Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-26 / 199. szám

SZERDA. 195S. AUGUSZTUS M. i 3 Sokkal nagyobb gondot fordítsanak a Szegedi Kenderfonógyárban a munkafegyelem megszilárdítására í Azok a gazdasági rendszabályok, fimelyeket pártunk Központi Vezetősége dolgoaott ki, a széles dolgozó tömegek életszínvonalának emelésére irányulnak. Egész dolgozó népünk kitörő örömmel fogadta a párt és a kormány programmját. Rákosi elvtárs és Nagy elvtárs nagyjelentőségű beszédei után szívvel-lélekkel e programm megvalósításáért indultak harcba. Minden becsületes dolgozó tudja, hegy az új gazdasági rendszabályok csak akkor valósulhatnak meg, a jólét éa a bőség programmja csak akkor válik valóra, ha az elkövetkezendő időkben fokozott munkával, még több energiával teljesítjük terveinket, javítjuk a minőséget, csökkentjük a selejtet, fegyelmezetten, kötelességérzetünk fokozott elmélyítésével dolgozunk. A fegyelmezett munka azonban Szeged üzemeiben nem minden dolgozónál mutatkozik meg. A párt és a kormány programmjának megjelenése óta már többször hangzott bírálat azokról, a szegedi üzemekről, ahol a pénzbírság eltörlése miatt a fegyelem bizonyos mértékig meglazult. Egyes üzemek gazdasági vezetői felléptek ugyan a fegyelemsértők ellen, a "notóriusokat* el is távolították az üzemből, de még a legtöbb helyen nem eléggé tudatosan, gondosan, keményen lépnek fel a fegyelem megbontó! ellen. Ez vonatkozik a Szegedi Kenderfonógyár vezető szerveire is. Az jellemzi a Szegedi Kenderfonógyár szakszervezetének, DISZ vezetőségének munkáját a fegyelem megszilárdítása terén, hogy nincsenek tisztában sem nagy általánosságban, sem az egyes üzemrészekben a munkafegyelem jelenlegi állásával, nem eléggé határozottak és olyan hangok is hallatszanak egyes funkcionáriusok részéről, hogy javult a munkafegyelem. Ez az elképzelésük azon alapszik, hogy januártól visszamenőleg nézik a munkafegyelem havonkénti alakulását, amely kétségtelenül javulást mutat. De ha a kormányprogramm megjelenésétől eltelt időszakot alapos vizsgálat alá vesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy lazult. a munkafegyelem. Az üzemben az igazolatlanul hiányzók száma májusban 17 volt. Júniusban 21 fő 35 munkanapot hiányzott és júliusban 26-ra emelkedett az igazolatlanul hiányzók száma. Augusztus első dekádjában 16-an hiányoztak 17 munkanapot. Ez a szám azóta jelentősen emelkedett. A vizesfonóban például az előző két hónap 5—6 igazolatlan hiányzójával szemben ebben a hónapban eddig tízen hiányoztak igazolatlanul. Az előfonóban hatan, a szárazfonóban öten — hogy csak a nagyobb -üzemrészeket említsük. Ezeket a fegyelembontókat igencsak a művezetők, vagy az osz tályvezetők figyelmeztetik, aláírat ják velük, hogy elismerik mulasztásukat, pár szót beszélnek velük és ezzel el van intézve. A vizesfonóban Horváth Anna szedő, Balogh Sándor anyaghordó egy vállrántással intézte el igazolatlan hiányzását, amikor azt számonkérte tőle osztályvezetője. Kocsis Mihályné augusztus 3-tól egyszerűen nem jön be dolgozni. Regdon Imréné a kormányprogramm megjelenése óta 16 napot igazolatlanul hiányzott. Egykét nap igazolatlan hiányzást az osztályon belül intéznek el és csak kizárólag azokról írnak a faliújságon, állítják pellengérre, vagy súlyosabb esetben elküldik a vállalattól, akiknek »sok van a rovásukon*. A fegyelem fokozódó lazulása bizonyítja legjobban, hogy nem elegendő a művezetők, az osztályvezetők hivatalból való dorgálása vagy egyes szakszervezeti bizalmiak beszélgetése a fegyelmezetlenkedőkkel, az ige/.olatlan hiányzókkal — ami egyébként igen helyes. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani a Szegedi Kenderfonógyárban a munkafegyelem megszilárdítására, mert — mint Rákosi elvtárs mondotta! — "termelésünk most arra vesz irányt, hogy ipari munkásságunk és dolgozó népünk jólétét és életszínvonalát emeljük, gondosabban kell ügyelni a fegyelemre és erőteljesebben kell fellépni azokkal szemben, akik szocialista termelésünket egyik, vagy másik módon zavarják, dezorganizálják«. Látják a Szegedi Kenderfonógyár vezetői — a pénzbüntetés eltörlése óta több dolgozó megnyilvánulásából, akik azt hiszik, hogy most már azt csinálnak, amit akarnak 1—, hogy a munkafegyelem terén nincs minden rendjén, de nem lépnek fel elég erélyesen ellenük. Nem tanulmányozzák, hogy egyik, vagy másik üzemrészben mennyi az igazolatlan hiányzó, az elhangzott felvilágosító szavak hatottak-e a dolgozóra, kik azek, akik elkövették a fegyelemsértést, stb. A fegyelem megszilárdítása nagyfontosságú munkájában hibát követett el a Kenderfonógyár pártbizottsága, mert nem foglalkozott kellően a problémákkal, nem hívta fel a szakszervezet és különösen a DISZ-bizottság figyelmét a fokozott harcra. Az igazolatlanul hiányzók, fegyelemsértők nagyobb része ugyanis fiatal. Éppen ezért a DISZ aktíváknak kell odahatniok, hogy megszüntessék e lazaságot. Ennek pedig sokféle módja van, amelyet nem használtak fel eddig az üzemben. Szabó Viktor elvtárs, a szárazfonó osztályvezetője, a Vörös Cséve július 30-í számában felhívta a kultúrmunkások és azok vezetőinek figyelmét arra, hogy a kultúragitációt is használják fel a fegyelem megszilárdítása érdekében. Ez eddig nem történt meg, pedig sok hasznos, eredményes munkát végezhetnek, ha a csasztugka-brigádok odaállnak a fegyelemsértők gépei mellé és ott megbírálják őket, vagy más módon. A hangos bemondót, a faliújságok seregét lehet jól felhasználni a munkafegyelem megszilárdítása érdekében és necsak akkor pellengérezzék ki a fegyelemsértőket, amikor már bizottság előtt van az ügyük, hanem alaposan, megfontoltan megvizsgálva minden egyes esetet, azonnal, a fegyelmezetlenkedés kezdetekor. Á felvilágosító, agitációs munkának még ezernyi ága van, amit az üzemen belül ki lehet és ki kell aknázni. Érezzék át a Szegedi Kenderfonógyár pártszervezetei, DISZ-szervezetei, a szakszervezet aktívái, a gyár kultúrmunkásai, hogy most sokkal nagyobb gondot kell fordítani és keményebben kell harcolni a munkafegyelem megszegői ellen. Alkalmazzanak ebben a munkájukban új, hasznos módszereket. Egy pillanatra se tévesszék szem elől ezt a nagyfontosságú feladatot, szívósan, türelmesen és keményen lépjenek fel mindazok ellen, akik fegyelmezetlenségükkel hátráltatják a termelést. Már most, a pénteki termelési értekezleteken alaposan foglalkozzanak a munkafegyelem hiányosságaival az üzemrészekben és ha jól harcolnak, a fegyelem megszilárdításáért, a siker nem marad el. M. T. A 70 éves szegedi múzeum HETVEN ÉVVEL EZELŐTT, a Dugonics-Társaság alakulását előkészítő értekezleten vetődött föl először a szegedi múzeum létesítésének gondolata,, A Szegedi Napló 1883 augusztus 26-i száma így molt be erről: „örvendetes mozzanata volt az értekezletnek az is, hogy 0 társaság egyik céljául a tudomány terjesztésén, a szépirodalom művelésén és a művészetek pártolásán kívül Vass Pá) fölszólalás ára kitűzte egy egyetemes múzeum életbeléptetését is. A múzeum eszméje az alapszabályokban ugyan bennfoglaltatott, de határozott alakot csak ezen minden oldalról melegein fölkarolt indítvány folytán nyert" Vass Pál — aki már 1879-ben emlékiratban Sürgette Szegedén az ország harmadik egyetemének fölállítását — tekinthető ilyen formán a szegedi múzeumi gondolat első harcosának, A múzeum tényleges megszületését nehéz is lenne újabb dátumhoz kötni: fejlődése sokáig együtthalad a Somogyi-könyvtáréval, amely már 1881 őszén helyet kapott az akkori főreáliskola (mai központi egye. t«m) Dugonics-téri épületéhen, de csak 1883 október 16-án nyílt* meg ünnepélyesen. A MUZEUM ELSŐ IGAZGATÓJA, egyben a Somogyi-könyvtár első vezetője Reizner János, a város szorgalmas történetírója' lett. ő kezdte gyűjtögetni az innen-onnan előkerülő különféle leleteket: már a néprajzi gyűjteményt, nmty ti szegedvidéki parasztság életének, kultúrájának legszebb, legtanulságosabb tárgyait mentette meg az utókor számára, A FÖLSZABADULAS UTÁN új. eddig soha nem látott lehetőségek nyíltak meg a szegcdi múzeum előtt is. A múltéhoz képesít többszörösen növekedelt létszámával már biztosíhatta minden szakgyűjteménye számára a megfelelő vezetést, anyagi ellátottságának megnövekedése pedig nemcsak a háború sebeinek begyógyítását, de további fejlődését is lehetővé tette. E fejlődésnek egyik legnagyobb ]épése volt az elmúlt évben az ország legszebb vidéki természettudományi kiáHítá&ának, a Fchértó-kiáUítasnak megrendezése, amely a dolgozók természettudományos nevelésének kiváló eszköze. A múzeum belső munkájában nagy jelentőségű a korszerű múzeológiai követelményeknek meigfelelő új raktározási és leltározási munkák — részben még folyamatban lévő — elvégzése, amely áttekinthetővé és kömynycn hozzáférhetővé teszi a 70 esztendő gondos gyűjtőmunkájának eredménvekéret csodálatos gaz. dngságbnn fölhalmozódott, pénzértékben ki sem fejezhető értékű néprajzi, régészeti, természettudós mányi, éremtani, várostörténeti, képzőművészeti, stb. muzeális anyagot, Immár az okozott egyre nagyobb gondot, hogy az egy épüa könyvtár megnyitása utáni na- | letben lévő, de időközben szervepókban Dunaszekosőről érmeket, a 1 zetileg már egymástól elszakadt 'két te&tvérintézmény, a Jól megoldják Csongrád megye malmai és pékőzemei a gazdag termés őrlésének és az új kenyér sütésének feladatait megnövekedelt igényednek kielégítésére a működő 35 cseretelep mellett rövidesen nyolc újabbat létesítenek. Számos új pékűzem létesül a megyében Nemcsak a maffimoktól kíván fo. áotaalt, az egyénileg doigőzó* r'a- koz0ttabb munkát a gazdag ter ° - - • „ _, . ma, nnmem » TI í. k 117". .m?. L-1,1: iq fi A kapásnővények belakarítáaálioz még csak most kezd Csongrád megye dolgozó parasztsága, de már a gabonásiz&ákakkal is zsúfolásig meg. telt a legtöbb falusi ház kamrája. A kedvező időjárás melllett agro, technika egyre szélesebbkörű alkalmazása gazdag terméssel jutalmazta a termelőszövetkezeii ín fasztekat. A szentesi Felszabadulás tsz-ben például a négyszáz holdas keresztsoros búza tizenkilenc má. asával fizetett. Nem egy család harminc mázsa gabonát is hazavisz. De nem ritka a megyében az olyan egyénileg dolgozó paraszt sem, aki. aek 13—14 mázsás termése van. lói megállják helyüket a nagy munkában a malmok A parasztházaknál régi hagyó, mány, hogy nagy ünnep az » nap, amikor az új lisztből sült kenyeret felszelik. Az idén a tavalyi aszályos esztendő után különösen várIák a falvakban ezt a napot. A beadásukat becsülettel teljesítő doj. gozó parasztok nap, mint nap megrakott szekerekkel állnak meg 8 malmok előtt. A gazdag termés megőrlése bi_ r.ony nem kis feladat elé állítja a malomipar dolgozóit. Július l-löl augusztus 20-ig a tavalyi mennyiség kétszázötven százalékát őrölték meg. A gépek előzetes gon. dos kijavításával, a sok helyen bevezetett három műszakkal elérték, hogy a tavalyinak többszörösére növekedett forgalom mellett is gyor, sáliban jutnád: a csereterményhez a dolgozó parasztok. Sándorfalván például az elmúlt évben sokszor egy egész napot kelleit a malom előtt a dolgozó pa. rafiztoknak várakozniok. Most a három műszak bevezetése után, egyegy és fél óra alatt megkapják a lisztet, — A dolgozó parasztok més, hanem a péküzemektő! is. A legtöbb helyen kétszer, sőt háromszor annyi kenyeret visznek sütésre a dolgozó parasztok, mint tavaly. Sándorfalván az elmúlt évben négyszáz, ötszáz, az idea 1300 —1500 kilót süttetnek hetei.kint. Az