Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-27 / 227. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK / A Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének parancsa Jelentések a harmadik negyedévi tervteljesítésről Megvédik szövetkezetüket a kübekhazi Sarló cs Kalapács termelőszövetkezet tagjai AZ M D P C .S O N G R A DM egy el PA R TB I 1 o T-T SÁGÁ NA K t IX. ÉVF. 227. AHA Ml KII.1.EH VASÁRNAP 1C53 SZEi'l E.MBER 27 Köszöntiük a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak megyei értekezletét Ma délelőtt tárgyal Hódmezővásárhelyen a termelőszövet­Rezetek és gépállomások dolgozóinak megyei értekezlete. Mint ahogy a szeptember 19-én és 20-án Budapesten megrendezett ta­nácskozás az egész ország életére kiható, nagy esemény volt, ugyanúgy ez az értekezlet is kihat egész Csongrád megye életére, termelőszövetkezeteink és gépállomásaink további munkájára, megerősödésére. A mi megyei értekezletünknek elsősorban jelentőséget ad az a tény, hogy most. ezekben a napokban, termelőszövetkezeti pa­rasztságunk nagyjelentőségű csatát vív meg a közös, nagyüzemi gazdaságok megszilárdításáért. Különösen fontos eseménnyé teszi a mai megyei értekezletet az, hogy a termelőszövetkezeti tagsag ebben a harcban most minden eddiginél nagyobb, sokoldalúbb se­gítséget, támogatást élvez. Számos kormányintézkedés szolgálta eddig ls a termelőszö­vetkezetekbe tömörült parasztság jövedelmének növelését, a gaz­dálkodás piegkönnyítését. Pártunk Központi Vezetőségének hatá­rozatai nyomán a kormány tíz százalékkal csökkentette az idén a termelőszövetkezetek minden irányú beadási kötelezettségét; le­szállították a gépállomásoknak fizetendő munkadíjat és törölték a mult évi hátralékokat; elengedték a termelőszövetkezetek és a ta­gok beadási és adóhátralékait, ugyanúgy a tsz-ek rövidlejáratú hiteltartozásait. Az MDP Központi Vezetőségének az új begyűjtési rendszerre vonatkozó irányelvei szerint 1954 január 1-től kezdve negyedrésszel csökken az önálló és III. típusú szövetkezetek ter­ménybeadási, 30 százalékkal pedig az állatbeadási kötelezettsége. Megszűnik a háztáji tehenek utáni beadás is már ezév október elsejétől kezdve. Nagyösszegű támogatást kapnak a termelőszövet­kezetek a szőlészet, az öntözőgazdálkodás és a halgazdaság fej­lesztéséhez, létrehozásához is, — mégpedig úgy, hogy az erre ki­utalt pénzösszeget, ha a tagság maga építkezik, egyáltalán nem kell visszafizetni. A kezdet nehézségeivel küzdő termelőszövetke­zetek megsegítésére, ahol az idén viszonylag alacsony pénzjöve­delmet értek el, a tagok pénzjövedelmének azonnali növelésére az állam százmillió forint kölcsönt folyósít. A kormánynak ezek az intézkedései világosan, a tettek ere­jével juttatják kifejezésre pártunknak és államunknak a terme­lőszövetkezetekkel kapcsolatos politikáját. A termelőszövetkezete­ket segítő intézkedések azt fejezik ki, hogy pártunk, kormányunk nagy szeretettel és megbecsüléssel őrködik szövetkezeti parasztsá­gunk sorsa, boldog jövője felett és gondoskodik fejlődésük elő­mozdításáról. Ez a politika és a termelőszövetkezetek, gépállomások élen­járó dolgozóinak a napokban megtartott III. országos tanácsko­zása irányt mutat a mai megyei értekezlet résztvevőinek is. A termelőszövetkezetek ellenségeinek, a kulákoknak, volt csendőröknek, nyilasoknak semmi sem fáj annyira, mint az, hogy látják: a párt és a kormány Intézkedései révén ugrásszerűen nö­vekszik majd a termelőszövetkezeti tagok életszínvonala, annál is inkább, mert a szövetkezet tagjai a munkafegyelem megszilárdí­tásával, az őszi szántás-vetés meggyorsításával támogatják a