Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-26 / 199. szám

SZERDA. 195S. AUGUSZTUS M. i 3 Sokkal nagyobb gondot fordítsanak a Szegedi Kenderfonógyárban a munkafegyelem megszilárdítására í Azok a gazdasági rendszabályok, fimelyeket pártunk Központi Ve­zetősége dolgoaott ki, a széles dol­gozó tömegek életszínvonalának emelésére irányulnak. Egész dol­gozó népünk kitörő örömmel fo­gadta a párt és a kormány pro­grammját. Rákosi elvtárs és Nagy elvtárs nagyjelentőségű beszédei után szívvel-lélekkel e programm megvalósításáért indultak harcba. Minden becsületes dolgozó tudja, hegy az új gazdasági rendszabá­lyok csak akkor valósulhatnak meg, a jólét éa a bőség programmja csak akkor válik valóra, ha az el­következendő időkben fokozott munkával, még több energiával teljesítjük terveinket, javítjuk a minőséget, csökkentjük a selejtet, fegyelmezetten, kötelességérzetünk fokozott elmélyítésével dolgozunk. A fegyelmezett munka azonban Szeged üzemeiben nem minden dolgozónál mutatkozik meg. A párt és a kormány programm­jának megjelenése óta már több­ször hangzott bírálat azokról, a szegedi üzemekről, ahol a pénzbír­ság eltörlése miatt a fegyelem bi­zonyos mértékig meglazult. Egyes üzemek gazdasági vezetői felléptek ugyan a fegyelemsértők ellen, a "notóriusokat* el is távolították az üzemből, de még a legtöbb helyen nem eléggé tudatosan, gondosan, keményen lépnek fel a fegyelem megbontó! ellen. Ez vonatkozik a Szegedi Kenderfonógyár vezető szerveire is. Az jellemzi a Szegedi Kenderfonógyár szakszervezetének, DISZ vezetőségének munkáját a fegyelem megszilárdítása terén, hogy nincsenek tisztában sem nagy általánosságban, sem az egyes üzemrészekben a munkafe­gyelem jelenlegi állásával, nem eléggé határozottak és olyan han­gok is hallatszanak egyes funkcio­náriusok részéről, hogy javult a munkafegyelem. Ez az elképzelé­sük azon alapszik, hogy januártól visszamenőleg nézik a munkafe­gyelem havonkénti alakulását, amely kétségtelenül javulást mu­tat. De ha a kormányprogramm megjelenésétől eltelt időszakot ala­pos vizsgálat alá vesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy lazult. a munkafegyelem. Az üzemben az igazolatlanul hi­ányzók száma májusban 17 volt. Júniusban 21 fő 35 munkanapot hiányzott és júliusban 26-ra emel­kedett az igazolatlanul hiányzók száma. Augusztus első dekádjában 16-an hiányoztak 17 munkanapot. Ez a szám azóta jelentősen emelke­dett. A vizesfonóban például az előző két hónap 5—6 igazolatlan hiányzójával szemben ebben a hónapban eddig tízen hiányoztak igazolatlanul. Az előfonóban ha­tan, a szárazfonóban öten — hogy csak a nagyobb -üzemrészeket em­lítsük. Ezeket a fegyelembontókat igencsak a művezetők, vagy az osz tályvezetők figyelmeztetik, aláírat ják velük, hogy elismerik mulasz­tásukat, pár szót beszélnek velük és ezzel el van intézve. A vizesfo­nóban Horváth Anna szedő, Balogh Sándor anyaghordó egy vállrántás­sal intézte el igazolatlan hiányzá­sát, amikor azt számonkérte tőle osztályvezetője. Kocsis Mihályné augusztus 3-tól egyszerűen nem jön be dolgozni. Regdon Imréné a kor­mányprogramm megjelenése óta 16 napot igazolatlanul hiányzott. Egy­két nap igazolatlan hiányzást az osztályon belül intéznek el és csak kizárólag azokról írnak a faliújsá­gon, állítják pellengérre, vagy sú­lyosabb esetben elküldik a válla­lattól, akiknek »sok van a rovásu­kon*. A fegyelem fokozódó lazulása bi­zonyítja legjobban, hogy nem ele­gendő a művezetők, az osztályveze­tők hivatalból való dorgálása vagy egyes szakszervezeti bizalmiak be­szélgetése a fegyelmezetlenkedők­kel, az ige/.olatlan hiányzókkal — ami egyébként igen helyes. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani a Szegedi Kenderfonógyárban a munkafegyelem megszilárdítására, mert — mint Rákosi elvtárs mon­dotta! — "termelésünk most arra vesz irányt, hogy ipari munkássá­gunk és dolgozó népünk jólétét és életszínvonalát emeljük, gondosab­ban kell ügyelni a fegyelemre és erőteljesebben kell fellépni azok­kal szemben, akik szocialista ter­melésünket egyik, vagy másik mó­don zavarják, dezorganizálják«. Látják a Szegedi Kenderfonógyár vezetői — a pénzbüntetés eltörlése óta több dolgozó megnyilvánulásá­ból, akik azt hiszik, hogy most már azt csinálnak, amit akarnak 1—, hogy a munkafegyelem terén nincs minden rendjén, de nem lépnek fel elég erélyesen ellenük. Nem tanulmányozzák, hogy egyik, vagy másik üzemrészben mennyi az igazolatlan hiányzó, az elhang­zott felvilágosító szavak hatottak-e a dolgozóra, kik azek, akik elkö­vették a fegyelemsértést, stb. A fegyelem megszilárdítása nagyfontosságú munkájában hibát követett el a Kenderfonógyár párt­bizottsága, mert nem foglalkozott kellően a problémákkal, nem hív­ta fel a szakszervezet és különö­sen a DISZ-bizottság figyelmét a fokozott harcra. Az igazolatlanul hiányzók, fegyelemsértők nagyobb része ugyanis fiatal. Éppen ezért a DISZ aktíváknak kell odahat­niok, hogy megszüntessék e laza­ságot. Ennek pedig sokféle módja van, amelyet nem használtak fel eddig az üzemben. Szabó Viktor elvtárs, a szárazfonó osztályveze­tője, a Vörös Cséve július 30-í számában felhívta a kultúrmunká­sok és azok vezetőinek figyelmét arra, hogy a kultúragitációt is használják fel a fegyelem meg­szilárdítása érdekében. Ez eddig nem történt meg, pedig sok hasz­nos, eredményes munkát végez­hetnek, ha a csasztugka-brigádok odaállnak a fegyelemsértők gépei mellé és ott megbírálják őket, vagy más módon. A hangos be­mondót, a faliújságok seregét le­het jól felhasználni a munkafe­gyelem megszilárdítása érdekében és necsak akkor pellengérezzék ki a fegyelemsértőket, amikor már bizottság előtt van az ügyük, ha­nem alaposan, megfontoltan meg­vizsgálva minden egyes esetet, azonnal, a fegyelmezetlenkedés kezdetekor. Á felvilágosító, agitációs munká­nak még ezernyi ága van, amit az üzemen belül ki lehet és ki kell aknázni. Érezzék át a Sze­gedi Kenderfonógyár pártszerve­zetei, DISZ-szervezetei, a szakszer­vezet aktívái, a gyár kultúrmun­kásai, hogy most sokkal nagyobb gondot kell fordítani és keményeb­ben kell harcolni a munkafegye­lem megszegői ellen. Alkalmazza­nak ebben a munkájukban új, hasznos módszereket. Egy pilla­natra se tévesszék szem elől ezt a nagyfontosságú feladatot, szívó­san, türelmesen és keményen lép­jenek fel mindazok ellen, akik fe­gyelmezetlenségükkel hátráltatják a termelést. Már most, a pénteki termelési értekezleteken