Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-10 / 212. szám

CStTTÖRTÖS', 1953 SZEPTE3IBEIÍ10 3 Ötször annyi paprikát dolgoz fel az idén9 mint az elmúlt esztendőben a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat 'Augusztus 19-én délután a fel­győi állami gazdaság három és féltonnás tehergépkocsija begör­dült a Paprikafeldolgozó Válhlat udvarára, 35 mázsa ided termésű paprikával- A pártnapról jöttek ki a dolgozók. — Éljen! — tört fel 'öbbelkből a kiáltás. —- Megérkezett az idei első pap­rika. Pár nap mulva új munkások ke. rültek a gyárba. Legtöbbjük a.sz­szeny, tavaly is itt dolgoztak a „szezon" idején, de most egész évben lesz munka, ötször annyi paprikát dolgoznak fel, mint az el­múlt esztendőben. Uj öltöző fogadta őket. — Hát ez mikor készült? — kér­dezték. — Augusztus 20-ra- — válaszol­tak a régebbi munkatársak és lelken, dezve mutogatták az új szekré­nyeket. — Mi az az állandó halk zúgás? A meleg levegő — és ezzel ki­nyitottak egy ajtót. Apró zuhanyok sorakoztak egy­más mellett. — Fürdő is van? — Melegvízzel? Nagy átalakítások voltak — magyarázta egyikük a kérdezők. Dsk. — Uj, nagy magmosónk is van! — Emlékeztek azokra a rossz szárítóiéra itt a7. udvarban? Meg­látjátok, olyan, mint az új. — Ge­nerá'ozták az összes gépeket. — Uj vízivezetékihálózatot építettek. — Kikövezték az iparvágányoknál a rakodó helyeket. — Hát az új bölcsődét láttá­toké? Volt bőven újságolnivaló az újonnan érkezőknek­Az elmúlt hét csütörtökén aztán teljéi erővel megkezdték az új paprika feldolgozását. A csipedök­ben szólt a nóta, a fűzök, darálók, a szárítók siettek a munkával, hegy mihamarabb visszakerülhessen a malomból az őrölt paprika, lehes­sen csomagolni és szállítani. A te­herkocsik. a parasztszekerek egy­mást érték a bejáratnál. A Mező­gazdasági Kísérlett Intézet 380 mázsát, az ásotthalmi Alkejmány­tsz 153 mázsa paprikát hozott be már eddig a 300 mázsás szerződé­sébe. A kiskundorozsmai József Attila 104, a c orvai Haladás 113, Farkas Ferenc szegedi dolgozó pa­raszt 5 és fél mázsát és hosszan lehelne sorolni a neveket. A terme­lőszövetkezetek és az egyénitag dol­gozó parasztok igen jelentós pénzt kapnak; nagyon iól fizet a paprika. Már több mint 30 vagon paprika érkezett be az üzembe és kint az üzem épüle­tén kívül több száz köbméter fá­ból újabb szárító-ágasokat építenek­Az udvarban tornyosulnak a pap­rikaihegyek, folyik a szárítás a konzervgyárbari is, hogy minél gyorsabban haladjanak. A csoma­go'óban szaporodtak a 1-étdeká.s paprika csomagok, s hétfőn reggel az első 16 múzsa szegedi paprikát elküldték Budapestre. Akkor tárgyalták az idei mun­kájuk első győzelmét a Paprikafel. dolgozó munkásai, amikor az egész dolgozó magyar nép jó munkájá­nak az eredményéről, az árleszál­lításról értekeztek. Örültek, hogy kifutott az első szállítmány az üzemből, s örüllek az árleszállítás­nak. Sümeghi Júlia kétszeres szta­hánovista, a szakma legjobbja Kiu_ bicza Erzsébet sztahánovista mun. katársával beszélgetett a csomago­lóban. — A legközelebbi fizetésemből megveszem a paplant. Száz forint­tal olcsóbb lett. — Én meg egy kabálot veszek, 950 forint helyett most 745 forint. — Csak jó legyen a teljesítmé­nyünk. Még napokig készei kell dolgoznunk. A két sztahanovista kiváló gépi munkás, de most még a két dekás csomagolásnál kézzel kell segíleci­ök a többieknek. Nem szoktáx meg ezt a munkát, mégis túlteljesítették normájukat. Csóti Ferencné a szárítógépnél