Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-29 / 202. szám

SZOMBAT, 1953 AUGUSZTUS 29. 3 Haladéktalanul biztosítsák a felsőbb szervek a Reszelővágó KSZ dolgozóinak munkavédelmét (Tudósítónktól) Augusztus 17-én Horval József, a Szegedi Mérleg­javító, Reszelővágó és Kazónkovács KSZ reszelővágó részlegének kö­szörűse gyanútlanul végezte mun­káját, amikor közvetlen a feje mel­lett több tégla lezuhant a mennye­zetről, Nem ez volt az első eset ebben a műhelyben, hisz hosszú hónapok óta naponta veszélyben forgott az ott dolgozók testi ép­sége. Hogyan lehetséges, hogy ebben a műhelynek nevezett romépületben még ma ls munka folyik? A KSZ vezetősége még ez év elején építési engedélyt kért egy új műhely létesítésére, látván, hogy ebben a romépületben nem tudnak komoly, eredményes ter­melőmunkát végezni. A Reszelővágó Kisipari Szövet­kezet javítja Csongrád megye öpz­szes üzemeinek reszelőát. A reszelő minden üzemnek és javítóműhely­nek igen fontos munkaeszköze. A KSZ irattárában elfekvő reklamáló levelek sokasága tanúskodik arról, hogy hosszú hónapok telnek cl, míg a felgyülemlett munkát el tudják végzni. Az üzemek naponta sürgetik a szövetkezetnek újravá­gásra átadott reszelőket. Az építési engedélyt nem kapták meg, ellen­ben alapos vizsgálat után kijelöl­tek számukra egv megfelelő épüle­tet a Pulcz-utcábaa, A helyszíni szemlén Jelen volt a Városi Tanács terv-, ipari-, építési- és közlekedési osz­tályának, valamint a tűzrendészeti hatóság képviselője, ott volt a KSZ legfelsőbb szervének, az Or­szágos Kisipari Szövetkezetnek in­struktora és az érdekelt KSZ meg­bízottja. Március 15-án kelt jegyzőkönyv­be az ipari osztály képviselője azt írta be, hogy a kérelmező KSZ műhelye beomlófélben van és pn­nan sürgősen kitelepítendő, A tűzrendészeti hatóság képviselője megállapítja, hogy az a műhely tűzveszélyes és ennek további üze­meltetéséhez nem járul hozzá. Az egészségügyi osztály képviselője úgy is, mint állami közegészség­ügyi felügyelő, üzemegészségügyi szempontból, a leghatározottabban kifogásolja a KSZ jelenlegi helyisé­gét. Ezek voltak azok az indokok, amelyek alátámasztásával a resze­lővágó részleg gyorsan megkapta a Pulcz-utcai helyiséget. A KSZ ve­zetői most már igazán rózsásnak látták a helyzetet. Megbeszélték, hogy az új műhelyben, a régi gé­pek mellé újakat állítanak be, sőt új dolgozókat vesznek fel, akik­nek már lesz külön öltöző és mos­dó, nem is beszélve a kitűnő fű­tési és világítási lehetőségekről is, ami a régi helyiségben igen kez­detleges. A szemük előtt már ott lebegtek az eddigi reklamáló leve­lek helyett a dicsérő levelek soka­sága, amelyek majd azt bizonyít­ják, hogy a reszelőket határidő előtt szállítják majd le és ezért köszönő leveleket kapnak az ipari vállalatoktól. Április 1-én a KSZ-é lett a Pulcz-utcai helyiség, el is vittek oda több átdolgozásra váró resze­lőt, gondolván arra, hogy ezzel is elősegítik a műhely mielőbbi át­költözését. A havi lakbért ls kifi­zették, aztán a következő hónap­ban is és így ment ez 5 hónapon keresztül, ami nem kis összeg volt. A helyi­ség megvan, a lakbért is fizetik, de mégis kénytelenek a most mun­kára átadott reszelőket csak jövő év márciusára vállalni. Miért nem tud beköltözni az új helyiségbe a KSZ? Egyszerűen azért, mert az Orszá­gos Kisipari Szövetkezet budapesti központjának pénzügyi osztálya több mint négy hónapja nem haj­landó jóváhagyni azt a 80 ezer fo­rintos alakítási és átszervezési hitelt, melyet a költségvetés alap­ján a Csongrádmegyei KISZÖV jóváhagyásával a KSZ-nek meg kellett volna kapni. A megyei KISZÖV vezetősége többször sürgette levélben és szó­belileg is a jóváhagyást, de ezek a felszólítások az OKISZ-nál enyhén szólva, nem találtak meghallga­tásra. Az OKISZ pénzügyi osztálya a sürgetésre azt a választ adta, hogy nem kapta meg a megyei KISZÖV hozzájárulását. A megyei KISZÖV viszont azt állítja és bi­zonyítja is, hogy a szóbanforgó le­velet elküldte. A KSZ felsőbb szervei felelősele az elkövetett mulasztásért A Kossuth Lajos-sugárút 34. szám alatti reszelővágó részleg dol­gozói egy egészségtelen, tűzveszélyes műhelyben dolgoznak. A kezdetle­ges körülmények között dolgpzó műhely nem tudja ellátni a meg­növekedett igényeket! Hívja fel na­gyon élesen ez a körülmény most ezúton a felelősök figyelmét és ha­ladéktalanul intézkedjenek. A párt és a kormányprogramm megjelenése óta az üzemek egy­másután javítják ki azokat a mun­kavédelmi berendezéseket, ame­lyek eddig hiányosak voltak. Épül­nek és bővülnek Szeged üzemeiben is a fürdők, hogy ezzel is a dolgo­zók egészségvédelmét szolgálják. Tatarozzák a lakóházakat, új, mo­dern munkásházak építését kezdik meg. Minden gazdasági intézkedés a dolgozók munkavédelmét, élet­színvonaluk emelkedését tükrözi. Az OKISZ-ban azonban nem veszik eléggé figyelembe, hogy a reszelő­vágó részleg dolgozói romépület­ben nem tudják biztosítani az üzemek ellátását és veszélyes kö­rülmények között dolgoznak. A szegedi Állami Nemzeti Színház művészeinek és az fizemek képviselőinek találkozójáról Csütörtökön este ismerkedési es­tet rendezett a szegedi Állami Nem. zett Színház. Meghívták erre az estre a szegedi üzemek kultúrf sie­tőseit. A nemzeti színház művé­szei rövid értékes műsorszámot* kai szórakoztatták az egybegyűlte­ket, majd megbeszélték a művé. szek és a kultúrfelelősök elolt álló feladatokat. Az ismerkedési esten felszólalt Gaál Sándor, a Sze­gedi Erőmű Vállalat kultúrfelelőse. Az alábbiakban részleteket köz­lünk felszólalásából: Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy az ismer­kedési est és az annak keretében nekünk ajándékozott magasszín­vonalú, szívünket-Ielkünket gyö­nyörködtető műsorszámok hatása alatt, néhány szót szóljak. Ünnepi volt ez a hangulat már attól a pillanattól kezdve, amikor az üdvözlő beszédbe foglalt szín­házi programm Ismertetéséből nyo­matékosan az az elhatározás emel­kedett ki, hogy a szegedi Állami Nemzeti Színház közelebb akar kerülni a dolgozókhoz. Mi, akik dolgozótársaink képviseletében ma este ide eljöttünk, úgy érezzük: a színháznak ez a feladata a leg­fontosabbak közé tartozik, hiszen — mint ahogyan minden — a színház is a népé, a népet szol­Felkutatják a szeged környéki munkáshagyományokat A néprajzkutatók eddig csak Szeged és környéke paraszt­ságának hagyományait gyűjtöttél; össze s teljesen feledésbe veszett a munkásság élete, szokásai, kultú­rája. Nagy Dezső, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzkutatója több mint egy éve gyűjti a szeged­környéki munkáshagyományokat s igen értékes adatokat szedett ösz­sze. Ezek az adatok azt bizonyít­ják, hogy a mult század 70—80-as éveitől kezdve, vagyis a céhes ipar­tól a szervezett munkásosztály ki­alakulásáig a munkásságnak min­denkor megvoltak a maga szoká­sai, dalai, kultúrája. Ezeken ke­resztül derül fény az akkori mun­kások örömére, bánatára, problé­máira, egész életére. — Még az 1890-es évből maradtak fenn Pes­talics István szegedi csizmadia ver­sei, elbeszélései. Az 1919-es fórra dalom idején ki is nyomatta i munkássághoz szóló verseit. Írásait nemcsak az ipari munkásokhoz, hanem a vásárok és piacok alkal­mával a parasztokhoz is eljuttatta. Egyik versében az akkori nyomort így mintázza: w-és hiába küzd a nép és kér [kenyeret, de hiába kér, csak azt látom, nincs irgalom, nincs szeretet, így fest a mostani karácsony*. Paul Robeson béke-dalokat énekelt az Egyesült Államok és Kanada határán Berlin (Uj-Kína). Faiul Robeson, a b©!;e és szabadság dalait éne­kelte 'öbb, mint húszezer kanadai cs amerikai hallgató előtt augusz­tus 16_án a kanadai határnál lévő Biaine-ben megtartóit szabadtéri hangversenyen — írja a „Canadian Tribüné" augusztus 24.i számában­A hang-versenyt o Bánya-Henger, mű és Kohóipari Dolgotok Nemzet, közi Szakmai Szövetségének véd­nöksége alait rendezték. Paul Robeson a hangverseny végén mondott záróbeszédében ki­jelentette: „Nincs olyan hatalom, amely rábirliat arra, hogy akár egy lépésre is meghátráljak a bé_ kéért vívott harcban". Nemcsak versekkel, elbeszélések­kel, hanem színdarabokkal is küz­döttek az akkori rendszer ellen a szegedi munkások. 1907 október 10-én a mostani Szent István-téren tüntető felvonulást rendeztek a szegedi munkások, amit a rendőr­ség véres kegyetlenséggel vert szét. Ezt a tüntetést a "sztrájkban* című színdarabban örökítették meg. A színdarabot Stern Soma álnév alatt írta a munkásság egyik vezetője; A színdarabot a szegedi munkásott­honban több ízben előadták. Szájhagyományok alapján derült fény a szegedi munkások régi vise­letére szokásaira. Ma is élő idős emberek elbeszélései szerint a munkások 26—28 éves koruk előtt nem nősültek, mert kevés kerese­tükből nem tudták volna eltartani családjukat. Felkutatják azt is, milyenek vol­tak, hogyan zajlottak le a régi munkásünnepek, a május 1-ek, mi­lyen dalok, hősi történetek övez­ték a kizsákmányolókkal szembe­szálló egyszerű munkásembereket. Ezekből az összegyűjtött hagyo­mányokból a mai öntudatos sze­gedi munkásosztály megismeri majd elődeit, azok szokásait, küz­delmes életét és a jövőben biza­kodó harcát. Ennek a szép estnek ünnepi hangulatában hadd beszéljek azokról a dolgozótársainkról, akik most odahaza az egész napi mun­ka fáradtságát pihenik, vagy éj­szakai műszakban: a kazánház­ban, gépek mellett a kapcsolótáb­lánál, a szén és salak téren, a kendergyárban, Textilkombinát­ban, s a többi sok-sok békés mun­kahelyen dolgoznak. Nálunk, az Erőmű s a szomszéd­ságunkban lévő Gázmű dolgozói körében elindított bérletezési ak­ció nem sok sikert eredményezett eddig. A dolgozók jórésze vala­hogyan közömbösen fogadta a bérletszervezőket. Hétfőn a szín­ház egyik szervezője felkereste üzemünket, s azt kérdezte mit szól­nánk ahhoz, hogy a Nemzeti Szín­ház tagjai brigádműsorral kijön­nének dolgozótársaink közé, hogy bemutatkozzanak s megtegyék a lépést a közvetlen kapcsolat meg­teremtése felé. örömmel jelentet­tem ki, hogy a legnagyobb öröm­mel vennénk ezt. Szerdán délután már három­negyed 4-kor kultúrtermünkben voltak a művészek. Üzemi színpa­dunkon a szépen összeválogatott műsorszámok egymást követték és én végignéztem a nézőtéren, s mo­solygós arcokat láttam. Az egész napot kemény termelőmunkával töltő elvtársak tekintete egyre In­kább növekvő szeretettel telt meg. Ezt a közvetlen szeretetet olvas­tam ki a nézőtérről a színpadra, s a színpadról a nézőtér felé irá­nyuló tekintetekből. Ez már an­AZ ISKOLAÉV KÜSZÖBÉN Szeptember elsején a Szovjetunió minden is­kolájában megkezdődik az oktatás­A Szovjetunióban az 1953—54. tanévre való előkészület különösen jelentős. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa irányelvei­nek megfelelően az idén ősszel a Szovjetunió na­gyobb városaiban és ipa­ri központjaiban meg­kezdődik az átmenet az általános középfokú (tíz­osztályos) oktatásra. E városok összes hét osz­tályt végzett tanulói, azok kivételével, akik a középfokú szakiskolákba iratkoztak be, az idén a nyolcadik osztályban fog. nak tanulni. Csupán az OSZSZSZKban 120 vá­rosban kezdődik meg ezen az őszön az általá­nos tízosztályos okta­tás megvalósítása. A küszöbönálló tan­évben a kisebb városok­ban és falvakban is meg­növekszik a nyolc-tíz osz­tályos tanulók száma. Az OSZSZSZK terü­letén szeptember else­jén 1100 új középiskola nyílik meg. A löbbi szov jel köztársaságokban is többyzáz középiskola nyílik. A Szovjetunió­ban változatlanul nagy méretekben folyó iskola ­építés az előző évhez viszo­nyítva, 30 százalékkal megnövekedőit- .4* OSZ­SZSZK-ban az idén a. vá­rosokban 'és falvakban 827 új iskolaépületet rendeznek be. Ukrajná­ban csupán a középlska. Iák szómóra 315 épüle­tet emelnek. Közülük kétszáz már szeptember elsején megkezdi műkő. dését. A falvakban ezzel egy­idejűleg gyors ütemben folyik a tanulóotthonok berendezése. A falvakban nagy figyelmet fordíta­nak a tanítók házainak építésére is. Nézzük például a „Pravda" tudó­sítójának július 20-án Sztálinabádban keltezett táviratát: „A közelmúltban az okt iabrszki, garml, vo­rosilovabadi, sztáliniba­di kerületben és Tád­zsikisztán más kerüle­teiben a falusi iskolai ta­nítók számára épült eok­lakásos házakat átad­ták használatra. A Ic­ninabádi területen több. mint 20 tanítót költöz­tettek új lakásba. A re­gari, gisszari, koktasi ke­rületben rövidesen befe. jezik a tanítók házainak építését. Július 19-én a nurekszki kerületben két ilyen házal adtak át ren­deltetésének, Július 20­án új lakásokba költöz­tek a varzobi kerület fa­lusi tanítói". Ez a jelentés vagy szerűen jellemzi azt o gondoskodást, amellyel a Szovjetunióban a 1a­kisj tanéi ói k/irülvoifél-. Sok hasonló példát le­hetne felsorolni. így fa­luhelyeken a tanítók la­kását a a fűtőanyag le. szállítását a tanévre va­ló ugyanolyan fontos előkészületnek tekintik, mint magéinak az isko­laépületnek ellátását fű­tőanyaggal. A szovjet tanulókat frissem festeti, tiszta; tan. termek várják szeptem­ber elsején. A nyári időszak folyamán elvé­gezték az iskolaépüle­tek javítását, Az iskolák új laboratóriumi beren­dezést és szemléltető eszközöket kaptak. Töb­bek között megjavult a fizikai, vegytani és bio­lógiai előadótermek fel­szerelése. Az idén az is­kolák 112-féle kémszert kapnak a vegytani kísér­letekhez, tehát ké'szer annyit, mint tavaly .. • Az ipar körülbelül száz­ezer különleges készü­léket gyártott a gyakor­lati biológiai foglalko­zásokra. Az iskoláikba to­vábbi keskenyfilm-mozi­berendezések érkeznek. Az idén ismét több tankönyvet adnak ki. A tanulók már auguszlw. ban megkapták kö-a/ve­ket. A Szovjetunió népei­vek nyelvén kiadott köny. vek példányszáma a: idén eléri a 190 millió'. Tavaly 176 millió tan­könyvet adlak ki. Szeptember elsején bSMOO rá iialaj xtedo.QÓ. ifjú­gus kezdi meg az ság oktatását• A szovjet tanítók a nyári szünidőt pihenés­re használták fel. Sok tanttó volt üdülőben és szanatóriumban, sokan tettek érdekes utazáso­kat az országban. Meszk. réiban, Leningrádban. Rigában, Sztálingrád­bán. valamint más váro­sokban, külön kirándu­lási alapúk van a köz­oktatásügyi dolgozóknak. Az nyzások. kirándulá­sok nemcsak azt teszik tehetővé, hogy a tanítók megláthassák a külön­böző nevezetességeket, hogy megforduljanak a múzeumokban, hanem azt is, hogy kiegészíthes­sék pedagógiai tapasz­talataikat. Áz idén nyá­ron csupán Moszkvában több, mint tízezer taní­tó tett kirándulást. Nyáron a tanítók to­vábbképző egyhónapos tanfolyamai is működlek, A közoktatásügyi szer. vek a tanítókkal közösen nagy munkát fejlettek ki ez elmúlt tanév tapaszta­latainak tanulmányozá­sára és általánosításá­ra. Egyes köztársasá­gokban tanítói kongretz. s tusokat tartoltak, ame­lyeken a Szovjetunió Kommunista Pórija XIX. kongresszusa hatá­rozatainak fényében megtárgyalták a közok­tatáriigy elé kitűzött fel­allatokat. nak a kapcsolatnak a létrejöttét igazolta, amely a színészek és dol­gozók elvtársi kézfogásának első megnyilvánulása volt. Előadás után a színészek elsiet­tek, — hiszen kevés idejükből ajándékozott vendégszereplésük után várt rájuk mindennapi fel­adatuk — az Erőmű és Gázmű dolgozói azonban kivétel nélkül helyükön maradtak, hógy elbe­szélgessünk a színház terveiről, el­mondjuk s megállapítsuk azt, hogy pártunk és kormányzatunk gon­doskodása folytán mily előnyös helyzetben vannak Szeged dolgo­zói. Ugyanazokat ae operákat, ope­retteket. prózai darabokat láthat­ják kedvezményes áron, mint a budapesti dolgozók. Azok az elv­társok, akik még délelőtt közöm­bösen mentek tovább a színházi beszélgetés elől, most nemcsak ér­deklődéssel hallgatták, de hozzá­szólásokkal egészítették kl be­szédünket. Már is gondolatokat, kívánságokat vetettek fel. Csütörtökön üzemünkben a hangszóróból egész délelőtt opera és operett számokat hallottak a kazánház, a gépház, a műhelyek, a széntér és egyéb üzemrész dol­gozói, közben bemondónk a szín­házi bérietek jegyzésére hívta fel a dolgozókat. S délben — mielőtt eddigi előjegyzéseinket a színház­nak beadtuk — megállapítottuk, hogy bérletezőink száma a tava­lyinak háromszorosára emelkedett. Az az érzés, amit színészeink lá­togatása kiváltott dolgozótársaink lelkében, csodálatos hatással nyi­latkozott meg s igazolja azt a szándékot, amit a színház maga elé kitűzött: megkeresni a közele­dést a dolgozók felé. Ez a köze­ledés nálunk megtörtént s mi csak hálásak leszünk, ha ezt minél szo­rosabbra igyekeznek fűzni színé­szeink. A művészet a népből fakad: a nép öröméből — bánatából, pro­blémáiból, — a nép életéből. — s minél hűbben alkotja meg művét az író, a szerző, minél őszintébben tolmácsolja, éli át a színész, annál tökéletesebb a művészet. Lenin elvtárs szavai figvelemez­tetik színészeinket, a kultúra har­cosait feladatukra: ,.A művészet a népé, legmélyebb gyökereit a széles dolgozó tömegek sűrűjébe kell leboosájtania, ezek előtt a tömegek előtt kell érthető­nek és kedvesnek lennie. Ezeknek a tömegeknek érzéseit, gondolko­zását és akaratát kell összefoglal* nia, őket kell felemelnie". A szegedi Állami Nemzeti Szín­ház elindult ezen az úton. Jó iránvban halad, mi Igyekszünk se­gíteni ebben a munkában. Belföldi hírek Ebben az évben óvódai felvé­telre augusztus 31-től szeptember 9-ig lehet jelentkezni. A felvétel­hez a következő iratok szüksége­sek: a gyermek születési anya­könyvi kivonata, a kötelező védő­oltások megtörténtéről szóló bizo­nyítvány és munkavállalói igazo­lás a szülők elfoglaltságáról. A jelentkezést kövefő három napon, szeptember 10., 11., 12-én a felvett gyermekek névsorát kifüggesztik az óvóda ajtajára, hogy a szülők ebből értesüljenek gyermekük fel­Vételéről. Elsősorban azokat a gyermekeket veszik fel, akiknek mindkét szülője dolgozik. • A Társadalom és Természettu­dományi Ismereteket Terjesztő Társulat szakosztályai már eddig jelentős munkát végeztek a poli­tikai, filozófiai, történeti, irodal­mi, művészeti, fizika-kémiai, geo­lógia-földrajzi, csillagászati, bioló­giai, műszaki, egészségügyi, agro­nómiai ismeretek népszerűsítésé­ben. Alig negyedév alatt a társu­lat előadói összesen 11,803 elő­adást tartottak, amelyeken 679.874 hallgató vett részt. A társulat szakosztályai készí­tik elő a következő év oktatási tervét is. A terv előkészítéséhez kikérik a dolgozók véleményét. Eddig az ország három megyé­iében: Hajdú-Bihar. Baranya és Veszprém megyében alakultak meg a társulat szervezetei. Az ősz folyamán szeptember 20-tól kezd­ve valamennyi megyében megala­kulnak a szervezetek, amelvek n tömegszervezetek közvetítésével kapcsolatot létesítenek az üzemek, gépállomások. termelőszövetkeze­tek. a falvak dolgozóival a legjobb értelmiségiek mellett őket is bevonják munkájukba. A megyei szervezetek után a jö­vő évben megkezdik a társulat járási szervezeteinek létrehozá­sát ls.

Next

/
Thumbnails
Contents