Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-13 / 189. szám

CSÜTÖRTÖK, IfttS. AUGUSZTUS 13 3 J) tíoSgozúNrái vafú nagyobb gondoskodással segítsék elő újabb eredmények elérését a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet vezetői Egyre többen lépnek a szövetkezés útjára a dolgozó parasztok, a kisiparosok közül egyaránt. A Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet tagjainak száma is gyarapodott 12 fővel, Nagy Imre elvtárs beszéde óta. A több munkáskéz, pontosabban és gyorsabban tudja elvégezni az amúgy is sürgős munkákat. Csaknem minden szegedi üzem ebben a szövetkezetben javíttatja a nagyobb gépalkatrészeket. Eredményes munkát végeznek a Vas- és Fémipari Szövetkezet dolgoiói. Tervfiket 103 százalékra teljesítették. Határidőre leszállították a kész munkákat. Ezért dicséretet is kaptak a Csepeli Olajfinomító Vállalattól. Nemes versengés folyik a dolgozók között: ki tud mennyiségileg több, minőségileg jobb munkát végezni Augusztus 20 tiszteletére tett felajánlásukat mindanynyian igyekeznek túlszárnyalni. Básti Gábor sztahánovista 156, Szirtes Mihály 165, Sári József 136, Szűcs Béla 132 százalékra teljesítette előirányzatát Bata Szilveszter 223 százalékot, Maróti Sándor 180 százalékot ért el. Szép számmal vannak a női munkások között is olyanok, akik megközelítik a 200 százalékot. Koós Sándorné például 200, Gyenes Erzsébet 197 százalékra növelte normateljcsítményét, A szövetkezet munkásai azonban nem elégednek meg eddigi sikereikkel, Többet akarnak termelni, hogy elősegítsék a kormány programmjának megvalósítását. Munkalendületük fokozásához pedig elsősorban arra van szükség, hogy nagyobb gonddal, lelkiismeretesebben vezessék a szövetkezetet erok, akiket a közgyűlés megválasztott. Bíznak a munkások a vezetőkben. Éppen ezért már régen egészségesebb munkakörülmény megteremtéséről kellett volna gondoskoriniok. Nem érzi második otthonának a munkahelyét a Vasés Fémipari Szövetkezet sok dolgozója. Elhanyagolt, kormos, piszkos falak jellemzik a munkatermeket. Néhol becsorog a víz s a r^unkaterembe való bejutást tíz ajtó előtt össze-vissza rakott alkatrészek akadályozzák, itt felvetődik a kérdés a vezetőség részéről; hova rakjuk az alkatrészeket, kevés a helyünk. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy össze-vissza legyen dobálva. A műhelyek padozata is sokheiyen már pótlásra szorul. Bárki beleléphet az apró gödrökbe ée ráeshet valamelyik gépre, vagy lábát törheti. Ebben a szövetkezetben esztergálnak, kovácsolnak és öntenek is. Munka közben a fémpor rárakódik a dolgozók kezére, arcára. Mikor befejeződik a munkaidő, ezt lemossák magukról. Azaz lemosnák, ha lenne hol. Ami mosdó van, az nem megfelelő és az esztergályos műhely egyik sötét zugában van. Többszőr kérték már a szövetkezet vezetőségét a munkások, hogy egészségvédelmük érdekében tegyenek meg minden tőlük telhetőt. — Megtettünk mindent —mondják a vezetők —, de a felsőbb szervek nem intézkednek, hogy amit kértünk, meg is kapjuk. Persze, egyszeri, kétszeri sürgetés után belenyugodnak a változtathatatlan, -várj türelemmel—be. Amit szeretnek hangoztatni a felsőbb szervek. így történt az ls, hogy egy éve a védőételt, ami a kovácsok, rezesek és öntőknek jár, beszüntették, "nincs tej* jelszóval. Egy év óta csak mqst léptek fel határozottabban a dolgozók sürgetésére annak érdekében, hogy megkapják a munkások azt, ami biztosítva van számukra. A védőberendezések is hiányosak a szövetkezetben. Arra hivatkoznak a vezetők, hogy nemigen jut ilyesmire Idő, mert első a tervteljesítés. Azonban arra is gondoljanak a Vas- és