Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-15 / 191. szám

PÁRTELET • Neveljék pártszervezeteink tagjalkat a bírálat és önbírálat alkalmazására „Hadd tárja fej. a párt, hadd tárják fel a bolsevikok — mondotta Sztálin elvtárs az SZKP moszkvai szervezet© aktíva gyűlésén 1928­han — hadd tárja fel országútik •mindem, becsületes munkása és dol­gozója munkánk fogyatékosságait építésünk fogyatékosságait, hadd Ijelöljék meg fogyaJékoeságainlc ki. kiUzöbölétének útját, hogy mun. fiánkban is építésünkben ne legyen tespedés, mocsár, r0thadás, abból a tóéiból, hogy egész munkánk. egész építésünk napról-napra javuljon és sikert sikerre halmozzunk. Ez most a fődolog. Mindennapi mimikánkban állán, öónn szemünk előtt kell, hogy lebeg­jen Sztálin elvtárs tanítása. A fej­lődés előrevivőjének a nevelés egyik fontos formájának kell tekintenünk n bírálatot, azt a bírálatot, mely jősasándékú, segítő gondolattal, a hibák kijavításának céljából hang. srik él. Pártszervceetcink egyre jobban felismerik a bírálat, önbí­rálat éltető erejé4, elöreholadá^unk segítőjét, nevelő szerepé s megértik szükségességét. A párt ereje nem kis mértékben abban rejlik, hogy nem fél beismerni hibáit. Ezt tette a mi pártunk ia legutóbb, aimikor értékelve a népgazdaság fejlesztésé, nek területén eddig végzett mun­kánk eredményé1, megállapította ea elköveteti hibákat, s azok kija­vítási módját, a megszabta a fél. adatokat, amely nyomán megszüle­tett kormán yuiik programmja is. Minden dolgozó félelem nélkül bíráljon Pártunk belső életében vala­mennyi vezető köteles megterem­teni s biztosítani a szükséges felté­teleket a bírálat széleskörű alkal­mazásához. Meg kell adni a lehe­tőséget, hogy minden párttag, min­den becsületes dolgozó félelem nélkül bírálhassa az egyes szerve­zetek, intézmények, vagy az egyé­nek munkájában lévő fogyatékos­ságokat. Ha még nem is a kívánt mértékben, de több tekintetben él­nek pártszervezeteink és pártunk tagjai a bírálat jogával és alkal­mazzák azt a pártszervezetek mun­kájában. Elsősorban a lefelé való és az egymás közti bírálat fejlő­dött az utóbbi Időben, amit sok esetben eredményesen alkalmaztak egyes pártszervezeteknél. Számos eshetőség — vezetőségi ülés, aktl­vaértekezlet, taggyűlés, stb. —van, amikor módja és lehetősége kell, hogy legyen mindenkinek a bírá­lat alkalmazására. Pártszerű bírálattal tárjuk fel a hibákat A bírálat alkalmazásában fejlő­dés tapasztalható például a Textil művek IV-es alapszervezetében, a Késárugyár, Móraváros I. párt­szervezetekben és más pártszerve­zeteknél ls. A Móraváros l-es párt­szervezetben például Erőss Lász­lóné elvtársnő hosszú időn keresz­tül nem vállalt pártmegbizatást, rendszertelenül járt be a pártszer­vezetbe ls. Az egyik taggyűlés al­kalmával igen erős, de pártszerű bírálatot kapott a vezetőség és a tagság részéről, ami mély hatást tett rá. Bár a taggyűlésen érdem­legesen nem szólalt fel, de néhány nappal utána jelentkezett a párt­szervezetnél, hogy osszák be párt­oktatásba és bízzák meg pártmun­kával. Azóta Eröss elvtársnő egyik legaktívabb tagja az alapszervezet­nek s ma már mint pártcsoport­vezető ls a legjobbak közé tarto­zik. Legutóbb a Kéziszerszámáru­gyárban például tagjelöltfelvétel­nél alakult kl helyes bíráló szel­lem. Az egyik taggyűlésen két tag­jelölt felvételhez a jelenlévők 25 százaléka hozzászólt. A felszólalók elmondották a jelöltek jó és rossz tulajdonságalt. őszintén, pártsze­rűen feltárták munkájukban és magatartásukban meglévő hiá­nyosságokat. Tanácsokkal látták el őket