kor­mányprogrammot. Most ezek a semmiházi, a szövetkezeti tagokat halálosan gyűlölő munkakerülök és ingyenélők támadják a szö­vetkezeteket, mert azt szeretnék elérni, hogy a tagság egyrésze visszatérjen a bizonytalan egyéni útra, hogy szétzilálják a közös vagyont, amit olyan fáradtságos munkával gyarapítottak. Az ellen­ség támad és pártszervezeteink nem egy helyen védekeznek cz ellen a támadás ellen, ahelyett, hogy ellentámadásba mennének át és kíméletlenül szétzúznák, megsemmisítenék, vagy nevetsé­gessé tennék a szövetkezetek ellenségeit. A harmadik országos értekezleten Hegedűs András elvtárs szóvótette a felszólalásokra adott válaszában: "Tanácskozásunkon több felszólaló elmondotta, hogy az ellenséges elemek hogyan dol­goznak. Beszéltek olyan kulákokról, volt csendőrökről, akik nem­csak saját falujukban, hanem négy-öt faluban is aláírósokat gyűj­töttek a termelőszövetkezetek feloszlatása mellett. Viszont meg kell állapítanom, jóformán egyetlen felszólaló sem tudott azzat dicsekedni, hogy 6 is járta volna a falvakat és szervezte volna a szövetkezetek híveit ezek ellen a kulák, csendőr és egyéb ellensé­ges elemek ellen*. Nos, most itt az alkalom: a csongrádmegyei ter­melőszövetkezetek becsületes és szorgalmas tagjai — akik tűzön­vízen keresztül kitartanak szövetkezetük mellett és hajlandó, ha kell, foggal-körömmel harcolni a közös gazdaság megszilárdításá­ért és azért, hogy egyetlen tisztességes, munkaszerető tag sem lépjen ki saját meggyőződése ellenére — szólaljanak fel a megyei értekezleten és mondják el, mit tesznek azért, hogy leleplezzék az ellenséget és hogy embertől emberhez járva meggyőzzenek min­denkit a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. N Ennek a megyei értekezletnek lesz a feladata az is, hogy termelőszövetkezeti parasztságunkat és a gépállomások traktoris­táit mozgósítsa, különösképpen az őszi munkákra. Sokan helytele­nül úgy képzelik, hogy a part politikáján alapuló kormányintéz­kedések egymagukban elegendők ahhoz, hogy a termelőszövetke­zet megszilárduljon. A jövő évi bőséges termést, a nagy részesedést már most az öszi munkákkal a közös búza és ősziárpa gyors elvetésével kell megalapozni. A tsz pártszervezetek ennek érdekében harcoljanak minden olyan jelenség ellen, amely ezekben a szorgos napokban a kilépésről, október 1-ről beszél, mert az ilyen fecsegéseknek a tsz gyengítése a céljuk. Az őszi munkák sikeres végrehajtása a termelőszövetkezetek megszilárdításának, a tagság életszínvonala emelésének legfontosabb előfeltétele. Az értekezlet egyik fontos célja, hogy feltárja, mennyivel előnyösebb a szövetkezeti gazdálkodás; megmutassa, hogy az, aki kilép, magára vállalja az újonnan kezdett egyéni gazdálkodás ne­hézségeit, terheit, önmaga fosztja meg magát a felemelkedésnek attól a nagy lehetőségétől, amelyet termelőszövetkezeteink tagjai a párt és a kormány segítsége által kétségtelenül élveznek. S ezzel együtt a mai megyei értekezlet nagy feladata: a felvilágosító munkára mozgósítani a termelőszövetkezeti tagokat, a gépállomási dolgozókat, hogy a becsületes, de ingadozó termelőszövetkezeti tagokkal felismertessék saját érdekeiket. Szélesítsük tovább az újítómozgalmat Műszaki dolgozók levelei SOK FELADAT VÁR AZ ŰJlTÖKRA Az újítómozgalom fejlődése nagymértékben hozzájárult ah­hoz, hogy a Szegedi Kenderfonó­gyár a népgazdasági tervből reá háruló feladatokat még ezideig maradék nélkül teljesítette. Mór ötödször ékesíti üzemünket a büszke élüzemjelvény. A mozgalomba bekapcsolódott dolgozók a maguk területén azon igyekeznek, hogy újtltásaikkal a munkát termelékenyebbé, köny­nyebbé tegyék és