Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-23 / 171. szám

102 CSÜTÖRTÖK. 1953. JULIUS 2.1. Munkaközösségek munkája a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetében A Mauyor Tadományoe Akadémia 1951. évi nagygyűlésén Molnár Erik elvtárs előadásában körvonalazott irányelvek és szempontok határozták meg a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének is a munkaprogrammlát. A munkaterv középpontja egyik legnagyobb adósságunk, a Magyar Tanácsköztársaság és az első magyar proletárdiktatúra dicső hagyományai szegedi vonatkozásainak leitárása. Ezt a célt szolgálta A szegedi munkásság harca a Magyar Tanácsköztársaságért című munkaközösségi munka tervbevétele és elkészítése. Ez a téma egy része annak az átfogó témakörnek, amelynek kereteben az Intézet fel akarja dolgozni a szegedi munkásság helyzetének és mozgalmainak történetét 1948-ig. Ennek a messzebbre tekintő célnak szolgálatában indítottuk meg A szegedi munkásság helyzete és mozgalmai a Horthy-korszakban cimű munkaközösségi munka kutatásait. E két téma éltalános, nemzeti történeti fontosságén kivül különösen Jelentős Szeged város története szempontjából, mert alkalmas annak megmutatására, hogy az úgynevezett -szegedi gondolat* és ellenforradalmi rendszer születésé-' hez és fenntartásához a szegedi munkásságnak soha semmi köze nem volt, sőt 1918-ben áldozatot nem kímélve harcolt ellene s később ls élesen szembeszállt vele. Ugyanakkor mindkét munka lerántja a leplet a -szegedi gondolat* igazi képviselőiről, a munkásosztály, a dolgozó nép ellenségeiről," a helyi burzsoáziáról és kiszolgálóiról, köztük élvonalbeli szövetségeseikről, a klerikális reakcióról és a jobboldali szociáldemokratákról. A két témn munkaközösségek útján történő feldolgozására nem csupán az a szempont ösztönözte az Intézetet, hogy minél gyorsabban készüljenek el és ezáltal minél hamarabb adjanak az elődök hősi harcainak feltárásával lelkesítő fegyvert dolgozóink kezébe az ellenség elleni küzdelemhez. Lényeges szempontként játszott közre az ls, hogy Intézetünk kötelességének érzi, hogy kivegye részét a tudományos káderutánpótlás, az új értelmiség neveléséből. Ezt úgy is kivánja elérni, hogy bevonja a tudományos kutatásba az egyetemi oktatók mellett a középiskolai tanárokat és a legtehetségesebb egyetemi hullgatókat is. A tudományos kutatómunka hasonló jellegű kiszélesítésére különös nyomatékkal hívta fel a történészek figyelmét az I. Magyar Történészkongresszus. Ilyen szélesebb körd munkaközösségre bízta a Történeti Intézet A szegcdi munkásság harca a Magyar Tanácsköztársaságért című témát, amelynek elkészítésében Dobó Ilona középiskolai tanár, Dánkutiné Schmidt Janka egyetemi hallgató, Gaál Endre tanársegéd és Székely Lajos adjunktus vettek részt. A munka közel áll a befejezeshez. A kutatómunkával párhuzamosan már részben megtörtént a feltárt eredmények közlése. Az említett munkatársak a -Délmagyarországban* írt cikkekben tárták fel dolgozóink előtt a szegedi munkásság hőst küzdelmeit, Székely Lajos elvtárs pedig a munkaközösség munkájának eredményeit ftszszefoglalóan mutatta be a TörtéKopernil<us ünnepség Varsóban Varsó (TASZSZ). Matt ünneplik Lenjryelorszagbon Kzpernikus, n nagy lengyel csillagász születésé, nck 480- jk és