alaposan foglalkozzanak a munkafegyelem hiányosságaival az üzemrészekben és ha jól harcolnak, a fegyelem megszilárdításáért, a siker nem marad el. M. T. A 70 éves szegedi múzeum HETVEN ÉVVEL EZELŐTT, a Dugonics-Társaság alakulását előké­szítő értekezleten vetődött föl elő­ször a szegedi múzeum létesítésé­nek gondolata,, A Szegedi Napló 1883 augusztus 26-i száma így molt be erről: „örvendetes mozza­nata volt az értekezletnek az is, hogy 0 társaság egyik céljául a tudomány terjesztésén, a szépiro­dalom művelésén és a művészetek pártolásán kívül Vass Pá) fölszó­lalás ára kitűzte egy egyetemes múzeum életbeléptetését is. A mú­zeum eszméje az alapszabályokban ugyan bennfoglaltatott, de határo­zott alakot csak ezen minden ol­dalról melegein fölkarolt indítvány folytán nyert" Vass Pál — aki már 1879-ben emlékiratban Sürget­te Szegedén az ország harmadik egyetemének fölállítását — tekint­hető ilyen formán a szegedi mú­zeumi gondolat első harcosának, A múzeum tényleges megszületését ne­héz is lenne újabb dátumhoz köt­ni: fejlődése sokáig együtthalad a Somogyi-könyvtáréval, amely már 1881 őszén helyet kapott az akko­ri főreáliskola (mai központi egye. t«m) Dugonics-téri épületéhen, de csak 1883 október 16-án nyílt* meg ünnepélyesen. A MUZEUM ELSŐ IGAZGATÓ­JA, egyben a Somogyi-könyvtár el­ső vezetője Reizner János, a város szorgalmas történetírója' lett. ő kezdte gyűjtögetni az innen-onnan előkerülő különféle leleteket: már a néprajzi gyűjteményt, nmty ti szegedvidéki parasztság életének, kultúrájának legszebb, legtanulsá­gosabb tárgyait mentette meg az utókor számára, A FÖLSZABADULAS UTÁN új. eddig soha nem látott lehetőségek nyíltak meg a szegcdi múzeum előtt is. A múltéhoz képesít több­szörösen növekedelt létszámával már biztosíhatta minden szakgyűj­teménye számára a megfelelő ve­zetést, anyagi ellátottságának meg­növekedése pedig nemcsak a hábo­rú sebeinek begyógyítását, de to­vábbi fejlődését is lehetővé tette. E fejlődésnek egyik legnagyobb ]é­pése volt az elmúlt évben az ország legszebb vidéki természettudomá­nyi kiáHítá&ának, a Fchértó-kiáUí­tasnak megrendezése, amely a dol­gozók természettudományos nevelé­sének kiváló eszköze. A múzeum belső munkájában nagy jelentőségű a korszerű múzeológiai követelmé­nyeknek meigfelelő új raktározási és leltározási munkák — részben még folyamatban lévő — elvégzé­se, amely áttekinthetővé és kömy­nycn hozzáférhetővé teszi a 70 esztendő gondos gyűjtőmunkájá­nak eredménvekéret csodálatos gaz. dngságbnn fölhalmozódott, pénzér­tékben ki sem fejezhető értékű néprajzi, régészeti, természettudós mányi, éremtani, várostörténeti, képzőművészeti, stb. muzeális anya­got, Immár az okozott egyre na­gyobb gondot, hogy az egy épü­a könyvtár megnyitása utáni na- | letben lévő, de időközben szerve­pókban Dunaszekosőről érmeket, a 1 zetileg már egymástól elszakadt 'két te&tvérintézmény, a Jól megoldják Csongrád megye malmai és pékőzemei a gazdag termés őrlésének és az új kenyér sütésének feladatait megnövekedelt igényednek kielégí­tésére a működő 35 cseretelep mel­lett rövidesen nyolc újabbat létesí­tenek. Számos új pékűzem létesül a megyében Nemcsak a maffimoktól kíván fo. áotaalt, az