Fémipari Szövetkezetben, hogy a dolgozók érdekiről való fokozottabb gondoskodással méginkább növekszik a termelékenység. A szövetkezet eddig elért eredményeit nagyban elősegítette a párttagok példamutató és nevelő munkája. De még sem kielégítő az eddig végzett nevelő munka. A szövetkezetben történtekért, a szövetkezet vagyonának gyarapításáért minden szövetkezeti tag személyszerint is felelős. Nevelje a pártszervezet ebben a szellemben a dolgozókat. A munkafegyelmet még szilárdabbá kell tenni. A népnevelők példamutatásukkal és agitációs munkával világosítsák fel a dolgozókat, hogy a gépek és a munkahelyek tisztántartása, a nyolcórai munkaidő jó kihasználása is hozzásegíti őket — a több kereseten kívül — a műhelyek mielőbbi korszerűsítéséhez. Több részlege van a Vas- és Fémipari Szövetkezetnek, amelyek a város különböző részein találhatók. Ezekben is nagyobb ellenőrzésre és nevelőmunkára van szükség. Találják meg a Vas- és Fémipari Szövetkezet vezetői a módot arra, hogy a részlegeken felmerülő problémákkal, a munkák ellenőrzésével is foglalkozzanak. Nagy Imre elvtárs beszédének elhangzása után elhatározták a szövetkezet tagjai, hogy jobban dolgoznak még az eddigieknél is. Segítsék, serkentsék őket munkájuk során és tegyék otthonosabbá számukra a szövetkezetet a vezetők. Sebestyén János az agrárszakérettségis tanfolyam igazgatója készül az új iskola év feladatainak megoldására Tavaly ősszel indult meg Szegeiden a Földművelésügyi Minisztérium kétéves agrárszakérettségis tanfolyama. A második év szeptember elsején kezdődik, A tanári kar, mint minden más iskolában, itt is foglalkozik már a kővetkező év feladataival. Erről beszél Sebestyén János igazgató elvtárs is. Elmondta, hogyan készül fel az új Iskola-évre; Nyáron a 48 napos szabadságidő alatt a pedagógusok munkája látszólag szünetel, Még sem terméketlen Idő ez, A pedagógus nyáron rendszerezi, feldolgozza magában az elmúlt hónapok tapasztalatait, ismereteket és élményeket gyűjt pihenés közben is további munkájához. Felkészülésem a következő évre tulajdonképpen az évzáró értekezletből indult ki. Ekkor összegeztük egy év eredményeit és hibáit, A következő évi munkatervnek az elvi szempontok mellett, ezek a gyakorlati tapasztalatok képezik az alapját. Igazgatói munkatervemet már most elkészítem az első negyedévre, mert ez adja majd alapját a tantestület többi tagja munkatervének. Örömmel olvastam a »Köznevelés« egyik cikkét, amelyben arról volt szó, hogy az iskolai munkatervek részletes kidolgozása csak negyedévre történjék, félév helyett. Ez valóban így reális, így olyan munkaterveket tudunk készíteni, amelyeket pontrólpontra meg is valósítunk. Munkatervem elkészítéséhez sok szempont adódik az új kormányprogrammból. A mezőgazdaság fokozott fejlesztésének kérdése megnövelte az agrárszakérettségis tanfolyamok jelentőségét. Minőségileg emelnünk kell hallgatóink szakmai és politikai képzését. Munkatervem kidolgozásához természetesen szakirodalmat is felhasználok. Különösen nagy segítséget jelent Novikov szovjet pedagógus -Az oktató és nevelő munka megszervezése az iskolában* című könyve. Felhasználom Kairov: Pedagógiáját és a nyáron is gyakran kézbe vettem a -Köznevelés* példányait. Munkatervem egyik legfontosabb része a tanári kar szakmai és politikai fejlődésének biztosításával foglalkozó rész. A pedagógiai, módszertani tudás elmélyítése érdekében havonta egyszer megbeszéljük majd egy-egy pedagógus előzetesen meglátogatott óráinak tapasztalatait. Ez szélesíteni fogja, reálisabbá teszi majd minden egyes tanárnak a hallgatókról alkotott véleményét