hulálámk 410.1k évfordulóját. A varsói „Tettr Polski "-bon tartott megemlékezésen résztveitek a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Birotleágánok tagjai, az államtanács és a kor. mány tagjai, a Lengyel Tudományom Akadémia tagjai és R diplomáciai testület képviselői. A Szovjetunió, a Kínoi Népköztársaság, Magyarország, Csehszlovákia, India, Argentína, Kuba, Kanada, Irán ós más országok küldöttei Is me.gjelen'ek az ünnepi ostem. Cyrnnkiewicz, a lengyel minisztertanács elnökhelyettese megnyitó beszédében ismertette a nagy lengyel caitlagáAz életművének jo. lentőr óítéL nész Kongresszuson A Nagy Októberi Forradalom hatása a munkásmozgalomra Szegeden címmel. Ai rajrn elvtárank munkájuk során nem csupán szakmai ismereteiket, a tudományos kutatás gyakorlatában szerzett tapasztalataikat gyarapították komoly mértékben, hanem e -legp6litikusabb tudomány* művelése során politikai fejlődésük, öntudatuk, problémalátásuk is elmélyült. Hasonló tapasztalatokra tettünk szert már eddig is A szegedi munkásság helyzete és mozgalmai a Horthy-korszakban cimű 1952 őszén megindult munkaközösségi kutatás során is. Ezt a munkát négy kitűnő III. éves történész-hallgató, Gulya Károly Rákosi ösztöndíjas, Serfózö Lajos, Soós Katalin és Suki Béla végzik. Munkájukról a tudományos diákkörök ülésein és a szaktanárral folytatott egyéni konzultáció során adtak rendszeresen számot. Egyik legsikerültebb tudományos diákköri foglalkozás éppen az volt, amelyen Serfőző Lajos mutatta be az 1929—33. közötti időszak szegedi munkásmozgalmáról folytatott eddigi kutatásainak eredményét. A tőbhl részvevő hozzászólásában saját kutatási eredményeivel egészítette ki az előadó beszámolóját és meg ls bírálta azt. Ennek eredményeképpen született meg Serfőző Lajos pályamunkája, amely fontos és érdekes részleteket tár fel a szegedi munkásságnak a szegedi kommunisták vezetése alatt a válság idején vívott harcaiból. Ez a pályamunka készítőjének komoly politikai fejlődéséről tanúskodik és csekély javítás után már külön tanulmányként ls megjelenhet. Az Intézet közeijövőbeni legsürgősebb feladatai közé tartozik egy úlabb munkaközösségi munka megindítása a szegedi munkásság felszabadulásunk utáni harcainak történetéről. Ehhez a munkához kíván hozzájárulni a Történeti Intézet a maga részéről ennek az új munkaközösségnek a szervezésével. Ebbe a munkába be óhajtja vonni a szegedi középiskolai tanárokat is. Ezenkívül többen foglalkoznak a Történeti Intézet munkatársai közül egyéni munkában 1918—1919. és a Horthy-korszak munkásmozgalmának történetével. Ezek lényegesen kiegészítik a munkaközösségek kutatásait. Aa Iliiével fontos feladatának tartja a helytörténeti kutatás ápolását, valamint a munkásmozgalom történetére vonatkozó anyag feltárását abból a célból, hogy a szegedi dolgozók a helyi munkásság helytállásából, áldozataiból erőt merítsenek szabad életük építéséhez és megvédéséhez. Mérei Gyula Főiskolai hallgatók nyári pihenése A szovjet főiskolai, városi, területi komszomolszervezctek, a szövetségi köztársaságok Komszomol Központi Bizottságai megfeszített erővel dolgoznak, hogy jól megszervezzék a főiskolai hallgatók nyári pihenését. A tomszki és az omszki területi komszomol-bizottság, a litván komszomol Központi