idén már ebben az évben ha. rom községben, — Szőregen, Kisteleken és Székikutason — "étesitett a földművesszövetkezet korszeri pékséget és ezekben a hónapokban még hároim újabb üzemmel segíti elő a megnövekedett szükségletek kielégítését. Ebben a hónapban kezdlédc meg a sándorfailvi és csa. nádi négy-négy kemencés korszerű pékségek építését. A fábiánsebestyénd dolgozó parasztok is új két kemencés üzemet kapnak. Mintegy 50 ezer forintot fordítanak a nagyobb üzemek korszerű dagasztó, gépeikkel való ellátására. Üzemünkben többen túlteljesítették augusztus 20-i eredményeiket Az Ujszegedi Ládagyár dolgozói a harmadik negyedévi terv sikeres teljesítésére vállalást tettek- tervüket hároim nappal hamarabb be fejezik. Az augusztus 20_i verseny során két napos lervelőnyre tettek szert. A termelésben egymással versenyezve a dolgozók kimagasló eredményeket ének el az Alkotmány, műszakban. Különösképpen e DlSZ-fiatalok járlak élen a munkában. Kovács Péter motorszabász gépmunkús kétszeres sztahanovista a termelőmunkában és politikai munkában egyaránt példásan dolgozott. Normáját a vállalt 150 százalék helyeit 159.7 százalékra teljesítette. Sándor Gyula motorszabász kétjelvényes sztahanovista 157.9 százalékra fokozta előző 135 száza, lékos eredményét. Szalma István lengőszabász ifjúmunkás 118 százalékra tett fogadalma1. Ezt 120 százalékra teljesítette. A DlSZ-fiatalok lelkes példamutató munkája magával ragadta az idősebb dolgozókat is. Közülük az Alkotmány-műszak akiit, Jani Lajos kisszalagfürészes brigádja ver. senyre hívta Szemevédi József szalagfűrészes brigádját, akik Román Nándor brigádjával voltak ver senyben. Az értékelés alapján mindhárom brigád 129 százalékot ért el. Az Ujszegedi Ládagyár dolgo. zói, az Alkotmány-műszak után is jól megálltál: a helyüket Román Nándor brigádja 141 százalékra fokozta az Alkotmány-műszak alait elért eredményét. Hozzá hasonlóan szép eredményt éri el Szemerédii József brigádja is. 128 szá. zalékra fokozta teljesítményét. De vannak olyanok ís, akik visszaestek. Sándor Gyula motorszabász például a 157.9 százalékos előző eredménye helyett, csak 144-re teljesítette előirányzatát. A feladat az, hogy a harmadik negyedévi terv sikeres teljesítése érdekében még jobb eredmenyeket érjünk eJ. 9IH ATOM. tiszai hajósok kagyló-kövületeket hoztak, majd a várog újjáépítése során előkerült népvándorláskori leletek is a múzeumba kerültek, hasonlóan a régi szegedi vár lebontásakor előkerült régiségekkel. Szeged népe ig résztvett múzeuma gyarapításában: lelkesen, önzetlenül adták be a város múzeumába mind. azokat a régiségeket, régészeli, éremtani ég várostörténeti em'ék. tárgyakat, amelyeket edidig családi relikviákként, öreg 48.as szegedi honvédek drága emlékeiként a ládafiában őrizgettek. A városi levéltár archívumában őrzött várostörténeti gyűjtemény — amelyet egy 1848-ban kelt leltár már a „város múzeuma"-ként emleget — szintén gyarapított® az új intézményt, csakúgy, mint az ipartestület által tervezett „iparmúzeum" céljára őrizgetett régi céhemlékek is. Már jelentékeny anyag gyúlt egybe, amikor Reizner János 1888-ban megkezdte az anyag szakszerű leltározását és raktározását. Amikor a főreáliskola! — ahol a könyvtár és a múzeum, is helyet kapott — 1894 tavaszán kiköltöztették a királyi táb'a céljára lefoglalt épületből, ® múzeum anyaga is ládákba került, s három évig, 1897-ig, a kultúrpalota fölépüléséig ott ls szunnyadt. Az új helyen indult aztán gyors fejlődésének a könyvtár is, a múzeum is s már 1899-ben megnyílt a múzeum első régészeti és éremiani kiállítása, amely az akkori kiállítási technika korlátozottságával ugyan, de mégis hasz_ nosian szolgálta a város kultúrálódását. könyvíár ég a múzeum fejlődését a hely* szűke korlátozza. Népköztársaságunk kultúrpolitikája azonban