Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-29 / 202. szám

SZOMBAT, 1953 AUGUSZTUS 29. 3 Haladéktalanul biztosítsák a felsőbb szervek a Reszelővágó KSZ dolgozóinak munkavédelmét (Tudósítónktól) Augusztus 17-én Horval József, a Szegedi Mérlegjavító, Reszelővágó és Kazónkovács KSZ reszelővágó részlegének köszörűse gyanútlanul végezte munkáját, amikor közvetlen a feje mellett több tégla lezuhant a mennyezetről, Nem ez volt az első eset ebben a műhelyben, hisz hosszú hónapok óta naponta veszélyben forgott az ott dolgozók testi épsége. Hogyan lehetséges, hogy ebben a műhelynek nevezett romépületben még ma ls munka folyik? A KSZ vezetősége még ez év elején építési engedélyt kért egy új műhely létesítésére, látván, hogy ebben a romépületben nem tudnak komoly, eredményes termelőmunkát végezni. A Reszelővágó Kisipari Szövetkezet javítja Csongrád megye öpzszes üzemeinek reszelőát. A reszelő minden üzemnek és javítóműhelynek igen fontos munkaeszköze. A KSZ irattárában elfekvő reklamáló levelek sokasága tanúskodik arról, hogy hosszú hónapok telnek cl, míg a felgyülemlett munkát el tudják végzni. Az üzemek naponta sürgetik a szövetkezetnek újravágásra átadott reszelőket. Az építési engedélyt nem kapták meg, ellenben alapos vizsgálat után kijelöltek számukra egv megfelelő épületet a Pulcz-utcábaa, A helyszíni szemlén Jelen volt a Városi Tanács terv-, ipari-, építési- és közlekedési osztályának, valamint a tűzrendészeti hatóság képviselője, ott volt a KSZ legfelsőbb szervének, az Országos Kisipari Szövetkezetnek instruktora és az érdekelt KSZ megbízottja. Március 15-án kelt jegyzőkönyvbe az ipari osztály képviselője azt írta be, hogy a kérelmező KSZ műhelye beomlófélben van és pnnan sürgősen kitelepítendő, A tűzrendészeti hatóság képviselője megállapítja, hogy az a műhely tűzveszélyes és ennek további üzemeltetéséhez nem járul hozzá. Az egészségügyi osztály képviselője úgy is, mint állami közegészségügyi felügyelő, üzemegészségügyi szempontból, a leghatározottabban kifogásolja a KSZ jelenlegi helyiségét. Ezek voltak azok az indokok, amelyek alátámasztásával a reszelővágó részleg gyorsan megkapta a Pulcz-utcai helyiséget. A KSZ vezetői most már igazán rózsásnak látták a helyzetet. Megbeszélték, hogy az új műhelyben, a régi gépek mellé újakat állítanak be, sőt új dolgozókat vesznek fel, akiknek már lesz külön öltöző és mosdó, nem is beszélve a kitűnő fűtési és világítási lehetőségekről is, ami a régi helyiségben igen kezdetleges. A szemük előtt már ott lebegtek az eddigi reklamáló levelek helyett a dicsérő levelek sokasága, amelyek majd azt bizonyítják, hogy a reszelőket határidő előtt szállítják majd le és ezért köszönő leveleket kapnak az ipari vállalatoktól. Április 1-én a KSZ-é lett a Pulcz-utcai helyiség, el is vittek oda több átdolgozásra váró reszelőt, gondolván arra, hogy ezzel is elősegítik a műhely mielőbbi átköltözését. A havi lakbért ls kifizették, aztán a következő hónapban is és így ment ez 5 hónapon keresztül, ami nem kis összeg volt. A helyiség megvan, a lakbért is fizetik, de mégis kénytelenek a most munkára átadott reszelőket csak jövő év márciusára vállalni. Miért nem tud beköltözni az új helyiségbe a KSZ? Egyszerűen azért, mert az Országos Kisipari Szövetkezet budapesti központjának pénzügyi osztálya több mint négy hónapja nem hajlandó jóváhagyni azt a 80 ezer forintos alakítási és átszervezési hitelt, melyet a költségvetés alapján a Csongrádmegyei KISZÖV jóváhagyásával a KSZ-nek meg kellett volna kapni. A megyei KISZÖV vezetősége többször sürgette levélben és szóbelileg is a jóváhagyást, de ezek a felszólítások az OKISZ-nál enyhén szólva, nem találtak