Bizottsága még a tanév befejezése előtt érdekes tervet állított össze. A tomszki diákok számára úszó-üdülőket szerveztek. A diákok a Tom és az Ob vizén utaznak és esónakkal mennek Novo-Szibirszkig, Omszkban diákkonferenciákat tartanak az ott vendégszereplő molotovl opera és balettszínház előadásairól. A krimi J. V. Sztálin Orvosi Intézet komszomoljai is gondoskodtak nyári pihenésükről. Kirándulnak a Volga—Don-csatornához, a Moszkva-csatornához, Bahcsiszerájba, a nyikitini botanikus-kertbe, a krimi vadaskertbe és a Nyeapolja-Szklfi ásatásokhoz. A főiskolán versenyt indítanak a legjobb turista-naplóért és fényképfelvételért. A Fekete-tenger partján főiskolai sporttábort létesítettek. A diákok minden héten kiutazhatnak a tengerhez. Képek a Szovjetunió éleiéből A Szovjetunió déli kerületeiben folyik a termés betakarítása. A gépállomások gépkezelőt felajánlásokat tesznek, Hogy kiválóan végzik a betakarítás munkájút. M. Braga, ismert kombájnvezető, a Szocialisfa Munka Hőse, a „Hruscsov".kolhoz (Ukrán SZSZK, xcrszon-ierület) mezőin az ősziárpát takart'ja be. Vállalta, hogy húsz munkanap alaft 600 hektár, területen takarítja be a gabonát. A képen: M. Braga (baloldalonl és T. Gabgan agronómus megvizsgálja az ősziárpát a betakarítás előtt. II romániai írók befelezik a ViT tiszteletére írott müveikel Közeledik a világ ifjúságának nagy bukaresti találkozója. Románia dolgozó népe lelkesen készül a nagy baráti összejövetelre. A "Munca* jelenti, hogy a romániai írók befejezik a VIT tiszteletére írott müveiket, hogy az új könyvek és versesgyüjtemények megjelenhessenek a IV. VIT megnyitásának napjára. Az Ifjúsági Könyvkiadó a közeljövőben kiadja Stefan Iurcs, »Ilycn lesz a fesztivál* című ripoi tgyüjteményét, Nina Casskvn "Ifjúság-* című verses-kötetét, Vcronica Porumbacu "Ilié Pintllle* című versgyűjteményét és I. Crusinechi "A barátok országában* című kötetét. Az Állami Irodalmi és Művészeti Könyvkiadó a fesztivál tiszteletére kiadja Dan Deslíu "Válogatott költemények*, Geo Bogza "Szovjet délkörök*, Alckszandru Jar "Valahol a Dunán* és D. Ignea "24 óra iiarc* című művét. A szovjet mérnökök az új gépek tervezésénél nemcsak a munkatermelékenység emelésére, Miiem "' munkaviszonyon jnxMéisára is törekszenek. Á leningrádi Sz. M. Ktrov fonó• és ecrnúzó kombinátban új gépekel állítottak fel, amelyeken sűrített levegős szerkezet tisztítja meg a gépriszeket a gyapot port ól. A mühehjbrn viost löké' letesrn tiszla a levegő. Az új gépeket nem kell megétUífani tisztítóm céljából, a legjobb minőségű gyárt mányolMt állítják elő és egészségesebbé teszik a munlcaviszonyokut. A képen: az új gépekkel felszerelt műhelyt láthatjuk. Tíz községben járlak Bécs megyében a deszki délszláv kuilurosolc délszláv anyanyelvű népművelési minisztériumnak és a Délszláv Szövetségnek, akik eiőse* gítették ezt a kultúragitációs körutat. A délszláv fiatalokat mindenütt örömmel fogadták, amerre csak jártak Bács megyében. Fáradtságot nem kímélve látogatták meg az arató- és cséplőmunkásokat. A délszláv kultúresoport tagjai elhatározták, hogy továbbfejlesztik népi művészetüket. A deszki kultúresoport a napokban érkezett vissza Bács megyéből, ahol 10 község dolgozó parasztságát .köszöntötte a betakarításban elért jó munkáért — írja