lelkendezett. — Olyan jó érzés volt, mikor meghallottam. A csipedöben Jóiárt Istvánná öttagú családja könnyebb ellátásá­ról magyarázott Fukciós Istvánné­nak, aki meg azzal büszkélkedett, hogy egyik fia bányász, a másik traktoros, egy iskolába jár, jól ke­remek, most meg még többel vehet, nek a keresetükből. Mcgis csak szép az élet­Kedden is emelkedett volt a han­gulat és a paprikafűző csoportban Hajas Sándorné örömmel újságol­ta, hogy férje és fia, akik Pesten dolgoznak, hétfőn egy csomagot küldtek neki és leányának. — Mária névnapra küldtek már előre a lányomnak, meg nekem két ruhát — mondotta — leszállí­tott áron. S az árleszállítás öröme, az a tu­dat, hogy pártunk szava mindig megvalósul, még inkább összekovácsolta a dol­gozókat. Kedden a paprikafűző csoport befejezte munkáját, de Kod. rucz Tivadarné, a csoportvezető nem győzte egyedül mérni a feL fűzöl! paprikák 9Úlyát. 140—150 százalékot értek el a fűzök. — Kell a paprika sürgésen, miéig aztán több lesz a kereset — emelkedtek fel egy kis büszkeség­gel ültükből, de egyikük sc ment hara. Segítettek a csoportvezető­jüknek és csak a munka közben vették észre, hogy a fiatal Bálomé, a párttitkár is ott emelgeti velük a paprikafüzéreket. Jóízűen össze­nevettek­— Sok paprikát kell feldolgoz­nunk, sürgős a munka — mondta közben a pártitkár komolyan, — Mi az a sok? — Szeptember 20-ig hat vagon­nal el kell szállítainiunik. Várja az ország. Egy pillanatra összenézlek. — Meglesz, vállaljuk! — fogad­ták meg. Hétfő óta naponta több mázsa paprikát szállítanak az ország szí­vébe. Emelkednek a teljesítmények, micrt a Paprikafeldolgozó munká­sai azt akarják: az ország min­den részébe eljusson a híres sze­gcdi paprika, elsőrendű minősé­get termeljenek exportra is, telje­sítsék a tervel, több legyen a kere­setük, hogy élvezhessék az árle­szállítás örömeit. Markovits hbor Több föld, több jövedelem Kormányunk programmja, ezen túlmenően pedig miniszter-* tanácsi határozat biztosítja egyénileg dolgozó parasztjaink számára azt, hogy meglévő földterületük mellett, jövedelmük növelése, életszínvonaluk emelése érdekében földet bérelhessenek. Ezt a lehetőséget Szeged dolgozó parasztjai közül egyre töb­ben használják ki és igyekeznek erejükhöz mérten, minél nagyobb területet bérelni az állami tartalékföldekből. Dolgozó parasztjaink a „több föld, több jövedelem" jegyében sorra keresik fel ilyenirá­nyú kérelmükkel a tanács mezőgazdasági osztályát. Nem félnek attól, hogy a nagyobb területtel nem bírnak majd megbirkózni. Pártunk és népi demokratikus kormányzatunk az eddiginél ls lé­nyegesen több segítséget nyújt tcrmclőcsoportjaink segítése mel­lett egyénileg dolgozó parasztjainknak. Áz októberben kezdődő 1953'54-es gazdságl évtől kezdődően, kormányzatunk műtrágyával, nemesített vetőmaggal, gcpicrővel se­gíti dolgozó parasztságunkat. Egyszóval: minden előfeltételt biztosít ahhoz, hogy egyénileg dolgozó parasztjaink is bő termést takarít­hasanak he s a beadási kötelezettség becsületes teljesítése után le­gyen bőven kenyér- és takarmánygabonája minden dolgozó pa­rasztnak. Dolgozó parasztságunk örömmel vesz bérbe földet az állam­tól. Tudja azt is, hogy törvényerejű rendelet biztosítja arról, hogy legalább öt évig biztonságban gazdálkodhat minden talpalatnyi bérelt földön ls. Nyugodtan szánthatja, terítheti le trágyával, vet­heti be, mert legalább fél évtizeden át nem kell félnie sem egy újabb tagosítástól, sem pedig