és így nagyban elősegítették a két felvételre jelentkező nevelé­sét, fejlődését. Hornyik Józsefné felvételéhez például tizen szóltak hozzá. Ezzel sok segítséget adtak az elvtársnő további munkájához. Ugyanitt Berta József elvtárs bí­rálta a pártszervezet titkárát, mert nem elég türelmes egyes dol­gozók nevelésében és a nevelő­munka módszerének, színvonalá­nak megjavítására hívta fel a pártszervezet vezetőségének figyel­mét. Számos alapszervezetnél azonban a bírálat fokozottabb alkalmazá­sára kell nevelni a párttagságot. Támogatni kell az alulról jővő birálatot Különösen fejleszteni kell az alulról jövő bírálatot, ami az ered­ményeken való megnyugvás, az el­bizakodottság s a bürokrácia ve­szélye ellen bir jelentőséggel a pártszervezet munkájában. A be­számolók, különösen taggyűléseken mindenkor adjanak alapot a bíráló hozzászólásokra. A legutóbbi tag­gyűléseken például az Ecsetgyár­ban, a Kötél- és Hálóüzemben, a Szegedi Gőzfűrésznél, a párttagság egyáltalán nem bírálta érdemlege­sen a vezetőséget, de meg kell mondani azt, hogy a beszámolók sem mutattak minden esetben irányt e tekintetben. Az elhangzó bírálat fogadásánál példamutató, lelkiismeretes magatartást kell ta­núsítani a vezetőknek is és támo­gatni kell az alulról jövő bírálatot, mert így tud fejlődni és erősödni a dolgozókban, a párttagokban az a tudat, hogy ők is gazdái az or­szágnak és részt vesznek az ország életének irányításában. A bírálat, önbírálat alkalmazása erősiti a pártot Minden pártszervezetnél és min­den munkaterületen vannak olyan hiányosságok, melyek gátolják a fejlődést akár a vezetés, munka­szervezés, vagy egyes egyének ma­gatartásét illetően. Egy jólképzett vezetőnek, de az egyszerű párttag­nak is meg kell látnia a hiányos­ságokat, hibákat és bírálatot kell mondania elkövetőire. Egyben meg kell mutatni azt az utat vagy ja­vasolni azokat az intézkedéseket, melyek elősegítik a fogyatékossá­gok, a hibák kijavítását. A hibák bátor és őszinte feltárása, a párt­szerű bírálat alkalmazása köteles­sége minden párttagnak. A jogos bírálat meghallgatása, elfogadása s a szükséges Intézkedések megté­tele a hibák kijavítására ugyan­csak kötelessége minden vezető­nek, minden párttagnak. Ez egy­ben a pártdemokrácia érvényesü­léséből is következik. A bírálat, önbírálat alkalmazása erősíti a pártot, növeli tekintélyét s mint eleven mozgató erő, új si­kerek eléréséhez segít, és lükte­tővé teszi a pártéletet is. Ezért kell támogatni a bírálat, elsősorban az alulról jövő bírálat szellemének kifejlesztését és alkalmazni e ha­tékony eszközt eddigi eredménye­ink további növelése érdekében. Gera József Egyre nagyobb fendületle! folytatódik több mint 4 miliió francia dolgozó sztrájkfiiarca Párizs (MTI) A pénteken érke­fcctt Jelentések szerint, amelyek a CGT által közzétett hivatalos ada­tokon alapulnak, több mint 4 mil­lió francia dolgozó vesz részt a La­niel-kormány háborús nyomorpo­litikája ellen Irányuló tömegharc­ban gazdasági követeléseik teljesí­téséért és azért, hogy alapvető vál­tozások történjenek a francia poli­tikában. A francia kormánypolitikával való általános elégedetlenségre Jel­lemző, hogy még a francia külügymlnlszté­( rium tisztviselőinek és alkalma­zottainak 80 százaléka Is csatla­kozott a sztrájkmozgalomhoz. ; Az akcióegység kiterjed a többi minisztériumra is, ahol átlag­ban a tisztviselők és alkalma­zottak 70 százaléka hiányzik munkahelyéről. Hasonló széles arányokat ért el a sztrájkmozgalom a köztisztvise­lők körében a vidéken ls. Posta, távíró, távoeszéló: a tiszt­viselők és alkalmazottak sztrájk­mozgalma pénteken mér tíz napja tart A kormány hiába próbálkozik katonák, rendörök és munkanél­küliek beállításával a postások szé­les egységben folytatódó sztrájk­mozgalmát megtörni: Társadalombiztosítás: A tisztvi­selők és alkalmazottak, szakszer­vezeteik felhívására, nagyszámban vesznek részt a tiltakozó sztrájk­ban. Csütörtökön a párizsi körzet­ben éppúgy, mint a vidéken a munkaszüneteltetés csaknem teljes volt. Gázüzemek és villanytelepek: az alkalmazottak munkabeszüntetése növekvő akcióegységben folytató­dik. Air Francé: A franciaországi re­pülőterek személyzete töretlen egy­ségben kitart a sztrájkban. Sajtó: A CGT kötelékébe tartozó betűszedők szakszervezetei úgy döntöttek, hogy vasárnap 24 órás sztrájkra hívják fel tagjaikat, til­takozásul a törvényerejű rendele­tek ellen. Rádió és televízió: A rádió- és televiziós adások az alkalmazottak sztrájkharca következtében pénte­ken szünetelnek. Fémipari munkások: a párizsi körzetben, valamint több városban, megyében a sztrájkmozgalom csak­nem teljes. Szénbányászat: A bányászok tel­jes akcióegységben tovább sztráj­kolnak. Altalános választások a Kinai Népköztársaságban Moszkva (TASZSZ). Az „Izvesz­tyija" közölte A. Martinov tudósí­tását, amely a Kinai Népköztársa­ság helyi népi gyűléseinek válasz­tásaival foglalkozik. A központi népi kormány határozata szerint májustól megkezdődtek a válasz­tások a helyi népi gyűlésekbe: 280.000 hsziangban (több falut ma­gában foglaló közigazgatási terü­let), többezer kisvárosban és tör­vényhatósági körzetben. Ezekben a közigazgatási egységekben a he­lyi népi gyűlések képviselőit köz­vetlenül választják. 1953 végén összehívják a megyék és tartományok helyi népi gyűlé­seit, amelyeknek képviselőit a hszi­angok, kisvárosok és törvényható­sági körzetek népi gyűlései választ­iák meg. Ezután összehívják a Kinai Népköztársaság legfelső szer­vét, az összkinai népi gyűlést. Kinában a helyi népi gyűlések választásai nagy lépéssel viszik előre a népi demokratikus rend további megszilárdításának ügyét. A Kinai Népköztársaság fejlődé­se szempontjából hatalmas jelen­tőségű lesz az először összehívott összkinai népi gyűlés, amelynek megközelítőleg 1,200 tagja lesz. Az összkinai népi gyűlés megvi­tatja és meghatározza a népi de­mokratikus rendszer további fej­lődésének és megszilárdításának útját Kinában. Az összkinai népi gyűlés napirendjébe beiktatták az alkotmány elfogadásának megvita­tását és az első ötéves terv irány­elveinek jóváhagyását. Emellett az összkinai népi gyűlés megválasztja az új központi népi kormányt, amely az összes nemzetiségek, az összes demokratikus pártok, az összes népi szervezetek, az egész ország egységfrontjának kormánya lesz. A Kínából érkezett jelentések­ből kitűnik, hogy a már lezajlott választásokon a választóknak több, mint 90 százaléka részt vett. A szoviet'iróni veeyehb'zottsáa elso ütése Teherán (TASZSZ). A -szovjet, iráni vegyesbizottság augusztus 13-án megtartó ta első ülé'.ét az iráni külügyminisztériumban. A tárgynlásokon iráni részről Fatemi külügyminiszter, Mefta kűlügyminiszlerhelyettes és Teimur külügyminiszteri tilkár vesz részt, A Szovjet részről a tárgyaláso­kon Lavrentyev, a Szovjetunió Iráni nagykövete, Orlov követ, valamint Voronyin, a nagykövetség első titkára és Szimonenko, a nagykö­vetség másodtitkára vesz részt. SZOMBAT, 1953. AUGUSZTUS !«, Magyar üdvözlőtáviratok a koreai nép felszabadításának 8. évfordulója alkalmából KIM IR SZEN ELVTÁRSNAK, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, PhenJan A testvéri koreai nép nagy nemzeti ünnepe, felszabadulásának 8. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a magam nevében forró üdvözletemet küldöm önnek és a koreai népnek. A magyar nép együtt örül ezen a napon a felszabadulását újból bekében ünneplő koreai néppcL Őszinte szívből kívánok a hős koreai népnek további nagy sikereket országépítő munkájában és abban a küzdelemben, amelyet a nagy Szovjetunió vezette béketábor soraiban folytat a világbéke fenntartásáért. Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke KIM DU BON ELVTÁRSNAK, a Koreai Népi Demokratilcus Köztársaság Legfelső NemzetgyO. lése Elnökségének elnökének. PHENJAN Engedje meg Elnölc Elvtárs hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ée a magam nevében őszinte szerenczekivánataima-t fejezzem ki a testvéri koreai nép felszabadulásának 8. évfordulója aL kalmából. s A koreai nép felszabadulása óta elért eredményei, hazája és a béke védelmében aratott nagy győzelme jelentősen hozzájárultak a nagy Szovjetunió vezefte béketábor sikereihez é* az egész emberiség elis­merését vívták ki. Szilárd meggyőződésem, hogy a testvéri koreai népnek a háború okozta rombolások helyreállítására Irányuló munkáját mielőbb teljes siker fogja koronázni. ) DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki i Tanácsának elnöke NAM IR ELVTÁRSNAK, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének Phenjan A Koreát Népt Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén szívből jövő jókívánságaimat küldöm önnek és a hős koreai népnek. A magyar nép őszintén kívánja, hogy a testvéri koreai nép sikeresen valósítsa meg országa helyreállításának és újjáépítésének feladatát és hogy népeink elszakíthatatlan barátsága és testvéri együttműködése továbbra is hathatósan járuljon hozzá a nagy Szov­jetunió vezette legyőzhetetlen béketábor sikereihez. Boldoczky János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere A Japán felett aratott győzelem évfordulójára Sütőipar: az ország délnyugati részében a sütőipari dolgozók is sztrájkba léptek. Építőipar: A párizsi körzetben több mint 75 építőipari üzem dol­gozói szüneteltetik a munkát. Állami fegyvergyárak és arzená­lok: A dolgozók sztrájkharca tel­jes egységben pénteken ls folyta­tódik. Eddig 186 képviselő kérte levél­ben, vagy sürgönyben a nemzet­gyűlés rendkivüli ülésszakának egy behívását. Nyolc évvel ezelőtt, 1945. au­gusztus 14-én a japán kormány közölte a potsdami értekezlet ha­tározatát aláíró hatalmakkal, ne­vezetesen a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Nagybritannia, Franciaország és Kina — az öt nagyhatalom — kormányával, hogy elfogadja a potsdami nyilatkozat követelését: feltétel nélkül leteszi a fegyvert. Németország teljes veresége után — mivel a potsdami egyezményt aláíró hatalmaknak a feltétel nél­küli fegyverletételre vonatkozó fel­hívását a japán kormány vissza­utasította — a Szovjetunió kormá­nya — szövetségesi kötelezettségé­hez híven — közölte a Japán kor­mánnyal, hogy 1945. augusztus 9­tól hadiállapotban lévőnek tekinti magát Japánnal szemben. A hős Szovjet Hadsereg áttörte a japán erődítmények jól kiépített öveze­tét, szétzúzta a hárommillió főt számláló, válogatott erőkből álló Kvantung-hadsereget, felszabadí­totta Mandzsúriát, Koreát, Dél­Szahalint és a Kurilli-szigeteket. A makacsul védekező japán csapatok hallottakban több, mint 80 ezer katonát és tisztet vesztettek. 