Rusz Milosné levelezőnk. A deszki dolgozók kívánságára műsorukat Deszken ls bemutatták július 18-én a József Attila kultúrházban. Rusz Márk, a kultúresoport egyik tagja, a kultúresoport nevében mondott köszönetet a pártnak, a |_1 etvrnct esztendeje, 1878 nya. ' ' rán kopott, fiatal újságíró érke/ett Budapestről Szegedre Be. tegágyból kelt fel, hogy elfoglal, hassa új munkahelyét a szegedi pol. gári ellenzék lapjánál, a Szegedi Naplónál. Ahogy kortársai feljegyezték, kis papircromugb.ui né. hány gallért hozott csupán niagá. val De közel og> évtized keserves írói tapasztalatait is magával hozta. Kemény, hajlfthatatlan clszintaág. gal, bizlos hivatástudattal vágott neki az írói pályának. A feudálkapitalista Magyarországban azon. ba.n az irodalom a töke kezében volt. A nagy lapkiadó.vállalatok újságai, nál csak egy-két jóbarát segítségé, vei sikerült néha elhelyeznie cikkeit. elbeszéléseit. Novellásköteteit saját költségén keheit kiadatnia s erre úszott el a kis apai örökség, a szklabonyai föld-este. Azután egy. szerre zúdult rá minden csapás: kisfln meghalt, lakását elárverez, ték, beteg feleségétől el kellett válnia, mert saját magát sem tudta már eltartani. Ekkor hívták meg szöged! újságírónak. Szegeti, a hatalma, „parasztváros", fejlődésének új szakaszában volt ekkor. Az ipari kapitalizálódás küszöbéhez érkezett A korabeli sta. tiszt lkak szerint több, mint hetven, ezer lakosának majdnem fele az iparban, kereskedelemben talált elhelyezkedést, Igaz. hogy ez az arány elsősorban kézműipart, kisipart jelent, de ekkortájt jelentek meg a közel száz, k'^bb.nagyobb vízi. és szárazmalom mellett a korszerű nagyüzemeik Szegedin: parkettagyár, a Bakai féle kenderfeldolgozó. a felsővárosi nagy kék. fest'í.üzem (a későbbi Pick szalámigyár épülete), több téglagyár, gyufagyár, gázgyár, stib. Négy hitelintézet támogatta egyse u»i. Mikszáth Káímán szegedi evei vekvfl alaptőkével a nagy lendülettel induló ipari vállalkozásokat. A

fiatal újságíró, Mikszáth Kálmán a züllő feu. ahzmus szélsőséges ellentétel közül, Nő. grád megyéből került Pestre, ahol a hirtelen megerősödő kapitalizmus ércztet[e vele mélységes ellentmondásait. Amikor Szegedre érkezett, fellélegzett. Az ország polgári át. alakulásának távlatait vélte látni Szegeden. Oj művészi a'íkolúmódszerek kiitta, kításához fogott tudatosam, hogy megszabaduljon a magyar irodalom, ban akkor uralkodó, elsekélyesod'ő romantikától. Ezzel egyidősben kemeny é3 kérlelhetetlen harcot foly. tat a Szegedi Napló hasábjain a fsudálikapitalisla kormány, Tisza Kálmán politikája chen. A kitalált romantikus mese helyett a valóság megfigyelésére épít ekkori írásai, ban. Riportokat ír, szinte naprrtta napra, hogy inegi imérje velejéig ezt az Ígéretes, eddig nem látott tarsadalmi képződményt: a nemesi arisztokrácia nyűgétől szabad, pol. gárosodó Szegődet. írásaiban felbukkannak az újszegedi „Népkert" sétáló mesterlegényei, az iparos, lányok, a városi írnok, a táncoló parasztok, a virágárus gyerekek: kifigurázza az „Arany Oroszlány" kávéház (az Iskola.utcában volt) tudálékosan politizáló mesterembereit, ír a pincérekről, a színházbajáró módos parasztokról, az ár. veréstől rettegő szegényparasztról. 