasztási szükségleteit. Az artyel forma legfontosabb elveinek megsértése jelentkezett például a háztáji gazdaság termékbeszolgáltatásainak magas normáiban és a kolhozparasztok személyi gazdaságára vonatkozó adópolitikában. A továbbiakban rámutat a határozat, hogy a hatalmas technikai lehetőségeket a mezőgazdaságban még nem kielégítően használják ki. Hiba van a párt, a szovjet és a mezőgazdasági szervek irányító munkájában, a káderek kiválasztásában és a falusi pártpolitikai munka terén A kolhozok elnökeitől és vezetőségétől, a kolhozparasztoktól függ, hogy sok artyelben még nem megfelelő a munkaszervezés, a munkafegyelem és előfordul a közös tulajdon iránti hanyag magatartás. A határozat ezután feladatul tűzi ki, hogy a kolhozok, szovhozok és kerületek mezőgazdaságának elmaradt ágait az élenjárók színvovonalára kell emelni. A feladat nz, hogy a legközelebbi két-három év alatt a Szovjetunió mezőgazdasága élelmiszertermékekben bőségesen kielégítse az ország lakosságának növekvő szükségleteit és bőségesen ellássa nyersanyaggal a könnyű-és élelmiszeripart. A továbbiakban részletezi a határozat a megtétendő intézkedéseket. Ezek között elsősorban fcglrilkozik az állattenyésztés további fejlesztésével, a kolhozparasztok — munkások és alkalmazottak — gazdaságai kötelező állati termék beszolgáltatásának csökkentésével. A határozat példákkal szemlélteti az állattenyésztés fejlesztése terén elért sikereket, de ugyanakkor megállapítja azt is, hogy a közös állatállomány elért növekedése és termelékenységének színvonala nem kielégítő. Különösen élesen jelentkezik ez most, amikor a népgazdaság új, magasabb fokra emelkedett és mérhetetlenül megnőtt a lakosság szükséglete az állattenyésztési termékekben. Megállapítja a határozat, hogy az állattenyésztés fejlődésének kedvezőtlen helyzetét mindenekelőtt a takarmánytermelés és betakarítás elmaradása magyarazza. Ezért felelősség terheli a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a szovhozügyi minisztériumot és sok helyi szovjet és mezőgazdasági szervet. A határozat ezután konkrét pontokban megjelöli az elkövetkezendő két-három esztendőben elvégzendő feladatokat az állattenyésztés leggyorsabb fellendítésére, az elmaradás felszámolására. Kötelezően előírja, hogy az egész mezőgazdaság állatállománya 1954-ben a következő méretekig emelkedjék: tehén 29.2 millió, szarvasmarha 65.9 millió, juh és kecske 144.4 millió, sertés 34.5 millió darab. A szarvasmarhaállomány növekedésével kapcsolatban különösen hangsúlyozza a határozat a tehénállomány növelésének, a baromfitenyésztés további fejlesztésének fontosságát. Szigorúan meg kell valósítani a párt és a kormány által megállapított azt az elvet, hogy az állami kötelező állati termékbeszolgáltatást hektáronkint állapítják meg. Ezzel elejét veszik annak a káros gyakorlatnak, hogy az állattenyésztés fejlesztése terén élenjáró kolhozok kötelezettségeit emelik. A határozat kötelezően előírja a párt- és a szovjet szerveknek, hogy széles körben magyarázzák meg a kolhozparasztoknak, munkásoknak és alkalmazottaknak azokat a határozatokat, amelyek a kolhozok és kolhoeparasztok anyagi érdekeltségének fokozására irányulnak a közös állattenyésztés fejlesztésében. Intézkedik a határozat az állattenyésztés produktivitásának fokozását szolgáló kiegészítő bérezés rendszeréről, s javasolja a kolhozoknak, hogy a közgyűlések határozatai szerint az állati termékek és az állatok értékesítéséből származó pénzösszegeknek mintegy 25 százalékát előlegképpen évnegyedenként fizessék ki a kolhozparasztoknak. A közös állatok tenyésztésének minden eszközzel való fejlesztése mellett a helyi párt-, szovjet- és mezőgazdasági szerveknek fe! kell számolniok azt a káros gyakorlatot, amely a kolhozparasztok érdekeit csorbítja, a személyi tulajdonban lévő állatok tekintetében. 1953. második felében fel kell menténi a húsbeszolgáltatás alól és nem kell bevonni az 1954. évi beszolgáltatásba a kolhozparasztoknak azokat a gazdaságait, amelyek 1953. június 15-ig nem rendelkeztek személyes tulajdont képező állattal. 