Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-06 / 209. szám

vasárnap 1953 szeptember 6 5 •HMM Takarékossággal a bőség és a jólét nagyszerű programmjának megvalósításáért A HARMADIK NEGYEDÉVBEN TOVÁBBI 81 EZER FORINT ÉRTÉKŰ NYERSANYAGOT TA­KARÍTUNK MEG Ezévben eddig is fokozott gon­dossággal bántunk a rendelkezé­sünkre álló bőranyaggal. Szabá­gzainlk mindent elkövetnek, hogy minél több anyagot takarítsanak meg nemzetgazdaságunknak. A második negyedévben 8333 pár lábbeli kiszabásánál 400 pár mun kásbakancsra való nyersanyag megtakarítással dolgoztak a sza­bászok. Ezért a munkájukért ju­talomban is részesültek. A leg­jobb eredményt Biczó Ferenc ér­te el. Állandóan 160—170 száza lókra teljesíti napi előirányzatát, és száz pár bakancsra va'ó bőrt taka­rított meg. Tiszai Lázár termelé­si átlaga 210 százalék ő 70 pár, Sinoros Szabó JózSef, akinek át. iaga 180 százalék. 90 pár bakancs felsőrészre való bőrmegtakarítás. Sal dolgozott. I A kormányprogramm megvaló­sítása érdekében szabászaink méginkáíbb növelik a meg­takarítás értékét. Elhatároz­ták, hogy a harmadik negyed­évben még 81 ezer forint értékű nyersanyagot takarítanak meg. Példájukat követik a keményáru részleg dolgozói is, akik 33.700 forintos nyersanyag megtakarítás­ra tettek vállalást. I " Szövetkezetünkben a legapróbb hulladékamyagot is feldolgozzuk. Javító részlegeink használják fel azokat a bőranyagokat, amelyek­ből ml készcipőket nem tudunk készíteni. / Gaál Tamás GAZDASÁGOSAN FELHASZL NALJAK A MEGTAKARÍTOTT V FAHULLADÉKOT r 'A „FeJszabaduiás"' Asztalos KSz dolgozói augusztus havi tervüket Most, amikor a párt és a kormány új gazdasági intézke­déseinek megvalósításáért fo­lyik a harc, egyik elsőrendű feladatunk, hogy sokkal in­kább, mint eddig, takarékos­kodjunk. Az anyaggal való ta­karékoskodás eredményeinket, keresetünket, életszínvonalun­kat növeli. Éppen ezért első­rendű feladat, hogy munkánk közben fokozottan ügyeljünk a takarékosságra. Tárjanak fel minden lehetőséget ezen a te­rületen is az üzemek műszaki vezetői, munkásai és tervszerű intézkedésekkel fejlesszék to­vább az anyagtakarékossági mozgalmat. 102 százalékra teljesítették. E mellett az anyaggal való takaré­kosságot ist legfontosabb feladat, ként kezeltük. Lényeges mennyi. EÓgű faanyagot tudunk ezáltal hasznosítani. A szabászatnál Ra­dócz János üzemvezető ellenörsé­se segítetj hozzá bennünket hogy a leeső hulladékokból többszáz darmb csavarhúzó éts késnyölcket készít eSztergályog részlegünk a Kéziszerszámgyániak. Ezen kí­vül a vékonyabb résziekből a gyermekágy rácsozatot készítünk. Pesti Jóaseí ég Bárdos József szabászok gondosan ügyeinek az anyag gazdaságos fe'b asznál á­Bára. A fenyöhtitladflkot lg teljés egé­szében felhasználja szövetkeze­tünk. Bútorlapokat készítünk be. lőle. A kériműhejy brigádjai pon­tos munkájukkal nira törekednek, hogy a tervük teljesítése mellett ők is jól kihasználják a rendel­kezésükre áhó nyers- és seeéd­anyagoikat. Ezzel segítjük a kor­mányprogramm megvalósítását é3 tesszük olcsóbbá nz általunk ké­szített bútordarabokat. Indre Gábor TÖBBEZER FORINT ÉRTÉKŰ NYERSANYAGMEGTAKARITÁS A KORMÁNYPROGRAMM MEG­JELENÉSE ÓTA A Szegedi Épületszerelő Válla­lat dolgozói a kormányprogramm megjelenése ót® fokozottabban takarékoskodnak az anyaggal. El­határozták, hogy a nagyszerű programm megvalósítása érdeké­ben minden méter huzalra, min­déin segédanyag felhasználásra és a szerszámokra is jobban vigyáz­nak. Az anyagokkal való takaré­kos'bánásmód már eddig ia szép eredményeket hozott Az 562-es számú munkahelyünk dolgozói 100 darab vastartó1, 200 darab anyáscsavart ég 100 darab