egyénileg doigőzó* r'a- koz0ttabb munkát a gazdag ter ° - - • „ _, . ma, nnmem » TI í. k 117". .m?. L-1,1: iq fi A kapásnővények belakarítáaálioz még csak most kezd Csongrád me­gye dolgozó parasztsága, de már a gabonásiz&ákakkal is zsúfolásig meg. telt a legtöbb falusi ház kamrája. A kedvező időjárás melllett agro, technika egyre szélesebbkörű al­kalmazása gazdag terméssel ju­talmazta a termelőszövetkezeii ín fasztekat. A szentesi Felszabadulás tsz-ben például a négyszáz holdas keresztsoros búza tizenkilenc má. asával fizetett. Nem egy család harminc mázsa gabonát is hazavisz. De nem ritka a megyében az olyan egyénileg dolgozó paraszt sem, aki. aek 13—14 mázsás termése van. lói megállják helyüket a nagy munkában a malmok A parasztházaknál régi hagyó, mány, hogy nagy ünnep az » nap, amikor az új lisztből sült kenye­ret felszelik. Az idén a tavalyi aszá­lyos esztendő után különösen vár­Iák a falvakban ezt a napot. A beadásukat becsülettel teljesítő doj. gozó parasztok nap, mint nap meg­rakott szekerekkel állnak meg 8 malmok előtt. A gazdag termés megőrlése bi_ r.ony nem kis feladat elé állítja a malomipar dolgozóit. Július l-löl augusztus 20-ig a tavalyi mennyi­ség kétszázötven százalékát őröl­ték meg. A gépek előzetes gon. dos kijavításával, a sok helyen be­vezetett három műszakkal elérték, hogy a tavalyinak többszörösére növekedett forgalom mellett is gyor, sáliban jutnád: a csereterményhez a dolgozó parasztok. Sándorfalván például az elmúlt évben sokszor egy egész napot kelleit a malom előtt a dolgozó pa. rafiztoknak várakozniok. Most a három műszak bevezetése után, egy­egy és fél óra alatt megkapják a lisztet, — A dolgozó parasztok més, hanem a péküzemektő! is. A legtöbb helyen kétszer, sőt három­szor annyi kenyeret visznek sütés­re a dolgozó parasztok, mint ta­valy. Sándorfalván az elmúlt év­ben négyszáz, ötszáz, az idea 1300 —1500 kilót süttetnek hetei.kint. Az idén már ebben az évben ha. rom községben, — Szőregen, Kis­teleken és Székikutason — "étesitett a földművesszövetkezet korszeri pékséget és ezekben a hónapokban még hároim újabb üzemmel segíti elő a megnövekedett szükségletek kielégítését. Ebben a hónapban kezdlédc meg a sándorfailvi és csa. nádi négy-négy kemencés korszerű pékségek építését. A fábiánsebes­tyénd dolgozó parasztok is új két kemencés üzemet kapnak. Mintegy 50 ezer forintot fordítanak a na­gyobb üzemek korszerű dagasztó, gépeikkel való ellátására. Üzemünkben többen túlteljesítették augusztus 20-i eredményeiket Az Ujszegedi Ládagyár dolgozói a harmadik negyedévi terv sikeres teljesítésére vállalást tettek- ter­vüket hároim nappal hamarabb be fejezik. Az augusztus 20_i verseny során két napos lervelőnyre tettek szert. A termelésben egymással verse­nyezve a dolgozók kimagasló ered­ményeket ének el az Alkotmány, műszakban. Különösképpen e DlSZ-fiatalok járlak élen a mun­kában. Kovács Péter motorszabász gépmunkús kétszeres sztahanovista a termelőmunkában és politikai munkában egyaránt példásan dol­gozott. Normáját a vállalt 150 szá­zalék helyeit 159.7 százalékra telje­sítette. Sándor Gyula motorszabász kétjelvényes sztahanovista 157.9 százalékra fokozta előző 135 száza, lékos eredményét. Szalma