ls, Emelnünk kell a napi politikai események megtárgyalásával foglalkozó összejövetelek színvonalát, politikai folyóiratok nagyobb mértékű olvasásával, Sokat foglalkozom a nyáron azzal; hogy tudjuk fokozni az oktatásban a szemléltetést, hogy minél élményszerűbbé tegyük a tananyagot. Vetítőgépünket hasznosítani fogjuk nemcsupán a természettudományos tárgyak óráin, hanem történelemben és irodalomban is. Kísérletezésre a meginduló kémia szakkörön keresztül a jövő évbsn fokozott lehetőség nyilik. Nagyobb gondot fordítunk majd a tudományos dokumapt-íilmek látogatására, A nyári pihenést természetesen felhasználtam szaktanári készülésre is. Szovjet történelmi munkákat foglalkoztam. Elolvastam és újra átlapoztam olyan irodalmi könyveket, amelyek szemléltetés szempontjából a következő év munkáját segítik. Az elmélyült szaktanári felkészülést többi kartársam számára is sajnos nagymértékben akadályozza az, hogy a következő évi tanmeneteket még mindig nem kaptuk meg. A szünidőben kisebb átalakítási munkák is folytak a kollégiumban, de sajnos, kollégiumunk így sem felel meg tökéletesen feladatának. Különösen problematikus lesz három osztály számára biztosítani a tanulószobát. Hallgatóink kollégiumi elhelyezése olyan nehézség, amellyel eddig is küzdöttünk és amely munkánk nagyobb lendületű fejlődését némiképp akadályozza. Hallgatóink két hónapra most szétszéledtek az ország különböző részeibe, nyári munkákra. Tapasztalatokban gazdagodva fognak viszszatérni. Mi igyekezni fogunk maximálisan biztosítani a feltételeket és megadni minden tőlünk telhetőt ahhoz, hogy jól felkészülhessenek az érettségire, az egyetemre. Tanuljunk tovább Főiskola esti tagozatán! „A Magyar Népköztársaság blr tositja a dolgozóknak a művelődéshez való Jogát. A Magyar Népköztársaság ezt a Jogoi a népmüvelés k/.lerjeSzté. sével és általánossá léteiével, az ingyenes és kötelező általános is. koiával, közép é3 felsőfokú oktatással, a felnőtt do|gozók továbbképzésévei és az oktatásban részesülők anyagi támogatása útján valócitja meg". Szeged dolgozó népe él az A|. kotmányunkban lefekte.ett Jogokkal, mind többen iratkoznak be a Főiskoia esti tagozatára. Épülő szocializmusunkban egyre nagyobb szerepe van az egyetemeknek és a főiskoláknak. Itt folyik a tudományos káderképzés. Ezeknek az iskoláknak hallgatói mindinkább a dolgozó nép gyermekeiből kerülnek ki. Az 1953— 54-es tanévben az elsőéves hallgatóink 65 százaléka munkás-, parasztszármazású, Pártunk és kormányzatunk magas ösztöndíjban és egyéb juttatásban részesíti a hallgatókat, hogy tanulmányi munkájuk nyugodt és eredményes legyen. Egyetemeinken és főiskoláinkon nemcsak az ifjúság tanulhat. Tanulásra alkalma nyílik a dolgozóknak is. Munkájuk rendes és zavartalan elvégzése mellett módjuk van továbbtanulni, hogy magukat állandóan képezve fejlődjenek és majdan dolgozó népünk vezető káderei legyenek. A Szegedi Pedagógiai Főiskolán az 1952/53. . tanévben nyílt meg a magyarszakos esti tagozat. Az esti tagozat hallgatói megértették, hogy a szocializmus felé haladó államunknak szüksége van az ő tudásukra is és ezt jó munkájukkal igyekeznek bizonyítani. Látni kell az itt folyó munkát, hogy megérthessük, mit jelent a tanulás ezeknek az embereknek az életében. Gyári munkások, villamoskalauzok, ápolónők és tisztviselők kerültek össze. Tökéletes kis kollektívumot alkottak, mert egy a céljuk: a magyar irodalom és nyelv elsajátítása és pedagógiai gyakorlatra szert tenni, hogy dolgozó népünk gyermekeit neveljék és oktathassák. Ezeknek az elvtársaknak meg* nyilatkozásaiban ez a mondat nem frázis: "Azért akarok tanulni, hogy másokat taníthassak!