villanyszereiésbez szükséges bi­lincset takarítottak meg. Az 521-e*- munkahelyein kiváló ered­ményt értek el a munka jobb megszervezésével és a mutnkahe Iveken történő megbeszélésekkel" Pontosan beosztották az ilyen be­szélgetősek ajka,Imával, hogy mi­lven anyagot hova és hogyan kell elhelyezni Ezáltal sok tíz centi­méter Bermainn.esövet virTnmv­drőfoj ős egyéb eszközöket taka­rítottak meg összesen ötezer fo­rint, értékben Az el/íkészítő műhelyben külö­nösen takarékosam bánnak a van. sal. Amtt a munkahelyekre készí­tenie k, csaknem tefl.fes©u nz e'­fekvő varaim-ágból Ülítíék elő Itf hatezer forintot tesz ld a meg­takarítás összege. A munkások közül Vasg Ttber 2340 ö« Nagv­nSJ Irtván doTgozőnik pedig 2400 forint összegű nyersanyagot ta­karított meg. Németh' József Pártélet és pártépítés Gépállomási pártszervezetünk feladata a munkafegyelemért folyó harcban Az önköltség csökkentése az Újszegedi Kender- és Lenszövő Vállalatnál Az Újszegedi Kender- és Lenszö­vő Vállalat dolgozói az elmúlt ne­gyedévekben maradéktalanul tel­jesítették önköltségcsökkentési ter­vüket. Az önköltségcsökkentés egyik tényezője a kormánypro­gramm valóra váltásának, egyik segítője az életszínvonal emelésé­nek. Éppen ezért az elkövetkezen­dő időben az önköltség tudatos, fokozott és tervszerű csökkentése az előállítandó áruk olcsóbbá té­tele minden műszaki és fizikai dolgozónak elsőrendű feladata. A harmadik negyedévi önkölt­ségcsökkentési terv előírásainak végrehajtására •— amely az előző negyedévek terveinél magasabb, az Újszeged! Kender- és Lenszövő Vállalat műszaki dolgozói jól felkészültek. Előre megtervezték, hogy az ön­költségcsökkentés összegét milyen műszaki fejlesztés útján, milyen intézkedésekkel érik el. E meg­határozott intézkedések várható gazdasági eredményeit kiszámítot­ták és így összegszerűen is kimu­tatták: mennyivel kell olcsóbban termelni. A termelékenység növelése és a harmadik negyedévi önköltség­csökkentési terv teljesítése érde­kében különböző feladatokat kell végrehajtani, az eddig elért ered­mények mellett. Az elmúlt nyá­ron az üzem termelékenységét jel­ző grafikon vonala mélyen leszállt, mert mint ismeretes, a kender- és lenfonalak szakadékonyságát a meleg, illetve a nedvességtarta­lom hiánya kedvezőtlenül befolyá­solta. A műszaki dolgozók elhatá­rozták, hogy felveszik a harcot az időjárás évről-évre jelentkező káros hatása ellen. A jó munka sikerrel járt A fonalak felvetés közben történő nedvesítésével és a szövődé ajtói­ra szerelt vízfüggönyökkel elérték, hogy az elmúlt év harmadik ne­gyedének teljesített vetésével szemben idén július, augusztus hó­napokban 13.5 százalékkal maga­sabb óránkénti átlagvetést értek el a szövődében. A gyorsüzem mozgalom kereté­ben a szövőgépek fordulatszámá­nak emelése a szövőüzem terme­lékenységét mintegy három szá­zalékkal növeli. Már eddig a ne­gyedév folyamán 50 szövőgépet állítottak be egységes tervek alap­ján és szeptember hónap végéig hét szövőpartinak adjuk ki az egységes beállítást biztosító sablo­nokat. A cérnázóüzem átszervezésa és a gépek generáljavítása lehetővé tette a gépek fordulatszámának jelentői emelés® mellett a száz or­sóról kettőszáz, sőt négyszáz orsó kezelésére való áttérést. Ez a fej­lesztés a cérnázóüzem termelé­kenységét 1952. év harmadik ne­gyedével szemben 12 százalékkal emeli. A copszolóüzem termelékenysé­ge a harmadik negyedévben több, mint 20 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, amelyet a jobb mun­kaszervezés, az új gépek helyes kihasználása, a többorsós kezelés eredményei biztosítanak. A cop­szolóüzem 4 vezetője a harmadik negyedévi feladat kitűzése