István lengőszabász ifjúmunkás 118 száza­lékra tett fogadalma1. Ezt 120 szá­zalékra teljesítette. A DlSZ-fiatalok lelkes példamu­tató munkája magával ragadta az idősebb dolgozókat is. Közülük az Alkotmány-műszak akiit, Jani La­jos kisszalagfürészes brigádja ver. senyre hívta Szemevédi József sza­lagfűrészes brigádját, akik Román Nándor brigádjával voltak ver senyben. Az értékelés alapján mind­három brigád 129 százalékot ért el. Az Ujszegedi Ládagyár dolgo. zói, az Alkotmány-műszak után is jól megálltál: a helyüket Román Nándor brigádja 141 százalékra fo­kozta az Alkotmány-műszak alait elért eredményét. Hozzá hasonló­an szép eredményt éri el Szeme­rédii József brigádja is. 128 szá. zalékra fokozta teljesítményét. De vannak olyanok ís, akik visszaes­tek. Sándor Gyula motorszabász például a 157.9 százalékos előző eredménye helyett, csak 144-re tel­jesítette előirányzatát. A feladat az, hogy a harmadik negyedévi terv sikeres teljesítése érdekében még jobb eredmenyeket érjünk eJ. 9IH ATOM. tiszai hajósok kagyló-kövületeket hoztak, majd a várog újjáépítése során előkerült népvándorláskori leletek is a múzeumba kerültek, hasonlóan a régi szegedi vár le­bontásakor előkerült régiségekkel. Szeged népe ig résztvett múzeuma gyarapításában: lelkesen, önzetlenül adták be a város múzeumába mind. azokat a régiségeket, régészeli, éremtani ég várostörténeti em'ék. tárgyakat, amelyeket edidig családi relikviákként, öreg 48.as szegedi honvédek drága emlékeiként a lá­dafiában őrizgettek. A városi levél­tár archívumában őrzött várostör­téneti gyűjtemény — amelyet egy 1848-ban kelt leltár már a „város múzeuma"-ként emleget — szintén gyarapított® az új intézményt, csakúgy, mint az ipartestület által tervezett „iparmúzeum" céljára őrizgetett régi céhemlékek is. Már jelentékeny anyag gyúlt egybe, amikor Reizner János 1888-ban megkezdte az anyag szakszerű lel­tározását és raktározását. Amikor a főreáliskola! — ahol a könyvtár és a múzeum, is helyet kapott — 1894 tavaszán kiköltöztették a ki­rályi táb'a céljára lefoglalt épület­ből, ® múzeum anyaga is ládákba került, s három évig, 1897-ig, a kultúrpalota fölépüléséig ott ls szunnyadt. Az új helyen indult az­tán gyors fejlődésének a könyvtár is, a múzeum is s már 1899-ben megnyílt a múzeum első régészeti és éremiani kiállítása, amely az akkori kiállítási technika korláto­zottságával ugyan, de mégis hasz_ nosian szolgálta a város kultúrálódását. könyvíár ég a múzeum fejlődését a hely* szűke korlátozza. Népköztársasá­gunk kultúrpolitikája azonban biz­tosítja a további fejlődóst: már az üdén megkezdik a kultúrpajotá bő­vítését s a jövő évben már két ha­talmas épületszárny többszáz négy, zetméternyi új területet biztosít mind a könyvtárnak, mind a mú­zeumnak. Ez lehetővé teszi a mú­zeum iszámára az eddig kénysze­rűen elhanyagolt föladatok meg­valósítását. A múzeum új föladatai között az első: Szeged fölszabadulás utá­ni történetének a szocialista kor­szak vívmányainak és eredményei­nek, a város iparosodásának és kul túrforradalmának múzeumi mód­szerekkel történő bemutatása, Á szovjet múzeumok példája nyomán i(a szegcdi múzeumnak is tevékeny részt kell vállalnia a jelenkor pro­blémáinak