minőségi árut biztosítsanak a továbbfeldolgozó üzemek számára. Jónéhány olyan újítás is bevezetésre került vál­lalatunknál, amely az egész Ipar­ág számára hasznos és jelentős megtakarítást eredményez. Az előfonó üzemrészben eddig számos észszerűsítés és újítás alapján tudtuk növelni a terme­lést. Igen jelentős a Marton Fe­renc által benyújtott javaslat, amelyet az előfonó fésűtovábbító csigára alkalmazott. Horváth Ist­ván és Szűcs Jenő újításának bevezetésével elértük, hogy egyenletes szalagot kapunk. Ők egy szalaghiányjelző készülék fel­szerelését javasolták, ami min­den esetben jelzi, ha egy szalag­gal kevesebb kerül a gépbe. Hiba üzemrészünkben az, hogy egyes dolgozók a jól bevált és kikísérletezett újításokat nem alkalmazzák. Ez történt a fel­ügyeletem alá tartozó üzemrész­ben is. Itt a népnevelőkre, bi­zalmiakra hárult az a feladat, hogy felvilágosító munkával megértessék a dolgozókkal, hogy az újítás az üzem termelékeny­ségét, a minőség javítását segíti. Újítóink előtt komoly felada­tok állnak. Ilyenek többek kö­zött a kúpfogaskerekek marása, konzolos marógépen, amelyek az előfonó üzemrészben ezerszámra futnak. Megoldásra vár a ken­der vágásánál a baleseti lehető­ség megszüntetése és még sok egyéb újítási feladat, amelyek­nek végrehajtásával a munkavé­delmet, a termelékenységet, a minőséget javítsuk és a kor­mány programmját valósítsuk meg. Juszt József, sztahánovista előfonó művezető A termelés állandó emelésé­nek egyik elősegítője az újító­mozgalom. Az üzemi dolgozók mind nagyobb kedvet kapnak az újításra; munkájukat meg­könnyítik ezzel és keresetük is több lesz. A vállalatok vezetői karolják fel a jó kezdeménye­zéseket, segítsenek az újítók­nak. lássák el műszaki taná­csokkal őket. Az újítások ki­vitelezéséhez adjanak meg minden támogatást, mert csak így válik az újítómozgalom a nagyszerű kormányprogramm megvalósításának, a terv tel­jesítésének, a könnyebb mun­kának elősegítőjévé. SEGÍTSÜNK AZ ÚJÍTÁSOK KIDOLGOZÁSÁBAN Üzemünk dolgozói, a műszaki brigád tagjai számos újítással segítették elő a terv teljesítését, amelyeknek . tervezésével igen nagy összegeket takarítottunk meg. Újításaink közül kiemelkedik — a műszaki brigád újítása —, egy különleges bakelizálási eljá­rás, amelynek során nemcsak • külföldi anyagokat sikerült tel­jes egészében pótolni, hanem a bakellzált lemez külföldön az egyik legkeresettebb export cik­künk lett. Ennek évi megtakarí­tása 400.000 forint. Rácz Rudolf javaslata alapján tovább hámoz­hatjuk hengereinket. Ezáltal anyagkihasználásunkat tovább tudjuk javítani, amely havi 4— 5 ezer forint megtakarítást je­lent üzemünknek. Hajdú József újításával megoldottuk a szellőz­tetési problémát is. Alig pár ezer forint befektetéssel 380 ezer fo­rintot takarítottunk meg. Ezen újítások mellett még igen sok kisebb jelentőségű újítással tesszük könnyebbé dolgozóink munkáját és az önköltség csök­kentését is elősegítjük. Mivel az újítások tervteljesítésünket ls előbbre viszik, ezért dolgozóin­kat állandóan tanácsokkal lát­juk el, bátorítjuk őket és segít­séget nyújtunk egy-egy újítás ki­dolgozásában is. A következő jelentős felada­tunk a kormányprogramm meg­valósítása érdekében az újító­mozgalom nagyarányú kiterjesz­Pintér lslvdnn-l neve mindig ott látható a versenytdbldn az ihő helyen. Ezt a helyet nem igen engedi <lt mus­tnak, Büszkék il ra a Szegedi Nöiszabó Szövet­kezet tagjai. Tervnaptú­ra már az 1913 un év vé­gét mutatja. Szorgalmá­val és ügyességével ki­vívta munkatársainak megbecsülését. A legjobb minőségi munkást meg­illető vándor zászló is or­ról tanúskorlik, hogy Pintérné az elsők között