148 tábornok és 594 ezer japán katona és tiszt jutott a szovjet csapatok fogságába. A szovjet csapatok győ­zelmének eredményeként a japán hadsereg 1945. augusztus 14-én fel­tétel nélkül megadta magát. 1945. szeptember 2-án hivatalosan ls alá­írták a Japán feltétel nélküli fegy­verletételéről szóló okiratot. Ezzel végetért a IT. világháború. A nagy győzelem után minden te­kintetben indokolt volt a haladó emberiség azon feltevése, hogy meg­valósulnak a potsdami értekezlet határozatai, kezdetét veszi n japán imperializmus felszámolása és Ja­pán demokratikus átalakítása. Nem így történt. Az amerikai megszálló hatóságok, melyek a legyőzött Ja­pán megszállását a szövetséges ha­talmak nevében végrehajtották, komoly reformok bekérésével, a földbirtokosok szemponlja.it szera előtt tartó .agrárreform" meg­rendezésével megakadályozták a néptömegek forradalmi megmoz­dulását. A parasztok alapvető tö­mege, a földnélküli és kevés föld­del rendelkező parasztság továbbra is megmaradt a korábbi, földbir­tokosoktól függő, bérlő és főbérlő helyzetben. A monopolista japárt burzsoázia vezető Tétege elárulta. Japán nemzeti érdekeit és alkut kötött az amerikaiakkal. Beleegye­zését adta ahhoz, hogy az országot az agresszív háborús törekvések! amerikai támaszpontjává 'egyék. Az amerikai megszálló hatóságok szabadonboesátptlák a nemzetközi bíróság által elítélt háborús főbű. nösöket és újjászervezték a japáni hadsereget. távolkeleti agresszió* célkitűzéseik megvalósításához való felhasználás végett. Az Egyesült Államok veae'őkö­rei azonban ki hagyták a számítás, hói; a Szovjetunió vezette békétá. bort és a japán népet- A Szovjet, uniót — melynek seregei 1945-beri megsemmisítő győzelmet arattak sí japánok felett — ma még hatalma, ísiifcb, erősebb, mint valaha. Gazda­sági és a béke védelmében elért hatalmas sikerei a világ népeinek teljes elismerését és megbecsüléséi erdemel'ék ki. A japán nép — szemben a II. világháború előtti helyzetével, — ma már világosan látja, hogy a népek nagy .családjá. bnn csak egy demokratikus, béke­szerető Japán töltheti be a reá váró fontos szerepet. A haladó és demo­kratikus pártok, mindenekelőtt a Japán Kommunista Párt legutóbbi választási sikerei bebizonyították, hogy a japán nép egyre nagyobb eredménnyel küzd az amerikaiakat kiszolgáló japán kormány és az amerikai megszállók háborús politi. kája ellen. A koreai fegyverszüneti eqyezménnye! kapcso'atban Koreába érkezett indiai e'őWészítő csopoit csütörtökön visszautazott Indiába Phenjan (Uj Kína) A 12 tagú idiai előkészítő csoport augusztus 13-án kétnapos phenjani tartózko­dás után visszautazott Indiába. Az R. K. Nehru külügyi állam­titkár és Thorat vezérőrnagy, az indiai hadsereg vezérkari főnöke által vezetett csoport augusztus 12-én 10 óra 30 perckor látogatást tett a koreai néphadsereg és a kí­nai népi önkéntesek főhadiszállá­sán. Az indiai csoport tagjait a főhadiszálláson Csői Jen Gen al­marsall, a koreai néphadsereg fő­parancsnokságának helyettes pa­rancsnoka és Li Cse-min tábornok, a kínai népi önkéntesek politikai osztályának ve/e tőié fogadta. Déltájban Nam Ir, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügy­minisztere és Li Tom Ken külügy­miniszterhelyettes fogadta Nehru külügyi államtitkárt. A sajtóértekezleten Nehru kül­ügyi államtitkár kijelentette: In­dia a koreai fegyverszünettel je­lentős kötelezettségeket vállalt ma­gára, nevezetesen, hogy a hadifog­lyok hazatelepítése feletti felügye­let céljából résztvesz a semleges nemzetek képviselőiből áltó h-znie­lepítési bizottságban.

Next

/
Thumbnails
Contents