attól, hogy bérleti szerződése idő előtt hatályát veszíti. Szegeden eddig közel 250 egyénileg dolgozó paraszt jelentet­te be bérleti igényét a Városi Tanács mezőgazdasági osztályán. Ma reggel pedig már megkezdik a szerződések megkötését is, hogy az elkövetkezendő gazdasági évben már nagyobb földterületen, ál­lami segítséggel minél több gabonát cs növényféleséget termelve, emelhessék a maguk cs az egész ország dolgozóinak jólétét. Á minisztertanács határozata a termelőszövetkezetből az iparba távozott termelőszövetkezeti tagok visszaenqedésérő! Számok és tények a Szovjetunió kisipari szövetkezeti hálózatának munkájáról A Szovjetunió kisipari szövetke­zeti hálózata a szovjet dolgozók egyik legnagyobb társadalmi tö­megszervezete, amely nagyszámú tagot egyesít magában ás vállaló­tok szerteágazó hálózatával ren. delkezik. A szövetkezeti hálózatnak fontos szerepe van a szovjet "ép szakadatlanul növekvő anyagi és kulturális igényeinek kielégítésé­ben. Növekszik a termelés anyaiti alnpja « A szovjet kisipari szövetkezett vállalatok szé'es termelési techni­kai alappal rendelkeznek. Csupán 1952-ban és 1953 első fe­lében egyedül a konfekció ipari sző. vetkezetek 9 ezer gépet, több, mint 5 ezer elektromotort, ezer motorral és dörzskerekes tengelykapcsolóval ellátott asztalt és egyéb felszere, lést kaptak- 1953 második felében a konfekció ipari szövetkezetek még körülbelül 8 ezer gépet kap­nak. Azokat a szövetkezeti válla­latokat, amelyek építőanyagokat gyártanak, az ebnult két év akt" többszáz tégla- és cseréppréssel, nagyszámú lokomobillal és több, mint 500 teherautóval látták el. En­nek eredményeképpen, — míg 1950-ben a kisipari szövetkezetek­ben 306 ezer gépi egység vott, addig — 1953 januárjában már több, minf 456 ezer gépi egységgel rendelkeztek. Az egy munkásra eső energiaellátottság műhelyenként 1953_bnn 1950-hez viszonyílva 141 százalékra rúgott. Bőrül a* áruválaszték A kisipari szövetkezeti vállalatok által előállított közszükségleti cik. kek választéka rendkívül sokféle, termelésük Szaka dalian al növek­szik. A szövetkezetek jelenleg több, mint kétszer annyi kötött fehérne­műt és felsőruhát gyártanak, mint 1940-ben. Több, mini kétszer tmy­nyi- bútort és négyszer annyi fém­edényárut gyártanak, mint 1940. ben. Idén a szövetkezetek 23.6 mil­lió darab kést és villát készítenek­1953-ban majdnem félmillió négy­zetméter szőnyeget gyártanak. A szövetkezetek előállítanak épí­tőipari anyagokat, háztartási cik­keket, játékokat, hangszereket, sportfelszerelést, kocsikat és jár­műveket. Kisipari szövetkezetek széleskörű hálózata f oglalkozik élelmicikkek előállításával. A leg. nagyobb szövetkezeti vállalatok rádióvevőkéiriiléikeket, fényképező, gépeket, jégszekrényeket és kü­lönböző villamossági cikkeket is készítenek. A termelőszövetkezetek munka­erőszükiségletiének biztosítása és n termelőszövetkezeti gazdálkodás to. vábbi fellendítése érdekében n minisztertanács határozatot liozolt az ipartan elhelyezkedett termelő­szövetkezeti tagOLk termelőszövetke­zetbe való visszatérésének szabá­lyozósáról. A határozat értelmé­ben a minisztertanács a szén-, é'rc­é» bauxitbányászat. a kohászat, va­lamint az idénymunkát végző élel­miszeripar kivételével kötelezi va. lamennyi iparág vállalati igazga­tóit, hogy a termelőszövetkezetek igazgatóságának írásbeli kérésére engedjék vissza termelőszövetkeze­tükbe mindazokat a nem szakmun. fcás volt termelőszövetkezeti és