halad. Hibátlanul, minő­ségileg elsőrendűen dol­gozik szövetkezetbe lépésének első percétől kezdve, — Egy éve, hogy cl nyertem a ml ndorzász­lót, — mondja büszkéit — és azóta még nem Sál te el tőlem senki. To­vábbra is úgy' igyek­szem, hogy ezt a kitünte­tést megtartsam. Ha valami új munka érkezik a szövetkezeibe, a mintadarabokat min­dig ő készíti cl. Más munkáknál is kikéri a szövetkezet vezetősége Pintérné véleminvíl: A jobb minőségért tése a Szegedi Falemezgyárban. Az újitóbizottság egy aktívaháló­zatot épít kl, amelynek tagjai a legjobb újítókból tevődnek ösz­sze. Ezek az aktívák egyénenkint foglalkoznak majd a dolgozók­kal és igyekeznek minél többet bevonni a műszaki brigád mun­kájába. Rendszeres újítómunká­val jobb eredményeket és a je­lenleg meglévő termelési problé­mákat akarjuk megoldani. Michcl József üzemvezető MEGSZÜNTETJÜK A HIBÁKAT A Szegedi Ruhagyárban eddig az újítómozgalom területén sok hiányosság mutatkozott. A dolgo­zók által beadott javaslatok el­feküdtek. Sok újítás — amely ki is lett fizetve — az újítóbizottság határozata és a vállalatvezetés utasítása ellenére sem lett beve­zetve. Itt a műszakiak hanyag­sága, nemtörődömsége mutatko­zott meg. A vállalat Igazgatója kollektív szerződésben vállalta a kísérleti műhely felállítását. Ez azonban ezideig még nem történt meg és emiatt sok értékes újítás kivite­lezését nem tudtuk megvalósí­tani. Példa erre egy szabászgép lerögzítése, melynek kivitelezése hosszú hónapokig elhúzódott a kísérleti műhely hiánya miatt. Ezt a hiányosságot, közös munká­val igyekszünk a közeljövőben megszüntetni. Vannak olyan újítások, ame­lyeket hónapok óta, alkalmaznak a termelésben, időt és anyagot takarítanak meg vele. Ilyen a 999 számú Csuri-féle javaslat. Ez év május 20-án vezették be, de még nem díjazták. Ez mind an­nak eredménye, hogy az újítási előadók sűrűn változtak a Sze­gedi Ruhagyárban. A III. negyedévben az elmúlt félév hiányosságalt nagyrészben felszámoljuk. Az újításért járó díjakat kalkuláció alapján folya­matosan kifizetjük. A IV. ne­gyedévben pedig teljesen meg­szüntetjük az újítómozgalomban fennálló hibáinkat. Rendszeresen értékeljük a beadott javaslatokat és pontosan vezetjük az újítások nyilvántartását. Molnár Andor újítási megbízott hogyan lehet csinosabb ruhákat, minőségileg tö­kéleteset, rövid idő aluli előállítani. Készségesen, fáradtsá­got nem ismerve oktat másokat i» a kiváló munkás. Szívesen hall­gatják és meg is fogad­ják tanácsait a szö vetkezet tagjai, Néhány hónappal ezelőtt arra lett figyelmes Pintér Istvánné, hogy Mogyorós Irén, Cseri Sándorné és Fejős Józsefné nem ha­lad a kiadott munkával. Még a normájukat sem teljesítették. Segített ne­klk. Megmutatta, hogyan forgassák ts hogyan te. ayúk a géptü aiá a fél­kész ruhát. Munkamód­szerének alkalmazásával sok felesleges mazilula­tott hagytuk el mindhár­man. Különösen Fejős Józsefné követte minden­ben Pintérné tanácsát. Teljesitményo 130 száta­lékra emelkedett. Már sokszor kapott di­cséretet és jutalmot munkája minőségéért. Ez még jobban ösztönözte munkájában. Különösen most igyekszik tőkéiéin. :ebb árut kiadni kezéből, "udja, hogy a kormány­nrogramm megjeleni se cs az árleszállítássáI kapcsolatos kormány­rendelet óta egyre töb­ben keresik fel szövetke­zeti áruházukat. A vá­sárlók igényesebbek let­tek, tehát a minőséget kell még jobban előtér­be helyezni. Régi vágya már Pin tér Istvánnénak, hogy sztahánovista legyen. A minőségi munka terüle­tén, hosszabb idő óta sztahánovista szinten dolgozik. Azért igyek. szik most, hogy mennyi­ségileg is elérje a szta­hanovista szintet,

Next

/
Thumbnails
Contents