Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-12 / 214. szám

trrrm-ec: DtLMAGYflRORszflG vasarnap 1953 szeptember 12 Alföldi festett parasztbutorok Vasárnap nyílik a múzeum új népraizi kiállítása SZEGED DOLGOZÓINAK régi kívánságát teljesítjük a nép­rajzi kiállítás megrendezésével. A festett parasztbútoranyag, a lebon­tott céhkiállítás helyén a Múzeum kupolájában kerül bemutatásra. Nem véletlenül választottuk a népi művészetnek egyik legjellem­zőbb kifejezési formáját kiállítási anyagul. A babonák, a mult káros csökevényei ellen is harcolunk be­mutatásával. Jónéhány évvel ezelőtt volt már hasonló témájú kiállítás a múze­umban. Egyik dolgozó paraszt lá­togatónk igy emlékszik vissza a kiállításra: „ ... 1936-ban a szege­di múzeumban láttam kiállítva egy parsztszobót. Benne volt egy pa­rasztlány kezében vasalóval, kővémeredett, mert vasárnap salt. Alatta felírás volt: így aki vasárnap dolgozik". Az ilyen babonák ellen és a pa­noptskumszerű elavult kiállítási stílus ellen harcolunk a tudomá­nyosan megalapozott kiállítással. tatós darabbal. Tulipános ládákon, ágytornyokon izzanak az alföldi mezei virágok legélénkebb színeik pompájában. A falakon körül tá­lasokon — nemes formájú boká­lyok függenek, felettük virágos tá­nyérok virítanak. A magyar pa­rasztbarokk szeszélyes ívelését lát­hatjuk a tékákon (faliszekrény­kék). Festett és faragott tükrök egészítik ki a bemutatott anya­got, valamint egy sarokra rende­zett parasztszobarészlet, superlátos (menyezetes) ággyal, szőttes párna­végekkel, bölcsővel. AZ ALFÖLDI bútorközpontok rövid stílusjellemzésén kívül azt is megtudhatja az érdeklődő — ho­gyan alakult ki a parasztszobában ( a bútorok törvényszerű elhelye­| /.ési rendje. A legegyszerűbb lakás­' berendezésnél — azélőtt — alig 'áttunk bútornak nevezhető tár­gyat. Körben a fal mentén széles sárpadka húzódott, ez alvóhelyül is szolgált. Az asztalszéknek ós A kiállításon megtudjuk, hogyan itj^knek sem Volt állandó helye aki vá­jár, Érdemes többet termelnünk Jobb munkával segítik a kormányprogramm megvalósulását a Felépítményi Vasanyag javító Vállalatnál Vígabban hullanak az ütések az izzó vasra néhány nap óta a MÁV Felépítményi Vasanyagjavitó Váilá­latnói. A vas csengése messze hal­latszik, betölti a műhelyeket, hir­detve a dolgozók szorgalmát. Szür­kés-kék munkaruhás munkások készítik a sorompó alkatrészeket az ország minden tájára. A vas szürkés pora és az olaj sötétre fejlődött az asztalosipar az ókortól kezdve és az új termelési eszköz — a fűrészmalom, mint hoz for­radalmi változást a bútorkészítés­ben. Az előző korok bútorait egysze­rű, mértanias faragások díszítik, az asztaloskészítette bútor díszíté­seiben is új jellegű: gazdagon fes­tett, faragott. Hazánkban a XV— XVI. században jelenik meg az asztalosbútor a nemesi lakásokban. PARASZTSÁGUNKHOZ jóval később, a XVIII. század második felétől kezdve jut el az újtípusú bútor. Egyaránt vette gazdag és szegény, de a gazdagnak több volt belőle és díszesebbre csináltatta. Ezidőben az úri bútort műbútor­asztalosok, a parasztokét pedig „vásári asztalosok" készítették. A bútorfestők és faragók kezén vidékenkint más és más díszítő­stílus alakult ki. Virágkoruk a XIX. század. A kiállításon az Alföld déli ré­szének legjellegzetesebb bútorköz­pontjait mutatjuk be: Szeged, Hódmezővásárhely, Tótkomlós, Bé­késcsaba szerepelnek néhány mu­— oda állították őket, ahol éppen nem voltak útban. A sárpadkát, idővel deszkával borították, majd helyébe fapadokat állítottak. Az asztal állandó helyet kapott a sarokban, ott fértek el . mellette legtöbben a padon. A padot a töb­bi sarokból az ágy szorítja ki. A kezdetleges ágyak a sarokban vol­tak, hogy a rajtuk lévő szalma le ne szóródjon. Az asztalos készí­tette ágyat széles deszka szegélye­zi, ezt már csak szokásból állítják a sarokba. A MULT SZAZAD közepe óta az előbbi sarkosnak nevezett szobaberendezést egy újabb kezdi felváltani. Ennél mindkét ágy a szoba első két sarkában áll, közöt­tük az asztal fakanapéval — a sarokpad utódjával. 'Ezt a szoba­formát szokták párhuzamos szoba­berendezésnek hívni. A kiállítás megnyitása vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a múzeum­ban. A megnyitón N. Varjú Irma zongoraművésznő, Kodály: Maros­széki táncok című művét adja elő. Nagy Dezső muzeológus krónika G.4RGYAN ANTAL festi arcukat, ök azonban fáradha­tatlanul kovácsolják, esztergálják a sinszegeket, fogaskerekeket, a sok apróbb alkatrészt, ami egy vasúti sorompóhoz kell. Leplezetlen öröm tükröződik mindegyik munkás arcán. A ve­gyes zajban mintha ezek az öröm­teli arcok így kiáltanának fel: -Jobb lett az életünk, még jobban kell dolgoznunk*. Gárgyán Antal jelvényes sztahá­novista is jókedvűen szereli a so­rompóhajtó részeket. 15 darabot fejezett be határidő előtt. Ezzel 200 százalékos teljesítést ért el. Kü­lönösen az utóbbi napokban növekedett teljesítménye. Most újabb 20 darabot kell ösz­szeszerelnie. Űgy számított: en­nél is meglesz a 180—200 száza­: léka. Ezzel válaszol kormányunk j újabb nagyjelentőségű íntézkedc­j sére. Hétfőn ő beszélt a sorompómű­helyben a dolgozóknak az árleszál­lításról. A röpgyűlés hangulatát próbálja visszaidézni: — Mindenki tervezgetett már megelőzőleg is, de most az árle­szállítás -keresztülhúzta* számítá­sainkat. Olcsóbb lett minden és új­ból tervezgetünk. Egy kicsit gondolkodik, keresi a szavakat, aztán igy folytatja: — Mi is áthúzzuk az eddigi szá­mítást. Naponta 50—70 százalék­kal termelünk többet, mint az előirányzat. Ezután elmondja a hétfői . nap történetét. — Hosszúra nyúltak a percek a műhelyben. A munka befejeztével siettem az új árakat megnézni a kirakatokban. Egyik cipőüzlet ki­rakatában szép barna női cipőt pillantottam meg. -Ez jó lesz a feleségemnek* — gondoltam ma­gamban. A gyermekruhákat is né­zegettem. A másodikos Zolikának két hete vásároltunk egy öltönyt. Most ez hatvan forinttal olcsóbb. Mondtam is otthon a feleségem­nek: kicsit -elhamarkodtuk« a dol­got, de nem baj, kell a gyereknek még egy ruha. Ezért is igyekszem még jobban dolgozni. A kovácsműhelyben' kis üllőn ko­vácsolja a sinszegeket Bartha Fe­renc jelvényes sztahánovista. Az izzó vasról minden kalapácsütés­nél szikraeső pattan le. Kiszámí­tott mozdulatokkal dolgozik a ki­váló sztahánovista. Kezeügyében van minden szerszám, nem kell kapkodnia. A hét folyamán 153 százalékos eredménnyel dolgozott az árleszállítás örömére. Otthon a költségvetési tervet kö­zösen beszélték meg a családdal. Olcsóbb az élelem, a ruházati cik­kek, a közszükségleti cikkek ára is és ruházkodásra fordítják a kü­lönbözetet. Fehérneműt, ágyneműt