meghallgatásra. Az OKISZ pénzügyi osztálya a sürgetésre azt a választ adta, hogy nem kapta meg a megyei KISZÖV hozzájárulását. A megyei KISZÖV viszont azt állítja és bizonyítja is, hogy a szóbanforgó levelet elküldte. A KSZ felsőbb szervei felelősele az elkövetett mulasztásért A Kossuth Lajos-sugárút 34. szám alatti reszelővágó részleg dolgozói egy egészségtelen, tűzveszélyes műhelyben dolgoznak. A kezdetleges körülmények között dolgpzó műhely nem tudja ellátni a megnövekedett igényeket! Hívja fel nagyon élesen ez a körülmény most ezúton a felelősök figyelmét és haladéktalanul intézkedjenek. A párt és a kormányprogramm megjelenése óta az üzemek egymásután javítják ki azokat a munkavédelmi berendezéseket, amelyek eddig hiányosak voltak. Épülnek és bővülnek Szeged üzemeiben is a fürdők, hogy ezzel is a dolgozók egészségvédelmét szolgálják. Tatarozzák a lakóházakat, új, modern munkásházak építését kezdik meg. Minden gazdasági intézkedés a dolgozók munkavédelmét, életszínvonaluk emelkedését tükrözi. Az OKISZ-ban azonban nem veszik eléggé figyelembe, hogy a reszelővágó részleg dolgozói romépületben nem tudják biztosítani az üzemek ellátását és veszélyes körülmények között dolgoznak. A szegedi Állami Nemzeti Színház művészeinek és az fizemek képviselőinek találkozójáról Csütörtökön este ismerkedési estet rendezett a szegedi Állami Nem. zett Színház. Meghívták erre az estre a szegedi üzemek kultúrf sietőseit. A nemzeti színház művészei rövid értékes műsorszámot* kai szórakoztatták az egybegyűlteket, majd megbeszélték a művé. szek és a kultúrfelelősök elolt álló feladatokat. Az ismerkedési esten felszólalt Gaál Sándor, a Szegedi Erőmű Vállalat kultúrfelelőse. Az alábbiakban részleteket közlünk felszólalásából: Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy az ismerkedési est és az annak keretében nekünk ajándékozott magasszínvonalú, szívünket-Ielkünket gyönyörködtető műsorszámok hatása alatt, néhány szót szóljak. Ünnepi volt ez a hangulat már attól a pillanattól kezdve, amikor az üdvözlő beszédbe foglalt színházi programm Ismertetéséből nyomatékosan az az elhatározás emelkedett ki, hogy a szegedi Állami Nemzeti Színház közelebb akar kerülni a dolgozókhoz. Mi, akik dolgozótársaink képviseletében ma este ide eljöttünk, úgy érezzük: a színháznak ez a feladata a legfontosabbak közé tartozik, hiszen — mint ahogyan minden — a színház is a népé, a népet szolFelkutatják a szeged környéki munkáshagyományokat A néprajzkutatók eddig csak Szeged és környéke parasztságának hagyományait gyűjtöttél; össze s teljesen feledésbe veszett a munkásság élete, szokásai, kultúrája. Nagy Dezső, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzkutatója több mint egy éve gyűjti a szegedkörnyéki munkáshagyományokat s igen értékes adatokat szedett öszsze. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a mult század 70—80-as éveitől kezdve, vagyis a céhes ipartól a szervezett munkásosztály kialakulásáig a munkásságnak mindenkor megvoltak a maga szokásai, dalai, kultúrája. Ezeken keresztül derül fény az akkori munkások örömére, bánatára, problémáira, egész életére. — Még az 1890-es évből maradtak fenn Pestalics István szegedi csizmadia versei, elbeszélései. Az 1919-es fórra dalom idején ki is nyomatta i munkássághoz szóló verseit. Írásait nemcsak az ipari munkásokhoz, hanem a vásárok és piacok alkalmával a parasztokhoz is eljuttatta. Egyik versében az akkori nyomort így mintázza: w-és hiába küzd a nép és kér [kenyeret, de hiába kér, csak azt látom, nincs irgalom, nincs szeretet, így fest a mostani karácsony*. Paul Robeson béke-dalokat énekelt az Egyesült Államok és Kanada határán Berlin (Uj-Kína). Faiul Robeson, a b©!;e és szabadság dalait énekelte 'öbb, mint húszezer kanadai cs amerikai hallgató előtt augusztus 16_án a kanadai határnál lévő Biaine-ben megtartóit szabadtéri hangversenyen — írja a „Canadian Tribüné" augusztus 24.i számábanA hang-versenyt o Bánya-Henger, mű és Kohóipari Dolgotok Nemzet, közi Szakmai Szövetségének védnöksége alait rendezték. Paul Robeson a hangverseny végén mondott záróbeszédében kijelentette: „Nincs olyan hatalom, amely rábirliat arra, hogy akár egy lépésre is meghátráljak a bé_ kéért vívott harcban". Nemcsak versekkel, elbeszélésekkel, hanem színdarabokkal is küzdöttek az akkori rendszer ellen a szegedi munkások. 1907 október 10-én a mostani Szent István-téren tüntető felvonulást rendeztek a szegedi munkások, amit a rendőrség véres kegyetlenséggel vert szét. Ezt a tüntetést a "sztrájkban* című színdarabban örökítették meg. A színdarabot Stern Soma álnév alatt írta a munkásság egyik vezetője; A színdarabot a szegedi munkásotthonban több ízben előadták. Szájhagyományok alapján derült fény a szegedi munkások régi viseletére szokásaira. Ma is élő idős emberek elbeszélései szerint a munkások 26—28 éves koruk előtt nem nősültek, mert kevés keresetükből nem tudták volna eltartani családjukat. Felkutatják azt is, milyenek voltak, hogyan zajlottak le a régi munkásünnepek, a május 1-ek, milyen dalok, hősi történetek övezték a kizsákmányolókkal szembeszálló egyszerű munkásembereket. Ezekből az összegyűjtött hagyományokból a mai öntudatos szegedi munkásosztály megismeri majd elődeit, azok szokásait, küzdelmes életét és a jövőben bizakodó harcát. Ennek a szép estnek ünnepi hangulatában hadd beszéljek azokról a dolgozótársainkról, akik most odahaza az egész napi munka fáradtságát pihenik, vagy éjszakai műszakban: a kazánházban, gépek mellett a kapcsolótáblánál, a szén és salak téren, a kendergyárban, Textilkombinátban, s a többi sok-sok békés munkahelyen dolgoznak. Nálunk, az Erőmű s a szomszédságunkban lévő Gázmű dolgozói körében elindított bérletezési akció nem sok sikert eredményezett eddig. A dolgozók jórésze valahogyan közömbösen fogadta a bérletszervezőket. Hétfőn a színház egyik szervezője felkereste üzemünket, s azt kérdezte mit szólnánk ahhoz, hogy a Nemzeti Színház tagjai brigádműsorral kijönnének dolgozótársaink közé, hogy bemutatkozzanak s megtegyék a lépést a közvetlen kapcsolat megteremtése felé. örömmel jelentettem ki, hogy a legnagyobb örömmel vennénk ezt. Szerdán délután már háromnegyed 4-kor kultúrtermünkben voltak a művészek. Üzemi színpadunkon a szépen összeválogatott műsorszámok egymást követték és én végignéztem a nézőtéren, s mosolygós arcokat láttam. Az egész napot kemény termelőmunkával töltő elvtársak tekintete egyre Inkább növekvő szeretettel telt meg. Ezt a közvetlen szeretetet olvastam ki a nézőtérről a színpadra, s a színpadról a nézőtér felé irányuló tekintetekből. Ez már anAZ ISKOLAÉV KÜSZÖBÉN Szeptember elsején a Szovjetunió minden iskolájában megkezdődik az oktatásA Szovjetunióban az 1953—54. tanévre való előkészület különösen jelentős. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa irányelveinek megfelelően az idén ősszel a Szovjetunió nagyobb városaiban és ipari központjaiban megkezdődik az átmenet az általános középfokú (tízosztályos) oktatásra. E városok összes hét osztályt végzett tanulói, azok kivételével, akik a középfokú szakiskolákba iratkoztak be, az idén a nyolcadik osztályban fog. nak tanulni. Csupán az OSZSZSZKban 120 városban kezdődik meg ezen az őszön az általános tízosztályos oktatás megvalósítása. A küszöbönálló tanévben a kisebb városokban és falvakban is megnövekszik a nyolc-tíz osztályos tanulók száma. Az OSZSZSZK területén szeptember elsején 1100 új középiskola nyílik meg. A löbbi szov jel köztársaságokban is többyzáz középiskola nyílik. A Szovjetunióban változatlanul nagy méretekben folyó iskola építés az előző évhez viszonyítva, 30 százalékkal megnövekedőit- .4* OSZSZSZK-ban az idén a. városokban 'és falvakban 827 új iskolaépületet rendeznek be. Ukrajnában csupán a középlska. Iák szómóra 315 épületet emelnek. Közülük kétszáz már szeptember elsején megkezdi műkő. dését. A falvakban ezzel egyidejűleg gyors ütemben folyik a tanulóotthonok berendezése. A falvakban nagy figyelmet fordítanak a tanítók házainak építésére is. Nézzük például a „Pravda" tudósítójának július 20-án Sztálinabádban keltezett táviratát: „A közelmúltban az okt iabrszki, garml, vorosilovabadi, sztálinibadi kerületben és Tádzsikisztán más kerületeiben a falusi iskolai tanítók számára épült eoklakásos házakat átadták használatra. A Icninabádi területen több. mint 20 tanítót költöztettek új lakásba. A regari, gisszari, koktasi kerületben rövidesen befe. jezik a tanítók házainak építését. Július 19-én a nurekszki kerületben két ilyen házal adtak át rendeltetésének, Július 20án új lakásokba költöztek a varzobi kerület falusi tanítói". Ez a jelentés vagy szerűen jellemzi azt o gondoskodást, amellyel a Szovjetunióban a 1akisj tanéi ói k/irülvoifél-. Sok hasonló példát lehetne felsorolni. így faluhelyeken a tanítók lakását a a fűtőanyag le. szállítását a tanévre való ugyanolyan fontos előkészületnek tekintik, mint magéinak az iskolaépületnek ellátását fűtőanyaggal. A szovjet tanulókat frissem festeti, tiszta; tan. termek várják szeptember elsején. A nyári időszak folyamán elvégezték az iskolaépületek javítását, Az iskolák új laboratóriumi berendezést és szemléltető eszközöket kaptak. Többek között megjavult a fizikai, vegytani és biológiai előadótermek felszerelése. Az idén az iskolák 112-féle kémszert kapnak a vegytani kísérletekhez, tehát ké'szer annyit, mint tavaly .. • Az ipar körülbelül százezer különleges készüléket gyártott a gyakorlati biológiai foglalkozásokra. Az iskoláikba további keskenyfilm-moziberendezések érkeznek. Az idén ismét több tankönyvet adnak ki. A tanulók már auguszlw. ban megkapták kö-a/veket. A Szovjetunió népeivek nyelvén kiadott köny. vek példányszáma a: idén eléri a 190 millió'. Tavaly 176 millió tankönyvet adlak ki. Szeptember elsején bSMOO rá iialaj xtedo.QÓ. ifjúgus kezdi meg az ság oktatását• A szovjet tanítók a nyári szünidőt pihenésre használták fel. Sok tanttó volt üdülőben és szanatóriumban, sokan tettek érdekes utazásokat az országban. Meszk. réiban, Leningrádban. Rigában, Sztálingrádbán. valamint más városokban, külön kirándulási alapúk van a közoktatásügyi dolgozóknak. Az nyzások. kirándulások nemcsak azt teszik tehetővé, hogy a tanítók megláthassák a különböző nevezetességeket, hogy megforduljanak a múzeumokban, hanem azt is, hogy kiegészíthessék pedagógiai tapasztalataikat. Áz idén nyáron csupán Moszkvában több, mint tízezer tanító tett kirándulást. Nyáron a tanítók továbbképző egyhónapos tanfolyamai is működlek, A közoktatásügyi szer. vek a tanítókkal közösen nagy munkát fejlettek ki ez elmúlt tanév tapasztalatainak tanulmányozására és általánosítására. Egyes köztársaságokban tanítói kongretz. s tusokat tartoltak, amelyeken a Szovjetunió Kommunista Pórija XIX. kongresszusa határozatainak fényében megtárgyalták a közoktatáriigy elé kitűzött felallatokat. nak a kapcsolatnak a létrejöttét igazolta, amely a színészek és dolgozók elvtársi kézfogásának első megnyilvánulása volt. Előadás után a színészek elsiettek, — hiszen kevés idejükből ajándékozott vendégszereplésük után várt rájuk mindennapi feladatuk — az Erőmű és Gázmű dolgozói azonban kivétel nélkül helyükön maradtak, hógy elbeszélgessünk a színház terveiről, elmondjuk s megállapítsuk azt, hogy pártunk és kormányzatunk gondoskodása folytán mily előnyös helyzetben vannak Szeged dolgozói. Ugyanazokat ae operákat, operetteket. prózai darabokat láthatják kedvezményes áron, mint a budapesti dolgozók. Azok az elvtársok, akik még délelőtt közömbösen mentek tovább a színházi beszélgetés elől, most nemcsak érdeklődéssel hallgatták, de hozzászólásokkal egészítették kl beszédünket. Már is gondolatokat, kívánságokat vetettek fel. Csütörtökön üzemünkben a hangszóróból egész délelőtt opera és operett számokat hallottak a kazánház, a gépház, a műhelyek, a széntér és egyéb üzemrész dolgozói, közben bemondónk a színházi bérietek jegyzésére hívta fel a dolgozókat. S délben — mielőtt eddigi előjegyzéseinket a színháznak beadtuk — megállapítottuk, hogy bérletezőink száma a tavalyinak háromszorosára emelkedett. Az az érzés, amit színészeink látogatása kiváltott dolgozótársaink lelkében, csodálatos hatással nyilatkozott meg s igazolja azt a szándékot, amit a színház maga elé kitűzött: megkeresni a közeledést a dolgozók felé. Ez a közeledés nálunk megtörtént s mi csak hálásak leszünk, ha ezt minél szorosabbra igyekeznek fűzni színészeink. A művészet a népből fakad: a nép öröméből — bánatából, problémáiból, — a nép életéből. — s minél hűbben alkotja meg művét az író, a szerző, minél őszintébben tolmácsolja, éli át a színész, annál tökéletesebb a művészet. Lenin elvtárs szavai figvelemeztetik színészeinket, a kultúra harcosait feladatukra: ,.A művészet a népé, legmélyebb gyökereit a széles dolgozó tömegek sűrűjébe kell leboosájtania, ezek előtt a tömegek előtt kell érthetőnek és kedvesnek lennie. Ezeknek a tömegeknek érzéseit, gondolkozását és akaratát kell összefoglal* nia, őket kell felemelnie". A szegedi Állami Nemzeti Színház elindult ezen az úton. Jó iránvban halad, mi Igyekszünk segíteni ebben a munkában. Belföldi hírek Ebben az évben óvódai felvételre augusztus 31-től szeptember 9-ig lehet jelentkezni. A felvételhez a következő iratok szükségesek: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a kötelező védőoltások megtörténtéről szóló bizonyítvány és munkavállalói igazolás a szülők elfoglaltságáról. A jelentkezést kövefő három napon, szeptember 10., 11., 12-én a felvett gyermekek névsorát kifüggesztik az óvóda ajtajára, hogy a szülők ebből értesüljenek gyermekük felVételéről. Elsősorban azokat a gyermekeket veszik fel, akiknek mindkét szülője dolgozik. • A Társadalom és Természettudományi Ismereteket Terjesztő Társulat szakosztályai már eddig jelentős munkát végeztek a politikai, filozófiai, történeti, irodalmi, művészeti, fizika-kémiai, geológia-földrajzi, csillagászati, biológiai, műszaki, egészségügyi, agronómiai ismeretek népszerűsítésében. Alig negyedév alatt a társulat előadói összesen 11,803 előadást tartottak, amelyeken 679.874 hallgató vett részt. A társulat szakosztályai készítik elő a következő év oktatási tervét is. A terv előkészítéséhez kikérik a dolgozók véleményét. Eddig az ország három megyéiében: Hajdú-Bihar. Baranya és Veszprém megyében alakultak meg a társulat szervezetei. Az ősz folyamán szeptember 20-tól kezdve valamennyi megyében megalakulnak a szervezetek, amelvek n tömegszervezetek közvetítésével kapcsolatot létesítenek az üzemek, gépállomások. termelőszövetkezetek. a falvak dolgozóival a legjobb értelmiségiek mellett őket is bevonják munkájukba. A megyei szervezetek után a jövő évben megkezdik a társulat járási szervezeteinek létrehozását ls.