* Vasszorgalmukkal bebizonyították, hogy valóban él bennük a hivatástudat, Pedig sok nehézséggel küzdenek az esti tagozat hallgatói: helyt kell állni délelőtt a termelő munkában, a munkahelyükön és küzdeni kell a hiányos előképzettségükkel. És mégis megállják a helyüket. Van olyan hallgató, aki a honvédség kötelékébe tartozik. Egysége Szegedtől 8 km-re állomásozik. Teljesíti katonai szolgálatát és naponként begyalogol a Főiskolára, mert tanulni akar. A tanulmányi átlaga a vizsgán jeles lett. És főiskolánkon nem ő az egyetlen, csak egy a sok közül. Az ilyen elvtársak a mi kultúrforradalmunk legjobb harcosai. Főiskolánk tanárai ls mindent megtesznek az esti tagozatos hallgatók szakmai képzése érdekében, De hiábavaló lenne az ő igyekezetük, ha a hallgatók nem segítenének ebben a munkában. Az esti tagozat hallgatói pedig a legnagyobb igyekezettel segítik a tanulmányi munkát. Ilyen becsületes és lelkes munkával főiskolánk három év alatt jól képzett tanárokat ad az országnak. Az 1953/54-es tanévben nyílik meg a Főiskolán a magyar nyelv és irodalom és matematikai szakon újabb esti tagozat. Jelentkezni lehet még augusztus 24-ig a Főiskola tanulmányi osztályán. Felvételt nyerhetnek a 22 évet betöltött, legalább nyolc áltanános, vagy ennek megfelelő iskolát végzett dolgozók. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek és felvétel esetén a Főiskola esti tagozatának hallgatói lesznek. Szeged dolgozói megértették a kultúrforradalom jelentőségét és mindannyian részt akarnak benne venni s harcolni a forradalom sikeréért, í, jí'.'. f h Gruber László Képzőművészeti és Iparművészeti kiállítás lesz szeptember 20-án Hódmezővásárhelyen A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége csongrádmegyei munkacsoportja közli, hogy a megyei kiállításit szeptember 20án Tendezi meg Hód mező vásár helyen. Beküldhetők olajfestmények keretezve, akvarellek üvegezve és keretezve a hasonlóan felszerelve grafikai művek, kerámiák és szobrok. A művek beküldésének határideje szeptember 14. Cím: Hódanezővásárhely, Petőfi Kultúrház. A szállítási költségek a beküldőt terhelik. A kiállításra kerülő művek kivá~ lasztás&t hivatalos bíráló bizottság intézi. A kiállítással kapcsolatos egyéb kérdésekre felvilágosítást adnak az egyes városokban lakó művészeknek, csoporttagok közül a következők: Csikós Miklós és Erdős János Hódmezővásárhely, Stéhlik Lajos Csongrád, Tokács]i Lajos és Drahos István SzenTes. Szegeden, Sztélinsétány 7. szám alatt a Képzőművészeti Kör hirdetőtábláján az ö««zes tudnivalók olvashatók. Szombat délelőtt 11 óra. A ka. zánházban mindent Jcazánndl teljes lendülettel folyik a munka, A meg. termelt gőz nagy erővel halad tova <aa áramfejlesztő turbinákhoz azzal a céllal, hogy az így nyert áram a szegedi és szegedkörnyéki üzemekben meghajtsa a gépeket és « gépek meghajtásán keresztül, több rulia, cipő és több olyan közszükségleti cikk előállítását szolgálja, \ami elősegíti a dolgozók jólétének megteremtését. Ennek érdekében végzi a munkát nemcsak a gép, hanem az azt kezelő dolgozó is. A megszokott munkamenet folyamán egymás után kerül a csillék szene a kazánok vándor, rostélyaira, hogy azon bejutva, a lüztérbe, gőzt termeljen. Ezt a megszokott, egyenletes munkámé, nctet hirtelen szokatlan dübörgés váltotta fel az egyik kazánnál. A vándorrostély lassú mozgása megállt és hiába erőlködött, nem birt azzal az erővel, ami gátolta további útját. Egy pillanat alatt a gépház mint a méhkas megélénkült, s felröppent a szó, üzemzavar! A kazán tüztér falazalám lerakódott salaktömeg