után néhány nappal már jelentette az igazgatónak és a főmérnöknek, hogy az üzem termelékenysége je­lentősen emelkedett. Az olcsóbb vegyszerek kísérlete­zésével és felhasználásával, vala­mint az impregnálásnál használt zsiradékok, Paraffin, Stearin fel­használásánál előírt 3 milliós meg­takarítása jelentős önköltségcsök­kentést eredményez a kikészítő­üzemben. A meddő áram kiküszö­bölése és egyes éjszakai szakmá­nyok leállítása, illetve nappali szakmányokba történő átszervezé­se az energia felhasználása terén biztosít jelentős megtakarítást. Az Újszegedi Kender- és Lenszö­vő Vállalatnál az önköltségcsök­kentést ilyen konkrét és operatív intézkedéseken keresztül tervezik meg és hajtják végre. A kor­mányprogramm ismertetése óta azonban még szigorúbban kell ke­zelni ezt a problémát és a hiá­nyosságok megszüntetésével kell további harcot folytatni az önkölt­ségcsökkentés sikeréért. Például a nyersanyagtakarékosság terén több gondot kell fordítani az anyagnor­mák szerinti gazdálkodás és a hul­ladék ellenőrzésére. Meg kell vizs­gálni, hogy az előző időszakokhoz képest, hogyan alakul a segéd­anyag felhasználás, s végre kell hajtani azon Intézkedéseket is, melyek ennak csökkentésével kap­csolatosak. Ügyelni kell a helyes munkaerőgazdálkodásra és a mú­helyszámadAsnál az üzemvezetők térjenek ki fokozottabb mérték­ben az önköltségcsökkentéssel kap­csolatos mutatószámok elemzésére. Változtassák meg a munkamód­szerátadás jelenleg nem kielégítő formáját. Ha megvizsgálják és elemzik az élenjáró dolgozók idő­szükségletét és azt összehasonlít­ják az átlagos, sőt a gyengébb dolgozókéval, akkor megláthatják, ,hogy a termelékenység növelésé­nek van még igen nagy és a he­lyes munkamódszerátadással ki­aknázható lehetősége. Az önköltségmérés módszerei még nem alakultak ki a szükséges mértékben, melyet a vállalat dol­gozóin kívül az Iparigazgatóság­nak kellene szorgalmazni. De mindezeken az eredményeken, il­letve hiányosságokon kívül még több apró olyan megoldásra váró feladat van, amely a kormányprogramm megvalósulását, a termelékenység növelését, az önköltség csökkenté­sét segíti elő. E feladatok Jelentőségét igazol­ja az is. hogy a vállalat önköltség csökkentését célzó műszaki intéz­kedések egyes részleteinek végre­hajtásáért az igazgatóság külön ötezer forint céljutalmat tűzött ki a vállalat dolgozói részére. Kuraly Antal, a gyártástechnológiai osztály vezetője A most folyó párttaggyűlése-1 k /n jelentős helyet kell kapnia [ a kommunisták harcának, amit a munkafegyelem megszilárdí­tásáért folytatnak. Alábbi cik­künk arról számol be, hogyan dolgozott a deszki gépállomás üzemi pártszervezete a kor­mányprogramm megjelenése után és milyen fő tennivalója van a munkafegyelem megszi­lárdításában. A deszki gépállomás pártszerve­zete a kormányprogramm megjele­nése és vele kapcsolatban a helyi feladatok megtárgyalása után a be­takarítás gyors befejezésére irányí­totta a dolgozók, elsősorban a kom­munisták figyelmét. Mozgósította őket a munkaver­seny kiszélesítésére. Ennek ered­ményeként a kombájnvezetők és az aratógépkezelők között ki is fejlő­dött a szocialista munkaverseny. A kezdetben lemaradó Balla József és Tóth Gergely kombájn vezetők kommunista példamutatással dol­goztak. Balla József elvtársunk a gépállomás, majd az egész megye első kombájnosává küzdötte fel ma­gát. Kommunistáink lendülete át­ragadt az aratásban résztvevő dol­gozókra is és így aratási tervün­ket 119 százalékra teljesítettük. Még jobb lehetett volna eredmé­nyünk, ha a kommunista példamu­tatás az aratógépkezelők között is kidomborodott volna. Az aratógép­kezelők között azonban éppen