1953. január l-l állapot szerint törölni kell a kolhozparasztok, munkások és alkalmazottak gazdaságainak az állati termékek kötelező beszolgáltatásai terén a mult évekből fennmaradt minden adósEz a rendszabály segíti a kolhozparsztokat a személyes tulajdont képező állatok megtartásában, és beszerzésében. Nagy gondot fordít a határozat a szilárd takarmányalap megteremtésének kérdésére, irányelvül kimondva — szükséges, hogy minden kolhoz és szovhoz egy tehénre legalább 5—6 tonna silótakarmányt tegyen el. Véget kell vetni annak, hogy sok gép- és traktorállomás közömbösen viseltetik a kolhoz állattenyésztésfejlesztés ügyével szemben. Gondoskodik a határozat arról, hogy a kolhozok részére megfelelő mennyiségű építőanyagot biztosítson a Szovjetunió Állami Tervbizottsága, s kötelezően írja elő. hogy a legközelebbi két-három évben meg kell valósítani a szovhoztermelés minden ágának komplex gépesítését. Meg kell erősíteni a mezőgazdaság fejlesztésének irányítását. A pártszervezeteknek be kell avatkozniok az állattenyésztés ügyeibe és minden erőfeszítést meg kell tenni ök, hogy sok magasképzettségű vezetőt neveljenek a mezőgazdaság e fontos ága számára. A határozat ezutárf a kolhozok és szovhozok burgonya és zöldségtermelésének növelésével kapcsolatos feladatokat állapítja meg. Kifejti, hogy a Szovjetunió nagy lehetőségekkel rendelkezik a burgonya- és zöldségtermelés terén. Az élenjáró kolhozok és szovhozok ezeket a lehetőségeket kihasználva kiváló burgonya, káposzta, uborka és más zöldségféle termést érnek el. Sokhelyütt azonban a burgonya* és zöldségtermelés növelésének meglévő lehetőségeit nem használják ki elegendően. Felelős ezért a Szovjetunió mezőgazdaságiés begyűjtési minisztériuma, valamint a Szovjetunió szovhozügyi minisztériuma. Foglalkozik a határozat a gép- és traktorállomások e téren elkövetett hibáival is. A legközelebbi két-három év alatt a burgonya és zöldségtermesztést oyan mértékig kell fejleszteni, hogy az teljesen kielégítse nemcsak a városok, ipari központok és a feldolgozó ipar szükségleteit, hanem az állattenyésztés burgonyaszükségleteit ls. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatában konkrétan megjelölte a növények terméshozamának jelentős emelésével kapcsolatos feladatokat. Előírja a többi között, hogy 1954-ben a kolhozokban a burgonya-vetésterületeket 4 millió 128.500 hektárra, a zöldségvetés területeket 1,003,400 hektárra kell emelni. Hasonlóképpen intézkedik a szovhozok burgonyáén zöldség-vetésterületeinek emeléséről és megállapítja, hogy 1954ben milyen terméseredményeket kell elérniök a kolhozoknak és szovhozoknak e növényekből. Elért-ja a párt- és szovjet szerveknek, hogy széles körben magyarázzák meg a kolhozparasztoknak. munkásoknak és alkalmazottaknak azokat a határozatokat, amelyek fokozzák a kolhozok és kolhozparasztok anvagi érdekeltségét burgonvaés zöldségfélék termesztésében. Ezek a határozatok csökkentik a kolhozoknak a növényekre megállapított kötelező állami beadási normáját és fokozzák a felemelt árakőn való állami felvásárlásokat. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése kötelezi a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumát, hogy az 1953—54. évben pótlólag 154 szovhozt állítson át zöldség- és burgonyatermelésre. Intézkedik a határozat a kolhozok és szovhozok vetőburgonya-alapjónak létrehozásáról és kötelezően kimondja, hegy a burgonya és a zöldség begyűjtési és felvásárlási tervének sikeres végrehajtását biztosítani kell. Ennek érdekében minden támogatást meg kell rdni a kolhozoknak a betakarítás megszervezésére, a betakarítási munkák gépesítésére. Előírja a határozat a kolhozokban és szovhozokban a zöldségtermesztő brigádok megszilárdítását, a dolgozók szakmai oktatását és kötelezővé teszi a pártszerveknek, hogy a kolhozokban és szovhozokban javítsák meg a zöldség- és burgonyatermesztés fejlesztésének pártirányítását. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatot hozott a gabona, az ipari növények és az olajos növények hozamának növeléséről is. Ez a határozat kifejti, hogy a legértékesebb élelmiszernövény, a búza vetésterülete az 1940. évihez képest 8.1 millió hektárral emelkedett. Az ország élelmiszerellátása szempontjából oly foritos vidékek, mint Ukrajna, Észak-Kaukázus, Krim, amelyek súlyosan szenvedtek a háború idején, gyorsan helyreállították mezőgazdaságukat és jelentősen kibővítették gabonatermelésüket. Kifejti a határozat, hogy ugyanezen idő alatt kibővült a cukorrépa, napraforgó és több más ipari növény vetésterülete is, nagy eredményeket értek el a Szovjetunióban