Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-09 / 211. szám

szeflda. 1053. SZEPTEMBER 9. 3 Munka védelem az Újszegedi Ládagyár bau Az Ojszegedi Ládagyárban havonta egy bizottság ellenőrzi a munkavédelmi berendezések állapotát. Egyeten esetben sem mulasztják el a dolgozókat megkérdezni az ezzel kapcsolatos észrevételeikről. Számtalan baleseti lehetőséget szüntettek meg ezáltal és tették biztonságossá, könnyebbé a dolgozók munkáját. Pártunk és kormányunk programmjának megjelenése óta még nagyobb gondot fordít a Ládagyár vezetősége a rminkásvédelemre. Tervet készítettek, hogy milyen intézkedéseket kell megvalósítani a jövőben a munkavédelem fokozása érdekében. Az anyagmozgatás mindig nehezen ment a gyárban. Háton cipelték az udvari munkások a deszkákat. Lassan ment a munka, a gépeket nem tudták időben ellátni anyaggal és hamar kifáradtak a dolgozók. Nemrég kocsikat készítettek a belső és külső anyagmozgatás meggyorsítására, a munka könnyítésére. A kocsik egy része elkészült még a kormányprogramm megjelenése előtt, de ma már a gyár területén mindenhova anyagmozgató kocaikon szállítják a deszkákat. Ez nemcsak a dolgozót kíméli meg az erőfeszítéstől, hanem gyorsítja a termelést is. Míg régebben az anyagmozgatók a 120 százalékot nehéz munkával érték el, most lényegesen kevesebb erőfeszítéssel 140— 150 százalék az átlagtermelésük. Az l-es lengő szabászgépnél egy újítás bevezetésével sikerült megszüntetni a baleseti lehetőséget. Ifj. Bata József figyelt fel arra, hogy a deszkák szélének levágása után áz eredeti helyére tolt gép mindig visszavágódott. Egyik alkalommal meg is sértette a dolgozót. Egy ütközőt készített a lengő gépre, amit ki kell kapcsolni, hogy elmozduljon a gép a helyéről. Gyakran kerül a megmunkálást végző dolgozókhoz olyan léc, amelyben egyes helyen korhadt rész van. Ez nagy veszélyt jelentett nem is olyan régen a hasított szalagfűrésznél, mert a léc előretolása kézzel történt, percenkint 40 folyóméteres sebességgel. A korhadt résznél a fa eltört és könnyen becsúzhatott a kéz a gépbe. Ez is megoldódott azzal, hogy egy derékszögűre kiképzett vezető formába rakják most a fát és így megy a gépbe. öt munkavédelemre vonatkozó újítást vezettek be a Ládagyárban a kormányprogramm megjelenése éta. Az apróbb ötletek is, amelyeket a dolgozók felvetnek, igen jól beváltak és biztonságosabb helyzetet teremtenek a munka minden vonalán. Sándor Gyula például a motorszabásszal szembe levő beszegezett ablak helyett kérte, hogy rendes Üvegablakot csináljanak, mert így világosabb lesz a helyiség, mert a nem kellő világosság miatt könnyen adódhat baleset. Az ablak készítése folyamatban van. A garnitúra kötözőknél a padozat gerendája m<jzog. Ennek helyrehozására Kivinyi elvtárs hívta fel a figyelmet. Szeptember 20-ra ez is elkészül. A 900-as szalaggépnél Román elvtárs a porvédés céljára egy ponyvadarab felszerelését kérte. Javaslatát a gyakorlatban megvalósították. A munkavédelmi tervben több javaslat van, amit még ebben az évben megvalósítanak. A porelszívó tökéletesítése ls ezek közé tartozik, amelynek munkálatait rövidesen megkezdik. Az elavult porelszívót újjáalakítják. Ez tökéletesebben portalanítja a munkatermeket. Az elszívó csövek keresztmetszetét 300 milliméterre bővítik. A légelvezető kémény átmérőjét is kiszélesítik, így egészségesebb lesz a levegő a munkatermekben. Rövidesen valamennyi töredezett ablakot beüvegezik és kimeszelik a munkatermeket. Ezzel egyidejűleg az utakat is rendbehozzák. Az udvaron dolgozók részére vízhatlan esőköpenyt biztosítanak. A munkásokról való fokozódó gondoskodás megelégedést vált ki a Ládagyár dolgozóiban. Növekszik a termelés, második otthonuknak érzik a dolgozók az üzemet és most a nagy árleszállítás után méginkább érzik pártunk politikájának, a dolgozókról való fokozott gondoskodás megvalósulását. Az árleszállítás után jobbminőségű ruhát készítenek a Ruhagyár dolgozói A Szegedi Ruhagyár egyik napfénytől csillogó munkatermében dolgosnak Kiss Fett'cmcné szalagjának tagjai. Hétfőn reggel, mintha va. lamenoiyien összebeszéltek volna, mindannyian jóval a műszak megkezdése előtt ott voltak gépeik és a munka-asztalaik melleti. Hat óráig, a munfca kezdetéig egymás között örömmel beszélgettek arról: mit jelent számukra az árak csökkenése, a párt pohtikájánok megvalósulása. Lelkesen, jókedvűen kezdték meg a munkát Ök készítik u Budapesti Földalatti Gyorsvas, út dolgozóinak és az építőipari munkásoknak a meleg, puha vattaibéléssel ellátott, téli munkára, hákat. SzatagrendsZcrbon dolgoznak, szinte percenkint adták egymásnak a munkadarabokat. Fél 8-ra már több mint 25 darab vattakabátot készítettek el. Nyolc óra felé, mint mindennap, rövid időre elhalkult a varrógépek zörgése; reggeli szünetet tartottak. KsSné szalagjának dolgozói reggelijükkel a kezükben hangosan, vidáman szólították egymást: gye. rünk röpgyűlésre. Senki sem atom Oimnaíi elmaradni Kiss eivtársnő. a | szalag vezetője beszélt az árleszállításról. arról, hogy ehhez ők ls hozzájárultak jó munkájukkal. Hangsúlyozta, hogy ezután még több és jobb munkát ke0 végazniök. A szalag dolgozói elhatározták, hogy megjavítják minösógi munkájukat, csökkentik a minőségi ellenőr által visszaadott ruhadarabok számát, szeptember havi tervüket pedig 102 százalékra teljesítik. Néhány percig tartott csupán a röpgyűlés, de nyolcan-tízen is felszólaltak. Faragó Józsefné még otthon számadást készttett. — Csak kenyér, cukor és szappan vásárlásnál több mint 30 forintot takarítok meg havonta — jelentette kl örömmel. Ugyanakkor kislányának és magának is olcsóbban szerezheti be a téli ruhákat Orbán Sándorné boldogan mondta el munkatársainak, hogy fiának most akart nadrágot vásárolni és nagyon örül at árcsökkenésnek, mert lényegesen olcsóbban kapja meg. A megmaradt pénzen cukrot vásárol a befő. Késhez. A röpgyűlés után újra megindultak' a gépeik. A dolgozók még szorgalmasabban láttáié a munkához mert tettől a perétől kezdve igém'iik, adott szavuk valióra vél táráért, több keresetért, még szebb életért indultak harcba. A 'eg^relolbbl fizetéskor mem"nv:ve! több mindért tudnak mávfiaárol.rd? Szá'z István a szála" eevik tffúmunüráaa f'ntal házas és feles'gével elhatározták: rövidesen rációt vesznek. Mindketten dolgoznak, n-> meg 20 százalékkal olcsóbb lett. Kapás Antalnak is vannak tervei. Vőlegény, két hónap mulva le*z az esküvőjük. Akkorra új ruhát éa cipőt akar magának vásárolni. Szabó Imréné, a szalag egyik legkiválóbb dolgozója boldogon újságolta, hogy családjával együtt nagyon örülnek az árleszállításnak. Azt a selyem paplant amit nemrégen a kirakatban kiválasztott, most 100 forinttal olcsóbban vásárolhatja meg, A megtakarított pénzből hét éves kislánya szövet, ruhát kap. Már azt is kiszámolta, hogy élelmiszeren és a ruhán ebben a hónapban osaikniem 300 forintot takarít meg. Erre gondolt Szabóné hétfőn, miközben gépje mcflliöti dolgozott. A szokottnád ia gyorsabban cserélődtek kezében a munkadarabok. Ezen a napon 118 százalékos teljesítményt ért el. Büszkén mesélte tár. sainak a műszak befejezése után, hogy nemcsak teljesítménye emelkedett, hanem munkája elérte a száz százalékos minőséget. Ezen az ünfOep utáni napon nemcsak Szabóné, hanem a szalag minden dolgozója igyekezett jobb mun. kát végezni. Az egész szalag átlagteljeatménye növekedett és a minőség terén iis szép eredményeket értek el. Míg az elmúlt héten naponta 10—15 munkadarabot is visz. kaptak javításra, hétfőn mindössze négyet kellett újra javítaniok. Ezután még jobban dolgozok A Csongrádmegyei Seprőgyár faesztergályosa vagyok. Négy gyermek anyja. A rádióból értesültem az árleszállításról. Ebből az intézkedésből is látom, hogy megvalósul pártunk szava. A határozat elhangzása után számolni kezdtem magamban, mit jelent az árleszállítás családomnak. Az ősz beálltával mindegyik gyermekemnek melegebb ruha kell. Erre már régebb óta félreraktam fizetésem egyrészét. Ebből az összegből most a nagyobbik kislányomnak, aki iskolába jár, egy pár cipőt is vehetek. Ezután még jobban dolgozom, hogy több legyen a keresetem, így tudok saját részemre is több mindent biztosítani. A felszabadulás előtt az árak helyett a munkabért szállították le és a legszükségesebbre is alig futott keresetünkből. A közszükségleti cikkek árának további csökkenéséhez minden becsületes dolgozó jobb munkája szükséges. Én jobb minőségű árut akarok gyártani és még jobban takarékoskodok az anyaggal. Csonga Gyuláné SZEPTEMBER Megváltozott az élet hirtelen. Ilyen erös nem volt még az országi A szüntelen harc és a győzelem növeszti és fényesíti sorsát. Járhatsz bárhol, nem vigyázzák lépted, a boldog tájak megnyílnak előtted. Nézd, ott messze, ködlő, karcsú bércek: S/liven körül gyárak füstölögnek. Szövőgyárak. Menj, siess odal A gépek közt nagy a súgás-búgás. S előttük, mint posztján katona, sötétkéksziu blúzban áll a munkás. Nézd meg Tráeia drága földjeit. Aranykévék álltak kepe-sorba. Karavánok a kenyeret viszik, a nép kenyerét messzi városokba. Felhőkbe olvad most a láthatár. Falvainkba gyors gépek robognak. Porzik az út, az ének messze száll: friss brigádok lobogókat hoznak. Iíainboáz sűrű bükkösében Pernik alatt s a Duna gátjain brigád, brigád. A szeptemberi fényben csákányt emelnek biiszke fiaim. Harc mindenfitt. A harsogó jövö munkára hív s nem áll senki félre. Dimitrov köztünk óriássá nő, ő a pclda s népünk dicsősége. Csillagos sírok síkon, völgyeken, ti adtatok fényt a lobogóknak! Szeptember, zengj, ó, biztass szüntelen, szeptember, te szép győzelmes hónap! NIKOLA FURNADZSIEV bolgár költő verse Október 31-ig megho?s7abbíiották az országos néprajzi-népművészeti gyiijttfpályézat beküldési határidejét A Néprajzi Múzeum és a Népművészeti Intézet által meghirdetett országos néprajzi-népművészeti gyüjtőpályázat beküldési határidejét többek kérésére október 31-ig meghosszabbították. Pályázni lehet a néprajz és a népművészet bármely témakörével népi építkezés, népdal, népitánc, népköltészet, díszítőművészet, népszokások, népi gazdálkodás, népi technika, stb. — foglalkozó, eredeti helyszíni néprajzi gyűjtésen alapuló pályamunkákkal. Egyének és munkaközösségek, szakkörök, úttörőcsapatok, kultűrcsoportok egy- vagy több pályamunkával pályázhatnak. A legjobb pályamunkák közül 25 részesül 100, illetve 500 forintos pályadíjban. A pályamunkákat a következő címre kell beküldeni: Néprajzi Múzeum adattára, Budapest. VIII., kerület, Könyves Kálmán-körút 40. Jöjjetek bányásznak! Beucsik György sztahánovista szénkombájnkezelő felhívása „Nincs még hároiméve. hogy o!| hagytam, a kulákot, akinél cselédeskedtem. Szakmát akartam tanulni. Kedvem volt a bányászélethez, de sokan ijesztgettek: ,.nem jó dolog az a bánya, ninc-s rajta ab_ lak, meg- levegő sincs odalent ele. ;tndő". A toborzók nem ígérgettek fűt-fát, csal: csendesen el. mondták, hogy élnek ök, milyen munka és milyen kereseti lehető. régek vannak a Irányánál. Az okos szavak meggyőztek. Feliratkoztam a listára. Félénken, idegenül, szegényes csomaggal értem új munkahelyemre. Tapasztalt, ügyes vájárok gond. jaira bíztak, hogy tanítsanak meg a bányász-mesterségre- Eleinte nem veit könnyű a dolog: meg kellett A Radnóti család új tervei Szombat cAe beszélgetve sétált haza) elé Radnóti Tamás, a Szillérisugó/rúti általános iskola igazgatóhelyettese és felesége. A Fáklytmoziban voltak. Az „Elveszett melódiák" rés:, letei még frissen éltek emlékezetükben, még uz egész film ptí lebegett szemük előtt. Hüvős. csitlagtalan est borult némán a városra. Meggyorsították léptéikéi. Fáztak. Egyszer fsak ismerős ember bukkant fel előttük. Réji jó bogát. — Siessetek! Meg meghallgathatjátok a rí'üólMost ismertetik az árleszállítást — kiállgtta feléjük. — Én is azért ro_ hanok! — magyarázkodott, s hirtelen eltűnt az emberáradatban. Radnótiék ööozenéz. tek. Üröm fénye vi-.'nnt szemükben és szinte fútim mentek tovább. Otthon csendben osonlak le a szobába, nehogy a ki(81 felébredjen. Mos< is. mint minden este a kis rácsos ágy fölé hajoltak. Mosolyogva aludt idslányük, Klárika. Kövét kezecskéit ökölbe szo. rítva álmodott- Két é' fél éves, rózsása'eú csöppség. Elégedett arc<al mentek át a w.ásik szobába a, rádióhoz. Be. kapcsolták és úgy, ahogy voltak, kabátban, le-hup_ Vontak a székre. ,.Lódenkabálok 15—22 százalék, 600 forinttól 1000 forintos árig forgalomba hozott férfi sporlöltönyök 12—15 százalék ... — töltötte be a szoba csendjét a rádió hangja. Sokáig figyelték. Radnótiné számolni kezdett- Ketten- az urával 2000 forintot kerésnek összesen. Az árleszállítás ebből havonta körülbelül 110 forint megtakarításul tett lehetővé- Ezen az összegen mást lehet vásárolni. Másnap, vasárnap a dolgozók iskolájában tanévnyitó veit. Itt is tanít Radnóti elvtárs. As •ünnepély idán feleségével és kislányával elindult kirakatokat ntrni. A Icicsi Klárika szöszke leje ott pihent sportkocsi támláján. Alig bírtak az üzletek elé kerülni. A kíváncsi embertömeg majd elsodorta őket. Négerbabái kirck, édesanya! — kiáltozta Klárika. — Megkapod, meg bizony — nevettek rá, s arra gondoltak, hogy teljesül a kislány vágya,. Az árleszállítás hatalmas lépés g boldogabb jövő. a gondtalan élet felé. — Könyvszekrényt és könyveket is veszek — fordult feleségéhez Rad nóti elvtárs. — Az éa szobámban lesz annak hely bőven. A fiatalasszony helyeslően igent intett. — Nézd csak! — lelkesedett s rámutat ott egy hosszú újjú kockás blúzra. — Az éppen jó lenne a zöld kosztümömhöz. — Hirtelen örömmel ragadta meg férje kezét— Ott! Látod, 3iti — mondta. — Látod, azt a szövet ruhát mór régen kinéztem magamnak. Hatvan forinttal lett olcsóbb. Ezt veszem meg. — Jön a tél — mondta Radnóti elvtárs. — Klárikának téli ruha kell! A nagy Klári, a marna, még mindig a ruhát nézte, s gondtalanul rábólintott. -— Sportnadrágot is h-p Klári. S keresünk a számára valamilyen niogyorószínü könnyebb rpcrt szövet ej, s remek kabátka lesz belőle, — Cipő is kedene! — moi>(ita csendesen Padnóti elvtárs— Az is lesz! végignézték a Sz>ák~. •torát és a korzó ossz is kirakatait. Es'e kéir'il, kilencig sétáltak egyik üúettöl, a másikig. Rü-ii,ó'inak a hosszú sétn alatt állandóan egyik tanítványa járt az eszében Csorba Sándorra gondolt, aki most negyedéves vegyész a Szovjetunióban, o Moszkvai Egyetemen. Tavaly beszélgetett uy!jára vele. — A Szovietunlíban állandóan nő az életszínvonal, csökkenek az árak — mondta a Szovjetunió, ban járt vegyész -régi tanítójának. Radnóti elvtárs ezekre a szavakra gondolt, s hála lölióite el szivét. BALOGH KIÍR! még szoknom a föld mélyének sajátos légkörét. Apránként azonban megismertem, megszerettem a bányát és társaimat. Alig több, mint egy esztendő leforgása után én is elmondhattam: vájár vagyok, új mesterségem szakembere, s nem is akármilyen: n sztahanovistajelvénnyel is kitüntettek. Kemény. küzdelmes, de szépséges éle' a bányászok osztályrésze manapság. Az egész nép szeretete, megbecsülése kíséri munkájukat. Pár hónapja voltam csillés, amikor már azt írhattam haza a családnak: gyertek tj is, gyönyörű új tokás vár minket. Ekkor kezdődött meg Várpalotán a hatalmas új bé. nyászváros építése, e a becsületes munkáért az elsők közölt kaptam új rtthont. A lakást be is kellett ren_ dezni, de az se okozott nagy gondot. Akkor már szépen kerestem: az első két hónap kivételével egyszer Sem kaptam 2000 forinton alul ha. vonta. Uj bútort vettünk, kerék, párt, aztán motorkerékpárt, rációt- Bányászságom második évében SrigAdvezeto lettem a híres Csősa-esapathan. Akkor jöttek Várpalotára az első F. 4_es szénkombájnok, s mi fiatalok vülalkoz. tunk rá, hogy megmutatjuk: mit tud az ember, meg n gép együ't. Az F. 4-es komlrájn kiveszi a bányász kezétől a csákányt, meg a lapátot: elvégzi a szén fejtését é« ' rakodását, s ránk csak a kisebb munkák, ácso'ás, sínfektelés ma radnak. A gép mellett nemcsak a teljesítmény nőtt meg. hanem a kereset Ls: volt olyan hónap, amikor több, mint 5000 forintot vittem haza. A bányásznapon a2 állam kitüntetést, jutalmat adott azoknak, ukik hűségesen kitartanak a bányász, munka melle't. Én magam alig há roméves munka után 3000 forinto' kaptam. A magam és bányásztársaim nevében hív0k minden fa'usi fia. ta'L jöjjetek bányásznak, segítsít k biztosítani az ipar kenyere'. Aki úgy gondolja, kedvére való a ml foglalkozásunk, csapjon a to. borzok markába. Mi. a régebbi bányászok, nagy szerelettel várunk a széna-suta harcosai sorába. ígérjük, hogy gonddal, türelemmel tog lalkozunk Veletek, hogy mihamré rabb ti js jó bányászok legyetek.