vesznek. Ezentúl minden hónapban vásá­rolnak Bartha Ferencék. Gondol­nak arra is, hogy kislányuk kelen­gyéjét gyarapítsák, aki már 19 éves. Nekik nem tellett ilyesmire míg fiatalok voltak. Most boldogok, hogy lányuk biztos jövőbe tekint­het. Bartha Ferenc többtermeléssel felel most is kormányunk leg­újabb intézkedésére. A választási békeversenyben befejezte első öt­éves tervét. Ez év december 31-ig pedig a második ötéves tervének első évét is be akarja fejezni. Ho­gyan tudja ezt elérni? — Rendszerint egy nappal előbb megtudom, hogy holnap mit ková­csolok — mondja —. A jó munká­hoz jó szerszám kell és az az első, hogy erről gondoskodom. Azt is átgondolom, hogyan csinálom meg a kiadott munkát. Így tudok min­bartha fkr1.nc den nap másfél normánál többet teljesíteni. Bartha elvtárs eddigi jó mun­kája is bizonyíték, hogy megtartja adott szavát. Hét sztahánovistát nevelt már, akik szintén termelé­sük növelésével harcolnak az élet­színvonal további emeléséért. Dolgozó parasztságunk is tettekkel válaszol az árleszállításra yW/*WWVWWVWWWWV\ s€vyvyvyvvwvwvvyvyvvvwv\w yvvvvyyvvvvwvvvvw^ (Segítségért kiáltó» hangszórók Amit leírok, nem mindennapos eset, nem jellemzője városunk­nak, de ae Állami Hirdető Vállalatnak sem-, amiről s:ó van ebben n rövid írás­ban. De mégis írok, hátha ezzel szóra bí­rom, helyesebb m ren­des szóm birom az Állami Hirdető Vál­lalat Rákóczi-lóri és Vadéri a-t éri htngsfú­róit. Vasárnap délelőtt történ', velem, helye­sebben •magam VO* lam fülictnája esetnek, de azóta mér a Szegedi Papucské­szít c KTSZ tagiadói is hallottam hasonló esetről, akiknek tu­dott áolog, .1 Valé­ria-téren van az üze­mük. Ugy törfint az eset, hagy nyugod­tan, a vasár na vi pi­henőnap nyűg i má­val üldögéltem a Rá­kóczi-téren, nézeget­tem a hinfa és _ a rsúzda körül ficán­koló vidám gyer­; meksereget. Egyszer csak úgy tünt fel ne­kem, hogy valami hi­ányzik a Rákóczitér vasárnap délelőtti megszokott, nyugal­mas képéből, hangú­tatából. Jobban kö­rülnéztem és csak ok­kor ötlöft agyamba a hiányérzet oka. ami­kor nevemen szólított valaki-. „...Sugár... De e leng nem egyszerű járó­kelő hangja volt, « mikor néhány pilla­nat mvlva így foly­tatta: „... tekintse meg -..", már tud­tam mi hiányzik a térről, az Állami Hir­dető Vállalói hang­szórójának hangja. Mintha éppen az én gondolataimat sejtet, ta volna meg, s most már kevesebb ki ha­gyással, folyamato­sabban kezdett be­szélni. Érmek a nyit­jára is rájöttem, nem hiába villanyszerelő a mesterségem. Az­ért hallatta most már folyamatosabban hang ját a hangszóró, mert jobbam fújdogált a szél és úgy látszik, egy-egy széllökésre összeérintkezett vala­hol a vezeték. Ez az­tán azt eredményez­te, hogy több mindent tudhattam meg, he­lyesebben tudhattunk meg, mert már a té­ren többen is figyel­tük, miket beszél Ssz­szc-vissza a hangszó­várok. .. sokat. .. meg . . . jobb is ... töb­bet ésszel; ; . fütséI •.. nyáron • Júlia : : : Kígyó-utca ... ismer, kedési es'vt ren­dez... " Mini később a Széehenyi-téri bong. szóróból értesültem, az utóbbi hír. amely, nek foszlányait hal­lattuk megbotrán­kozással, rendes szö­vege azt adta hírül hogy: „Az MNDSZ Szendrei Júlia cso­portja Kígyó-idea 4. szám alatt Ismerkedé­si estet rendez az asz­szonyiársak részére". ro nem Igy megtudtam azt is, hogy a „sugár*' szó nem az én nevem említette, hanem a Napsugár Áruházéi, amely szintén az Ál­lami Hirdető Vállalt­tal hirdettet. Sorolta még hosz­sznn a híreket és hir­detéseket fQszerezve a zene dallamainak foszlányaival. De vé­gül is mintha . erőt vett volna magán a hangszóró, teli torok­ból most már értbe- , tőén mondott mon- i datokat Kazal László' szövegévet: „Jaj, jaj jaj nekem, jaj mi tesz velem... Mintha segítségért kiáltott volna az Állami Hír­(lefő Vállalat vezetői felé, de úgy látszik, oda nem hallatszott el a segélykiáltás, mert közel egy hét telt rl azóta és még mindig csak a szél jóvoltából szólal meg a hangszóró, ha érint­kezik valahol, a. ve­zeték. Eddig ia sze­rettük hallgatni és ezután is akarjuk hal­lani azokat a híre­ket. hirdetéseket, a kellemes zenét, amely. Ivei szórakoztatott eddig bennünket gr. állami Hirdető Vál­'algt Remélem, ezf a rövid cikket elolvas­-ík az AUami Hirdető Vállalatnál is, ha, pe­dig nem olvasnák el. iut vjji id hozzájuk, amit út írtam-, ha már saját, hangszóró­ink segélykiáltását nem h, hallották. (SUGÁR) Pártunk és népi demokratikus kormányzatunk következetesen harcol a dolgozók életszínvonalá­nak állandó emeléséért. A felsza­badulás óta számos tény bizonyítja ezt és igazolja a szeptember 6-án életbe lépett jelentős árleszállítás is, melynek nyomán nagymérték­ben nőtt az áruházak forgalma, emelkedett az életszínvonal. A nagyarányú árleszállítás lel­kes visszhangra talált az egész or­szág területén. Az ipari dolgozók és a dolgozó parasztok büszkék arra, hogy az eddigi jó munkájuk­kal hozzájárultak a jólét és bőség megteremtéséhez, szép jelenük és az árleszállítás valóraváltásához. Az üzemek dolgozói mellett most dolgozó parasztjaink is felajánlá­sokkal, tettekkel válaszolnak kor­mányunk intézkedésére. Tudják, hogy adott szavuk va­lóraváltása. a munkák időbeni végrehajtása saját életszínvo­naluk emelkedését eredmé­nyezi. Lele Antal Felsővárosi feketeföl­dek 253. szám alatt lakó 8 holdas dolgozó paraszt, amikor értesült az árleszállításról, megfogadta, hogy az őszi betakarítási, valamint a szántás-vetési munkákat a minisz­tertanácsi határozatban előírt ha­táridő előtt végzi el azért, hogy az eddiginél is jobban járuljon hozzá a kormány programmjának meg­valósításához. Fogadalomtétele óta felszedte cukorrépáját és cl is szállította, hogy munkája nyomán mielőbb minél több, olcsó, ízletes cukor jusson a dolgozók asztalára. De ugyanakkor vetés alá felszán­totta már három hold tarlóját is. Szanka József Felsővárosi fekete­földek 238. szám alatti dolgozó pa­raszt ugyancsak több'és jobb mun­kát ígért az árleszállítás után. Megfogadta, hogy az őszi betakarí­tást veszteségmentesen végzi el és mindég időben kezd hozzá a soron következő feladat végrehajtásához. Szanka József kedden délután már befejezte a napraforgó leszedést és a földről a napraforgőszárat is be­takarította, hogy mielőbb hozzá­kezdhessen az őszi szántáshoz, amelynek időbeni elvégzése egyik alapfeltétele a jövőévi bő termés biztosításának. Csányi Antal Tisza Lajos-utca 99. szám alatti hat holdas dolgozó paraszt hétfőn reg­gel már azt számolgatta családja körében, hogy hány forintot jelent nekik évente az árleszállítás. Ami­kor meg hányták-vetették a dolgot, rájöttek, hogy többezer forintra rug az az ősz­szeg, amely az árleszállítás folytán nekik marad. Csányi Antal is elhatározta, hogy ezután még serényebben végzi munkáját. Családjával rövid idő alatt másodszor is megkapálta luá­sodvetésű kukoricáját, hogy minél több termést takarítson be. Ugyan­akkor több dolgozó paraszttársá­nak is segítséget nyújt az igájával a növényápolásban, a szántásban, hogy necsak ő, hanem minél több dolgozó paraszt végezhesse el ha* táridőre a munkát. Csak a munkafegyelem megszilárdításával érhetünk el szebb eredményeket A Szegedi Erőmű minden egyes dolgozója kimagasló eredmények­kel vette ki részét alkotmányunk ünnepének tiszteletére indított munkaversenyből. A kibontakozó munkaverseny lendületet azonban tovább kell fokozni a harmadik negyedévi terv teljesítéséért, illet­ve túlteljesítéséért. A munkaverseny eddigi szerve­zése üzemünkön belül sok tekin­tetben egyoldalú volt. A szakszervezet, amely gaz­dája kellene legyen a verseny­nek, nem folyt kellőképpen bele a szervezési munkába. Kevés támogatást nyújtott a ver­senyfelelősnek, aki kénytelen volt egyedül minden dolgozóhoz szemé­lyesen odamenni, hogy a felaján­lásokat megszervezze Az üzemi bizottság nem mozgósította a bi­zalmi hálózatot, hogy ezt a mun­kát kollektíván végezzék és sze­mélyes agitációt sem folytatott. Ezt szóvá is tették Pozsár József üzemi bizottsági elnöknek és kér­ték támogatását. A felelet azonban az volt, hogy ő nem foglalkozhat ezzel a kérdéssel, mert nem ér rá. A munkaverseny elhanyagolása mutatkozik a pártszervezet vezető­sége részérói is, mert látva a hiá­nyosságokat, elsiklott mellette, ahelyett, hogy elejét vette volna a hibáknak. Az athéni egyetem kölcsönökért könyörög Az athéni rádió jelentése szerint Daszlakisz professzor, az athéni egyetem rektora kijelentette, hogy csak a tandijak százszázalékos fel­emelésével lehetne az egyetem anyagi szükségleteit fedezni. Az egyetem 20 milliárd drachma köl­csönt kért az államtól, hogy ellát­hassa magát a legszükségesebb fel­szereléssel; további ötmilliárd drachmát az idei, másfélmilliárd drachmát pedig a tavalyi költség­vetési deficitjének fedezésére. A terv teljesítése eszköze kor­mányunk gazdasági programmjá­nak megvalósításában. Ha üze­münk minden egyes dolgozója ön­tudatos, fegyelmezett munkával dolgozik, akkor nem lesznek üze­münkben későnjövők és igazolat­lanul hiányzók. A kormányprogramm megjele­nése óta négy dolgozónk késett el. Szentgyörgyi Károly, Tom­bárz István, Antal Lajos. és Jonacsik András. A fegyelem megszilárdításában különösen a párttagoknak és tö­megszervezeti vezetőknek kell jó példával élenjárniok. Sajnos, Jo­nacsik elvtárs az utóbbi időben er­ről megfeledkezett, mert egy óra és 30 percet késett. Nekünk fe­gyelmezett, öntudatos dolgozókká kell nevelnünk üzemünkben min­den munkást. Ehhez döntően szük­séges a dolgozók közötti szívós ne­velő, felvilágosító munka, hogy azok megértsék: több cipő, több élelem a munka termelékenységé­nek fokozásán, a terv teljesítésén keresztül érhető el. Fokozottabb munkát követel a fegyelem megszilárdítása az Erő­mű pártszervezetének népnevelői­től és szakszervezeti aktíváitól, hogy a harmadik negyedévi ter­vünket maradék nélkül, határidő előtt teljesíthessük. Misán György Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az ANÖG­mmmimm

Next

/
Thumbnails
Contents