ter­melőszövetkezeti csoport tagokat, akik az utóbbi két évben távoztak az üzembe és most önként vissza akarnak térni termelőszövetkeze­tükbe. I A rendelkezés a családtagokra csak abban az esetben vonatkozik, ha ők, maguk tszcs-tagok voltak­A minisztertanács javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy az iparból visszatérő és a tszcsJw újonnan belépő tagoknak előleg­ként száz kg kenyérgabonát és ezt követően 1954. július l-ig havon­ként teljesített munkaegységeik után munkaegységenként 1.5 kg kenyérgabonát és 8 forint kész. pénrelőleget, továbbá a termel Vzo_ vetkezet lehetőségeihez mérten más juttatásokat is biztosítsanak. Az iparból visszatérő és újonnan belépő tagok kenyérgabonával való ellátására a termelőszövetkezetek indokolt esetben a központi kész­letből kenyérgabona .kölcsönt kap. hatnak. A gabcnakölcsönt a terme, lőszovetkezet knek két év alatt kell visszatéríteniük öt százalékos több­lettel­A minisztertanács a készpénz­előlegek biztosítására a termelő, szövetkezetek né?zére középlejáratú hitel folyósítását engedélyezi, 50 millió forint keretben. Kínai és angol küldöttek érkeztek Budapestre a Tudományos Munkások Világszövetségének közgyűlésére Szerdán reggel Budapestre érke­zett a kínai küldöttség a Tudomá­nyos Munkások Világszövetségének III. közgyűlésére. A küldöttség ve­zetője Tu Csang-vang, a Tudomá­nyos Munkások Világszövetsége végrehajtó tanácsának tagja, a Kí­nai Tudományos Társaságok Sző. veíségének helyettes főtitkára, tag­jai: Csang Han.Jing. a Kínai Tu­dományos Társaságok- Szövetsége központi bizo'tságának tagja, Jang Hszion-tung, a Kínai Mezőgazda­sági Társaság előkészítő bizott­ságának elnöke, Vu Jing-kaj, a Kínai Orvos.szövetség végrehajtó­bizottságának tagjai és Cao Zsi­csang, a Kínai Lélektani Társaság ügyvezető elnöke. Ugyancsak szerdán dé'előtt érke­zett meg Budapestre a TMV köz­gyűlésére dr. E. G. Edwards, nn_ gol fizikus. A NAGY DIÓFA ALATT A Délmagyarország" augusztus 30-i, vasár­napi szán dban: „Egy este a T ót h-c saladnál" című írásában hírül adta a Petőfi-telep 43. utca 1118. szám alatt lakó TóHecsalád több, mint száz forintot kitevő megtakarítását az olcsó liszten, zöldfőzeléken, krumplin, zöldség_ félén. Idézzük az augusztus 30-i írásból: ,fiadé azért másminden is olcsóbb lehetne. — Ránk férne" — elégedetlenkedett Tóth felesége. Vájjon most, az általános árcsökkentés után, mi történik a Tóth-családnál — egy este? * Tóthné a házuk előtti nagy diófa alatt készíti a vacsorát. A három család közül kettő: Gyuri, a hetedik általános iskolás és Béla, az ipari tanuló már otthon van• Éva pedig nem­régen szaládl el Józsiért a Petőfi-telepi sport­pályára. Mert a főiskolás Józsi néha-néha szereti a labdát rúgni. Apja is kedveli a spor­tot, s így nem csoda, hogy ö is meg liát n többi is. Nemsok idő mulva megérkezik az Évi: lány, meg Józsi. Már lebukott a nap és lll volt az alkonyat. Az asszony morf ondirozik magá­ban: ,,Ejnye na, már megint sportügyben ját az uram. Jöhetne már, meddig várjunk rá o vacsorával?" Alighogy ezt elgondolja, a tréfáskedvű, vas munkás, — aki normáját túlteljesíti a Szeged, Fémipari Vállalatnál — derűsen belép a ka­pun és már onnan üdvözli feleségét, gyerme­keit. Felesége egy Iricsit, csak úgy nem komo­lyan feléje fordul. — Kész a vacsora, rád vártunk: — No akkor lássunk hozzá — így mondja az ember és már le is telepszik a székre. A Tóthrcsalád — jó élvágyú család. — Bezzeg a múltban