rászakadt a tűzre és a 'öóó mázsás salak megállította a vándorrostély működését, megállt 11 gáztermelés. Gyors munkáról van szó, a lezuhant, salakot a legrövir debb időn belül cl kell távolítani, de hogyan? A kazánban nagy a hő. fok, azonban a termelés, a Munka hőstett a Szegedi Erőműben tervteljesítés, a többi üzemek árammal való ellátása szükségessé teszi ,az üzemzavar gyors kiküszöbölését. Szűcs György karbantartó lakatos-brigádjával együtt azonnal hozzálátott az üzemzavar kiküszöböléséhez és már röpködnek is a szavak Szűcs elvtárs szájából: — azonnal menni kell a raktárba az aszbeszt ruhák, ért. Te pedig Zacsik elvtárs hoz. ead a vasrudakat, megpróbáljuk szétverni a salakotÉs már elő is kerülnek a vasrudak. Hegyesvégük a. kazán ajtaján keresztül bemélyednek a leszakadt salaktömb részeibe. Izzadság csepeg az arcokról, felváltva veszik át a rudat és próbálják a nagy tömb salakot eltávolítani a kazán tűzteréböl. A szavak menetéből kihangzik, hogy ez a munka nem megy. A salak nagyon Össze van sülve, s más megoldás nincs, be kell menni a forró kazánba és olt szétverni a lezuhant salakot. Hancseruk elv. társ már veszi is magára nz asz. beszt ruhát és bújik a kazán ajtaján be a tűztérbe. Követi őt Illés András ipari tanuló, kezében vasrúddal, nagykalapáccsal és szaporán megindul odabenn n munka. — Ide tartsd a vágót — mondja Hancseruk elvtárs, — majd én ülöm. És a nagy kalapács egymás titán méri ütéseit a lezuhant salakra, Azopban a munkamenet a nagy hő. ség miatt csak kevés ideig tudott érvényesülni, mert az aszbesztruha kezdett áttüzesedni. Alig voltak bent tíz percig, mikor Hancseruk elvtárs azt mondotta, — gyerünk ki oi szabad levegőre, mert megégünk. — Kint már elkészülve várta őket másik két elvtárs, Szűcs és Lork elvtársak, akik készséggel folytatták a munkát. Hancseruk elvtárs figyelmezieti őket: — Vigyázzatok elvtársak, mert a hőség nagy. Sokáig ne maradjatok bent. Selmeczi Mihály művezető az aj. tón keresztül irányította a munkát. — Prábáljátok meg a lezuhant salaknak a másik végét szétverni, hátha arról könnyebb megkezdeni és valóban a salaktömb gyengébbnek bizonyult s a *öbb mázsás saldk nagyobb darabokban kezdett széthullni. i — Kapcsoljátok be a ventillátorokat — hangzik most Kutasi üzemvezető főmérnök elvtárs szájából — adjunk egy kis huzatot az elvtár. saknak, nem lesz olyan melegük. A munkamenet állandóan cserélődött, 10—15 percnél tovább egyetlen egy dolgozónk sem tudott bent maradni. A kívülállók nagy érdelelödéssel figyelik a munka menetet. szemük állandóan az órán van, nézik a mutató haladást: félóra, egy óra két óra és a kazán megszabadult a nagy tehertől, a salakbukta. tón keresztül bekerült a csillébe, majd onnan a salaktérbe, A gyors, önfeláldozó miin/ca elősegítette azt. hogy a tüz nem aludt lei a kazánban, a vándorrostély újra teljesítheti hivatását, viszi be a szenet a tűztérbe, fejlődik a gőz és újra zavartalanul biztosítva van az áramfejlesztés. A múltban ilyen üzemzavar nem két árát, hanem egész hetet vett igénybe. Ma azonban amikor mimden dolgozó öntudatában él az, hogy az üzem, a gyár nem a tőkésé, hanem a dolgozó nép tulajdonát képezi és a megtermelt termék a dolgozók jobb életének a biz'-o. sífását segíti elő, hősiesen küzdik le a legnagyobb nehézségeket. Ma a szocialista társadalomban, ahol a munka becsület és dicsőség dolga, olyan emberek nevelődnek, mint Szűcs György, Hancseruk Mihály, Zacsik Ferenc és Illés András ipari tanuló, akik tel. jesítik feladatukat a munka minden oldalúit a közös célért, a béke megvédéséért és a szoeializ, mvs felépítéséért. MISÁN GYÖRGY