az ott dolgozó kommunista, Rigó Mi­hály elvtárs teljesítése volt a leg­kisebb. A cséplés megkezdésekor a gép­állomás pártszervezete aktivizálta a népnevelőket. Egy-egy kommunis­tára pártmegbizatásként 3—4 csép­lőgép patronálását bízta. Azokon a területeken, ahol a patronánsok és a népnevelők jó felvilágosító mun­kát végeztek — ott meg is mutat­kozott az eredmény. A nevelőmun­kát segítette a csépiéiben is a kom­munisták példamutatása, de nem kielégítően. Nyolc kommunista fe­lelős vezető közül öten túlteljesí­tették tervüket. Mihók Lajos elv­társ például 2930 mázsás terve he­lyett 4849 mázsát csépelt el, Ko­vács Sándor elvtárs, akinek ugyan­iak 2950 mázsás terve volt, pél­damutatóan 4165 mázsát eresztett le. Ezek az elvtársak átérezve a kormányprogramm megvalósításá­nak jelentőségét, fegyelmezett, jó munkájukkal közvetlenül hozzájá­rultak népünk életszínvonalának emeléséhez. Voltak azonban, akik nem dolgoztak eléggé példamuta­tóan a cséplésben. Daru József és Sebők Imre elvtársak — idős trak­torosok — tervüket csak 60—70 százalékra teljesítették. Ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy több dolgozó nem teljesítette tervét. Mindez vé­gül arra vezetett, hogy cséplési tervünket csak 95, nyári tervünket globálisan 91 százalékra teljesítet­tük. A nyári tervünk 91 százalékos teljesítéséhez nagymértékben hoz zájárult a pártszervezet gyengesége, mert ez idő alatt a pártcsoportok munkáját nem ellenőrizte. Az el­Országos gabonatermelési értekezlet Szombaton az Agrártudományi Egyetem épületébe összehívott or­szágos gabonatermelési értekezle­ten a gabonatermelésben élenjáró állami gazdaságok dolgozói, terme­lőszövetkezetek elnökei és brigád­vezetői, gépállomások agronómusai és élenjáró traktorosai, valamint a gabonatermeléssel foglalkozó ku­tatók és szakemberek vettek részt. Győri Mihály földművelésügyi miniszterhelyettes megnyitójában hangsúlyozta: az értekezlet jelen­tőségét különösen növeli a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ezévi júliusi hatá­rozata. éa knrmánvunk nroaramns­ja, amely célul tűzte ki a dolgo­zókról való fokozott gondoskodást az életszínvonal fokozottabb eme­lését. A kormányprogramm elő kívánja segíteni a mezőgazdaság gyorsabb fejlődését, hogy mező­gazdaságunk több kenyérgabonát, több húst és más mezőgazdasági terméket adjon népgazdaságunk­nak. Mindenkinek, aki a mezőgaz­daság területén dolgozik, erejéhez, tudásához mérten hozzá kell já­rulnia ennek a feladatnak a vég­rehajtásához. Ezután több előadásra került sor. lenőrzés hiányában a pártcsoport* értekezleteket nem tartották meg, nem szabták meg a kommunisták feladatait. Emiatt a kommunisták jó felvilágosító szava nem mozgó­sította a dolgozókat kivétel nélkül a terv teljesítésére. Kommuntstáink nem magyarázták meg kellően a kormányprogrammot és megvalósí­tásának jelentőségét sem. Ebből adódott az is, hogy Sebők Imre párttag, akinek módjában lett volna erőgépével éjjel tarlót hán­tani, ezt különböző kifogásokkal el­odázta. Mivel kommunistáink a pártvezetőség és a pártbizalmiak részéről nem kaptak kellő politi­kai felvilágosítást, nem látták a tarlóhántás jelentőségét sem, nem mutattak jó példát az éjjeli mun­kában. Ezt látva a pártonkívüli dol­gozók sem vállalták az éjjeli mun­ka nehézségeit. Ezek a példák mutatják azt, hogy gépállomásunk pártszervezetének az elért eredmények mellett van mit tennie a munkafegyelem meg­javítása terén s ebben elsősorban a kommunisták példamutatására van szükség. Hibáink kijavításának elő­feltétele a pártmunka megjavítása. Érvényesítenünk kell pártszerveze­tünkben is a kollektív vezetést, mert csakis