ök is szűkösen éltek, most azonban mindig terített náluk az asztal. Az apa és az anya, úgy, ahogy illik, mindenben> gondoskodik családiáról- TehetikI Már a vacsora közben is szó esik az ár­csökkenésről, De a vacsora. után történik meg igazán a tervezgetés, a számvetés. Jókedvű az asszony és bizony öröméi már nem takargatja. — Hál ez a: árcsökkentés kedvemre való — szólal meg — és pajkosan- néz urára. Az felveti a fejé?, tekintetét köriiljártalja csa­ládján és felel: — Kedvünkre való, liát persze, hogy az. És könnyít a sorsunkon. Aztán én is igyekszem ám jobban dolgozni, mert az nékünk haszon. Előkerül a papír és a ceruza. Számolgat­nak- Csak azt nézik meg, hogy egyszerű min­dennapi dolgok mennyivél olcsóbbak, mcny_ nyi megtakarítást jelentenek számukra. Min­den nap egy kétkilós fehérkenyeret fogyasz­tanak. Ez havonta hatvan kilót tesz ki. Az árcsökkenés előtt 204 forintba került a havi kenyér, most 180 forint a kenyérszámla. Koc­kacukrot nyolc kilót fogyasztanak átlagosan havonta. Ennek lcilója egy forint 20 fillérrel kevesebb. A háztartási szerek is — szappan, mosópor és más egyéb — megtakarítást jelen­tenek. Hisz csupán a szappan — amelyből nem kevés kell — ára 7 forint helyett 6 forint da­rabonként- Havonla szoktak vásárolni zoknikat s egyéb apró ruhaféleségeket. — Azt hittem — kezd ellenkezni megint az asszony, — több lesz a megtakarítás. — Várjál csak egy kicsit — szólal meg az ember és figyelmeztetően int. — Majd ha ösz­szeadjuk, akkor látjuk igazán, mert sok kicsi sokra megy ám. És aztán összeadják, mennyit tesz ki a megtakarítás, egy hónapban: Kenyér 24.— torint Cukor 9.60 forint Háztartási szerek 12.— forint Ruhaféleségek 14.50 forint 60.10 forint — Hát csakugyan jelentős összeg — álla­pítja meg a felesége. Aztán még egy ös$ze_ adást végeznek. „A liszt is olcsóbbodott, az a pénz is a zsebünkben marad". Az olcsóbb lisz­ten havonta olyan 60 forintot takarítanak meg­így a kenyéren, cukron, háztartási szereken, zokniféleségeken és a liszten kerek 120 forint 10 fülért nyernek­Nagyszerű, — örvend az asszony, — hisz ez a pénz bőven kifut egy lepedőt, mert az is kéne. Eddig egy lepedő 101 forint 80 fillérbe került, m0st S6 forint 60 fillérbe kerül. Tehát ha a 120 forint 10 filléres megtakarításhoz még hozzátesznek 53 forint 10 fillért, akkor két lepedőt tudnak vásárolni. Tervezgetnek tovább és azt mondja a: asszony, hogy hamarosan kell vásárolni egy tűzhelyet, mert a régi már nem jó. Egy ,,Szép asszony" elnevezésű zománcozott tűzhely az ár. csökkenés előtt 1427 forintba került, most 963 forint az ára. „Itt tehát — állapítja meg az ember _ 464 forintot nyerünk" — Évikének — szól az asszony — akta­táskát kéne venni. — s szeretettel néz a lá­nyára, akinek csupa boldogság az arca. Arra gondol: „aktatáskám lesz!" A táskán is meg­takarítanak olyan negyven forintot. Aztán szólnak arról is, hogy a gyerekek­nek még téli ruha is kellene És mindent össze­vetve megállapítják, hogy a nagyobb vásárló soknál, (tűzhely, ágynemű, ruházati cikkekj olyan 800 forint körül takarítanak meg pénz-. Már besötétedik. De a Tóth-csdlád még mindig ott ü.1 a nagy diófa alatt és tervezget­nek- Magabiztosak, mert jól tudják, hogy ter­veik megvalósulnak. Aztán, amikor nyugovóra készülnek, a családfő megállapítja: — Gondtalanabb lett életünk. _ és egy dall kezd énekelni. Fiai, meg a felesége veh dúdolják. REGE SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents