Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-06 / 183. szám

(CSÜTÖRTÖK, 1953. AUGUSZTUS 6. 5 Nagyobb gondossággal, egyéni elbírálással, személyes beszélgetés alapján osszák be a hallgafókat a pártoktatásba az Újszegedi Kender- és Lenszövőgyár pártalapszervezeteiben Am uf pártobtaiáal év sikerének egyik feltétele a hallgatók helyes kiválogatása a tanfolyamokra. Pártszervezeteink most beszélgetnek el a leendő szemináriumi hallgatókkal és a pártoktatás különböző tanfolyamain résztvevő elvtársakkal- Ennek megfelelően végzik ezt a munkát Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál is, a pártszervezetek által létrehozott kiválogató bizottságok. Az Ujseegedi Kender-Lenszövő VálltiÜHtnálezt a munkát eléggé későn kezdték meg és még ma. sem folyik tervszerű egyenletességgel és kielégítő módom. Az, hogy egyes alapszervezeteknél o kiválogató bizottságok az elbeszélgetés folyamán helyesein magyarazzák meg a tanulás kérdését és érvelve meg. győzik a húzódozó párttagokat is, csak egy kisebb eredménye a kiválogatásnak. Természetesen helyes az, hogy elmondják; a tanulással jobban látja munkája célját a. hallgató és helyesen tudja megítélni a politikai, s a gazdasági őseimé, nyeket. Helyesen magyarázzák a»t. hogy a képzettebb párttagok színvonalasabb pártmunkát tudnak végezni, stb. de ez még nem minden. Mindenesetre a kiválogatás mun. kajának pozitív oldalát adják az olyan és hasonló nyilatkozatok, mint Dőczi Sándoré, a III. ©s alapeaervezetnél, aki a beszélgetés után azt válaszolta: „Örömmel vtszem tudomásul hogy a politikai iskola második évfolyamára javasolnak. Az oktatás megkezdése után, — mondotta — ígérem, hogy becsülettel végig járom az évet és a tan. folyam anyagát eredményesen el•ajátítam." A kiválogatás munkájában, a legjobb eredményt a szövő pártszervezetnél érték el ebben nz üzemrészben már a hallgatók túlnyomó többségével beszélgettek, _ s megadták beosztásukat. Itt már sok hallgatóval elbeszélgettek a Párttörténet I. évfolyamára javasolt elvtársak közül is. De ennek ellenére ennél e pártszervezetnél is, de az üzem többi alapszer. vezet énéi is fogyatékos ságok _ vannak. Nincs tervszerűség a kiválogatás munkájában. Am általános tapasztalat az, hogy az elbeszélgetés nem beiite. mezés szerint történik. A hallgatók, kail nem közlik előre, hogy mikor fognak velük beszélni az oktatás, ban való részvételéről, sőt ez? tudja még a pártcsoport vezetője eem, hogy előzőleg ő már foglalkozhatna a csoportjába tartozó párttagokkal. Az elbeszélgető bizottságok legtöbb esetben ötletszerűen beszélnek a hallgatókkal, s rövid, egy-két perc alatt „megbeszélik" a beosztását. Ez a helytelen gyakorlat mutatkozik meg a szövő alapsaervezetnél is, ahol ilymódon osztották be a Párttörténet I. évfolyam hallgatóit, ,s szinte lemezszerűen ismétlődtek mer a beszélgetés jelenetei, s 19 perc alatt 6—7 fővej. A IV-es alapszervezetnél még nagyobb hiányosságok vannak o kiválogatásnál. Itt is lassan és hasonlóan végzik ezt a munkát. Itt csa'k a behívás alkalmával tudja meg a. dolgozó, hogy javasolni akarják szemináriumra, A pártszervezet vezetősége, moly egyébként más irányban jól végzi mun. Icáját, még a mai napig sem tudja, hogy kiket javasoljon a Párttörténeti tanfolyamokra, s meg sem kezdte a tanfolyam hallgatóinak kiválogatását erre a szakra. Az alsófokú tanfolyamok hallgatóinak kiválogatása lassan megy. Napon, ta mindössze két-három fővel be. szélgetnek. A tervezet szerint mintegy 90 főt akarnak bevonni párt. oktatásba, s ennek még alig felével beszélgettek el. Általánosságban h'hn, hogy az üzemi pártbizottsághoz tartozó hét alapszervezet mindegyikénél az elfcesEé'getés során nem mondják meg a hallgatóknak, hogy a tanfolyam anyaga, például a PárUörténet I. évfolyamánál miről szói, mivetl fognak megismerkedni. Nem, vagy csak igen ritkán beszélget" I nak például arról, hogy az illető párttag, amennyiben van pádmegbízatása, hogyan végzi azt, mennyire eredményesen. Nem bíz. zák meg pártmumkával azokat a párttagokat az elbeszélgetés során, akiknek még nincs ilyenirányú beosztásuk. Nem használják fel ezt nz alkalmat arra, hogy megbeszéljék a hallgatókkal egyéni problémáikat. a munkájukban mutatkozó nehézségeket. Elmulasztják azt, hogy behatóbb beszélgetéssel elősegítsék a párttagok nevelését cs fejlődését is. Ezak a főbb hiányosságok, melyek fennállnak az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál a hallgatók kiválogatása térin. Feladat itt és minden pártszervezetnél, ahol ilyen hiányosságok vanmak. elsősorban a kiválogatás munkájának tervszerűbbé tétele ós meggyorsítása, (de nem elkapkoáása). Behatóbban és részletesebben beszéljék meg © párttagokkal problémáikat, a* őket érintő kérdéseket. A kiválogatás munkájánál vegyék igénybe a pártcsopork bizalmiak és a népnevelők segítségét az új párt oktatási év előkészítésének e szakaszáén. Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat üzemi pártbizottsága az oktntásfelelős jelentésének értékelése mellett, ellenőrizze jobban a pártalapszervezetek ilyenirányú munkáját, a hibákra, hívják fel a kiválogató bizottságok tagjainak figyelmét és segítsék munkájukat. Meg kell változtatni a kiválogatás gépies ós ötletszerű menetét. Olyan munkát kell végezni, hogy ezzel sokban elősegi'sék a pártszervezetek a® ok tatári év akadálymentes beindítását, s eredményes lefolyását EMBERRABLÓK Magyarul beszélő csehszlovák film a Szabadság-mozi műsorán M m m 1950. tavaszán amerikai ügynökük megszervezték egy csehszlovák repülőgép utasainak elrablását Nyugat-Németország terűidére, Jan Kádár és Elmar Klos ezt a hiteles eseményt vették az Emberrablók című film alapjául. Képünk; a film egyik izgalmas jelenete. A szegedi háromhetes propagandistaképző pártiskola hallgatóinak köszönete A háromhetes propagandistáképző pártiskola hallgatóinak nevében köszönetemet fejezem ki pártunknak, hogy alaposan felkészített bennünket arra. hogy az új oktatási évben, a tömegek nevelésében sikerrel megálljuk helyünket Mi ide, a szegedi pártiskolán tartott tanfolyamra, a megye minden részéből jöttünk össze. A tanfolyamon való részvételt megtisztelő kötelességnek tekintettük és arra tö. rekedtünk, hogy legjobban elsajátítsuk az itt tanultaikat, hogy aztán át is tudjuk adni a hozzánk beosztott hallgatóknak. Az itt tanultak alapján világosan párhuzamot tudunk vonni a kapitalizmus gazdasági alaptörvénye és a szocializmus gazdasági alaptörvénye között, amit olyan világosan megfogalmazott Sztálin elvtárs „A szocializmus köz. gazdasági problémái a Szovjetunióban" című korszakalkotó munkájában. Nekünk, propagandistáknak kötelességünk. hogy a dolgozókkal meg. ismertessük, hogy mit is jelent a két gazdasági alaptörvény közötti különbség, hogy elméletileg is, gya. korlattlag is tisztán lássák, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülése népi demokráciánkban. milyen feladatoka4 rónak minden egyes dolgozóra. Céljaink megvalósításához komoly segítséget ad pártunk politikája, kormányunk programmja. A programm megvalósításához munkahelyeinken alaposan és érthetően kell megmagyaráznunk dolgozótársainknak, hogy miként tudnak sajá4 jólétek, a szocializmus építése érdekében hozzájárulni a kormány programmjának megvalósításához. Hogy ezt sikerrel tudatosíthassuk, ehhez adott nagy segítsége4 a háromhetes propagandistaképző tanfolyam. Nacsa Ferenc, propagandistaképző pártiskola hallgatója A nyugalnémetorszúgi repülőtéren amerikai katonák figyelik a csehszlovák repülőgép megérkezését. 1 Ma este az újszegedi szabadtéri színpadon budapesti művészek, szerepelnek Az Országos Filharmónia rendé, zésébeu ma este 8 órakor az újszegcdi szabadtéri színpadon vendégszerepel: Kazal László, Zárav Márta, Putnoki Gábor. Tabányi Mihály és zenekara. „Hegedűszó, muzsikaszó, cimba. lom" címmel augusztus 8_án, szom. haton ©ste fél 8 órakor az Orszá. gos Filharmónia vidám zenecs'et rendez. A szabadtéri színpadon sze. repelnek Svéd Sándor, Mészáros Ag: Kossuth-díjas művészek. Tiszturak Szatymazon 1919. augusztus 5. A falhoztámasztott lécekből öszszerótt állványon hatalmas vászon feszült. Az állvány jó két hónappal előbb még az istálló falához volt támasztva az udvaron. Akkor még éjjelente a tyúkok ültek rajta. A hajnal ébredését a tanyák népével a kakas róla tudatta. Most festőállvány lett belőle. A rajta kifeszített vásznon a szinek egymás mellé, egymásra rakásából a hajnal jötte, az emberiség ébredése bontakozik ki, amint a sötét éj szörnyeit harcban bátran megsemmisíti. A festő: nő. Kicsi és törékeny. Arca fáradt, hervadt. A ruhája egyszerű, elnyűtt, régen volt az, amikor új volt, amikor a varrómühelyből kikerült. így a festő: mint nő, jelentéktelen. A haja is rendetlen, színe fakószőke, fénytelen. A szeme szürke, a fáradt arcban a finom homlok alatt mélyen bentülő, de kutatóan messze, nagyon messze néző. Kukovecz Nana a festő, Szeged nemes város ösztöndíjával 1913-ban továbbtanulni Párizsba került. Édesanyja Szegeden maradt. Nana rokont nem ismert a végtelen földtekén. Anyja Itthon alkalmi munkával tengette életét; a lány tanult, hogy egyszer szebbé tehesse édesanyja szürke életét és a színek valóságával mutathassa meg a világnak, mi a szép, nemes cs mi a csúf, förtelmes. Háború lett. Nana is internálótáhorba került. Itt töltötte el a háború idejét. Amikor vége lett a háborúnak, az internáltak szabadok lehettek. Nana is szabad lett s ncgynehezen haza is érkezett május végén. Egyszerű foltozott ruhában, könnyű táska volt a podgyásza, amikor kiszállt a vonatból Szatymaz állomáson. A vonat nem megy tovább. Szegedet megszállva tartják a franciák. Lezárva minden út és határ. Hiába gyalogolt kis táskájával a kettős határnál lévő francia vonalig. Mutatja útlevelét — a vonalon nem engedték át: hátha beviszi a kommunista mételyt. Csüggedten tér vissza. Hogyan és mint éljen? Pénze nincs, földmunkához nem ért, ugyan miből éljen. Tanácstalanságában egy parasztasszony segít rajta. Menjen a direktóriumhoz Központra, az mindent eligazít. Központon a direktórium lakást utal ki részére. Nana legjobban Szatymazon szeretne lakni, mert egy jó órás séta után a Fehértó felső vonalától már jól láthatja Szegedet, ahol anyja lakik. Szatymazon kap lakást. Pénze nincs, Lap ötszáz koronát, majd ledolgozza, a direktórium ad munkát számára. Fessen olyan képet, amely a munkát, a munkást mutatja meg a mindennapi küzdelemben. Nana azonban "független művész* akar lenni és maradni. Mindent úgy fest, ahogyan látja. Ebből ő nem enged. Különben meg a festéssel baj van, mert sem festékje, sem ecsetje nincsen, de vászon sincs Témáit, amelyeket meg szeretne festeni, vázlatfüzetéből mutatja. Internálótáborbcli arcok, alakok, a győzelmi mámoros francia utca, úti benyomások a tájról, a vasúti kocsi utasairól, a várótermek folyton változó utasnépéről. Munkácsi István, a kereskedelem szervezője, az vásárol élelmet a fővárosi munkásság számára, a Vörös Hadseregnek. Helyette ipari árut hoz, melyre a tanya népének van szüksége, ö hozza meg Nana részére a festéshez szükségeseket. A tanyán kevés a kenyér, a liszt. A kevés kenyérre Nana is felesleges. Szél Mihály bácsi —tanyai költő — vállalja, hogy leviszi kocsiján vissza Szatymazra és útban kerül egy kis kenyérke is. Kapott Széléktől más alkalommal is. Amikor megérkeztek Nana részére az ecsetek, a festék és a paletta, a kapott ötszáz koronát — Gárdonyi »Bor* színművéhez diszletfestéssel ledolgozta. Sőt még kapott is pénzt érte. Akkor került be szobájába a tyúkülő festőállvány. De most nem korpászsák feszül rajta — mert a díszletfestést arra másolta —, hanem valódi festéshez való vászon. A kép rajza a világ térképe. Az országhatárok elmosódva látszanak. Az egész fölé pókháló feszül, melynek központja Róma. A nagy fekete keresztes pók is ott van. Talán ezer lába is van, melyek elérnek minden ország fölé és a háló fonalával hurcolják körül az országok népét jellegzetesen rajzolt alakokat. A nagy orosz térség felett szétszakadt a háló. A hálóhurkot fejti le a sok alak magáról. Letépve, sárba taposva, részben vonaglik a polypkar a lábak alatt a térségen. Az orosz térség felett üde, levegős, fényes a kép: a hajnal áttöri az éj sötétségét. Áthat • derengés a szomszéd tájakra, népekre, tétován nyúl a kéz, hogy a hálóhurkot, a csápot magáról letépje. Magyar föld felett is szakadt már a háló, a polyp csápja le van szakadva a három alak testéről, tarkójáról. így van már a kép a festővásznon. A tárt ablakon hull rá a fény. Nana nézi művét, majd messzemessze néz. Ismét a vászonra tér tekintete s az ecsetet a festékhez kenve, a magyar részleten valamit javítani kezdene: legyen az kifejezőbb, érthetőbb, hogy a hajnal a dolgozóknak hoz űj életre ébresztőt. Munkájában a kapásné ijedt hangja zavarja meg: — Az állomásnál a fehérek akasztják a vörösöket. Nana munkájában elmerülve talán nem értette, mit mondott a kapásné s éppen olyan hálásan felelt, mint amikor az gyümölcsöt rakott számára az ablakdeszkára: Köszönöm. £s festett tovább. Az állomás melletti akasztások után a tiszturak ittak. Zsák igazgató úr velük ivott. Szóba jött, hogy a városi ösztöndíjjal Párizsba küldött Kukovecz Nana Szatymazon van. A tiszturak közül hárman gáláns látogatásra szánják magukat. Ha művésznő, bizonyára szép és ily "hősöknek* nem tagad meg egy pár mosolyt, vagy mást sem. Thurzó hadnagy a legvitézebb. Társa Bibó cs Bicskei Andor. Bicskei Dorozsmán Salm-Salm gróffal együttműködve Újhelyi tanítót az alá és fölé tett éles hasábfa-rács között halálra táncolták. — Bon jour — köszöntöt' be Nanához Thurzó, nagyot dobbant, va, mert sarkat összeülni sohasem fudta. — Tiszteletünk tesszük... Mikor feléje fordul', Nana Jelentéktelen, keskeny, fáradt kis "rca tovább nem Is folytatta. Belépett a másik kettő is. Néznek. Nem Hyeil. nek képzelték Nanát. Kényszeredetten kérdezik: Művésznő, mit csinál? Szeretném pontosan kifejezni, ml. lyen a vliág, — nyugodt hangon válaszol* Nana. A tisztek a vászon cié álltak. A festményhez nem kellet; magyarázat. — Te ringyó, i* vörös cafat! Frre kaptál ösztöndijat? — száttt a dühöd' felhorkanó hang Nana felé. Bicskei arcul csap, ta, « mcg'ngott nő hajának tincsét Thurzó elkapta. Nana az ablakból hátrált, az ablakdeszkára ült egy pillanatig, és tabuit felhúzva lordul' kl az ablakon az udvarra. Futott Nana a szőlőkön, kerteken. A három tiszt utána rohant, de nem érték utó!. A távo'ság foyton nő't közöttük. Lövöldöztek utána, "iig egy lövéstől Nana el'crütt. A sebbri fetrengő nőt összerugdatták kegyet'cnül s utána egy a'mafára fel. akasztották. A tiszturak prdlg, hogv „nemzett felszabadító'' mun. kájukut végezték, ástak n 'etem átall egy sekély gödrit', ahova bűn. fénylik áh'hzaiát elrej'et'ék. Szeged felé szabaddá lett az li'. A franciák nem (ártottak a Ket'fis. határnál záró vonatat. A forgatom szabaddá váltával a hír is fzahadabban haladt. így megtudta Kukovcezné is, hogy lánya Franciaországból visszaérkezett és Szatymazon lakott. Kigyalogolt és kereste lányát. Megmutatták, hol lakott, de hogy hova let', nem tudták. Napok muitán latolták meg. Bevitték Szegeri. re, eltemették. A lányát gyásza'ó enya a sírhalmot fehér 'e!jeg szekfűvcl illtette fele. E'nyilott a fehér ®zekfű, magol is k'itött, a mag 'okja k'nyitf és magot a szél a sírhalomra széthintette. Uj tavasz jött. Kikelt n sírhal. mon a rászóródoit mag ,s a sok bimbó kipattant, szinte egyszerre mind Nana sírját a fr'iér szekfü magjából kelt égőpiros szekfíípalást borította be. Erről a csodáról valószínűleg valamelyik szegedi kommunista mun* kás nő gondoskodott, Varga János