a pártvezetőség együt­tes munkájával követhetjük pár­tunknak azt az elvét, amely sze­rint aktivizálni kell a párttagságot s ehhez minden egyes párttagot, tagjelöltet feladatokkal kell meg­bízni. Növelnünk kell a párttagok és tagjelöltek eiméleti színvonalát is, hogy tisztán lássák a párt- és kormányhatározatok végrehajtásá­nak jelentőségét. A munkafegyelem megszilárdítá­sában legfontosabb feladatunk a párttagok és tagjelöltek felelősség­érzetének fokozása, hogy ezen ke­resztül a pártonkívüli dolgozókat is fegyelmezett munkára tudják ne­velni. Politikai felvilágosító mun­kánkat úgy fogjuk irányítani, hogy a többszörös egyéni beszélgetés után is fegyelmetlenkedőket kipel­lengérezzük a többi dolgozó előtt. Akiken még ez sem segít, azok ne­veit a tanácsok hangos híradóin is ismertetjük, mint az olyan dolgozó­két, akik fegyelmezetlenségükkel gátolják a többtermelés elérését és ezzel lassítsák egész népünk élet­színvonalának emelkedését. A mun­kafegyelem megszilárdításához pártszervezetünk részéről legfonto­sabb a pártcsoportok megszilárdí­tása, rendszeres munkájuk biztosí­tása. Pártcsoportjaink elé azt a fel­adatot tűzzük, hogy a párttagok cs tagjelöltek bevonásával a dolgozók nevelését, a munkafegyelem meg­szilárdítását tartsák legfontosabb feladatuknak. A pártmunka megja­vítása, a rendszeres pártcsoport­élet alapfeltétele annak, hogy őszi feladatainkat maradéktalanul, ha­táridőre végrehajtsuk. Kommunis­táink saját példamutatásukkal és jó, türelmes felvilágosító munká­val harcoljanak a munkafegye­lemért, Tix Márton, a deszki gépállomás politikai helyettese Ma nyílik meg a szovjet bélyegkiállítás A Szovjet Könyv Háza cs n Ma­gyar Bélyeggyűjtő Szövetség sze­gedi csoportja rendezésében a Ho­rizont helyiségében ma délelőtt fél 11 órakor nyiük meg oe első sze­gedi szovjet bélyegkiállítás. A kiállítás gazdag anyaga az ér. deklődők elé tárja a Szovjet Szo. cialÍ9fa Köztársaságoknak a Nngy Októberi Forradalomtól napjainkig kibocsátott bélyegeit. A kiálMtntt bélyegek államférfiak, feltalálók, tudósok, művészek. írók arcképeit, a Szovjetunió történetének haladó hagyományait, a szovjet kultúra és művészet alkotásait, a tudomány és technika vívmányait, n szocin_ l'zmus építésének jelentős állomá­sait, a kommunizmus nngy épít­kezéseinek eredményeit és a szovjet népek békeharcát mutatják t,e. A kiállítás tehát nemcsak a bélyeg­gyűjtők számára értékes, hanem minden érdeklődő számára gazdag tanulsággal szolgál. A mai napon a kiállításon alkal­mi postahivatal működik különle. „ ges keletbélyegzővel. A kiállítás folyó hó 12-ig lesz nyitva- Mogte_ kinthető minden nap délelőtt 9 órá. tói este 6 óráig. flz állatok és állati termékek begyűjtésének versenyében Komárom megye let! az első Az állatok és állati termékek begyűjtésében augusztus 20-a tisz­teletére dolgozó parasztok, terme­lőszövetkezetek, községek, járások, megyék versenyeztek egymással. A megyék versenyében első he­lyezést elért Komárom megye 10 ezer forintot, a második helyezést elért Zala megye 8 ezer forintot, a harmadik helyezést elért Szol­nok megye pedig hatezer forintot kapott. A járások versenyében jutalmat kapott a pécsváradi, siklósi, szent­endrei, szarvasi és a bonyhádi já­rás. A városok versenyében az el­ső Gyöngyös. A községek verse­nyében jutalmat kaptak többek között Solymár és Magyarmecske. A begyűjtő vállalatok közül a megyei állat- és zsírbegyüjtö vál­lalatok versenyében a komárom­megyei vállalat, a tejipari vállala­tok versenyében a szolnokmegyei vállalat, a baromfi és tejbegyüjtő vállalatok versenyében a zalame­gyei vállalat lett az első,

Next

/
Thumbnails
Contents