a gyapottermelésben. A komoly eredmények mellett azonban a gabona, az ipari növények és az olajos növények termelésében lényeges hiányosságok is mutatkoznak, így nem alkalmazzák mindenütt az élenjáró agrotechnikai módszereket, nincs megszervezve a gép- és traktorállomások elé kitűzött határidők betartásának, a gépállomások minőségi munkájának ellenőrzése és hibák vannak a terméstervezésben is, mert az élenjáró kolhozoknak, növénytermesztési brigádoknak túlságosan magas tervfeladatokat adnak, ami megfosztja a dolgozókat annak lehetőségétől, hogy termelékenyebb munkájukért prémiumot kapjanak. Tekintettel arra, hogy a gabonatermelés az egész mezőgazdasági termelés alapja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Eizottságának teljes ülése határozatának értelmében különösen a központi feketeföldi övezet vidékein,! iobbparti Volga-menti vidékeken, a délkeleti vidékeken, Kazahsztánban és Nyugat-Szibériában kell fokozni a búza termelését. A továbbiakban a kapásnövények, a gyümölcsfélék terméshozamának emelésétől intézkedik és a íűtcrmesztéssel, a szántási munkákkal, a talajjavítási munkákkal foglalkozik a határozat és előírja a műtrágyagyártás növelését. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatot hozott a jrtp_ és liaktorállomfusok munkájának további megjavításáról is. A gép- és traktoráUoroáíok jelentik a kolhozrendszer ipari, anyagi, műszaki bázisát és döntő erőül szolgálnak a kolhozok termelésének fe]le?ztésében. Ezek az állami nagyvállalatok, amelyek a kolhozok me. tógazdasági munkájának mintegy háromnegyedét végzik el, szervező szerepet is betöltenek. Lehetővé leszik sok munkaigényes munkafolyamat gépedtérét, s ezzel a kol. hozparasztek munkájának megköny. nyitásét, a munka termelékenységének jelentékeny fokozását. Megállapítja a határozat, hogy a nagy eredmények mellett a gép. és trakiorállomások munkájában komoly hiányosságok is vannak. A gép. és iraktorállomások gépészkáderei körében nagy a fluktuáció. A gc. Pészkáderek képzésé-ben is mulat, koznak hiányosságok. Sok terület párt- szovjet és mezőgazdasági szervei nem foglalkoznak kielégítő mődon a gép- és traktorátiornások vezetőkádereinek kiváloga'á.ával,- nevelésével, nem használják ki a rendelkezésre álló lehelőségeket. hogy az "iparból és rudo. mány os intézményékből mérnök, kádereket vonjanak be a gép- és traklorállomások munkájába. A hiányosságok lriküszölxjlésö érdekében a gép- és trakkirállamások főfeladata minden eszközzel fokozni a mezőgazdasági növények terméshozamait, biztosítani a kö. zős állatállomány számszerű nö_ velését. Ennek érdekében kötele, zöen előírja a határozat, hogy a gép- és traktorállomásokon olyan állandó gépászkádereket képezze, ntk ki, akik a legteljesebben éa Lgtarmékenyebben képesek kihasd nálni a technikát. Intézkedik a határozat az érvényben'évő bérez,'»i rendszer kiegészítéséről s a többi közöt1 kimondja azt is, hogy a traktorosoknak és a gép- és traktorál. lomások állandó dolgozóinak, amennyiben a kolhozokban nincs háztáji gazdaságuk, háztáji földet kell juttatni. A gépészkáderek képzettségének megjavítása érdekében kimondja a határozat, hogy át kell térni a gépészkádereknek ipari tanintézetekben alkalmazott képzési rendszerére és a meglévő gépesítési iskolákat mezőgazdasági gépesítési tanintézetekké kell átszervezni különböző szakmák szerint. 1954—57. ben legalább 300 új mezőgazdasági gépesítési tanintézete} kell létesíteni, egyenként 240—270 tanuló számára. A meglévő mezőgazdasági gépesítési tanintézetek számára 200 tanulmányi épületet, 315 gyakorlati foglalkozások célját szolgáló épületet és 600 közös lakóépületet kell építeni. A gép- és traktorállomásoknak és a szovhozoknak új traktorokkal, mezőgazdasági gépekkel és felszereléssel való további ellátása érdekében a népgr^dasági tervekben 1954-től 1957 május l-ig terjedő időszakra elő kell irányozni legalább 500.000 általános rendeltetésű traktort, 250.000 univerzáltraktort, továbbá szükséges menynyiségű mezőgazdasági gépet, gépkocsit, mozgómúhelyt és különböző felszerelést. A továbbiakban a határozat nagyszámú műhely, garázs, pajta építéséről és az ezekhez szükséges építőanyagok biztosításáról intézkedik. A gép- és traktorállomásokon dolgozó munkások, mérnökök, technikusok lakásviszonyainak rendezéséről is (Folytatás „ második oldalon.)