múzeológiai szolgálatá­ban. Emellett természetesen új ki­állításaiban vissza keh tükrözni 3 a város múltjának sajátosságait, a táj és a nép jellegzetes arculatát is, E GAZDAG PROGRAMM meg. valósítása a szegedi múzeumot a legszebb vidéki múzeummá teszi s a dolgozókkal való kapcsolat eddig nem tapasztalt elmélyítését teszi lehetővé, A múzeum belső, tudo­mányos kutatómunkájának elsősor­ban a szülőföldkutató munka meg­szervezése, irányítása és vezetése terén kell megmutatkoznia, hogy dolgozóink, ifjúságunk hazaszere. népének | tetre nevelése terén a helyi haladó hagyományok még több segítséget Tömörkény ég Mórá neve örökre "4J""* elválaszthatatlan a szegedi mú­zeumtól. Vezetésük alatt a múzeum hatalma9 fejiődé&t ért s nemcsak hazánkban, <5e világszerte is hírt. nevet szerzett. Már Reizner majd Tömörkény, később s legnagyobb sikerrel Móra végzett ásatásokat, melyek új és új anyaggal gazdagí­tották a páratlan tudományos ér­tékű régiségtárat, A század első évtizedében Tömörkény — Szász Gyula népiskolai igazgató lelkes közreműködésével — nemcsak meg. alapozta, de vidéki viszonylatban egyedülállóan gazdaggá fejlesztette föladata kettős: tudományos kuta­tóintézet, táj- és népkutató intéz­mény is, amely fölkutatja, földol­gozza és megőrzi a vidék tárgvi és szóbeli kuMúrkincseit s ugyanakkor népművelő intézmény ig, nmely miiprflGzt a tudományosan földolgo­zott anyagot a do'gozókknl megis­merteti, tanulságaikon a haza sze, retietére, áldozatos szolgálatúra" nemzeti hagyományaink megbecsü­lésére és megvédelmezésére nevel. Ez a szegedi múzeum nagyszerű hivatása is. Dr Péter Lász'ó Korlátozott kapacitással dolgoznak a közszükségleti cikkeket gyártó üzentek l Jugoszláviában A ,,Za SzoeijaliszUesku Jugoszla. viju" a Jugoszláv Hazafiak Szö_ vétségének Moszkvában megjelenő lapja írja: A jugoszláv kormány az utóbbi két év során fokozatosan korlá­tozta a polgári szükségleteket eL látó üzemek termelésének kapacitá­sát. Ezekben az üzemedében a ter­melési harmincöt—hatvan száza­lékkal csökkentenék a „tervek" sze­rint. Egyes üzemek azonban még ennél is kevesebbet termelnek. Á zöldségféléket feldolgozó üzemek mindössze 28 százalékban, a gyü­mölcsfeldolgozó üzemek pedig 23 százalékban használják ki a kapa­citást. Az „Indeksz" című jugoszláv gazdasági statisztikai folyóiratból ki'íűnik, hogy igen sok közszükség­leti cikk termelése nemcsak 1948_ hí>z viszonyítva, hainem a háború előtti 1939-es év termeléséhez vi. szonyítva is lényegesen csökkeni. A gyapotszövet gyártás 1952-ber» 1948-hoz viszonyítva 30 százalék. kaI, a lábbeli gyártás 44 százalék, kai, a cukorgyártás 65 százalékkal esett vissza. Az idén tovább hanyatlott a köz­szükségleti cikkek termelése. Szer. bia élelmezési iparának termelését ez év februárjában az elmúlt év hasonló időszakával összehasonlítva 48 százalékkal, a bőr ós lábbeli gyártásút 37 százalékkal csökkentet­tek. A közszükségleti cikkek termeié, sénck korlátozása igen károsan hat a dolgozó tömegek helyzetére, mert az áruhiányon és nz ezzel együit­járó áremelkedéseken kívül ragy. arányú munkanélküliséget is ered. ményezcit. Jugoszláviában ma a munkanél. küUek száma eléri az 500 ezer főt.

Next

/
Thumbnails
Contents