1879 tavaszán hozzáfog. hogy regényt írjon Szegedről, A címe is: „Szegeden". Az árvíz miatt azon. ban nem tudta befejezni. Az 1878-as nyári és őszi válasz-' tasakon elszántan küzd a kormány étlen. A 48.«s hagyományokat hŰ •égese-n őrző szegediek ebben az évben mindkét képviselőjüket a 48-as Függetlenségi Pártból választják s megbuktatják a kormány jelöltjeit. Ebben része van Mikazáthnik is: „...Semmi kétségünk, hogy Tisza mnmeluk.hada, ha megfogyva is, többségben (t 1, országos viszonylatban) pattan ki j megvesztegetett torkok é3 a kormány kenyerét fogyasztó gyomrok öbléből. Ez azonban a legkevésJbb'é sem csiig. gaszt et. A nemézis már ott ül a szomorú tekintetű éa „körtoarcu" lovag bársonya yergében A gyűlölet fekete felhőt von ös:-z? Tisza háta. mögé. S abban a felhőben villám van ... A történelem, ha nem Ismétli ls magát mindig, sohasem hazudik. A bűnök nyomában büntetés jár. Tisza Kálmánnak csúfos vége lesz nemsokára" — trja köz. ve'denül u választások előtt, IVAég harcosabban áü k' 1879.bén, az árvíz után a város m'olőbbi újjáépítése mellett s fáradhatatlanul. ftí'.e'.mct nem ismérv; küzd Tisza Lajos kormánybizos és tár. sainak bürokratikus, halogató, a város népe érdekeit figyelmen kí. viilhagyó újjáépítési akciójának hibái ellen. Ügy érzi, a szeri-tett, kedves, demokralikus város egységesen mellette áll. Csalódnia kell. A váro3 mégret-e :t v-czc-tőség: egy. ké( tétova tiltakozás után behódo't Tiszta Lajosnak. A város egyik 48. as képviselője,. a gyáros. Bakai Nándor a kormánybiztos lakáia lesz.'Végül saját lapja, a Szegedi Nap:ó Is helyteleníti Mikszáth ma. gatnrtp.sát, Egyfdül marad. A képviselőjén keresztül lelepleződött 48.as párt, a legfőbb harcostárs, nak vélt párt éjien fordul ekkor méltán. 1880.ban már úgy érzi, hiába-a harc a városért, de töretlen ; reménnyel idézi Itákóczi és Kossuth alakját: „Rákóczi meghalt... a „Libertás" feliratú zászlók rongyokká k-t, tek; ...A hadi tárogatók hangját, már senki seth élt, aki valaha hal. lotla volna, S íme egy napon egyszerié csak feltámadott Rákóczi Kossuth Lajosban. Azután megint el lett temetve minden, S újra feltámad minién. És akkor megkopog, tatjuk az alvó hősök sírját és szó. lílnni fogjuk őket neveiken Megjelennek valamennyien. S lábuk dobbanására szétfut a köd s nem lesz. nek foltok többé a napon ..,"' C z.ép reményei ellenére n«TO ta. ^ Iáit tehát Szegedau sem reális társadalmi erőt, mely képesnek mutatkozott volna Mikszáth célkitűzéseit, vágyait valamilyen forrná, ban megvalósítani. Kénytelen a szabadságharcos ősök árnyékaiba kapaszkodni csupán, hogy el ne veszszen a reménytelenségben. Mégis a Szegeden töltött két és fé! esztendő vitte előre hatalmas lépéssel mü. vészi realizmusát és sfgítette mé. lyebben megismerni a magyar polgárosodás viszonyait. Fiatalkora legőszintébb, legbátrabb kiállásának, minden kékedéit nélküli odra. adással vívott harcának emléke fű. zödik' Szegedhez. Ezért említi holtáig úgy Szeg dst, mint „második, fogadott sz'ü!őföld"-jét Ideje, hogy a nagy magyar rea. lista „második szü'őföldíé".nek .népe ls fogadja fiává Mikszáth Kálmánt s az évforduló emlékére legalább emléktáblával jelölj? meg a Szegedi Nap'ó régi, • Iskolai utcai szerkéer.' tőségét, ahol Mikszáth Kálmá" két és fél esztendőn keresztül dolgozott, harcolt a város népéárt. Nacsády József