biztosítja a további fejlődóst: már az üdén megkezdik a kultúrpajotá bővítését s a jövő évben már két hatalmas épületszárny többszáz négy, zetméternyi új területet biztosít mind a könyvtárnak, mind a múzeumnak. Ez lehetővé teszi a múzeum iszámára az eddig kényszerűen elhanyagolt föladatok megvalósítását. A múzeum új föladatai között az első: Szeged fölszabadulás utáni történetének a szocialista korszak vívmányainak és eredményeinek, a város iparosodásának és kul túrforradalmának múzeumi módszerekkel történő bemutatása, Á szovjet múzeumok példája nyomán i(a szegcdi múzeumnak is tevékeny részt kell vállalnia a jelenkor problémáinak múzeológiai szolgálatában. Emellett természetesen új kiállításaiban vissza keh tükrözni 3 a város múltjának sajátosságait, a táj és a nép jellegzetes arculatát is, E GAZDAG PROGRAMM meg. valósítása a szegedi múzeumot a legszebb vidéki múzeummá teszi s a dolgozókkal való kapcsolat eddig nem tapasztalt elmélyítését teszi lehetővé, A múzeum belső, tudományos kutatómunkájának elsősorban a szülőföldkutató munka megszervezése, irányítása és vezetése terén kell megmutatkoznia, hogy dolgozóink, ifjúságunk hazaszere. népének | tetre nevelése terén a helyi haladó hagyományok még több segítséget Tömörkény ég Mórá neve örökre "4J""* elválaszthatatlan a szegedi múzeumtól. Vezetésük alatt a múzeum hatalma9 fejiődé&t ért s nemcsak hazánkban, <5e világszerte is hírt. nevet szerzett. Már Reizner majd Tömörkény, később s legnagyobb sikerrel Móra végzett ásatásokat, melyek új és új anyaggal gazdagították a páratlan tudományos értékű régiségtárat, A század első évtizedében Tömörkény — Szász Gyula népiskolai igazgató lelkes közreműködésével — nemcsak meg. alapozta, de vidéki viszonylatban egyedülállóan gazdaggá fejlesztette föladata kettős: tudományos kutatóintézet, táj- és népkutató intézmény is, amely fölkutatja, földolgozza és megőrzi a vidék tárgvi és szóbeli kuMúrkincseit s ugyanakkor népművelő intézmény ig, nmely miiprflGzt a tudományosan földolgozott anyagot a do'gozókknl megismerteti, tanulságaikon a haza sze, retietére, áldozatos szolgálatúra" nemzeti hagyományaink megbecsülésére és megvédelmezésére nevel. Ez a szegedi múzeum nagyszerű hivatása is. Dr Péter Lász'ó Korlátozott kapacitással dolgoznak a közszükségleti cikkeket gyártó üzentek l Jugoszláviában A ,,Za SzoeijaliszUesku Jugoszla. viju" a Jugoszláv Hazafiak Szö_ vétségének Moszkvában megjelenő lapja írja: A jugoszláv kormány az utóbbi két év során fokozatosan korlátozta a polgári szükségleteket eL látó üzemek termelésének kapacitását. Ezekben az üzemedében a termelési harmincöt—hatvan százalékkal csökkentenék a „tervek" szerint. Egyes üzemek azonban még ennél is kevesebbet termelnek. Á zöldségféléket feldolgozó üzemek mindössze 28 százalékban, a gyümölcsfeldolgozó üzemek pedig 23 százalékban használják ki a kapacitást. Az „Indeksz" című jugoszláv gazdasági statisztikai folyóiratból ki'íűnik, hogy igen sok közszükségleti cikk termelése nemcsak 1948_ hí>z viszonyítva, hainem a háború előtti 1939-es év termeléséhez vi. szonyítva is lényegesen csökkeni. A gyapotszövet gyártás 1952-ber» 1948-hoz viszonyítva 30 százalék. kaI, a lábbeli gyártás 44 százalék, kai, a cukorgyártás 65 százalékkal esett vissza. Az idén tovább hanyatlott a közszükségleti cikkek termelése. Szer. bia élelmezési iparának termelését ez év februárjában az elmúlt év hasonló időszakával összehasonlítva 48 százalékkal, a bőr ós lábbeli gyártásút 37 százalékkal csökkentettek. A közszükségleti cikkek termeié, sénck korlátozása igen károsan hat a dolgozó tömegek helyzetére, mert az áruhiányon és nz ezzel együitjáró áremelkedéseken kívül ragy. arányú munkanélküliséget is ered. ményezcit. Jugoszláviában ma a munkanél. küUek száma eléri az 500 ezer főt.